Nógrádi Népújság, 1960. március (16. évfolyam, 18-24. szám)

1960-03-12 / 21. szám

-LZ «dGRADl VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM 21. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1960. MÁRCIUS 12. Termeljünk holdanként 3D mázsa kuknricát Több mint harminc tsz csatlakozott a 30 mázsás mozgalomhoz Termelőszövtekezeteink kö­zül egyre többen csatlakoznak a pásztói Szabadság Termelő- szövetkezet kukoricatermesz­tési versenyfelhívásához. A versenyzők száma a felhívás óta — alig néhány hét múlt el azóta — egyre szaporodik. Ez érthető, hiszen megyénk­ben is állandóan nő a kuko­rica vetésterülete. A termelő- szövetkezetek törekszenek az erős állatállomány kialakítá­sára és ennek feltétele a ta­karmány. A kukorica takar­mányértéke viszont elvitatha­tatlan. A kukoricatermelés növe­lése elsősorban a 20—25 százai.kkal nagyobb ter­mésátlagot eredményező hibridvetőmagvakkal old­ható meg. Az utóbbi néhány évben a szécsényi járásban több mint 10 termelőszövetkezet jelentette be csatlakozását, de növekszik a létszám a sal­gótarjáni, a pásztói és a töb­bi járásokban is. A salgótarjáni járásban kü­lönösképpen dicséretes a csat­lakozó termelőszövetkezetek elhatározása, mert nagy föld­Kutató fúrások újabb szénmezök feltárására Az Északmagyarországi Földtani Kutató fúró Vállalat zagyvapálfalvi üzeme ebben az évben is tovább folytatja munkáját újabb szénmezők feltárására. Ebben egyik legjelentősebb a já- nosaknai kutatás, ahol 5-t«íl 40 méter mély­ségű fúrásokat végeznek külszíni szénfejtés fel­kutatására. A munkákat kedden, március 8-án kezdték meg. Hasonló kutató fúrásokat végeznek már ezekben a napokban öt fúróberendezéssel Ménkesen a szénmező és andezithatár meghatározására, míg Mátra- novákon a Gáti II. bánya szénkeresésére is végeznek hasonló fúrásokat. A jelenleg munkában álló szénmező és andezithatár megállapítására végzendő ku­tató fúrások mellett igen je­lentős az üzem munkája a salgótarjáni 2000 méteres mélységű kút fúrásánál is, ahol elérték az 1600 métert. A nógrádi munkák mellett a szomszédos Heves megyé­ben végeznek kutató fúráso­kat. Itt többek között 1000 méteres fúrást végeznek Recs- ken — elsősorban érc és melegvíz után. Visontán 160 lyukat fúrnak szén keresésé­re, míg Petőfibányán a szénke­resés mellett perspekti­vikus fúrást is végrehaj­tanak elsősorban vízfel­tárás céljából. Az üzem munkája a má­sodik félévben tovább bővül — elsősorban Nógrádban. Kutatófúrásokat végeznek He- rencsénvben és Szandaváral- ján, ahol szenet keresnek, míg Kishartyánban mintegy 400—500 méteres lyukakat fúrnak szénre, illetve vízre. területen kívánják megvalósí­tani kukoricatermesztési ter­veiket. A mátraverebélyi Március 15 Termelőszövetkezetben például 100 holdon vetnek kukoricát. Ez az új tsz merészen és elő­relátóan tervez, erős alapot biztosít ezáltal az állatállo­mány jobb takarmányozásá­hoz. Ha figyelembe vesszük a tavalyi 16 mázsás átlagter­mést, ehhez viszonyítva az idén majdnem kétszeres ter­mést takarítanak be a tsz-ek. A mátraverebélyiek esetében ez 3 ezer mázsa; 1400 mázsá­val több, mint tavaly. Lehet sorolni a termelőszö­vetkezeteket: a karancslapújtűi Üj Ba­rázda Tsz 80 holdon, a szi- laspogonyi Űj Élet Tsz 60 holdon, a csécsei Madách Tsz 50 holdon versenyez többek között. Megyei viszonylatban már több mint 30 termelőszövet­kezet határozta el, hogy a tervezett területen részt vesz a ..Termeljünk egy holdon 30 mázsa kukoricát” mozgalom­ban. Ez a szám is azonban egyre növekszik, mert a tsz-ek vezetősége, dolgozói egyre többet kívánnak termelni és ez a mozgalom hasznos esz­köze ennek. KÖVETIK A ZAGYVA II. ÉPÍTŐINEK PÉLDÁJÁT Határidőre megvalósítják a beruházást a Salgótarjáni Acélárugyárban is A közelmúltban látott nap­világot a Zagyvapálfalvi Üveggyár, a megyei Építő­ipari Vállalat és a Budapesti Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár együttes felajánlása, amely kimondja, hogy a Zayva II. az üveggyár új kemencéje építési és szerelési határidejét pontosan betart­ják. Ennek nyomán az új ke­mencét a hatridőnek megfe­lelően 1960. április 4-én be- fűtdik. A három vállalat el­határozása széleskörű vissz­hangot váltott ki megyénk többi üzemében is. A 157 millió forintos költ­séggel épülő Zagyva II. után megyénk másik nagy beru­házása a Salgótarjáni Acél­árugyár új hideghengermű- vének megvalósítása, amelyre államunk 138 millió forintot költ. Az eddigiek során első­sorban építési munkára mint­egy 30 millió forintot for­dítottak. Az új hengermű a legkorszerűbb technológiai eljárások alapján a termelés háromszoros értékét biztosít­ja súlyban, értékben mint­egy ötszörösét és háromszor magasabb termelékenységet tesz lehetővé. Az új létesít­ményben a hátralévő időben mintegy 250 tonna, 25 va­gon gépet kell beépíteni, kö­zel 12 millió forintos építési munkát kell végrehajtani. A Salgótarjáni Acéláru­gyár vezetői felismerve an­nak jelentőségét, hogy idő­ben adják át rendeltetésének az új hideghengerműt, csat­lakoztak a Zagyva II. építésé­nél, szerelésénél dolgozó vál­lalatok elhatározásához. A gyár vezetői — Lengyel Ist­ván igazgató, Szőcs Gyula főmérnök, és Tóth Pál a pártbizottság titkára — által aláírt vállalásban kimondják, iagy a hideghengerműi fej­lesztés gerincét képező két Megindult as élet a földeken — SZÁNTANAK, VETNEK A GÉPÁLLOMÁSOK í-i GÉPEI — Még hidegek a március eleji napok, de a határ már kezd benépesülni. Igaz, főleg a traktorok népesítik be, de már ez is azt jelenti, hogy elérkezett a tavaszi mnka kezdete. A gépállomásokon, ahogy a szemlék befejeződnek, már vonulnak is ki a gépek. Az Erdőkürti Gépállomáson 16 gép kezdte meg a tavaszi munkát, a hét végére már valamennyi gép munkába áll. — 25 GÉP SZÁNT A TOLMÁCSI GÉPÁLLOMÁS KÖRZETÉBEN — Tolmácsról jelentik, 25 gép indult meg. A nagyoroszi, hor- pácsi, berkenyéi tsz-ekben fo­lyik a szántási munka. Felsó- petényben még az elmúlt hét végén megkezdték a borsó­vetést. Azonban a bekövet­kezett fagy félbeszakította a munkát. A műtrágyaszórást is megkezdték, igaz, hogy csak kedden és így még csak 40 holdon végezték el a fej­trágyázást. Ahogy Szőke elv­társ, a gépállomás igazgatója közölte, Egy negyedév alatt 222 esetben tartottak helyszíni vizsgálatét az állandó bizottságok Jelentős tevékenységet foly­tattak a tanácsok állandó bi­zottságai az elmúlt hónapok­ban. Az előbbi negyedévben a, megyei, járási, váró;- és közsági állandó bizottsá­gok összesen 657 esetben tartottak ülést. Terjedelmes számban vittek a tanácsülés elé javaslatokat is. Mintegy 130 esetben tettek javaslatot különböző felada­tok megvalósítására Azon­kívül az állandó bizottság tagjai kivették részüket a helyszíneken végzett vizsgá­latokból is. Mintegy 222 eset­ben végeztek helyszíni vizs­gálatot. Jelentős volt a me­gyei pénzügyi és művelődési állandó bizottságok munkája, amelyek az 1960. évi költség- vetések elkészítésénél ered­ményesen működtek közre. Mindkét állandó bizottság több költségvetési intézmény­nél vizsgálta meg a költség­vetési munkálatokat és a ke­retszámok kialakításában, egyes esetekben a módosítá­soknál is segítségükre volt az intézményeknek. A szécsényi járásban a pénzügyi, a kereskedelmi és az oktatás-művelődési állandó bizottságok tevékenykedtek a legeredményesebben. Többek között ezek az állandó bizott­ságok javasolták a tanács­ülésnek, hogy a 'községek leg­alább félévenként számoltas­sák be az iskolai igazgatókat, az iskolai mulasztások hely­zetéről, mert a vizsgálatok során megállapították, hogy sok a mulasztó tanulók szá­ma. Ennek megszüntetése ér­dekében — mint ahogy ezt tapasztalták — egyes iskola- igazgatók, de a községi vég­rehajtó bizottságok sem tesz­nek meg minden szükséges intézkedést. A pásztói járásban az ál­landó bizottságok megvizsgál­ták a k'zségfejlesztési tervek állását, s ahol lemaradást ta­pasztaltak, ott akár műszaki, akár pénzügyi tekintetben se­gítséget adtak. Megvizsgálták több esetben a tanácsok pénz- gazdálkodását is. Balassagyar­mat városban az egészségügyi állandó bizottság tevékeny­kedik igen hasznosan. Mír hagyományossá lesz, hogy filmvetítéssel egybe­kötött ismeretterjesztő előadási ta t egészségügyi kérdésekről és a betegség ellen való vé­dekezésről. Egy-egy előadást 100—140 ember is meghallgat. a hét végére több mint 50 gép végzi a tavaszi munkát. Főleg szántási munkaigénye­ket kell kielégíteni. Karancskeszi Gépállomáson a hétfői nap folyamán kezd­ték meg a gépek a kivonulást a földekre. Megkezdődött a szántás Somoskön. Karancs- ságon és Ságújfaluban. — 110 UNIVERZÁLIS TRAKTORRA SZÁMÍTHATUNK A TAVASZI MUNKÁKBAN — A balassagyarmati járásban az Érsekvadkerti Gép­állomás Dejtárban megkezdte a tavaszi szántást. Ugyancsak folyik a szántás a balassa­gyarmati tsz-ben is. Emellett itt a tsz-ben folyik a mű­trágyaszórás. A patvárci Üj Tsz-ben a gépállomás a szál­lítási munkákban segédkezik. A Pásztói Gépállomás kör­zetében is megkezdték a szán­tást. Ez év tavaszán 110 uni­verzális traktor vesz részt a könnyű munkákban ügy, hogy különösebb problé­ma az univerzális gépek tekintetében nem igen lesz. A többi gépállomások kör­zetében is megindult a mun­ka, s ha még nem is folya­matosan dolgoznak a gépek, most már a területen várják a kedvezőbb időt. Belterjes termelésre törekszenek a szécsényiek A téli hónapokban lett ter­melőszövetkezeti község Szé- csény s ennek megfelelően dolgozza ki termelési tervét is. A tagság jövedelmének biztosítására a reális lehető­ségek felismerésével a ter­melőszövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy a bel­terjes gazdálkodás kialakí­tására, megalapozására tö­rekszik. Munkaigényes növé­nyek termesztésére ezen a tavaszon ötven holdat állíta­nak be s megindult a szán­tóföldi növénytermesztés elő­készítése is. Folyik a borsó és tavasziárpa vetése s a termelőszövetkezetiek a szor­gos munkával szép jövede­lemre számítanak majd az el­ső közös esztendőben. nagyteljesítményű hengerlő- gépet az új vasszerkezeti csarnokban 1961. május 1-ig üzemiképes állapotba helye­zik. A hideghengermű fej­lesztéséihez tartozó áthúzó- pácoló, savas és gépi beren­dezéseinek beépítését, vala­mint üzemképes állapotba való helyezését 1961. augusz­tus 20-ig végzik el. A Salgótarjáni Acélárugyár elhatározása nem jelent egyebet, mint azt, hogy rö­vid másfél év alatt több mint 10Ó millió forintos be­ruházást hajtanak végre. A kitűzött feladat megvalósítá­sa érdekében kooperációs megbeszélést tartanak az Építőipari Vállalattal, amely az eddigi jelek szerint a ma­ga részéről mindent meg­tesz, hogy a gyár célkitűzése maradéktalanul megvalósul­jon. Ülést tartott a megyei tanács A Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága az 1954. X. törvényerejű rendelet 11. §. 1. bekezdése alapján a megyei tanácsot 1960. március 11-én délelőtt 9 órára Salgótarján­ba, a megyei tanács székhá­zának tanácstermébe rendes ülésre összehívta. A megyei tanács megtárgyalta a mun­kásosztály helyzetéről szóló párthatározatot, — előadója Cser Gyula elvtárs a végre­hajtó bizottság elnöke — a megye beruházási és község­fej le‘"‘esi terveit — előadója Dvorák József elvtárs, a me­gyei tanács tervosztályának vezetője volt. A megyei ta­nács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A megyei tanács ülésének ismertetésére lapunk követ­kező számában visszatérünk. Megemlékezés március 15-ről 1848-49 szabadságharcának nagy eseményeiről a Nóg- rád megyei tanintézetekben is megemlékeznek. Az ün­nepségekre hétfőn kerül sor, amikor a fiatalok előtt egy- egy nevelő méltatja a nap történelmi jelentőségű ese­ményeit, a gyermekek pedig szavalatszámokkal járulnak az esemény ünnepélyesebbé tételéhez. Emlékező ünnepséget ren­dez március 15-e alkalmából a Társadalom és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat salgótarjáni szerve­zete is, amelynek keretében Soós Gyula tanár „A magyar nép harca a szabadságért’ címmel tart előadást. Egy hónap alatt ájabh 128 köbméter bányaia megtakarítás a mizserfai bányákban Szénrnedencénk bányaüze­meinek dolgozói közül már az elmúlt esztendőben is a mizserfai bányászok harcol­tak a legeredményesebben a fatakarékosságért. Innét, eb­ből a bányából indult el az a mozgalom is, hogy a hónap egy dekádjában visszarabolt, illetve meg­takarított fával biztosít­ják munkahelyeiket a bá­nyászok. Ez a mozgalom nagyon ered­ményes volt Mizserfán, s egy év alatt a fajlagos fafelhasz­nálás terén 1959-ben több mint 483 köbméter bányafát takarítottak meg Ennek ér­téke megközelíti a 300 ezer forintot. A mizserfai bányászok az új év első napjától kezdve újabb harcot indítottak az önköltség csökkentéséért, ezen belül a in takarékosságén. Éves vállalásukban ígérték, hogy a fafelhasználás 2 szá­zalékos csökkentésével 1960- ban 309 köbméter bányafát takarítanak meg, amely az önköltség tavalyi tényszámá- nak 1 százalékos csökkenté­sét eredményezi. Az eredmény azonban már az év első hó­napjában jobb volt, mint azt számították. Nemcsak azzal, hogy a brigádok továbbra is vállalták, hogy a hónap egy dekádjában visszarabolt bá­nyafával biztosítanak, hanem a vágatok korszerű biztosítá­sának növelésével is egy hónap alatt több mint 128 köbméter bányafával használtak fel kevesebbet, mint azt a terv előírta. Ez a megtakarítás máris közel 78 ezer forintot jelent a mizserfai bányászok ré­szére. A jövő hét elején helyezik üzembe a Salgótarjáni Patyolat Vállalatnál a csehszlovák gyártmányú vasaló­gépet. Az új gép a jobbminőségű munka mellett mintegy kétszeres teljesítmény növekedést biztosit.

Next

/
Thumbnails
Contents