Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-20 / 15. szám

«U.AG PROfcÄT ARJAI, EGYESÜLJETEK! [iepu|sag A* MSZMP NÖGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM. ARA: «0 FILLÉR 1960. FEBRUÁR 20. Gazdaságilag is szilárdítsuk meg úi termelőszövetkezeteinket A pásztói járás szövetkezeti és tanácsi vezetőinek értekezletéről Szerdán Pásztón a tavaszi felkészülésről, az újonnan alakult szövetkezeti községek s a területileg jelentősen megnövekedett szövetkezetek gazdasági megszervezéséről tanácskoztak a tanácsi s a szövetkezeti elnökök. A tanácskozás középpont­jában az új szövetkezetek gazdasági megszervezése állt Beszéltek arról, hogy az új szövetkezetnek rendel­keznie kell mindazon eszkö­zökkel, amelyek az adott gaz­dálkodáshoz szükségesek. E tekintetben nagy jelen­tőségű a tavaszi vetéshez szükséges vetőmagvak össze- vitele. Némely községben ha­nyagolják ezt a munkát. A minta-alapszabály sze­rint a vetőmagot a belé­péskor mindenképpen biztosítani kell. A bevitt területre szükséges vető­magnak visszatartásáról akkor is gondoskodott vol­na a gazda, ha nem lép be a termelőszövetkezet­be. Tehát minden községben van elegendő kukorica, árpa, zab s aprómag, ami a szö­vetkezetek vetéstervének tel­jesítését biztosítja. Problémaként jelentkezett a termelési tervek elkészí­tése is. Tíz termelőszövetke­zetnél még nem készült el a terv. Enél'kül nehéz a nagy­üzemi munkaszervezet ki­alakítása, amely a termelési feladatok jó végrehajtásának az alapja. Ami a termelést, a terme­lésre való felkészülést illeti: a tanácskozás helyes irányt szabott meg. Töb­bet termelni, mint a múlt évben! Biztosítani a ve­tésszerkezet helyes ará­nyait, különös tekintettel a kukorica és a burgonya termelésére. A régi szövetkezetekben — ahogy az idő engedte — hoz­zákezdtek az őszi vetések ápolásához. Védekeztek - a felfagyás ellen. Az erdőkürti, az egyházasdengelegi, a mátraszőllősi és a palotási termelőszövetkezetekben el­kezdték a vetések fejtrágyá­zását. A tanácskozáson — nagyon helyesen — kellő módon foglalkoztak a talajerőpótlás­sal. A tsz közös területein emelni kell a termésátlago­kat. Ennek módja a több szervestrágya, műtrágya használásával és pillangós takarmányok termelésével biztosítható. Ha a közös ál­latállomány kevés, akkor a szükséges trágya egyrészét a háztáji állatok trágyájából kell biztosítani. A tanácskozás résztvevői megvitatták még a közös ál­latok elhelyezésének problé­máit, s a takarmányozás legidőszerűbb feladatait is. Egyre több termelőszövetkezet csatlakozik a pásztói Szabadság Tsz kukoricatermesztési versenyfelhívásához Alig pár hete, hogy a pász­tói Szabadság Tsz kukorica­termesztési versenyre hívta a megye termelőszövetkezeteit. Vállalták, hogy holdanként 30 mázsa csöveskukoricát termelnek. A jó példa ragadós. A felhívás elhangzása óta a szécsényi járás 13 szö­vetkezete csatlakozott a versenyhez. Például a ságújfalui tsz 60 kh-ra növeli a hibridkukorica vetésterületét. 30 kh-on elérik a 30 mázsás átlagtermést. Szerdán a palotási Május 1 és a mátraszőllősi Rákóczi ter­melőszövetkezetek is be­jelentették csatlakozásu­kat a versenyt kezdemé­nyező pásztóiaknak. A hibridkukorica termesztés iránti nagy érdeklődés ért­hető. Hiszen állattenyészté­sünk fontos takarmánynö­vénye. Nagy keményítőértéké­nél fogva elsősorban hizlaló takarmány. Csalamádénak, silókukoricának termesztve, állattenyésztésünk nélkülözhe­tetlen zöld- és silótakar­mánya. Sikeres króm-kísérletek fejeződtek be a Vasötvözetgyárban Szálay János főmérnök, a ha­zai nikkelgyártás egyik meg­alapozója az 1959-es év első napjaiban krómkísérletekhez kezdett a Vasötvözetgyár kí­sérleti kis kemencéjében. A nógrádi iparmedencében már eddig is nagy tekintélyt és elismerést szerzett főmér­nök a külföldön nagyon el­terjedt háromlépcsős eljárás­sal szemben az egylépcsős technológiát alkalmazta, s az ugyancsak albán ércből nem egészen másfél hónapos kísérlet­Az elmúlt évben több mint 7 millió fnrintnt, ebben az évben 10 millió fnrintnt takarítanak meg fiataljaink A megyei KISZ Bizottság a napokban összegezte az el­múlt év eredményeit. A múlt év elején meghirdetett taka­rékossági mozgalom és a közhasznú munkák igen nagy népszerűségnek örvendtek. Ezt bizonyítják most a szám­szerű eredmények is. Az elmúlt évben megyénk fiataljai 7,188 720 forintot je­gyezhettek fel takarékossági számlájukra. A legjobb ered­ményt a salgótarjáni alap­szervezetek érték el, akik 2,165 900 forintot takarítottak meg egy év alatt, de nem sokkal maradtak, a 3 millió alatt a salgótarjáni járás és a balassagyarmati fiatalok sem. A fiatalok az elmúlt évben 172 472 óra közhasznú társa­dalmi (munkát végeztek el. Ott voltak a tsz létesítmé­nyek építésénél, a tsz mező- gazdasági munkáknál, az anyag gyűjtésénél és men­tésnél, a művelődési otthonok építésénél, a KISZ helyiségek javításánál, a sportpályák építésénél és javításánál, az üzemrendezésnél és parkosí­tásnál. A fiatalok ebben az évben is tovább folytatják takaré­kossági mozgalmukat és a közhasznú munkák végzését. 1960-ban 10 millió forint megtakarítást tűztek ki célul, valamint 100 000 óra társa­dalmi munka elvégzését. A KISZ szervezetek már meg­kezdték a felmérést, hogy milyen területeken tudják megvalósítani nagyszerű vál­lalásukat. sorozattal megfelelő minő­ségű ferro-krómot állítot­tak elő. A saválló acélgyártáshoz szükséges mennyiségű kró­mot, a nikkelhez hasonlóan, külföldről biztosítják. Az első hazai krómkísérlet sorozatban Szalay főmérnök a külföldivel azonos mi­nőségű, egy százalék alatti karbon tartalmú fémet állított elő, s a kiskemencés kísérletei közben kidolgozta a nagyol- vasztós kemencés kísérlet technológiáját is. Ennek alap­ján rövidesen, még február­ban megkezdik Zagyvarónán a 4-es számú nikkeles kemen­cében a króm előállításának nagyüzemi kísérleteit- A sikeres kísérletek beje­lentése nagy elismerést vál­tott ki a felsőbb pártszervek, kohászati és gazdasági szak­emberek részéről Szalay fő­mérnök iránt- Nagy mennyi- .ségű alkalmas ércet ajánlot­tak fel máris a Vasötvözet­gyár részére, s valószínű, még az idén felépül egy új, nagy­teljesítményű kemence is Zagyvarónán a nikkel és króm párhuzamos gyártásá­nak bitosítására. A beruházásokra is terjesszük ki a munkaversenyt Három vállalat kezdeményezése a Zagyva II. építésénél Megyénk jelenleg építés alatt álló legnagyobb léte­sítménye a Zagyvapálfalvi Üveggyár új gyárrész'ege, a Zagyva II. A gyár és a kivitelerő vállala ok. vez - tői a napokban megbeszé­lést tartottak. A VII. pártkongresszus és az or­szággyűlés legutóbbi ülés­szakának határozatai alap­ján az alábbi megállapo­dást kötötték a jelentős beruházás határidőre tör­ténő végrehajtása érdeké­ben: Figyelemmel kísérve pár­tunknak és kormányunknak azt a törekvését, hogy a nép­gazdaság fejlesztésével, ezen belül is a beruházások gazda­ságos, pontos és jó minőségii végrehajtásával teremtsük meg a népjólét, a népgazda­ság erősödésének további fel­tételeit, elhatároztuk, hogy a Zagyvapálfalvi Üveggyár új gyárrészlegének építését a ki­tűzött határidőre befejezzük. Ennek nyomán a gyár dolgo­zói az új kemencét 1960 ápri­lis 4-én, hazánk felszabadulá­sának 15. évfordulóján átve­hetik és befűthetik. Ismeretesek előttünk azok a tények, hogy 1960-ban az ál­lami beruházások volumene 16 százalékkal lesz magasabb, mint az elmúlt évben volt. Az összes kiadások csaknem 40 százalékát a nemzeti vagyon növelésre fordítjuk ebben az évben. Ez azt is jelenti, hogy a hároméves tervben az ere­detileg előirányzott 32 mil­liárd forint helyett — régi áron számítva — 40,2 milliárd forintot fordít országunk be­ruházásokra. Az a hatalmas összeg — több mint 20 mil­liárd forint —, amelyet eb­ben az évben is népgazdasá­gunk fejlesztésre fordítunk, sürgetöleg követelik meg a beruházási munkák megjaví­tását. Különsen vonatkozik ez Nógrád megyére, ahol az 1959 márciusi 6-i központi bizott­sági határozat végrehajtásá­ban nagy a lemaradás. Bár az elmúlt évben számottevően csökkent a megyében a befe- fejezetlen beruházások állo­mánya, azonban még mindig nem sikerült előrehaladni megfelelően a beruházások, az építkezések határidőre tör­Üj iskola épül Homokterenyén Homokterenye község 1960. évben új iskolát kap, írja le­velében Fonád Imre vb. elnök Községünk örömmel vette tudomásul azt, hogy megkap­juk az új iskolát. A község kiveszi az építésből a részét, de a községfejlesztési alapból is 200 ezer forinttal segítjük az iskola építését. Február 7-én az egész község meg­mozdult a romos épület elta­karításához, a tsz pedig tár­sadalmi munkával vállalta a romok elszállítását és 40 ezer tégla helyszínre való szállítását, amely február 14-én megtörtént. A munkák­ból több mint 400 ember vette ki a részét. Műszaki értelmiségi tanácskozás Salgótarjánban Nagyszámú résztvevővel ta­nácskozást tartottak a mű­szaki értelmiség részére ezen a héten Salgótarjánban. A tanácskozás előadója Vonsik Gyula elvtárs, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője vitaindító beszédében utalt arra, hogy egyre növek­szik a műszaki értelmiség sze­repe a szocializmus építése során. Megyénkben azonban mind a műszaki értelmi­ség számát, mind felké­szültségét tekintve hiány van, elmaradás tapasz­talható az országos átlag­tól. A feladatok nagyságát alá­húzza az a tény is, hogy még mindig nem indul ki elég kezdeményezés a mű­szakiak részéről, növelni kell az alkotó kedvet. Tapasztal­ható az is, hogy egyes moz­galmi és gazdasági vezetők helytelen maagtartást tanúsí­tanak a műszaki értelmiség irányában. Viszont a műszaki értelmiséggel is előfordul, hogy politikai tartalom nél­kül akarja megoldani a feladatát. A vita során többen, pél­dául Mándoki Andor a Sál-ben gótarjáni Acélárugyárból szó- vátették, hogy jobban kell tu­datosítani azt a műszaki fej­lődést, amit a Szovjetunió el­ért. A Zagyvapálfalvi Üveg­gyárból és máshonnan is a külföldi tanulmányi utak na­gyobb lehetőségét sürgették. Általában a vitából kitűnt, hogy a párt és a műszaki ér­telmiség közötti kölcsönös bi­zalom alapján, a műszaki fejlesztés anyagi lehetősé­geinek jobb felhasználásával gyorsabban haladhatunk előre megyénkben is a technikai­műszaki színvonal emelésé­ténő befejezése tekintetében. Ennek jelentősége pedig az idei évben még nagyobb. A megyei Építőipari Vállalat például a tavaly teljesített 163 millió forintos termelési értékkel szemben az idén 230 millió forintos tervet kapott. A megyei tanács 1980-ban 42 millió forinttal többet fordít­hat a megye fejlesztésére, mint az elmúlt évben. A beruházások nagy nép- gazdasági jelentősége, az erre fordított megnövekedett ösz- szeget parancsolólag írják elő, hogy egy-egy beruházást mi­nél előbb befejezzünk, az új létesítmények a lehető legrö­videbb időn belül nem mint fogyasztók, hanem mint ter­melők, új értékeket adó egy­ségek jelentkezzenek, hozzá­járulva ezzel a termelési, ter­melékenységi, önköltségi cél­kitűzések végrehajtásához, a nemzeti jövedelemnek 1957- hez viszonyított 25 százalékos növeléshez. Ez egyben a má­sodik ötéves tervre való fel­készülést, annak minél jobb megalapozását biztosítja. Tisztában vagyunk azzal, hogy a beruházási munka megjavítása elsőrendű poli­tikai kérdés. Az új, korszerű létesítmények üzembe helye­zése tovább szélesíti azt az alapot, amelyen népgazdasá­gunk erősödve, a dolgozók életszínvonala is tovább emel­kedhet. Elhatároztuk, hogy a 157 millió forintos költséggel épülő új Zagyvapálfalvi üveg­gyárat határidőre, április 4-re befűtésre alkalmas állapotba hozzuk. Az új gyár üzem be­helyezésével a termelés 56 százalékos növekedése melleit megnövekszik az elsőrendű minőségű üvegtermelés aránya is. A kitűzött cél elérése érde­kében megjavítjuk a beruházó és kivitelező vállalatok együttműködését. Operatív,, gyors intézkedésekkel elhárít­juk a munkálatok akadályait, a rendszeres és személyes együttműködéssel megteremt­jük a gyors intézkedések le­hetőségeit. A munkaközbeni ellenőrzés javításával, a fon­tossági sorrend megállapításá­val biztosíthatjuk a rendelke­zésünkre álló idő maximalis kihasználását. Ügy gondoljuk, hogy elhatá­rozásunk követésre talál. Sze­retnénk, ha a szocialista mun­kaverseny minél hatékonyab­ban kiterjedne a beruházások területére is, mert ez a nép­gazdaság erősödésével együtt valamennyi dolgozó legszemé­lyesebb érdeke is. A Zagyvapálfslvi Üveggyár, mint beruházó vállalat nevében TAKÁCS JÓZSEF HAÄN GYULA párttitkár főmérnök KATONA GYULA igazgató A megyei Építőipari Vállalat, mint építési fővállalkozó nevében: pálfalvi kälmAn patay árpád párttitkár főmérnök JANCSO KAZMÉR igazgató A Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár, mint szerelési fővállalkozó nevében: CSIKÄN LAJOS KUCZIK GYÖRGY párttikár főmérnök RAUCH IVAN igazgató Megnyílj- a salgótarjáni új önkiválaszta cipőbolt­E hét elején adták át a for­galomnak megyénk egyik legmodernebb árudáját, az önkiválasztó cipőboltot Sal­gótarjánban. Az új cipőbolt­ban mintegy 400 féle modell várja a vásárlókat. Impozáns az új cipőbolt felirata, kirakata. Már az első napon is sok százan keresték fel az üzeletet. Az első vasárló az új cipőboltban.

Next

/
Thumbnails
Contents