Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-13 / 4. szám

I960, január 13,

nógrádi népüjsAg

5

Á termelőszövetkezeti tervek legyenek a gazdasági megszilárdítás alapjai

A z utóbbi időben a me- gye valamennyi termelőszövetkezete az elmúlt évi eredményék összegezésével egyidőbem azon dolgozik, hogy az 1960. évi gazdálkodást még eredményesebbé tegye és ezen keresztül a népgazdaságnak több mezőgazda- sági terményt, a tagságnak pedig az ideinél magasabb jövedelmet biztosítsanak.

A kitűzött cél megvalósítása persze nem könnyű. Ennek megszervezése, a termelési tervékben való rögzítése azt kívánja meg, hogy a termelőszövetkezeti vezetők mellett a tagság is tevékenyen kapcsolódjon be a tervkészítésbe és így az elmúlt évi tapasztalatok, a helyi lehetőségek, a termelési adottságok, valamint nem utolsó sorban a gazdasági számítások alapján olyan terv álljon a tsz vezetőség rendelkezésére,

mélynek maradéktalan végrehajtása a kitűzött cél elérését biztosítja.

Egy-egy terv elkészítése során igen sok termelési, üzemszervezési és egyéb problémát kell megoldandók a termelőszövetkezeteknek. Az 1960-as gazdasági évre készülő tervekben többek között meg kellett oldani a termelőszövetkezeteknek — amit meg is oldottak —, hogy az előző évekénél lényegesen több termény, állat és állati termék átadását irányozzák elő a népgazdaságnak. Míg az 1958/59-es gazdasági évben hízottmarhából 660 darabot, hízottsertésből pedig 1560 darabot adtak át, addig 1960-ban a tervek szerint átadásra kerül 2500 darab hízottmarha és 4200 darab hízottsertés. A növekedés persze nemcsak abszolút számban jelentkezik és nemcsak a termelőszövetkezetek számának növekedésével jár együtt, hanem magasabb az átadás úgy is, ha az átadott állatokat egy tsz átlagára vetítjük. Ugyanis, míg az elmúlt évben egy termelőszövetkezet átlagosan átadott 8,6 darab hízottmarhát, addig 1960-ban az előirányzat szerint 23,3 darabra emelkedik ez a szám. Ugyanilyen fejlődés van csaknem valameny- nyi mezőgazdasági termény és állati termék vonatkozásában is.

Feltehetjük a kérdést: hogyan tudják a tervezett feladatokat a termelőszövetkezetek végrehajtani?

A párt és a kormány határozatának megfelelően — a fejlesztésből eredő munkaerő helyzet javulásával — egyre nagyobb területen termelnek munkaigényesebb, de magasabb jövedelmet ibdztosító kapást, ipari növényt, kertészeti növényeket, elsősorban a tavaszi árpa, zab és az értéktelenebb egyéves szálastakar- máiny rovására. A cukorrépa vetésterület 492 katasztrális holddal lesz magasabb 1960- ban, mint volt 1959-ben a mezőgazdásági termelőszövetkezeteknél. Ugyancsak jelentősen emelkedik a zöldségfélét termelő tsz-ek száma és területe is. Azt lehetne mondani, hogy e gazdasági év folyamán a városok, és az ipari központok közelében levő tsz-ek mindegyike foglalkozik kisebb-nagyobb területen zöldségtermeléssel. Ezen keresztül próbálják a termelőszövetkezetek a mea téli gépjavításon

DOLGOZNAK

A Növényvédő Állomás műhelymunkásai a téli gépjavításon dolgoznak. Céljuk az, hogy az első növényvédelmi munka beindulásáig az erő- és munkagépeket szakszerűen kijavítsák, hogy zökkenő nélkül megkezdhessék a munkát a termelőszövetkezetekben. Eddig már megjavíotttak minden motoros munkagépet és 5 Zetor erőgépet is.

gye zöldség problémáját enyhíteni.

Nem hiányzik jóformán egyik tsz tervéből sem a kukorica mellett a í'ővetésű siló- kukorica sem. Egyébként azok a termelőszövetkezetek terveztek helyesen, akik a 12—14 százalékos szántóterülethez viszonyított kukorica arány mellé, még szarvas- marha számosállatonként legalább 400 négyszögölön fővetésű silókukorica megtermelésére is gondoltak. Ugyanis ha nemesített hibrid vetőmagot vetnek ezen területre, a magas terméseredményen keresztül az állatállomány kukoricaszükségletét fedezik.

A jövőre vonatkozóan feltétlenül meg kell említeni, hogy a kenyérgabona termelésének kérdésével olyanformán kell foglalkozni, hogy csak olyan mértékben csökkentsük a vetésterületet, amilyen mértékben növelni tudjuk egy-egy kh hozamát. Ezt kívánja a dolgozók kenyérgabonával való ellátása mellett az al- mozás, ezen keresztül a talajerő visszapótlás kérdésének megnyugtató megoldása is.

Nagyobb súyt helyeznek termelőszövetkezeteink az állatállomány fejlesztésére. Ami ennél a kérdésnél igen örvendetes, elsősorban a saját erőből való fejlesztéssel, tehát a növendékek nevelésével és a tagok által behozott háztáji keretet meghaladó állományból akarják a fejlesztést megoldani, ellentétben a korábbi évek gyakorlatával. Természetesen az állatállomány fejlesztésével párhuzamosan gondoskodnak a takarmányozás egyensúlyának, a szükséglet és a fedezet megoldásának kérdéséről is.

A fentiek alapján valamennyi termelőszövetkezetnél biztosítottnak látszik a párt és a kormány határozatának megvalósítása, hogy még az új termelőszövetkezeti községeknél is — már az első évben — ugyanarról a területről magasabb termelési értéket érjenek el, mint az ezelőtti években, amikor még egyéni.eg gazdálkodtak. így tudjuk elsősorban, a jövedelem emelkedésén keresztül igazolni a

nagyüzem fölényét a kisüzemmel szemben.

A tervek fentiek szerinti elkészítése biztosítja a rimóci Uj Elet TSz-néi, hogy az idei, nem mondható rossz év után az 1960. évi terv 9 forinttal magasabb részesedést Ígér munkaegységenként. Ilyen terv biztosítja Luüányhalászi- ban is az egy munkaegységre eső 40 forintos részesedést. Vagy a fentiek alapján akarnak a közös úton elérni magasabb jövedelmet a hehaimi Uj Elet tagjai is, elsősorban azon keresztül, nogy közös erővel tovább akarják folytatni a nagyértékű tenyesz- marhák nevelését, virágzó sertéstenyésztést teremtenek, persze nem ieledkeznek meg a regebben termelt igen nagy jövedelmet b'ztosító zöldborsó, cukorrépa, és pillangós mag- rogás termeléséről sem.

Ma már minden tsz tudja, hogy fő feladatuk gazdaságuk sok -árut termelő gazdasággá való átalakítása, mert ez a magasabb jövedelem elérésének forrása. így oldják meg a rendszeres munkaegységelőleg fizetés igen fontos problémáját, a pénzügyi rendelkezésben biztosított szerződéses előleg folyósításán keresztül. Nagyobb mennyiségben átadott áruk után a nagyüzemi felárat is megkapják. A pénzbeli részesedés aránya is növekszik így és ezen .keresztül csökken a jövedelem- adó. Azonkívül az áruértékesítési terv teljesítése esetén 6—12 ezer forintos hitelelengedésben részesül a tsz minden 100 kh redukált szántó után. i

E

hó végén még egyszer megvizsgálja és megtárgyalja valamennyi termelőszövetkezet tagsága az 1960-as gazdasági évre előirányzott feladatokat. Tegye minden termelőszövetkezeti tag elsőrendű feladatának a vitában való aktív részvételt, mert ez a biztosítéka, hogy a termelő- szövetkezetek jó terv alapján kezdik meg az új gazdasági évet.

Ozsváth Zoltán, megyei közgazdász.

Gondos tervek az új gazdasági évre

— Nagyobb súlyt fektetnek az állattenyésztésre Felsőpeíényben —

A felsőpetényi Szabad Föld Termelőszövetkezet tagsága is a tervezés munkáját végzi. A korábbi évek langyos tempójú munkája és az érdektelenül szemlélt vezetés után a termelőszövetkezet tagjai ebben a gazdasági évben tevékenyebben kívánnak bekapcsolódni a felelősségvállalásba is.

A leltározást befejezték már és rövidesen készen lesznek a tervezéssel is. A tervezésre jellemző a korábbi

évek jó és rossz tapasztalatai alapján kialakult megfontoltság.

Az elmúlt gazdasági évben például 53 katasztrális holdon termeltek őszi búzát 9 mázsán felüli átlaggal.

Ebben a gazdasági évben 10 mázsás átlag fölé szeretnének kerülni. Mintegy 113 katasztrális holdon vetettek őszieket. Búzát, árpát és szö- szös rozst.

A belterjesebb gazdálkoA mezőgazdász leiadatáról

A mezőgazdászok feladata a termelőszövetkezetben a korszerű, belterjes irányú, szocialista nagyüzemi gazdálkodás előmozdítása. A termelés szakmai kérdéseiben az intézkedés joga — az elnökkel egyetértésben — a mezőgazdászt illeti. Tevékenységéért elsősorban az elnöknek felelős.

A mezőgazdász feladata különösen:

a tagsággal és a vezetőséggel együttműködve az éves termelési terv elkészítése; a vetésforgó kialakítása;

a tervszerű talajerőfenntartás megszervezése;

a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetéséről való gondoskodás;

a termelőszövetkezet rendelkezésére álló traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek munkájának szakmai irányítása;

a gépállomás által végzett munkák mennyiségi és minőségi átvétele;

a közös állattenyésztés fejlesztéséről és nagyüzemi módszereinek bevezetéséről való gondoskodás;

rét- és legelőgazdálkodás megszervezése;

a vezetőséggel, illetőleg a vezetőség többi tagjaival egyetértésben a munkaszervezeti egységek összetételére és munkarendjére, továbbá a brigádok és a munkacsapatok vezetőinek kijelölésére illetőleg leváltására javaslat- tétel;

a brigádok és a munkacsapatok munkájának irányítása és rendszeres ellenőrzése;

a hatóságok által elrendelt agrotechnikai, állategészségügyi és egyéb — a termelésre vonatkozó — intézkedések végrehajtásáról, továbbá a balesetelhárítás és a tűzrendészet megszervezéséről, valamint a vonatkozó szabályok megtartásáról való gondoskodás;

a munkaszervezeti egységekkel a mézőgazdász az elnökkel egyetértésben rendelkezhetik. E jogkörében az elnökkel egyetértésben jogosult:

az egyes munkák elvégzésének idejét és módját megállapítani;

a brigádok és a munkacsapatok vezetőit a munkákról beszámoltatni és a nem megfelelő munkát — munkaegység jóváírás nélkül — újra elvégeztetni;

a munkafegyelem megszegőit figyelmeztetni, ismétlődés esetén más munkakörbe osztani, súlyosabb esetben a közgyűlésnek fegyelmi rendszabály alkalmazását javasolni.

dásra való törekvést jelzi, hogy a szövetkezet már leszerződött 20 kh bíborherére, 20 kh borsóra, 10 kh lencsére, 10 kh kölesre, 15 kh zabos- bükkönyre, és 5 kh burgonyára. Ezenkívül 41 katasztrális holdon termelnek kukoricát és a téli takarmányellátás megoldása érdekében 20 katasztrális holdon silókukoricát.

Az állattenyész erőteljesebb kialakításának érdekében 73 holdon vetnek vörösherét, 28 holdon lucernát és egyéb takarmánynövényeket. A termelőszövetkezet vezetősége és tagsága a jövőben nagyobb súlyt fektet az állattartásra. Saját nevelésű állományt kívánnak kialakítani és nagyobb ütemben folytatják a szerződéses szarvasmarha hizlalást. Az elmúlt évben csak 12 darab szarvasmarhát adtak az államnak, ez évben már az első negyedévre 24 darab növendékmarhára szerződtek le.

Továbbfejlesztik, illetve növelik a sertésállományt is. Jelenleg 60 darab sertéssüldője és kocája van a termelőszövetkezetnek. A kocáktól 100 darab malacot várnak,

amelyek közül a tenyésztésre alkalmasakat megtartják. A nehéz istálló viszonyokat is enyhíteni kívánják a vízcsapos itatás bevezetésével. Ehhez rövidesen hidrofort szereznek be. Későbbi tervük a majorság községen kívüli elhelyezése is.

Biztos jövedelmet jelent a de jtári József Attila Termelő- szövetkezetnek a fejlett sertéstenyésztés.

000000000©000000000©000eee ©©©©©©©©©©©©©ee©©6©0©©©©©©

A eeredi traktoros brigád

Az ellenforradalmat közvetlenül követő években 1957-1958 folyamán igen nagymértékű volt a munkaerővándorlás gépállomásainkon. Nemcsak az úgynevezett vándormadár tipusú emberek változtatták meg munkahelyüket ez időszakban, hanem olyan dolgozók is megváltak a traktor kormánxá- tól, akik szorgalmas, lendületes munkájukról voltak ismertek évenken keresztül, s megbecsült dolgozói voltak a gépállomásnak. Ez a megállapítás volt a jellemző a Kis- terenyei Gépállomásra is.

Amikor a gépállomás vezetői a munkakönyvét kikérő traktorvezetőt megkérdezték mi az oka munkahelyváltoztatási szándékának: a válasz szinte egyértelműen az volt a kiválóan dolgozó traktor- vezetők részéről, hogy azért megy el a bányához, a gyárba dolgozni, mert anyagilag nem találja meg számítását gépállomási munkájában.

A fentiekben ismertetett körülmények folytán hullott szét 1956 után a Kisterenyei Gépállomás úgynevezett „ce- redi” brigádja, mely az 1955- ös év őszén nemcsak a Kisterenyei Gépállomás, hanem éppen az ország legjobb traktorosbrigádja címet nyerte el kiváló munkája elismeréseképpen. E traktorosbrigád tagja volt akkoriban Zeke József traktorvezető is, ki munkaeredményei után a Szocialista Munka Hőse címet is megkapta, valamint Czene Gellért ceredi traktorvezető ki 1955-ben 16 éves korában a megye legjobb fiatal traktorosának számított, de közismertek voltak jó munkaeredményeikről a brigád többi tagjai is, így Fü- löp Barna, Nagy Kálmán, Varga Gyula, Varga Sándor, valamint a Forgács testvérek: József és István.

Eltávozott a gépállomásról a brigád mezőgazdásza Czene Tibor is, aki a kazári bányaüzemnél vélte megtalálni új munkahelyét. A traktorvezetők közül csupán Forgács József és Varga Sándor tartott ki a Kisterenyei Gépállomáson traktorvezetői munkakörben. Zeke József traktorvezetői munkáját ugyan nem cserélte fel, de munkahelyet ő is változtatott, a Karancske- szi Gépállomáson vélte inkább megtalálni a számára kedvezőbbnek nézett új munkahelyét. Czene Gellértből pedig szerelő lett, míg a többiek megváltak gépállomási munkahelyüktől.

Azonban az 1959-es év, mely a mezőgazdaság számára a szocialista átszervezés terén nagy lépést jelentett előre, a Kisterenyei Gépállomás körzetének területén is nagy változásokat hozott a dolgozó parasztság életében.

A gépállomás körzetében az első termelőszövetkezeti községek a „ceredi” brigád területén alakultak. A megye legelső termelőszövetkezeti

községe, a volt ceredi b' területén Pagonyban alakult. A pogonyi termelőszövetkezet megalakulását megelőző szervező, meggyőző munkából az e községben lakó volt brigádtagok is kivették részüket Nagy Kálmán vezetésével, aki mint kommunista fáradhatatlan részese volt az újért való agitációs munkának. A volt ceredi brigád körzetébe tartozó községekben Pogonyt követve egymásután alakultak a termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek megalakulásával egy- időben a ceredi brigád volt tagjai: Nagy Kálmán, Fülöp Barna, Varga Gyula és Forgács István termelőszövetkezeti tag traktorosokká lettek és újból kezükbe vették a traktor kormányát, hogy saját falujukban, vagy a szomszéd faluban a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítását segítsék elő ők is munkájukkal.

így 1959 tavasza meghozta az újjászületést az 1955-56-os években országraszóló eredményeiről híres „ceredi” traktorosbrigádnak is. A brigád régi mezőgazdásza Czene Tibor is visszajött a kazári bányaüzemtől és a brigád vezetője lett. Az újjászerveződött traktorosbrigád, melynek munkája elé nagy várakozással tekintett a brigád körzetébe eső termelőszövetkezeti községek parasztsága,

beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ezt ma már az év végén elmondhatjuk a brigád munkájáról. A Czene Tibot által vezetett traktorosbrigád teljesítménye, ha a tervteljesítés számait nézzük gépállomási viszonylatban a legkiemelkedőbbnek mondható. A brigád tavaszi kampánytervét 201,3 százalékra, nyári kampánytervét 125,6 százalékra, őszi kampánytervét 152 százalékra teljesítette.

Amennyiben a brigádot alkotó brigádtagok munkáját egyénileg vizsgáljuk elsősorban is az állapítható meg, hogy az éves tervvel rendelkező brigádtagok mindegyike egyénileg is megállta a helyét, s teljesítette éves tervét. A legjobb eredményt ha a teljesített normálholdak számát, s az éves terv százalékos teljesítését nézzük, egyénileg Fülöp Barna a pogonyi Üj Élet Termelőszövetkezet traktorvezetője érte el, aki éves tervét 323,7 százalékra teljesítette. Fülöp Barna traktorvezetőt kiváló munkája elismeréséül a Kisterenyei Gépállomás vezetősége Csehszlovákiai jutalomüdülésre javasolta, melyet Fülöp Barna traktorvezető, különösen az őszi kampány során végzett kemény, áldozatkész munkája után érdemelt ki. Megjegyezendő, hogy a brigád régebbi tagjai figyelmet

fordítanak a brigádba kerülő új dolgozók szakmai nevelésére is. Példa erre Czene Gellért tanítványa: Pocsa Gyula 18 éves traktorvezető eredményes munkája, aki az ősz folyamán került a brigádba, s az utóbbi hónapban már egy traktoregységre számítva napi 4 normálhold teljesítményt tudott elérni gépével.

A „ceredi” traktorosbrigád tagjai, a visszajött régiek éppúgy, mint a brigád új tagjai nem panaszkodhatnak, hogy mint gépállomási dolgozók munkájukban számításaikat nem találják meg.

A brigád tagjai közül Fülöp Barna idei átlagkeresete 2426 forint, Nagy Kálmáné 2636 forint, Varga Gyuláé 1982 forint, Forgács Istváné 1740 forint volt, hogy csak a négy visszatért brigádtag keresetét nézzük, de hasonló mértékben kerestek a brigád többi szorgalmasan dolgozó tagjai is.

A brigád körzetébe tartozó termelőszövetkezeti községek dolgozó parasztsága ma már elismeri, becsüli és nem utolsósorban egyre nagyobb mértékben igényli a lelkiismeretes munkát végző traktorvezetők munkáját és a nagy táblákban zöldelő vetésekben a maga, s a szövetkezetben dolgozó traktorvezető, a traktorosbrigádok munkájának eredményét, a jövő évi gazdagabb termés, a boldogabb paraszti élet biztató Ígéretét is látja.

BAJCSI JENŐ