Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)
1960-04-30 / 35. szám
Bud* I960, április 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Érdemes követni őket i Használjunk műtrágyát a kukorica vetéséhez flz idén 150 sertést hizlalnak Ceredtótújíaiun A ceredtótújfalui Búzakalász Termelőszövetkezet megyénkben egyike azon termelőszövetkezeteknek, aiiol a sertéstenyésztés jövedelme esztendőről esztendőre igen komolyan számításba jön a termelőszövetkezet jövedelmének alakulásánál. Több évi gazdálkodásuk ideje alatt bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezeteknek érdemes és hasznos foglalkozni a sertés- tenyésztéssel. Amellett, hogy jelentős mértékben hozzájárul a városi lakosság húsellátásához, a sertésekből igen komoly jövedelemre tesz szert a termelőszövetkezet. I A kukorica nagy tápigényű : növény, éppen ezért a kuko- : ricát istállótrágyázott talajba • vessük. Ha ilyen nem áll ren- ; ítélkezésünkre, akkor a lehe• tőség szerint mindig a legjobb • táperőben levő talajt válasz- ! szűk ki termesztésére. : Bőséges, nagy termést táp- ; anyagok utánpótlásával vár• hatunk tőle. Hogy milyen • tápanyag utánpótlására van : szükség, azt a kikelt kukori- : ca maga is megmutatja. Sá• padt színű gyér levélzet és • vékony szár a talaj nitrogén jszegénységét jelzi. A nitrogén 1 utánpótlást pétisó alakjában •juttatjuk a talajba. • A talaj nitrogén igénye j igen sok körülménytől függ, így a talaj szervesanyag tartalmától, baktérium tevékenységétől, az előveteménytől, a talajművelés minőségétől és az időjárás alakulásától. Magán a táblán a helyszínen figyelhetők meg ezek a körülmények legjobban, amelyek segítségével megbízhatóan lehet következtetni a használandó pétisó mérteké- re nézve. Ha a táblán a körülmények kedvezőnek bizonyulnak, akkor a közepes, átlagos pétisó adagolást használjuk, amely holdanként 60—80 kilogramm. Ennél kisebb adagolás is elegendő nemrég trágyázott területbe vetett kukoricánál. A Búzakalász Tcrmeloszö-: vetkezetheti úgy határoztak aj tagok, az idei évben is meg-« lesz a 30-as kocalétszám. Ez: azt jelend hogy a termelő- j szövetkezet minden 100 hold-j jára hat anyakoca jut. A tér- : melőszovetkezet saját erejé- ■ bői még az idén anyaserié- j seket vásárol, hogy ezzel fel-; frissítsek a megtevő kocaállo- • mányt. ; • • Az idén igen nagy mérete- • ket öltött a termelőszövetke-: zetekben a sertéshizlalás. Bár 1 a Búzakalász Te, melőszövet- • kezet a korábbi években is je-: lentős mértékben hozzájárult j a városi dolgozok húseilátá- j sához, ennyi sértést mint ez: évűén leadnak az állatforgal- j mi vállalatnak, még nem hiz- • laltak. A „erniclöszöveikezeti: tagok úgy határoztak, ebben j az évben 130 iiízotísertést j adnak az államnak. Ehhez: minden tehetőségük megvan, j A Ua.al Cornwall Kocák sza- • porulata igen jó. Egy-egy: anyakoca atlag het ma.acot • nevel fel. A termeiőszövetke- [ zet elegendő abraktakarmányt: termel, így nem okoz gon- j dot a 150 sertés — ameiyet! a termelési tervben is fel-: tüntettek — meghtzlalása. Ez j pedig azt jelenti, hogy a j cercdtóiujfalui Búzaaalász: Termelőszövetkezet 30 mázsa • sertéshúst áliít elő 100 ka-j tasztrális holdanként. Ha fi- j gyeiembe vesszük az idén le- : adásra kerülő hízottmarhakat > is, akkor a termeiőszöve.ke- j zet 100 mázsa húst állít elő,: a földterület minden 100 ka- : tasztrális holdjára. A sértés- j szállásokon már gömbölyűd- • nek a hízók. Az első cső-: port — 50 darab — a jövő t hónapban kerül elszállításra, • 110 kilogrammos átlagsúly- j ban. Zárszámadásig még szá- : zat adnak le az állatforgalmi ; vállalatnak. Jó pénzt kap j értük a termelőszövetkezet,: mert ilyen nagy tételnél a ki-j logrammonkénti 2 forintos j felár Ls komoly összeget tesz j ki. A termelőszövetkezet az idei gazdasági évben azt a célt tűzte maga elé, hogy a tagok életszínvonalának további növekedése mellett, minél több és jobb minőségű árut adjon az államnak. Az idén a gazdasági terv szerint a cered- tótújialui Búzakalász Termelőszövetkezet egymillió 700 ezer forint értékű árut értékesít. Ebben igen komoly része van az állattenyésztésnek, a hízoállatoknak és az állati termékeknek. A termelőszövetkezet csak a hízottsertésekből közel 269 ezer forint jövedelemre számít. De nemcsak a közösben hizlalnak sertéseket Ceredtótúj- falun. A termelőszövetkezet valamennyi tagjánál megtalálható egy-két anyakoca. A szaporulatból, a két-három hízón kívül, amelyet egy-egy esalád magának tart meg, jut bőven hizottsertés, a háztáji gazdaságból az államnak is. V.-né A köíös jövőért A jobbágyi Űj Otthon Termelőszövetkezet gazdái a termelőszövetkezet részére kovácsműhelyt építenek. Képünk az építés kezdeti szakaszát mutatja. A közös munka összekovácsolja az embereket. A palotási Május 1 Termelőszövetkezet asszonyai tömegesen vesznek részt a mezei munkákban. Az átlagosnál több pétisót ajánlatos adni, ha a kukorica- tábla istállótrágyát régen kapott, ha az elővetemény vé- konyszárű, gyér levélzetű volt, tehát a nitrogénhiány jelei kifejezettek voltak, és ha az elővetemény termése megfelelő ápolás és időjárás ellenére is gyenge volt. A pátisót alap- és fejtrágyaként adagoljuk. Alaptrágyaként felhasználni kívánt mennyivég: 50—60 százalék a vetést megelőzően 1—2 nappal, kul- tivátorral dolgozzuk a talajba. Míg a fennmaradó 40—50 százalékot fejtrágyaként szórjuk ki az első kapálás előtt és az első kapálással dolgozzuk a talajba. A fejtrágyázást mindig szélcsendes, száraz időben végezzük el, mert a nedves, csapadékos időben végzett fejtrágyázás könnyen a kukorica leperzseléséhez vezethet. A kukorica egész fejlődési ideje alatt nagyon meghálálja a szuperfoszfát műtrágya alkalmazását is Szuperfoszfáttal ellátott kukorica erősebb szárat, gyökérzetet fejleszt, a megdőlésnek jobban ellenáll, majd pedig az érés folyamán a szemtermés meny- nyiségére különösen jótékony hatással van. Minden körülményre nézve megfelelő használati utasítást a szuperfoszfát adagolására sem lehet mondani. Az átlagos holdankénti 80— 100 kilogrammos szuperfoszfát műtrágya adagot 150—200 kilogrammra ajánlatos felemelni akkor, ha az elővete- ményen foszfor hiány jelei voltak láthatók, az elővetemény megfelelő adottság: ellenére is kevés és gyenge minőségű termést adott. Tehát ennek adagolására nézve is. a tábla pontos ismerete a döntő. A szuperfoszfátot alaptrágyaként két részletben szórjuk ki a kukoricatáblára. A mennyiség 2/3 részét ősszel, i mélyszántással dolgozzuk a talajba, míg az 1/s részét tavasszal, a vetés előtt, pétisóval együtt szórjuk ki és kultivátorral juttatjuk a talajba. A .műtrágya használat következtében megtermett többletkukorica értéke többszörösen meghaladja a felhasznált műtrágya árát és a kiszórással járó munka költségeit Az új és területileg jelentősen fejlődött termelőszövetkezetek heterogén összetételű földjei különösen igénylik a nagyobb mennyiségű műtrágyát, amely nélkül elfogadható kukoricatermés nem is remélhető. Barlai Gábor megyei agronómus fiz új értelmű paraszti munka Ünnepel a világ. Tavasz, új reményű, virágos szép tavasz köszöntött az emberiségre. Az évezredek során az éhségtől annyiszor megtizedelt kínai paraszt, az emberségétől megfosztott orosz muzsik, a cselédsorba süllyesztett magyar jobbágy fiai, unokái ma már a munkás- osztállyal együtt magasra emelik a proletárnemzetköz'r ség, a testvériség, az emberség, az emberi reménység vérrel megszentelt, golyóktól megtépett vörös zászlaját. Közös ünnep ez, a munkások kiömlő vérével, utolsó sóhajával megszentelt ünnep. Ünnepel a város, s zászlódíszt ölt a falu nemcsak a mi hazánkban, hanem mindenütt, ahol az évszázados álmok megvalósultak, ahol a szabadság a rend, ahol a munka az élet értelmét jelenti. Valamikor, nem is olyan régen, a mi hazánkban is tiltott ünnep volt május elseje. A munkások mégis kimentek a virágba borult mezőre, a hegyek kis tisztásaira, piros szekfűt tűztek a gomblyukaikba, s ha nem is teletorok- ból, de elénekelték a forradalom, a szabadság szép dalait A falu népe akkor még nem sokat tudott május elsejéről, de azt érezte, hogy ünnep, s a májusfákon lobogó vörös szalagok idézték az eljövendő szép májusokat, s a szívük hevesebben dobogott. ha a városokból kiszivárgó híreket hallották. A falu ünnepévé május elseje igazából csak a felszabadulás után lett. A látástól vakulásig robotoló uradalmi cseléd, a bankoktól, végrehajtóktól szorongatott, .görnyedt hátú paraszt csak tizenöt éve lélegzik szabadon. Tizenöt éve nyert értelmet a munka, s boldogítja áldásaival a föld népét. Örökre eltűntek a paraszti verejték haszonélvezői. A hatalmas földbirtokok a nép kezébe kerültek, s nem áztatja már könny a cselédházak agyagpadlóját. Nem árt emlékezni, felidézni a múltat, azt az időt, amikor még emberszámba se vették azt, aki két keze munkájával kereste kenyerét. Emlékezzünk a sovány, meggyötört arcú, korán öregedő, rongyos ruhájú, elkeseredett parasztokra, a föld rabszolgáira és nézzük meg mosl, mivé lett e meggyalázott nép. Szabad lett, s a zöldbe borult, gazdag termést ígérő határ őt boldogítja. Igazi tartalmat, emberi tartalmat nyert a munka, amely ma már nem meggyötör, hanem felemel. Szívet, lelket gyönyörködtető érzés nézni a mi gazdagodó, épülő, szépülő falvain- kat egészséges, életvidám fiatalságával, ránctalanabb arcú öregjével. Pogonytól Erdőkürtig, Nádújfalutól Nagyoroszig szerte a megyében a'Z új értelmet nyert munka lett az emberek életeleme. Ha még nem is teljes egészében, de a munkák nehezét ma már gép végzi, s a közösségbe for rótt emberek nagy családja kezdi érezni erejét. Megvalósulás útján a régi álmok, amelyek évszázadokon keresztül szunnyadtak a paraszti lelkekben. A nagyüzemi gazdálkodás igazi szabadságot hoz a dolgozó parasztságnak. A föld robotosából a föld gazdája lesz a nép. s az alakuló szép jövő reményteljesen bontogatja szárnyait. Minden új gazdasági épület, minden új gazdálkodási ág bevezetése, a gépesítés, az állattenyésztés fejlesztése a gazdálkodás belterjessé tétele újabb győzelem a paraszti felemelkedéshez vezető úton. A fiatalra emberséges, a kultúra áldásait élvező élet, az öregre pedig megbecsülésnek örvendő, nyugodt, békés öregkor vár. A közös, egymást segítő, boldogító munka átformálja a falu külső képét, alapvetően megváltoztatja az emberek gondolkodásmódját Üj nemes, emberi tulajdonságok szülőanyja lesz. Az egyéni önzés helyébe a közösség, az emberek szeretete, az elzár- kózottság helyébe a közösségben való feloldódás lesz. Halad a mi népünk, most már a parasztság is afelé a szép kor felé, amelyet nagy költőnk, Petőfi több mint száz éve így énekelt meg: „Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet. Ha majd a jognak asztalánál mindenki egyaránt foglal helyet ...” De szép kor is lesz ez, az emberiség legszebb álmainak beteljesülése. Ez a kor — ha még messze is van, nem elérhetetlen, hiszen azon az úton járunk, amely biztosan oda vezet. Az új tavaszt kezdő dolgozó parasztság nagy akarással, szorgalommal kezdett az új élet kialakításához. A világot átformáló közös munka szárnyakat ad az embernek, s a szebb tavaszok ígéretét vetíti elénk, azt a szép tavaszét, amikor felszabadultan, egymás kezét fogva ünnepel az egész világ népe, a munka, a barátság, az emberség, a proletárnemzetköziség nagy ünnepén. Kata János G ondterhes arccal ül Nagy József termelőszövetkezeti elnök, a pataki Kossuth Tsz elnöke, az íróasztal mellett. Sehogy sem érzi jól magát a szobában, amikor kintről csábítgat a langyos napsugár, amikor a tavaszi határ tele van hozzá hasonló dolgos parasztemberrel. De jó is lenne ott dolgozni köztük, hallgatni a pacsirták énekét, mélyen tüdőre szívni a föld, a frissen szántott föld illatát — gondolja. — Nagy gond ez a 2500 holdas gazdaság. A 15 holdammal még boldogultam, de ezzel már nehezen — mondja sóhajtva, majd így folytatja, — mindent tanulni kell, a nagyüzemi gazdálkodást is. Cseng a telefon, hivatalos ügyben keresik az elnököl, majd autó áll meg a termelő- szövetkezet előtt és kiszólítja Nagy Józsefet a kötelesség az irodából. Alig távozott a szobából, hintó fordul be a kapun. Gömbölyű, napbarnított arcú ember ugrik le á kocsiról — Tóth Alajos, a szövetkezet mezőgazdásza. Az elnököt keresi. Jelenteni akarja, hogyan megy a munka a mezőn. Az elnököt a tanácsházán találja. Megbeszéli a dolgokat, visszatér az irodába. Eáradtan ül le. — Szépen halad a munka Patakról sokat hallunk még... a mezőn — újságolja az irodában dolgozóknak. Újabb ember lép a helyiségbe és helyet foglal ott, ahol az előbb az elnök ült. Leteszi kis erdészkalapját és a mezőgazdász felé fordul: — Öröm kint járni a határban. A tavaszi kalászosok napról napra szebbek, az emberek szorgalma meg egyenesen csodálatos — mondja lelkesedve Malomhegyi Árpád, a Salgótarjáni Üveggyár kiküldöttje, aki jelenleg a termelőszövetkezetben segíti a politikai munkát. Jó a politikai hangulat. A vetőmagvak, ha sok utánjárással is, de összejöttek, a közös munka meg megy töretlen lendülettel. Kell a jó sző, a bátorítás minden embernek, még akkor is, ha mindenki elhatározta a közös utat. Nem megy ez egykönnyen. Naponta kell beszélni a gazdákkal, hitet, reményt önteni beléjük. S ehhez Malomhegyi Árpád ért. Ismeri már az egész falut. Nevén szólítja a szövetkezeti gazdákat, tudja kinek mi a gondja, mi a vágya. Hol mit kell tenni. Szinte a mezőgazdásszal egyszerre mondja: — Az állatok összevonása előtt minden gazdával beszéltünk. Megérttettük velük a közös állatállomány jelentőségét. A Mosoni-féle épületei 50 ezer forintos építési anyaggal és a gazdák közös munkájával helyreállítottuk. Hatvanhét férőhelyes istálló lett belőle. Már tele is van növendékmarhával. A szavakból érezhető, hogy Malomhegyi Árpádnak szívügye a patakiak boldogulása. A szarvasmarhaállomány kialakításáról így beszél: — A szarvasmarhaállomány mar együtt van. Igénybe vettük a gazdák nagyobb istállóit is. Oravecz Vince és Mák Kázmér istállóiba 22 szarvas- marhát helyeztünk el. A beszélgetés folyamán szóba kerül az istállók villamosítása is. — Régi vágya volt ez az állattenyésztőknek. Az elmúlt hetekben meg is valósult. A Budapesti Felvonószerelő Vállalat, — amely a termelőszövetkezetet patronálja — segített ebben is. Két munkásuk több mint két hétig itt dolgozott, ezenkívül egy alkalommal 20 dolgözó a szabadnapját áldozta fel, hogy teljesüljön a patakiak vágya, villanymotor nyomja a vizet a vályúba — sorolja a mezőgazdász. Feltétlen köszönet jár ezért, meg azért is, hogy villamo- S'tották a kovácsműhelyt. A fővárosi dolgozókra csak szeretettel, megbecsüléssel tudnak gondolni a patakiak. Kétségtelen, hogy ez az önzetlen segítség is hozzájárult a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez. A munka nehezében segítettek a budapesti munkások, s ha sikereket érnek el a patakiak, ez az ő sikerük is lesz, amelyre büszke lehet a budapesti vállalat kollektívája. De a tavaszi munkákra büszkék lehetnek a pataki szövetkezeti gazdák is, hiszen a tavaszi kalászosok közel 200 holdon szépen zöldellnek. Földben van már 34 kh-on a cukorrépamag, 10 kh-on a takarmányrépamag is. A 150 holdon termelt burgonya is földbe került. A 20 kh-on elültetett mák várja a munkáskezeket. Amikor Patakon jártam, 54 fogat dolgozott a mezőn és öt traktor. A hatodik traktor a trágyát hordta. Asszonyok rakták eke után a burgonyát. Mivel következik nemsokára a növényápolás, már azon gondolkoznak a szövetkezet vezetői: hogyan lesznek urai a növényápolási munkának. Hiányosságként említhető, hogy a munkacsapatokat akkor még nem alakították ki. A három növénytermesztési brigád megvan, most már feltétlen kialakítják a munkacsapatokat is. A vezetők úgy gondolják és ezt javasolják a közgyűlésen is, hogy a kapásnövények területét családonként osszák el. Ez lesz a legjobb megoldás, így csinálják máshol is. Az asztalokkal zsúfolt irodahelyiség a termelőszövetkezet megnövekedésével szűknek bizonyul. A szomszéd szobában levő posta kezd terhére lenni a szövetkezetnek. Volna már másik helyiség is, ahová elmehetne a posta, de az illetékesek nem intézkednek. Ehhez is segítséget kérne a termelőszövetkezet. É rdemes volt Patakra eljönni. Megismerkedhettem egy formálódó közösséggel, a közösség eredményeivel, gondjaival. Azzal a meggyőződéssel jöttem el Patakról, hogy erről a faluról a jövőben még sokszor hallunk majd. (—a —s)
