Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-16 / 22. szám

•« Dfr. t V. iá ti A íl LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM. 22. SZÄM. ÄRA: 60 FILLÉR 1960. MÁRCIUS 10. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága még 1958 öktóber 16-án ha­tározatot hozott, amelyben megszabta a munkásosztály helyzetével kapcsolatos kü­lönböző tennivalókat. Isme­retes, hogy a határozat meg­hozatala előtt a párt széles­körű vizsgálatot tartott és mintegy 45 ezer munkás, munkásból lett értelmiség véleményét, javaslatát hall­gatta meg. A párt Központi Bizottsága ennek alapján határozta meg a politikai, gazdasági, kulturális és szo­ciális vonatkozásban a mun­kásosztály helyzetének meg­javítását célzó tennivalókat. A párt határozatából a ta­nácsokra is fontos politikai és gazdasági feladatok hárul­nak. Ezért a megyei pártbi­zottság határozata után — amelyben különböző intézke­désók végrehajtását írja elő — a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága is meg­tárgyalta a határozatból a tanácsokra háruló feladato­kat, mint például a munkás­lakta települések áruellátá­sának megjavítását, a szociá­lis, kulturális és egészség- ügyi ellátottságok fokozását. E határozat meghozatala óta csaknem két esztendő telt el, s a megyei tanács március 11-i ülésén éppen ezért tűz­te napirendre: mit tettek, hogyan valósították meg me­gyénk területén a párt hatá­rozatából adódó feladatokat, hogyan javították megyénk munkásosztályának helyzetét. Tény, hogy igen komoly eredményeket értünk el ezen a területen. Akár az áruellá­tást vesszük alapul, akár a kereskedelmi tevékenységet figyeljük, avagy ha szárnba- vesszük a munkásgyermekek, vagy munkások tanulási eredményeit, vagy az egész­ségügyi ellátottságot. Javulás mutatkozik a szociális és kommunális ellátottság terén is. A párthatározat óta az alapvető élelmiszerekből — mint például kenyér, süte­mény, hús, tej, zöldség- és gyümölcs jelentős a változás az ellátásban. De megfelelő mértékben szorgalmazták a zöldség- és gyümölcs ellátás érdekében a zöldövezetek ki- terjesztését is. A párthatározat nagy fela­datot ró tanácsainkra a kul­túra területén is. Ezért a ta­nácsok feladatává tették a munkások között végzett kulturális, szervező és neve­lőmunka színvonalának ál­landó emelését, kulturális intézményeink számának nö­velését. A jó munkát bizo­nyítja a munkáslakta terü­leteken az általános iskolák­ban végzetteknek, a középis­kolákban továbbtanulók ará­nya. 1959-ben már elértük, hogy a korábbi évek 24 szá­zalékával szemben ma már 30 százaléka továbbtanul, ezen belül 24 százalék a munkásszármazású. Ennek feltételét is metere'mtették. A művelődés tárgyi felté­teleiben, a művelődési ottho­nok fejlesztésében is jelentős az eredmény. 1959. év végén a megyében 98 tanácsi és 32 szakszervezeti művelődési otthon működött. Ezekre el­mondható, hogy már kez­denek a helyi kulturális élet központjává válni, bár en­nek ellenére is működésük még igen sok kívánnivalót hagy maga után. Az utóbbi megállapítás különösen vo­natkozik a munkáslakta köz­ségi otthonokra, ahol sok községi vezető a művelődési otthon felépítésével szinte befejezettnek tekinti a kul­turális tevékenységet. Szol­gálja a munkásosztály fejlő­Megjutalmazlak a megyei népszámlálási felelősöket A megyei népszámlálási fe­lelősök kifogástalan munkát végeztek s ennek elismerése­ként a napokban a megyei tanácsnál jutalmazási ün­nepséget rendeztek. A városi és járási népszámlálási felelő­sök vették át ez alkalommal munkájuk megérdemelt ju­talmát, a községi népszámlá­lási felelősök jutalmazására pedig a járási székhelyen ke- került sor. A 14 városi és járási nép­számlálási felelős mellett szá­mos községi felelős 800-1200 forint jutalomban részesült. A községi népszámlálási felelősök az értékelés szerint megyeszerte kitűnő munkát végeztek s ezzel méltán szolgáltak rá a szép összegű jutalmazásra. A jutalmak ki­osztására a községekben a hét elején kerül sor. A műszaki fejlesztés eredményeiről A gyártás• és gyártmányfejlesztés sikerei a Bányagépgyárban A gyártás- és gyártmány- fejlesztés újabb sikereit érték el már ebben az évben a Bányagépgyárban. Ismeretes, hogy a szénbányászati kül­színi fejtéseknél a markoló­gépek egyszerre két-három köbméter földet emelnek fel, amelyet közvetlenül nem szór­hatnak a szállítószalagokra. Szükséges egy olyan adagoló szerkezet közbeiktatása, amely a föld egyenletes to­vábbítását megoldja. A Szén- bányászati Földkotró Vállalat tervei alapján a Bányagép- gyárban most készült el egy egé­szen modern kivitelű le­meztagos adagoló szerke­zet. Az új berendezést néhány napja vitték el. Ebből az új szerkezetből a továbbiakban havonta egy darabot készít majd a gyár. Elkészül az első 10 dara­bos sorozat a percenként 100 liter víz továbbítására alkal­mas szivattyúból is. Ez a nagyteljesítményű berendezés méltán öregbíti a Bányagép­gyár hírnevét. Az 1 köbméteres szivaty- tyúból a jövőben általá­ban havonta 10 darabot készítenek majd. Az új technológia beveze­tésének nagyszerű példájá* adták a nyersanyagok dara­Befejeződtek a gépszemlék a gépállomásokon A pénteki nappal befeje­ződtek a megye gépállomá­sain a gépjavítási szemlék. A szemlék voltak hivatottak arra, hogy megvizsgálják mi­ként készültek fel a gépállo­mások, különös tekintettel a tavaszi gépek kijavítására. A gépállomások közül a legkiemelkedőbben a ka- rancskeszi Gépállomás felkészülését lehet meg­említeni.. Jobb munkát kellett volna kifejteni az Erdőkürti és a Tolmács! Gépállomás egyes dolgozóinak, de főleg a fő­mérnökeinek, illetve műhely- vezetőknek. így Erdőkürtön a 31. sz. gépnél a hátsó fél­tengelyek bordázata igen ko­pott, az utánhegesztés elma­radt. A 37. erőgépnél a du­gattyúgyűrűiket ki kellet vol­na cserélni. Az ekék kijavítását jól végezték el, azonban az auto­mata védőburkolatok több ekénél hiányosak, illetve erő­sen rongálódottak.. A Tolmá- csi Gépállomáson ugyancsak több hiányosság merült fel az olajszűrőknél. melyek többségét ki kellett volna cserélni, mivel az olajszűrő szövetek megrongálódtak. A világítással is voltak problé­mák. A többi gépállomásokon kisebb hiány oságok elle- * néire a gépek kijavításá­nak munkája jónak mondható. Le kell azonban szűrni a ta­nulságot, és a feltárt hiá­nyosságokat azonnal ki kell küszöbölni olyképpen, hogy a hibás alkatrészeket cserél­jék ki, nehogy munka köz­ben hátráltassa a tavaszi te­endőket. A traktorosok létszáma a Tolmácsi Gépállomás kivételével valamennyi gépállomáson biztosítva van. — Tolmácson is folyamatban van — úgy, hogy munkaerő hiány miatt gép a tavasszal nem fog állni. bolásánál. Egy úgynevezett bakelit-kötésű, 500 milliméter "átmérőjű és 3—4 milliméter vastagságú köszörű-koronggal oldják meg a jövőben a da­rabolást. A saját erőből szer­kesztett berendezés lehető­vé teszi, hogy az eddig általában félórás munkaidőt igénybevevő feladatot a jövőben né­hány másodperc alatt vé­gezzék el. A kézzel végzett munkával szemben az új berendezés óriási előnye, hogy a nyers anyag darabolását a kívánt idomnak megfelelően végez­hetik el. A gyár mérnökei és technikusai most dolgoznak azon, hogy egy magas for­dulatszámú villanymotor se­gítségével kihasználják a mű­anyag köszörűben levő min den lehetőséget, rövidesen be­vezessék annak üzemszerű al­kalmazását. M.int a gyárban hallottuk, ilyen eljárással anyagdarabolást az országban csak egynéhány helyen végez­nek. Gondoljuk hasznos len­ne az új eljárás tanulmányo­zása megyénk más üzemei számára is. Nyolcmilliós beruházással forgókemencét kap a Vasötvözetgyár A nikkel és a króm nagy-: üzemi gyártási technológiájá­nak kidolgozása és hazai gyártásuk megalapozása után az idén több milliót fordí­tanak a zagyvarónai Magyar Vasötvözetgyár műszaki fej­lesztésére. A tervekben is első helyen áll a nikkel és króm gyártástechnológiájának további tökéletesítése — en­nek érdekében közel 8 milliós beruházással egy 13 méter hosszú forgókemencét kap a Vasötvözetgyár. A forgó­kemencében a nikkel- és krómércet előmelegítik, hogy a nagy elektrokemencébe szá­razon és melegen adagolhas­sák az ércet. Így jelentős vil- lamosenergia megtakarítást ér­nek el a nikkel gyártásánál és kedvezőbb lesz a kemence hatásfoka is. A forgókemence építését már az első félévben megkezdik Zagyvarónán. Műszaki klubot avattak a megyei Építőipari Vállalatnál Csütörtökön este ünnepélyes keretek között avatták fel Salgótarjánban a megyei Építőipari Vállalat műszaki klubját. Hivatása az lesz, hogy elősegítsék a megye építőipari szakembereinek to­vábbképzését, ezért rendsze­res műszaki ankétokat, vita­esteket és szakmai előadáso­kat rendeznek. A klubhelyi­ségben külföldi és hazai folyó­iratok állnak a műszaki dol­gozók rendelkezésére. A csütörtökön megválasztott klub-bizottság máris meg­kezdte munkáját, s várják a megye építőipari szakembe­reit. Hamarosan megnyílik Salgótarján gőzfürdője Közel másfél esztendeje, hogy Salgótarjánban bezárta kapuját a bányai gőzfürdő s az amúgyis vízszegény város­ban még kevesebb lett azok­nak a helyeknek a száma, ahol a dolgozók egészségügyi tisztálkodásukat megoldhat­nák. A helyzet javítására a sal­gótarjáni városi tanács az elmúlt év végén saját keze­lésbe vette a gőzfürdőt s mintegy 100 ezer forintnyi összeget szánt a fürdő kor­szerűbbé, higiénikusabbá té­telére. A két közös medence és 7 kád szolgáltatására már a közeli hetekben sor kerül s hetenként két-két napon nő és férfi vendégeket fogad a fürdő. Ha az igények en­nél több napon szükségesek a fürdő üzemeltetésére, a a vízszolgáltató kórház bizto­sítja a melegvízzel való ellá­tást. A gőzfürdő ujjáformálása mellett most szó van a kör­nyék rendezéséről is. Itt ját­szóteret kíván létesíteni a városi tanács s remélhető, az is, hogy az SBTC kezelésé­ben lévő strandmedencének is vizet tud biztosítani a nyá­ron, mert a jelenlegi vízter­melés ezt az eddiginél jóval könnyebben lehetővé teszi. Készen várják a tavaszi munkák indulását Kisterenyén — TANFOLYAMOKON VETTEK RÉSZT A GAZDASÄG DOLGOZÓI A TÉLEN — A Kisterenyei Állami Gaz­daságban megtették a szük­séges előkészületeket a tava­szi munkálatok zökkenőmen­Oravecz László, a Salgótarjáni Acélárugyár ifjú dolgozó­ja exportcsákány nyújtását végzi. Jó munkájáért a kiváló dolgozó cím várományosa. tes megindulásához, ahhoz, hogy időben földbe tegyék a tavaszi vetésű növényfélesé­geket. Több mint 360 holdon tavaszi árpát és 140 holdon zabot vetnek. Meghaladja az 500 hol­dat a silókukorica és 250 holdat tesz ki a szemestakarmánynak ter­mesztett kukorica vetés- területe is. Ezenkívül még 300 holdon vetnek kukoricát a gazdaság­ban. Ezt azonban háztáji gazdaságként kapják meg az állami gazdaság dolgozói. Ezenkívül aprómagvakat és különböző tavaszi vetésű nö­vényeket is termelnek, me­lyek vetéséhez szükséges ve­tőmag az állami gazdaság rendelkezésére áll. Időben megrendelték Kiste­renyén a szükséges műtrágya mennyiséget is. A szükséges mennyiség 70 százaléka már megérkezett a gazdaságba. Megkapták a szükséges ta­vaszi fej trágyát — 80—200 kilogrammig — az őszi ka­lászosok is. A gazdaság szak­emberei a talaj ismeretében annyi műtrágyát adagoltak, amennyire a növénynek ép­pen szüksége volt. Ott, ahol a kalászos, pillangós elővete- mény után került, mivel a talaj nitrogéntartalma meg­felelő, kevesebbet, ahol pedig a növény fejlődése megkí­vánta, többet szórtak. Kijavítva várják a mun­kák megindulását az állami gazdaság gépei is. A traktor- vezetők a tél folyamán tanfo­lyamon vettek részt. De ta­nultak a télen az állami gaz­daság növénytermesztési és állattenyésztési dolgozói is. A legtöbb látogatója a növénytermesztési tanfo­lyamnak volt, ahol a legújab agrotechnikai módszerekkel ismerked­tek a munkacsapat veze­tők, az állami gazdaság növénytermesztési dolgo­zói. Közel 30 rendszeres látogató­ja volt az állattenyésztési tanfolyamnak is, ahol zoo- technikai ismeretüket bővít­hették az állattenyésztésben dolgozók, s ez minden bi­zonnyal gyümölcsözni fog ké­sőbbi munkájuk során. «­A munkásokért dósét a könyvtár hálózat is: 188 könyvtár, 133.500 kötet könyvvel rendelkezik, amely­ben a szépirodalmi könyvektől kezdve, a szakkönyvekig, a klasszikus és modem iroda­lom minden műfaja megta­lálható. A megye könyvtár- hálózatában 20 767 beiratko­zott olvasót tartanak nyíl­ván, a'mely a megye lakos­ságának 9,2 százaléka alatta van az országos átlagnak. Igen jelentős az egészség­ügy területén elért eredmény. A felszabadulás óta csupán Salgótarjánban 412-re emel­kedett a kórházi ágyak szá­ma. Változás az új 585 ágyas salgótarjáni kórház megépí­tése után várható. Ugyanis az új kórház megépítése után a jelenlegi bányakórház helyén lehetővé válik egy tüdőkórház létesítése, a je­lenlegi acélgyári kórház he­lyén pedig egy gyermek és egy felnőtt fertőző osztály felállítására lesz lehetőség. A munkásosztály megvál­tozott életét biztosította az állami és magánerőből épült lakások számának növekedé­se, a kommunális ellátottság — a csatornahálózat, a vízel­látás, a munkáslakta telepü­lések köztisztasága — állan­dó javítása. Eredményeink annak elle­nére, hogy jelentősek, jobbak is lehetnének. Hiszen éppen a tanácsülésen hangzott el, hogy a munkásosztály hely­zetének javítása, az előreha­ladás azon múlik, hogy ho­gyan dolgozunk, hogyan tel­jesítjük az előírt terveket. Már pedig, ha újabb lépést akarunk elérni, feltétlen fon­tos, hogy olcsóbban, többet, és jobbat termeljünk, Fontos, hogy a tanácsok is javítsák meg gazdasági szervező te­vékenységüket, emeljék a vezetés színvonalát, és a ta­nácsi tevékenység terjedjen ki az ipari üzemek munká­jára is. A munkásosztály helyzetének javítása szinte parancsolóan veti fel a ta­nácsok felé, hogy első helyre kerüljön azok gazdasági szer­vező tevékenysége, és sem­miesetre sem válhat öncélú­vá. Ezért feltétlen több fi­gyelmet kell fodítani a jövő­ben a városokra, az ipari te­lepülésekre, azok mindenirá­nyú ellátottságára. A munkásosztály helyzeté­nek megjavításával együtt kell járni az emberséges munkának. Mert, hogy cél­jainkat elérjük nagyon fon­tos az úgynevezett aprómun­kák megbecsülése, a törvé­nyesség betartása, a vezetők embersége, másszóval a mun­kásügyek lelkiismeretes in­tézése. A vezetők a többség érdekében, a többség véle­ménye alapján hozzák meg intézkedéseiket, s a határo­zat megvalósítása érdekében mondják ki az igent, de ha szükséges akkor a nemet is. Nemes és szép feladatot bízott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága az alsóbb szervek veze­tőire, amikor meghozta a munkásosztály helyzetéről szóló határozatát, amikor megszabta a tennivalókat a munkások, politikai, gazda­sági, kulturális és szociális igényeinek jobb kielégítésére, javítására. Az eddig elért eredmények azt bizonyítják, hotgy a határozat valóravál- tásáért sokat tettünk, de az életszínvonal állandó növe­kedése azt követeli tőlünk, hogy a határozatot necsak részleteiben, hanem teljes egé­szében valóra is váltsuk. Mert a végrehajtást nemcsak a párt, hanem az egész mun­kásosztály követet vezető­itől.

Next

/
Thumbnails
Contents