Nógrádi Népújság, 1960. február (16. évfolyam, 10-17. szám)
1960-02-13 / 13. szám
Ci» ^3 PIOUIAUAl, KGYEBÜLJETKK) Népújság AX MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1960. FEBRUÁR 13 KÖVETÉSRE MÉLTÓ HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉS: Huszonkét milliäs anyagmegtakarításra vállalkoztak az acélárugyáriak — SZÁZNÁL TÖBB ÚJÍTÁS ÉS MŰSZAKI INTÉZKEDÉS — A Salgótarjáni Üveggyár finom- csiszoldájából szinte megszámlálhatatlan meny- ' nyiségü ízléses i dísztárgy került már a hazai és a nemzetközi piacra. Képünkön: Jan- dala Károly mű- ' vezető és Venczel Rudolf, aki a ter- | vek alapján a csiszolt üvegárúk első darabjait ké- t szíti el, egy új mintájú váza ké- i szítését beszélik meg. A . napokban tartották termelési tanácskozásaikat a Salgótarjáni Acélárugyár munkásai, műszaki dolgozói- A műhelyenként és üzemrészenként megtartott tanácskozásokon a gyár mintegy háromezer munkása vett részt és több száz azoknak az egyrészt elhangzott, másrészt javaslatként benyújtott ötleteknek, újításoknak a száma, amelyek az elmúlt hetekben, vagy a termelési tanácskozásokon hangzottak el a termelés színvonalának növelésére. Az idei tervek ismertetésén túl az üzemek vezetői bejelentették, hogy az összesített munkafeljánlások alapján a :felszabadulás évfordulója tiszteletére indult munkaversenyben a gyár egésze 22 millió forint értékű anyag megtakarítására vállalkozott az idén és hogy a tervek mennyiségi túlteljesítését csak az évközben általuk megtakarított alapanyagból fedezhetik az egyes üzemrészek. HOGYAN TELJESÍTHETŐ A PÓTMEGRENDELÉS? A kommunista munkások javaslatára történt ilyen irányú kezdeményezésnek igen nagy hatása lett a gyár dolgozóira, mivel csaknem naponta érkeznek a gyárhoz a különféle pótmegrendelések, amelyek természetesen az eredeti tervek kisebb-nagyobb méretű túlteljesítését igénylik. Még csak másfél hónap tellett el az évből, de az eredeti terven felül máris 125 tonna soronkívüli export megrendelést kapott például a szegverő üzem. Egy sor pótmegrendelés érkezett már a gyár többi üzeméhez is, a győri Wilhelm Pieck Gyárból, a Dunai Vasműből és különösen az ország különböző mezőgazdasági gépgyáraiból. A munkások és mérnökök összefogása, közös munkája ezért a gazdaságos termelésre irányul és az újítások és műszaki intézkedések egész sorát foganatosítják általában az anyaggal, főleg pedig az alapanyaggal való takarékosság, az idei munkaverseny vállalásai va- lóraváltása érdekében. EGY A SOK KÖZÜL: 13 MILLIÓS ÓLOMMEGTAKAKÍTÁS A költségek csökkentése és az anyaggal való takarékosság érdekében a műszaki vezetés 44 témát dolgozott ki. s ezeket a műszaki fejlesztési tervekként foganatosítja. Ezek közül néhány jelentős intézkedés már közvetlenül a felszabadulási munkaversenyt segíti. Ilyen például az acélhuzalok hőkezelésénél, úgynevezett edzésénél, a sópatentozás alkalmazása. Az acélhuzalok hőkezelésénél eddig ólmot használtak- Most sófürdőben edzik az acélhuzalokat, amelyeket rugók és nagy teherbírású kötelek készítéséhez gyártanak. A só- patentozás bevezetésével évente 1 millió 300 ezer forint értékű importanyagot, nevezetesen ólmot takarítanak meg. MÁSFÉL HÓNAP ALATT HATVANNÁL TÖBB ÚJÍTÁS Az év első másfél hónapjában hatvannál több újítás is érkezett a gyár újítási irodájához, amelyek csaknem egytől egyig a gazdaságos termelés és az anyagtakarékosság elősegítői lehetnek. A felszabadulási munkaverseny sikere érdekében benyújtott újítások közül különösen kiemelkedik Kádár Jánosné vegyészmérnök és Szabó Gyula technikus újítása. A már elvégzett kísérletek után benyújtott javaslatok szerint az acélhuzalok gyártása közben úgynevezett „kimelegítés” helyett pácvédő sók oldatán vezetik át a huzalokat, amely megakadályozza a hidrogén diffúziót. Az eddigi kísérletek már igazolták, hogy a mérnök asszony és Szabó Gyula újításának alkalmazásával az acélhuzalok mechanikai tulajdonságai nem változnak meg, ugyanolyan az acélhuzalok tulajdonsága a pácvédő só alkalmazásával is, mint azelőtt, a „kimelegítés technológiájának alkalmazásakor volt. További kontroll kísérletek folynak ennek az újításnak üzemszerű alkalmazásának előkészítésére. Bevezetése esetén több mint félmillió forint értékű gázt és rvillamosenergiát takarítanak meg évenként a huzalműben. PONTOS MÉRETEZÉS AZ ANYAGFELHASZNÁLÁSNÁL A gazdasági szerszámgyár munkásai 440 tonna alapanyag megtakarítására vállalkoztak az idei munkaverseny indulásakor, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom erőteljes terebélyesedését követően a mezőgazdaság nagyobb szerszám és alkatrész igényeinek kielégítésére 260 tonnával túlteljesíthessék mennyiségi terveiket- E jelentős alapanyag megtakarítást úgy érik el, hogy a különböző gyártmányok: a fejsze, a kalapács, a vasvilla, a csákány, stb. gyártásához szükséges anyagot az eddiginél pontosabb méret szerint vágják le. Sokszor előfordult ugyanis, hogy például az 50 dekagrammos szerszám készítéséhez 53—55, a 80 dekagrammos fejsze, vagy kalapács gyártáshoz 5—6 dekagrammal nehezebb anyagot vágtak le a méretezés és az anyagelőkészítés idején. így egy- egy szerszám készítésénél is 3—5 dekagramm alapanyag veszett kárba, vagy indokolatlanul a selejt nőtt ezáltal, mert hisz a megrendelő csak az általa kért súlyban volt hajlandó átvenni a GSZ gyártmányait. * Hasonló intézkedések történtek a hulladék- és selejt- képzödés megelőzésére a vas- és acélöntődében, a huzalműben és a hengerműben is. Az acélárugyár egészében száznál több újítás, ötlet és intézkedés segíti már az idei feladatok, a felszabadulási munkaverseny célkitűzéseinek elérését. A Salgótarjáni Acélárugyár munkásainak és műszaki dolgozóinak ilyen alapokra helyezett munkaversenye a párt és kormány politikájának helyes értelmezését, a gazdasági és politikai feladatok magasszintű gazdaság- politikai vezetéssel való végrehajtását jelentik. Nyolcvanöt százalékkal több áru a tervezettnél — Jól zárták az elmúlt évet Karancslapujtőn — A karancslapujtői Új Barázda Termelőszövetkezetben eredményes esztendőt zártak le a zárszámadási közgyűléssel. Az elmúlt esztendei gazdasági eredmények azt bizonyítják, a termelőszövetkezet újra bizonyságát adta annak, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés hozamainak növekedése a parasztemberek munkájának megkönnyítése, boldogulásuk csak a nagyüzemben, a termelőszövetkezetben lehetséges. A termelőszövetkezet az elmúlt gazdasági évben teljesítette tervét, amelyet az állat- tenyésztésben és a növénytermesztésben szoktak. korábban megA növénytermesztés jövedelme közel 80 ezer forinttal volt nagyobb az eredetileg tervezettnél. Ez annak a következménye, hogy a termelőszövetkezet bátran alkalmazta az elmúlt évben is a növény- termesztésben az élenjáró agrotechnikai módszereket. Jól alakult az állattenyésztés jövedelme is. Árutermelési tervük túlteljesítésében nagy szerepet játszott az állattenyésztés hozamainak alakulása, valamint az állathízlaKedden nyíkii a Magyar-Szovjet Mezőgazdasági Napok Gépeket vásárolnak Mátranovákon A mátranováki Rákóczi Termelőszövetkezetben már kialakították a brigádokat, munkacsapatokat, s mire megindul az igazi, tavaszi munka, már nem okoz gondot a tagok körében, ki hová tartozik? A növénytermesztési és állattenyésztési brigádban három-három munkacsapat van. A termelőszövetkezet tagjai jelenleg a trágyát hordják a határba. Pontosan, zökkenőmentesen megy a munka, sokat javult az ősz óta a munkafegyelem is a termelőszövetkezeti tagok körében. Tervezik a termelőszövetkezetben, hogy a 3004/2. rendelet értelmében még az idén vásárolnak egy traktort pótkocsival. A gép árának 25 százalékát a tremelőszövetke- zet saját erőből biztosítja, a többit az állam hitelezi meg- Szó van arról is, hogy a Rákóczi Tsz egy fűkaszálót és egy vetőgépet is vásárol, amennyiben erre lehetőség van. Benedek József, a Szécsényi Mezőgazdasági Technikum igazgatója, Faragó Gusztáv, a Szécsényi Tangazdaság fő- mezőgazdásza és Gömöri Henrik, a TIT agrárcsoportjának vezetője szól hozzá. Az ankét szüneteiben állat- bemutatót rendeznek a tangazdaságban. A megyei ankét után községenként rendeznek előadásokat a községi mezőgazdasági felügyelők. lás. A icárancslapujtői Új Barázda Termelőszövetkezet az elmúlt évben 85 százalékkal több árut adott az államnak a tervezettnél, s így az áru- termelési terv túlteljesítése révén 25 860 forint kedvezményhez jutottak. Növekedett a fel nem osztható szövetkezeti alap is, s így most már meghaladja a 740 ezer forintot. Emellett a termelőszövetkezetben jól alakult a munkaegység értéke is, 45,50 forintot fizettek munkaegységenként. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet férfi dolgozói átlagosan 13—15 ezer forintot Kerestek közösen végzett munkájuk után, mert ebben az összegben még nincs benne a háztáji föld jövedelme. A szorgalmasabb termelőszövetkezeti tagok természetesen ennél jobban jártak. Az ő jövedelmük elérte a 18—20 ezer forintot is. Uj üzletek építéséhez kezdenek, szakosítják a boltokat, bevezetik a fejlettebb kiszolgálási formákat Az 1960-as esztendő komolyabb mértékben elősegíti a megye ellátásának javítását is. A megyei tanács kereskedelmi osztályán már elkészítették, és illetékes, felettes szervek többé-kevésbé jóvá is hagyták az idei fejlesztési terveket. Eszerint különösképpen a megyeszékhelyen, új létesítmények segítségével is javítani kívánják a jobb ellátást, tökéletesíteni a kiszolgálás módját, minden terület lakóinak — így a perifériák dolgozóinak is — megkönnyíteni a vásárlást. Több sertést és szarvasmarhát hizlalnak az idén, mint tavaly — AZ ELMÚLT ÉVBEN NÉGYSZERESÉRE NŐTT A FELVÁSÁRLÁSA — HlZOTTSERTÉSEK Szép eredményeket ért el megyénkben az Állatforgalmi Vállalat a felvásárlásban. Az eredmények azt bizonyítják, hogy termelőszövetkezeteink tagsága, dolgozó parasztságunk egyre nagyobb kedvvel és szaktudással foglalkozik az állathizlalással. Kimagasló az eredmény, főleg a sertéshizlalásnál, de szépnek mondható a szarvasmarhahizlalásnál is. Addig míg 1958-ban 2794 darab hízottsertést vásároltak fel megyénkben, 1959-ben már 10 921 darabot. Közel négyszeresére emelkedett a sertéshizlalás, illetve a felvásárlás mértéke. A vágómarhából 1958-ban 8427 darabot, s ezzel szemben 1959- ben 10 628 darabot vásároltak fel parasztságunktól. Ezek a számok jellemzőek a nógrádi állathizlalásra, bár a sertéshizlalás nagy mértéke a rövid idő alatt megtérülő költségekkel, illetve haszonnal és a jó szerződéskötésekkel is magyarázható, egyéb előnyös tényezők mellett. A hízóállatok minősége egyre jobb. A sertéshizlalásnál egyre szélesebb körben térnek át parasztjaink a fehér hússertés hizlalására, a korábbi mangalica hizlalással szemben. A hízómarha állománynál is egyre javul a minőség, sőt több községben olyan jó, hogy sok tenyésztésre alkalmas állatot is talál megyénkben a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda. Az Állatforgalmi Vállalat tekintettel a korábbi, szép eredményekre, az egyre ütemesebb árutermelést kialakító termelőszövetkezetekre, ebben az évben is komoly tervek megvalósítását tűzte ki célul. Sertésből mintegy 12 ezer darab felvásárlása az irányszám, míg vágómarhából 11 300 darab. A sertésfelvásárlás közel 20 százalékkal növekszik a korábbi eredményekhez képest, míg a vágómarha felvásárlása csak kisebb mértékben. Az elkövetkezendő években na- gyobbmérvű lesz a vágómarha felvásárlása is, de jelenleg a termelőszövetkezetek nagyrészében a törzsállományok kialakítása folyik, amely egyelőre nem teszi lehetővé a fokozottabb felvásárlást. Míg a korábbi években az volt a gyakorlat, hogy az állathizlalás alapanyagának nagyobb részét felvásárlásból fedezték megyénkben is — tehát más megyékből hoztak hizlalásra állatokat — a jövőben az a cél, hogy sajáttenyésztésű állatok kerüljenek hizlalásra. Hízottsertésekből ez év szeptember 1-ig 7000 darabot kíván az Állatforgalmi Vállalat felvásárolni. Ebből a keretből szerződéskötések alapján már több mint 5000 darabot lekötöttek. A vágómarhából a tervszámokon felül újabb 500 darab felnőttmarhára kértek szerződéskötési keretet. A tervek szerint még az idén megkezdik Salgótarján Rokkant telepén egy új üzletház építését. Az üzletházban vegyesboltot és húsboltot kapnak a környékbeliek, hogy a háztartáshoz legszükségesebb napi vásárolni valóért ne kelljen a belvárosba gyalogolniok. Ugyancsak üzeletházat kap vegyesbolttal és húsbolttal a város egyik új települése, a Béketelep is. Mindkét üzletházban bevezetik az új fajta fejlettebb kiszolgálási módszereket, létesítenek önkiszolgáló részlegeket is az új boltokban. Befejezés előtt áll a város másik új településén, a, vásártéren az építkezés alatt álló üzlethelyiségek elkészítése. Itt tej boltot, kenyérboltot, dohányboltot, könyvesboltot, valamint háztartási boltot létesítenek. A háztartási boltot a jelenlegi Csemegeboltba helyeznék, a csemege-részleg pedig új, modernebb árudában látná el a környék lakóit. Jó a tervekben annak az új törekvésnek a megnyilvánulása is, hogy tovább fokozzák a boltok szakosítását. Erre vallanak a vásártéri új létesítmények is. De a lehetőségek szerint a megye több pontján elősegítik a szakboltok alakulását. A megyei beruházások közül legérdekesebbnek a do- rogházi bányásztelepülésen létesítendő élelmiszer és vegyesbolt ígérkezik. Ebben is — az előzőekhez hasonlóan — kombinálják majd az újfajta kiszolgálási módszereket a régi, hagyományos kiszolgálási formával. Ankéttal nyitják meg a Hazafias Népfront megyei bizottsága agrárcsoportja által rendezett Magyar—Szovjet Mezőgazdaság Napokat megyénkben. A megnyitó ankétet február 16-án délelőtt 10 órakor rendezik meg a Szé- j csényi Tangazdaság kultúrtermében. A megnyitó ankéten dr. Majoros József, a Mezőgazda- sági Szervezési Intézet szak- tanácsadója az országos konferencia anyagáról és eredményeiről • tart tájékoztatót. Ezután Ozsváth Zoltán közgazdász, a Megyei Tanács Mezőgazdasági OsztályánaK dolgozója, megyénk sajátos üzemszervezési problémáiról tart előadást. Az elhangzott előadásokhoz
