Nógrádi Népújság, 1960. június (16. évfolyam, 44-52. szám)

1960-06-08 / 46. szám

1960. június 8. NÖGRÁI NÉPÚJSÁG Céltudatosan, változatosan A termelés pártellenőrzésének néhány tapasztalata a Salgótarjáni Üveggyárban Hosszú sorokban lehetne írni azokról a kedvező ta­pasztalatokról, amelyek a ter­melés pártirányítása és párt­ellenőrzése tekintetében a Salgótarjáni Üveggyárban ki­alakultak. Ebben a gyárban már hosszabb idő óta a pártszervezetek, a kom­munisták, mint elsőrendű feladatukkal foglalkoznak a termelést érintő összes kérdésekben. Olyan kedvező szemlélet ala­kult ki, amely lehetővé teszi, hogy a pártbizottság és a pártszervezetek mindjobban betöltsék ilyenirányú hivatá­sukat. Erről a fontos pártmunká­ról sokat mond az a néhány adat," hogy 1959-bén például két esetben pártbizottsági, 11 esetben végrehajtó bizottsági ülésen tűzték napirendre a gyár termelésének alakulását, vagy egynéhány mutató hely­zetét. Hasonló módon több esetben az alapszervezetek is megtárgyaltak ilyen problé­mákat és alig múlik el egy- egy taggyűlés, hogy azon a termelés valamely oldalát meg ne vitatnák. A Salgó­tarjáni Üveggyárban a párt­munka és a termelés mind szorosabb egységet alkot. Több mint egy éve már rendszeresen tájékoztatják a kommunistákat a gaz­dasági mutatók alakulásá­ról. Nem volt hiány az elmúlt években a kommunisták pél­damutatásának tekintetében sem. Akár a munkaverseny­ről, akár a selej tcsökkentés- ről, a készáru megvédéséről, a termelést gátló akadályok elhárításáról volt szó, a kom­munisták mindig ott voltak és vannak most is az első sorokban. Az előbb említett példá­kon túl egy sor más tapasz­talat is azt igazolja, hogy ebben a gyárban a termelés pártirányítását és pártellen­őrzését nem korlátozzák csu­pán a gazdasági és műszaki vezető beszámoltatására. A pártbizottság úgyis mint kol­lektív vezető testület és an­nak egyes tagjai is a gyár életét érintő kérdésekben nagyfokú tájékozottsággal rendelkeznek. Renszeresen ismerik a termelési adatokat, van törekvés azok megfelelő elemzésére is. Járatosak a műszaki problémákban. A munkásokkal való szo­ros kapcsolat nyomán pe­dig mind jobban megis­merik a dolgozók véle­ményét és hangulatát is. Többségében jó kapcsolat ala­kult ki a pártbizottság és a gazdasági, műszaki vezetők között. Az utóbbi időben több új módszerrel gazdagították ilyenirányú tevékenységüket. A pártbizottság mellett pél­dául műszaki brigád műkö­dik, amely mélyrehatóan ele­mez olyan dolgokat, mint a beruházás, a selejt alakulása, az energiagazdálkodás. Most egy másik műszaki brigádot is létrehoztak, amelynek fel­adata a kemencék állapotá­nak, kihasználtságának felül­vizsgálása és megfelelő ja­vaslatok kidolgozása. Hasz­nosnak bizonyult az a kezde­ményezés is, hogy az egyes alapszervezetek megbíznak néhány kommunistát: keres­sék fel a másik alapszerve­zet taggyűlését. Ennek nyo­mán az üzemrészek közötti kooperációt kívánják javítani. A pártbizottság gondoskodott arról is, hogy a termelési fe­lelősök megkapják azokat a jegyzőkönyv kivonatokat, amelyek a dolgozók egy-egy gyűlésen, értekezleten el­hangzott javaslatát tartalmaz­zák. így a termelési felelősök el­lenőrizhetik a javasla­tok sorsát. A sokofdalú tájékozottság és számos jó módszer alkal­mazása, de legfőképpen a pártmunka és a termelés kér­dései közötti szerves össze­függés helyes megértése teszi lehetővé, hogy a pártbizott­ság és a pártszervezetek rész­leteiben és egyre mélyebben képesek foglalkozni a terme­lés kérdéseivel. Felfigyelnek olyan dolgokra mint a tech­nológiai fegyelem, vagy az egyes munkafázisok össze­hangoltsága. A munka értékét még kü­lön növeli az a tény, hogy a pártbizottság to­vább keresi és kutatja az új módszereket. Többek között még nem si­került megoldani, hogy a párt- bizottság munkastílusához ha­sonlóan az alapszervezetek is minél szélesebb körben és tar­talmasabban gyakorolják a termelés irányítását és ellen­őrzését. Az alapszervezetek alig-alig foglalkoznak a be­ruházás, a rekontsrukció, az újítási mozgalom problémái­val. Maguk a pártcsoportok is leszűkítik ilyenirányú mun­kájukat. Sem a pártbizottság, sem az alapszervezetek nem léptek még fel megfelelően a gyárban tapasztalható olyan helytelen szemléletek ellen, mint az a nézet, hogy az üveg úgyis törik, ebben a gyárban mindig magas lesz a selejt. Nem sikerült még megfelelő közhangulatot ki­alakítani azok mellett, akik nyilvánosan is felemelik sza­vukat a társadalmi tulajdon herdálása, a selejtgyártás, az önelégültség ellen. Általában az üveggyári pártmunka agi- tatív, szemléltető ereje még gyenge. Például szükség lenne a munkaverseny jobb nyil­vánosságára, a jól dolgozók fokozottabb népszerűségére, a munka minőségének erőtelje­sebb propagálására. Erre an­nál is inkább szükség lenne, mert még erősen tartja ma­gát a mennyiségi szemlélet. A gyár pártszervezetei és kommunistái előtt most tb- bek között olyan feladat áll, hog; a termelés pártirányításá nak és pártellenőrzéséne céltudatosságát biztosít sák. Szükséges, hogy kiválassák azt a néhány legfontosab feladatot, amellyel sok nás egyéb kérdést is megoldht- nak és azokat következeteen vigyék végig, oldják mg. Ezzel függ össze, hogy ía- gyobb gondot kell fordítni az üveggyári pártmunkábn a helyes határozatok m<g- hozatalára, azok végrehajá- Sának ellenőrzésére. A pát- csoportok tevékenységét eő- segíthetné, ha nem áltaá- nos hanem egy-egy kőnkét feladattal, részkérdéssel hz- nák meg őket. A legalapvetőbb pedig hogy minden erővel se gítsék elő az éves ten teljesítését, a selejt csők kentését. Ehhez megfelelő műszaki n- tézkedésekre, de az egész gjár dolgozói között olyan köz­hangulatra is szükség vin, amely nem tűri meg a s elejt- gyártást, a készárú összetö­rését, a rosszminőségű üze- get. A gyár pártbizottságárak már volt olyan kezdemén/e- zése, hogy gazdaságpolitikai jellegű tanfolyamokat szsr- vezett az aktívák számára. Ez a múlt évben nem feje­ződött be sikerrel, de helyes az a törekvés, hogy a jövő­ben ezeket a tanfolyamokat újra megszervezik és követ­kezetesen végig is viszik. Számos hasznos észrevétel az ötéves tervjavaslatokhoz Az ötéves tervjavaslatokat mind több . ipari vállalatunk­nál készítettéle már el a dol­gozók bevonásával, javasla­taik felhasználásával. A JAVASLATOK TÖBB MINT FELÉT BEÉPÍTETTÉK A TERVEZETBE A Romhányi Cserépkályha- gyárban e hét elején már a negyedik alkalommal terjesz­tették a kollektíva elé a ter­vezetet. Ebbe .már bedolgoz­ták a munkások javaslatait is. Az elhangzott észrevéte­leknek több mint a felét hasznosították a tervezet vég­leges elkészítéséhez. A munkások számos olyan javaslatot tettek, amelyek a helyi lehetősé­gek feltárására irányul­nak, vagy felhívják a figyelmet a technika és a technológia fo­kozottabb fejlesztésére. Dó- biás Lajos például egy, a helyszínen fellelhető homok- fajtá hasznosítását javasolta. A műszakiak véleménye sze­rint az elgondolás helyes, megfelelő kísérleteket is kezdtek már annak hasznosí­tására. Beniczek Jenő a bel­ső anyagmozgatás korszerű­sítését sürgette, amelyet szin­tén felvettek a tervezetbe. A gyárban egyébként va­lamennyi javaslattevő mun­kást tájékoztattak észrevéte­lének sorsáról és elintézési módjáról. ÜJABB LEHETŐSÉGEKET KUTATNAK A BÁNYÁSZOK A szénmedence bányaüze­Közel 300 új létesítmény épül az idén a tsz-ekben V •• I EGYES VÁLLALATOK SZERVEZETLENSÉGE GÁTOLJA A MUNKÁT Ezen a, nyáron nagyarányú építkezés bontakozott ki me­gyénk termelőszövetkezetei­ben. Közel 300 új létesítmény: építenek részben állami se­gítséggel, részben helyi erő­forrásból. Az építkezések jelenlegi állománya mintegy két és félszer nagyobb, mint az elmúlt esztendőben volt. Különösen nagy a növeke­dés a saját erőből történő beruházásoknál: a termelő­szövetkezetek számának nö­vekedését is figyelemfoevéve mintegy 2,5-3-szor akkora mint tavaly volt. Őrhalom­ban például két darab 20 férőhelyes tégla sertésfiazta- tót, Ságújfalúban 50 férőhe­lyes süldőszállást építettek saját erőből. A házi építke­zések általában az egész megyében jól haladnak, csu­pán a vasanyag gátolja a gyorsabb ütemet. A házi építkezés mellett egyre több helyi erővel já­rulnak hozzá a termelőszö­vetkezetek az állami vállala­tok által kivitelezett létesít­ményekhez is. Ságújfalubam például 200 ezer forintos hi­tel mellett 184 ezer forint ér­tékű saját erőt, Balassagyarmaton az is­tálló építésénél 200 ezer forint hitel mellett 900 ezer forint helyi erőt biz­tosítanak. Szügyben, Benczúrfalván szintén komoly mértékben já­rulnak hozzá az új létesít­mények építéséhez. Az ilyenirányú törekvése­ket az állam is meszemenően támogatja. Az a termelőszö­vetkezet például, amely álla­mi vállalattal vitelezteti ki a beruházást, 25 százalékos en­gedményt kap az építkezési költségből. Ha viszont öt év alatt be is népesíti az új lé­tesítményt, akkor további 25 százalék kedvezményt kap. Amennyiben saját erővel is segíti az állami vállalat által végzett munkát, akkor a he­lyileg végzett munka értéke 50 százalékának 'megfele­lő további engedményt kap a szövetkezet. Többségében mintegy 90 százalékban biztosították Szovjet cölöpverő géppel megkezdték a hideghengermű alapozását Hétfőn megkezdték a Sal­gótarjáni Acélárugyár új hi­deghengerművének alapozási munkálatait. A kedvezőtlen talajszerkezet miatt közel 300 darab 9-10-11 méter hosszú cölöpöt kell a földben elhelyezni. Mintegy 40 darab oszlopot nem függőleges, hanem fer­de irányban vernek majd a földbe. A megfelelő előkészületek után hétfőn két géppel is megkezdték már ezt a mun­kát. Az építők számára nagy könnyebbséget, jelent, hogy a KGST, a Kölcsnös Gazdasági Segítség Tanácsának együtt­működési keretében egy új szovjet cölöperőgépet kaptak. Ez a gép egy nap 10—12 cö­löpöt is képes a földben el­helyezni. Emellett az építők saját gépüket is munkába ál­lítjuk, amelynek napi telje­sítménye mintegy öt darab cölöp beverése. Az építők munkáját előre­láthatólag rengeteg körülmény nehezíti majd. Egyrészt a termelőüzem munkája, más­részt a talajban korábban el­helyezett vezetékek, alapok jelentenek majd komoly aka­dályt. Ennek ellenére a cö­löpverésnél dolgozó munká­sak úgy számítják, hogy az eredetileg kitűzött jú­lius 31-i határidőt két héttel megrövidítik. A cölöpözés befejezésével fon­tos állomáshoz érkezik el a hideghengermű fejlesztése. Ezután már megkezdhetik magának a munkacsarnok­nak az építését. már a szerfás építkezések­hez szükséges faanyagot is, azonban mintegy 21 tonna vasanyag hiányzik. Ennek biztosítása komoly feladatot ró a budapesti MEZŐSZÖV Vállalatra. Az állami vállalatok nagy­része jól dolgozik a tsz be­ruházásokon. A megyei Épí­tőipari Vállalat által végzett munkák első ütemében a ké­szültségi fok már meghalad­ja az 50 százalékot. A máso­dik ütemhez szükséges mun­kahelyeket is biztosították. A vállalatnál már az a törekvés, hogy az új létesítményeket a szep­tember 31-i határidő előtt egy-másfél hónappal ko­rábban készítsék el. A tanácsi építőipari vállalat is igyekszik pótolni a kezde­ti lemaradást. meiben is megkezdődött a szénbányászati tröszt és a bányaüzemek ötéves tervja­vaslatainak vitája. A szak­szervezeti trösztbizottság el­nökségének vitája után ma már a bányaüzemek párt- és mozgalmi szerveinek ve­zetői, műszaki é,s gazdasági vezetői dolgozzák ki annak módját, hogyan vitassák meg azt a dolgozók legszélesebb tömegeivel. Legutóbb Mizser- fán tartottak ilyen előkészí­tő ülést, ahol megállapodtak abban: június első felében műszaki tanácskozásokon, a hónap második felében pedig termelési tanácskozásokon vitatják a második ötéves tervjavaslatot. A mizserfai megbeszélésen több javaslat is hangzott már el. A bá­nyák műszaki vezetői példá­ul azt a javaslatot tették: ke­ressék az eddigi rejtett tar­talékok kiaknázásának lehe­tőségét, a párt és mozgalmi szervek vezetői pedig a munkafegyelem meg­szilárdításában lévő erő kihasználását javasolták. Mindezek — beruházási ösz- szeg nélkül is az ötéves terv sikeres beindítását, annak végrehajtását segítik elő. A mizserfai, nagybátonyi és zagyvái megbeszélések után megkezdődtek az előké­születek a műszaki és ter­melési tanácskozásokra. SZÉLESKÖRŰ VITA BONTAKOZIK KI A ZAGYVAPÄLFALVI ÜVEGGYÁRBAN IS Egy közgazdasági és egy műszaki brigád kezdte meg: az ötéves tervjavaslat elkészí­tését a Zagyvapálfalvi Üveg­gyárban is. Amikor a brigád kidolgozta elgondolásait, párt- taggyűlés elé terjesztették a tervezetet. Ezt követően az: üzemi tanács ülése vitatta meg. Most a hét első napjai­ban üzemrészenként terme­lési tanácskozásokat tartanak. A taggyűlés és az üzemi ta­nács előzetes vitája alapján már felkérték a dolgozókat arra. hogy minél többen te­gyenek hasznos javaslatokat. A termelési tanácskozások után elemzik a munkások észrevételeit és' az arra alkal­masakat hasznosítják a terve­zetben. A végleges javaslat elkészülte után ismét tájé­koztatják a dolgozókat a gyár ötéves tervéről, elmondják hogyan hasznosították a mun­kások javaslatait, elgondolá­sait. A számos egyéb új gyártmány között ezévben kezdték meg az egy köbméter teljesítményű szivattyúk gyártását a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárban. A borsodi, ózdi, várpa­lotai szénbányák számára eddig 30 ilyen szivattyút készí­tettek, az év hátralévő részében pedig további harmincat gyártanak. Képünkön: minőségi ellenőrzés a kész termékeknél Ellesett beszélgetés a szakmunkás-képzésről és munkaszervezésről Már megszokott kép a zagyvapálfalvi vendéglő­ben, hogy hétfőn, pénteken, de szombaton is ret­tenetes a tumultus. Ugyanis a Zagyva II. további szerelésén, a 21-es müút építésén és a hídépítők­nél dolgozók egy része pénteken, vagy szomba­ton azért iszik, mert vége egy hétnek, utaznak haza, hétfőn pedig azért, mert otthagyták a csa­ládot, egy újabb hét kezdődik. Ez tálán - a ki­sebb rendellenességet, a duhajkodást, a hangos­kodást kivéve természetesnek is mondható. De semmi esetre sem az, hogy a szerelésen, az épít­kezésen dolgozók másik része a hét többi nap­ján is egész napot tölt a kocsmában. Az, hogy ők maguk isznak, hagyján — ezért vállalják is a „fe­lelősséget”, az azonban semmi esetre sem, hogy az ilyen felelőtlen emberek a fiatalabbakat is erre az egyáltalán nem járható útra csábítják. így volt ez az elmúlt hét kedd délelőttjén is. Kis csoport emelgeti a söröskorsót szájához, hangoskodnak, felelőtlen kijelentések hangzanak el. Voltak ott az Általános Szerelő Vállalattól, az Ipari Villanyszerelő Vállalattól, a Felvonószerelő Vállalattól, s még ki tudja még melyik vállalat dolgozóiból tevődött össze ez a csoport. Fiatal­ember érkezett közéjük — tízóraiját, kis elemó­zsiáját elfogyasztani. — Mit dolgozol te öcsém — hangzik egy borízű hang. — Hegesztő vagyok! — mondja a fiatalabbik. — Mennyit keresel? — kérdi tőle ismét. — Meg vagyok vele elégedve! — így a mi fiatal­emberünk. — Hagyd ott az egészet, gyere át hozzánk. Itt többet is kereshetsz, no, meg jó szakmunkás is lehetsz — teszi hozzá csípős gúnnyal, majd így folytatta• — Nézd komám. Nálunk két lényeges dolog van. Az egyik az, hogy tudjál ,,piálni”, a másik pedig az, hogy tudjál hallgatni. Akkor jó szakmunkás leszel. Többet is keresel, ami pedig lényeges, a munkában sem kell megszakadnod — s egy jót nevet hozzá. A mi fiatalemberünk — nagyon is helyesen - összecsomagolta kis kolbászát, felállt az asztaltól; s köszönés nélkül otthagyta a társaságot. — Taknyos! — volt az elintézett válasz, s egyet köpött a becsületes fiatalember után. Ez az ellesett beszélgetés. Hűen, talán szó szerint is idézve. S amikor ezt hallgattam, három dolog vetődött fel bennem. Lehetséges még az, hogy emberek így vélekedjenek a munkarekölcsről; le­hetséges, hogy vannak még ilyen vállalatok, ahol ennyi is elég a jó ,.szakmunkásképzéshez” és a jó keresethez; milyen lehet a vállalat munkaszer- vezése, ha dolgozói felelőtlenül a kocsmában töl­tik a munkaidő nagy részét — kiküldetési költ- ség, kiemelt kereseti lehetőség mellett? Milyen lehet ezeknél a szerelő vállalatoknál a munka, a munkafegyelem ellenőrzése? Mindebben egy a szerencse. A mi fiatalembe­rünk nagyszerű hozzáállása, becsülete. Igen, a jövő szakmunkásai nem akarnak olyanok lenni, ők a becsületes utat választják és járják!-So -

Next

/
Thumbnails
Contents