Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-23 / 7. szám

NÓGRÁDI NCpOJSAG 3 I960, január 23. ■ Ahogyan mi kezdtük az évet Újítási ankétot tarloltak a szénbányászatban Tanulságos intézkedések csökkentéséért hogy a hideg és a fagyok be­állta előtt az aknában a leg­fontosabb munkálatokat el­végeztük, ugyanakkor az akna mellé lehajtottunk egy víz- mentesítö vágatot, amellyel elértük azt, hogy az eddig az aknába becsöpögő vizet le tudtuk vezetni. Ennek eredménye az lett, hogy például még az idén egyszer sem kellett az ak­nában jegelni, szemben az előző évek gyakorlatá­val, amikor télen minden nap sok­sok kiesést okozott az akná­nak a jégtelenítése. Ezek az intézkedések lehe­tővé teszik, hogy üzemünk bármilyen zord is legyen az időjárás, zavartalanul tudja termelését kiszállítani. Helyesnek értékeljük a tröszt munkáját az egyes gé­pészeti, beruházási, vagy mű­velési szempontból tett intéz­kedésekkel kapcsolatosan is. Mindezek alapján elmond­hatjuk, hogy nyugodtan né­zünk feladataink elé, bízunk benne, hogy ebben az évben eredményes, jó munkánkkal, a gazdasági mutatók helyes alakításával mi is hozzájáru­lunk ahhoz, hogy lerakjuk gazdasági alapjait a második ötéves tervünk beindításának. Mrázik János bányavezető és az 1959. év második felé­nek újítási versenyét. Az ankéton, ahol számta­lan hasznos javaslat is el­hangzott, megszabták azokat a tennivalókat, amelyeket az újítási mozgalom tovább szé­lesítése érdekében ebben az évben valóra kell váltani. Most az 1960-as év küszö­bén a Nógrádi Szénbányászati Tröszt nehézségekkel és te­gyük hozzá, hó elején a terv- teljesítésben lemaradással in­dult az 1960-as évnek. Ká- nyás az egyedüli üzem, amely jól vette a „rajt”-ot, s ter­vének túlteljesítésével indult az év feladatai megvalósítá­sának. Szó volt arról, hogy adjuk át tapasztalatainkat, módsze­reinket, hogyan tudjuk a nagyobb feladatra való át­menetet zökkenőmentesen biz­tosítani. Tévedés lenne azt gondolni, hogy valamiféle kü­lönleges, vagy új módszereket alkalmaztunk. Igaz, hogy aprólékos, körültekintő szervezőmunka és gondos műszaki intézkedések tet­ték lehetővé ezt az indu­lást. Azonban ez nem új és senki számára nem megvalósítha­tatlan módszer. Vegyük talán sorjába a problémákat. Üzemünk egy felfejlődő üzem. 1959. januárjában a víz­betörés okozta nehézségek mi­att 41. vagonos tervét is csak 78 százalékra tudta teljesíte­ni. Erről az alacsony szintről kellett kiindulnunk az év el­ső felében 54 vagonos terme­lési szintre. Ezt a szintet egé­szen októberig tartottuk, s az első tűzpróba az október 1-én 60 vagonra felemelkedett tervünk volt. Ezzel az emel­kedéssel már jó előre számol­tunk és erőnket megfeszítve dolgoztunk azon, hogy az át­állás zökkenőmentes legyen. Már augusztus, szeptem­ber hónapban azon dol­goztunk. hogy munkahe­lyeinket a nagyobb fel­adatoknak megfelelően készítsük elő. Amíg az előző hónapokban a kisebb mennyiségű tervnél tűrhető volt az, hogy a ter­melés mutatói egyik napról a másikra erősen rabszó- dikusak voltak, biztosítanunk kellett, hogy a magasabb mennyiségi tervnél termelé­sünk egyenletessé váljon. Ezért készítettünk elő és állítottunk be októberben újabb két frontot a ter­melésbe. Ezzel elértük, hogy az egyik front szünetelése idején a másik front üzemeltetésével a termelést egyenletessé tud­tuk tenni. Hasonló feladatokat kellett megoldanunk az 1959-es évről az 1960-ra való áttérésnél is, ahol napi 2 vagon terv­emeléssel kellett számolnunk. Mindezek a feladatok és ezek­nek a megoldása csak egy része, s tegyük hozzá termé­szetes része a munkánknak. Ha arról beszélünk, hogy az eredményeket milyen mód­szerekkel értük el, elsősorban a fizikai dolgozók hozzáállá­sáról kell beszélnünk. Meg kell mondjuk, hogy ma már a kányási üzem dolgozóinak öntudata fej­lett ahhoz, hogy magu­kévá tegyék a termelés ügyét. így elmondhatjuk azt, hogy azok az eredmények, amelye­ket elértünk, a dolgozóink megnövekedett öntudatát tük­rözik vissza. A dolgozók ma mór 90 szá­zalékban megértik, hogy ha tovább akarjuk az életszín­vonalat emelni, akkor az kell, hogy olcsóbban, többet és minőségileg is jobbat termel­jenek. Üzemünknél 4 brigád 98 fővel harcolt a szocialista brigád cím elnyeréséért. Azon­ban a munkaversenyt nem szűkítettük le csak a szocia­lista címért küzdő brigádok vetélkedésére, hanem a ha­Nagybátonyban is próbál­koznak az asszonyok a me- gyeszente jól bevált réteg­találkozók módszerével, hogy így segítsenek az asszonyok­nak egymás életének megis­merésében. Legközelebb január 26-án pedagógus asszonyok és a nőtanács aktívái részére összevont ismerkedési estet rendeznek, amelyen a peda­gógus asszonyok megismer­vonként megújított versenyek havi versenydíjak kitűzésével újabb és újabb lendületet kaptak. A rendelkezésünkre álló versenydíjakat úgy osz­tottuk el, hogy abban érde­kelve legyen a dolgozók min­den rétege. Külön jutalmat tűztünk ki a legjobb fejtési, elővájási, fenntartási stb. csapatoknak, a legjobb szállítóbrigádnak, a legjobb iparosbrigádnak stb. Ez a széleskörű versenymoz­galom határozottan éreztette hatását a termelésben is. Mindezekhez párosult még a pártszervezet által vég­zett igen hasznos tevé­kenység is. Hasonlókép­pen jó az összhang a szakszervezet és az üzem- vezetőség között is. Mindezek a mozaikok együttesen alkotják a dol­gozók gondolkozásának he­lyes irányát és ennek tulaj­donítható, hogy egy-egy ver­senyfelhívást örömmel fogad­nak és csatlakoznak Is hozzá, mint ez történt a kazári ver­senyfelhívásnál is. Még néhány szót a téli in­tézkedési tervről. Még a nyár, illetve az ősz folyamán ki­dolgoztuk a téli intézkedési tervet, amelynek alapján, il­letve ennek végrehajtásával biztosítani tudtuk az időjárás okozta nehézségek legyőzését is. Gondolok itt például arra, Csütörtökön délelőtt újítá­si ankétot rendezett Salgó­tarjánban a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt. Az ankétra a szénbányászat legjobb újí­tóit hívták meg, ahol érté­kelték a mozgalom fejlődése során nyert tapasztalatokat Tanulságos és a jelek sze­rint eredményes intézkedést hajtottak végre az újév kez­detén a Salgótarjáni Acéláru­gyárban. A gyár vezetői elhatároz­ták — és ennek érdeké­ben megfelelő intézkedést is hoztak —, hogy lezár­ják és tisztázzák a selejt- körül kialakult problémá­kat. Ismeretes, hogy ez a gyárunk hosszú évek óta rendkívül alacsony selejttel dolgozik, vezetői és dolgozói számos el­ismerést szereztek már ezért. Az elmúlt év végén, decem­ber hónapban mégis egy olyan átfogó vizsgálatot tar­tottak, amely kiderítette, hogy nincs minden rendben náluk sem. 1959-ben is, de már korábban is a gyár egyes üzemrészeiben nem minden selejtet számoltak el a hónap, vagy a negyedév végén. Vol­tak olyan vezetők, akik arra gondoltak, hogy a kisebb hi- bájú munkadarabokat, mint másodosztályú termékeket ér­tékesíthetik. A más gyárak­ból érkezett reklamációk arra is fényt derítettek, hogy egyes üzemrészekben nemcsak az alapanyag gyengébb minősé­ge, hanem a fegyelmezetlen­ség is selejtet okoz. Igaz, hogy az ilyen esetek felszámolása jelentősen meg­emelte december hónapban n vállalati selejtszázalékot: amíg például az éves átlag 0,61 százalék, addig decem­kednek egymás életével, va­lamint a nőtanács vezetői­nek gondjaival, feladataival. Az asszonyok több rétege ad találkozót egymásnak rendszeresen a nemrégiben indított kézimunka szakkör­ben is, amelyen a 'mintegy 20-25 résztvevő asszony kézi­munka szakoktatás mellett egymás életével is megismer­kedik. berben már 1,85 százalék. Egyes üzemrészekben még et­től is nagyobb mértékben nö­vekedett a decemberi selejt. A selejt körüli rendcsinálás­nak ez a negatív oldala azon­ban sokkal több eredménnyel, tanulsággal és főleg intézke­déssel járt a gyárban. Min­denekelőtt azzal, hogy hosz- szabb idő óta a gyár mű­szaki vezetői és elsősorban a főmérnök, ahol arra szükség ván, felülvizsgálják, illetve ki­dolgozzák a technológiai utasításokat. Ugyanis az a helyzet, hogy több gyártmánynál ilyen uta­sítás, vagy nem volt, vagy a régi elavult színvonal alap­ján volt kidolgozva. A másik ilyen jelentős in­tézkedés a MEO részéről, hogy nemcsak megállapítják a selejt arányát, hanem ku­tatják és feltárják a selejt keletkezésének okát is. Eze­ket az észrevételeket azután eljuttatják a technológiai osz­tálynak. A selejtanalitikának ez a módja az első tapasz­talatok szerint is nagyon jól beválik és rövidesen érezteti majd kedvező hatását. A MEO-ban például az egyes gyárrészlegek gyártmányainak selejtarányáról diagrammot is készítenek, amely szemléltető­en mutatja, mely termékek adják a selejt zömét. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy nagyobb fegyelem és ellenőrzés mellett, a tech­nológiai utasítások jobb meg­tartásával szép eredményeket lehet elérni, hogy egyes gyárt­mányoknál minél több első osztályú készüljön. Például a kokillagyártásnál a múlt év első felében igen magasra szökött a másodosztályú ter­mékek aránya. Megfelelő in­tézkedések nyomán most már az első osztályú termékek ad­ják a termelés többségét. Szükség van arra is, hogy a gyárrészlegekben meg­szigorítsák a műveletközi ellenőrzést. Ilyen kezdeményezés indult el a hideghengerműben és a gazdasági szerszámgyárban. Maga a minőségi ellenőrzési----------------^ ----------------------­Pe dagógus asszonyok — nőt-anácsi akhívák találkozója A pártszervezetek segítsék jobban a gazdasági feladatokat--------------. 4^ ^ «fc»-----------­Má r megint „nagytermetűnk44? Ké! kép a pásztói tejüzemből valósuljon meg az az ember­ség, szerénység, amely a párt felsőbb vezetését jellemzi. Fáradhatatlannak kell len­ni abban, hogy a vezetők rendszeresen törődjenek a dolgozók apróbb ügyei­vel is. A gazdasági kérdésekről szól­va elsősorban a beruházások kivitelezési idejének és mi­nőségének megjavítását sür­gette. Majd néhány külpoliti­kai vonatkozású kérdés is­mertetése után beszélt arról a munkáról, amelyet a város, a gyárak munkásai, kommu­nistái, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében végez­nek. Több hozzászólás után a vita Andó elvtárs zárszavával ért végett. hetetlenül szükséges, hogy a bányagépek tökéletesebb ki­használására, a termelékeny­ség növelésére törekedjünk, ahelyett hogy ismét kiadjuk a jelszót: nagytermelési nap, mindenki Szénfalra, mert a tröszt egésze nem teljesítette eddig esedékes havi tervét. Szokatlan már ez a bányá­szoknak még akkor is, ha azoknak a segítségével, aki­ket a fenttartásról, elővájás- ról vettek el 19-én 101,6, 20-án pedig 104,7 százalék­ra teljesítette napi tervét á tröszt. Ez az intézkedés feltétlen megbosszulja magát, ha nem ma. akkor holnap, amikor is­mét rosszak lesznek a bá­nyák, nem lesz elegendő lel­tárt szénvagyon. Helyette azt kell tenni, amit a járási párt végrehajtó bizottsága a szén­tröszt műszaki vezetőinek megszabott: politikai munká­val, röpgyííléseken magyaráz­ni dolgozóinknak a terv tel­jesítésének fontosságát — ők ezt. mint eddig, most is meg­értik majd. Salgótarján város kommu­nistái aktívaértekezletet tar­tottak csütörtökön délután. A tanácskozáson resztvettek a gyárak és hivatalok pártszer­vezetének vezetői, gazdasági vezetők. Az értekezleten meg­jelent és felszólalt Jakab Sán­dor elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára. Az aktívaértekezlet elő­adója, Andó István elvtárs, a városi pártbizottság első tit­kára. Beszédének bevezető ré­szében foglalkozott azokkal az eredményekkel, amelyeket a város dolgozói a kongresz- szusi munkaverseny keretében elértek. Az eredetileg mintegj 78 millió forintos vállalást több mint 107 millió fo­rintra teljesítették. Ezután szólott a pártmunka néhány kérdéséről, hangsú­lyozva, hogy a párt egysége, a tömegekkel való kapcsolata állandóan erősödik és ebből Salgótarján .kommunistáinak is ki kell venni részüket. Elemezte a gazdasági fel­adatokat. Mint mondotta, to­vábbi előrehaladásunk dön­tően a gazdasági és kulturális feladatok megoldásán múlik. Az eredmények ellenére Sal­gótarján gyáraiban nem érvé­nyesül következetesen a ter­melékenység emelkedése. Szükséges, hogy a műszaki fejlesztés társadalmi üggyé váljék, mert ez az elsődleges feltétele annak, hogy maga­sabb1 technikai kultúrával ol­csóbban és jobb minőségben termeljenek. A vezetés szín­vonalával kapcsolatban meg­említette: a gazdasági vezetőik ismerjék meg jobban a rá­juk bízott területet. A város iparában jelent­kező év eleji lemaradást sürgősen számoljuk fel. a selejt osztály is elsősorban azoknak az üzemeknek a munkáját kíséri fokozott figyelemmel, amelyek a legnagyobb mér­tékben emelik a vállalati se­lejtet. .Többek között a vas­öntöde és a huzalmű került a figyelem középpontjába. A MEO most dolgozza ki a meg­tűrt selejt arányát is. Sajnos ilyen eddig nem volt a gyár­ban, a felsőbb szervek egy­általán nem hagytak jóvá ilyen normát a vállalat ré­szére. Most ezt a hibát pótol­ják. Az Acélárugyárban a múlt évi selejtkár meghaladta a 4.2 millió forintot. Az összes évi termelési értékhez viszonyítva ez nem mondható magasnak. A gyár vezetőinek helyes in­tézkedése azonban azt mu­tatja, hogy a selejt további csök­kentése érdekében még igen sok a fel nem hasz­nált tartalék-lehetőség. Kétségtelen, hogy ezeknek a többirányú intézkedéseknek a következetes végrehajtása kedvezően érezteti majd ha­tását a gyár jövedelmezősé­gében, a se1 ejt további csök­kentésében. Csillagvizsgáló szakkör indul az üveggyári művelődési otthonban A Szovjetunió nagy kísér­leteinek hatására megnöve- kedett az emberek, s ezen belül a fiatalkorúak érdek­lődése is a világrendszer tit­kai iránt. Ezt az érdeklődést mutat­ja az üveggyári művelődési otthon olyirányú terve is, mely szerint sokak kívánsá­gára csillagvizsgáló szakkör létesítésését határozta el. A komoly helyiség-prob­lémákkal küszködő művelő­dési otthonban egyelőre az új szakkör az átalakított padláson kezdi meg tevé­kenységét: az égbolt titkai­nak vizsgálatát és megisme­rését. A gyárakban dolgozzák ki az ez évi versenyfeladatokat, ezen belül az április 4-e tisz­teletére indított munkaver­seny legyen az első szakasz. A pártszervezetek a felada­tokból jobban vegyék ki a jövőben a részüket. Szerez­zenek megfelelő szakmai is­mereteket, tegyenek javasla­tokat a gazdasági vezetésre, rendezzenek ankétokat, cso­portos beszélgetéseket a dol­gozókkal az ez évi feladatok ismertetésére. A vitában felszólaló Jakab Sándor elvtárs a kétfrontos harc eredményeiről szólva alá­húzta, hogy a tapasztalato­kat, tanulságokat felhasznál­va tovább kell javítanunk a pártmunka stílusát. Lent is Hosszú évek tapasztalata bizonyítja,, hogy a kapkodás soha nem szült egészséges állapotot. A szénbányászatban is hiába teljesítették a meny- nyiségi tervet hóvégi hajrák­kal, vasárnapi műszakokkal, ha elhanyagolták a legfon­tosabbakat: a fenntartást, az elővájást és feltárást, a mi­nőséget. Bányászaink örömmel vet­ték azt a gyakorlatot, hogy a tervet nem ilyen módszerek­kel, hanem nagyszerű mun­kaversennyel, jól megalapo­zott műszaki feltételekkel napról napra egyenletesen kell teljesíteni. Mi több, eb­ben az évben az a jelszó, hogy egyenletes mennyiségi termeléssel, nem utolsó sor­ban pedig a jó bányaállapot megteremtésével, a feltárások, elővájások teljesítésével ala­pozzuk meg a második öt­éves terv jövő évi beindítását. Az kell. hogy bányászaink­nak olyan feltételeket biz­tosítsunk, amelyben hajrá nélkül is teljesíthetik a ter­vet, minden más gazdasági mutatót. így tehát elenged­A Pásztói Tejüzem fontos szerepet tölt be megyénk la­kosságának ellátásában. Fotó­riporterünk ezt látta az új üzemben: A kannák mosását teljesen gépesítették. Makovnyik Ilona a tiszta kannákat szedi le a gépről. Poharas tejföl is készül az üzemben. Dönti Lászlóné a tejföl adagolását végzi.

Next

/
Thumbnails
Contents