Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-30 / 9. szám

Ip. V 4 NÓGRÁDI 4G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1960. JANUAR 30. Közel 90 millió forint a megyei tanács ez évi beruházási összege JAVUL AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTOTTSÁG, KORSZERŰSÍTIK AZ ÜZLETHÁLÓ­ZATOT, LESZ VÍZ, 9 KÖZSÉGET VILLAMOSÍTANAK A megyei tanács — mint min«Jen esztendőben — 19G0-ban is arra törekedik, hogy javítson a lakosság el­látottságán. Ezt bizonyítja az ez évi beruházás összege is, amely közel 90 millió forin­tot tesz ki. A beruházási összeg fel- használása az élelmiszer- ipar, a kereskedelem, a vízgazdálkodás, az egész­ségügy, az oktatás és népművelés, a lakásgaz­dálkodáson kívül a köz­ségek villamosítását és a helyi ipar fejlesztését szolgálja. A helyiipar fejlesztésére pél­dául több mint 4 millió fo­rintot fordítanak, ebből az építőipar közel fél milliót, a könnyűipar 2 millió 400 ezer, az élelmiszeripar pedig közel 1 millió 200 ezer fo­rintot kap. A helyi iparra fordított összeg nagyobb ré­szét gépek beszerzésére, gépi beruházásokra, és a helyi ipari vállalatok rekonstruk­ciójára fordítják. Az élemi- szeriparban például befeje­zik a ceredi sütőipari üzem építését, és a balassagyar­mati Sütőipari Vállalat gőz­kemencével való ellátását. Ebből az összegből a sütemény és kenyér mi­nőség javítására különbö­ző gépeket vásárolnak, míg a vágóhíd feldolgozó gépeket kap. A kereskedelem fejleszté­sére közel 4 millió forintot fordítanak. Üj üzeletet építe­nek Salgótarjánban a Rok­kant és a Béke-telepen, s csaknem 2 millió forint az az összeg, amelyet új üzlet- berendezések vásárlására költenek. Nagy összeget biz­tosítanak a megye vízgaz­dálkodásának javítására is_, — 14,5 millió forintot. Ebből tovább folytatják a ludány­halászi Ipolyterasz feltárá­sát, mintegy 5 millió forint­tal biztosítják Salgótarján Mátraszléről kapott vízellá­tását — naponta mintegy 1500 köbméter vízzel — de befejeződik többek között a mohorai törpevízmű építése is. Legtöbbet az egészségügyi hálózat fejlesztésére biz­tosítottak — 14,6 millió forintot. Ebből 12 millió forintot a salgótarjáni kórház építésére fordíta­nak, de megépül Balassagyarma­ton a 40 személyes bölcső­de, a Somoskőújfalui és a magyamándori orvosi rendelő, illetve lakás is. A beruházási keretben nagy helyet foglal el az ok­tatás és népművelésre for­dított összeg. 1960-ban 34 tanteremmel növelik az álta­lános iskolai hálózatot és 13 nevelői lakást adnak át ren­deltetésének. A beruházási összeg biztosítja az új sal­gótarjáni 75 férőhelyes óvoda megépítését, míg az iskolák berendezéseinek korszerűsí­tésére 1,4 millió forintot irá­nyoztak elő. A népművelésre szánt összeg meghaladja a fél millió forintot. Salgótarján és Balassagyar­mat lakásgazdálkodására 23 millió 766 ezer forintot biz­tosít a megyei tanács beru­házási kölségvetése. Ebből az összegből befejezik Balas­sagyarmaton a 12 lakásos épület építését, Salgótarjánban 104 lakást adnak át, de megkezdik a megye székhelyén 160 la­kás építését is. Nagyon fontos tényként szerepel a községek villamo­sítása is. Erre több mint 7 millió forintot biztosít a be­ruházás, amelyből 9 köz­séget: Szarvasgede, Bencúr- falva, Nógrádsipek, Terény, Megkétszereződött az állattenyésztés jövedelme Bercelen A berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet az elmúlt esztendőben az állattenyész­tésre, az állattenyésztés ho­zamainak fokozására fordí­totta a legnagyobb gondot. Erőfeszítései nem bizonyul­tak hiábavalónak, mert az állattenyésztés jöve­delme közel mégegyszer annyi lett, mint ahogy eredetileg tervezték, nem kevesebb mint 750 500 fo­rintot tett ki. Árutermelési tervük túltel­jesítése, az, hogy másfél mil­lió forint értékű árut adtak az államnak, főleg annak kö­szönhető, hogy Bercelen az elmúlt esztendőben igen na­gyot lendült előre az állatte­nyésztés. A termelőszövetkezet szarvasmarha tenyésztése volt igen eredményes. A tehené­szetben 700 literrel több tejet fejtek egy tehéntől a terve­zettnél. Nem kevesebb mint 170 ezer forint tiszta jövede­lemhez jutottak azáltal, hogy a terven felül még 40 hízottmarhát adtak le az államnak. Jó jövedelmet jelent a termelőszövetkezetnek — s az idén is foglalkoznak ezzel Bercelen — a sertések hizla­lása is. Az elmúlt évben a Vörös Csillag Tsz 60 sertést hizlalt. Eredetileg úgy tervez­ték szabadpiacon értékesítik az egészet, de aztán mégis az államnak adták el. így ter­mészetesen jobban járt a ter­melőszövetkezet. A két ár közötti különbség 20 ezer fo­rintot tett ki és ezzel áruér­tékesítési tervük teljesítését segítették elő. A 60 hízottsertés, amelyet az államnak adtak 9000 forint hitelkedvezményt jelentett a termelőszövet­kezetnek. Főleg az állattenyésztés jö­vedelme tette lehetővé, hogy a termelőszövetkezetben a munkaegység értéke mintegy 6 forinttal magasabb volt a tervezettnél. Ez azt is jelen­tette többek között, hogy Ka- luzsa Ferenc tehenész több mint 4700 forinttal többet kapott az elmúlt esztendei munkája után, mint ameny- nyire számított. Szanda, Szandaváralja, Alsó- petény, Bánk és Keszeg köz­ségek villamosítását biztosít­ják. A hálózat bővítésére 1,5 millió forintot költ 1960-ban a megyei tanács. Az 1960. évi költségvetésről, a Szovjetunió felhívásáról tárgyalt az országgyűlés Csütörtökön megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Az országgyűlésen megjelen­tek a párt és kormány ve­setői, de ott voltak a buda- pestre akkreditált diplomáciai testületek képviselői is. Az országgyűlés négy napi­rendi pontot tárgyal. Elsőként az 1960. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot1 tár­gyalta, másodiknak a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának a világ parlamentjeihez és kor­mányaihoz intézett felhívását, majd harmadiknak a legfelső bíróság elnökének beszámoló­ja kerül napirendre, míg vé­gül az országgyűlés küldött­ségének a Csehszlovák Köz­társaságban tett látogatásáról szóló beszámoló került az or­szággyűlés elé. Az országgyűlés munkájá­nak kezdetén megemlékezett a két eihúnyt országgyűlési képviselőről: Révai József és Antos István elvtársakról. Mindkét képviselőnek a mun­káját az irántuk érzett tisztelet jegyében az ország- gyűlés jegyzőkönyvében örö­kítették meg. Az eihúnyt képviselők he­lyére pőtképviselőket hívtak be. Képviselő lett Csamankó Henrik és Leotkai István. Ezután került sor Nyers Rezső pénzügyminiszter elő­adói beszédére. Nyers elvtárs a bevezetőben hangsúlyozta, hogy az idei állami költség- vetés a hároméves terv első két esztendejében elért nép- gazdasági eredményekre épül. Ezután ismertette az elmúlt évi költségvetést, hangsúlyoz­ta, hogy a tavalyi költségve­tés egyensúllyal zárult. Az idei költségvetési javas­lat összeállításánál — folytat­ta Nyers Rezső — a népgaz­Jó ütemben halad a gépjavítás, tanulnak a traktorosok, elkezdődik a szerződéskötés — A tavaszra készülnek gépállomásaink — Megyénk gépállomásain teljes ütemben folyik a téli gépjavítás. A cél az, hogy február 28-ig megjavítsanak minden olyan gépet, amelyre a tavaszi munkálatok • során szükség lesz. A gépállomások műhelyeiben különös gondot fordítanak az idén a gépja­vítás minőségére. Ugyanis az elmúlt esztendő száraz ősze igen megviselte a gépe­ket. Az ekéket, gyűrűshen­gereket, fogasokat a szokott­nál jobban igénybe vették, hogy megfelelő magágyat ké­szítsenek az őszi vetéseknek. Ezeket most úgy kell meg­javítani, hogy a tavaszi munkáknál egyetlen hi­básan megjavított gép se okozzon problémát. A 3004/2-es rendelet értel­mében február 1-vel terme­lőszövetkezeteink megkötik a szerződéseket gépállomá­sainkkal a gépi munkákra és a gépjavításokra is. A szer­ződéskötéseket február 15-ig fejezik be, hogy időben meg­indulhasson a munka a föl­deken. Nagyon fontos, hogy a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályai február 1-ig valamennyi termelőszövetke­zetet besorolják, hogy a gép­állomási díjtételeknél elke­rüljék a félreértést. Termelő- szövetkezeteink már most gondoljanak arra, hogy azo­kat a munkálatokat, amelye­ket a gépállomások elvégez­ni nem tudnak — miután erő­sen megnövekedett a géppel munkálandó terület — saját maguk végezzék el, de úgy, hogy eleget tegyenek az agro­technikai követelményeknek. Növekszik termelőszövetkeze­teink gépparkja is, miután egyre több termelőszövetke­zetünk rendelkezik saját gép­pel. Helyes, ha ezek a ter­melőszövetkezetek február 15-ig a gépjavításra is szer­ződést kötnek a gépállomá­sokkal. Az enyhe időjárás lehetővé teszi, hogy gépállomásaink a*,őszről visszamaradt mély­szántás! munkákat tovább folytassák. Ezt a munkát gépállomásainkon azon dol- g(#ók végzik, akiket a gép- jafítási munkálatoknál fog­lalkoztatni már ne'm tudnak. ^Tavasszal a földeken az új!s modem gépek is elkezdik a mupkát. Ezekkel azonban csak akkor érünk célt, ha képzett traktorosok dolgoz­nak velük. Jelenleg megyénkből 97 traktoros tanul Pápán, s már 42 jelentkező van újra a március 1-én induló pápai traktorosképző iskolába. Főként a termelőszövetkezeti községekből, termelőszövetke­zeti tagok mennek el tarak- torvezetői képesítést szerezni, s ha visszajönnek, a terme­lőszövetkezetben dolgoznak tovább. Ez azonban csak az egyik módja a traktoros képzésnek, amelyre most igen nagy szükség van, mert kép­zetlen traktorosokkal nem tudjuk megoldani a mezőgaz­daság előtt álló hatalmas fel­adatokat. A traktorosképzés másik módja a gépállomáson beindult oktatás. Ezeken az oktatásokon a gépállomások műiszaki vezetői ismertetik meg a traktorosokat a leg­fontosabb elméleti kérdések­kel. Ezek az oktatások me­gyénk valamennyi gépállo­másán beindultak. Különö­sen Érsefcvadkerten haladnak jól, ahol ugyanis 9 esetben volt ’már előadás és a műszaki vezetők arra törekszenek, hogy minél többet adjanak át tudá­sukból, tapasztalatukból a gépállomás dolgozóinak, s a jelentkezők valamennyi előadáson meg is jelen­jenek. Helyes, ha az illetékesek már most gondoskodnak megfelelő brigádszállásokról. Ugyanis a termelőszövetke­zeti községek alakulásával egy-egy brigád szűkebb te­rületen dolgozik, mint eddig, s erre most már lehetőség nyílik. Ezeken a brigádszál­lásokon aztán a brigád tag­jainak biztosítva lenne pi­henésük, megfelelő tisztálko­dásuk és a gépek elhelye­zése sem okozna problémát. dasági terv előirányzataiból indultunk ki, amely a szocialista építés meg­gyorsítását és a második ötéves terv megalapozását szolgálja. Ezután részletesebben is­mertette a költségvetést, meg­állapította, hogy bevételi és kiadási oldala egyensúlyt tük­röz. Gazdásági életünk fel­felé ível, a költségvetés be­vételei és kiadásai is lényege­sen emelkednek a tavalyihoz képest. A bevétel 67 713 mil­lió forint, a kiadás 67 400 mil­lió forintot tesz ki. Tehát a költségvetés mérlege 313 mil­lió forint bevételi többletet mutat. Ezután az előadó arról be­szélt, hogyan és mennyi össze­get fordítanak beruházásokra; Kiemelte, hogy a népgazdaság fejleszté­sére fordított összegek kö­zül a legtekintélyesebb a beruházási előirányzat: 20,5 milliárd forint. Ez az összeg az egész pénz­ügyi forrásokkal együtt biz­tosítja a tervezett feladatok maradéktalan megoldását. Ez­után részletezte a beruházá­sókat, majd arról beszélt, hogy tovább kell növelnünk a költ­ségvetés eredményes végre­hajtása érdekében a munka termelékenységét. Nyers Rezső elvtárs a to­vábbiakban részletesen szólott a mezőgazdaság helyzetéről és a mezőgazdasági termelés, valamint a költségvetés ösz- szefüggéséről. Bejelentette, hogy a költségvetés 2,2 milliárd forint hosszúlejáratú hi­telt és 227 millió forint vissza nem térítendő ál­lami támogatást biztosít a termelőszövetkezetek idei beruházásaira. Ezután még az egyéb más, mezőgazdaságnak nyújtandó támogatásról szólott, majd ki­jelentette: — A termelőszövetkezetek tagságától és vezetőségétől függ, hogy jól használják fel szocialista államunk sokoldalú anyagi támogatását. A pénzügyminiszter a to­vábbiakban az életszínvonal emelkedéséről, a hároméves tervben elért eredményekről szólott. Nyers Rezső elvtárs expo­zéja után a terv- és (költség- vetési bizottság javaslatát terjesztette elő dr. Dabronakí Gyula, majd megkezdődött a vita. Az országgyűlés ma befe­jezte ülésszakát. Odaítélték a szocialista címet a Salgótarjáni Üveggyárban is A Salgótarjáni Üveggyár valamennyi üzemrészében termelési értekezleteket tar­tottak a dolgozók a hét kö­zepén. A termelési tanácskozáso­kon egyebek között megvitat­ták a szocialista brigádok helyzetét és meghatározták Új technológiai eljárással 300 ezer forintos megtakarítás A Zománcipari Művek sal­gótarjáni gyáregységében az idén jelentősen növelik né­hány közszükségleti iparcikk, különösen az újvonalú és a háziasszonyok által megked­velt tea-konyhatűzhelyek gyártását. A fehérre zománcozott és nikkelezctt tea-konyhatűz- helyből például csak az első negyedében 5600-at kér a kereskedelem. Ez azt jelenti, hogy a múlt évi ötvenes átlaghoz képest, az idén hetvenötöt kell na­ponta gyártani. Az egyes al­katrészek megmunkálásának, a gyártási folyamatok meg­gyorsításának több módszerét dolgozták ki ezért a gyár műszaki vezetői. A műszaki intézkedési terv­ben elsők között van a nik- kelezés technológiájának meg­változtatása, hogy a szerelő- szalag igényeinek megfelelően növelhessék a nikkelezett al­katrészek gyártását. A gyár laboratóriumában kísérleteket végeztek a külföldön már elterjedt fényes nikkelezés technológiájának kidolgozásá­ra. Eddig ugyanis az öntvény alkatrészeket a rézfürdő, majd a nikkelfürdő után is külön- külön fényezni kellett, s ez a munka lassítja lényegében a nikkelezés folyamatát. Kísérletezése során a fém­nikkelt különleges vegyi­anyagokkal oldatták, s ez­által az alkatrészek már a fürdőkből fényesen csil­logva kerülnek ki, nincs szükség az utófényesí- tésre. Az alkatrészek nikke- lezési ideje az eddigi húsz percről, hat percre csökken, s csupán ezzel a módszerrel mintegy 300 ezer forintot ta­karítanak még évente ár­ban. A gyár műszál ' a Szegedi Tudomány tem segítségét is kérte az új nikkelezés 'azai gokkal történő 1 ísérk sénél. így továbi. nőn gyár évenkénti me kari senyfelajánlásaik feltételeit. A termelési tanácskozáso­kon először ítélték oda a kongresszusi versenyben leg­jobb eredményt elért bri­gádnak is a szocialista címet. A büszke cím tulajdonosa Horváth György finomcsiszo­ló brigádja lett. ök minden tekintetben megálltéit a pró­bát, a szocialista cím elnye­réséért vívott küzdelemben, termelési Sikereik mellett sokat tettek a párt politiká­jának megvalósításáért is. így például á brigád vala­mennyi tagja' részt vett és vesz a termelőszövetkezetek megerősítéséért. folytatott munkában is. Emellett állan­dóan képezték magukat, s egymás irániti, valamint dol­gozó társaik iránti magatar­tásuk is ; méltóvá tette őket a szocialista ,cím birtoklására. A Horváth brigád mellett a vállalati, szakszervezeti és pártvezetőség javaslatára még h.'rom brigádot részesítettek a szocialista cím elnyeréséért vívott -küdelem során elért szép eredményeiért jutalom­ban. így megjutalmazták 'ink József üvegfúvó bri- djót, Deák Ferenc brigád- a faiparból és a fiatalok- ólló Zsidai Julianna szá-1- ■igádot-. azokat a feladatokat, ame­lyeket a dolgozóknak tenni- ök kell a szocialista brigád­mozgalom kiszélesítéséért. A termelési tanácskozásokon történtek újabb felajánlások is, amelyekben a dolgozók részletesen kidolgozták ápri­lis 4-ig meghosszabbított ver-

Next

/
Thumbnails
Contents