Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-06 / 2. szám

1960. január 6. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 7 Csökken a takarmányárpa és zab vetésterülete, növekszik a kukoricáé, zöldségféléket is termelnek a termelőszövetkezetek fl Német Kommunista Párt kommentárja a külföldi antiszemita provokációkról A növénytermelésben is eredményes változásokra szá­míthatunk 1960-ban, a múlt évhez viszonyítva. Általános fejlődési elvként valósítják meg egyre fokozottabban megyénkben is egyes nö­vényféleségek területének csökkentését, a hozamok nö­velésével szemben. Ez azt jelenti, hogy azonos, vagy kisebb területen nagyobb terméshozamokat érnek el termelőink. A kenyérgabona termelésé­ben némi növekedés lesz jö­vőre, viszont a takarmány- árpa és zab termőterülete csökken a kukoricával szem­ben. A kenyérgabona hoza­mának növelése is fontos feladat továbbra is, amit egy­re jobban elősegít a földek kulturáltságának növekedő foka és a gépesített munka többek között. A takarmány- árpával és a zabbal szem­ben a kukorica nagyobb táp­értékű, nagyobb átlagtermé­sű és sokkal nagyobb jelen­tősége van az állattenyész­tésben. Termelése tehát fon­tosabb, hasznosabb. Termelőszövetkezeteink egyre erőteljesebben működ­nek, amit tanúsítanak a múlt évi terméseredmények is. Jövőre a termelőszövetkezeti földeken is a hozamok nö­vekedése az elsődleges fel­adat. A termelőszövetkezeti művelés alatt álló szántók 26 százalékán termelnek ke­nyérgabonát és 33 százalé­kán takarmánygabonát. A ta­karmánygabonából 13 száza­lék kukorica lesz. Szálasta­karmányokat 26 százalékban vetnék, míg évelő pillangó­sokat 18 százalékban. Itt kell megemlíteni azt is, hogy számosállatonként 400 négy­szögöl fővetésű silókukoricát vetnek tsz-parasztjaink. Ez mintegy 1000 hold silókuko­rica vetést jelent. A városok­hoz közel levő termelőszövet­kezeteink a városok jobb zöldségellátásának érdekében k'isebb-nagyobb mértékben termelnek zöldségféléket a jöyőben. Az összes tanácsi vetéste­rület — ebben szerepelnek azok a földek, amelyeken még nem folyik termelőszö­vetkezeti gazdálkodás — 29,9 százalékán kenyérgabonát, 35 százalékán takarmánygabonát vetnek. A takarmánygabona területének 17,5 százalékán kukoricát, 10,3 százalékán gyökérgumósokat, 16,4 száza­lékán szálastakarmányokat vetnek parasztjaink. Az ösz- s;es földterület 2 százalékán zöldségféléket, 3,4 százalékán fővetésű takarmánymagvakat termelnek a jövőben. A 406 000 km2 nagyságú, 1,7 millió lakosú Paraguay Dél-Amerika. középső részén, Argentína, Bolívia, Brazília között terül el. A tenger­part nélküli országot a Pa- raguay-folyó osztja ketté. Nyugati része sík, helyenként mocsaras, nagy legelőkkel és puebracho erdőkkel borított, gyér lakosságú terület. Délen a számos folyó öntözte ala­csony dombvidéken él a la­kosság közel nyolctizede. Paraguay fejletlen mező- gazdasági ország. A meg­művelt földterület egyhar- mada a helyi és külföldi nagybirtokosok kezén ö ,zpon tosul. Exportjának 82 száza­A Nyugat-Németországban betiltott Német Kommunista Párt vasárnap a német sza­badrádióban kommentálta a bonni kormányköröknek azt az állítását, hogy a nyugat­német kormány „ártatlan” a külföldi antiszemita provoká­ciókban. léka az erdő- és mezőgazda­ság, illetőleg állattenyésztés­ből származik. A rönkfán kí­vül fontos exportcikk a bőr­cserzésnél használatos, tannin tartalmú puebrachokivonat, valamint a yerba maté (más­néven paraguayi tea. 1959. december közepén külföldre menekült para­guayak több fegyveres cso­portja Argentínából és Brazí­liából kiindulva behatolt az ország területére. Ez a fel­kelés az 1954-ben katonai államcsínnyel uralomra jutott Stroessner tábornok — a dél- amerikai kontinens utolsó diktátorának — rendszere el­len irányul. Az NKP megállapítja: „Az egészben a legfigyelemremél­tóbb az, hogy külföldön az antiszemita kilengések éppen akkor következtek be, ami­kor már Nyugat-Németország csaknem valamennyi tarto­mányában megjelentek a ho­rogkeresztes mázolmányok és a zsidóellenes jelszavak. Igen nyilvánvalónak látszik, hogy külföldön a horogke- resztmázolók utasításra cse­lekszenek, hiszen csak akkor léptek fel, amikor az egész európai demokratikus köz­vélemény követelte a nyugat­németországi antiszemita ga- rázdálkodók megbüntetését. Például az angol lapok ki­fejezetten követelték, hogy távolítsák el Schröder és Oberlaender bonni miniszte­reket a kormányból és a nyu­gatnémet kormánytisztségeket és szerveket tisztítsák meg a náciktól. És ekkor antisze­mita provokációk kezdődtek számos nyugat-európai or­szágban. Ez igen figyelemre méltó, nemde?” A német szábadságadó gú­nyos szavakkal bélyegezte meg a bonni kormány ma­gatartását. A nyugatnémet kormány szemmel láthatólag „felhábo­rodott” a fasiszta garázdál­kodásokon. „Ha a bonni kor­mány nyilatkozatát olvassuk, akkor egyenesen sajnálkozha­tunk a hivatalokban és a mi­niszteri bársonyszékben ülő ártatlan bárányokon. Hiszen ők nem antiszemiták, nem antiszemita Schröder belügy­miniszter, aki korábban így kiáltott fel: „A zsidók a mi sorscsapásunk. Nem antisze­mita Oberlaender sem, aki Lembergben a zsidók ezreit gyilkoltatta ‘ meg. Egyáltalán nem antiszemita Adenauer kancellár úr, aki Mendes- France, volt francia minisz­terelnököt zsidó suhancnak nevezte. HIRDESSEN « Nógrádi Népújságban Fegyveres felkelés a paraguayi diktatúra ellen A jelen és a jövő Ukrajnája A mai Ukrajna fejlett ipar­ral és gépesített nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező hatalom. Ukrajna, területét tekintve, az OSZSZSZK után a második helyet foglalja el Európában, 42 millió lako­sával pedig egy vonalban áll olyan államokkal, mint Fran­ciaország. Néhány ipari ter­mékfajta gyártása terén Uk­rajna sok fejlett tőkés orszá­got megelőzött. A köztársa­ságban több szenet termel­nek, mint Franciaországban, vagy a Német Szövetségi Köztársaságban, több nyers­vasat, mint Franciaország­ban. Az USZSZK az egy la­kosra jutó pyersvastermelés terén utolérte az Egyesült Államokat. Ukrajna a fejlő­dés ütemében felülmúlja az összes tőkés országokat, még a legfejlettebbet, az Egyesült Államokat is. Az USZSZK népgazdasága az egész szovjet népgazdaság szerves része. A Szovjetunió ipari termelésének 16 száza­lékát Ukrajna szolgáltatja. A lakosság életszínvonala szün­telenül emelkedik. Az USZSZK évről-évre bő­víti külföldi gazdasági kap­csolatait. Ötvenöt országba exportálja termékeit. A köz­társaság készítményeit 1959- ben 15 nemzetközi kiállítá­son mutatták be. Ukrajna te­vékenyen résztvesz számos olyan vállalat építésében, amelyet a Szovjetunió segít­ségével a szocialista tábor országaiban, Valamint az olyan gazdaságilag elmara­dott országokban építenek, mint India, az Egyesült Arab Köztársaság, Afganisztán, Je­men. A külföldi építkezések között kohászati, vegyiüze­mek, gépgyárak, erőművek szerepelnek. Ukrajna beren­dezést importál cukorgyárak, dohánygyárak, gyógyszergyá­rak és egyéb ipari üzemek számára. Importcikkei között szerepel továbbá a nyersse­lyem, a szója, a gyanta, a parafa. A Szovjetunió hétéves nép­gazdaságfejlesztési tervének teljesítésében Ukrajnára nagy szerep hárul. Legfontosabb feladata a természeti kincsek minél teljesebb és gazdasá­gosabb kihasználása. A hét­éves terv folyamán a népgaz­daságban 214-219 milliárd rubelt ruháznak be, vagyis csaknem ugyanannyit, mint amennyit az előző 25 eszten­dőben. A fő figyelmet most is, mint azelőtt, a nehézipar­ra összpontosítják. Ugyanak­kor továbbfejlődik a könnyű- és élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság. Az ipari össz­termelés 77 százalékkal nö­vekszik, s e növekedés 80 százalékát a műszaki haladá­son alapuló ’munkatermelé­kenységnövelés révén érik el. Lényegében a köztársaságban új autóipart hoznak létre. A nagy teherkocsikon kívül kisfogyasztású autókat is gyár­tani fognak. Ez utóbbiakból 1965-re évente 120-200 ezer készül. A hétéves tervben hatal­mas lendületet kap a lakás- építkezés, a kulturális- és közművi építkezés. Ukrajná­ban hét év alatt több lakást fognak építeni, mint a szov­jet hatalom éveiben együtt véve. A városi lakásalap kö­rülbelül 1,5-szeresére emelke­dik. Ukrán filmnapok Hazánk filmszínházaiban január 1-től január 16-ig ke­rülnek megrendezésre az uk­rán filmnapok. Megyénk la­kossága jól ismeri az ukrán filmeket. Elég csak megemlí­teni a közelmúltban bemuta­tott „Rendkívüli történet” c. kétrészes filmet. S most a filmnapokon láthatjuk „A kék nyíl,” „Igor és társai,” „Mindhalálig,” „Fiú vagy lány”, s a többi filmalkotá­sokat. Ott leszünk a nézőközönség között. Látni fogjuk az uk­rán nép életét. Csak filmet látunk a vásznon, de mégis sokat jelentőt. Barátságunk szálai válnak még szorosab­bá, melyet erősítenek a most kezdődött filmnapok is. Bár messze van megyénkhez Uk­rajna, de üzenetünk mégis eljut. Szeretettel köszöntjük távoli szomszédunkat, a kö­zöttünk erősödő barátságot. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX30000000000C xXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXTOOOOOOOOOOOOOOOOCtOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX A hároméves tervünk cé­lul tűzte ki az ellenforra­dalom okozta gazdasági ne­hézségek, és a népgazdaság­ban meglevő aránytalanságok kiküszöbölését, illetve enyhí­tését Ez a feladat megoldá­sa megteremti a második öt­éves terv célkitűzéseinek biz- totsabb, reálisabb alapokon való megvalósítását. E célok megvalósításában serkentő­leg hatott a párt Központi Bizottságának határozata alapján megindult és egyre szélesedő szocialista munka­verseny. 1959-ben mór úgy az ipar­ban, mint a mezőgazdaságban a termelés és egyes más fon­tos mutató 1960-ra tervezett színvonalát elértük. Az elért eredményekben fontos szere­pe volt a párt helyes falusi politikájának, amelynek ered­ményeképpen a mezőgazda­ság szocialista szervezésében döntő fordulat állott be. Mint ismeretes, az év elején a parasztság — elsősorban a középparasztság — jelentős tömegei léptek a társas gaz­dálkodás biztosabb jövőt nyújtó útjára. Persze a gazdasági helyzet megszilárdulásánál a belső tényezők mellett jelentős szerepet kapott az is, hogy mnid jobban és ésszerűbben Öt éves tervünk és a mezőgazdaság használtuk ki a barati orszá­gokkal állandóan növekvő kapcsolatainkat. E tényezők lehetővé teszik, hogy a má­sodik ötéves terv időszaká­ban az ország termelő erői a eddiginél gyorsabb, és na­gyobb ütemben fejlődjenek a lakosság életnívójának biz­tosabb emelése érdekében. A második ötéves terv idő­szakában a nehézipar súlyá­nak további növelése mellett a mezőgazdaság is a rohamos fejlődés útjára lép. Ebben az időszakban a mezőgazdaság­ban is bekövetkezik a tör­ténelmi fordulat, a kispa­raszti gazdaságok társasgaz­dálkodássá való átszervezésé­vel. Ezzel a fordulattal a me­zőgazdaság előtt hatalmas távlatok nyílnak meg. Lehe­tővé válik a mezőgazdaság termelőerőinek gyorsabb fej­lődése, amelynek eredménye a mezőgazdasági termékek bőségének megvalósulása lesz. A mezőgazdaság egyik alapvető feladata a lakosság állandóan növekvő élelmi­szer szükségletének kielégíté­se, a megfelelő minőségű vál­tozásokat figyelembe véve. Mint ismeretes, kalória fo­gyasztásban növekedés a má­sodik ötéves terv időszaka alatt nem igen lesz, hisz ezen a területen már magunk mögött hagytunk sok fejlett iparral rendelkező országot. A fogyasztáson belül növe­kedni fog a szükséglet a tel­jesértékű fehérjét tartalmazó vitamindús élelmiszerek iránt. Ennek megfelelően a kenyér- gabona fogyasztás csökkenése mellett a hús, a tej és tej­termékek, a cukor, a friss és tartósított zöldség- és gyü­mölcsfélék fogyasztásának nagyarányú növekedése vár­ható. Az élelmiszerszükséglet el­látása mellett a mezőgazda­ságnak biztosítania kell az ipar állandóan növekvő nyersanyagszükségleteit is. Például a gyapjúfelhasználás 1958-hoz képest 1965-re 40— 42, a len 34—36, a nyersmar- habőr 23—25 százalékos eme­lésével számolhatunk, amely mennyiségeket nagyrészt mezőgazdaságunknak kell biztosítani. Nem szabad mel­lőzni a mezőgazdaság ex­port lehetőségeit sem. A ma­gyar mezőgazdaság termékei iránt komoly kereslet mu­tatkozik külföldön. Az ex­porton belül növelni kell az értékesebb állati eredetű ter­mékek és a feldolgozott kész­áruk kivitelét. Ezen óriási feladatokat csak úgy tudja ellátni a me­zőgazdaság, ha az 1954—58. évi átlaghoz képest 1961— 65-re az össztermelés átlaga 40—42 százalékkal lesz maga­sabb. A termelés ilyenirányú növelésének fő módszere a vetésszerkezet belterjes irá­nyú alakítása, a hozamok növelése és a költségek csök­kentése legyen. Az igények kielégtíése érdekében a nö­vénytermelésnek az 1954— 58-as évek átlagát figyelem- bevéve a bruttó termelést alapul véve 38—40, míg az állattenyésztés ugyanazon vi­szonyítást alapul véve 45— 47 százalékos növekedést kell elérni. Ezen feladatok megoldásához népi államunk mintegy 37—39 milliárd fo­rint beruházási hitelt bizto­sít. Mint láthattuk, a mező- gazdaság komoly feladatok megoldása előtt áll. Ezeket a feladatokat csak a nagy­üzemi gazdálkodás feltételei között lehet megoldani. A párt helyes politikájának eredményeképpen az 1959. I. negyedévében megyénkben is megindult a mezőgazdaság szocialista átszervezésének megújult munkája. A szerve­ző és a meggyőző politikai munka mellett a mezőgazda- sági termelés nagyüzemek­ben való további fejlesztése mellett a termelőszövetkeze­tek elért eredményei is a ha­ladás a nagyüzemi társasgaz­dálkodás előnyeit mutatja. Tsz-eánk elért eredményei meggyőzőek és a hozamok növelése és a termelés gaz­daságosságának szempontjá­ból is kiállják a próbát az egyéni gazdaságokkal. Ha figyelembe vesszük azt, hogy 1965-re az ország ke­nyérgabona szükségletét ha­zai forrásból, az átlaghoza­mok növelésének segítségé­vel kell elérni, úgy hogy a búza termésátlaga 11,5—11,6 q/kh, a rozs átlaga 8,5—8,8 q/kh legyen, megállapíthat­juk, hogy tsz-eink jól gazdál­kodtak és a nagyüzemi gaz­dálkodásban rejlő lehetősége­ket kihasználták. Sőt, ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy a második ötéves tervben a gépi munkák mennyisége és minősége növekszik, valamint azt, hogy az állattenyésztés fejlesztésével a négyévenkén­ti szervestrágyázással és a műtrágya .termelés fokozásá­val a talajerő visszapótlás olymértékű lesz, hogy meg- Megnevezés: Búza Rozs Őszi árpa Tavaszi árpa Cukorrépa A mezőgazdasági termelés nagyüzemben való tömöríté­se segítségével el kívánjuk érni a termésátlagok rohamos növelését. Az átlagtermések növelésének döntő eszköze a nagyüzemi gazdálkodás ke­retein belül megvalósítható gépesítési arány növelése és a fejlett agrotechnikai eljá­rások bevezetése. A gépesí­tésnek a termésátlagokra történő emelő hatásán kívül az emberi munka mentesíté­van a reális lehetősége a ki­tűzött hozamok elérésére, sőt, túlteljesítésükre is. Ezen eredmények is a tsz-ek fejlő­dőképességét a nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan előnyeit hangsúlyozzák ki. Az eredmények mögött olyan kimagasló termésátlagok is tapasztalhatók, mint például a karancslapujtői Űj Barázda Tsz-nél, ahol az őszi árpa termésátlaga 19,7 mázsa volt. Ez az eredmény vetekszik az állami és mintagazdaságok­ban elért legjobb eredmé­nyekkel. Ha a növényterme­lésnél a tsz-ek eredményei a saját 1958-ban elért ered­ményeikhez is viszonyítjuk, a fejlődés így is kézzel fog­ható. Az egyes növényfajták termésátlagának összehason­lítása az 1958-hoz képest a következő képet adja: Tsz-ek termésátlaga mázsában: 1958: 1959: 7,7 11,3 8,— 8,6 8,4 12,2 7,— 9,5 119,— 158,— se is célja. A tsz-eknél pél­dául 1959-ben már a vetés 46, az aratás 61,1, a kaszálás 41,3 és a növényápolási mun­kák 68,3 százalékát géppel végezték. A gépesítés foko­zása területén főleg az ara­tás és a vetés elvégzésénél van kihasználatlan lehetőség. A gépesítés fokának emelése termelőszövetkezeteink részé­re, mint az önköltségcsök­kentés legfontosabb forrása is kell, hogy szerepeljen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents