Nógrádi Népújság, 1960. április (16. évfolyam, 27-35. szám)
1960-04-06 / 28. szám
1 1 tax t. JAKAB SÁNDOR ELVTÁRS BESZÉDE Továbbra is a szocialista építés töretlen harcosai leszünk — 1945 április 4-én a Szovjet Tájékoztató Iroda világgá röppentette a hírt: Magyar- ország szabad, — kezdte beszédét az ünnepi szónok. Majd ezután emlékezett a harcokban hősi halált halt szovjet katonákról: — Népünk szívébe zárta a hősöket, és sírjukon elhelyezik a kegyelet virágait. Azon leszünk, hogy a virágok örökké hirdessék szeretetün- ket, megbecsülésünket, — mondotta. — Amikor hazánk függetlenségének évfordulóját ünnepeljük, gondoljunk arra, hogy nemzeti függetlenségünk elnyerését a nép szabadságának és hatalmának kivívását és megőrzését 'a Szovjetuniónak köszönhetjük, amely 15 évvel ezelőtt felszabadította hazánkat a fasiszták igája alól és 1956-ban segített megvédeni a népünkre támadó külső és belső ellenséggel szemben. Ha a békéről beszélünk, a Szovjetunióra gondolunk A következőben Jakab elvtárs arról szólott, hogy a Szovjetunió segítségével hogyan végeztük el az újjáépítést, majd a párizsi béketárgyaláson hogyan harcolt mellettünk a Szovjetunió. Elmondotta, hogy a szovjet kül- dötsség harca nyomán sikerült elérni: Magyarországot nem darabolták fel, mint legyőzött nemzetet. Míg a nyugatiak újabb elnyomást akartak az országban, addig a Szovjetunió a lenini elvek alapján az emberi egyenjogúságért harcolt. — Kapcsolatunkat — mondotta — az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök felhasználása jellemzi. Gazdasági, politikai téren olyan segítséget kaptunk, amely elengedhetetlen a szocializmus építése szempontjából. A világpiaci áraknál olcsóbban vásárolunk nyersanyagokat. Egyes iparágak a nyersanyagok 70—80 százalékát a Szovjetuniótól kapják. Ezután a szónok a Szovjetunió világméretekben folyó nagy békeharcáról beszélt. — A Szovjetunió segítségét ma legjobban a békéért folyó harcban mérhetjük le. Ha ma a békéről beszélünk, akkor a Szovjetunióra gondolunk. A szovjetunió gazdasági, technikai, katonai sikerei, rugalmas lenini külpolitikája tette lehetővé, hogy hosszú hidegháborús időszak után a béke időszaka következett a világra, hogy a béke éltető sugarai olvasztják a hidegháború jegét. — A felszabadulás után, de méginkább az ellenforradalom óta tovább erősödött a szovjet—magyar barátság és meggyőződésünk, — mondotta — hogy a Legfelső Tanács küldöttségének jelenlévő tagjainak látogatása tovább erősíti bensőséges kapcsolatunkat. Jakab elvtárs ezután április 4. nemzeti jelentőségét méltatta. Megemlékezett, hogy nekünk 4-ón az ünneplés közben sem szabad megfeledkeznünk azokról az időkről, amelyek mint súlyos nyomorként nehezedők voltak a magyar nép életében, és amelyek 1945 április 4.-vel értek véget. Hamigoatatta, hogy a nyomor, szenvedés ma már a múlté. Nincs már kizsák- m- -V’olás, embertelen bánásmód. Megyénk nagyszámú munkásosztálya érzi és érti e megváltozott élet lényegét. 1945 óta, de már azelőtt is tudta, hol a helye és mit ball tennie. Ha megyénkben az iparról és a bányászatról beszélünk, akkor azokról a munkásokról kell szólni, akik ezen a téren, ha szükség volt rá, emberfeletti erőfeszítésekkel is, de csodákat teremtettek. Az ünnepi szónok a továbbiakban a munkásosztály és a parasztság szövetségéről beszélt. Felszabadulásunk 15 éve: felemelkedésünk nagyszerű bizonyítéka — A tizenöt év alatt hű szövetségese volt munkásosztályunknak megyénk dolgozó parasztsága, amely 1945- ben földet kapott, és megindult a felemelkedés útján. A 15 év során nap mint nap jobban megmutatta, számára is csak egy járható út van: a szocialista mezőgazdaság útja. Ha ma megyénk mezőgazdaságát szemléljük, elbizakodottság nélkül és büszkén mondhatjuk, hogy az elmaradott palóc falvak népe a modem termelési kultúra útjára lépett és gyorsütemben teremti meg a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. A munkás-paraszt szövetség, amely a proletár- diktatúra alapja, az elmúlt hónapok során ismét tovább szilárdult. Politikai, gazdasági, erkölcsi segítséget nyújt a munkásosztály dolgozó testvérének, a parasztságnak. Segíti az új élet kialakításában, a szocializmus , teljes győzelmének megteremtésében. Ezután Jakab elvtárs a kulturális élet területén elért eredményekről szólott. — A könyv ma már mindenki számára hozzáférhető. Megyénk minden lakott területén ma már megtalálható a könyvtár. De már községünk sincs, amely ne rendelkezne filmszínházzal és nagyon sok színházzal. Volt zsellérek gyermekei foglalják el az iskolapadokat, akár a közép, akár felsőbb iskolákban. — Felemelkedésünk során elért eredményeinkben benne van a néphez hű értelmiség áldozatos munkája is. A falusi tanító, az üzemek mérnökei, a kórházak orvosai, fejlődő mezőgazdaságunk új személyisége, az agronómus és még sokan mások, az új életért folyó küzdelem olyan katonái, akik a munkásosztály és a dolgozó parasztság mellett aktív cselekvői a szocializmus építésének. Jakab elvtárs a következőkben az ifjúságról emlékezett meg. Emlékeztetett, hogy az ifjúság ma már nem a kilátástalan jövő elé néző ifjúság, hanem lelkes ifjúság^ amelyet lelkesít a szocializmus és a kommunizmus eszméje. Hasonló meleg szavakkal emlékezett meg a nőkről is. Jakab elvtárs beszédét, amelyet a hallgatóság többszöri lelkes tapsa szakított meg* ezzel fejezte be: — Amikor ma a felszabadulásunk 15. évfordulóját ünnepeljük, hitet kell tegyünk a szocializmus ügye mellett. Meg kell fogadnunk, hogy továbbra is a szocialista építés törhetetlen harcosai leszünk. Ezt kéri tőlünk a dolgozó nép, pártunk, a Magyar Szo- ciafláStia Munkáspárt, ezt kéri tőlünk a forradalmi munkásparaszt kormány. További sikereket kívánunk Nógrád megye és Salgótarján népének CSUGUNOV ELVTÁRS BESZÉDE SALGÓTARJÁNBAN Jakab Sándor elvtárs ünnepi beszéde után Csugunov elvtárs a szovjet delegáció veTÖBBEZRES TÖMEG HALLGATJA FIGYELEMMEL AZ ÜNNEPI SZÓNOKOT zetője a Gorkij kerületi tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja szólalt fel. Kedves Elvtársak, Barátaim! Engedjék meg, hogy dicső hazájuk felszabadulásának 15. évfordulójára a Magyarországra érkezett szovjet delgáció tagjai átadják Önöknek Nógrád megye és Salgótarján dolgozóinak a szovjet munkásosztály, kolhozparasztság és értelmiség testvéri üdvözletét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nagyon kedves lehetőséget biztosított számunkra, amikor meghívott az ünnepségen való részvételre. Ezt mi sohasem fogjuk elfelejteni. Ezekben az emlékezetes napokban a magyar dolgozók a szabad fejlődés 15. évének mérlegét vonják meg. A szovjet emberek jól tudják, hogy Magyarország mezőgazdasági országból ipari agrár országgá alakult át, amelyben a szocialista társadalmi viszonyok uralkodnak. Országukban magas életszínvonalat értek el. A munka gyümölcseit országukban a legszélesebb dolgozó tömegek élvezik. Különösen kiemelkedő sikereket értek el Önök az utóbbi években. Mi, szovjet emberek tudjuk, hogy ezek a sikerek a Magyar Szocialista Munkáspárt alkotó tevékenységének, helyes politikájának és annak a képességének eredménye, hogy tudja mozgósítani a tömegeket a szocialista építés legbonyolultabb feladatainak teljesítésére is. Különös megelégedéssel fogadtuk el a meghívást a salgótarjáni nagygyűlés- (Folytatás a 2. oldalon) Április 4-e fTimagasló munkasikerekkel a békés életben való hittel köszöntötte dolgozó népünk hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját. Már az évforduló napját megelőzően az üzemekben elért munkasikerek eredményeként ünnepségeket tartottak a dolgozók. Itt osztották ki a megérdemelt jutalmakat, kitüntetéseket. A felszabadulási évforduló ünnepségét 8-án megelőzte a pártbizottságnak a párt és más társadalmi munkában 15 évet dolgozott elvtársak vendégül látása. Meleg, baráti beszélgetéssel emlékeztek az idős pártmunkások az elmúlt esztendőkre, a harcokra, a sikerekre. Délután pedig már az úttörők készültek lelkesen és a várost körülvevő hegyek csúcsain tábortüzet gyújtottak. Este pedig a városi művelődési házban a munkában élenjáró dolgozók tiszteletére ünnepi műsort adtak budapesti művészek közreműködésével. Április 4-re virradó reggel zászlódíszbe öltözött Salgótarján. Nagyon kedves vendégeket köszöntött Salgótarján hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából. Ellátogatott hozzánk a Szovjetunióból a szovjet dolgozók legmelegebb jókívánságait hozva magával. Csugunov elvtárs, mint a delegáció vezetője, a köszöntése Gorkij Kerületi Tanács ÜB. elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, Szmuúl elvtárs az ÉSZT írószövetség Vezetőségének elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, Mjaszisev elvtárs a Szocialista Munka Hőse, a sztalinói terület egyik szén- bányászati trösztjének brigádvezetője, Sztár- cev elvtárs, a Budapesti Szovjet Követség Tanácsosa. Velük érkezett Kristóf elvtárs, az Elnöki Tanács titkára, megyénk országgyűlési képviselője. A vendégeket a reggeli órákban Jakab Sándor elvtárs, valamint más párt és tanácsi vezetők fogadták. A vendégek résztvettek a szovjet hősi emlékmű koszorúzási ünnepségén, majd ezután megyénk vezetőivel megtekintették a várost, elbeszélgettek a dolgozókkal és meleg barátság szövődött velük. Tizenegy órakor a kollégium kertben már ezrek és ezrek várják az ünnepség kezdetét. Felzúg a taps, amikor az ünnepség elnöksége elfoglalja helyét a díszemelvényen. A magyar és a szovjet himnusz hangja után Andó István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkára köszönti az ünneplőket, hazánk felszabadulásának 15. évfordulóján és ünnepi beszédre kéri Jakab Sándor elvtársat a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának első titkárát. Fent: A SALGÓTARJÁNI NAGYGYŰLÉS DISZELNÖK- SÉGE Oldalt: CSUGUNOV ELVTÁRS, A SALGÓTARJÁNBA ÉRKEZETT SZOVJET KÜLDÖTTSÉG VEZETŐJE ÜDVÖZLI AZ ÜNNEPLŐ KÖZÖNSÉGET NÓGrtA^I V G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AX MSZMP NÓGRÁD MEGYXI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1960. ÁPRILIS 6.
