Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-17 / 14. szám

NÓGRÁDI mAO FSOUfTABJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság RÉTSÁG SZÖVETKEZETI KÖZSÉG Balassagyarmat és Szécsény után a harmadik járási szék­helyünk Rétság is termelő­szövetkezeti község lett, mi­után a község dolgozó pa­rasztjainak zöme úgy hatá­rozott: termelőszövetkezetben dolgozik tovább. Az új termelőszövetkezet az alakuló közgyűlést is meg­tartotta az elmúlt hét végén. NÉPFRONT ISMERET- TERJESZTŐ ESTEK A megye községeinek mint­egy 70 százalékában ezen a télen is nagy érdeklődés kí­séretében tartja a Hazafias Népfront esti ismeretterjesztő előadásait a dolgozó paraszt­ság . számára. Az előadássorozat kereté­ben politikai, természettudo­mányos és mezőgazdasági szervezéssel kapcsolatos kér­désekről van szó a szép számmal látogatott esteken s a tematika sok hasznos is­merethez segíti a hallgató­kat. Czottner Sándor elvtárs képviselői beszámolóval nyitotta meg a szuhai művelődési otthont Ünneplőbe öltözött az egész falu vasárnap reggelre. Az emberek jórészt a még friss mészszagú művelődési otthon táján ütöttek tanyát, várni a kettős esemény kezdetét: amikor felavathatják azt az épületet, amelyben ezentúl művelődni, szórakozni nyílik tág lehetőség, s ahol ezen a délelőttön Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter tart képviselői beszámolót. A Szuhai Petőfi Művelődési Otthonban a zsúfolásig telt nagyteremben délelőtt II órakor került sor Czottner elvtárs be­számolójára, aki igen nagy segítséget nyújtott az otthon megépüléséhez. Bevezetőként a nemzetközi helyzet jelenlegi állásáról szó­lott, a hidegháborús állapot megszüntetését szolgáló poli­tikáról, a kormányfői talál­kozók messzemenő lehetősé­geiről, a leszerelés kérdései­ről. A világpolitikai események mellett azonban itthon sem állt meg az élet. Hazánkban — mondotta —, egyre job­ban, szebben, kulturáltabban élűnk. Közismert dolog, hogy nálunk eszik a legtöbb húst, zsírt; nem tudunk annyi ke­rékpárt, motort, rádiót, tele­víziót gyártani, amit el ne kapkodnának. Szuháról szólva megemlí­tette, hogy a község egy har­mada a felszabadulás után épült. A sok szép, új ház­ban valamikor csak az in­téző lakhatott volna. Ven­déglő, szeszfőzde, daráló lé­tesült, 1951-ben kigyúlt a fény a faluban, s ebben az év­ben iskola és nevelői lakás épül állami beruházásból a most elkészült művelődési otthon mellett. A párt Vll. kongresszusáról szólva megemlítette Czottner elvtárs, hogy az építés folya­matát szeretnénk meggyorsí­tani. Ezt szolgálta a kongresz- szus tiszteletére indult munkaverseny is, amely­nek az volt a célja, hogy már 1959-ben elérjük az 1960-ra tervezett termelési tervet. A mezőgazdaság kérdéseiről szólva hangsúlyozta: meg kell teremteni minden szükséges feltételét annak, hogy a még egyénileg dolgozó parasztokat meggyőzve, velük együttmű­ködve, a következő években befejezzük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ez­zel is-, közelebb hozzuk azt a napot, amikor a szocialista társadalmi rend teljes győ­zelmet arat hazánkban, s megteremtjük a dolgozó nép anyagi és kulturális színvo­nalának további és állandó emelését. Czottner Sándor elvtárs nagy érdeklődéssel hallgatott beszámolója után értékes és tartalmas műsorral mutatko­zott be a község iskolai kó­rusa és színjátszó csoportja, délután pedig hangulatos, hajnalig tartó táncmulatságot rendeztek a szuhai fiatalok, * A képviselői beszámolók során az elmúlt héten Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára a Salgótarjáni Acélárugyárba látogatott el, s tartott nagy érdeklődéssel kísért tájékoztatót. Több mint 93 millió forint a szénmedence fejlesztésére A szénbányászat ebben az évben is jelentős összeget kap népgazdaságunktól, s kö­zel 2 milliárd forintot fordít a magyar bányászat fejlesz­tésére. A csaknem 2 milliárd fo­rintból jelentős az az összeg, amelyet a nógrádi szénmedence ipari beru­Kezdődik a közös munka új termelőszövetkezeteinkben ISMERKEDNEK A KÖZÖS MUNKÁVAL AZ ÖRHALMIAK Bekecses, melegen öltözőt L; villával fe’fegyverkezett em- Derek rakják a trágyát a ko csikra, amelyek aztán viszik a földekre. Több mint 700 kocsi trágyát hordanak ki a földekre. Bőven van hor- danivalő. Ez a mennyiség 40—50 gazdától kerül ki és mire újra szükséges lesz, megint hozzáfoghatnak. De már akkor nem a szűk ud­varokba tároltatják a kocsi­kat, hanem a közös telepről szállítják majd. Munkaerő is van bőven. Ta­lán sokan is vannak. De nem utasítanak vissza senkit, aki jön, mert fő a munkakedv. Rövidesen aztán a földeken kezdik a munkát. KÉT NAP ALATT KÖZEL 500 MÄZSA TAKARMÁNYT HORDTAK ÖSSZE A tereskei Kossuth Tsz ma­jorságában szinte elszédül a szem a munkálkodó emberek láttán. Az egyik oldalon szecsKavágó zúg, messziről hordja a szénaport a szél. A másik oldalon két hatal­mas kazal van kialakulóban. Mindkettőn dolgoznak. Már napok óta hordják a tereskei gazdák a közösbe a ta*ar- mányt. Két nap alatt közel 500 mázsát hordtak össze szénát, lucernát, lóherét, za­bosbükkönyt vegyesen. Az irodával szemben ké­szülő épületen dolgoznak az emberek. Régi cselédlakáso­kat alakítana* át a megnö­vekedett szarvasmarha állo­mány elhelyezésére. Közel 150 darab szarvasmarhája lesz a tsz-nek és az állatok­nak biztosítják a takarmányt is, hiszen ebből is több lesz 700 mázsánál. JÓ ÜTEMBEN HALAD A FELÉRTÉKELÉS PATAKON Patakon is megindult az élet a termelőszövetkezetben- Míg a termelőszövetkezet régi tagjai folyamatosan vég­zik a soronkövetkező mun­kákat, addig a felértékelő bi­zottság járja azokat a gazdá­kat, akik újonnan léptek be a termelőszövetkezetbe, hogy az értékelés után minél előbb egyenesbe jussanak­Rövidesen végezne* az ér­tékelési munkával és a ter­melőszövetkezet vezetősége hozzáfog a megváltozott vi­szonyoknak megfelelően a tervek elkészítéséhez. A ter­vezés munkája mellett meg­kezdik a munkát a földeken is. SZÉCSÉNYFELFALU IS , A KÖZÖS JÖVÖN DOLGOZIK Nagy a sürgés-forgás a szécsényfelfalui utcán. Az Egyetértés Termelőszövet*e- zet elkezdte a közös munkát. A vezetőség számbavette, hogy a tagoknál mennyi trá­gya vár kiszállításra, mert úgy határoztak, hogy még a tél folyamán kihordják a ta­gok udvaráról az- istálló­trágyát. A fogatos brigádból 8—10 fogat állandóan trágyát hord most már napok óta. A 10 kh hold területű cukorrépa- földre már kihordták a trá­gyát. Ezen 'felül mintegy 30 k-h-s táblát trágyáznak le. A tagok egymás után mennek be a termelőszövetkezet iro­dájába, hogy az udvarukon levő trágyát hordják ki a kö­zös földekre. házására ad a népi állam: ebben az évben 93,8 millió forintot. Ebből az összegből az idén kétmillió forintot fordítanak a bányák további gépesítésé­re, kétmillió 200 ezer forin­tot pedig a meglévő üzemek munkavédelmi, üzemegész­ségügyi helyzetének további javítására költenek. Ebből a pénzből megépül a többi kö­zött a gusztávi bánya für­dője, a nagybátonyi melegedő, a salgótarjáni műhely dol­gozói számára pedig öltözőt és mosdót építenek. Nem ke­vesebb, mint 600 ezer forin­tot a tanbánya fejlesztésére irányoz elő a szénbányászati tröszt ez évi beruházási ősz- szege. A bánya 1960. évi beruhá­zási kerete közel 7 millió fo­rintot biztosít lakások építé­sére és kommunális beruhá­zásokra. Nagy összeget fordítanak ebben az évben a nagy­bátonyi vízellátás gyöke­res megjavítására: a régi hálózat bővítésére, új há­lózat építésére. Ezzel megszüntetik a gya­kori vízhiányt az új bánya­városban. A munkaverseny hírei A tűzhelygyáriak 1.8 milliós vállalása A Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregységében az 1960, évi versenyfeladato­kat mindenekelőtt az önkölt­ség csökkentésére, a műszaki fejlesztésre irányították. Elhatározták, hogy ebben az évben 96 tonna import kokszot, 50 tonna nyersvasat és 50 tonna töredékvasat, 1 tonna fémszilíciumot, 150 tonna szintétikus homokot takarítanak meg. A szürke öntvény selejtjét az 1959 évi 7,5 százalékos átlagról 6 szá­zalékra szorítják le. A kulcsöntésnél több mint 1 százalékos selejtcsökkentést vállaltak. Az anyagtakarékos­sági és önk,öltségcsökkentési célkitűzések megvalósítását segíti a technológiai osztály A Bányagépgyárban Surányi Imre 27 tagú brigádja el­határozta, hogy február 25-ig elkészítik egy új gyártmány, a felfüggeszthető bányabeli kaparószalag prototípusát. Ké­pünkön a brigád megbeszélést tart. dolgozóinak elhatározása, hogy március 31-ig az összes rezsi anyagnormákat felül­vizsgálják. Tizenöt pontban foglalták össze a műszaki fejlesztésre vonatkozó vállalásokat. Az önköltség csökkentésére és a műszaki fejlesztésre vonatozó felajánlások értéke megha­ladja az 1,8 millió forintot. Újabb brigádok alakulnak a Bányagépgyárban A Zagyvapálfalvi Bánya­gépgyárban jól bevált a bri­gádok versenye. Ezt a moz­galmat folytatják tovább eb­ben az esztendőben is. A Dó­zsa György munkabrigádja példájára egymásután alakul­nak a gyár forgácsoló mű­helyében a munkabrigádok. Legutóbb Juhász József veze­tésével jött létre egy ilyen kollektíva. Ezek a brigádok általában a termelékmység növelésére, a megmunkálási idő csökkentésére tesznek vállalást. Az öntöde dolgozói olyan ígéretet tettek, hogy az anyagtakarékosság mellett 2,5-ről 2 százalékra csökken­tik a selejtet. A műszaki dolgozók azt vál­lalták, hogy új technológiát dolgoznak ki a hegesztésre és a hőkezelésre vonatkozóan. Az új villamos edzőkemence üzembehelyezésével a hajtó­műgyártásnál és a fogaske­rekeknél érnek el jelentős mi­nőségi javulást. A szilárd, erős termelőszövetkezetekért akiket már a szervezés ide­jén úgy jelölt meg, mint a megalakítandó termelőszövet­kezet vezetőit, akikkel szíve­sen dolgozna együtt. A ve­zetők iránti bizalom nagy lendületet adhat a közös munkának. A most megjelent közle­mény nagyon határozottan, világosan megjelöli a ter­melőszövetkezetek előtt álló legfontosabb feladatokat- A tavalyi év bebizonyította, el­érhető a szövetkezeti mozga­lom nagyarányú, számszerű fejlesztésével együtt a mező- gazdasági termelés színvona­lának emelkedése is- A múlt év tavaszán alakult és a kö­zös munkát azonnal elkezdő termelőszövetkezetek a község előző évi termésátlagait nem­csak elérték, hanem jelen­tősen túl is szárnyalták. A most alakult új termelő- szövetkezeteinknél ugyanúgy, mint a régebben működő ter­melőszövetkezeteknél a to­vábbhaladás legfontosabb fel­tétele továbbra is a megszi- lárdítási munka sikeres vég­zése. Ez az az alapvető fel­tétele a jelenlegi helyzetben annak, hogy a mezőgazdasági termelést az idén 4,9 száza­lékkal, a felvásárlást pedig 8,9 százalékkal növeljük. Hogy a feladatokat sikeresen hajtsuk végre, minden erőn­ket a megszilárdításra kell fordítanunk. A sikeres to­vábbhaladás egyik kérdésé­nek a politikai feladatok jó elvégzését kell tekintenünk. A közlemény helyesen szor­galmazza a párt- és KISZ- szervezetek létrehozásának szükségességét új termelőszö­vetkezeteinkben, hiszen a pártszervezetek rendszeres felvilágosító munkája nélkül könnyen türelmüket, kedvü­ket veszthetik az új utat vá­lasztott, de kezdeti nehézsé­gekbe ütköző dolgozó parasz­tok és így az ellenség köny- nyen megingathatja a jövőbe vetett hitüket. A pártszerve­zetek nagy segítséget adhat­nak a tagok közösségi életé­nek fejlesztéséhez, a szövet­kezeti élet, a szövetkezeti tu­dat kiformálásához. Gyakran hallani, ha rossz a kezdés, rossz lesz a foly­tatás is. Dolgozó parasztsá­gunk úgy szeretné, ha ez a közös kezdés jó lenne és a további munka méltó folyta­tása lenne a jó kezdésnek. Örhalomban, Tereskén, Hé- halomban, Hugyagon és Szé- csényfelfaluban, de másutt is az emberek nagy lendü­lettel foglalkoznak a közös gazdálkodás alapjainak lera­kásával. Mindenütt bizakodva várják a tavaszt. Készülnek a tavaszi munkákra, cserélik a vetőmagot, hordják össze a takarmányt, kötik a szerző­déseket, készítik a terveket, s formálják a munkaszerve­zeteket. A közös szép tervek, a saját erőből építendő istál­lók, a bevezetett új gazda­sági ágak, a dolgozó parasz­tok nagyotakarását, alkotó kedvének kibontakozását je­lentik. Ä most megjelent közle­mény ' bizonyítja, a párt tán- toríthatatlanul harcol az új szocialista falu kialakításáért. Az új utat választott dolgozó parasztság sikerei a párt si­kerei is, mert e hatalmas tör­ténelmi jelentőségű forra­dalmi munka ihletője maga a párt, a munkások, parasz­tok, az egész dolgozó nép leg­igazibb forradalmi pártja. A termelőszövetkezeti moz­galom új, jelentős állomáshoz érkezett. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága 1960 február 12-i üléséről kiadott közlemény megállapította, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom újabb fejlődése eredménye­képpen a szocialista tulajdon mezőgazdaságunkban is túl­súlyba jutott: az ország szántóterületének 70 száza­léka tartozik az állami gaz­daságokhoz és a termelőszö­vetkezetekhez. Rendkívül nagyjelentőségű győzelmi jelentés az, amely azt jelenti, nincs messze az az idő, amikor falun is tel­jes győzelmet arat az egyre diadalmasan előrehaladó, si­kert sikerre halmozó szocia­lista társadalmi rendszer. Ez a győzelem pártunk három­éves helyes agrárpolitikájá­nak, egész társadalmi rend­szerünknek hatalmas győzel­me. Győzelem, amelyet a munkásosztály és a dolgozó parasztság közösen, a munkás­paraszt szövetség erős.tése- nak jegyében ért el. Győze­lem ez, amely lelkesíti, nagy­szerű tettekre buzdítja az egész dolgozó magyar né­pet. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás útjára lépett dol­gozó parasztság helyes elha­tározása új távlatok elé ál­lítja a falu népét: Kitárul a látóhatár, a dolgozó paraszt most próbálgatja szemét a nagyobb távlatokhoz. A kis látókörhöz szoKott emberek megkönnyebbülten sóhajta­nak fel, kíváncsian, de bizo­nyos félelemmel ízlelgetik a közös munkát, s kapcsolód­nak bele most már a nagy közösséget érdeklő feladatok megoldásába. A régi gazdál­kodási formát alapjaiban megrázó forradalmi mozga­lom megyénk dolgozó pa­rasztságát is fellelkesitette, és magával ragadta. A mi dol­gozó parasztjaink is, látva a nagyüzemi gazdaságok, egyre nagyszerűbb eredményeit, megértették, hogy a nagy­üzemi szocialista gazdálkodás magasabb hozamokat biztosít, több árut termel és jobb életkörülményeket teremt a falu emberének és ez a falu előrehaladásának egyedüli biztos, járható útja, ez az előrehaladás biztos záloga. Az újtól való félelem nem egy dolgozó parasztnak oko­zott a mi falvainkban is ál­matlan, gyötrelmes, hosszú éjszakákat, hiszen nem mind­egy egy más világhoz, más gazdálkodási formához szo­kott embernek, hogy hogyan lesz tovább. A kommunisták és párton- kívüli munkások, dolgozó pa­rasztok és értelmiségiek fá­radtságot nem ismerő mun­kája segítette a dolgozó pa­rasztokat e fontos döntésben, a türelmes felvilágosító jó szó erejével. Az önkéntesség lenini elvének betartása és betartatása tovább növelte pártszervezeteink tekintélyét, tovább erősítette az évek óta egyre erősödő bizalmat, a párt és kormány politikája iránt. Az új útra lépett dolgozó parasztság megyénkben is ■uúgyszálván mindenütt el- ^Hfedt^a közös munkát, a kö- ■tz&Fpi ji -.dasága alapjainak le­ér. Waí. Az új termelőszö- ve :ezetek tagsága a falu legtekintélyesebb dolgozó pa­ras:. ojait választotta vezetői­nek, azokat az embereket,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents