Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)
1960-04-08 / 29. szám
1960. április 9. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 még az idén megépítenek egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót. Az építkezéshez szükséges fát a termelőszövetkezet gazdái már kitermelték. Most arra várnak, hogy kijelöljék a tanyaközpontot, ahol az istálló épül, hogy a korábban kitermelt fát az építkezés színhelyére szállítsák. Egyre biztosabbak az új úton Szügyben a VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezetben annak rendje-módja szerint elkészítették az idei gazdálkodási év terveit. Figyelembe véve a község korábbi gazdálkodását, a helyi lehetőségeket, úgy határoztak a vezetők és tagok egyaránt, hogy a termelőszövetkezetben az állattenyésztés és a zöldség- termelés képezi a gazdálkodás fő irányát. Ez hozta eddig is a jövedelem nagy részét a községnek, s most a nagyüzemben még nagyobb lehetőség nyílik az állattenyésztés fejlesztésére, s nagyüzemi módszerekkel nagyobb eredményekre számíthatnak a zöldségtermesztésben is. A termelőszövetkezetben jelenleg 28 állat képezi a közös tehénállományt. A terv szerint azonban az esztendő végére az állatok számát 47- re emelik. Jelentős változást kívánnak elérni a tejhozam alakulásában is oly formán, hogy megfelelő takarmányozással, hozzáértő gondozással növelik az egy tehénre jutó Szabó József, a vontatós Traktor pöfög a cserhátszent- iváni utcán. Az utána kötött vontató üresen tá ■ tong. Keresem a vontatást. Végül a tanácsházán találom meg. A termelőszövetkezet elnökével beszélgetett. A tanácsháza ajtajában találkoztunk össze. Szabó József, mert hát ő a vontató vezetője, mosolyogva nyújtja kezét. A Pásztói Gépállomás cserháti brigádjáról érdeklődöm Szabó elvtárstól. — Elvégzünk mi minden munkát, ha kell szántunk, vetünk, meg szállítunk is. — Szabó elvtárs melyik községekben dolgozik? — A négy cserháti faluban, Bokron, Kutasón, Cserhátszentiván- ban és Felsőtol- don dolgoztam leginkább — majd hozzá teszi —, legutóbb az ecse- gi Béke Termelőszövetkezetben dolgoztam. Negyven holdon végeztem el a fejtrágyázást. — Mégis melyik termelőszövetkezetben dolgozik legszívesebben? — faggatom. — Nem teszek különbséget a termelőszövetkezetek között. Egyforma szorgalommal, lelkesedéssel dolgozom mindegyikben. Az nekem is boldogság, ha jó eredményt érnek el ezek a szövetkezetek. — Mióta dolgozik a gépállomáson? — Kereken öt éve, hogy traktorra ültem. A legtöbbet a kutasói Űj Élet Termelőszövetkezetben dolgoztam. Gyakran hordtam náluk a trágyát, meg vetettem is. Beszélgetés közben szóba kerül a traktoros, meg a termelőszövetkezeti gazda, kapcsolata is. — A traktoros akkor tud jó munkát végezni, ha a szövetkezeti gazdákkal érez, mert aki nem érti meg az ő gondjaikat, az nem is sokat tud tenni az érdekükben. Ahová elmegyek, mindenütt szeretnek, mert nem vagyok válogatós a munkában. — Most milyen munkát végez? — kérdezem. — Amilyen adódik, azt végzem. Ha szól a brigádvezető, vagy a tsz-elnök, én megyek. Látom, hogy türelmetlen Szabó elvtárs. Van még munkája bőven. Búcsút int, felül a traktorra s a vontató nagy pö- fögéssel eltűnik a kanyarban. — ta — Asszonyok a földeken Kinn a falu végén népes asszonycsapat dolgozik a hatalmas táblán. A palotási Május 1. Termelőszövetkezet 70 szorgalmas dolgoskezű asszonya dugványozza a cukorrépát. A brigádvezető elmondja, a termelőszövetkezet 12 holdon termel cukorrépamagot, ami igen kifizető a közös gazdaságnak. Alig győzik a lovaskocsik hordani a répát. Bizony nem könnyű a föld széléről bevinni a tábla közepére a nehéz kosarat. Ennek ellenére az ügyes asszonyok gyakran fordulnak a kocsi és a dugványozók között tejhozamot. Komoly jövedelmet terveztek Szügyben a szarvasmarha- és sertéshizlalásból is. A 36 hízottmarhát, melyet az idén leadtak az Állatforgalmi Vállalatnak, nem kevesebb, mint 270 ezer forintra értékelik. Az 50 hízottsertés pedig, amely ugyancsak az idén kerül értékesítésre az Állatforgalmi Vállalaton keresztül, 80 500 forint jövedelmet hoz a termelő- szövetkezetnek. Több mint 100 ezer forint jövedelemre számítanak a termelőszövetkezeti tagok a zöldségtermesztésből is. Három holdon hagymát, 4 holdon zöldborsót, egy holdon zöldpaprikát termelnek többek között. Szakképzett diny- nyekertész irányításával 8 holdon görögdinnye termesztésével foglalkoznak. Alapos, megfontolt tervek ezek, érni azonban csak any- nyit érnek, amennyit megvalósítanak belőle az idén a szügyi VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet tagjai. Mindezt világosan látják Szügyben is, s minden igyekezetükkel azon dolgoznak, hogy valóra váltsák a közös gazdálkodás első esztendejének nagyszerű terveit. Kinn a kertészetben már elkezdődött a munka. Dolgoznak a dohánytermesztők és a diny- nyések, meg a zöldségtermelők is. A melegágyakat készítik a zöldségfélék magvai- nak. A halványzöld dohánylevelek a melegágyakban, a dohánykertészek igyekvését, szorgalmát dicsérik. A kertészeti brigádot nem éri készületlenül a tavasz. Számba vették már azt is, hogyan győzik majd munkaerővel a kertészetet, de aggodalomra nincs ok. Az. idei évben még gondot okozott a szövetkezetben az állatok összevonása és a szükséges takarmánymennyiség biztosítása. Nem is tudták összehozni a közös állományt, csak négy istállóban, a 28 tehenet is három részben helyezték el. A takarmánnyal meg csak úgy tartanak ki az újig, hogy jelentős mennyiséget vásárolniuk kellett. Jövőre már nem lesz gond a termelőszövetkezetben a takarmány biztosítása. Eddig 50 holdat tesz ki a vöröshere vetésük, s még terveznek belőle 100 holdat. 45 katasztrá- lis holdat tesz ki az idén a silókukorica vetésterülete, és 90 holdon termelnek abraknak való kukoricát. Nyári takarmánynak csalamádét vetnek. Megoldódik a termelő- szövetkezetben a férőhely probléma is. Még az idén elkezdik egy 50 férőhelyes magtárpadlásos szarvasmarha istálló építését, melynek elkészítéséhez 950 ezer forintos hitelt biztosít államunk. A közös gazdálkodás első tavasza új gondokat, új problémákat vetett fel Szügyben is. De a jelek azt mutatják, hogy ezeket a gondokat, problémákat sikeresen oldják meg a VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet vezetői, tagjai, s mind biztosabb léptekkel haladnak a közös gazdálkodás útján. Vincze Istvánná Nem bánják meg a „közösködést“ a szécsényi szövetkezeti gazdák Y „Szécsény már az őskorban egyike a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. A Kerekdombon a csont- és kőkor emberei telepedtek meg, a Danda- Szemetjén és a Dögtér mellett a bronzkor lakói, a Kőhegyen és a Strázsapart alatt a vaskor népe. Régi várából ma már csak a falkerítés egy része s két bástyatornya áll fenn. 11. Rákóczi Ferenc 1705- ben a térségen, amelyet „borjúpástnak” neveznek, országgyűlést tartott, melynek emlékére érmet is vertek.“ gy ír a lexikon a község múltjáról, mely történelmi eseményekben gazdag, ahol nagyon sokat beszélhetnének a falak, s az ember lába alatt gördülő kövek. Gördülnek az öreg község kövei, egész a máig érnek s megállapodnak valahol egy urasági kastély előtt, amelyen jónéhány esztendeje festménnyel ékesített írás hirdeti, hogy itt székel a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet. Mióta a Révai lexikon tud- tul adta a község múltját, negyven évet léptünk megint előbbre az időben. Bizony, akkortól errefelé is nagyon más lett a világ. Nemcsak Szécsény arculata változott, hogy mindenféle újakat kapott egészségügy, oktatásügy, gazdasági élet terén, — de ezzel a formálódással változott a gondolkodás is. Ahol valamikor uradalmak feküdtek a határra, nagybirtokok terpeszkedtek, ma szintén nagybirtokon gazdálkodnak ugyan az emberek, csak ez a birtok egészen más módot ad azoknak, akik munká- lását vállalták, mint a valamikori cselédeknek. Hát hogyne vállalták volna ezt az utat, mikor országos bizonyságok tanúskodnak a jobb mellett s itt is tízesztendős szövetkezés eredményei mutatták, mérre kell keresni a boldogulást. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz-nek évtizedes története van s ha éltek is nehéz napokat az emberek, mindig felfelé vitt az út. Az ellenforradalom óta meg különösen, a legutolsó szárszámadáskor pedig éppenséggel nem panaszkodhattak. így érthető az, hogy a tavaszi hónapokban megsokszorozódott a szövetkezeti gazdák száma s az addigi 42 főről néhány híján félezerre nőtt. A termelőszövetkezet földterületéből a szántható rész szintén kétezer hold körül mozog, ami még az erősebb, mezőgazdasági jellegű vidékeken sem lebecsülendő. Ilyen adottságok mellett sok bátor terv megvalósítására vállalkozhat a szécsényi II. Rákóczi, — persze jelenleg még itt is megvannak a növekedéssel járó gondok: a hogyan, mit és miből kérdések. Elsőként, hogy a tavaszi szervezés egyik hibájáról beszéljünk, meg kell említeni: nem éppen egészséges dolog, hogy a 496 aktív tag mellett 126 pártoló tagja van a tsz- nek. Ügy látszik, az öregeket nem rendes tagnak, hanem pártolónak vették fel. Ez pedig helytelen. Pártoló tag csak az lehet, aki nem mező- gazdaságban dolgozik, de vállalta, hogy politikai és kulturális segítséget ad a termelőszövetkezetnek. A rendes tagok között is vannak egyesek, akik még várakoznak s nem kapcsolódtak be a közös munkába. Ezek ne csodálkozzanak, ha zárszámadás idején úgy kapják részüket, ahogy érdemlik. Mindennek elmondásával bizony nagyon-nagyon ferde és igaztalan portrét adnánk a szécsényi tsz munkájáról, mert a gazdák túlnyomó zöme jóideje ott szorgoskodik mindenütt, ahol emberi segítségre van szükség, ahol tulajdon hasznát is előbbre viheti. A vetéssel a kisebb-nagyobb hiányosságoktól eltekintve, még a mostoha tavasz ellenére sincsen baj. Az őszi munkálatok után március végső napjaiig földbe került 170 hold tavaszi árpa, — most már csak 50 hold vetése van hátra — a búza is rendben van 474 holdon, zabvetést 30 holdon tervezett a szövetkezet, lucernát 78, vörösherét 106, egyéb évelő takarmányt 27 holdon s becsületére legyen a közös gazdaságban mindenkinek, hogy a vetőmaghozzájárulásnak még a szükségen felül is eleget tettek. A termelőszövetkezetben jelenleg a kertészet növekedése az, ami leginkább örvendezésre készteti az embert. A megnövekedett terület melegágyi palántáit nézni máris az az érzés, hogy nem marad el a jó jövedelem. Hagyma, paradicsom, káposzta, mák, és több más adja majd innen a hasznot a szövetkezet pénztárába s mint említik, 320 ablakot készítettek elő a kertészet dolgozói, akik közül jó munkájáért Kolosi János brigádját külön illik megemlíteni. Azért is jó hasznot hoz majd ez a kertészet a tsz-nek,, mert az 50 holdból 30-at szerződéses formában termel. Ha a meglevő kutakhoz öntözőberendezést is tud szerezni a II. Rákóczi Tsz, akkor övé a világ, a bel- terjességi eredmények úgy nőnek majd, mint tavasszal a szövetkezet nőtt. Szerződést kötött a tsz szarvasmarhára és sertésre s a beruházások nem kis mértékben segítik majd a további erősödést. A főmajorban 100 férőhelyes tehénistálló, 100 férős növendékistálló és 100 férőhelyes sertéshizlalda, fiaz- tató létesül. Készülőben vannak a kiegészítő üzemágak épületei is. Itt kovács- és bognárüzemek dolgoznak nemsoká, s hogy gépekben sem legyen hiány, a szövetkezet elnöke már mustrálgatja Pesten azt a szuper Zetort, ami jó segítségére lesz az embereknek. Szecskavágót szereznek még be s ezek segítségével az eddiginél is könnyebben megy a munka. Igen fontos dologként kell említeni, hogy a termelőszövetkezet párttagjai mennyire példamutatóan, odaadóan veszik ki részüket a munkából, a közös gazdaság gondjaiból. Mindenütt ott lelhetők, ahol segítségre van szükség, elől kell járni a munkában. * szécsényi II. Rákóczi Tsz gazdái bizakodással nézhetnek az elkövetkező hónapok elé, s ha munkájukat okosan szervezik, olyan haszonra számíthatnak, hogy nem bánják meg a szövetkezést. (barna) Hz ilínyiek űj tavasza A közös gazdálkodás első tavasza köszöntött Ilínyben a Cserhátvölgy Termelőszövetkezet tagjaira. A tavasz akkor is gondot okoz a gazdaembernek, ha csak néhány hold megmunkálásáról van szó, hogyne kellene hát most megfontolni a termelőszövetkezet vezetőségének minden intézkedését, amikor az egész község dolgozó parasztjai úgy határoztak, hogy a termelő- szövetkezetben dolgoznak tovább. Az első lépéseket sikeresen tették meg az ilínyiek. A termelőszövetkezet vezetői határszemlét tartottak, s most a tavasziakat úgy helyezik el, hogy az ősszel nagyjából már meglegyen a táblásítás. összeadták a termelőszövetkezeti gazdák a vetéshez szükséges vetőmagot a zab kivételével, melynek összehozására is találnak rövidesen megoldást. Megindult a munka a tavaszi verőfényben fürdő földeken. A termelőszövetkezeti tagok szorgalmasan, lelkesen veszik ki részüket a közös munkából. A 17 pár ló egy része szánt, s a másik része az árpát veti. Igyekezniök kell, hogy mielőbb földben legyen a mag. Árpából 60 holdat vetnek a tervek szerint. Cukorrépából 13 holdat, burgonyából pedig 15 holdat. Kukoricát annak idején 25 holdon terveztek, de ahogy nézik a termelőszövetkezet vezetői, meglesz a 35 hold is, hiszen szükség van az abraktakarmányra, ahol ilyen fejlődésnek indul az állattenyésztés, mint Ilínyben is. Az a terv az állattenyésztésben, hogy kialakítják, mihelyt lehetőség nyílik rá, a termelőszövetkezet tehénállományát és jelentős mennyiségű hízott állatot adnak, az állatforgalmi vállalatnak. Eddig 19-re kötöttek szerződést. A hizlalás igaz még egyénenként történik, mert nincs közös istállója a termelőszövetkezetnek. Csak májusban vonják össze az állatokat, amikor a férőhelyet és a takarmányt egyaránt biztosítja a termelőszövetkezet. A következő évben pedig már egészen más lesz a kép. Terverzilz- Vw~kCfxr A dugványozók egyik csoportja szaporán rakja a földbe a répát Véget ért a munka. Az asszonycsapat indul a pihenőhelyére, hogy onnan hazainduljanak így dolgoznak, alakítják .. jövőt Ilínyben a Cserhátvölgy Termelőszövetkezet tagjai, amely annál szebb, biztosabb lesz, minél nagyobb odaadással dolgoznak rajta.
