Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-06 / 2. szám

1960. január 6. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 3 Jó eredmények, újabb feladatok a tröszti beruházásoknál Minden év végén, az új év elején számot szoktunk adni arról, hogy miként valósítot­tuk meg a korábban ránk bí­zott feladatokat, milyen ered­ményeket értünk el, milyen lemaradások jelentkeztek az óév munkájában. így van ez a beruházások terén is, hi­szen népgazdaságunk egyik fontos ága éppen a beruhá­zási munkák sikeres végre­hajtása, amelyekkel új bá­nyákat, új létesítményeket hozunk létre. Az ilyen mér­legkészítés azért is hasznos, hogy lássuk: munkánkban: az eredmények mellett mik a hiányosságok, melyek azok, amelyeken az új évben fel­tétlen változtatni kell. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt 100 millió forintot meg­haladó beruházási hitel­keretének tervszerinti fel­használása 1959-ben ál­talánosságban kielégítő volt, s a beruházás megvalósította, vagy előbbre vitte a szénter­melés kapacitásának fejlesz­tését, illetve fenntartását. Üj üzemeket hoztunk létre. s beruházási ténykedésünkkel feltétlen a párt múlt év már- ' ciusi határozatának sikeres megvalósítását segítettük elő. .Üj bányaüzemek megvalósí­tásához sorolható Kányás, ahol főszállító vágatok fala­zása. földalatti diesel-moz­dony és mozdonyszín, vízbe­törés elleni szivattyúzási be­rendezések. riasztó berende­zések valósultak meg, össze­sen 8,6 millió forint értékben. Elkészült a Szurdok 196 mé­ter mély falazott függőleges akna és földalatti rakodója, Zsomp-tere. mintegy 9 millió forint értékben. Folytatódott Király-táró, Székvölgy, Csur­gó-táró, Gáti IV, Medve-ak­na létesítésének munkálatai, Tiribes vágatainak falazása. A külszíni nagyobb létesítmé­nyek közül lényegesen, de nem a kívánt mértékben ha­ladt előre a nagybátonyi köz­ponti műhely megvalósítása. Megkezdtük a rónai üzem ve- cseklői külszíni siklójának építését is. A gyulai osztályo­zó építésének folytatása. a Pálhegy III. és a gusztávi bunkerek építésének megkez­dése, s a többi létesítmények beruházásainak megvalósítása mind azt bizonyítja, hogy munkánk nem volt hiábavaló. S ha már a beruházások 1959. évi terjesítéséről beszélünk, feltétlen meg kell említeni, hogy tröszti szinten is túltel­jesítettük munkavédelmi beruházásainkat. Kétségtelen tény, hogy az elért eredmények mellett le­maradás is jelentkezik, ame­lyek elsősorban a beruházá­sok megvalósulását a megelő­ző tervező munkák késedel­me idézte elő. Bár köztudo­mású, hogy az ország terve­ző kapacitása nem kiépítő, annak megjavítása céljából ebben az évben feltétlen so­kat kell tenni. Tröszti szinten lemaradás jelentkezik első­sorban a Medve-aknánál, mintegy egymillió forint, — az akna építésének ütemsze­rű eltolódása következtében. Lemaradás jelentkezik a Nógrádi Építőipari Vállalat kivitelezésében csaknem egy millió forint, — a mezőgaz­daság felé történt átcsoporto­sítás miatt — a Miskolci Mélyfúró Vállalatnál a mély­fúrásokból eredő csaknem egy millió forint, a gyulai- osztályozónál vasúti sínhiány következtében több mint egy milliló forint. A felsorolta­kon kívül még várható a le­nem szállított gépek értéke is, melynek szállítási határ­idejét ugyan december 31-re igazolták vissza — az ered­mény még ma sem látható. Feltétlen örvendetes az a tény, hogy a saját rezsis beruházási munkáinknál minimális a lemaradás, tervünk 100 százalékos teljesítését csak az idegen kivitelezők gá­tolták. Eerdményeink tehát a ki- sebb-nagyobb, sokszor objek­tív nehézségek következtében beállt nehézségek ellenére, jónak módhatók 1959-ben. Ezek az eredmények arra késztetnek bennünket, hogy ebben — tehát az új eszten­dőben — még jobb munkát végezzünk a beruházások te­rén, hiszen 1960-ra is 100 mil­lió forint felett van a tröszt beruházási hitelkerete. Olyan fontos munkát kell megvaló­sítanunk az új esztendőben mint a kányási 10,5 millió, a gyulai-osztály ózó 13,7 millió, a szurdoki 10,4 millió, a Kos- sut-lejtős aknai iszapolás 4,4 millió, Király-táró 4,3 millió és a nagybátonyi központi műhely 4 millió forint érté­kű munkái. A kiemelt beru­házások mellett természete­sen még említésre méltó a mizserfai 100 személyes munkásszálló, a Pálhegy III. és a gusztáyi bunkerek befe­jezése. Kielégítő a műszaki fejlesztésre szánt 8 millió, egyéb gépesítésre pedig ugyncsak 8 millió forintos keretünk. A felsoroltak alapján fela­dataink teljes megvalósítása érdekében feltétlen le kell vonni a következtetéseket az 1960-as évre. Ezért máris elhatároztuk, hogy az új esztendőben fokozzuk be­ruházási ellenőrzéseinket — főleg az idegen kivite­lezőkkel szemben. A tervezések kapacitásának bővítését trösztön belül is előtérbe kell helyezni, hogy a felmerülő igényekhez ké­pest beruházási keretünket teljes egészében felhasznál­hassuk, mert ezzel is a párt kongresszusi határozatainak megvalósítását, az új ötéves terv sikeres beindítását se­gítjük elő. Moskáth László beruházási osztály vez. Egy új gyártmány első napja Az első újítási javaslatok az Acélárugyárban Az év első munkanapján többek között egy új gyárt­mány kísérleti gyártása in­dult meg a Salgótarjáni Acélárugyárban. A melegen történő csavargyártást ugyan­is Budapestről és Győrről ide összpontosítják. A műszaki programnak megfelelően há- jom présen csavargyártás, egy gépen anyasajtolás kez­dődött. A több mint 2,4 mil­lió forintos költséggel járó átszervezés kezdetben még sok nehézség elé állítja az acélárugyár gazdasági szer­számüzemének vezetőit, dol­gozóit,. Mindenekelőtt ki kell nevelni egy begyakorlott munkásgárdát, amelyhez sok segítséget nyújt majd a Bu­Közös összefogással egy nem várt baj elhárításáért dapestről érkezett szakembe­rek helyszíni tanácsa. Ebben az évben az átálással járó problémákat is beleszámítva, több mint 6 ezer tonnás kapa­citás áll majd a csavargyár­tás rendelkezésére, bár az előirányozott termelés csak 4500 tonna. A gazdasági szer­számgyárban azonban úgy tervezik, hogy az év végére elérik azt a maximumot, amelynek nyomán 1961-ben már teljes kapacitással dol­gozva kielégíthetik a hazai csavarszükségletet. * A gyár újítási irodájába január 3-án benyújtották az első három újítási javaslatot. A szegverő üzemből Godó Gyula és Kuloványi Ferenc igen hasznosnak ígérkező javaslatot tettek a kartondo­bozokba csomagolt szög gé­pesítésének, autotmatizálásá- nak megoldására. Tőzsér Mi­hály a köszörűs műhelyből hozott olyan javaslatot, amely anyagmegtafcarítást jelent. A harmadik javaslat a rúdvas- üzemből érkezett az újítási irodába. Egyébként a gyárban az elmúlt esztendőben 503 ja­vaslatot nyújtottak be. Az ed­digi számítások szerint az újításokból eredő előkalkulált gazdasági eredmény megkö­zelíti az 5 millió forintot. NYOLCEZER ÜJ FOGYASZTÓ, 36 TSZ VILLAMOSÍTÁSA, 30 KM-ES BŐVÍTÉS 4* idén 30 százalékkal nagyobb feladat vár az ÁramszolgáStató Vállalat dolgozóira UTétfőn reggel váratlan esemény zavarta meg a tűzhelygyári dolgozók munkáját. Közvetlenül hat óra után, a reggeli műszak- kezdést követően és csapolás előtt kilyukadt az öntödei kúpoló feneke. Mintegy két tonna vas folyt ki izzó álla pótban... A délelőtti mű­szak termelése már odave szett. Igaz, hogy Lipták Já­nos elvtárs, az öntöde üzem­vezetője gyorsan észrevette a bajt, intézkedett, hogy megfelelő biztonság mellett az egész vasmennyiséget le­eresszék. A kár így is meg haladja a 100 ezer forintot. Az eddigi vizsgálatok sze­rint hanyagság is történt: a fenék döngölése nem volt a követelményeknek megfele­lően kiképezve. Azonban vezetők és dolgo­zók gyorsan összefogtak, hogy a bajt elhárítsák és a termelő munka zavartalansá­gát mielőbb biztosítsák. Csik József csapoló, Marosvölgyi Pál kúpolófalazó és Földi József lakatos gyors mun­kával biztosították, hogy hétfőn délután két órára el­készüljön a tartalékkúpoló, illetve már a délutáni mű­szak folyamatos munkáját biztosítsák. A baj egyemberként moz­gatta meg az öntöde és a gyár dolgozóit, hiszen ha az öntöde termelésében zavar van, az végig vonul az egész gyár életén. Pap Gyula elv­társ, főművezető, a dolgozók nevében is vállalta, hogy eb­ben a hónapban az egy mű­szak kiesett termelését be­hozzák. Az előzetes számítások sze­rint az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzletigazgatósága mintegy 112 százalékra teljesítette 1959. évi tervét. Az ez évi feladatok ismeretében már az év első munkanapján sző­kébb körű megbeszélést tar­tottak, ahol a múlt évi ta­pasztalatokat összegezve né­hány fontos szervezeti tenni­valót jelöltek ki. Erre nagy szükség is van, hiszen a vál­lalatnak ebben az évben egész vil­lamoshálózat építési tevé­kenysége mintegy 30 szá­zalékkal lesz magasabb, mint a múlt évben volt. Máris hozzáfogtak több köz­ségben a tervezett felújítási, rekonstrukciós munkákhoz. Megindult az anyagszállítás is. hogy már az év első nap­jaiban zavartalanul teljesít- séik p tervet. A falu villamosítása kere- ít^-eh 1960-ban is további je­lentős lépéseket tesz az Áramszolgáltató Vállalat. Ta­nácsi beruházásból összesen mintegy 20 kilométer hosszú­ságú hálózatépítést végeznek, további 10 kilométert pedig a vállalat saját anyagi fede­zetéből. Nógrád megyében ebből mintegy 14 kilométer hosszúságban végeznek bőví­tést. Ezenkívül még újabb hét-nyolc község dolgozói jut­nak villanyhoz ebben az év­ben. A hálózatbővítést annak az elvnek megfelelően vég­zik, hogy 100 méter megépí­tett vezetékre minél több fogyasztót kapcsolhassanak. A falu jobb energiaellátását szolgálja az is, hogy a ter­vek szerint 1,4 millió forin­tot költenek csatlakozó be­rendezések szerelésére. Mindezek nyomán a válla­lat dolgozói megközelítően 8 ezer új fogyasztót kapcsolnak be Kiképezték az új szakmunkás gárdát, szerelik a gépeket megyénk legnagyobb létesítményénél, a Zagyva II-nél Salgótarjánban nemrégiben nyílt meg az új lottózó. Az Ízléses, tágas helyiségben kényelmesen kitölthetik szel­vényeiket, akik szerencsére várnak. Reméljük, hogy az újesztendőben, az új lottózóban minél több szerencsés ember fordul majd meg. Befejezéshez közeleg a több mint 140 milliós beruházással készülő Zagyva II. új tábla- üveggyár építése. Hétfőn már a nyersanyag keverő gépi be­rendezéseit kezdték szerelni. Gyors ütemben dolgoznak az új generátor szerelésén is. A huta automatagépeit a napokban várják a Szov­jetunióból. A régi táblaüveggyár szom­szédságában épült új gyár há­rom hónap múlva, április 4-én, a felszabadulás ünnepén áll a termelés szolgálatába. A jelenleg legkorszerűbb tech­nológiával és automatikával működő üveggyár szakembe­reinek képzését már múlt év végén megkezdték Zagyva- pálfalván. A száznál több szakember elméleti képzésben részesül, s valamennyien gya­korlati munkát végeznek már a régi gyár idős szakemberei mellett. Az új gyár indulásától kezd­ve a pár hónapos próbater­melés ideje alatt műszakon­ként húsz ember dolgozik majd a hutában. Az automa­tizálás következtében később csökken ez a létszám a le­törő, a figyelő, a kezelő szakemberek azonban már biztosítva vannak az új gyár részére. A gépmesterek például kizárólag gépésztechni­kusokból kerülnek ki. A leendő szakembereket fő­leg fiatalokból válogatták ki, persze ott lesznek az idős, tapasztalt szakmunkások is. Az új vágóüzem jövő szak­munkásainak és a da.rukeze- lők átképzős tanfolyama a közeljövőben fejeződik be. A darukezelők átképzős tan­folyamán segédmunkásai kö­zül Ujj Márton, Kakuk Gyula és még többen is a mester cím megszerzésére készülnek. A villanyszerelők között több az érettségizett fiat 1. Fodor Miklós és Dági Sándor az érettségi megszer­zése után léptek a gyárba. Az új táblaüveggyár szakmun­kásai már a gépi berendezé­sek. szerelésénél ismerkednek munkagépeikkel. A korszerűségben ma még páratlan üveggyár sikeres in­dulása azonban többet is kí­ván ennél. A gyár vezetői már számtalanszor felvetették annak szükségességét, hogy az automata és a műsze­rezett berendezések üzemközbeni tanulmányo­zására a Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köztársaságban dolgozó hasonló gyárakba küldje­nek ki egy-két hétre négy-öt tagú szakember csoportot. Legutóbb a Zagyvapálfalván járt egyik szovjet tervező mérnök .külön felhívta erre a gyár vezetőinek figyelmét. A gyá.r műszaki vezetése, amely — az egy éve üzembehelye­zett ugyancsak külföldi' csi­szolóberendezés még mindig kísérleti jellegű üzemeltetése miatt — saját bőrén érzi a tanulmányi út hiányát, hó­napok óta hiába kilincsel az, iparági igazgatóságnál. Most már csak abban bíznak, hogy az új év — új véleményeket szül az iparigazgatóságon is a biztonságos üzemeltetés leg­tökéletesebb szakmai megala­pozottsága érdekében. az energiaellátásba 1960- ban. Ebből 2,5—3 ezer Nógrád megyére esik. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban is jelentős feladatokat olda­nak meg. összesen 36 terme­lőszövetkezetbe viszik el a villanyt, ebből 14 megyénk­ben van: Szilaspogony, Za- bar. Mátraverebély, Egyhá- zasdengeleg, Szilváskő, Csé- cse, Cserhátszentiván, Salgó­tarján, Mohora, Rimóc, Ma- conka, Diósjenő, Szurdokpüs­pöki és Kishartyán. — Több, mint 53 kilométer nagyfe­szültségű távvezetéket építe­nek a villamosításra kerülő szövetkezetekhez és 36 darab transzformátor állomást. % Az ipari üzemek zavartala­nabb. üzembiztosabb energia- ellátását szolgálja majd, hogy az építési tekintetben befeje­zést nyert salgótarjáni transz­formátor alállomás gépi be­rendezéseinek szerelését meg­kezdik. Az új létesítmény a tervek szerint 1961. I. negyed­évében készül el. Mintegy 9 milliót fordít a vállalat a ha­táskörébe tartozó villamos­vezetékek felújítására, re­konstrukciójára. Ennek kere­tében elsősorban a bányától átvett vezetékek felújítását, egyes községek elosztóhálóza­tának teljes átépítését és kü­lönböző védelmi berendezé­sek létrehozását kívánják megoldani. A megnövekedett feladatok megkövetelik azt is, hogy a vállalat feltárja a rendelke­zésére álló tartalékokat. Ezt a célt szolgálja többek között a januárban megrendezésre kerülő termelési tanácskozás, amelynek elsődleges célja lesz az április 4-e tiszte­letére kezdeményezett munkaverseny kibonta­koztatása, a konkrét versenycélkitűzé­sek meghatározása. Jól indultak bányászaink az új esztendőben Szénmedencénk bányászai nagyszerű munkát végeztek az elmúlt esztendőben. A mennyiségi terv határidő előtti teljesítése mellett lé­nyegesen javult a szén minő­sége, csökkent az önköltség, emelkedett a termelékenység. Az óév jó munkája után bányászaink felkészülten kezdtek az új esztendőben is. Az elmúlt év utolsó negyed­éves műszaki felkészülésével csaknem valamennyi bánya­üzemben előre elkészített munkahelyek várták a szene- lőket, zökkenőmentes volt an indulás. Kazáron, ahonnan az 1960. évre szóló versenyfel­hívás útjára indult, már az első napon nagyszerű ered­ményt értek el a bányászok. Annak ellenére, hogy naponta mintegy 7,5 va­gonnal kell több szenet adniok ebben a hónapban, mint az elmúlt év utolsó napján, az év első nap­jának termelési tervét mégis J02,l százalékra tel­jesítették. Kétségtelen, hogy ennek a jó eredménynek műszaki felté­teleit már korábban, decem­ber utolsó munkanapjaiban megteremtették. Ilyen pél­dául az, hogy elkészítették a telepítési tervet, hogy György aknán ezen a napon már olyan munkahelyről is termelhették a szenet, amely eddig sújtólég veszély miatt le volt állítva. Erre a mun­kahelyre 300 folyóméter- hosszban légcsövet vezettes be. Kazáron a további mun­kanapokra is gondoltak az új­esztendő első munkanapján. György bányában és Gyula­tárón egy-egy rázócsúzdát is beszereltek, hogy a verseny­ben ezek segítségével jó ered­ményeket érjenek el. Eseményekben gazdag volt a szénmedence csaknem va­lamennyi bányája. Mizserfán a kisteleki bánya III-as te­lepébe egy új „B”-típusú ka- parót szereltek be három mé­teres szénvastagságú telepbe. Kányáson az újév első munkanapján kezdték meg a hatvanméteres, két- szárnyas frontfejtés acél- támos biztosítását, ame­lyet korábban fával biz­tosítottak. A nagy nyomás következté­ben azonban a fákat nem tudták megmenteni, ezért a gazdaságosság érdekében fon­tossá vált az acéltám alkal­mazása. Az acéltám beszere­lésével ebben az évben ha­vonta csupán ezen a front­fejtésen 80—100 köbméter import bányafát takarítanak meg a bányászok.

Next

/
Thumbnails
Contents