Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-16 / 22. szám

1960. március 16. NOGKADI NtPCJBAG 7 EMLÉKEZZÜNK: A föld azé, aki megműveli 1944 nyarán a 107/307. sz. kiskunlacházai repülőteret építő büntetőszázadnál létem­kor alkalmam volt megfigyel­ni, hogy minél jobban köze­ledtek határaink felé a szov­jet csapatok, annál nagyobb lett a földesurak között az ijedelem, mert egyik része nagyon jól tudta, hogy ki­zsákmányoló uralkodásuk csak addig tart, amíg a hit­lerista gazemberék és Szálasi csatlósai az urak hazánkban: A másik része azonban bí­zott a V. 2-ben, a náci cso­dafegyverben és fanatikusan meg volt győződve, vagy csak bebeszélte magának, hogy a ■náci csapatok minden körül­mények között győznek. Azok a hadműveletek, melyeket a náci csapatok végeznek, csak egy részei a tervszerű elsza­kadó mozdulatoknak és a végső megsemmisítő csapást ők mérik majd a szovjet csa­patokra. Hogy ez nem az ő szájuk íze szerint fejeződött be, nem rajtuk múlott. Az illegalitásban dolgozó KMP által terjesztett röpira- tok és a Kossuth Rádió is — melyek a legradikálisabb földosztást helyezték kilátás­ba — előre sejttették, hogy közeledik a szegény paraszt­ság ezeréves álmának meg­valósulása, az igazságos föld­osztás. Ez az álom valósággá vált, mert a diadalmas szov­jet csapatok felszabadító harcai nyomán hazánk keleti határán már 1944 őszén, mi­előtt még arra rendelkezés lett volna, több helyen meg­indult a földosztás, különösen a Viharsarokban. Annak el­lenére, hogy semmiféle hír­közlés nem volt azidőtájt, a felszabadított területeken mégis tudomást szereztünk róla, és sok helyen várva vár­ták a pillanatot, mikor kezd­hetik meg megyénkben is a földek osztását. Az időközben mindenfelé megalakult MKP helyi szerveinek voltak érte­sülései a készülő rendeletek­ről és nagy vonalakban tá­jékoztatták a szegény paraszt­ságot. Eközben a Debrecenben székelő „Ideiglenes Nemzeti Kormány”, amely a koalíció­ba tömörült MKP, SZDP, Független Kisgazda Párt és Nemzeti Paraszt Párt-ból ál­lott, kidolgoztatta a 600/1945. ME. sz. földreformról szóló rendeletet, 1945. március 15-én törvénybe iktatta és ha­ladéktalanul ki is adta. Elhangzott a jelszó, „a föld azé, aki megműveli”. A ren­delet értelmében haladéktala­nul megkezdődött a Megyei Földbirtokrendező Tanács és a végrehajtó szerve a Megyei Földhivatal szervezése Ba­lassagyarmaton, valamint a közigazgatási határokon belül a községi földigénylő bizott­ságok, kiket a rendeletben megjelölt jogos földigénylők választottak meg községen­ként. A feladat igen nehéznek látszott. 1945 márciusban úgyszólván semmi nélkül kel­lett a nagy munkát megkez­deni. Az Országos Földbirtok­rendező Tanács két embert küldött Nógrádba, nevezete­sen dr. Pruzsinszky Józsefet és dr. Molnár Jenőt, akik a Megyei Földbirtokrendező Tanácsot és a Megyei Föld­hivatalt szervezték a meg­adott rendelkezések szerint. A helyi MKP segítségével hivatali helyiséget, egyszerű asztalokat, székeket és a szük­séges holmikat sikerült is Rövidesen a zöldségfélék — Még lehet szerződni — befejeződik szerződéskötése Az élet minden területén a tavaszra, a nyárra, sőt néhány helyen már a követ­kező télre gondolnak. így van ez a salgótarjáni MÉK- nél is. Szerte a megyében szerződéseket kötnek a köz­pont emberei — ez rövidesen befejeződik —, hogy már most biztosítsák a következő idő­szak zöldség és gyümölcsellá­tását. Megyénkben a tervezett 2575 katasztrális holddal szem­ben eddig 2750 holdra kö­töttek szerződést a termelő- szövetkezetekkel. Mintegy 69 termelőszövetkezet szerződött zöldségtermelésre. A jó mun­ka eredményeképpen mintegy 1575 holdról ve­gyes zöldségfélék, 332 holdró] újburgonya, 843 kh-ról óburgonya kerül a kereskedelemhez. A szerződéses zöldségfélék bőven jövedelmeznek a ter­melőszövetkezeteknek. Az egyes zöldségfélék ára az ak­kori áraktól függ, de azért előre is ki lehet számítani bizonyos fenntartásokkal a várható jövedelmet. A Dej- tári József Attila tsz példá­ul 320 kh-n termel szerződött zöldségféléket, s ebből mint­egy 4—500 000 forint jövedel­mük származik. Szerződéskötési lehetőség még most is van. Paradicsomra, zöldbabra, karalábéra, kelkáposztára még lehet szerződést köt­ni. Szintén van még le­hetőség óburgonya szerző­déskötésére is. Ha saját vetőmagból bizto sítják a termelőszövetkezetek az óburgonya vetését, abban az esetben 10 százalékos több­letárut nyernek. A MÉK már megrendelte a vetőmagvakat, sőt több ter­melőszövetkezethez már el is juttatták. A palotási Május 3, a héhalmi Április 4, a kis- bágyoni Petőfi, a jobbágyi és a sziráki termelőszövetkezet már megkapta a vetésre ke­rülő borsót. Ezek után a leg­fontosabb feladat a vetőmag­vak mielőbbi földbejuttatása. összeszedni, de írógép és más íráshoz szükséges felszerelés hiányzott. Alkalmi tehervona- ton, lovaskocsin, gyalog kel­lett újra Pestre menni és ott az utcai árusoktól megvásá­rolni az írószereket. Az oda és vissza való menetel nem volt egyszerű dolog, de mégis sikerült. Most már olyan személyek­re volt szükség, akik ezt a munkát vállalták is. Meg kell mondani, ez még nehe­zebb volt, mint a felszerelés beszerzése, mert még a kék­kői hegyekben dörögtek az ágyúk, és azzal riasztgattak, hogyha a németek visszajön­nek, ezért a munkáért „akasz­tás lesz”. A helyi párt segít­ségével mégis sikerült ez is Március 29-én kaptunk egy szovjet teherautó rakomány nyomtatványt, amely az Ideig­lenes Kormány 600/1945. ME. sz. rendeletét tartalmazta és aznap meg is alakult a Nóg- rád megyei Földbirtokrendező Tanács és a Megyei Földhi­vatal is. Tagjai lettek: dr. Kovács Jenő alispán elnök, dr. Baskay Tóth Bertalan el­nök h., Dick Dezső MKP, Piatrik János Független Kis­gazdapárt és Kővári Pál Nemzeti Parasztpárt. Március 30-án a helyi szovjet „kontrol komissziótól” kapott teher­autón megyeszerte széthord- tuk a rendeletet, mely ren­delet értelmében az 1000 kh felüli birtok teljes egészében, a 100—1000 holdig, 100 hold kivételével megváltásra ren­delte el a birtokokat. Termé­szetesen volt a 4—6. §, mely­nek értelmében a nyilasok, a háborús bűnösök, a volksbun- disták tulajdonát — bármily nagyságú volt is — teljes egészében való elkobzását rendelte el. A községi földigénylő bi­zottságok alakulása már von- tatottabb volt, mert a félelem visszariasztotta őket a kezde­ményezéstől. A birtokosok nagyon sok helyen itthon maradtak és erős ellenagitá- ciót folytattak. Ismét az MKP-nak kellett a kezdemé­nyezést magához ragadni. És ez is sikerült. (Folytatjuk.) Gömöri Henrik a volt Megyei Földhivatal ügyvezető helyettese Vár ix» nagy megelégedéssel fogadta, hogy 24 óra alatt megállapodtak Hruscsov látogatásának új időpontjában Párizsban nagy megelége­déssel és megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy alig 24 órával Hruscsov látogatá­sa elhalasztásának bejelen­tése után máris hivatalosén megállapodtak az új időpont­ban. Hruscsov franciaországi lá­togatása ezek szerint három nappal lesz rövidebb, mint eredetileg tervezték. Ennek oka az, hogy — mint ismere­tes — De Gaullenak április 5-én már Londonba kell utaznia a királynő meghívá­sára. Hruscsov új franciaországi programjának összeállítása egyébként azonnal megkezdő­dött. Változatlan marad Hruscsov és De Gaulle hi­vatalos tárgyalásainak idő­tartama. Ezek a tárgyalások három napon át Párizsban, két és fél napon át Rambou- illetben, az elnök kastélyá­ban folynak majd. Négy nappal megrövidül ellenben a vidéki körút, s az eredeti 9 nap helyett csupán öt na­pig fog tartani. Természete­sen ehhez még Hruscsov hozzájárulása is szükséges. A végleges programot előrelát­hatólag csak a hét második felében állítják össze. Megkezdődött Genfben a tízhatalmi leszerelési értekezlet A nemzeti politika az idén igazán nem aludt téli álmot s most, hogy beköszönt a ta­vasz, szintén egymás után sorakoznak a fontos külpoli­tikai események. Hruscsov elvtárs fran­ciaországi útja ugyan a váratlan megbetegedése miatt meghatározatlan időre elmaradt, de már­cius 15-én Genfben megkezdődött az a tízha­talmi értekezlet, amely a leszerelés igen jelentős kérdését tárgyalja. Ezzel kapcsolatosan első­sorban arról kell szólni, hogy már a bizottság tagjainak puszta kiválasztása is meg­mutatja, milyen nagy válto­zás történt néhány év alatt a világ erőviszonyaiban a szo­cialista tábor javára. Ez az első eset, hogy az ENSZ-vá- lasztotta bizottságban egyenlő arányban ülnek kelet és nyu­gat képviselői. Nos, a leszerelési bizottság 10 tagja közül ötöt egy-egy szocialista ország delegált. S tegyük hozzá: rendkívül fontos éppen ennek a bizott­ságnak a munkája. A leszere­lés ugyanis nem csupán a nemzetközi élet egyik fontos problémája, hanem éppen ez a kérdések kérdése. Ha megvalósulna a Szov­jetunió javaslata: az ál­talános és teljes leszere­lés — ez megszüntetné az atomháború veszélyét is, egyúttal véget vetne A hazai ipar eredményeinek bemutatását a gazdasági kapcsolatok erősödését szolgálja az 1960. évi Budapesti Ipari Vásár a mai napig dúló fegy­verkezési versenynek, s olyan légkört teremtene szerte az egész világon, amelyben a kételkedést és a gyanúsítgatást a bizalom vál­taná fel. A leszerelés ügyé­ben való megegyezés tehát: az összes többi nemzetközi kérdés megoldásának a kulcsa. A tárgyalóasztalon a Szov­jetunió javaslatán kívül ott lesz a nyugatiak egyesített javaslata is. Ennek lényegét pénteken hozták nyilvános­ságra. Sajnos, ezek az „új” javaslatok lényegében semmi újat nem tartalmaznak. Hogy csak egyetlen egy dolgot em­lítsünk: a háromszakaszos terv első szakaszában akarja megoldani az ellenőrzés problémáját, mégpedig úgy, hogy ebben az első szakaszban jóformán semmi tényleges lépés nem történne a leszere­lés felé. Ebből a nyugati javaslatból tehát arra következtethetünk, hogy nehéz és hosszú leszere­lési tárgyalások elé nézünk. Algéria gazdagsága — Algír­: 011---------------­Jf cCönstpnhne ®-Ph'ljppevillf-Bőne ­igief Vfttó ..../...... Q";. & Sr G azdasági életünk nagy eseményének közeledtével mind gyakrabban találkozunk a kérdéssel: mit hoz az 1960. évi, május 20-tól 30-ig meg­rendezésre kerülő Budapesti Ipari Vásár. Számos érdekesség, újdonság A felszabadulás óta a vá­sárintézménynek sorrendben ez a 11., a Budapesti Ipari Vásárnak pedig 4. rendezvé­nye. A fejlődés az idén sem áll meg. A kiállítók növekvő igényei szükségessé teszik a terület további bővítését. Az 1960. évi Budapesti Ipari Vá­sár, amely méltóképpen és átfogóan tükrözi majd a ma­gyar iparnak a felszabadulás óta eltelt 15 év alatt elért eredményeit, most hiánytala­nul vesz részt a vásáron. A kohó- és gépipar, a nehéz­ipar, a könnyűipar, az építő­ipar mellett idén ismét megjelenik a vásáron az clelmezésipar és új kiállítóként a bel­kereskedelem. Az állami helyiipar és a ta­nácsi vállalatok a Petőfi-csar- nokban állítanak ki. A szö­vetkezetek csarnokban, az építőipari KISZÖV-ök nagy, szabad térségen mutatják be legújabb termékeiket. Az idei kiállítók között szerepel a Szabványügyi Hivatal, ismét' érdekes kiállítást rendez az Országos Találmányi Hivatal. Bekapcsolják a vásár terü­letébe a szigetet, a Mezőgaz­dasági Múzeum épületével együtt, ahol előadásokat és szakmai filmbemutatókat ren­deznek. A hajóipar a város­ligeti tó területén rendez be mutatót. Az idén megnyitják a Külföldiek Klubját a kor­csolya-csarnokban. A vashíd­dal párhuzamosan új hidat építenek a tó fölé, amelyen át a vásár területe és a kor­csolya-csarnok között lehet majd közlekedni. Sokkal főbb külföldi kiállító A külföldi kiállítók száma lényegesen több lesz, mint 1959-ben volt. A Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, Csehszlovákia, a Német De­mokratikus Köztársaság, Bul­gária, Jugoszlávia, Ausztria önálló pavilonjaihoz csatla­kozik most a Román Nép- köztársaság is nagyszabású önálló kiállítással. Nagyszámú nyugati cég vesz részt az idei Budapesti Ipari Vásáron Franciaországból, Svájcból, Olaszországból, Angliából, a Német Szövetségi Köztársa­ságból, Hollandiából, Svédor­szágból, Monacóból és más országokból. Sok új pavilon épül. Lesz divatszínház. A vendéglátó­ipar öt nagyobb egységet fog üzemeltetni. Nagy súlyt he­lyeznek a pavilonok díszes dekorálására, külső és belső megvilágítására. A pavilonok­ra kívül nagyméretű világító­számokat szerelnek fel. A vásárterület főterének kialakítására négy kiváló építőművész bevonásával tervpályázatot rendeztek és annak alapján alakít­ják és építik be a tér pavilonsorát. Mindenütt útmutató, felvilá­gosító táblák tájékoztatják majd a látogató közönséget. Emelik a vásárterület világí­tását, rendezik, aszfaltozzák az utakat, sok virágot ültet­nek és a nézelődésben, jár- kálásban elfáradó közönséget sok pad várja majd a sétá­nyok mentén, Televíziós tele­fonok is állnak majd a lá­togatók rendelkezésére és adnak felvilágosítást, tájékoz­tatást a kérdezősködőknek. Délelőtt ttztól estó ttzig A vásár idén is reggel 10- től este 10 óráig lesz nyitva. Május 23-án és 27-én azon­ban csak délután 2 órakor nyitják meg majd a nagykö­zönség számára a vásár ka­puit. A délelőttöt arra tart­ják fenn, hogy a kereskede­lem és az ipar képviselői ké­nyelmesen, tolongástól men­tesen tekinthessék meg a vá­sárt és nyugodtan folytathas­sanak üzleti tárgyalásokat. Az idei Budapesti Ipari Vá­sár a jelek szerint tovább öregbíti e fontos gazdasági intézménynek sikereit, to­vább fejleszti Budapesten ke­resztül Kelet és Nyugat gaz­dasági kapcsolatait és méltó keretül szolgál majd a szo­cialista magyar ipar minden ágazatának reprezentatív be­mutatkozására. Í KŐo'aj ki termeiéi ‘ÖldC'téi kitermelés \fywerct>,ViyJsut Ó fon? P ^ 2 @ U JW hsifét • M ir-dngél n~r) “„aá vy wdfrjm C22 rr'ntben fS'SS '■enrx jmenÁji yter.MW» rn-r, - |uprnesr/tös MOwn PWOliJi/ pr\ w V ü . .v-7wrrjrac Sn 5/ (.-evr, A 10 millió lakosú Algéria Észak-Afrikában két független arab állam: Marokkó és Tunézia között terül el. A múlt század harmincas évei­től kezdve az első világháborút megelőző évekig a francia gyar­matosítók fokozatosan meghódí­tották a 2,2 millió négyzetkUomé- ter nagyságú déli részén sivata­gos, északon a keskeny parti síkság kivételével pedig hegyes területet. A francia államiog jelenleg Al­gériát két részre osztja fel. Az északi rész a tulajdonképpeni Algéria, az összterületnek csu­pán egytizede, a lakosságnak azonban 90 százaléka él ezen a területen; a közel 2 millió négy­zetkilométernyi déli terület, a Szahara az oázisok kivételével jóformán teljesen lakatlan, a legnagyobb részét a hasonnevű sivatag homoktengere borítja. Az utóbbi évekig kizárólag Észak- Algéria gazdasági jelentősége állt előtérben, mert az itt élő mintegy egymillió, főleg francia telepes birtokában levő hatal­mas szőlő-olivabogyó-déllgyümölcs ültetvények óriási jövedelmet biztosítottak számukra. Algé­ria egyúttal - a kapitalista vi­lág borexportjának kétharmadá­val — a világ legnagyobb bor­exportőrje is. Az évi átlagos 200 ezer tonnányi olivabogyó-terme- lése (melyből mintegy 30 ezer tonna olívaolajat sajtolnak), va­lamint a fennsíkon elterülő 450 ezer hektárnyi terjedelmű para- tölgyesek sokezer tonnányi pa­rafatermelése világviszonylatban ugyancsak jelentős. Az algériai vasércbányák évente hárommillió tonna jóminőségü vasércet, a foszfátbányák pedig 600 ezer tonna foszfátot szolgáltatnak. A Szahara északi részén né­hány évvel ezelőtt tárták fel a Hass! Messaoudl kőolajmezőt melyről Bougia kikötőjébe - Tougourton keresztül — csőveze­téken szállítják a kőolajat. Ma már a Szaharában a francia olaj- társaságok meUett, több miUió hektárnyi koncessziós területen amerikai és angol-hoUand (SHELL) olaj trösztök is kutatnak, mégpedig eredménnyel, kőolaj után. Algéria tehát természeti kin­csekben igen gazdag ország, még­is az arab lakosság óriási több­sége rendkívül elmaradott viszo­nyok között él-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents