Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-19 / 23. szám

1960. március 19. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 EMLÉKEZZÜNK: A föld azé, aki megműveli n. 1945 április 3-án a varsá­nyi földigénylő bizottság igénylése elsőnek befutott. Utána nap-nap után jöttek a földigénylő bizottságok gyalog, kocsin, vagy ahogyan tudtak. Például a salgótarjá­ni járás, vagy az akkor még sziráki járás nem egy köz­sége földigénylő bizottságá­nak 3 napig is megtartott a Gyarmatra és vissza való menet. Az idő sürgetett, mert vet­ni kellett. A kenyeret is biz­tosítani kellett. Az MKP új­ból kiadta a jelszót „A föld­osztás sürgős, minden üres földet be kell vetni”. Trak­tor nincs. Igaállomány a minimumra csökkent, ha mi nem gondoskodunk magunk­ról, nem lesz kenyér, hús, zsír. Ha egyelőre kevés sze­mélyzettel is, mégis megin­dult a munka. A Megyei Földbirtokrendező Tanács és Földhivatal is megkezdte a munkát. Nagyon sokszor éj­szakákon keresztül kellett dolgozni, mert a földigénylő bizottságok a hivatalban aludva vártak a határozatok­ra. Amit a tanács tagjai nappal határoztak, arról a Földhivatal dolgozói — míg írógépre tettek szert — kéz­írással, petróleumlámpa mellett írták a megváltozott és elkobzott ingatlanok vég- határozatait, és adták kézbe a helyszínen megváróknak. A véghatározatok kézhezvé­tele után megindult a föld­osztás és a „birtoklevelek” kiosztása. Utána pedig az iganélkü­liek kapával, ásóval dolgozták meg a földet, ha a helyzet úgy kívánta. Nem egy helyen hangzott fel, hogy „Az ezer éves pernek vége. Nyertünk. A párt hozzásegített”. Na­gyon sok községben az irat­tárak megsemmisültek és egész pontos véghatározatot nem lehetett készíteni. Ez azonban nem hátráltathatta a munkát, és ideiglenes ha­tározattal lett a földosztás megkezdve. Megindult azonban az ellen- támadás is. Volt földbirtoko­sok, ügyvédek, jogos vagy jogtalan beadványokkal za­varták a munka menetét. Ebben a munkában a Kisgaz­da Párt és a Szoc. Dem. Párt igen sokszor hathatósan se­gített. Sőt sokszor még az Országos Földhivatal Kisgaz­da — Szoc. Dem. szárnya is akadályozta a munka gyors befejezését. Többször suba alatt a velük szimpatizálók­nak visszaadták a megválto­zott. vagy elkobzott ingatlant és ilyenkor a harc mindig erősödött. Annáik ellenére, hogy igen sok akadályozó támadásnak volt kitéve, mégis június ele­jére a megye földbirtokai ál­talában fel voltaik osztva olyannyira, hogv a munkák is nemcsak beindulhattak, hanem be is fejeződhettek. A végrehajtás során akad­tak még jogtalan szétosztá­3ogpropaganda előadások a rét-sági járásban Az év első két hónapjá­ban nagyszerű kezdeménye­zést valósított meg a Ha­zafias Népfront rétsági járá­si elnöksége. A termelőszö­vetkezetekben jelentkező jo­gi kérdések tisztázása, illet­ve a dolgozó parasztok felé történő megmagyarázása ér­dekében jogpropoganda elő­Több mint 300 ezer csibe az idén SZÁZEZER forintos többlet bevé­telre TETTEK VÁLLALÁST A DOLGO­ZOK NAPOSCSIBÉT A HELYI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETEKBEN LEHET VÁSÁROL­NI sok is. Sőt, ahol öllel, lábbal, szalaggal, de még becslés alapján is lett osztva a föld, ott hiba is csúszhatott be. Azonban a fő kérdés — a föld gyors szétosztása — si­került. Nem is azon volt a hangsúly, hogy az osztás tel­jesen pontos legyen, — hi­szen a mai helyzet már elő­revetette árnyékát — hanem minél gyorsabb munkára volt szükség. Egyidejűleg a 2400/1945. sz. rendelet alapján a házhely­osztás is megindult. Termé­szetesen mindkét rendelet végrehajtásánál becsúszott hibák legtöbbször abból adódtak, hogy a helyi föld­igénylő bizottságok, a jutta- tottak és a megváltásra kö­telezettek elég sokszor eltér­tek az igazságtól és meg nem felelő adatokkal szolgáltak a földhivatalnak. Az 1945-ös őszi választá­soknál a kisgazdapárt kere­kedett felül számbelileg, és csatlósaival vissza kezdték követelni a földet. 500 kh. holdban akarták megállapí­tani a felső határt. Azonban az MKP ha nem is volt számbelileg erős, de elszánt­ságban, határozottságban, az igazságos harcában bízva, a budapesti munkásokat ellen- támadásra vezette. Ekkor született meg a jelszó „Föl­det vissza nem adunk”. És ekkor született meg az 1946. IX. te. mely most már tör­vényesen kimondta, hogy a jogosan, vagy jogtalanul ki­osztott földet vissza nem le­het adni a volt tulajdonosá­nak. Harc volt ez a javából. Harcolni kellett a három koalíciós párttal, de harcolni kellett az ügyvédekkel, volt f öl d bi r t okos okkal. no meg a papokkal is. Ezekre a dióhéj­ban elmondottakra még 15 év múlva is mindig kelleme­sen gondolok vissza, mert érzem, hogy a cél érdekében jó munkát végeztünk. Gömöri Henrik a volt Megyei Földhivatal ügyvezető helyettese Március 15-én kikeltek az első csibék a Szövetkezetek Nógrád megyei Értékesítő Központja szentkúti csibe­keltető állomásán. Az első 10,5 ezer csirke szerdán már meg is érke­zett a megye földműves­szövetkezeteibe. A naposcsibék iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy az első szállításra háromszor annyi előjegyzés történt mint amit szállítani tud az állo­más. Az idén megnőtt a termelő- szövetkezetek érdeklődése is, a naposcsibék iránt, ezért a keltető állomás úgy készül, hogy több csibét tudjon kel­tetni mint tavaly. A keltető állomás dolgozói legutóbbi termelési értekezletükön el­határozták, hogy a tervezett 400 ezer tojás helyett 410 ezret raknak be a keltetőgépekbe és bár a tervük 280 ezer na­poscsibe szállítást ír elő, az állomás dolgozói 307 ezer csirkét keltetnek ki, 34 ezer darabbal többet mint tavaly, s ezzel tervüket 109,6 száza­lékra teljesítik. Vállalták azt is, hogy a megengedett normaszerinti két százalékos szállítás közbeni elhullást, a szállítás közbeni gondos kezeléssel és óvatos­sággal 0,5 százalékra csök­kentik, törekedve arra, hogy jól fejlett, egészséges napos­állatokat adjanak át a falu­nak. Ennek a vállalásnak az értéke mintegy 300 ezer fo­rint. így a 34 ezer darabos többlet keltetéssel együtt a dol­gozók vállalása 100 ezer forint többletbevételt je­lent az állomásnak. A keltető állomást az el­múlt évben tömegesen keres­ték fel az egyéni vásárlóik, de mindig csalódottan távoz­tak a keltető állomásról, mert az állomás naposcsibe eladás­sal nem foglalkozik. Most már hetente folya­matosan egészen szeptem­ber elejéig 16 ezer napos­csibét szállítanak a föld­művesszövetkezetekbe. Aki naposcsibét igényel a fe­lesleges utazgatás elkerülése végett leghelyesebb, ha a helyi földművesszövetkezetnél jelenti be, mennyi naposcsi­bét akar, mert naposcsibe el­adással csak a földművesszö­vetkezetek foglalkoznak. Megalakult a Megyei Takarékossági Bizottság adásokat rendeztek a járás­ban. A termelőszövetkezeti köz­ségekben és termelőszövet­kezetekben a dolgozó parasz­tok nagy érdeklődéssel fo­gadták ezeket az előadásokat, mert választ kaptak az új paraszti életformával kap­csolatos jogokról, kötelessé­gekről, törvényekről. Növekszik a szerződésesen termelt burgonya vetésterülete — 51 TERMELŐSZÖVETKEZET TÖBB MINT 1200 KH KÖTÖTT SZERZŐDÉST — Megyénkben már eddig je­lentős mennyiségű burgonyát termeltek a dolgozó parasz­tok. A MÉK minden évben teljesítette felvásárlási tervét. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a termelőszö­vetkezetek fejlődésével a bur­gonya vetésterület, a burgo­nya szerződéses termelése, te­hát a felvásárlás még növek­szik. Eddig 54 termelőszövetke­zet több mint 1200 kh-ra kötött termelési szerző­dést. A termelőszövetkezeteknek a fele — főleg az új termelő- szövetkezetek — idegenked­nek a nagyobb mennyiségű burgonya termelésétől, vagy ha termel is, a szerződéskö­téstől. Pedig ez megnehezíti az értékesítési terv telje­sítését, hiszen így elesnek a 10 százalékos felártól, és az a tavalyi árakat számítva mázsánként 10—15 forintot jelent. Egyes termelőszövet­kezetek — főleg az újak — vetőburgonya hiányára hivat­koznak, pedig több példa bi­zonyítja, hogy ezt meg lehet oldani. Sok helyen a tagság összeadta a szükséges vető­burgonyát. Ügy okoskodtak, hogy ez már úgyis arra volt szánva, hiszen ha nem ala­kítják meg a tsz-t, vagy a község nem válik tsz-község- gé. akikor is ültettek volna burgonyát. A dejtári József Attila Tsz-ben több száz holdra adta össze a tagság a ve­tőburgonyát, Őrhalomban és Hugyagon szintén. De így oldották meg a prob­lémát azokban az új tsz­ekben is, ahol kisebb mér­tékben termelnek burgonyát. Csitár 40 kh-ra, Patakon és Patvarcon 30 kh-ra adták ösz- sze a vetőgumót. Ahol a ve­zetőség világosan látja, hogy a burgonyatermelés a tsz és a népgazdaság szempontjából egyaránt előnyös, meg tud­ja győzni a tagságot is. De vajon tényleg ilyen elő­nyös-e, nézzük meg hogy néz ez ki a gyakorlatban? Me­gyénkben egy kh-n több éves átlagban 80—120 mázsa bur­gonyát termeltek. Ha közepe­sen 100 mázsát számítunk hol­danként, akkor fajtától füg­gően 11—15 000 forintot tud­nak elérni. Ezenkívül a burgonyánál is nagy le­BURGONYATERMELÉSRE betősége van a tsz-nek arra, hogy a szerződéses feláron túl, még nagyobb jövedelemre tegyenek szert azáltal, hogy kiváló minőségű burgonyát ter­melnek, az exportra fel­vásárolt burgonyáért ugyanis még magasabb felárat kap a tsz. Ezt már világosan látja sok tsz, és örvendetes, hogy több termelőszövetkezetben már csíráztatják is a burgonyát, hogy a felvásárlási központ segítségével minél előbb tud­janak új burgonyát biztosí­tani a lakosságnak és mivel az új burgonya mindig jó áron kel el, jól jövedelmez a tsz-nek. Megyénkben a takarékos­kodás gondolatát a dolgozók mindjobban magukévá teszik. Egyre inkább felismerik a rendszeres beosztás előnyeit és mind többen veszik igény­be az Országos Takarékpénz­tár és a posta ezirányú szol­gálatait. A takarékossági mozgalom kiszélesítéséhez nagy tá­mogatást nyújtanak a tö- megszérvezetek, amelyek kiterjedt hálózatuk­nál fogva segítik elő a gon­dolat népszerűsítését, s fel­világosítják a dolgozókat a betétgyűjtés előnyeiről. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa kezdeményezésére 1960 március 10-én a Haza­fias Népfront, Nőtanács, KISZ, Megyei Tanács, Posta és Országos Takarékpénztár megyei vezetői értekezletet tartottak abból a célból, hogy felmérjék az eddig végzett munka eredményét, továbbá megbeszéljék a mozgalom még nagyobb mérvű kiszéle­sítése lehetőségével járó ten­nivalókat. Az Országos Takarékpénz­tár megyei vezetője beszá­molójában ismertette a taka­rékbetétek alakulását. El­mondta, hogy az elmúlt év folyamán a megyei betétállomány 26 millió forinttal, a be­tétesek száma pedig kö­zel 6000 fővel emelke­dett. A betétbehelyezett összeg és a betétesek száma ebben az évben is igen nagymérték­ben nő. Mindezek azt bizo­nyítják, hogy a dolgozók egyetértenek pártunk és kor­mányunk célkitűzéseivel, ha­tározataival és ezen keresz­tül életszítvonalunk lehetővé teszi a rendszeres takarékos­kodást. Eddig is már sok száz­ezer ember győződött meg ar­ról, hogy a takarékbetétben van a pénz teljes biztonság­ban, csak az itt elhelyezett pénz gyarapszik kockázat nél­kül. Az összegyűjtött összeg se­gítségével nagyobb tervek megvalósítását lehet biztosí­tani. A betétbe helyezett összeg visszafizetését az állam szavatolja, az összeggel a betevő szabadon rendel­kezik, a betétek titkosak, s a dolgozók érdekeit a betéttörvény védi. Mindezek ellenére azonban vannak olyanok, akik nem látják még világosan, hogy az átmenetileg felesleges pénz­nek a takarékban van a he­lye, illetve nagyobb célokat csak rendszeres takarékosko­dással lehet megvalósítani. A kapitalizmusnak még bizonyos csökevényeit lehet tapasztal­ni ezen a területen. A dolgo­zók ugyanis annakidején nem is álmodhattak arról, hogy takarékbetétjük legyen, hogy bármilyen kis elgondolásuk A fácán- és a fogolyállomány védelmében is valóraválhasson. Hogyan is gondolhattak volna arra, ami­kor még puszta létük fenn­tartása is sok esetben nem volt megfelelően biztosítva. Az életszínvonal emelkedése most már abban az irányban fejlődik, hogy a pénztakarékoskodás is társadalmi méreteket ült, egyre inkább tömegmoz­galommá válik. Rendet hoz a dolgozó háza- tájába, munkahelyébe, az egész életébe. Az értekezlet — tekintettel a takarékbetétgyűjtés egyéni jelentőségére — elhatározta, hogy feladatul tűzi ki a ta­karékossági mozgalom kiszé­lesítésének további vitelét, illetőleg a péztakarékoskodás- nak tömegmozgalommá való fejlesztését, és egyidejűleg ^ e célból a jelenlévők megalakít­ják a Megyei Takarékossági Bizottságot. Meggyőző, fel­világosító munkával kívánják rávenni a dolgozókat a taka­rékoskodásra. Régi tapasztalat ugyanis az, hogy aki pénzzel takarékosan tud bánni, az a munkahelyén anyaggal, szerszámmal, idővel is takarékoskodik és ez vég­sősoron az önköltség csök­kentését eredményezi, ami pedig azzal jár, hogy olcsób­ban termelünk és mégjobban élünk. A pénztakarékoskodás ügyé­nek támogatásával tehát egy olyan mozgalmat viszünk előbbre, amely a dolgozók érdekeit és boldogulását van hivatva szolgálni,., Határozat jelent meg a fácán és a fogoly hasznos apróvadak szabadtéri elszaporításáról. A ha­tározat kiemeli, hogy az apró­vad állományunk tenyésztése nemcsak a vadőrök, vadászok feladata, hanem a mezőgazdászo­ké is. Ezért a mezőgazdaságban dolgozók figyelmét felhívja, hogy Közel 250 000 forintot fordítanak községfejlesztésre Hasznoson Minden családban építge­tik, szépítik a családi ott­hont, a szülők ízlésüknek, igényüknek, jövedelmüknek megfelelően gyarapítják a magukét. Így van ez a nagyobb kö­zösségekben, a községekben is. Az emberek nagyrésze, s mindig többen érzik. hogy közösen, egy akarattal kell tenni önmagukért, a felnö­vő gyermekekért. Így van ez Hasznos községben is. Régi panasz, hogy rosszak a jár­dák az újtelepen nincsenek kutak, a Lenin utcában a ko­csikat megfogja a sár. A panaszokról tárgyaltak a tanácsülésen, szót ejtettek erről a népfrontnál, s elhatá­rozták, hogy amennyire elég lesz a pénzük, megszün­tetik a hiányosságokat. Eb­ben az évben több felada­tot szeretnének megvalósíta­ni Hasznoson is. Gazdagyű­léseken még azt is megbeszé­lik. hogy a község népe mennyi társadalmi munkával járul hozzá a különböző cél­kitűzések megvalósításához. Rövid idő múlva még eb­ben a hónapban hozzáfognak egykilométernyi járda építé­séhez. A járdát cementlapok­ból készítik. A tanácsnak jelenleg van 2800 darab ce­mentlapja, 8 ezret meg ren­deltek még. A 117 000 forin­tos beruházással készülő jár­dához még a lakosság is hozzájárul társadalmi mun­kájával. A Lenin utcában közel egy kilométernyi köves utat épí­tenek a községbeliek. Ehhez a munkához már kiszállítot­tak 400 köbméternél több zúzott követ. Az újtelepen három kutat és a községben is építenek egy kutat. Ezek a kutak végre megoldják az újtelep eddigi nehéz vízhely­zetét. Ebben az évben közel 250 000 forintot fordítanak községfejlesztésből a község gondjainak enyhítésére Hasznoson. Ezenkívül több tízezer forint értékű társa­dalmi munkával is hozzájárul a község népe a munka mi­előbbi megvalósításához. a fészkelésre alkalmas helyeket tűrjék meg, ne szántsák fel, s lehetőleg ne kaszálják le. Na­gyon káros a megtalált fészkek szétrombolása. Védjék a fészke­ket, ne vágják le, amíg az ille­tékes vadőr fel nem szedi a to­jásokat. A határozat felhívja a figyel­met, hogy a foglyot és a fácánt pusztító madarak — szarkák, szürke varjak, héják — fészkelt lehetőleg pusztítsák. Szoktassák el a házőrző ebeket is a határ­ban való csavargástól, mert az Ilyen kóborkutyák nagy károkat okoznak az egyébként rendkívül hasznos fogoly- és fácánállo­mányban. A fácán és fogoly tavaszi íé- szekvédelme érdeke a mezőgaz­dasági embereknek annál is in­kább, mert ahol Ilyen apróvad tanyázik, ott a mezőgazdasági növényekben kárt tevő rovarok csak kisebb számban fordulnak elő. Nagyon hasznos, ha előse­gítjük a fácánok és foglyok fé­szekrakását, hogy védettebb hely­re rakják fészkeiket. A kevésbé védett egységes növényzetű táb­lákról zavarjuk a vadakat tojás­rakás Idején, közeli védő sűrűbe. Minden helyesen gondolkodó gazdának érdemes ezt a kis fá­radságot megtenni, inert a kul­túrnövényeket károsító rovaro­kat pusztítják ezek a hasznos madarak. Közérdekű javaslatot tett a meqyei kereskedelmi állandó bizottság ! A megyei tanács keres- i kedelmi állandó bizottsá- [ ga legutóbb vizsgálatot tartott. A vizsgálat során | megállapította, hogy a j kisvendéglőkben a délelőt'i I órákban is zenés árakat í számítanak. Javaslatot tett az állandó bizottság a ze­nés árak megszüntetésére, ! mert ez zavarja a vendé- I geket. I Javaslatot tett ezenkívül a kereskedelmi osztálynak I arra, hogy vegye fel _a kapcsolatot a Vas- és Mű­szak! Főigazgatósággal és a háztartási gépekhez — I mint például vlllamoqvasa- I lóhoz, nadlókcfélőhöz, a j kofeszorítőhoz. s egyéb más gépekhez — biztosítsanak ' alkatrészeket. Ugyanis a j háziasszonyoktól panasz hangzott el, hogy a meg­levő háztartási gépek, ha megrongálódnak, nem tud- ! iák alkatrészek hiányában i kijavítani. A megyei ta- [ nács kereskedelmi osztálya | az állandó bizottság mind- j két javaslatát megvizsgálja és megteszi a szükséges intézkedést. i...................... ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents