Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1960-04-27 / 34. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. április 27. Megy' erte nagy érdeklődés melleit folyncaK a népfront bizottsági választások Megyeszerte széles töme­gek mozgósításával folynak a Hazafias Népfrontbizottságok választásai. A községekben választógyűléséket tartanak, ahol jelőlőbizottsági tagok, gyűléseken elnöklő személyek működnek közre a választás sikere érdekében. A választó­gyűléseken beszámolók hang­zanak el a Népfront-bizott­ságok eddigi tevékenységé­ről. A hét közepéig az egész megyében mintegy 105 választógyűlés volt, ahol mintegy 15 600 személy vett részt. A választógyűléseken a résztevevők kifejtik vélemé­nyüket, elmondják észrevé­teleiket és javaslatot tesznek a Hazafias Népfront további munkájára. Eddig mintegy 400-an szóltak a választó gyűléseken. A lakosság érdeklődését mutatja a Hazafias Népfront- bizottsági választások iránt, hogy vannak olyan községek, ahol 3-4-500-an is resztvet­tek a választói gyűlésen. Űr­hajómban a résztvevők szá­ma mintegy 400 fő volt. De hosnolóan Dorogházán, Rom- hányban, Szurdokpüspökiben, Szirákon, Nagyorosziban, Szécsényben mintegy 500-an jelentek meg a választói gyűlésen. Igen helyesnek mondható, ahol a Hazafias Nép­front-bizottsági választá­sok alkalmával a válasz­tói gyűlésen mondott be­számolók szerte ágazóak és a község sok-sok problémáját megtárgyal­ja. Általában a választási gyűlé­seken a megválasztásra java­solt bizottsági tagok zömét jóvá hagyják a választói gyű­léseken. A Népfront-bizottsági vá­lasztói gyűlések tovább foly­nak. S igen kívánatos, hogy a sikerüket mind a pártszer­vezetek, mind pedig a köz­ségi tanácsok, de nem utol­só sorban a KlSZ-szerveze- tek is, segítsék elő. A háztáji gazdaságokban növelni lehet az állatállományt FIATAL AGRONÖMTJSOK TANÄCSKOZÄSA A megye fiatal mezőgaz­dászai, szakemberei rendkí­vül nagy érdeklődéssel kísért előadáson vettek részt a na­pokban. Mintegy 150 fiatal agronómust és idősebb, ter­mészettudományi társulati ta­got hívtak meg erre az érte­kezletre, ahol Szabó Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának takarmányozási előadója mondott megnyitó szavakat, majd Máté János, a Földművelésügyi Miniszté­rium állattenyésztési főigaz­gatóságának helyettes vezető­je tartott ismertetést, adott útmutatást a korszerű, nem­zetgazdasági szempontból leg­helyesebb, legcélravezetőbb állattenyésztéssel kapcsolato­san. Hangoztatta az állattenyész­Az MSZMP Nógrád megyei bizottsága felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemének 1960 —61-es tanévére. tés rendkívüli fontosságát. 1959-ben országos szinten sikerült teljesíteni a ter­vet. s a népgazdaság egé­sze ebben az esztendőben is ezt várja az immár nagy tömegekben egyesült dolgozó parasztságtól. A termelőszövetkezeteknek már a közös gazdálkodás első évében ki kell alakítaniuk a közös állattenyésztés alapjait, gondot kell fordítaniuk a be­lépett és még kint levő gaz­dák háztáji állatállományára, azok szaporítására, hogy a fe­lesleges jószágokat saját ma­guk és az állam javára ér­tékesíthessék. Ehhez minden segítséget megkapnak. Ezután a megyei eredmé­nyeket ismertette az előadó, majd az államadta segítség­vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága ről tájékoztatta a mezőgazda­ságok vezető szakembereit. Az állatállomány növelésének rendkívüli fontosságát bizo­nyítja, hogy a sertéstenyésztő szövetkezetek számára min­den kocánál 2 mázsa takar­mányt biztosít, de az állatnevelés, állomány fejlesztésre vonatkozó ren­delkezés azt kívánja, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok háztáji gazdaságaik­ban is neveljenek jószágo­kat, amelyeknek tartásához a szö­vetkezetek takarmányalapjuk­ból biztosítsanak támogatást. Természetesen, ahol a tsz-en belül elhelyezési lehetőség van, elsősorban annak bené­pesítéséről kell gondoskodni. A legfontosabb azonban az, hogy a községek állománya ne csökkenjen. Olyan koca és hízómarha mennyiségre van szükség, amely az adott terület 100 holdjára szüksé­ges. A lehetőségek apróbb rész­leteibe menő megbeszélése után a fiatal mezőgazdászok személyes ügyeiket is meg­vitatták s a vita keretében szó volt a továbbtanulásról, művelődési lehetőségekről és sok szakmai kérdésről.-----------------« * ^ »----------------­Pá lyázati felhívás az mszmp nógrád megyei bizottsága MARXIZMUS—LENINIZMUS ESTI EGYETEMÉRE Eredményesen fejeződött be az alsófokú pártoktatás Salgótarjánban A z 1959—60-as propa- -^gandamunkára vonat­kozó párthatározat kimondta: hogy — most, az ellenforra­dalom utáni konszolidáció be­fejeztével — országunkban a szocializmus továbbépítésé­nek feladatai kerültek előtér­be. Erre lelkesíteni, ebben résztvenni, ugyanúgy forra­dalmi tett, mint rendszerünk megvédése volt. A pártoktatás nagy és fele­lősségteljes feladatainak isme­retében, az eszmei és tartal­mi színvonal növelése érdeké­ben az oktatást előkészítő időszakban a propagandisták részére kéthetes egésznapos továbbképző tanfolyamot szer­veztünk. A propagandisták felkészülése jobb volt az el­múlt évinél azért is, mert a különböző témák feldolgozása előtt egész napos konferen­ciákon vettek részt. A propa­gandisták túlnyomó többsége becsülettel eleget tett párt- megbizatásának, nem csalód­tunk az új propagandisták­ban sem. Mint hiányosságot kell megemlíteni, hogy kevés volt a női propagandista, vi­szonyítva a női hallgatókhoz. Mint minden oktatási év vé­gén, most 26-án is megtar­tottuk a propagandista ta­nácskozást. Az elvtársak ezen a megbeszélésen elmondották tapasztalataikat és javaslatai­kat is a következő oktatási évre. Az oktatás szervezésénél alapszervezeteink nem töre­kedtek a túlzott számszerűség felé, ennek ellenére az el­múlt évhez viszonyítva mégis jelentősen növekedett a párt­oktatásban résztvevők száma. Ez igen örvendetes, azt je­lenti, hogy nemcsak a szak­mai téren, hanem politikai téren is növekedett a tanu­lási kedv. Az Időszerű kér­dések tanfolyamát 2096, a marxizmus—leninizmus I. év­folyamát 526 dolgozó végezte el eredményesen. (Eredménye­sen végzőknek azokat tekint­jük, akik a foglalkozások két­harmadán resztvettek.) Ezenkívül az előadásos pro- agandán résztvevők száma 80 volt, tehát összesen 4142 nyesen az alsófo'kú pártokta­tást, ez a szám 1144-gyel ma­gasabb, mint az elmúlt. okta­tási évben volt. örvendetes, hogy a nők is viszonylag ma­gas számban végezték el az oktatást, számuk 1161 fő, az elmúlt évben 811 volt. A munkások részvétele is meg­növekedett, 2427-en végezték el eredményesen, így a me­gyei pártbizottság a munkás- osztály helyzetéről szóló ha­tározatának azt a pontját tel­jesítettük, amely kimondja, hogy a munkások kétharma­dát be kell vonni a szerve­zett pártoktatásba. Az ered­ményesen végző KlSZ-fiata- lok száma 493 fő. Több pár- tonkívüli dolgozó elmondotta: „nagyon helyes, hogy a párt­tagokkal együtt járhatok pártoktatásra, mert így job­ban tanulok.” Az eredmé­nyes munkát nemcsak a fel­sorolt számok bizonyítják, hanem a színvonal növekedé­se is, ehhez hozzájárult a propagandisták jobb felkészí­tése mellett az is, hogy az idei tananyag is jobb volt, oktatólagosabb volt, mint az előző évben és a hallgatók időben megkapták. Úgy a foglalkozásokon való részvétel, mint a színvonal növekedett az MSZMP VII. kongresszus anyagának tanul­mányozása során. Természe­tesen ehhez hozzájárul az is, hogy a dolgozók menetközben nagy figyelemmel kísérték a kongresszus munkáját. Ezen­kívül központilag összevont pártnapokat, tájékoztató elő­adásokat tartottunk a kong­resszus anyagából. Különösen vitatott kérdés volt: a gazda­sági építőmunka további fel­adatai, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének szük­ségszerűsége, politikai és gaz­dasági jelentősége, kulturált fejlődésünk kérdései, a nem­zetközi helyzet és hazánk nemzetközi kapcsolatai. A foglalkozásokon tapasz­talható volt a nyílt és bátor hozzászólás, elmondhatjuk, hogy a hallgatók a tanulta­kat hasznosították a gyakor­lati életben, különösen vonat­kozik ez a tsz szervezésre. TLT^ tri rzocrólinlr Q pártoktatás eredményét, meg­állapíthatjuk: célját elérte, növekedett a színvonal, na­gyobb volt a részvétel, mint az előző évben. Az eredmé­nyesség mellett azonban vol­tak hiányosságok is, melyből tanulnunk kell, hogy a követ­kező évben még szebb, még nagyobb eredményekről le­hessen beszámolni. Hiányos­ság volt például: még mindig volt olyan propagandista, aki esténként felkészületlenül ve­zette a foglalkozást, az ilyen szemináriumon nem volt megfelelő a színvonal, a ta­nulási fegyelmet sem tudta biztosítani. A hallgatók kiválogatásánál is voltak hibák, amelyért az ulapszervezet vezetőségét lehet okolni. Megtörtént, hogy po­litikailag fejlettebb elvtársak, fejlettségükhöz képest alacso­nyabb oktatási formára je­lentkeztek azzal a gondolat­tal, hogy „megél” tanulás nél­kül is. Volt egy másik véglet, egyes hallgatók az elmúlt év­ben az „Időszerű kérdések tanfolyamára jártak, most automatikusan a marxizmus— leninizmus első évfolyamára jelentkeztek és ehhez képest kevés volt az elméleti előkép­zettség. Egyes tanulóknál baj volt a tanulási fegyelemmel. Felsorolt hiányosságok azt igazolják, hogy a következő oktatási évben van min ja­vítani, az alapszervezetek még nagyobb gonddal végez­zék a hallgatók kiválogatását, a propagandisták alakítsák ki a tanulási fegyelmet, segítsék elő a szorgalmas tanulást, ne- csak a foglalkozásokon, ha­nem a két foglalkozás között is, röviden: necsak tanítsa­nak, neveljenek is. A z oktatás ugyan befeje- ződött, de ez nem je­lentheti azt, hogy félre min­den könyvvel, az oktatás szü­netében is tanulmányozni kell az MSZMP VII. kongresszu­sának anyagát, mert ez hosz- szú időre megszabta a fel­adatokat. Az alapszervezetek rendszeresen tartsanak párt­napokat, állandóan tájékoz­tassák a dolgozókat a legfon­tosabb eseményekről, felada­tokról. Csabai József Mit eredményez az eltérés a párt politikájától? Az egyetem célja, hogy párt, állami, tömegszer­vezeti funkcionáriusok, értel­miségi dolgozók, vezető pro­pagandisták szervezett mar­xista-leninista oktatását egyetemi színvonalon bizto­sítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évfo­lyamon íilozófiát, a második évfolyamon politikai gazda­ságtant, a harmadik évfolya­mon a nemzetközi és a ma­gyar munkásmozgalom törté­netét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesz­nek. A tanulmányi eredmé­nyekről, illetve az egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az egyetemen hetenként egyszer egy napon kötött fog­lalkozás van (előadás, osztály­foglalkozás), melyen a rész­vétel kötelező. A tandíj egy évre 150,— forint, amely fél­évenként fizethető. Az egye­tem hallgatóinak a rendelet alapján a félévi vizsgák előtt hat nap, az év végi vizsgák előtt 12 nap tanulmányi sza­badság jár. Az egyetemre való felvé­tel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek meg­felelő általános műveltséggel rendelkeznek, és a tanulás­hoz szükséges marxista isme­reteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívü- liek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola stb. hall­gatója. A pályázat a járási (városi) pártbizottságon beszerezhető kérdőív alapján történik. A pályázatot a megyei pártbi­zottságra kell küldeni, június 30-ig. Mellékelni kell: rész­letes önéletrajzot, az illeté­kes pártszervezet ajánlását, a Még a múlt év decemberé­ben vette át az igazgatói funkciót a Nógrádkövesdi Ál­lami Gazdaságban Vitai Ist­ván. Ezt megelőzően nyolc évig mint tanár dolgozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Több tudományos fokozatot ért el, végül mint tanszékvezető helyettes mű­ködött. A jó képességekkel rendelkező, pártonkívüli ál­lattenyésztési szakember ön­ként kérte az illetékes szer­vektől, hogy helyezzék ki vi­déki gyakorlatra. Tele elgon­dolásokkal, tervekkel, ener­giával indult neki, hogy gaz­dag elméleti felkészültségét, szakmai ismereteit, nyelvtu­dását és fiatalos lendületét a párt politikájának megfelelően hasznosítsa. Természetes — és ezt maga Vitai István is állítja —, hogy életének ez a fordulója bizonyos aggályok­kal töltötte el. De látva azt a bizalmat, amely a párt he­lyes politikájából kifolyólag irányában megnyilvánult, ket­tőzött erővel indult neki a vidéki munkának. Az állami gazdaság fejlesz­tését illetően máris számos jó elgondolása van. emellett nagy gondot fordít a termelő- szövetkezetek támogatására is. Az eltelt rövid idő alatt is biztató vélemény alakult ki irányában a járási pártbizott­ságon. Fogadtatása azonban nem volt minden zavaró körül­ménytől mentes. Igaz, hogy a gazdaság dolgozóinak nagy többsége — ha lehet úgy mondani — a pozitív várako­zás álláspontjára helyezke­dett. Egy elenyészően kis rész azonban a tudatos hibakere­sés, az intrika, a személyes­kedés és ezekből következő­leg a rágalmazás útjára lé­pett. Mindenekelőtt Schneider László elvtárs, az állami gaz­daság párttitkára kezdettől fogva nem jó szemmel nézte az új igazgatót. Vitai István itteni működésének mintegy négy hónapjából hat hetet tanfolyamon töltött, maga Schneider László is iskolán volt. Találkozásuk első nap­jai azonban Schneider provo­katív magatartásával, fenn­héjázó hangú veszekedéseivel teltek el. Schneider nem átal- lotta, hogy az új igazgatót befeketítse a felsőbb szervek előtt is. Úgynevezett „vádjait” három pontban lehetne ösz- szefoglalni. Az egyik: Vitai üldözi a kommunistákat, le­váltja őket beosztásukból. A másik: egyeduralomra törek­szik, emiatt szakmai hibákat követ el. A harmadik: feles­legesen és magas áron búto­rokat vásárol az állam pén­zén. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy Schneider László messze elrugaszkodott a tényéktől. Az általa levál- tottnak mondott kommunisták túlnyomó többsége még ma is a helyén van, sőt Vitai ha­tározott véleménye, hogy kö­zülük nem egy a gazdaság legjobb dolgozója közé tarto­zik. akik mind ebben a mun­kakörben. mind a termelőszö­vetkezetek patronálásábari jó munkát végeznek. Viszont az is igaz — és ez nagyon he­lyes —, hogy Vitai István párttagságra való tekintet nélkül feltárja beosztottjai munkájának és magatartásá­nak hibáit, megköveteli a rendet, a fegyelmet, a terv­szerű munkát. Vitai igazgató munkastílusa sem felel meg annak az állításnak, amelyet Schneider László tett. Többek véleménye, hogy döntései előtt tanácskozik beosztottjai­val, meghallgatja javaslatai­kat. így vélekedik például Sinkó Pál elvtárs, aki már több mint egy évtizede mun­kása ennek a gazdaságnak. De mindjárt hozzá is teszi: „Az igazgató felelősséggel tar­tozik a gazdaság ügyeiért, ha­tározott, céltudatos kézzel kell hogy irányítsa”. Akadnak néhányan, akik a fegyelmet, a határozottságot nem nagyon szívelik. Pedig enlékül a jó vezetés és eredményes mun­ka el sem képzelhető. Ami a bútorvásárlást illeti, az bi­zony engedéllyel történt, és egyáltalán nem magas áron. A vásárolt bútor a gazdaság vendégszobájába került, amely egyben Vitai István szállása is. Az új igazgató munkáját és magatartását illetően felrótt dolgok tehát nem állták meg a helyüket. Érdemes ezután foglalkozni azzal, hogy miért káros és elítélendő Schneider László magatartása? Mindenekelőtt azért, mert megpróbálta félrevezetni a felsőbb szerveket. Olyan je­lentéseket és leveleket kül­dözgetett, amelynek tartalma távol áll a valóságtól. De legfőbb dolog az, hogy Schneider László a párt poli­tikájával — és különösen a VII. pártkongresszussal — homlokegyenest ellenkező ál­láspontot képvisel, illetve gyakorlatot valósít meg. Mind­azok a vádak, amelyeket Schneider László összesze­dett, kimondatlanul is nem szolgáltak egyéb célt, mint lehetetlenné tenni egy párton­kívüli szakember működését és munkáját. A községi ter­melőszövetkezetben, a taná­cson elhangzott kijelentései és másutt tanúsított magatar­tásai szintén arra utalnak, hogy Schneider László nem az együttműködés és össze­dolgozás útját kereste. Pár­tunk Központi Bizottsága rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy a pártszervezetek és elsősorban a párttitkárok a legmesszebbmenőkig támo­gassák a gazdasági vezetés munkáját. Ehelyett az új igazgatónak csak néhány he­tes tevékenysége alapján már pálcát tört felette! Pedig a gazdaságra váró feladatok igen nagyok. A már elkészült ötéves távlati fejlesztési terv alapján mind az állattenyész­tésben, mind a növényter­mesztésben feszítettebb mun­kára lesz szükség. Ehhez pe­dig elengedhetetlen a párt- szervezet és a gazdaság vala­mennyi kommunistájának példamutató, lelkesítő maga­tartása. A gazdaság több régi dolgozójának, az ellen- forradalom idején is becsület­tel helytállt kommunistájának egybehangzó véleménye, hogy Schneider ettől az alapvető követelménytől messze eltért és sok kárt okoz magatartásá­val mind az állami gazdaság­ban, mind a községben. A Balassagyarmati Járási Pártbizottságon tudnak róla, hogy ez az áldatlan helyzet hónapok óta uralkodik a gaz­daságban. Ismerik, hogy Schneider az előbbi igazgató­val szemben is részben ilyen magatartást tanúsított. Több­ségében ismeretesek azok a tűrhetetlen megjegyzések is, amelyeket Schneider az új igazgatóval kapcsolatban tett. Mégis engedték, hogy az ügy elhúzódjék és rombolja a gazdaság helyzetét, a munká­sak hangulatát, a vezetés energiáját. Helyénvaló dolog lesz, ha a járási pártbizottság sürgősen végetvet a párt poli­tikája ilyen durva megsérté­sének. Világosan kell lát­nunk — és ez a tanulság nemcsak erre az esetre vonat­kozik, hanem nagyon meg­szívlelendő másutt is —, hogy a párt határozatai minden kommunistára egyformán vo­natkoznak. A párt politikájá­nak következetes végrehaj­tása és megvédelmezése min­den kommunista elsőrendű feladata. A párt VII. kongresszusa különös súllyal húzta alá azt a követelményt, hogy a kom­munisták a legmesszebbmenő bizalommal, együttműködéssel biztosítsák a pártonkívüli ve­zetők munkájának sikerét. A szocializmus felépítése nem képzelhető el anélkül, hogy a pártnak ez a nagyon fontos útmutatása ne nyerne valósá­got az életben, a gyakorlatban is. A párt állandóan erősödő szövetségben és egységben a pártonkívüliek millióival ve­zeti hazánkban a szocialista építő munka sokrétű felada­tait. Ennek a helyes politiká­nak kell mielőbb érvényre jutnia Nógrádkövesden és másutt is! Balogh Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents