Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1960-04-27 / 34. szám

1960. április 27. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 7 A munkásosztály jobb Nógrád megye északkeleti része, a salgótarjáni járás te­rülete iparvidék. Salgótarján, Nagybátony bányaváros, vala­mint a környező községek munkabíró lakosságának nagy­része a bányászatban, a gyár­iparban, a közlekedésben, va­lamint a különböző közintéz­ményeknél dolgozik, s így a fokozott munkalehetőségek miatt a népsűrűség is e terü­leten a legnagyobb. Ezért e járásban a lakosság áruellá­tása, s ezen belül, különösen a lakosság friss zöldség- és gyümölcsfélékkel való ellátása komolyabb, s ne­hezebb feladatot jelent a kereskedelmi szerveknek, mint a megye más ré­szein. A változatos, kulturált táp­lálkozást ma már városon, s falun egyaránt igénylik a dol­gozók és családtagjaik. Ezért van különös jelentősége an­nak, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk is felismerve ezt az igényt, egyre nagyobb mértékben termel kertészeti növényeket. A salgótarjáni já­rás termelőszövetkezetei kö­zül az idén már alig van néhány, amely nem foglalko­zik kertészkedéssel. Igaz vi­szont, hogy a kertészetek nagysága ma még a 10 kh-t ritkán lépi túl. Azonban a jelek, a már eddig is elért eredmények a fejlődés útját mutatják e területen. A ma már e tekintetben fejlettebbek közé tartozó kis- terenyei Vörös Október Tsz sem foglalkozott fennállása óta mindig kertészkedéssel, csupán 1956 óta vezették be a kétségkívül munka­igényes, de egyben jöve­delmező kertészeti növé­nyek termelését. A kez­deti három hold helyett az idei évben már 12 hold területen folyik a kerté­szeti munka, s a salgótarjáni járásban első­ként a tavalyi évben e ter­melőszövetkezet épített üveg­házat kertészetében. Kétség­kívül ahhoz, hogy e termelő- szövetkezet vezetői és tagjai ennyire szívügyüknek tarthas­sák a kertészeti üzemág fej­lesztését, ahhoz nem kis mér­tékben az is hozzájárult, hogy a termelőszövetkezet elnöke: Kántor János maga is kertész szakember, valamint, hogy a kertészeti üzemág élére a sok­éves termelési tapasztalattal rendelkező Valkai testvérek kerültek: Valkai István és Valkai Imre, kik munkájukat odaadó, lelkes szorgalommal végzik. Kántor János tsz-elnök a kertészeti üzemág munkájá­nak eredményességéről szólva elmondotta, hogy 1959-ben a hét holdas kertészetről 84 000 forint volt a bevétel. Az idén a 12 kh terület várható bevétele a terv szerint eléri a 200 000 forintot. A termel- vények értékesítéséről is évek óta nagyrészben előre gondos­kodnak. Az idén is 8 kh területre a MEZÖKER-rel kötöttek termelési szerződést, amel­lett azonban rendszeresen szállítanak közvetlenül a kisterenyei piacra is árut, melyet a vásárlók igen nagy örömmel fogadnak, mivel már meggyőződtek arról, hogy nem csupán mennyiségben, hanem Újjáválasztották a közalkalmazottak területi bizottságát Kedden reggel a megyei ta­nács épületének nagytermé­ben tartották a Közalkalma­zottak Szakszervezetének Nóg­rád megyei Területi Bizott­sága választását. A Közalkal­mazottak Szakszervezetének választási gyűlése nagy ese­mény volt, annál is inkább, mert utoljára négy évvel ez­előtt volt választás. Esemény volt azért is, mert az eddi­giektől eltérően a Közalkal­mazottak Területi Bizottsá­gába bekerültek a tanács al­kalmazottakon kívül más köz- alkalmazott küldöttek is. Töb­bek között a bizottságba vá­lasztották a pártapparátus­ban dolgozók, a bíróság, az SZTK és egyéb más közalkal­mazotti szervek képviselőit. A területi bizottság válasz­tása alkalmából Kojnok Gyu- láné elvtársnő, a területi bi­zottság titkára tartott beszá­molót. Beszédében ismertette a területi bizottság négyéves tevékenységét. A továbbiak­ban a feladatokról szólott, többek között az élet- és mun­kakörülmény javítása érdeké­ben végzendő tevékenység­ről, a munkás-paraszt hatalom erősítéséről, a tagság politi­kai és kulturális neveléséről. A beszámolót hosszan tartó vita követte. Üj feladatok a postásszakszervezet megyei bizottsága előtt Pénteken a salgótarjáni postahivatal kultúrtermében egésznapos tanácskozásra gyűl­tek össze a postásszakszerve­zet megyei küldöttei. Meg­hallgatták és megvitatták Szlovacsek Károly elvtárs, a postásszakszervezet megyei bizottsága titkárának beszá­SZÉCSÉNYI VEGYES­IPARI és JAVÍTÓ VÁLLALAT felhívja a lakosság és közületek figyelmét, hogy ÜVEGES és KÉPKERETEZO részlegét beindította. Megrendelést helyszíni szerelésre is felveszünk. PONTOS, ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS. Dolgoztasson On is a Szécsényi Vegyesipari Javító Vállalatnál. (214) ______________ mó lóját, s az értékes vita után a munka további javí­tása érdekében határozati ja­vaslatot fogadtak el. A hatá­rozati javaslatban leszögezik; a szakmai munkát úgy kell végezni, hogy az népi demok­ráciánk gazdasági erejének állandó növelését szolgálja. Ennek érdekében az alapszer­vezeteket és a gazdasági ve­zetést a megyei bizottság messzemenően támogatja, el­sősorban azért, hogy tovább szélesítsék a szocialista mun­kaversenyt. Feladata a me­gyei bizottságnak a hivata­lok és üzemek éves verseny­vállalásainak teljesítését érté­kelni, az eredményt pedig a dolgozókkal rendszeresen tu­datosítani. A küldöttgyűlés kimondotta, hogy rendszere­sen foglalkozni kell a szocia­lista címért küzdő brigádok­kal és az ifjúsági brigádok­kal, A határozati javaslatban kimondják, hogy feladata a megyei bizottságnak a szak- szervezeti munka javításával növelni a szakszervezet tö­megbefolyását, ezzel is segí­teni a párt politikájának eerdményesebb, gyorsabb vég­rehajtását. A határozati javaslat ki­mondja, hogy a megyei bi­zottságnak feladata a postás dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek további javítá­sa, a szakmai képzettség fo­kozása. ellátásáért ? minőségben is megfelelő, első­rendű friss árut kapnak. A kisterenyei termelőszö­vetkezet vezetői, s a kerté­szet dolgozói dacára annak, hogy a kertészet területét négyszeresére emelték, üveg­házat, hollandi ágyakat épí­tettek a primőráru-termelés kialakítása érdekében még- sincsenek megelégedve az elér eredményekkel. A ker­tészeti üzemág további fej­lesztése révén a jövőben még több és még jobb minő­ségű kertészeti terméket kí­vánnak adni, mint a zöldöve­zet egyik erős láncszeme, a lakosságnak. Elképzelésük az, hogy a legközelebbi évek so­rán 50 kh-ra növelik a zöld­ségkertészet területét, új üveg­házat, további hollandi ágya­kat építenek. Foglalkozni kí­vánnak gyümölcskertészkedés­sel is. 200 kh gyümölcsös létesí­tését tervezik, melyből 20 kh gyümölcstelepítést már az idén elvégeznek. SZOVJET ÉS AMERIKAI ZÁSZLÓ, EMLÉKMŰ AZ ELBA PÁRTJÁN Az Elba-menti Torgau vá­roska határában találkozott 15 évvel ezelőtt a szovjet és az amerikai hadsereg. Ez alka­lomból a folyó partján emlék­művet állítottak a következő felirattal: „Dicsőség a győzel­mes Vörös Hadseregnek és szövetségeseink derék csapa­tainak, amelyek legyőzték a fasiszta Németországot”; Az emlékmű mellett szovjet és amerikai zászlók lobognak. * A GENFI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLET HÉTFŐI ÜLÉSE Hétfőn tartotta Genfben 28. ülését a tízhatalmi lesze­relési értekezlet. A hetedik hetébe lépő le­szerelési értekezlet hétfői ülé­sén a két fél képviselői új­ból leszögezték álláspontjukat a leszerelés és az ellenőrzés egyes kérdéseiben. Cavaletti olasz küldött a leszerelés nemzetközi ellenőr­zésének fontosságát bizony­gatta és javasolta a szocialis­ta országok küldötteinek, já­ruljanak hozzá a nemzetközi ellenőrzési rendszabályok és a leszerelési intézkedések párhuzamos tanulmányozásá­hoz. Mezincescu román küldött rövid felszólalásában elutasí­totta az olasz javaslatot és rámutatott, hogy az elszige­telt és részleges. Kijelentette: az ellenőrzés kérdésének meg­vitatása előtt a leszerelésben kell megállapodni az értekez­leten. Tarabanov külügyminisz­terhelyettes, a bolgár küldött­ség vezetője hangsúlyozta, hogy nem lehet rendszabá­lyokról beszélni, amíg nem tudjuk, hová vezetnek azok. Az első lépés a fontos, éspe­dig az, hogy megállapodjanak az általános és teljes leszere­lésben. * MEGKEZDŐDÖTT A JAPÁN NÉP TfZEZERKILOMÉTERES BÉKEMENETE Megkezdődöt a japán nép tízezer kilométeres menete, amellyel az új japán-amerikai „biztonsági szerződés” és Ja­pán atomfelfegyverzése ellen tiltakoznak és követelik a nukleáris fegyverék betiltá­sát. A békemenet hét csoportja augusztus 5-én találkozik To­kióban, ahol ezen a napon tartják meg az atom és hid­rogénbombák ellen tiltakozó hatodik világkonferenciát. Valamint nagyobb mértékben kívánnak foglalkozni egyes zöldfélék házi tartósításával is, mivel jól tudják, hogy az uborka, vagy a paprika nem­csak nyáron esik jól a húsos ebéd, vagy a szalonna mellé, hanem a téli, s a koratavaszi hónapokban is esetes uborka, vagy paprika alakjában. Mind a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezet, mind a salgótarjáni járás töb­bi termelőszövetkezeti kerté­szetének fejlődése biztató je­lenség, s egyben azt is tük­rözi, hogy dolgozó parasztságunk megérti a munkásosztály igényét az egészségesebb, sokoldalúbb táplálkozás iránt, s az e téren ma még mutatkozó hiányossá­gokat, panaszokat a helyi lehetőségek fokozottabb kihasználásával is csök­kenteni, megszüntetni igyekszik. Termelőszövetkezeteink ker­tészeteinek számbeli és terü­leti gyarapodása azt példázza, hogy ipari arculatú községek­ben is feltétlenül hasznos ezen üzemág működtetése a lakos­ság jobb áruellátása, vala­mint a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének gyarapo­dása szempontjából. Bajcsi Jenő Idős, 88 éves asszony lett a tűz áldozata Tragikus szerencsétlenség történt csütörtökön este Lu- clányhalásziban, Pöstyénpusz- tán. özv. Kiss Pálné, idős, 88 éves asszony lett a tűz ál­dozata. Sajnos, Kiss Pálné csakúgy, mint nagyon sokan mások, még ma sem okult a korábbi tűzesetekből, a köny- nyelműség idézte elő halálát. Az történt április 21-én este alig hét óra előtt, hogy az egyedül élő idős asszony ku­koricaszárat vitt be lakására — fűteni. A száraz kukorica­szár a tűzhely előtt lángra lobbant, a magával szinte te­hetetlen idős asszony ruhá­jára átcsapott — ez idézte elő halálát. Talán kommentárt sem kel­4 háromezer sziget országa Ki a felelős? A közel másfél millió négyzet- kilométer nagyságú és 89,6 mil­lió lakosú Indonézia az Indiai­óceán északkeleti részén terül el. Területét a négy fősziget: Szu- mátra, Jáva, Borneo és Celebesz Még el sem hallgattak a fegyverek Dél-Afrikában és az ügynökségek jelentései, máris újabb embertelen vérontásról számolnak be. Dél-Korea nagy városainak utcáit elborították a zsarnoki, korrupt rendszer ellen tiltakozó tüntetők holt­testei. Az első jelentések még csak kisebb diáktüntetésekről ad­tak hírt, a tüntetők száma azonban úgyszólván percről percre lavinaszerűen növeke­dett és ennek nem csupán a rendőrség és a katonaság azonnali, brutális fellépése volt az oka. Li Szin Man bábkormányának eddigi leg­súlyosabb belső válságát a ter­ror, a korrupció és a roha­mos elszegényedés évei előz­ték meg. Az elemi erővel ki­robbant megmozdulás okait nemcsak a március 15-i vá­lasztások okozta elégedetlen­ségben kell keresnünk. Még a nyugati megfigyelők kom­mentárjai is kénytelenek vol­tak megállapítani, hogy „a gyökerek sokkal mélyebbre nyúlnak”. Az AFP francia lene e tragikus esethez fűzni. A tény önmaga mellett be­szél. De mégis ejtsünk né­hány szót, jóllehet, tanulsá­gul szolgálhat. Hiszen falun ma még igen gyakori, hogy tüzeléshez száraz kukorica­szárat, szőlővenyigét és egyéb nagyon is könnyen gyullad­ható anyagot használnak, an­nak ellenére, hogy tudják: nemcsak vagyonukkal, hanem életükkel is fizetnek érte. Nem lehet eleget beszélni, felhívni a figyelmet e köny- nyelműségben rejlő veszélyes­ségre. E tény is bizonyítja, hogy nemcsak gyermekek, hanem felnőttek életét is kö­veteli a könnyelműség, a meggondolatlanság. mellett többezer apróbb szige­tecske alkotja. Az ország az Egyenlítő mentén, a trópusi ég­hajlati övben fekszik. A kiváló hírügynökség tudósítója a kö­vetkezőket írja a könnygáz­bombákkal és géppuskatűzzel szembeszálló délkoreai tün­tetőkről: „Ezeket az embere­ket a végső kétségbeesésbe hajszolták. Felismerték, hogy csak egy lehet a sorsuk: csu­pán a munkanélküliek mil­lióinak sorait gyarapíthatják. Ezért megtámadtak mindent, ami gyűlöletet keltett ben­nük, bár felvonultatták elle­nük a hadsereget. Haragjuk oka nem szűnt meg, az elé­gedetlenség magvai ott van­nak elhintve Dél-Korea min­den nagyvárosában... A ki­robbanások elkerülhetetlenek lesznek mindaddig, amíg vég­leg el nem söprik a rend­szert.” Milyen rendszerről is van szó tulajdonképpen? Milyen az az uralom, amelyről még a nyugati megfigyelő is meg­állapítja, hogy megérett a pusztulásra? A Li Szin Man- rendszert évekig, mint „o nyugati demokrácia előre­tolt távol-keleti bástyáját” emlegették a hivatalos nyu­gati körökben — elsősorban amerikai tőke árnyékában építette fel embertelen dikta­túráját. Erre a diktatúrára jól rávilágít egy — a tünte­tés napjaiban Szöulban tar­tózkodó — angol újságíró megjegyzése, aki miután le­írta az utcák véres köveze­tén fekvő fegyvertelen holt­testek megdöbbentő látványát, hozzátette, hogy a délkoreai rendőrség mindeddig „megle­pő tartózkodást tanúsított”. 'Milyen álláspontot foglal el az Egyesült Államok, — amely, mint Herter amerikai külügyminiszter az esemé­nyekkel kapcsolatban tett nyilatkozatában is elismerte — Dél-Korea „barátja, támo­gatója és szövetségese...” Az amerikai hivatalos kö­rök és elsősorban az ameri­kai külügyminisztérium „sú­lyos aggodalmát” fejezte ki és mindent elkövetett, hogy el­határolja magát az esemé­nyektől. Az amerikai kong­ta a világ nyersgumi termelésé­nek mintegy 40 százaléka. A háromezer sziget országának ül­tetvényei a világ kopra, pálma­olaj- és borstermelésének egy­negyedét, kinin termelésének pe­dig egyharmadát szolgáltatják. Az ültetvények egyrésze ma már állami tulajdonb n van. Indonézia Oélkelet-Azsiának természeti kincsekben leggazda­gabb országa. Harmincezer ton­nás (dúsított) ónérc termelésével a világranglista 8-3. helyét fog­lalja el. Nagyfontosságú továbbá a főleg Szumátra szigetére kon­centrálódott kőolaj termelés is. A szigeteken mangánt és bauxitot is jelenős mennyiségben bányász­nak. A természeti kincsek feltá­rása az ország függetlenségének kivívása után jelentősen meggyor­sult. A Szovjetunió Indonéziát többízben több száz millió rubeles gazdasági segítségben részesítette, hogy az ország gazdasági elma- felszámolja. resszus sürgette, hogy Eisen­hower elnök mondja le jú- niúsra tervezett szöuli láto­gatását. A „jóbarát és szövetséges” mindent megpróbált, hogy el­hárítsa magától a felelőssé­get. A nyilvánvaló összefüggése­ket azonban nem lehet leta­gadni. Helyesli vagy elítéli az Egyesült Államok a leg­utóbbi napok eseményeit, ez már nem sokat változtat azon, amiről a New York Herald Tribune, miután felsorolja a Li Szin Mannak nyújtott amerikai támogatásokat, így ír: „Dél-Korea demokratikus államformája az amerikai példán épült fel s többek között az a rendeltetése, hogy megmutassa: a szabad nyu­gati politikai intézmények ugyanolyan jók Ázsia számá­ra, mint amilyen rossz a kommunizmus...” A nyugati sajtóhangokból, — elsősorban az angol és francia lapok állásfoglalásá­ból is az a vélemény tükröző­dik, hogy az Egyesült Álla­moknak így, vagy úgy, de osztozni kell Li Szin Man felelősségében. „Milyen szerencsétlenül érezhetik magukat az ameri­kaiak!” — írja kissé kárör­vendve a Daily Express. „Tá­mogatták Li Szin Mant, alá­dúcolták roskadozó gazdasá­gát, felszerelték, kiképezték hadseregét és Washington most attól fél, hogy munká­jának eredménye végképp összeomlik.” Az Evening Standard: „Washington saját maga okozta bajait és most nem tudja, hogyan vergődjön ki azokból.” A Daily Herald is az Egye­sült Államok felelősségére utal: „A washingtoni külügy­minisztérium 12 éve tudta, hogy Li Szin Manban nem lehet megbízni” — írja. A Combat megállapításai­ból: ....... Li Szin Man ke­gy elt voltát annak a wash­ingtoni divatnak köszönhette, amely a tekintélyuralmi rend­szereket inkább kedvelte, mint a népi uralmon alapuló­kat.” A Humanité hangsúlyozza, hogy a délkoreai tömegmé­szárlások véresen cáfolják a „szabad világ” propagandis­táit. Az amerikai kormány Li Szin Manra, a délkoreai el­nök viszont kormányára igyekszik hárítani a felelős­séget. A kormány lemondott. Li Szin Man azonban ma­rad ... Az agg diktátor gör­csösen ragaszkodik a hatalom­hoz. A délkoreai események újból megmutatták: az ame­rikai kormányt egyre gyak­rabban sodorják „kellemet­len helyzetbe” olyan kegyelt­jei, mint Csang Kaj-sek és Li Szin Man. Ha meg akarja őrizni legalább a demokrácia látszatát, az Egyesült Álla­moknak komolyan fontolóra kell vennie távol-keleti poli­tikájának alapvető módosítá* sát. természeti adottságok következté­ben nyersgumiültetvényeiröl kerül radottságát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents