Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)
1960-03-19 / 23. szám
2 NÓGRÁDI NtPCJBAQ 1960. március 19. Ts%, pártsserveset megerősítéséért A Központi Bizottság 1960 február 12-i határozatának szellemében az erőket át kell csoportosítani a tömeges fejlesztési munkáról a tsz-ek politikai és gazdasági megszilárdítására. A termelőszövetkezetek megszilárdításának egyik fő tényezője a termelőszövetkezeti pártszervezetek munkája. Éppen ezért járási pártbizottságainknak azon kell munkálkodni- ok, hogy lehetőleg nem hosz- szú idő lefolyása alatt, minden termelőszövetkezetben legyen pártszervezet. Ugyanis a tsz-ek éppen úgy, mint egyéb más üzemek nem nélkülözhetik a pártszervezetek munkáját, azok aktív, segítő, kezdeményező tevékenységét. Különösen az újonnan alakult és nagymértékben felfutott tsz-ek tagsága, vezetősége, de legfőképpen maga az elnök nem nélkülözheti a pártszervezetet a gazdaság munkájában és irányításában. Termelőszövetkezeteinken belül a pártszervezetek létezésének szükségességéről, annak irányító, kezdeményező és ellenőrző tevékenységének nélkülözhetetlenségéről azért is beszélni kell, mert van néhány olyan szövetkezetünk, ahol egyes tsz vezetőségi tagok és egyes tsz tagok (elsősorban volt középparasztok) nem veszik fegyelembe a pártszervezet véleményét és úgy vélekednek, hogy nektek nincsen sok beleszólástok a gazdaságba. tsz pártszervezeteink megerősítéséről, jelentőségén túl azért is beszélni kell, mert a tsz mozgalom megindulása óta most van a legkedvezőbb alkalom arra, hogy azokba dolgozó parasztokat vegyünk fel. Megvan-e a lehetőség arra, hogy a tsz-be lépett dolgozó paraszt valóban belépjen a pártba is? Eddig a dolgozó paraszt azért nem lépett a pártba, mert tudta, hogy az együtt jár azzal, hogy példát kell mutatnia a tisz-be való belépésnél iá. Viszont a tsz-be való belépéssel a nagyüzemi gazdaság előnyé a kisüzem feladása még nem érett meg bene. Ezért visszatartotta magát a pártba való belépéstől is. A tsz-ekbe való tömeges belépéssel, a falusi illetve a tsz pártszervezetek dolgozó parasztokkal va,ló erősítésének ilyen akadályai ledőltek és azok ledöntéséhez maguk a tsz-be lépett dolgozó parasztok is hozzájárultak. A dolgozó paraszt a tsz-be való belépéssel a sorsát érintő legfőbb kérdésben, a földnek és más termelőeszközeinek a közösbe való adásával végérvényesen eljegyezte magát a szocializmussal és ezzel megszűnt a pártba való belépésének legfőbb akadálya. Klikkel lehet és kell erősí- síteni a tsz pártszervezeteket? A dolgozó parasztok jelentős része a tsz-be való belépés előtt, mint passzív politikai tényező jelentkezett. A tsz-be való belépéssel ez a helyzet megváltozott. Ugyanis a fejlesztés, a tsz- ekbe történt tömeges belépés folytán egy sor aktiv politikai tényező került felszínre^ a dolgozó parasztok köréből. Olyan egyének, illetve dolgozó parasztok, akik eddig passzív politikai tényezőként jelentkeztek falun, most a tsz-be való belépésükkel — abban betöltött tisztségükkel — nagyon fontos politikai tényezőkké lettek falun. Nyilvánvaló ezeket a dolgozó parasztokat, ezeket az újonnan felszínre került aktív politikai embereket kell járási pártbizottságainknak, falusi és tsz pártszervezeteinknek, azok vezetőinek megkeresni, tanácskozni velük és erősíteni a párt- szervezetet. Falusi és tsz pártszervezeteink tagjai sorába fel kell venni azokat a dolgozó parasztokat, akik a tsz mozgalom fejlesztése során kitűntek a faluban, akik aktív harcosai voltak a szöIrta: Matús József vétkezés ügyének és a közös munka beindításában is élenjárnak. Legyenek köztük olyan idősebb dolgozó parasztok, akik nagy élettapasztalattal, életbölcsességgel rendelkeznek, akik komolyak, akiknek tekintélyük van és hallgat rájuk a falu, vagyis akik elismert emberek a falun. Legyenek köztük azok a fiatalok, akik a későbbiek folyamán képesek lesznek a szövetkezet és az egész falu hangulatát és munkáját irányítani, azok, akik már most aktív harcosai az éjnak, akár a szövetkezés, akár a mező- gazdasági termelés vonalán egyaránt, akik jó munkát végeztek eddig is falusi KISZ szervezeteinkben. Legyenek köztük a falusi asszonyok és lányok. Ezt annál is inkább fontosabb megemlíteni, mert a tsz tagság jelentős része nő. A fejlesztési munkából, valamint az azóta eltelt időben a közös munka beindításában igen sok nő aktívan kivette részét, akikkel erősíteni lehet falusi pártszervezeteinket. Ehhez természetesen mindenek előtt szakítani kell azzal a szemlélettel, hogy a nők ne politizáljanak, maradjanak a főzőkanál mellett siti, Természetesen, ha falusi, illetve tsz pártszervezeteink számszerinti megerősítéséről beszélünk, az igen fontos dolog, de egyáltalán nem jelenti azt, hogy e pártszervezetekben tagtoborzást eszközöljenek. Pántmunka éppen úgy, mint más alapszervezeteknél a falusi és tsz pártszervezeteink megerősítésénél is elsősorban nem a számszerűségen van a hangsúly, hanem a minőségen és e nagyon fontos kritériumot járási pártbizottságainknak és alap- sziervi vezetőségeinknek is figyelembe kell venni munkájuk végzése során. A minőség javítását, nemcsak a számszerű felvételnél, hanem a munka tartalmi színvonalának emelésénél is figyelembe kell vennünk. Nem elég csupán falusi és tsz pártszervezetinknél a kiváló és jóldolgozó parasztok felvétele, hanem ezzel együtt emelni kell a pártszervezetek tartalmi, politikai munkájának színvonalát is. Mire irányuljon a mostani időszakban a tsz pártszervezetek munkája? A tsz párt- szervezetek tartalmi, politikai munkája igen sokrétű, bonyolult feladat. Ezért mindig meg kell találniok azokat a legfőbb kérdéseket, amelyek helyes magyarázatával elő tudják segíteni a közös gazdaság további fejlődését. Ä jelenlegi időszakban a tsz és falusi pártszervezetek tartalmi munkáját arra kell irányítani, hogy erősítsék a tsz-ekbe lépett dolgozó parasztokban azt a meggyőződést, hogy jól döntöttek akkor, mikor a termelőszövetkezetbe léptek. Ez azért fontos, mert a kezdeti időben az esetleges nehézségek láttán az új tagakban felmerül a kétely „ugyan jól választottak-e”? Tsz pártszervezeteinknek azon kell dolgozni, hogy eloszlassák az új tagok ilyenirányú kételyeit. Foglalkozni kell tsz párt- szervezeteinknek a termelési tervekben előírt feladatokra való mozgósítással. A tsz pártszervezetek a tsz-ekben dolgozó kommunisták kell, hogy legyenek élvonalbeli harcosai annak a jelszónak, hogy már az idén termeljenek többet, mint az elmúlt évben és e nagyszerű célkitűzés elérésében a kommunisták személyes példamutatásukkal is járjanak élen. Jelenleg e célkitűzés elérése érdekében legfontosabb feladat a tavaszi mezőgazda- sági munkák időbeni és jó minőségbeni elvégzése, a szükséges vetőmag összegyűjtése stb. A termelőszövetkezet előtt álló gazdasági feladatokra való mozgósítás mellett arra kell ügyelni a pártszervezeteknek, hogy a tsz gazdálkodása az érvényben levő párt- és kormány- határozatok szellemében történjen, mindenekelőtt, hogy mintaalapszabály szerint működjenek. A termelési feladatokra való mozgósítás mellett fel kell lépni a kezdeti időszakban csaknem minden helyen megmutatkozó társadalmi tulajdon elherdálása, a pazarlás, a lopás ellen. Szükséges, hogy tsz párt- szervezeteink munkájában nagy teret kapjon a közösségi szellem kialakítása. Elő kell segíteni, hogy az „enyém” féle gondolkodás- módot felváltsa a „miénk” féle gondolkodásmód. Csakis ennek elérésével mondhatjuk, hogy a szövetkezeti utat választott dolgozó paraszt végleg szakított múltjával és igazi közösbeli, szocialista emberré lett. A közösségi szellem kialakításánál külön gondot kell fordítani tsz párt- szervezeteinknek a kis- és középparasztok, valamint a szegény- és középparasztok között meglevő ellentét megszüntetésére. Ugyanis megyénk több termelőszövetkezetében a régi és új, kis- és középparasztok között ellentét van. Egyes helyeken az újonnan belépett középparasztok teljes őrségváltást akarnak a régi tsz vezetőségében, a régi tsz-tagok betolakodónak nevezik az újonnan belépőket stb. Szécsény- ben a régi tsz-tagok a szövetkezet vagyonát fel akarták osztani, hogy régiek és újak „tiszta lappal’ induljanak. Természetes, ahol a tsz-en belül ilyen belső problémák vanak, azok nagyban gátolják a tsz gazdasági feladatainak sikeres teljesítését. E problémát tsz pártszervezeteink és párttagjaink felé is meg kell említeni, mivel egyes helyeken a tsz párt- szervezetek sem tudnak e kérdésben helyes álláspontot elfoglalni. A tsz pártszervezeteink tagjai jelentős része régi termelőszövetkezeti tagok és kisparasztok, s így ők maguk is szembenállnak az újonnan belépettekkel és kö- zépparasztokikal. Éppen ebből kifolyólag ők maguk sem lépnek fel megfelelően e káros szemlélet ellen, amely kialakult egyes tsz-eken belül. Ezért az ellentét megszüntetése érdekében elsősorban a tsz pártszervezeteken belül kell rendet teremteni és utána a kommunisták egységesen tegyenek rendet e kérdésben a tsz egész tagságában. Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink megerősítésében igen nagy szerepe és felelőssége van a járási párt- bizottságainknak és azon belül is azoknak az instruktoroknak, akik a tsz-ek felé dolgoznak. Nekik elsőrendű feladatuk, hogy segítsék az alapszervezeteket a megfelelő dolgozó parasztok pártba való felvételében, másrészt a tsz pártszervezeteink tartalmi munkája, színvonalának emelésében. Az ellen- forradalom óta járási bizottságaink az alapszervezetekkel közösen minden problémát sikeresen hajtottak végre és minden valószínűség szerint a tsz-ek pártszervezeteit is minden vonalon meg tudják erősíteni.-------------Há ztartási szeg — Még az elmúlt év végén kéréssel fordult a Belkereskedelmi Minisztérium az Acélárugyárhoz. Azt kérték, hogy ebiben az évben gyártsanak le tíz tonna szeget háztartási célra. A megrendelés külön érdekessége, hogy a sziget nem kilós dobozokba csomagolva kérik. hanem 5-10 dekás csomagokban. A kis csomagokba zömmel kartácsszegek kerülnek, de megtalálható tesz a jancsig ft r? ti Megjelentet felszabadulási album A felszabadulás 15. évfordulója alkalmából a napokban díszes kiállítású album jelent meg, amely bemutatja a másfél évtized alatt megtett utunkat. A kötet mintegy hatszáz, — részben színes fényképet tartalmaz s közöttük megtalálhatók a 15 év legfontosabb eredményeit. létesítményeit ábrázoló művészi felvételek. A könyv szövegrészében a mai Magyarország formálódásáról olvashatunk s az összefüggések rámutatnak a második ötéves terv távlati elképzeléseire. Emeli a könyv jelentőségét az, hogy a magyarnyelvű kiadással egy időben a felszabadulást és életünk további fejlődését ismertető dokumentumok oroszul, németül, franciául és angolul, is megjelennek, hogy a kiadványokon keresztül más országok is megismerhessék a szocializmus felé tett útját. Az értékes kiadvány a Kossuth könyvkiadó salgótarjáni kirendeltségénél szerezhető meg. Március 21-e emlékezete 1919. március 21-én — negyvenegy évvel ezelőtt — kiváltották ki Magyarországon a ^Tanácsköztársaságot, az első >, munkáshatalmat, valamennyi r< dolgozó államát hazánkban. A Tanácsköztársaság kiki- ' áltásának és fennállásának 133 napja a magyar törtéV nelem legfényesebb lapja. Az >' idő múlásával nagysága és V fénye nem halványul, hanem V mindig erősödik, mind teljesebb, mind nagyobb fényben * tündöklik történelmünkben. J<Nógrád megye dolgozói külön ' is büszkeséggel tekinthetnek a Tanácsköztársaság fennállására. Az első sorokban jártak, amikor napirendre került a tanácshatalom létrehozása. Fegyverrel a kézben az első sorokban harcoltak, amikor meg kellett védeni a világ második proletár államát, a Magyar Tanácsköztársaságot. A ma élők nemzedéke kegyelettel hajtja meg zászlaját mindazok előtt, akik a harcban vagy az utána következő üldöztetésben elestek, nem érhették meg negyvenegy évvel ezelőtti munkásságuk és küzdelmük mai gyümölcsét. Elismeréssel hajtja >< meg a ma nemzedéke zász- ' Iáját azok előtt is, akik még köztünk vannak, akik szemé- J< Iyes élményeik alapján tol- >' mácsolhatják 1919 harcait, >< nagyszerű, dicső napjait és tanulságait. A Magyar Szocialista munkáspárt — hazánk negyven éves kommunista munkásmozgalmának hűséges folytatója — ma soraiban egyesíti azokat az elvtársakat, akik az első magyar proletárforradalom, majd az illegalitásban küzdöttek a magyar nép jobb jövőjéért — mindazokkal, akik a háború és a fasizmus elleni harcban lettek a párt hű katonái és azokkal, akik 1945 után találták meg az utat a legigazibb mozgalomhoz, a kommunista munkás- mozgalomhoz. A Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenegyedik évfordulója csak néhány nappal előzi meg másik nagy nemzetközi évfordulónk, április 4-e ünnepét. Amit a kommunista mozgalom legjobbjai Magyarországon negyvenegy évvel ezelőtt elkezdtek és célul tűztek ki, az 1945 április 4-vel nyert beteljesülést és megvalósulást. Mind a két évforduló a tavasz első napjaira esik. Virágotbontó, energiát szabadító, alkotó kedvet növelő időszak ez — s talán nincs is benne semmi véletlen, hogy 1919 és 1945. tavasza oly nagyot, oly felemelőt, és április 4-e oly maradandót hozott, amely méltán kerül a magyar nép történelmének legszebb, legelső napjai közé. Munkásőrök visszaemlékezése 1919-re A munkásőrség még fiatal — hároméves szervezet, mégis megalakulása óta sokat fejlődött. Így volt ez Salgótarjánban is, az egyik gazdag munkásmozgalmi múlttal rendelkező városban. A hároméves munka eredményeit és hiányosságait tárgyalták a Kun Béla zászlóalj I. századának munkásőrei, kedves kis ünnepség keretében. Nem volt előkészítés, szrvezés — csak elhatározás és éppen ez volt szép. A munkásőr elvtársak úgy határoztak — a foglalkozás befejeztével nem mennek haza, baráti beszélgetés formájában visszatekintenek a három év alatt megtett útra. Ez az út esetenként nehéz és fárasztó is volt. Különösen fárasztó volt az idősebb elvtársak részére, bár ők ezt sohasem mutatták. Mindenütt ott voltak a fiatalabbak mellett, még a legnehezebb gyakorlatoknál is. Eredményes volt a megbeszélés, volt miről beszélni. Mindannyian szívesen emlékeztek vissza arra az időre, amikor 1919 óta először adtak fegyvert a munkások, a dolgozók kezébe. Meg is fogadták akkor megtanulnak a fegyverrel bánni. ígéretüket teljesítették, ezt bizonyítják az elért löeredmé- nyek. A különböző gyakorlatok eleinte bizony ismeretlenek voltak, éppen ezért először nem sikerültek. Meg kellett ismételni, érdemes volt, megtanulták. Reiner Sándor elvtárs példamutatásával már nem egyszer kiérdemelte parancsnokainak elismerését. Annak ellenére, hogy már 57 éves, mindig önként jelentkezett a gyakorlatokra, ő nemcsak a három évre emlékszik vissza, hanem, 1919-re is. Reiner elvtárs a fegyverrel már 1919-ben megismerkedett. Részt vett a Tanácsköztársaság védelmében, az észak-magyarországi harcokban, „jó iskola volt ez számomra” — mondotta. A Horthy-rendszer idején sem tétlenkedett, részt vett a munkásosztály harcában, pedig a csendőrök sokat megverték — de az eszmét, a harcot nem adta fel. 7937 óta párttag, tapasztalt pártmunkás, magáról nem igen beszél, csak a mozgalomról. Jekkel Ferenc elvtárs 56 éves és nyugdíjas, mégis részt vesz a foglalkozásokon, mert örökre barátságot kötött a munkásőrséggel, az elvtársakkal, nem akar közülük hiányozni. A kötetlen formájú beszélgetésen sok mindenről szó volt, beszéltek a munkáról, az élet mindennapi problémáiról. Ott vannak ők a munkapadok mellett, a szocialista brigádokban, az élenjáró dolgozók között. Példát mutatnak a szakmai és politikai továbbképzésben. Közülük igen sok páripropagandista van. Ott voltak a tanácsválasztásnál, a tsz-szervezésnél, most ott vannak a tsz megerősítésnél, patronálásnál is. Ott lesznek ezekután is, ahol segítségre van szükség — ez az egységes véleményük. Ma már elmondhatjuk, munkásőreink felé nemcsak a felnőtt lakosság néz bizalommal, hanem a fiatalok, az úttörők, az iskolások is. Miért e bizalom? Mert figyelemmel kísérik az iskola munkáját, könyvjutalmat adtak az úttörőknek, akik büszkén vállalták; még jobb eredményeket fognak elérni. Beszéltek nemcsak a megtett — az előttük levő útról is, amely továbbra is nagy feladat elé állítja a munkásőröket. Ugyanis vannak még kisebb hiányosságok, melyet az 1960-as kiképzési évben meg akarnak és meg is fognak szüntetni. Vannak feladatok és erről sem feledkeztek meg —.nemcsak a munkásőrségen belül, a gyakorlatok növelésében, a fegyelem további megszilárdításában — hanem az élet más területén is. Hogy a rájuk bízott feladatokat végrehajtsák, arra biztosíték a három év alatt végzett munka, a haza, a nép szeretete. Csabai József Értékelt-e eddigi munkáját- a Hazafias Népfront- megyei bizottsága Értekezletet tartott csütörtökön délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottsága, amelyen fontos napirendi pontként megtárgyalta a május végére meghívott másoiitdekás csomagokban szeg is. A tetszetős műanyag fóliába csomagolt szegeket a kereskedelem majd önkiszolgáló boltokban árusítja. A napokban érkezett meg a gyárba 8000 darab műanyagfólia, s a közeljövőben megkezdik a csomagolást. A belkereskedelem kérését az év végéig teljesítik n- acélárugyárban. A háztartási szegcsomagok minden bizonynyal népszerűek lesznek majd a vásárlók körében. dik országos kongresszus előkészítésével kapcsolatos megyei munkák, s a további célkitűzések végrehajtását. A beszámolóban, — amelyet Marczimek István titkár ismertetett, — fontos helyen szerepel a községi, városi, kerületi, járási és megyei népfront bizottságok dijává lasztásának szükségessége. A Hazafis Népfront bizottságait legutoljára 1958 elején választották újjá s az elmúlt idő azt bizonyította, hogy a bizottság összetétele helyes volt. a szervezet jó munkát végzett különösen a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése, szilárdítása terén. 1959-ben például 105 paraszti foglalkozású népfront' elnökből 62 dolgozó páraszt már termelőszövetkezeti tag volt s ez a szám azóta is jelentősen emelkedett. A Hazafias Népfront a termelőszövetkezeti mozgalom lendítő kereke akar lenni, szaktanácsaival, útmutatásaival. hozzájárul az eredményekhez. A magasabb terméshozamok elérésére a szövetkezeteken belül, munkaversenyeket szervez, népszerűsíti a fejlett agro- és zootechni- kai módszereket. A mozgalmi munkák másik fontos feladatának a községfejlesztési tervek elősegítését tekinti a népfront. Ezen a területen jó szervező munkával a megye dolgozóit több, mint 2 millió for * L - feladat elvégzésére _rült mozgósítania. A rér -s és érdekes beszámoló1 z étekezlet részvevői h; nos észrevételekkel, hozzászó sokkal egészítették ki.
