Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-13 / 4. szám

I960, január 13, nógrádi népüjsAg 5 Á termelőszövetkezeti tervek legyenek a gazdasági megszilárdítás alapjai A z utóbbi időben a me- gye valamennyi ter­melőszövetkezete az elmúlt évi eredményék összegezésé­vel egyidőbem azon dolgozik, hogy az 1960. évi gazdálko­dást még eredményesebbé te­gye és ezen keresztül a nép­gazdaságnak több mezőgazda- sági terményt, a tagságnak pedig az ideinél magasabb jövedelmet biztosítsanak. A kitűzött cél megvalósítá­sa persze nem könnyű. Ennek megszervezése, a termelési tervékben való rögzítése azt kívánja meg, hogy a termelő­szövetkezeti vezetők mellett a tagság is tevékenyen kap­csolódjon be a tervkészítés­be és így az elmúlt évi ta­pasztalatok, a helyi lehetősé­gek, a termelési adottságok, valamint nem utolsó sorban a gazdasági számítások alap­ján olyan terv álljon a tsz vezetőség rendelkezésére, mélynek maradéktalan vég­rehajtása a kitűzött cél el­érését biztosítja. Egy-egy terv elkészítése során igen sok termelési, üzemszervezési és egyéb problémát kell megoldandók a termelőszövetkezeteknek. Az 1960-as gazdasági évre készülő tervekben többek között meg kellett oldani a termelőszövetkezeteknek — amit meg is oldottak —, hogy az előző évekénél lényege­sen több termény, állat és ál­lati termék átadását irányoz­zák elő a népgazdaságnak. Míg az 1958/59-es gazdasági évben hízottmarhából 660 da­rabot, hízottsertésből pedig 1560 darabot adtak át, addig 1960-ban a tervek szerint át­adásra kerül 2500 darab hí­zottmarha és 4200 darab hí­zottsertés. A növekedés per­sze nemcsak abszolút szám­ban jelentkezik és nemcsak a termelőszövetkezetek szá­mának növekedésével jár együtt, hanem magasabb az átadás úgy is, ha az átadott állatokat egy tsz átlagára vetítjük. Ugyanis, míg az el­múlt évben egy termelőszö­vetkezet átlagosan átadott 8,6 darab hízottmarhát, addig 1960-ban az előirányzat sze­rint 23,3 darabra emelkedik ez a szám. Ugyanilyen fejlő­dés van csaknem valameny- nyi mezőgazdasági termény és állati termék vonatkozásá­ban is. Feltehetjük a kérdést: ho­gyan tudják a tervezett fel­adatokat a termelőszövetke­zetek végrehajtani? A párt és a kormány ha­tározatának megfelelően — a fejlesztésből eredő munkaerő helyzet javulásával — egyre nagyobb területen termelnek munkaigényesebb, de maga­sabb jövedelmet ibdztosító ka­pást, ipari növényt, kertészeti növényeket, elsősorban a ta­vaszi árpa, zab és az érték­telenebb egyéves szálastakar- máiny rovására. A cukorrépa vetésterület 492 katasztrális holddal lesz magasabb 1960- ban, mint volt 1959-ben a mezőgazdásági termelőszövet­kezeteknél. Ugyancsak jelen­tősen emelkedik a zöldség­félét termelő tsz-ek száma és területe is. Azt lehetne mondani, hogy e gazdasági év folyamán a városok, és az ipari központok közelében levő tsz-ek mindegyike fog­lalkozik kisebb-nagyobb te­rületen zöldségtermeléssel. Ezen keresztül próbálják a termelőszövetkezetek a me­a téli gépjavításon DOLGOZNAK A Növényvédő Állomás műhelymunkásai a téli gép­javításon dolgoznak. Céljuk az, hogy az első növényvé­delmi munka beindulásáig az erő- és munkagépeket szakszerűen kijavítsák, hogy zökkenő nélkül megkezdhes­sék a munkát a termelőszö­vetkezetekben. Eddig már megjavíotttak minden moto­ros munkagépet és 5 Zetor erőgépet is. gye zöldség problémáját eny­híteni. Nem hiányzik jóformán egyik tsz tervéből sem a ku­korica mellett a í'ővetésű siló- kukorica sem. Egyébként azok a termelőszövetkezetek terveztek helyesen, akik a 12—14 százalékos szántóterü­lethez viszonyított kukorica arány mellé, még szarvas- marha számosállatonként leg­alább 400 négyszögölön főve­tésű silókukorica megterme­lésére is gondoltak. Ugyanis ha nemesített hibrid vető­magot vetnek ezen területre, a magas terméseredményen keresztül az állatállomány kukoricaszükségletét fedezik. A jövőre vonatkozóan feltétlenül meg kell említeni, hogy a kenyérga­bona termelésének kérdésé­vel olyanformán kell fog­lalkozni, hogy csak olyan mértékben csökkentsük a ve­tésterületet, amilyen mérték­ben növelni tudjuk egy-egy kh hozamát. Ezt kívánja a dolgozók kenyérgabonával való ellátása mellett az al- mozás, ezen keresztül a ta­lajerő visszapótlás kérdésé­nek megnyugtató megoldása is. Nagyobb súyt helyeznek termelőszövetkezeteink az ál­latállomány fejlesztésére. Ami ennél a kérdésnél igen örven­detes, elsősorban a saját erő­ből való fejlesztéssel, tehát a növendékek nevelésével és a tagok által behozott háztáji keretet meghaladó állomány­ból akarják a fejlesztést meg­oldani, ellentétben a korábbi évek gyakorlatával. Termé­szetesen az állatállomány fej­lesztésével párhuzamosan gon­doskodnak a takarmányozás egyensúlyának, a szükséglet és a fedezet megoldásának kér­déséről is. A fentiek alapján vala­mennyi termelőszövetkezetnél biztosítottnak látszik a párt és a kormány határozatának megvalósítása, hogy még az új termelőszövetkezeti községek­nél is — már az első évben — ugyanarról a területről ma­gasabb termelési értéket érje­nek el, mint az ezelőtti évek­ben, amikor még egyéni.eg gazdálkodtak. így tudjuk első­sorban, a jövedelem emelke­désén keresztül igazolni a nagyüzem fölényét a kis­üzemmel szemben. A tervek fentiek szerinti el­készítése biztosítja a rimóci Uj Elet TSz-néi, hogy az idei, nem mondható rossz év után az 1960. évi terv 9 forinttal magasabb részesedést Ígér munkaegységenként. Ilyen terv biztosítja Luüányhalászi- ban is az egy munkaegység­re eső 40 forintos részesedést. Vagy a fentiek alapján akar­nak a közös úton elérni ma­gasabb jövedelmet a hehaimi Uj Elet tagjai is, elsősorban azon keresztül, nogy közös erővel tovább akarják foly­tatni a nagyértékű tenyesz- marhák nevelését, virágzó ser­téstenyésztést teremtenek, per­sze nem ieledkeznek meg a regebben termelt igen nagy jövedelmet b'ztosító zöldborsó, cukorrépa, és pillangós mag- rogás termeléséről sem. Ma már minden tsz tudja, hogy fő feladatuk gazdaságuk sok -árut termelő gazdasággá való átalakítása, mert ez a magasabb jövedelem elérésé­nek forrása. így oldják meg a rendszeres munkaegység­előleg fizetés igen fontos problémáját, a pénzügyi ren­delkezésben biztosított szerző­déses előleg folyósításán ke­resztül. Nagyobb mennyiség­ben átadott áruk után a nagy­üzemi felárat is megkapják. A pénzbeli részesedés aránya is növekszik így és ezen .ke­resztül csökken a jövedelem- adó. Azonkívül az áruértéke­sítési terv teljesítése esetén 6—12 ezer forintos hitelelen­gedésben részesül a tsz min­den 100 kh redukált szántó után. i E hó végén még egyszer megvizsgálja és megtárgyalja valamennyi termelőszövetke­zet tagsága az 1960-as gazda­sági évre előirányzott felada­tokat. Tegye minden termelő­szövetkezeti tag elsőrendű feladatának a vitában való aktív részvételt, mert ez a biztosítéka, hogy a termelő- szövetkezetek jó terv alapján kezdik meg az új gazdasági évet. Ozsváth Zoltán, megyei közgazdász. Gondos tervek az új gazdasági évre — Nagyobb súlyt fektetnek az állattenyésztésre Felsőpeíényben — A felsőpetényi Szabad Föld Termelőszövetkezet tagsága is a tervezés munkáját végzi. A korábbi évek langyos tem­pójú munkája és az érdek­telenül szemlélt vezetés után a termelőszövetkezet tagjai ebben a gazdasági évben te­vékenyebben kívánnak bekap­csolódni a felelősségvállalásba is. A leltározást befejezték már és rövidesen készen lesz­nek a tervezéssel is. A ter­vezésre jellemző a korábbi évek jó és rossz tapasztalatai alapján kialakult megfontolt­ság. Az elmúlt gazdasági év­ben például 53 katasztrá­lis holdon termeltek őszi búzát 9 mázsán felüli át­laggal. Ebben a gazdasági évben 10 mázsás átlag fölé szeretné­nek kerülni. Mintegy 113 ka­tasztrális holdon vetettek őszieket. Búzát, árpát és szö- szös rozst. A belterjesebb gazdálko­A mezőgazdász leiadatáról A mezőgazdászok feladata a termelőszövetkezetben a korszerű, belterjes irányú, szocialista nagyüzemi gazdál­kodás előmozdítása. A terme­lés szakmai kérdéseiben az intézkedés joga — az elnök­kel egyetértésben — a mező­gazdászt illeti. Tevékenysé­géért elsősorban az elnöknek felelős. A mezőgazdász feladata különösen: a tagsággal és a vezetőség­gel együttműködve az éves termelési terv elkészítése; a vetésforgó kialakítása; a tervszerű talajerőfenn­tartás megszervezése; a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetéséről való gondoskodás; a termelőszövetkezet ren­delkezésére álló traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek munkájának szakmai irányí­tása; a gépállomás által végzett munkák mennyiségi és mi­nőségi átvétele; a közös állattenyésztés fej­lesztéséről és nagyüzemi módszereinek bevezetéséről való gondoskodás; rét- és legelőgazdálkodás megszervezése; a vezetőséggel, illetőleg a vezetőség többi tagjaival egyetértésben a munkaszer­vezeti egységek összetételére és munkarendjére, továbbá a brigádok és a munkacsapa­tok vezetőinek kijelölésére illetőleg leváltására javaslat- tétel; a brigádok és a munkacsa­patok munkájának irányítá­sa és rendszeres ellenőrzése; a hatóságok által elrendelt agrotechnikai, állategészség­ügyi és egyéb — a terme­lésre vonatkozó — intézke­dések végrehajtásáról, továbbá a balesetelhárítás és a tűz­rendészet megszervezéséről, valamint a vonatkozó szabá­lyok megtartásáról való gon­doskodás; a munkaszervezeti egysé­gekkel a mézőgazdász az el­nökkel egyetértésben rendel­kezhetik. E jogkörében az elnökkel egyetértésben jogo­sult: az egyes munkák elvégzé­sének idejét és módját meg­állapítani; a brigádok és a munkacsa­patok vezetőit a munkákról beszámoltatni és a nem meg­felelő munkát — munkaegy­ség jóváírás nélkül — újra elvégeztetni; a munkafegyelem megsze­gőit figyelmeztetni, ismétlő­dés esetén más munkakörbe osztani, súlyosabb esetben a közgyűlésnek fegyelmi rend­szabály alkalmazását java­solni. dásra való törekvést jelzi, hogy a szövetkezet már le­szerződött 20 kh bíborherére, 20 kh borsóra, 10 kh lencsére, 10 kh kölesre, 15 kh zabos- bükkönyre, és 5 kh burgo­nyára. Ezenkívül 41 katasztrális holdon ter­melnek kukoricát és a téli takarmányellátás meg­oldása érdekében 20 ka­tasztrális holdon silóku­koricát. Az állattenyész erőteljesebb kialakításának érdekében 73 holdon vetnek vörösherét, 28 holdon lucernát és egyéb ta­karmánynövényeket. A ter­melőszövetkezet vezetősége és tagsága a jövőben nagyobb súlyt fektet az állattartásra. Saját nevelésű állományt kí­vánnak kialakítani és na­gyobb ütemben folytatják a szerződéses szarvasmarha hiz­lalást. Az elmúlt évben csak 12 darab szarvasmarhát ad­tak az államnak, ez évben már az első negyedévre 24 darab növendékmarhára szer­ződtek le. Továbbfejlesztik, illetve nö­velik a sertésállományt is. Jelenleg 60 darab sertés­süldője és kocája van a termelőszövetkezetnek. A kocáktól 100 darab ma­lacot várnak, amelyek közül a tenyésztésre alkalmasakat megtartják. A nehéz istálló viszonyokat is enyhíteni kívánják a vízcsa­pos itatás bevezetésével. Eh­hez rövidesen hidrofort sze­reznek be. Későbbi tervük a majorság községen kívüli el­helyezése is. Biztos jövedelmet jelent a de jtári József Attila Termelő- szövetkezetnek a fejlett sertéstenyésztés. 000000000©000000000©000eee ©©©©©©©©©©©©©ee©©6©0©©©©©© A eeredi traktoros brigád Az ellenforradalmat köz­vetlenül követő években 1957-1958 folyamán igen nagy­mértékű volt a munkaerő­vándorlás gépállomásainkon. Nemcsak az úgynevezett ván­dormadár tipusú emberek változtatták meg munkahe­lyüket ez időszakban, ha­nem olyan dolgozók is meg­váltak a traktor kormánxá- tól, akik szorgalmas, lendüle­tes munkájukról voltak is­mertek évenken keresztül, s megbecsült dolgozói voltak a gépállomásnak. Ez a megálla­pítás volt a jellemző a Kis- terenyei Gépállomásra is. Amikor a gépállomás veze­tői a munkakönyvét kikérő traktorvezetőt megkérdezték mi az oka munkahelyváltoz­tatási szándékának: a válasz szinte egyértelműen az volt a kiválóan dolgozó traktor- vezetők részéről, hogy azért megy el a bányához, a gyár­ba dolgozni, mert anyagilag nem találja meg számítását gépállomási munkájában. A fentiekben ismertetett körülmények folytán hullott szét 1956 után a Kisterenyei Gépállomás úgynevezett „ce- redi” brigádja, mely az 1955- ös év őszén nemcsak a Kis­terenyei Gépállomás, hanem éppen az ország legjobb traktorosbrigádja címet nyer­te el kiváló munkája elisme­réseképpen. E traktorosbri­gád tagja volt akkoriban Ze­ke József traktorvezető is, ki munkaeredményei után a Szocialista Munka Hőse cí­met is megkapta, valamint Czene Gellért ceredi traktor­vezető ki 1955-ben 16 éves korában a megye legjobb fi­atal traktorosának számított, de közismertek voltak jó munkaeredményeikről a bri­gád többi tagjai is, így Fü- löp Barna, Nagy Kálmán, Varga Gyula, Varga Sándor, valamint a Forgács testvérek: József és István. Eltávozott a gépállomásról a brigád mezőgazdásza Czene Tibor is, aki a kazári bánya­üzemnél vélte megtalálni új munkahelyét. A traktorveze­tők közül csupán Forgács Jó­zsef és Varga Sándor tartott ki a Kisterenyei Gépállomá­son traktorvezetői munkakör­ben. Zeke József traktorveze­tői munkáját ugyan nem cse­rélte fel, de munkahelyet ő is változtatott, a Karancske- szi Gépállomáson vélte in­kább megtalálni a számára kedvezőbbnek nézett új mun­kahelyét. Czene Gellértből pedig szerelő lett, míg a töb­biek megváltak gépállomási munkahelyüktől. Azonban az 1959-es év, mely a mezőgazdaság számá­ra a szocialista átszervezés terén nagy lépést jelentett előre, a Kisterenyei Gépállo­más körzetének területén is nagy változásokat hozott a dolgozó parasztság életében. A gépállomás körzetében az első termelőszövetkezeti községek a „ceredi” brigád területén alakultak. A megye legelső termelőszövetkezeti községe, a volt ceredi b' területén Pagonyban alakult. A pogonyi termelőszövetke­zet megalakulását megelőző szervező, meggyőző munká­ból az e községben lakó volt brigádtagok is kivették ré­szüket Nagy Kálmán vezeté­sével, aki mint kommunista fáradhatatlan részese volt az újért való agitációs munká­nak. A volt ceredi brigád körzetébe tartozó községek­ben Pogonyt követve egymás­után alakultak a termelőszö­vetkezetek. A termelőszövet­kezetek megalakulásával egy- időben a ceredi brigád volt tagjai: Nagy Kálmán, Fülöp Barna, Varga Gyula és For­gács István termelőszövetke­zeti tag traktorosokká lettek és újból kezükbe vették a traktor kormányát, hogy sa­ját falujukban, vagy a szom­széd faluban a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítását se­gítsék elő ők is munkájuk­kal. így 1959 tavasza meghozta az újjászületést az 1955-56-os években országraszóló ered­ményeiről híres „ceredi” traktorosbrigádnak is. A bri­gád régi mezőgazdásza Czene Tibor is visszajött a kazári bányaüzemtől és a brigád ve­zetője lett. Az újjászervező­dött traktorosbrigád, mely­nek munkája elé nagy vára­kozással tekintett a brigád körzetébe eső termelőszövet­kezeti községek parasztsága, beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket. Ezt ma már az év végén elmondhatjuk a brigád munkájáról. A Czene Tibot által vezetett traktorosbrigád teljesítménye, ha a tervtelje­sítés számait nézzük gépállo­mási viszonylatban a legki­emelkedőbbnek mondható. A brigád tavaszi kampánytervét 201,3 százalékra, nyári kam­pánytervét 125,6 százalékra, őszi kampánytervét 152 szá­zalékra teljesítette. Amennyiben a brigádot al­kotó brigádtagok munkáját egyénileg vizsgáljuk elsősor­ban is az állapítható meg, hogy az éves tervvel rendel­kező brigádtagok mindegyike egyénileg is megállta a he­lyét, s teljesítette éves tervét. A legjobb eredményt ha a teljesített normálholdak szá­mát, s az éves terv százalé­kos teljesítését nézzük, egyé­nileg Fülöp Barna a pogonyi Üj Élet Termelőszövetkezet traktorvezetője érte el, aki éves tervét 323,7 százalékra teljesítette. Fülöp Barna traktorvezetőt kiváló munká­ja elismeréséül a Kisterenyei Gépállomás vezetősége Cseh­szlovákiai jutalomüdülésre javasolta, melyet Fülöp Bar­na traktorvezető, különösen az őszi kampány során vég­zett kemény, áldozatkész munkája után érdemelt ki. Megjegyezendő, hogy a bri­gád régebbi tagjai figyelmet fordítanak a brigádba kerülő új dolgozók szakmai nevelé­sére is. Példa erre Czene Gellért tanítványa: Pocsa Gyula 18 éves traktorvezető eredményes munkája, aki az ősz folyamán került a brigád­ba, s az utóbbi hónapban már egy traktoregységre szá­mítva napi 4 normálhold tel­jesítményt tudott elérni gé­pével. A „ceredi” traktorosbrigád tagjai, a visszajött régiek éppúgy, mint a brigád új tagjai nem panaszkodhatnak, hogy mint gépállomási dolgo­zók munkájukban számításai­kat nem találják meg. A brigád tagjai közül Fü­löp Barna idei átlagkeresete 2426 forint, Nagy Kálmáné 2636 forint, Varga Gyuláé 1982 forint, Forgács Istváné 1740 forint volt, hogy csak a négy visszatért brigádtag ke­resetét nézzük, de hasonló mértékben kerestek a brigád többi szorgalmasan dolgozó tagjai is. A brigád körzetébe tartozó termelőszövetkezeti községek dolgozó parasztsága ma már elismeri, becsüli és nem utol­sósorban egyre nagyobb mér­tékben igényli a lelkiismere­tes munkát végző traktorve­zetők munkáját és a nagy táblákban zöldelő vetésekben a maga, s a szövetkezetben dolgozó traktorvezető, a trak­torosbrigádok munkájának eredményét, a jövő évi gaz­dagabb termés, a boldogabb paraszti élet biztató Ígéretét is látja. BAJCSI JENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents