Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)
1960-01-06 / 2. szám
1960. január 6. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 3 Jó eredmények, újabb feladatok a tröszti beruházásoknál Minden év végén, az új év elején számot szoktunk adni arról, hogy miként valósítottuk meg a korábban ránk bízott feladatokat, milyen eredményeket értünk el, milyen lemaradások jelentkeztek az óév munkájában. így van ez a beruházások terén is, hiszen népgazdaságunk egyik fontos ága éppen a beruházási munkák sikeres végrehajtása, amelyekkel új bányákat, új létesítményeket hozunk létre. Az ilyen mérlegkészítés azért is hasznos, hogy lássuk: munkánkban: az eredmények mellett mik a hiányosságok, melyek azok, amelyeken az új évben feltétlen változtatni kell. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt 100 millió forintot meghaladó beruházási hitelkeretének tervszerinti felhasználása 1959-ben általánosságban kielégítő volt, s a beruházás megvalósította, vagy előbbre vitte a széntermelés kapacitásának fejlesztését, illetve fenntartását. Üj üzemeket hoztunk létre. s beruházási ténykedésünkkel feltétlen a párt múlt év már- ' ciusi határozatának sikeres megvalósítását segítettük elő. .Üj bányaüzemek megvalósításához sorolható Kányás, ahol főszállító vágatok falazása. földalatti diesel-mozdony és mozdonyszín, vízbetörés elleni szivattyúzási berendezések. riasztó berendezések valósultak meg, összesen 8,6 millió forint értékben. Elkészült a Szurdok 196 méter mély falazott függőleges akna és földalatti rakodója, Zsomp-tere. mintegy 9 millió forint értékben. Folytatódott Király-táró, Székvölgy, Csurgó-táró, Gáti IV, Medve-akna létesítésének munkálatai, Tiribes vágatainak falazása. A külszíni nagyobb létesítmények közül lényegesen, de nem a kívánt mértékben haladt előre a nagybátonyi központi műhely megvalósítása. Megkezdtük a rónai üzem ve- cseklői külszíni siklójának építését is. A gyulai osztályozó építésének folytatása. a Pálhegy III. és a gusztávi bunkerek építésének megkezdése, s a többi létesítmények beruházásainak megvalósítása mind azt bizonyítja, hogy munkánk nem volt hiábavaló. S ha már a beruházások 1959. évi terjesítéséről beszélünk, feltétlen meg kell említeni, hogy tröszti szinten is túlteljesítettük munkavédelmi beruházásainkat. Kétségtelen tény, hogy az elért eredmények mellett lemaradás is jelentkezik, amelyek elsősorban a beruházások megvalósulását a megelőző tervező munkák késedelme idézte elő. Bár köztudomású, hogy az ország tervező kapacitása nem kiépítő, annak megjavítása céljából ebben az évben feltétlen sokat kell tenni. Tröszti szinten lemaradás jelentkezik elsősorban a Medve-aknánál, mintegy egymillió forint, — az akna építésének ütemszerű eltolódása következtében. Lemaradás jelentkezik a Nógrádi Építőipari Vállalat kivitelezésében csaknem egy millió forint, — a mezőgazdaság felé történt átcsoportosítás miatt — a Miskolci Mélyfúró Vállalatnál a mélyfúrásokból eredő csaknem egy millió forint, a gyulai- osztályozónál vasúti sínhiány következtében több mint egy milliló forint. A felsoroltakon kívül még várható a lenem szállított gépek értéke is, melynek szállítási határidejét ugyan december 31-re igazolták vissza — az eredmény még ma sem látható. Feltétlen örvendetes az a tény, hogy a saját rezsis beruházási munkáinknál minimális a lemaradás, tervünk 100 százalékos teljesítését csak az idegen kivitelezők gátolták. Eerdményeink tehát a ki- sebb-nagyobb, sokszor objektív nehézségek következtében beállt nehézségek ellenére, jónak módhatók 1959-ben. Ezek az eredmények arra késztetnek bennünket, hogy ebben — tehát az új esztendőben — még jobb munkát végezzünk a beruházások terén, hiszen 1960-ra is 100 millió forint felett van a tröszt beruházási hitelkerete. Olyan fontos munkát kell megvalósítanunk az új esztendőben mint a kányási 10,5 millió, a gyulai-osztály ózó 13,7 millió, a szurdoki 10,4 millió, a Kos- sut-lejtős aknai iszapolás 4,4 millió, Király-táró 4,3 millió és a nagybátonyi központi műhely 4 millió forint értékű munkái. A kiemelt beruházások mellett természetesen még említésre méltó a mizserfai 100 személyes munkásszálló, a Pálhegy III. és a gusztáyi bunkerek befejezése. Kielégítő a műszaki fejlesztésre szánt 8 millió, egyéb gépesítésre pedig ugyncsak 8 millió forintos keretünk. A felsoroltak alapján feladataink teljes megvalósítása érdekében feltétlen le kell vonni a következtetéseket az 1960-as évre. Ezért máris elhatároztuk, hogy az új esztendőben fokozzuk beruházási ellenőrzéseinket — főleg az idegen kivitelezőkkel szemben. A tervezések kapacitásának bővítését trösztön belül is előtérbe kell helyezni, hogy a felmerülő igényekhez képest beruházási keretünket teljes egészében felhasználhassuk, mert ezzel is a párt kongresszusi határozatainak megvalósítását, az új ötéves terv sikeres beindítását segítjük elő. Moskáth László beruházási osztály vez. Egy új gyártmány első napja Az első újítási javaslatok az Acélárugyárban Az év első munkanapján többek között egy új gyártmány kísérleti gyártása indult meg a Salgótarjáni Acélárugyárban. A melegen történő csavargyártást ugyanis Budapestről és Győrről ide összpontosítják. A műszaki programnak megfelelően há- jom présen csavargyártás, egy gépen anyasajtolás kezdődött. A több mint 2,4 millió forintos költséggel járó átszervezés kezdetben még sok nehézség elé állítja az acélárugyár gazdasági szerszámüzemének vezetőit, dolgozóit,. Mindenekelőtt ki kell nevelni egy begyakorlott munkásgárdát, amelyhez sok segítséget nyújt majd a BuKözös összefogással egy nem várt baj elhárításáért dapestről érkezett szakemberek helyszíni tanácsa. Ebben az évben az átálással járó problémákat is beleszámítva, több mint 6 ezer tonnás kapacitás áll majd a csavargyártás rendelkezésére, bár az előirányozott termelés csak 4500 tonna. A gazdasági szerszámgyárban azonban úgy tervezik, hogy az év végére elérik azt a maximumot, amelynek nyomán 1961-ben már teljes kapacitással dolgozva kielégíthetik a hazai csavarszükségletet. * A gyár újítási irodájába január 3-án benyújtották az első három újítási javaslatot. A szegverő üzemből Godó Gyula és Kuloványi Ferenc igen hasznosnak ígérkező javaslatot tettek a kartondobozokba csomagolt szög gépesítésének, autotmatizálásá- nak megoldására. Tőzsér Mihály a köszörűs műhelyből hozott olyan javaslatot, amely anyagmegtafcarítást jelent. A harmadik javaslat a rúdvas- üzemből érkezett az újítási irodába. Egyébként a gyárban az elmúlt esztendőben 503 javaslatot nyújtottak be. Az eddigi számítások szerint az újításokból eredő előkalkulált gazdasági eredmény megközelíti az 5 millió forintot. NYOLCEZER ÜJ FOGYASZTÓ, 36 TSZ VILLAMOSÍTÁSA, 30 KM-ES BŐVÍTÉS 4* idén 30 százalékkal nagyobb feladat vár az ÁramszolgáStató Vállalat dolgozóira UTétfőn reggel váratlan esemény zavarta meg a tűzhelygyári dolgozók munkáját. Közvetlenül hat óra után, a reggeli műszak- kezdést követően és csapolás előtt kilyukadt az öntödei kúpoló feneke. Mintegy két tonna vas folyt ki izzó álla pótban... A délelőtti műszak termelése már odave szett. Igaz, hogy Lipták János elvtárs, az öntöde üzemvezetője gyorsan észrevette a bajt, intézkedett, hogy megfelelő biztonság mellett az egész vasmennyiséget leeresszék. A kár így is meg haladja a 100 ezer forintot. Az eddigi vizsgálatok szerint hanyagság is történt: a fenék döngölése nem volt a követelményeknek megfelelően kiképezve. Azonban vezetők és dolgozók gyorsan összefogtak, hogy a bajt elhárítsák és a termelő munka zavartalanságát mielőbb biztosítsák. Csik József csapoló, Marosvölgyi Pál kúpolófalazó és Földi József lakatos gyors munkával biztosították, hogy hétfőn délután két órára elkészüljön a tartalékkúpoló, illetve már a délutáni műszak folyamatos munkáját biztosítsák. A baj egyemberként mozgatta meg az öntöde és a gyár dolgozóit, hiszen ha az öntöde termelésében zavar van, az végig vonul az egész gyár életén. Pap Gyula elvtárs, főművezető, a dolgozók nevében is vállalta, hogy ebben a hónapban az egy műszak kiesett termelését behozzák. Az előzetes számítások szerint az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzletigazgatósága mintegy 112 százalékra teljesítette 1959. évi tervét. Az ez évi feladatok ismeretében már az év első munkanapján szőkébb körű megbeszélést tartottak, ahol a múlt évi tapasztalatokat összegezve néhány fontos szervezeti tennivalót jelöltek ki. Erre nagy szükség is van, hiszen a vállalatnak ebben az évben egész villamoshálózat építési tevékenysége mintegy 30 százalékkal lesz magasabb, mint a múlt évben volt. Máris hozzáfogtak több községben a tervezett felújítási, rekonstrukciós munkákhoz. Megindult az anyagszállítás is. hogy már az év első napjaiban zavartalanul teljesít- séik p tervet. A falu villamosítása kere- ít^-eh 1960-ban is további jelentős lépéseket tesz az Áramszolgáltató Vállalat. Tanácsi beruházásból összesen mintegy 20 kilométer hosszúságú hálózatépítést végeznek, további 10 kilométert pedig a vállalat saját anyagi fedezetéből. Nógrád megyében ebből mintegy 14 kilométer hosszúságban végeznek bővítést. Ezenkívül még újabb hét-nyolc község dolgozói jutnak villanyhoz ebben az évben. A hálózatbővítést annak az elvnek megfelelően végzik, hogy 100 méter megépített vezetékre minél több fogyasztót kapcsolhassanak. A falu jobb energiaellátását szolgálja az is, hogy a tervek szerint 1,4 millió forintot költenek csatlakozó berendezések szerelésére. Mindezek nyomán a vállalat dolgozói megközelítően 8 ezer új fogyasztót kapcsolnak be Kiképezték az új szakmunkás gárdát, szerelik a gépeket megyénk legnagyobb létesítményénél, a Zagyva II-nél Salgótarjánban nemrégiben nyílt meg az új lottózó. Az Ízléses, tágas helyiségben kényelmesen kitölthetik szelvényeiket, akik szerencsére várnak. Reméljük, hogy az újesztendőben, az új lottózóban minél több szerencsés ember fordul majd meg. Befejezéshez közeleg a több mint 140 milliós beruházással készülő Zagyva II. új tábla- üveggyár építése. Hétfőn már a nyersanyag keverő gépi berendezéseit kezdték szerelni. Gyors ütemben dolgoznak az új generátor szerelésén is. A huta automatagépeit a napokban várják a Szovjetunióból. A régi táblaüveggyár szomszédságában épült új gyár három hónap múlva, április 4-én, a felszabadulás ünnepén áll a termelés szolgálatába. A jelenleg legkorszerűbb technológiával és automatikával működő üveggyár szakembereinek képzését már múlt év végén megkezdték Zagyva- pálfalván. A száznál több szakember elméleti képzésben részesül, s valamennyien gyakorlati munkát végeznek már a régi gyár idős szakemberei mellett. Az új gyár indulásától kezdve a pár hónapos próbatermelés ideje alatt műszakonként húsz ember dolgozik majd a hutában. Az automatizálás következtében később csökken ez a létszám a letörő, a figyelő, a kezelő szakemberek azonban már biztosítva vannak az új gyár részére. A gépmesterek például kizárólag gépésztechnikusokból kerülnek ki. A leendő szakembereket főleg fiatalokból válogatták ki, persze ott lesznek az idős, tapasztalt szakmunkások is. Az új vágóüzem jövő szakmunkásainak és a da.rukeze- lők átképzős tanfolyama a közeljövőben fejeződik be. A darukezelők átképzős tanfolyamán segédmunkásai közül Ujj Márton, Kakuk Gyula és még többen is a mester cím megszerzésére készülnek. A villanyszerelők között több az érettségizett fiat 1. Fodor Miklós és Dági Sándor az érettségi megszerzése után léptek a gyárba. Az új táblaüveggyár szakmunkásai már a gépi berendezések. szerelésénél ismerkednek munkagépeikkel. A korszerűségben ma még páratlan üveggyár sikeres indulása azonban többet is kíván ennél. A gyár vezetői már számtalanszor felvetették annak szükségességét, hogy az automata és a műszerezett berendezések üzemközbeni tanulmányozására a Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köztársaságban dolgozó hasonló gyárakba küldjenek ki egy-két hétre négy-öt tagú szakember csoportot. Legutóbb a Zagyvapálfalván járt egyik szovjet tervező mérnök .külön felhívta erre a gyár vezetőinek figyelmét. A gyá.r műszaki vezetése, amely — az egy éve üzembehelyezett ugyancsak külföldi' csiszolóberendezés még mindig kísérleti jellegű üzemeltetése miatt — saját bőrén érzi a tanulmányi út hiányát, hónapok óta hiába kilincsel az, iparági igazgatóságnál. Most már csak abban bíznak, hogy az új év — új véleményeket szül az iparigazgatóságon is a biztonságos üzemeltetés legtökéletesebb szakmai megalapozottsága érdekében. az energiaellátásba 1960- ban. Ebből 2,5—3 ezer Nógrád megyére esik. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban is jelentős feladatokat oldanak meg. összesen 36 termelőszövetkezetbe viszik el a villanyt, ebből 14 megyénkben van: Szilaspogony, Za- bar. Mátraverebély, Egyhá- zasdengeleg, Szilváskő, Csé- cse, Cserhátszentiván, Salgótarján, Mohora, Rimóc, Ma- conka, Diósjenő, Szurdokpüspöki és Kishartyán. — Több, mint 53 kilométer nagyfeszültségű távvezetéket építenek a villamosításra kerülő szövetkezetekhez és 36 darab transzformátor állomást. % Az ipari üzemek zavartalanabb. üzembiztosabb energia- ellátását szolgálja majd, hogy az építési tekintetben befejezést nyert salgótarjáni transzformátor alállomás gépi berendezéseinek szerelését megkezdik. Az új létesítmény a tervek szerint 1961. I. negyedévében készül el. Mintegy 9 milliót fordít a vállalat a hatáskörébe tartozó villamosvezetékek felújítására, rekonstrukciójára. Ennek keretében elsősorban a bányától átvett vezetékek felújítását, egyes községek elosztóhálózatának teljes átépítését és különböző védelmi berendezések létrehozását kívánják megoldani. A megnövekedett feladatok megkövetelik azt is, hogy a vállalat feltárja a rendelkezésére álló tartalékokat. Ezt a célt szolgálja többek között a januárban megrendezésre kerülő termelési tanácskozás, amelynek elsődleges célja lesz az április 4-e tiszteletére kezdeményezett munkaverseny kibontakoztatása, a konkrét versenycélkitűzések meghatározása. Jól indultak bányászaink az új esztendőben Szénmedencénk bányászai nagyszerű munkát végeztek az elmúlt esztendőben. A mennyiségi terv határidő előtti teljesítése mellett lényegesen javult a szén minősége, csökkent az önköltség, emelkedett a termelékenység. Az óév jó munkája után bányászaink felkészülten kezdtek az új esztendőben is. Az elmúlt év utolsó negyedéves műszaki felkészülésével csaknem valamennyi bányaüzemben előre elkészített munkahelyek várták a szene- lőket, zökkenőmentes volt an indulás. Kazáron, ahonnan az 1960. évre szóló versenyfelhívás útjára indult, már az első napon nagyszerű eredményt értek el a bányászok. Annak ellenére, hogy naponta mintegy 7,5 vagonnal kell több szenet adniok ebben a hónapban, mint az elmúlt év utolsó napján, az év első napjának termelési tervét mégis J02,l százalékra teljesítették. Kétségtelen, hogy ennek a jó eredménynek műszaki feltételeit már korábban, december utolsó munkanapjaiban megteremtették. Ilyen például az, hogy elkészítették a telepítési tervet, hogy György aknán ezen a napon már olyan munkahelyről is termelhették a szenet, amely eddig sújtólég veszély miatt le volt állítva. Erre a munkahelyre 300 folyóméter- hosszban légcsövet vezettes be. Kazáron a további munkanapokra is gondoltak az újesztendő első munkanapján. György bányában és Gyulatárón egy-egy rázócsúzdát is beszereltek, hogy a versenyben ezek segítségével jó eredményeket érjenek el. Eseményekben gazdag volt a szénmedence csaknem valamennyi bányája. Mizserfán a kisteleki bánya III-as telepébe egy új „B”-típusú ka- parót szereltek be három méteres szénvastagságú telepbe. Kányáson az újév első munkanapján kezdték meg a hatvanméteres, két- szárnyas frontfejtés acél- támos biztosítását, amelyet korábban fával biztosítottak. A nagy nyomás következtében azonban a fákat nem tudták megmenteni, ezért a gazdaságosság érdekében fontossá vált az acéltám alkalmazása. Az acéltám beszerelésével ebben az évben havonta csupán ezen a frontfejtésen 80—100 köbméter import bányafát takarítanak meg a bányászok.
