Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)
1960-03-05 / 19. szám
1960. március 5. NÓGRÁDI NfPOJBAG 7 80 EZER FORINT MEGTAKARÍTÁS 40 EZER FORINT VISSZATÉRÍTÉS 18 EZER FORINT NYERESÉGRÉSZESEDÉS Ludányhalászin A Ludányhalászi és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet eredményesen zárta az 1959-es évet. Az eredményekről a szövetkezet mérlege számokban tanúskodik. A szövetkezet múlt évi működésével 434 000 forint nyereséget ért el, mintegy 100 ezer forinttal többet, az 1958- hoz viszonyítva. Ez az eredmény a szövetkezet vezetőségének körültekintőbb, célszerűbb, gazdálkodásának jó munkáját bizonyítja. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok aktívan segédkeztek a szövetkezet irányításában. Ez a segédkezés a jó javaslatok formájában is megnyilvánul. Például javaslat a saját lófogat beállítására. A magánfuvarosokkal végeztetett fuvar tízezrekkel tetézte a költségeket. Saját lófogattal lényeges költségmegtakarítást értünk el. Egy másik jó javaslat volt a vezetőség részéről, hogy gondosabban kell ellenőrizni a felvásárlásnál az átvett árúk minőségét. Ugyánis 1958-ban a szövetkezetnek a káposztánál 88 000 forint vesztesége volt a minőségből kifolyólag. A múlt évben ez a veszteség már csak 8 ezer forint; tehát 80 ezerrel kevesebb. Ehhez hozzájárult a felvásárlók lelkiismeretesebb munkája is. A gazdasági eredményeket . eredményesen segítette még a takarékossági verseny kiszélesítése is. A mozaiklap üzemnél javították az előállított lapok minőségét, csökkentették a selejtet, s mintegy 25 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg azzal, hogy a hulladékhomokot és kavicsot is összegyűjtötték és újra felhasználták. A korábban szemétre hordott olajos papírokat pedig a homokszárítónál használták fel fűtésre, ami jelentős mennyiségű tüzelőanyagot pótolt. A szövetkezet saját ereje szinte ugrásszerűen nőtt az elmúlt években. Míg 1957-ben csak 119 000 forint volt, — amely százalékban az eszköz- állományhoz viszonyítva csak 8 százalék addig 1959. végén már 653 000 forint a saját erő, ami megfelel 68 százaléknak, Manapság a szövetkezetnek már csak elenyészően csekély bankhitelt kell igényelni. A szövetkezet eredményét a tagság közvetlenül is élvezi. Két évvel ezelőtt 44 000 forintot fizetett ki az igazgatóság részjegy, vásárlási és értékesítési visszatérítésként. 1959-ben pedig 49 000 forintot osztanak ki visszatérítésként. Emellett a szövetkezeti dolgozók jelentős összegű nyereség- részesedéshez jutnak. Nyereségrészesedésként mintegy 18 000 forintot fizet ki márciusban a szövetkezet, ami dolgozónként közel fél havi keresetnek felel meg. Közgyűlés előtt áll a szövetkezet, ahol a vezetőség részletesen beszámol az elmúlt év eredményeiről. Remélhető. hogy a tagértekezlet és az ezt követő küldött- gyűlés az értékelés munkáján túl elősegíti az 1960-as év eredményeinek megalapozását is. A szövetkezet elvben az évben a gazdasági feladatok eredményesebb megoldása mellett a politikai munkát is hangsúlyozottabban kívánja segíteni. Segítséget ad a helyi szervezeteknek, és a dolgozó parasztságnak ahhoz, hogy a község mielőbb termelőszövetkezeti községgé váljon. Dudás Pál vezető könyvelő Hruscsov elvtárs távolkeleti útja mellett már a franciaországi utazás foglalkoztatja a közvéleményt Ismét jó kenyeret sütnek Szécsényben Az utóbbi hónapokban nagy változáson ment át a szécsényi kenyér minősége. Az addig külsőre ugyan nem a legszebb, de ízre az egész megyében a legjobb kenyér egyik napról a mástikra sü- letlen, ragacsos, szalonanás lett, evés közben a szájpadláshoz tapadt, alig lehetett lenyelni. Fordultunk illetékesekhez, tárgyalta az ügyet a járási tanács Végrehajtó Bizottsága, mégsem javult a helyzet. Már azt hittük, hogy vagy gyomorbajosak leszünk, vagy le kell szokni a kenyérevésről. Az elmúlt héten meglepődve vettem észre, hogy a kenyér az üzletben a régihez mintha hasonlítana. Vettem is belőle és meggyőződtem róla, csakugyan a régi, rugalmas jól sült kenyér volt. Azóta is többször tapasztalom, hogy jobban ki van sülve, élvezhetőbb a kenyér. Remélem sok száz fogyasztó társammal együtt, hogy a javulás tovább tart és állandósul, visszakapjuk a régi jó kenyeret rendszeresen, a szécsényi pékek pedig régi jó hírüket. Leszenecki Pál Szécsény ^ -------------A kulturális szemle pályázatai Az ifjúság a szocializmusért próba harmadik követelménye a kulturális szemlén való részvétel, vagy sportolás, avagy egy-egy pályázaton való részvétel. Salgótarjánban is népszerűek a pályázatok. A város KISZ-szervezeteiben 52 leány jelentkezett a népi díszítőművészetre. A résztvevők a nógrádi tájakra jellemző kézimunkával készülnek, de emellett megtalálhatók a mai igényeknek megfelelő. lakásdíszítések és az öltözködési célokat szolgáló kézimunkák is. A legtöbb jelentkező a közgazdasági technikumból van. Iparművészet területén is történt jelentkezés. Takács Géza, a Salgótarjáni Üveggyár fiatal tervezője egyszerű és különleges formájú csiszolt üvegtárgyakkal készül a pályázatra. Már eddig több tetszetős, ízléses üvegtárgyakat készített el, s kíváncsian várja a zsűri bizottság döntését. Nyiikita Szergejevics Hruscsov távol-keleti útja során Afganisztánban , tartózkodik. Ellátogatott legutóbb Mohamed Davud afgán miniszter- elnökhöz és nagyon közvetlenhangú eszmecserét folytatott vele. De amerre járt Afganisztánban a szovjet miniszterelnök, mindenütt nagyon szívélyesen és kedvesen fogadták. A közvélemény figyelemmel kíséri Hruscsov elvtárs távol-keleti útját, de máris foglalkozik a távol-keleti út után következő franciaországi látogatással. A Moszkvában tartózkodó francia parlamenti küldöttség vezetője Chaban-Delmas nyilatkozatot tett a Lityeretnaja Gazetta csütörtöki számában. Kifejtette, hogy I a találkozó nagyfontosságú mozzanat lehet, és kell is hogy legyen a világhelyzet megjavítása, a nemzetközi feszültség enyhítésének meggyorsítása szempontjából. E találkozó nagy hatással lesz majd a közelgő csúcstalálkozóra is. A francia parlementi küldöttség vezetője ezután szólott a Szovjetunióban tett látogatásáról is. — Szükségesnek tartjuk népeink kulturális kapcsolatainak fejlesztését — mondatta többek között — ahhoz, hogy megegyezésre juthassunk, meg kell értenünk egymást. A megértéshez viszont jól kell ismernünk egymát. Ezért jelenleg különösen nagyjelentőségű a szovjet és francia kapcsolatok széleskörű fejlesztése. Nincs semmiféle olyan ok, amely akadályozhatná országaink régi hagyományos kapcsolatainak széleskörű fejlesztését. Ebben az értelemben Hruscsov utazása Franciaországban és találkozása De Gauilal hozzájárul majd a francia-szovjet baráti viszony továbbfejlesztéséhez, a béke megszilárdításához — fejezte be a francia parlamenti küldöttség vezetője nyilatkozatát. Statisztikai felmérést tartanak a munkás- és alkalmazotti családok életkörülményeiről Érdemes küzdeni a kultúráért...! — Egy levél nyomán Bércéi községben — Egy panaszos levél nyomán jutottam el Bercelre. Ez a, levél arról szólt, hogy a helybeli önkéntes Tűzoltó Testület — csak úgy, mint az elmúlt években, most is színdarab előadására készül, de sajnos, az előadáshoz semmi segítséget nem kapnak. És hogy milyen segítséget vártak a szereplők, a végén derült ki. Nagyon is egyszerűét. Olyat, amit feltétlen teljesíteni kellett volna a falu kulturális élete irányítóinak. Egysze.rűen azt kérték, hogy a pedagógusok közül segítsen egy hozzáértő ember a szerepek beállításában, csiszolja az addig tanultakat. Sajnos, ez elmaradt, a végén Fábián elvtárs, a Balassagyarmati Járási Tanács VB. titkára — egyébként berceli lakos — vette kezébe az egészet, s segítette a kis együttest ahhoz, hogy Gárdonyi színdarabja megfelelő tolmácsolásban kerüljön a nézők elé. Ennek a levélnek birtokában kerültem el Bercelre. Nem is volt más célom, csupán az, hogy ennek a panaszos levélnek igazát felkutassam. Nem volt nehéz. Bár igaz, hogy a tanács tett, segített is keveset, de abban már semmit, hogy ez a színdarab — mint korábban is említettem — kellő tolmácsolásban kerüljön a nézőközönség elé. Ugyanis a tanácsnak kevés volt a kérése, — vagy ki tudja minek lehet mondani — ahhoz, hogy egy, vagy más pedagógus vállalta volna ennek a kis, valóban lelkes közösségnek segítését. Beszélgetés közben, amit a községi tanács elnökével, a község népművelési ügyvezetőjével, a KISZ kultúrfelelő- sével folytattam — mindketten fiatal pedagógusok —, választ kaptam a magamban feltett kérdésre. Mert kiderült, hogy ebben a mintegy 2500 lelket számláló községben semmiféle kulturális tevékenység nem folyik, hacsak nem számítjuk annak a KISZ által rendezett esetenkénti táncestéket, vagy a mozielőadásokat. De hogy törekedtek volna arra, hogy a falu lakóinak formálása érdekében akár ismeretterjesztői, egészségügyi, mezőgazda- sági, vagy más témakörből előadásokat rendezzenek, arra már nem jutotta a falu kulturális életét irányító embereknek erejéből. Pedig a falu felnőtt lakóinak mintegy 35 százaléka bányász, másik részük a gépállomáson, erdő- gazdaságban dolgozik, a falu nagy hányada pedig még az egyéni mezőgazdasági gazdálkodást folytatja. A falu összetétele, lakóinak gondolatvilága pedig megszabná a munkát pedagógusnak, tanácsi dolgozónak, gépállomási alkalmazottnak egyaránt. És ahelyett, hogy tennének valamit — csak a 16 pedagógust említem, javarészük fiatal — szinte karba tett kézzel nézik, eltűrik, hogy ebben nem folyik, hogy nem segítik elő a falu lakóinak iskolán- kívüli nevelését, szórakozását, ’ kultúrigényeinek kielégítését. S mivel nincs erre törekvés, — bár szégyenlem, de leírom —, az elmúlt esztendőben mindössze 18 felnőtt olvasója volt például a községi könyvtárnak. Hogy nem segítik elő a falu népe műveltségének fokozását, így történhet meg az az eset is, hogy az idősebb asszonyok még mindig d icsértessékkel köszönnek a tanácsházán, de már elvtársnak szólítják az elnököt. Így történhet meg, hogy a pedagógusok a fülük mellett engedik el: az iskolás gyermekek még mindig a megalázó csókolommal köszöntik az idegent és ismerőst egyaránt, ahelyett, hogy vállalnák a kissé fáradságos is, de nagyon magasztos munkát, a nevelést, ténykednének az emberek kultúrigényeinek növelésén, kielégítésén. Kétségtelen, hogy vannak nehézségek ebben a faluban. Az, hogy a művelődési otthont a mozi használja, s ha arra szükség van, a mozi gépésze nem szívesen engedi át a termet, ha át is engedte, lekapcsolja a villanyt. Az, hogy sem a tanács vezetői, sem a gépállomás agronómusai nem sokat tesznek a kulturális nevelésért — mondván —, nincs arra alkalmas helyiség. A felelősséget pedig nem lehet elhárítani. Mert nem a községben kulturális élet elég, s nem is lehet elég az, Az életszínvonal vizsgálata, statisztikai eszközökkel való mérése és jellemzése igen bonyolult és sokrétű feladat. Ismeretes, hogy az „életszínvonal” alakulásának egyik legfontosabb, legösszefoglalóbb statisztikai jellemzője a reálbér és reáljövedelem mutatója, amit a reáljövedelem fogalmába nem foglalható jelenségeket jellemző mutatók egészítenek ki. A reálbér mutatója képet ad arról, hogy az ország lakosságának, vagy a népesség egy-egy rétegének mennyi az egy főre jutó átlagos jövedelme és hogy ez az összeg — a korábbi évekhez hasonlítva milyen arányú vásárlóerő-változást jelent. Az átlagos összegből azonban nem tűnik ki, hogy mennyire hogy a népművelési ügyvezető, Danielisz István hűségesen foglalkozik az úttörők fotószakkörével, de semmit nem tesz az iskolánkívüli nevelésért. Nem lehet elegendő: Cebaj János fiatal pedagógus elvállalta a KISZ kultúrosa című funkciót, s ezzel meg is elégedett, más egyebet nem nagyon tesz. Hogy a tanács biztosítja a tüzelőt, a könyvtár helyiséget, de nem szervezi az olvasottságot, nem rendez különböző előadásokat — ez bizony felelőtlenség az emberekkel szemben. A berceli dolgozók — bányászok, gépállomásiak, erdő- gazdaságiak és dolgozó parasztok — sokkal többre vágynak. Szervezzenek olyan előadásokat, amelyek érdeklik az embereket, akár a mezőgazdaság, akár az egészségügy, az oktatás vagy az élet más területéről. Lesznek mindig olyanok, akiket ez, vagy az az előadás érdekel. Persze elsősorban az kell, hogy maguk a pedagógusok, meg a többi érintettek lépjenek ki a szűk látókörűségből, gondolják át, hogy az embereknek szükségük van erre a nevelésre, s a munkájuk nem lesz eredménytelen. Az a kis mag, amelynek tagjai a panaszos levelet írták, bizonyítja, hogy érdemes küzdeni a kultúráért. Még akkor is, ha kevés támogatásra találnak. De ha összefogna a falu, műkedvelők és pedagógusok, fiatalok és idősek, nagyon, nagyon sokat tehetnének e tűrhetetlen helyzet megváltoztatásáért. A falu, a nép iránti szeretet pedig kötelez bennünket erre a munkára. Mert szép, nemes és nagyon, nagyon hasznos. Somogyvári László „egyenletes”, vagy „egyenlőtlen” a jövedelmek eloszlása, vannak-e (és mennyiben) szélsőségek, pl. abban az értelemben, hogy esetleg széles rétegek lényegesen az átlag alatt, más rétegek magasan az átlag fölött részesednek a jövedelemből. Vizsgálni kell még azt is, hogy az össz- népességen belül egyes meghatározott rétegek (pl. különböző társadalmi csoportok, kisebb és nagyobb családok stb.) jövedelmi viszonyai között vannak-e eltérések és mi okozza ezeket. Ilyen kérdésekre a folyamatos statisztikák nem adnak választ. Az egyes személyek keresetéről (esetleg jövedelméről) a munkaügyi statisztika képet ad, arra azonban nem válaszol, hogy a keresőnek hány embert kell eltartania, vagy hogy egy-egy háztartásban hány kereső van és ezek együttesen mennyi jövedelmet szereznek. Az ilyen jellegű kérdésekről tehát csak egy kimondottan ezt a célt szolgáló külön adatfelvétel adhat választ, Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 1960. február—márciusban hajt végre ilyen felmérést. A megfigyelés nem terjed ki az egyész lakosságra, hanem ezúttal csak a munkás-alkalmazotti népességre. A megfelelő pontosságú eredmények kialakításához nincsen szükség minden egyes család adataira, hanem — véletlenszerűen végrehajtott, körültekintő kiválasztás esetén — már a családok egy töredékének megkérdezése is hű képet adhat a helyzetről. A számítások szerint a jelenlegi felvételnél például elég a munkás-alkalmazotti háztartások 1,5—2 százalékát megkérdezni. A háztartások kiválasztása teljesen véletlenszerűen, központilag történt. Ez a ki- választási módszer biztosítja, hogy a felvétel valóban helyes képet adjon a vizsgált kérdésekről. Ehhez az is szükséges, hogy a megkérdezett háztartások segítsék a kérdő- biztosok munkáját, saját ügyüknek tekintsék a felvételt, hiszen pontos adatok nélkül nem kaphatunk képet a valóságos helyzetről, ami pedig a megkérdezetteknek is érdekük. Természetesen az adatok szigorúan titkosak, azokat sem a kérdőbiztosok, sem mások semmilyen célra nem adhatják ki. A felvétel eredményei — túl azon, hogy számos, eddig nem vizsgált és nem kellően ismert kérdésre választ adnak majd — fontos gyakorlati célokat is szolgálnak^ amennyiben reális alapot adnak a népgazdasági tervek elkészítéséhez és módot nyújtanak majd bizonyos — a vizsgált kérdésekkel kapcsolatos — intézkedések körültekintő kidolgozásához. • • Összeírják a magánkisiparosokat A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága - a 8/1951(1. 6.)MT sz. rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltak — a KSH elnöke, valamint a könnyűipari miniszter utasítása — alapján hajtatja végre a magánkisiparosok összeírását. A megyében is két lépcsőben kerül végrehajtásra az összeírás. Az első lépcső a két járási jogú városban levő magánkisiparosok összeírása, ami február 15—29-ig tartott. A második lépcső a községekben levő magánkisiparosok ösz- szeírása lesz, ami március 1-től 10-ig tart. A városokban és egyes községekben (ahol sok a magánkisiparos) külön számlálóbiztos hajtja végre az összeírást. A többi községekben az állatszámlálással párhuzamosan a községi felelősök fogják végrehajtani az összeírást. Azok a magánkisiparosok, akik az elsőfokú iparhatóság által kiadott jegyzék alapján nem kerültek, illetve nem kerülnek jelenleg összeírásra, a népszámlálási lapok alapján az igazgatóság a pótösszeírás formájában íratja össze március 31-ig bezárólag. Az összeírás sikeres lebonyolításához szükséges a kisiparosok támogatása is, olyan formában, hogy az össze- írókat munkájukban a pontos adatok közlésével támogassák. Eddig is minden évben összeírták a magánkisiparosokat, de az adatok hiányossága szükségessé tette a helyszíni összeírást. Szükséges országosan, hogy pontos képet kapjunk a magánkisiparosok számáról, azok alkalmazottjairól, műhelyük felszereltségéről, jövedelmükről, gazdaságukról stb. Az összeírás anyaga titkosan kezelt. Azok az adatok, amelyeket a számlálóbiztosok be- gyűjtenek, iUetve a magánkisiparosok bemondanak, a Központi Statisztikai Hivatal feldolgozási anyagát képezik. Névre, személyre vonatkozó adat közlésre nem kerül. Az összeírásnak az 1959. december 31—i állapotnak megfelelően kell megtörténnie.
