Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)
1960-03-19 / 23. szám
1960. március 19. NÓGKÁD1 MftPrjSAO Új vezetőség, új munkaiendüfet A diásjenőieket úgy is- merik a környéken, hogy szorgalmas, igyekvő, még a föld alól is pénzt teremtő emberek. Szorgos kékük nyomán az elmúlt években megváltozott a falu külső képe, s a kis ablakú, szalmatetős házakat felváltották a szép, modern nagy ablakú egészséges házaik, s ha lassan is de változik az emberek gondolkodás módja is. Nem idegen Diósjenőn a termelőszövetkezet sem. Mar több mint tíz éve, hogy ezt az utat járja az a kis közösség, amely olyan régen a boldogabb, megelégedettebb paraszti formát kereste. Útkeresésük folyamán értéli megrázkódtatások, kisebb-na- gyobb csalódások, de azért a közösség élt, dolgozott és építette azt a jövőt, amelyről annyit álmodott. Sajnos a szorgos munkába gyakran csúsztak hibák. A nagyotakaró vezetőség, a nagyüzemi gazdaság vezetésében nem járt olyan otthonosan, mint a szakmailag képzettebb termelőszövetkezeti vezetők. így szinte önhibájukon kívül is követtek el olyan hibákat, amelyek a közösségnek ártottak. A megsz.ilárdítási munka így Diósjenőn legalább olyan fontos, mint a most alakult ternielőszövetekezetben. Tudják a tagok is hogyha jó vezetés lenne a szövetkezetben, munkájuk eredményesebb lenne. Az elmúlt hetekben ez Is megoldódott Diósjenőn. A régi vezetőség lemondott, s a termelőszövetékezet élére a tagság olyan elnököt választott — Haj László elvtárs személyében — aki több mint tíz éves tapasztalataikkal rendelkezik a nagyüzemi gazdálkodás vezetésében. A napokban felkerestük Raj elvtársat, az új elnököt s tervei felől érdeklődtünk. — Ideérkezésem után mindent elölről kellett kezdenünk. Sajnos nem örököltem komolyan kialakított munka- szervezeteket. Az első teendő a vezetőségi ülés összehívása vol, amelyen meghatároztuk a legfőbb tennivalókat. Bizonyos területeken folyó folyó munkáért felelőssé tettük a vezetőség egy-egy tagját. Megválasztottuk a brigádvezetőket, a fogatos csapatvezetőt. Megbeszéltük, hogy az állatállomány részére milyen mennyiségű és milyen takarmány szükséges, s megállapodtunk a munkaerő szükségletben is. A továbbiakban Raj elvtárs arról beszélt, hogy az állat- tenyésztő brigádon belül lesznek külön takarmányo- sok is, akik szakszerű irányítás mellett készítik elő a takarmányt. Raj elvtárs titokzatosan mosolyog, amikor egész évre szóló elképzeléseiről faggatom. — A legfontosabb a biztonságos termelés alapjainak bővítése, mert a gazdasági alapok biztosítottak. Vannak jó gazdasági épületeink, számbelileg elég nagy állat- állományunk, biztos takarmányalapunk és bár utoljára hagytam, de mégis ez a legfontosabb, szorgalmas, a közösség érdekeiért bátran harcoló tagságunk. Az évi és a jövőbeni terveimet is ezekre az emberekre és a ma még kívülállókra építem. Az idei tervezés a hozamok növelését írja elő. Végig vonul a gondolat: az idén többet termelni, mint tavaly. Erről Raj elvtárs így beszél: A szarvasmarha állomá- nyunk 130 darabból áll. Ebben az évben 80 szarvasmarhát hizlalunk. Sertésből tavaly csak 60 darabot hizlalt a termelőszövetkezet, az idén a hízósertések száma eléri a 150 darabot. A takarmánybiztosítás is szívügye az új elnöknek. — Van 80 kh lóherénk, s még vetünk 80 kh-t s emellett egynyári szálastakar - mányC'kat is 30 kh-n termelünk silókukoricát a tavalyi 20 kh-al szemben. Emellett elkezdtük a legelők felújítását is. A termelőszövetkezet tagsága az elmúlt években rájött arra, hogy érdemes szerződésesen termelni. Az idén a diósjenői közösség .tprómagot 80, lengyelkukori- cát 10, tavaszi bükkönyt 10 é.« szöszös bükkönyt 20 kh-n termel. De mi lesz a halastóval? Raj elvtárs szeme megvillan. — 25—30 mázsa nyári pontyot szeretnénk hozni a tóba. Így a lehalászás idejére számíthatnánk 100 mázsa piaci halra — majd így folytatja — megegyeztünk a Tolmácsi Erdőkémiával is. Víz- szükségletük biztosítására a halastavunktól lejebb készítenek egy völgyelzáró gátat, s így keletkezne területünkön egy újabb halastó. A jövőben ezt is kihasználnánk. rPele munkakedvvel', nagyot akarással indul a munkának a Búzakalász Termelőszövetkezet új vezetősége. Hogy szép tervei megvalósulnak-e az elsősorban a tagságtól függ. Ügy hiszem, nem leszek rossz jós, ha azt mondom, hogy ez a tagság, aki olyan nagy munkakedvvel fogott a tavaszi munkák végzésének, év közben sem hoz szégyent magára, s eredményesen segíti az új elnök szép terveinek megvalósítását. (—a—s—) Jól felkészültek a tavaszra az erdőkürti tsz tagok Az idei tavasz nagy változást hozott Erdőkürtön is. A község dolgozó parasztjainak akaratából Erdőkürt termelőszövetkezeti község lett, s a November 7. Termelőszövetkezet, amely eddig mintegy 500 holdon gazdálkodott, most megszaporodott olyany- nyira, nogy csak a szántó- terület meghaladja a 2000 ka- tasztrális holdat. A földterület és a taglétszám nagyarányú gyarapodásával párhuzamosan megszaporodott a termelőszövetkezet vezetőségének gondja is, a közös gazdaság irányítását illetően. De példájuk azt bizonyítja, hogy megfelelő szervezéssel, hozzáállással meg lehet oldani a termelőszövetkezet FALUSI TANÁCSADÓ — Milyen korban érdemes tenyésztésbe venni a magyartorka üszőket? Ezüstkalászos tanfolyamokon, ismeretterjesztő előadásokon sok szó esik mostanában a korai tenyésztésbe vételről és az idősebb tehenek nagyobb megbecsüléséről. Arról vitatkoznak, hogy a szokásos 21—26 hónapos kor helyett, lehet-e a mi magyartarka fajtájú üszőinket 15—17 hónapos korban tenyésztésbe vonni. Lényeges ez a kérdés, hiszen a tenyésztők körében közismert, hogy annál olcsóbban tejel a tehén, minél tovább áll tenyésztésben, mert így a felnevelés költségei több évre oszlanak meg. Az Állattenyésztési Kutató Intézet szarvasmarha-tenyész- tési osztálya kísérleteket végzett ez irányban, és azt vizsgálta, hogy a 15—17 hónapos korban történő tenyésztésbevétel nem befolyásolja-e hátrányosan az állat fejlődését, az utódok életképességét, a tejelést, és a fajta többi értékmérő tulajdonságát. Ezekre a kísérletekre 23 üszőt állítottak be és ezeket a kísérleti üszőket átlagosan 15 és fél hónapos korban 426 kilogrammos súlyban vették tenyésztésbe. Az üszők leellettek 25 hónapos korban és súlyuk az ellés után 5S1 kilogramm volt. Második ellésük után 675 kilogramm volt az állatok átlagos élősúlya. Az utódok születési súlya kielégítő volt. A kétéves korban leellett üszők tcjelése az első laktációban 2320 kilogramm volt, szemben a 30 hónapnál idősebb korban leellett állatok 2558 kilogrammos termelésével. A kísérletek során a kétéves korban történő első ellesnek semmilyen hátrányos következményét nem tapasztalták. A kísérletek nyomán nem szabad arra következtetni, hogy az ilyen korai tenyésztésbevétel minden körülmények között alkalmazható. A 15 hónapos kor előtt nem célszerű az üsző befedeztetése, de 15 hónapos korban is csak akkor, ha legalább a 400 kilogrammos súlyt elérte. A korai tenyésztésbe vételnek elengedhetetlen feltétele a jó takarmányozás és a természetszerű tartás. A jó fejlődést nem a túlzott abraketetéssel kell elérni, hanem elegendő legelővel, zöldtakarmánnyal és jó minőségű silótakarmánnyal. Gondoskodni kell az üszők elegendő mozgási lehetőségéről és egészséges elhelyezéséről. Arra is ügyelni kell, hogy a jó takarmányozás ne jelentse az üszők elpuhulását. Neveljünk jól fejlett, edzett, erőteljes szervezetű növendékeket, amelyek könnyen elviselik a korábbi ellés okozta megterhelést. Illllllllllllllllllllllllllll!lllll!llll!llllllll!ll1llllllllllllllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllll!llllllllllllllllllll!lllll!llllilllllllll^ HOMÁLYOSAN világítja be a pislogó lámpa Kodák Istvánék nagy szobáját. A Szoba sarkaiban nagyra nő az emberek árnyélca. s a tűzhely mellett játszadozó egyéves kis gyerek édes csacsogása melegséget, derűt áraszt az emberek arcán. A falura leszállt a csendes, fagyos télvégi este. az emberek bár a tavaszt várják mégis szívesen húzódnak a napi munka után a barátságos meleget adó tűzhely mellé. Most is mintha szervezték volna, összegyűlt a kis falu szinte valamennyi vezetője, egy-két baráti szóra, no meg a másnapi munkák megbeszélésére. Kodák István a kozárdi Üj Tavasz Termelőszövetkezet elnöke barátságosan fogadja a vendégeket, a konyhából padot hoz be, hogy mindenki helyet foglalhasson. — Nincs mit takargatnunk, büszkén elmondhatjuk, hadd olvassa el az újságból az egész megye, hogy a kozárdi gazdák három-négy nap alatt alakították meg a termelőszövetkezetet — dicsekszik Bacsa János, a pufajkás párttitkár. Kodák István a termelőszövetkezet fiatal elnöke még hozzá teszi. — Mindenki benne van mostmár a szövetkezetben, az egész falu a termelőszövetkezeté — majd bizonytalanul hozzáteszi — a miénk. Nem is lehet haragudni ezért a bizonytalanságért, hiAlkotni akaró emberek Kozárdon előtt álló problémákat, lehetséges az előrehaladás a termelőszövetkezet szilárdítását illetően. Mert Erdőkürtön a februári párthatározat után az erőket a termelőszövetkezet megszilárdítására csoportosították. Legfontosabb feladatnak a területileg és létszámbelileg egyaránt megnövekedett termelőszövetkezet megszilárdítását tartják. A termelőszövetkezet vezetősége azzal kezdte munkáját, hogy felmérte a területet és a lehetőségeket a gazdálkodást illetően és így készítették el az idei gazdasági tervet. Számba vették a gépi és kézi munkaerőt, a tagokat, akiknek végre kell hajtani ezt a tervet. Kialakították a munkaszervezetet, létrehozták a munka- szervezeti egységeket, a brigádokat, munkacsapatokat. A növénytermesztésben például négy brigád dolgozik majd. Területük jó 500 hold, melyet a brigádvezeteknek már jegyzőkönyvileg átadtak A brigádok megkapták a területükhöz szükséges fogatokat, felszereléseket is. A brigádokon belül kialakították a munkacsapatokat, s így most már a termelőszövetkezet valamennyi tagja tudja hová tartozik. A gépek munkája mellett a növénytermesztésben szükség van a kézi erőre is. A termelőszövetkezet fölmérte, hány emberre számíthat a növényápolási munkáknál. A családtagokkal együtt 344-et tesz ki a növényápolásba bevonható tagok száma. Ez azt jelenti, hogy 5—6 hold jut egy-egy tagra. Ilyen nagyságú területet akkor is megmunkáltak a tagok, amikor még nem a termelőszövetkezetben, hanem egyénileg gazdálkodtak. A termelőszövetkezetben úgy határoztak, átmenetileg a kapásnövények megmunkálása idején egyénekre osztják fel a területet. így valameny- nyi termelőszövetkezeti tag celelősséget érez azért, hogy megmunkálja a reá eső területet. A termelőszövetkezetet nem éri készületlenül a tavasz. A ■'etéshez szükséges vetőmagvakat már viszik a közösbe a tagok. A tavasziakat, az árpát, zabot, kukoricát és burgonyát úgy vetik el, hogy a szükséges vetőmagvak nagy részét a termelőszövetkezeti tagok biztosítják. Burgonyát, 70 holdon termelnek, melyből 15 hold szerződéses vetőburgonya lesz. Az állatok elhelyezése, mert megszaporodott az állatállomány, egyelőre gondot jelent a termelőszövetkezet vezetőségének, de minden igyekezetükkel azon dolgoznak, hogy megoldják ezt a problémát is. A termelőszövetkezetben külön építőbrigádot hoznak létre, amely rendbehozza, használhatóvá teszi a termelőszövetkezet rendelkezésére álló férőhelyeket. Jelenleg egy 100 férőhelyes sertésól átalakításán dolgoznak, mert a termelőszövetkezet tervében igen komoly helyet kapott az állattenyésztés, a szarvasmarha- és sertéshizlalás. Azt tudják Erdőkürtön is, hogy az idei év nehéz lesz. Nagyarányú segítséget nem várhatnak az államtól. Éppen ezért igyekeznek a saját lábukra állni, a helyi lehetőségeket kihasználva megoldani az állatok férőhely problémáját is. Nem vetik el az olcsó szerfás építkezést sem. Tervezik egy juhhodály építését szerfából, melyet ha szalmabálával té- liesítenek, növendékmarháknak is megfelel szükség esetén. Mert az állattenyésztés jövedelme igen komolyan számításba jön a termelőszövetkezetben, hiszen Erdőkürtön már az idén is többet akarnak produkálni, mint amikor a község dolgozó par ászt j ad még egyénileg gazdálkodtak. fiikor érkezik met» a csere vetőmag Markhazara? Bármerre jár az ember . megyében, láthatja, hogy a határ benépesült szorgalmasan dolgozó szántóvető emberekkel. Traktorok, lovasfogatok szántanak, egészséges mag hull a zsíros, barnásán fénylő rögök közé. A pacsírtadaios mező, a langyos tavaszi szellő is azt hirdeti, hogy végérvényesen itt a tavasz. Ilyenkor már ideges a parasztember, ha valami késlelteti a vetési munkát, mert tudja, hogy a késlekedés alacsonyabb termésátlagokat eredményez. Ilyen ideges hangulat uralkodik a márkházai Úttörő Termelőszövetkezetben is. Mucsina József elnök elmondja, hogy még az ősz folyamán átadtak 37,2 mázsa tavaszi árpát a Terményforgalmi Vállalatnak azzal a feltétellel, hogy ezért cserébe a szokásos feltételek mellett minőségi vetőmagot adjanak. A termelőszövetkezet szerződést is kötött 150 mázsa sörárpa értékesítésére. Elérkezett március 15-e s a vetőmag, hiába sürgetik nem érkezik. Sürgető kérdéseikre a járási tanácson is, meg a terményfelvásárlónál is azt felelik, majd megérkezik. Sehogy sem értjük miért nem érkezett meg a vetőmag Márkházára. Vagy korainak tartja a Terményíorgalmi Vállalat a márciusi vetést? Vagy talán nem tud cserevetőmagot biztosítani? Ha így van akkor miért vették be a termelő- szövetkezet vetőmagját, miért nem hagyták náluk, hogyha legalább minőségi vetőmag nincs, elvethették volna a saját szokvány vetőmagjukat. — ta — Tölil) mint kétszeresére emelik az állattenyésztés-arutermelést Nagyorosziban Nagy tervek megvalósítására készül az idén a nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet. A tervek szerint a tavalyinál jóval több szarvas- marhát, sertést és baromfit értékesítenek. Míg az elmúlt évben 55 hízottmarhát adtak le az államnak, addig az idén 140 darabot hizlalnak. Több mint kétszerese lesz a hízottsertés értékesítés is az elmúlt évinek, mert az idén 240 hízottsertést adnak le, míg tavaly csak 104 sertést hizlaltak. Bővítik az idén a baromfi- telepet. így a baromfitelep megkétszerezheti az értékesítésre való csirkék számát. A tavalyi 5500 csirkével szemben az idén több mint 10 ezret értékesítenek. szén nem könnyű, az enyém- világa után megszokni azonnal a szebben hangzó miénk szót. Amikor megkérdem a napi munkától fáradtan ülő embereket miért ilyen fiatal embert választottak elnöknek, a párttitkár végigsimítja ritkuló haját és meggyőződéssel mondja: — Azért választottunk fiatalembert elnöknek, mert itt aztán menni kell. Naponta sok helyen meg kell fordulni az elnöknek, mert a munka csak akkor megy igazán, ha a vezetők mindig jól irányítják. PEREG A SZÓ az emberek ajkáról, az emberek egyre jobban bemelegszenek. — Van három istállónk, a közösbe került 20 lovat, 14 ökröt és 7 tehenet el tudjuk helyezni — sorolja az elnök, majd újra Bacsa János szól közbe. — Az istállók javítását elkezdtük. Fű részéltetjük a jászolnak való deszkái, .saját erőből hozzuk rendbe ezeket az istállókat, hiszen saját magunknak csináljuk. Meglepi az embert ez a határozott beszéd. A jövőben nagyot, szépet alkotni akaró emberek csoportja ez. Ha a tagságba, mind a 112 tagba at tudjak vinni ezt a lelke- sedést, akkor csodákra képes lesz ez a kis közösség. Kozár- don minden ember tudja, hogy csak akkor lesz eredményes a közös gazdálkodás, ha a földekkel, állatokkal, felszerelésekkel együtt a tag magával viszi a közösbe a terveit, szorgalmát, s nem nézi mikor kel a nap, s mikor nyugszik. — A tavaszi vetésű növények vetőmag szükségletének biztosításával nincs baj. A tagság a tavaszi vetömagva- kat már összeadta. Így összejött 50 mázsa árpa, 50 mázsa burgonya. A burgonya összehordása még nem ért véget. Még mintegy 50 mázsa vetőburgonyára számítunk — sorolja az elnök. A párttitkár összeráncolja a homlokát és úgy számolja; — Hatvan holdon árpát vetünk, burgonyát tíz holdon termelünk, meg borsót is tíz holdon. — Nálunk nem díszük úgy a burgonya mint máshol — veti közbe Válóczi Mihály elnökhelyettes — ezért termelünk csak tíz holdon, főleg a tagok és a közös állatállomány szükségletének biztosítására. — Inkább gyümölcs, szőlő, meg dinnye való ide — szól közbe az elnök, majd így folytatja. — Az idén jó lenne nyolc holdon termelni dinnyét is. a jövőben meg szaporítani a szőlő területét, valamint a gyümölcsösök területét is, mert hát elsőrendű a kozárdi szőlő meg a gyümölcs, a borró’ nem is beszélve — teszi hozzá nevetve. Most. hogy sötétség borult a falura, a meleg szobában jó! esik a napi munkáról beszélni. legalább is az csendül ki Válóczi Mihály hing- jából. — Hárman kezdtük el a trágyahordást. Kodák János, Stevlik János meg én. Az emberek csak néztek, majd ők is bekapcsolódtak a munkába, úgy hogy végül már több mint tizenöt kocsi, szekér hordta a trágyát. Mikor kezdik a szántási, vetési munkákat? — kérdezem. AZ ELNÖK megütközve néz rám. — A gépállomás gépei már szántanak. A borsót egy-két napon belül földbetesszük. Az árpának nincs már sok ideje hátra. Rövidesen az is földbe kerül. A női brigádok megkezdik a munkát a szőlőben is. Ezek. után röviden megbeszélik a másnapi teendőket, felállnak az emberek, s nagy kucsmáikat a fejükbe nyomják, s nekiindulnak a sötét utcának — hazafelé. Agyukban már ott ragyog a holnap, a holnapután, az egész jövő. Kata János