Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-03 / 10. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 1960. feruár 3. Megnövekedett feladatok megoldása vár az új kereskedelmi vállalat pártszervezetére Létjogosultságot nyert a* ii ze ms zerr ezé s Megyéink kereskedelmi éle­tében nagyjában befejeződött a január 1-től érvényben le­vő nagyszabású átszervezés. Ez a munka nem hagyta ha­tás nélkül az érintett keres­kedelmi vállalatok pártszer­vezeteinek, párttagságának életét sem. A Nógrád megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat összl étszáma jelentősen megnövekedett a kiskereske­delmi vállalattól örökölt áru- dák dolgozóival. így pilla­natnyilag több mint 600 em­ber irányítása, nevelése tarto­zik közvetett és közvetlen formában is a vállalat párt- szervezetére. A pártvezetőség úgy érzi, hogy az átszervezés nemcsak a vállalatot erősítet­te meg, hanem jelentősen nö­velte az alapszervezet erejét is. Eddig 6 párttagja volt az alapszervezetnek, most az át­szervezéssel majdnem duplá­jára emelkedett a létszám. Az ilyen erősödés azonban egymagáiban még nem min­den, rendkívül sok újféle fel­adat megoldása is hárul az új pártszervezetre. Mindenekelőtt meg kell ta­lálnia a kapcsolatot AZ ŰJ DOLGOZÓK SZÉLES TÖMEGEIVEL IS. Erre máris feladat tervet dol­gozott ki az Éllemiszer Kis­kereskedelmi Vállalat alap­szervezeti vezetősége. Ügy kívánják a dolgozókkal léte­sített kapcsolat erősítését, hogy elsősorban is szélesítik a bizalmiak táborát. Az át­szervezéssel ugyanis fennáll az a veszély, hogy egy-egy párttag nem tudja még, hogy hová is tartozik tulajdonkép­pen és emiatt nem tud párt­munkát végezmi. A párt sza­vának erejét fokozni kíván­ják a propaganda anyag ter­jesztésével is. Másrészt az át­szervezésnek nem csökkente­ni, ellenkezőleg, erősítenie kell a gazdasági eredménye­ket. Ebben viszont feltétlen segítséget kell nyújtania a pártszervezetnek is. Más jellegű lesz a tagdíj- fizetés formája is. Eddig a Nvugat-Népbolt Vállalat párt- szervezetében a fizetés alap­ján szabták meg a párttagok tagdíját, a kiskereskedelmi vállalatnál viszont figyelembe vették az árudái dolgozók rendszeres jutalékát is. Most az összevont pártszervezetben össze kell egyeztetni a kétfé­le módszert a méltányos tag­díj megszabása érdekében. Gondosabb munkát igényel a pártszervezettől a taggyű­lések időpontjának megvá­lasztása is. Eddig csak a köz­pont dolgozóiból tevődött össze az alapszervezet, most viszont az árudái dolgozók idetartozásával nehezebb meg­szabni a mindannyiuk számá­ra megfelelő időpontot. Fel­adat az is, hogy a két alap­szervezetből választott új ve­zetőség között megbeszéljék a reszortokat, melyik vezető­ségi tag milyen munkát vé­gez majd a közel jövőben. Előző munkájuk alapján nem volt elmarasztaló az il­letékes pártbizottság vélemé­nye sem a Nyugat-Népbolt, sem a Kiskereskedelmi Vál­lalat pártszervezetére vonat­kozólag. Most az új alapszer­vezet azt szeretné, ha az ed­digi jó közepes szintről a jól dolgozó pártszervezetek sorá­ba tartozna az új alapszer­vezet. Bár kétségtelenül igen NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK között kezdenek újra mun­kához, a feltételek adva van­nak ahhoz, hogy a megerő­södött alapszervezet minél jobb munkát végezzen. Ed­dig is eredményeket értek el különféle párthatározatok megvalósításában. Továbbra is tervbe vette az alapszer­vezet a termelőszövetkezeti mozgalom segítését. Elhatá­rozták: hetente * 20 ember megy ki falura segíteni a kö­zös gazdálkodás útjára térő parasztok munkáját. A Nyugat-Népbolt Vállalat alapszervezete védnökséget vállalt a múlt esztendőben Szanda-puszta termelőszövet­kezete felett. Ezt a munkát a továbbiakban sem szeret­Február elsejével bekap­csolódnak az új tagok is Kisbágyonban a Petőfi Ter­melőszövetkezet munkájába. Előzőleg megválasztották a brigád és munkacsapat veze­tőket, kialakították a brigá­dokat, munkacsapatokat. Ludányhalásziban a köz­ség vezetői nagy gondot for­dítanak a fiatalok nevelésé­re. A községben az oktatási év kezdetén megszervezték a KISZ fiatalok szervezett ok­tatását. Azóta is figyelem­mel kísérik az oktatási mun­ka sikerét. A község KISZ fiataljai mindig jól felkészül­nek és rendszeresen 40-50-en is résztvesznek a tanfolya­mon. A község vezetői látva a nék abbahagyni, mert a ta­pasztalatok azit mutatták, igényli és köszönettel veszi segítségüket a termelőszövet­kezet. Ugyanis havonta egy­szer a könyvelésben, a párt­munkában, az irányításban és a pénzügyi munkában jár­tas elvtársak keresték fel a szövetkezetei, hogy segítsé­get nyújthassanak azonos jellegű munkájukban. Az új, megerősödött alapszervezet a közeljövőben fokozottabban segíti majd a jó kapcsolat bővítését a termelőszövetke­zettel. Fokozni akarják A VÁLLALATI VEZETŐSÉGGEL már eddig is meglevő jó kapcsolataikat. Továbbra is részt vesz a pártszervezet ve­zetősége az osztályvezetői ér­tekezleteken, személyzeti, tervteljesítési és egyéb prob­lémák közös megoldásában, hogy az eddig is jónak mond­ható kollektív szellem még több eredménnyel segítse a kereskedelmi vállalat munká­ját. Ennek érdekében felkí­vánják használni mindkét vállalat régi tapasztalatait is. Ha e sokrétű feladat megol­dásához olyan kedvvel és bi­zalommal fognak hozzá a kommunisták, mint ahogy azt az átszervezés első nap­jaitól tették, minden bizony­nyal csak javulni fog a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat po­litikai, gazdasági és társadal­mi munkája. U. M. A napokban döntenek a háztáji földek szétosztásáról. A tsz vezetősége ebben a kérdésben szigorúan ragasz­kodik a szabályhoz, mert sze­rintük is ez a háztáji földek szétosztásának legigazságo­sabb módja. fiatalok lelkiismeretes és oda­adó munkáját, elhatározták, hogy jutalmul televíziót vá­sárolnak a község fiataljai részére. Ezzel lehetővé teszik, hogy a fiatalok kulturális fejlődését más irányba is fokozni tudnák. Ezenkívül azt is elhatározták, hogy a sportkedvelő fiatalok régi vágyát is valóra váltsák. Ez évben 26 ezer forint költség­gel sportöltözőt építenek ré­szükre. Termelőszövetkezeti Üzem- szervezési Szakbizottság ala­kult megyénkben. Kormá­nyunk a jövő érdekében el­rendelte, hogy minden me­gyében létre kell hozni egy szervet, amely hivatott a me­zőgazdasági nagyüzemek jel­legének és módszereinek ki­alakításához, komoly segít­séget nyújtani. A korábbi években elha­nyagolt figyelmen kívül ha­gyott üzemszervezés végre széles körben létjogosultságot nyer a mezőgazdaság gyakor­latában is. Az üzemszerve­zés ideje eljött azzal — és a korábbi vérszegény, de hasz­nos törekvések alapján egyre sürgetőbbé válik — hogy egy­re több községben alakult termelőszövetkezet, mind több termelőszövetkezeti község lesz. Tehát a lehetőség előt­tünk van. Ennek a lehető­ségnek a kihasználását sür­geti az élet, a mezőgazdaság jövőbeni szebb eredményei. Az Üzemszervezési Szak- bizottságban 17 ember tevé­kenykedik. Azok a mezőgaz­dasági szakemberek, akik a legjobban ismerik a megye természeti és közgazdasági viszonyait és képességük, kép­zettségük megfelel e fontos feladatnak. Ez a bizottság több mint 50 termelőszövet­kezetben végzi munkáját — bár ez nem jelenti azt, hogy a többi termelőszövetkezetnek nem nyújtanak segítséget. Vajon mit jelent ez a segít­ség a megye mezőgazdasága számára? Ez a 17 ember egyenként 3—3 termelőszövetkezettel fog­lalkozik. A régi termelőszö­vetkezetekben, ahol van már ugyan kialakult munkaszer­vezet — hol jobb, hol ke­vésbé jó —, ezt a fejlődés érdekében vagy át kell ala­kítani, vagy erősíteni kell. Az erősen felfutott termelő- szövetkezetekben megnöve­kedtek a feladatok — tehát ezért —, az új tsz-ekben pe­dig már kezdetben ki kell alakítani a tudományos ala­pokon nyugvó üzemszerveze­tet, üzemrendezést. Ez a bizottság — a termelő­szövetkezeti demokrácia tisz- teletbentartásával — elősegíti a helyes tervezést, a meg­felelő üzemarányok kialakí­tását, a helyes növényterme­lési arányok, vetésforgók, il­letőleg vetési sorrend meg­állapítását. Segít a tenyészt­hető állatfajok és fajták ará­nyának, mértékének, a gépe­sítés gazdaságos módjának és mértékének, valamint az ál­lam által nyújtott kedvez­mények leggazdaságosabb ki­használásának megállapításá­ban. Mindezek, valamint a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás menetének folyamatos ellen­őrzése az eredmények figye­lemmel kísérése, a munkát elősegítő, vagy gátló ténye­zők feltárása, az üzemvitel tudományos kialakulását se­gíti elő. Ezen túlmenően gaz­dagabb terméshozamokat, törzs-állatállományt, haszno­san gépesített üzemet ered­ményez a munka, következés­képpen több élelmiszer, ipari növény és állati termék gaz­dagítja életünket. Galambos Lajos: DÜLÖUTAKON Egy fiatal riporter 1959. tavaszán bejárja a viharos átalakuláson átmenő Szolnok megyét. Szülőföldje ez a vi­dék, sok ismerőse van erre­felé, s minden lázban ég. A lágy kérdést már legtöbbje eldöntötte, s most mind nagy elszántsággal és még nagyobb várakozással indul neki az áj életnek Pista bácsi belépett Dudás Pista bácsi­val még azokban a napokban találkoz­tam, amikor Galga ■ gután is döntésre határozták el magu­kat a dolgozó pa­rasztok, a nagyüze­met, a termelőszövet­kezetet választották. Túl van már a het­venen, de korát meg­hazudtoló fürgeség­gel dolgozott jó ti­zenkét hold földjé­ben. Pista bácsi most mégis az elsők között írta alá a be­lépési nyilatkozatot. Az egyik nap maga jött a termelőszövet­kezeti irodára. — Hát akkor — mondta — aláírnám — s odakanyarította nevét a termelőszö­vetkezeti belépési nyilatkozatra. Azután beszélgetett még egy darabig az agitáto­rokkal, akik között nem egy régi jó is­merőse volt, s aki­ket szívesen látott mindig a házánál, majd elindult haza­felé. A nóta, ame­lyet ajándékul ka­pott, egészen a ka­puig kísérte. Mindezeket az egyik elvtárs mesél­te, aki néhányszor már volt Dudásék- nál és arról beszél­gettek Pista bácsi­val, hogyan is lesz hát a termelőszö­vetkezetben. Mert a nagyüzem fölényét elismeri Pista bácsi. Inkább arra kíván­csi, mi lesz azután, ha aláírja a belépé­si nyilatkozatot. Most együtt keres­tük fel Dudásékat. Alkonyodott már, hogy betettük ma­gunk után a kaput, mert olyan rövidek ezek a téli délutá­nok, az ember ész­re sem veszi, már­is rátelepszik a fa­lura az este. Az asz- szonyok tollfosztás­hoz készülődtek, Pista bácsi meg az állatokat látta el. Abrakot, szénát ve­tett nekik, vizet hú­zott a kúton, hogy szomjukat oltsa. — Azután Pista bácsi — kérdeztük — milyen érzés szö­vetkezeti tagnak lenni? — Milyen? Hát hogy is mondjam ... Jobb, hogy eljutot­tam már idáig, de tele vagyok gonddal mégis, hogyan is lesz ezek után? Vizet tesz az ál­latok elé, s azután folytatja: — Mert nem ké­rettem én magam az aláírással... Ol­vasom az újságokat, látom hogy nem­csak nálunk alakul­nak a nagyüzemek. Így megy ez az egész világon. Én hiszem, hogy a nagyüzem jelenti a jövőt. Csak hát a föld ... Hiába, ne­héz megválni attól, amit már megszokott az ember... Dehái megérti ezt, ugye? Azután arról kez­dett beszélni Pista bácsi, mivel is fog­lalkozzanak majd a termelőszövetkezet­ben. hogy ne csa­lódjanak számítá­sukban a tagok, mert Galgaguta ter­melőszövetkezeti község lett, a köz­ség valamennyi dol­gozó parasztja a ter­melőszövetkezetben akar dolgozni. — Nem rossz a galgagutai határ. Ha megadjuk neki a járandóságát, nem csap be bennünket. Jó a talaj itt a ga­bonának. Volt olyan esztendő, hogy 18 mázsa búza termeti egy holdon, s az ár­pa is megadta a ti­zenhatot. A nagy­üzemben tovább fo­kozhatjuk ezt az eredményt. Azután itt vannak az álla­tok. Állattenyésztés­re kell majd beren­dezkedni. Ez hoz majd jó jövedelmet. Mert ha már össze­álltunk, sokra sze­retnénk vinni. Így beszélgettünk egy darabig, azután kifelé indultunk, nem tartóztatva to­vább munkájában Pista bácsit. A ka­punál azonban még visszatartott bennün­ket. — Hiányoztatok már — fordult az elvtárshoz, akivel jöttünk. — Régen voltatok nálunk ... pedig most lehet csak igazán beszél­getni a termelőszö­vetkezetről. V.-né Már dolgoznak az új fogok Kisbágyonban----------------% %» --------------------­Jó tanulásért jutalmul: TELEVÍZIÓ IMIIIIIIIIIIIIIIilllliillllilllllUllilllllllllllllUUlUlllilllllllMMIilllllllilMUm A tereskei Hazafias Népfront megváltozott feladata 33. SZ. AUTÓKÖZLE­KEDÉSI VÁLLALAT autószerelőt FELVESZ. Jelentkezni lehet a vál­lalat műszaki osztályán. (33; Salgótarjáni Városi Ta­nács VB. Igazgatás] Osztálya azonnali belé­pésre gyámügyi előadót keres. Előnyben részesül­nek elsősorban azok, akik jogot végeztek, vagy legalább érettségi­vel rendelkeznek. Jelentkezés Salgótarján, Városi Tanács Igazga­tási Osztályán. (34) Felhívjuk a lakosság és közületek figyelmét, hogy a Nagy- bátonyi Kisipari Szövet­kezet asztalos részlege vállal a lakosság és közületek részére asz­talos iparban bármilyen új munkát, vagy javí­tást. (36) Az ÉM Nógrád megyei Állami Építőipari Vál­lalat gyarkorlattal ren­delkező LAKATOS szakmunkásokat vesz fel. Jelentkezni lehet a vállalat Salgótarján, Vá­sártéren levő központi irodájában. 41 Tereske semmiben sem kü­lönbözik megyénk más falvai- tól. Az itt lakók zöme föld­műveléssel foglalkozik. A 15 év azonban itt is évtize­dekkel ért el. S ez nemcsak a megváltozott társadalmi vi­szonyokban, hanem az em­berfők sokaságában is érző­dik. Régen tudták már a községbeliek, hogy a jövő nem a nadrágszíjparcelláké. Tud­ták, mégis nehéz volt a vál­tozás. Nem azért, mintha a nagyüzem ellen lettek volna, az ok még a múltban kere­sendő. Hat uraság cselédei voltak, s a földosztáskor örö­mük határtalan volt. S ez a saját földtulajdon volt a visz- szahúzó erő. A földhöz való görcsös ra­gaszkodás azonban már nem tudta megtartani a mezs­gyék karóit. Az emberek már maguk is belátták: a jövő a nagyüzemé. Igaz ez nem volt ilyen egyszerű. Hány előadás hány beszélgetés folyt le addig, míg az elhatározás megszületett. S hogy kik vol­tak az agitátorok? A helyi erők, akiket a népfront gyűj­tött össze. Egyesítette a nép­front soraiba a helyi erőket. Felkeresték az egyénileg dolgozó parasztokat, s bizony nemegyszer még ülőhellyel sem kínálták a népfront ön­kéntes agitátorait. S aztán? Még ma sem tudják pontosan meghatározni, a nagy válto­zás okát, mert a község mondhatni máról holnapra tsz-falu lett. Nem volt ez csodálatos, hisz sokat folyt erről a szó. Erről szóltak a népfront előadások, de arra még a legbátrabbak sem gon­doltak, hogy munkájuk gyü­mölcse ilyen gyorsan meg­érik. A népfront munkája azóta sem szűnt meg, hogy Tereske tsz-község lett. Sőt olyan eset történt, amire ritkán van pél­da. Az egyik január eleji vezetőségi ülésen Vincze Pé­ter a tsz elnöke kért szót. Nem volt ebben semmi cso­dálatos, hisz régi vezetőségi tag a népfrontban, de amit most mondott azt a többiek is meglepődve hallgatták. — Szomszédközségünk: Szá­tok, ahol rokonaink, imerőse- ink vannak. Együtt vagyunk velük jóban-rosszban. Közös iskolánk van, közös a föld­művesszövetkezetünk. A mi­nap jártam ott. Ök még kí­vülállók. Sokat beszélgettem a szátoki gazdákkal. Ök is látják a mi előrehaladásun­kat, követnének is, de még félnek Akikkel beszéltem azok már másképp látják a szövetkezetét. Egész úton az járt eszembe segítenünk kell nekik.. Javaslom, hogy a népfront vezetőség fogadja el javaslatomat... Menjünk el Szátokra és segítsünk az el­határozásban. Így jutott a_ tereskei nép­front túl a község határán, Vincze Péter javaslatát el­fogadták. S mentek a teres- keiek. Három alkalommal vol­tak Szátokon csoportosan, de aki szerét tehette, szabadide­jének jelentős részét a „szom­szédoknál” töltötte. S volt miről Beszélni a te­reskei népfront tagoknak. El­mondták, hogy náluk már a népfront elkészítette a távlati tervet. Meséltek arról, hogy amikor a szövetkezetbe ki­függesztették, állandó ember­gyűrű fogta körül. Igaz, nem kellett erről sokat beszélni, a szátokiak is látták. Ma már tsz-tagok saját példájukkal ér­veltek. Sokan elmondták: rie- kik sem volt könnyű, de nem bánták meg. A szátoki- akban nem csalódtak a teres- keiek. Követték őket, s nem sokkal utánuk Szátok is tsz- község lett. S hogy most mit csinál a népfront? Az elnökkel beszélgettem. Mint elmondta nem könnyű a helyzetük. Szakítani kell a régi munkastílussal. Ma már nem az a népfront feladata, hogy a nagyüzemi mezőgaz­dálkodás előnyeit jellemezze. S mint mondta, teljesen új irányú népfrontmunka kell. Továbbra is megtartják az oly nagy népszerűségnek ör­vendő előadásokat. Igaz, ma már a téma a tsz-tagokat ér­deklő időszerű kérdések. A minap állították össze a tervet. Hat előadást tarta­nak a munkaegységszámítás­ról és egyéb olyan dolgok­ról, ami a tsz-tagokat érdekli. Ezzel azonban a népfront munkája nem ér véget. Sze­retnék, ha a művelődési ott­hon valóban a község dol­gozóinak otthonává válna. A fiatalokkal nincs probléma, mert ha megszólal a zene, ott vannak. Az idősebbeknél azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Ezért kapott he­lyet tervükben a Idubesték rendezése, ahol idős és fiatal egyaránt feltalálja • magát. Ez a terv, de lehet, hogy ha­marosan megváltozik, mert a népfront vezetői nem zárkóz­nak el az új elől. Egy cél lebeg szemük előtt, olyan programot összeállítani, amely a község dolgozóinak érdek­lődését felkelti. — Hortobágyi —

Next

/
Thumbnails
Contents