Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)

1960-04-23 / 33. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJÁÉ EGYESÜLJETEK! Népújság A« MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM. ARA: 60 FILLER 1960. Április 23. Lenin utat mutatntt a világ népeinek a kizsákmányolástól mentes társadalom felépítésére — Díszünnepség Lenin születésének 90. évínrduléja alkalmából — Csütörtökön este Salgótar­jánban, a November 7 film­színházban került sor Lenin születésének 90. évfordulója ünnepségére. A filmszínházat teljesen megtöltötték az ün­nepségre érkezett dolgozók. Az ünnepség díszelnökségé­ben helyet foglaltak a párt, a tanács, a KISZ és a külön­böző társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői. Ün­nepi beszédet Gritz Arnold elvtárs, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke mondott. Beszédének első részében az előadó ismertette Lenin családjának harcos emlékét. — Fordulópontot Lenin éle­tében az 1887-es esztendő je­lentett. Ekkor tért rá vissza­vonhatatlanul a forradalmi útra. A továbbiakban ismertette Leninnek azt az útját, hogyan tért rá a marxizmus—leniniz- mus útjára. — Leninből csakúgy áradt az életerő — folytatta — és átcsapott azokra is, akikkel beszélt. Már akkor is tudta, hogyan kell meggyőzni és szavával lelkesíteni az embe­reket. És ha valamit tanul­mányozott és új utakat fe­dezett fel, már akkor is le­hetetlen volt számára, hogy másokkal ne közölje. Az előadó ismertette a kö­vetkezőkben Leninnek a for­radalmi ifjúság köreiben végzett munkáját. A forra­dalmi ifjúság köreiben a mar­xizmus propagandájával és a narodnyik tanok bírálatával lépett fel. Előadásokat tar­tott, melyeken Lenin már ak­kor bámulatba ejtette hall­gatóit mély marxista tudásá­val. Lenintől távol állott a marxi elmélet könyvszagú, elvont felfogása. A marxizmus Leninnek sohasem volt halott dog­ma, hanem a forradalmi cselekvés vezérfonala. Miközben a 20 esztendős Le­nin Marx és Engels taní­tását propagálta, hozzáfogott Oroszország gazdasági és po­litikai fejlődésének komoly tanulmányozásához. — Lenin megmutatta — hangoztatta az előadó —, hogy a nép valódi barátai a marxistáié, akik meg akar­ják semmisíteni a földes­úri és kapitailsta elnyo­mást, meg akarják dön­teni a cárizmust. A következőkben az előadó arról a munkáról szólott, amelyet Lenin végzett a párt megalakításáért. — Lenin az újtípusú forra­dalmi párt megteremtésénél azt tartotta szem előtt, hogy a pártnak, a munkásosztály élcsapatának szerepét kell betöltenie. Szervezett, fegyelmezett, a tömegekkel szoros kapcsolatban álló párt tudja csak a munkás- osztály élcsapatának sze­repét betölteni, csak az ilyen párt képes a munkásmozgalomba szerve­zettséget, tudatosságot be­vinni, csak ilyen párt képes az osztályharcot vezetni. — Az újtípusú forradalmi párt megteremtése nemcsak az orosz munkásmozgalom szempontjából jelentős. Isme­retes, hogy a II. Intemacio- nálé pártjai az új, kialakult helyzetet nem marxista mó­don értékelték, a proletariá­tust nem készítették elő a kapitalizmus megdöntésére, a proletárdiktatúra tésére. megterem­— Lenin az újtípusú párt megteremtése mellett — mon­dotta — felbecsülhetetlen je­lentőségűnek tartotta az el­mélet tisztaságáért folytatott harcot. Mindenféle ködösítés­sel, a marxizmustól idegen revizionizmussal szemben éle­sen fellépett. Hangsúlyozta: ....... A kérdések így tehetők fe l: burzsoázia, vagy szocia­lista ideológia. Itt nincs kö­zépút ... Ezért a szocialista ideológia mindennemű leki­csinylése, mindennemű mel­lőzése egyszersmind a bur- zsoá ideológia erősbítését je­lenti.” A párt feladatának tekintette megvívni a harcot a szocialista eszmék tisztasá­gáért, a különböző burzsoá polgári és revizionista néze­tekkel szemben. — Lenin tudományos mun­kássága, a győzelmes Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom megszervezése, a világ első szocialista államának megteremtése, felmérhetetlen kincsek­kel gazdagította a tudo­mányos szocializmus tár­házát, utat mutat a világ népei számára a kizsák­mányolástól mentes tár­sadalom felépítésére. Az előadó a következőkben a Szovjetunió hétéves tervé­ről szólott, majd a Szovjet­uniónak a békéért folyta­tott harcáról, a közelgő csúcs­értekezletről. — A világ proletariátusá­nak gondolatai ma Moszkva felé, a Lenin Mauzóleum felé szállnak. Lenin neve, Lenin tettei és tanításai örökkön élni fognak. Lenin él a dolgozók és az egész világ elnyomottai- nak gondolatában és szívé­ben. Lenin neve a munkás- osztály és az egész vi­lág dolgozói számára lángoló felhívás, kímélet­len harc a szabad és boldog életért, a kommu­nizmusért. Ezután Majakovszkij: Lenin című verséből idézve fejezte be ünnepi beszédét Gritz Arnold elvtárs. Az ünnepi beszéd után ve­títésre került az Uljanov-csa- lád című, Leninről szóló nagy szovjet filmalkotás. A munkaverseny újabb síi rei május elseje előtt Csaknem 350 köbméter bányafa-megtakarítás a s »»bányászatban Nemcsak a felszabadulási munkaversenyben, hanem a május 1 tiszteletére folyta­tott vetélkedésben is szén­bányászaink a mennyiségi terv teljesítése mellett igen nagy gondot fordítottak arra, hogy feltétlen törekedjenek az önköltség csökkentését is szolgáló bányafatakarékosság- ra. Erre számtalan intézkedés tör­tént tröszti szinten, de nagyon sok hasznos meg­oldást találtak bányaüze­meink is azért, hogy csök­kentsék az egy tonna szén termelésére eső bányafa felhasználását. A többi intézkedések mellett igen jelentős például az, hogy tröszti szinten legfontosabb feladatnak a korszerű vágat­biztosítást tekintették. Talán első ízben történt meg, hogy a tröszt vágatbiztosítási ter­vét 115 százalékra teljesítette negyedéves szinten, s így a tervezettől eltérően mintegy 635 folyóméterrel több vá­gatot biztosítottak TH gyűrű­vel, Moll-íwel, vasbetonbiz­tosítással — ami lényeges fa­megtakarítást is eredménye­zett. A bányafatakarékossági ver­senyben igen jelentős a mi- zserfai kezdeményezés — ame­lyet a bányászok még az el­múlt évben mondottak ki — a hónap egy hetében vissza­rabolt, megtakarított fával biztosítják munkahelyüket. Ez a kezdeményezés, ha kissé vontatottan is, de mindinkább tért hódított magának a szén­medencében, s az eredmény a korábban is említett mű­szaki intézkedések mellett nem maradt el. Szénbányászaink most má­jus iseje előtt arról szá­molhatnak be, hogy az év eddig eltelt szakaszá­ban közel 350 köbméter import bányafával hasz­náltak fel kevesebbet mint azt a terv megengedte volna. Ennek a fának értéke meg­közelíti a 220 000 forintot; A fatakarékossági verseny­ben legjobb eredményt a ver­senyt kezdeményező mizser- faiak értek el: 223,9 köbmé­terrel használtak fel keve­sebbéit. Utánuk a zagyvái, a mátranováki és a kányási bá­nyászok következnek. Határidő előtt adnak át lakásokat az építők: A megyei Építőipari Válla­lat dolgozói többek között olyan feladatot tűztek maguk elé az éves verseny vállalás­ban, hogy határidő előtt ad­ják át a lakásokat. Ennek az ígéretüknek az építők eleget tesznek. A Salgótarjánban ez év­Megkezdődött a kukorica négyzetes vetése 66,2 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTE TAVASZI TERVÉT AZ ÉRSEKVADKERTI gépállomás A jó idő kedvez a mező- gazdasági munkáknak és a kettős ünnep ellenére ápri­lis 10-20-ig terjedő időszak­ban a gépállomások által el­ért eredmények is kielégítő- ek. A tavaszi terv teljesítése április 20-ig 55,3 százalék, melyen belül a talajmunka 68 százalék. A gépállomások ez év ta­vaszán 34 000 normálhold munkát végeztek, mely­ből a talajmunka 22 200 normálhold. A vetésnél mutatkozik némi’ lemaradás, melyet gépállo­másainknak a kukoricavetés­nél, valamint a burgonyave­tésnél kell behozniok. A tava­szon ugyanis 4300 kh terü­leten végezték el a gépállo­más vetőgépei a munkát, a gabona vetését. A kukorica négyzetes ve­tését több tsz-nél gépállomá­saink április 22-én kezdték meg. Előzőleg a számításba jövő területeket már kije­lölték a gépállomás agronó- musai és brigádvezetői a a tsz-ek elnökeivel és agro- nómusaival. A munkát a palotási, a dejtári, a galgagutai, a csécsei tgz-ben kezdték meg. Az egyes gépállomások kö­zül tervteljesítés szempont­jából a legjobb eredményt a tolmácsiak érték el, kik 70,3 százalékra teljesítették már tervüket. Az utolsó 10 nap­ban 700 normálhold munkát végeztek. Az elmúlt tíz nap folya­mán a legjobb ered­ményről mégis az Érsek- vadkerti Gépállomás traktorosai számolhatnak be, ugyanis csupán a 10 nap folyamán 1456 nor­málhold munkát végez­tek, zömmel talajmunkát és ezzel tervüket 66,2 százalékra teljesítették. A Gárdonyi brigád több mint 70 százalékra teljesítet­te tavaszi tervét. A traktoro­sok közül többen már telje­sítették tavaszi tervüket, így Tóth József már 120 száza­lékra áll a tervével, de Ktt- rucki János már a 140 szá­zalékon is túl van. ben átadásra kerülő 102 lakás közül május elseje előtt IS műszaki átadása történhet meg egy hónap­pal a tervezett határidő előtt. A jelek szerint 23 lakást jú­lius 1-ig, 32 lakást július 30- ig készítenek el, amelyeknél egy, illetve másfél hónappal rövidítik meg a határidőt; Tervbe vették azt is, hogy további 21 lakást október vé­ge helyett már augusztus vé­gére elkészítenek. E célkitűzések teljesítése ér­dekében tovább javítják a vállalaton belüli kooperációt; Különösen nagy gondot fordí­tanak arra, hogy az ajtó és ablaktokok időre elkészülje­nek. A több mint 100 lakás ha­táridő előtt történő átadása mellett még ebben az évben meg­kezdik újabb 250 lakás építését. Ezek befejezése azonban már a jövő évre húzódik át; Szocialista szerződést kötöttek a patronált tsz-ekkel az üveggyáriak Szocialista szerződést kötöt­tek azzal a négy termelő- szövetkezettel, amelyet pat­ronálnak, a Salgótarjáni Üveg­gyár vezetői. A sáigújfaliud, a szalmatercsi, a karancssági és a pilinyi szövetkezetekben a napokban írták alá ezeket a szerződéseket. A gyár ezekben a szerző­désekben vállalta, hogy sokirányú gazdasági, po­litikai és kulturális támo­gatást nyújt a most in­duló közös gazdaságoknak. Így többek között az a kö­zel 100 dolgozó, aki a gyár részéről a patronáló munká­ban részt vesz, rendszeresen, kéthetenként felkeresi a szö­vetkezeteket. Ismertetik, ma­gyarázzák a párt és a kor­mány politikáját. A gyár ve­zetői elmennek a párttag­gyűlésekre, közgyűlésekre. Jól alakult as első negyedévben a k özs ég fejlesztés i feladatok végrehajtása Községeink, a falu lakosai szebb és boldogabb életének biztosítására nagyon szép ter­veket készítettek az 1960. év­re. Az első negyedév elmúltá­val nem érdektelen, ha meg­nézzük, hogy a községfejlesz­tési alapokban megtervezett ezeket a feladatokat a taná­csok hogyan fogják tudni tel­jesíteni. Állami beruházásból a la­kosság hozzájárulásával ter­vezett nyolc község villamo­sítási munkálatai jól halad­nak, a terv teljesítésének aka­dálya nem mutatkozik. A fo­lyó évtől kezdve ebben a nyolc községben is meg­jelenik a fény, hogy dol­gozóinak kényelmet bizto­sítson és terjessze a kul­túrát. Az első negyedév tapaszta­latai azt mutatják, hogy az építkezések megvalósításánál az építési anyagok biztosítása fog nehézséget okozni. A fel­mérés szerint az építkezések­hez szükséges építési anyag mintegy 50 százalékát sikerül központi anyagkészletből biz­tosítani. Itt csupán az a nehézség van, hogy állami beruházásaink és termelőszövetkezeti építkezéseink fontosság szempontjából időbelileg megelőzik a községfejlesz­tési építkezéseket, s ezért erre a célra kijelölt építkezési anyagok nagyobbik részét a tanácsok csak az év második felében fogják meg­kapni. Az építkezések további anyagszükségletének biztosítá­sánál mutatkoznak nagyobb nehézségek; Társadalmi munkával, vagy bérmunkában ter­melhetnek ki a tanácsok helyben épület és bur­kolóköveket, homokot, ná­dat, fát, felhasználhatják a romépületek bontási anyagait és szükség ese­tén magánosoktól is vásá­rolhatnak anyagokat. A mezőgazdaság szocialista átszervezése terén a tél fo­lyamán jelentős lépést tet­tünk előre, a tervek elkészí­tése óta számos község ter­melőszövetkezeti községgé vált. Ezek a községek nem­csak külső formájukban, ha­nem a dolgozók belső életé­ben is nagy átalakuláson men­nek keresztül. Ezekben a köz­ségekben esetleg egészen más irányt kíván a falu fejlő­dése, mint azt a tervek ké­szítése során meghatározták. Ügy érezzük, hogy helyes vol­na, ha ezekben a községek­ben felülvizsgálnák a község­fejlesztés 1960. évi tervét, meghallgatnák a falu lako­sait, hogy a megváltozott kö­rülményekre tekintettel nem kívánják-e a tervek módosí­tását; Rendszeres gazdasági, műsza­ki segítséget is nyújtanak a gyári szakemberek a szám­viteli, a tervezési, beruházási munkákhoz. Többek között műszaki ellenőr segít abban, hogy a beruházásokat minél olcsóbban vitelezhessék ki. Egy-egy tsz-nél mintegy 150 óra társadalmi mun­kát vállaltak az építke­zések meggyorsítására. Ha szükséges, hasonló segít­séget nyújtanak az aratás­nál is. Emellett támogatják a szövetkezeteket a gépek ja­vításában, az anyagbeszerzés­ben, a műszaki fejlődésben; Megállapodtak abban is, hogy a gyár kulturotthonának ak­tívái az Igényeknek megfele­lően Ságújfaluban és Karancs- ságon két-két esetben kultúr­műsort adnak, a másik két községben pedig, ha rendbe­hozzák a művelődési otthont; Az állandó kapcsolat biz­tosítása érdekében megbízatást adtak olyan gyári dolgozóknak, akik ezekben a községekben laknak, hogy rendszeresen tájékoztassák a vezetőket a felmerülő problémákról. A szocialista cím elnyerését tűzte ki célul a Salgótarjáni Üveggyár festőbrigádja. Képünkön: Gyüre Nándor elvtárs, a brigád vezetője, munka közben.

Next

/
Thumbnails
Contents