Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)

1960-01-13 / 4. szám

1960. január 13. nógrádi népüjsAg 3 Testvéri segítség a falunak Újabb feladatokat szabott meg az acélárugyári végrehajtó bizottság A Salgótarjáni Acéláru­gyár párt végrehajtó bizott­sága hétfőn tárgyalta meg a gyár munkáját, a tsz-mozga- lom fejlesztése, szilárdítása érdekében. A tanácskozáson összegez­ték az eddigi tapasztalato­kat és újabb feladatokat szabtak meg. A gyár termelési feladatai mellett a mezőgazdaság meg­segítésében is nagy feladatot vállalt magára. 25 gyári dol­gozó végzett lelkiismeretes munkát Héhalom községben, másik 50 pedig kétrészre osztva az állandóan patroná­ló községekbe, tsz-ekbe, il­letve Nagylóc községbe járt. Mindezek mellett a hét min­den napjának délutánján to­vábbi 25 dolgozó utazik ki falura. Van olyan is közöt­tük, aki hetenként három- négy délutánját a dolgozó parasztok között tölti. A Sal­gótarjáni Acélárugyár össze­sen öt faluban hat szövetke­zetei partonál állandóan. A munka további javítása érdekében az elmúlt héten a pártbizottság mellett egy hat tagú mezőgazdasággal foglal­kozó brigádot hoztak létre. A végrehajtó bizottság ülése után pedig egy tanácsadó brigádot szerveznek, amely­ben a legkülönbözőbb szak­emberek vesznek részt. Ezek segítenek a tsz-eknek a köny­velésben, az építkezésben, a jobb munkaszervezés megte­remtésében. Elhatározták azt is, hogy a közeljövőben mind a hat patronált tsz-t meglá­togatják és felmérik, mi­lyen politikai, gazdasági segítségre van szükségük. A végrehajtó bizottság dön­tést hozott olyan tekintetben is, hogy megvizsgálják a gyárban dolgozó, de földdel rendelkező dolgozók között a tsz mozgalom terjedésének helyzetét. Kulturmunkások a falvakban A megyében működő mű­vészeti csoportok ugyancsak részt kívánnak venni a me­zőgazdaságban folyó nagy át­alakulás elősegítéséből. Az egyes szinjátszó, tánc- és énekcsoportok járják a fal­vakat, hogy tehetségük be­mutatásával segítsenek ter­jeszteni a szocialista kultú­rát falun is. Már eddig több művészeti csoport lépett fel termelőszö­vetkezeti közgyűléseken és egyéb a falun rendezendő megmozduláson. A salgótar­jáni Üveggyár szinjátszó cso­portja esztrád-műsort adott Nógrádmarcalon. A tűzhely­gyáriak Kisbágyonban szere­peltek ugyancsak esztrád- műsorral, Pásztora pedig az „Érdekházasság” című há- romfelvonásos vígjátékkal lá­togattak el. Nagybátony bányászai Ecse- gen adtak esztrád-műsort. A Zagypálfalvi Bányagépgyár csoportja Sámsonházán ven­dégszerepeit. A Zagyvapálfal- vi Üveggyár szinjátszó cso­portja most tanulja Bródi: „Tanítónő”-jét, amellyel két- három termelőszövetkezeti községbe is ellátogat majd. Az Acélárugyár kultúrcso- portja esztrád-műsorral ked­veskedik majd a falu népé­nek. Követésre méltó e csopor­tok olyan irányú elhatározá­sa is, amely szerint nemcsak közgyűlésre mennek el, ha­nem résztvesznek az új mel­lett még nem döntő egyéni parasztfalvak népének szóra­koztatásában is, hogy a ma­guk eszközeivel is segítsenek meggyorsítani a nagy dön­tést. Tervbe vették azt is, hogy a közeljövőben már nem elégednek meg pusztán egy- •vgy műsor bemutatásával, hanem az előadás után ott maradnak beszélgetni a pa­rasztemberekkel, életükről, gondjaikról, problémáikról. A mátranováki bányászokat szívesen fogadják a szövetkezetekben A mátranováki bányászok nem kevesebb, mint négy termelőszövetkezet politikái és gazdasági partonálását vállalták magukra. Akár Mát- ranovák faluban, akár Cser­Új rendelet a lakbérpótlékról és az albérleti díjakrél Kormányrendelet jelent meg a nem megfelelően ki­használt lakások bérének rendezéséről. A rendelet célja a nagyobb lakások kellő ki­használása. Szabályozza a lakbért a lakások alapján. A lakbérpótlék megállapítása szempontjából a hat négyzet méternél nagyobb, de a ti­zenkét négyzetmétert meg nem haladó nagyságú lakó­szoba egy személy, a tizen­két négyzetméternél nagyobb lakószoba két személy elhe­lyezésére alkalmas lakószobá­nak minősül. Ha a lakásban állandóan lakó személyek száma — e kihasználási mér­ték szerint — a lakásban el­helyezhető személyek számá­hoz képest kettővel kevesebb (egy többletszoba esetén,) úgy 120 forint, ha hárommal ke­vesebb (másfél többletszoba esetén,) úgy 180 forint, ha néggyel kevesebb (két több­letszoba esetén) 260 forint, ha öttel kevesebb (két és fél többletszoba esetén) 350 fo­rint, ha hattal kevesebb (há­rom többletszoba esetén ) 450 forint lakbénpótlékot kell a lakás után havanként fizetni. Hatnál több személy hiányá­ban minden további személy után fél többletszobánként további 110 forint lakbérpót­lék fizetendő. A másik ugyancsak most megjelent rendelet meghatá­rozza a legmagasabb albérleti és ágybérleti díjakat. Albérleti díj címén az al­bérlő kizárólagos használa­tában álló helyiség területé­nek minden négyzetmétere után a lakás teljes alapterü­letének egy négyzetméterére eső lakbérhányadának leg­feljebb az ötszörösét kérheti. A vidéki városokban és ipari községekben a 150 forintot, egyéb helyeken pedig a 100 forintot. A bérbeadó ezenkí­vül csak a bútor, az ágyne­mű és a lakóhelyiségben lé­vő egyéb berendezési tárgyak használatáért kérhet szemé­lyenként legfeljebb havi 100 forintot és az általa nyújtott egyéb szolgáltatásokért (pl. fűtés) a tényleges költségeket. A lakbérpótlék fizetési kö­telezettsége 1961 január 1-én kezdődik, míg az albérleti és ágybérleti díj 1960 február 1-én lép hatályba. Előkészít-ő tanfolyam a megyei tanácsnál A tanácsi feladatok egyre jobb elvégzése érdekében fo­kozatosan szélesítik. az appa­rátusban dolgozók felkészült­ségét. A megyei tanácson egy munkaközösség műkö­dik, amelynek feladata az előkészítő tanfolyamok meg­szervezése. Jelenleg két elő­készítő tanfolyam működik. Kezdők és haladók tanfolya­ma. A kezdők tanfolyama a hallgatókat előkészíti a hat­hónapos államigazgatási isko­lára. Ez a hathónapos iskola pedig előkészítője a tanács- akadémiának. Mielőtt azon­ban a hallgatók a tanácsaka­démiára mennek, szintén elő­készítő tanfolyamon vesznek részt, amelynek előadói a megyei tanács vezető embe­rei. A kéthetes akadémiára előkészítő tanfolyamon jelen­leg 11 fő tanul. Tanulási idő­tartamuk két hét. pusztán, NádujfaLuban, vagy Mátramindszenten is jelen­nek meg a mátranováki bá­nyászok, a közös utat választó pa­rasztok már tudják: is­mét segítenek a munká­sok. Mátramindszenten, a Mátra- gyöngye Termelőszövetkezet­ben amellett, hogy a politi­kai agitátorok még ott tar­tózkodnak, ott van már Tóth Pál elvtárs is, a bánya párt- bizottságának titkára is, aki korábbi mezőgazdasági szak­képzettségével segít a gazda­sági tervek elkészítésében csakúgy, mint Szuhán Kajla József elvtárs, a csurgó tá­rói pártszervezet titkára, aki a mezőgazdasági egyetemen tanultakat hasznosítja ebben a termelőszövetkezetben. Pa- róczai Péter elvtárs, a bá­nya főkönyvelője Mátranová- kon. Cserpusztán, Nádujfalu- ban a tsz könyvelési munkái­ban nyújt igen komoly segít­séget. A mátranováki bányászok kézzelfogható támogatást is adnak az újonnan ala­kult termelőszövetkezetek­nek. A nádújfalui termelőszövetke­zetnek például használt, de jó állapotban levő csöveket adtak az istálló szennyvizének levezetéséhez. A mátranováki tsz-nek amellett, hogy az ösz- szes lovait — hozott anyag­ból — műszak után téli pat­kóval látták el, segítettek az építkezéshez szükséges tégla hordásánál, sőt, mi több, még a tsz-nek szántó gépállomási traktort is megjavították, hogy az mielőbb befejezze a szántási munkát. A mátra- mindszentieknek elkésZítettték az új, a közös szekértáblákat, az istállóba pedig vasúti síne­ket biztosítottak, hogy köny- nyebb legyen a trágya kihor­dása. A VII. pártkongresszus igazi jelentőségét határozatainak megvalósulása adja meg Az MSZMP VII. kongresz- szusa iránti nagy érdeklődés­re, valamint a kongresszus anyagának a pártoktatás ke­retében történő feldolgozásá­val kapcsolatban számos ké­rés érkezett szerkesztőségünk­höz, hogy ismertessük a kongresszus jelentőségét. Fel­kerestük Jakab Sándor elvtár­sat, a megyei pártbizottság első titkárát, hogy ezzel kap­csolatban nyilatkozzon. A kongresszus jelentőségéről Jakab elvtárs az alábbiakat mondotta: — Dolgozó népünk megnő- vekedett figyelmét a kong­resszus iránt már jelezte az a vita, amely az irányelvek­kel volt kapcsolatos. A párt- szervezetek, pártszervek újjá- választásán is nagy aktivitás volt, a vitában a tagság 30— 35 százaléka vett részt. Isme­retes, hogy megyénkben is széles méreteket öltött a kongresszusi munkaverseny. Kommunista és pártonkívüli dolgozók, műszakiak indultak harcba a KB márciusi hatá­rozatának valóraváltásáért. A kongresszus időszakában meg­növekedett a kereslet az újsá­gok iránt, nőtt a rádióhallga­tás. Jó érzés tapasztalni azt is, hogy milyen sokan, apró­lékosan, behatóan tanulmá­nyozták a beszámolók és a vita anyagát. Ezt a nagyfokú érdeklődést mindenekelőtt az váltotta ki, hogy pártunk eddigi műkö­désével bizalmat, tekintélyt szerzett. A párt VII- kong­resszusa nagyon bonyolult, ne­héz időszakot zárt le. Poli­tikai-gazdasági téren olyan feladatokat kellett megoldani, mint az ellenforradalom leve­rése, a politikai és gazdasági élet helyreállítása, a szocializ­mus építése, a nép életszín­vonalának emelésével egyidő- ben. A párt sikerrel számolha­tott be e feladatok megoldá­sáról. A kongresszus egyhan­gúlag megerősítette ezt a po­litikát és megbízta az új Köz­ponti Bizottságot a politika folytatásával. A küldöttek — azok nevében is, akiket kép­viseltek — helyeselték az ed­digi munkát, amit a mar­xizmus—leninizmus alkalma­zása, a szocializmus építésé­nek általános törvényei mel­lett a hazai sajátosságokat is figyelembe veszik és a kitű­zött, reális feladatokat követ­kezetesen végrehajtják. A kongresszus előkészítése lényegében már 1956 novem­ber 4-én megkezdődött, ami­kor a párt az osztályharc lenini elveinek nagyszerű al­kalmazásával súlyos, megsem­misítő csapásokat mért az el­lenforradalmi erőkre, a re- vizionizmusra, és a régi hi­bák kijavításával mind na­gyobb mértékben tömörítette maga köré a forradalomhoz hű erőket. Az előkészítésnek több nagyszerű állomása volt, mint 1957 január 1-én Buda­pesten az öt ország kommu­nista pártja által tartott érte­kezlet. Nagyon fontos állo­mása az előkészítésnek az 1957 júliusi Országos Pártér­tekezlet, amelynek határoza­tait a kommunista és mun­káspártok moszkvai nyilatko­zata megerősítette. Jelentős esemény volt a munkásosz­tály, dolgozó népünk életében a munkásosztály helyzetéről, a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséről hozott határozat. Ezekre az eredményekre épült és a magyarországi viszo­nyokra alkotó következtetést vont le az SZKP XXI. kong­resszusából a párt Központi Bizottságának március 6-i ha­tározata. Az MSZMP mara­déktalanul végrehajtotta eze­ket a célkitűzéseket népünk támogatásával és így elmond­hatjuk, hogy eredményeink a pártvezette dolgozó nép ered­ménye. A párt opportunista, régi szektás, dogmatizmus hi­bák kijavításával, az ország politikai, gazdasági életének helyrehozásával, a szocializ­mus építésének javításával, il­letve meggyorsításával törté­nelmi érdemeket szerzett, s ezt a kongresszus is megálla­pította. Ebben van a kong­resszus egyik jelentősége. A kongresszuson tovább erősödött a párt egysége és még inkább megszilárdult a párt és a tömegek kapcsolata. Mutatja ezt az is, hogy a beszámolók realitása a zár­szó emberi hangja olyan ha­tást váltottak ki nemcsak a jelenlevőkben, hanem az or­szág valamennyi becsületes dolgozójában, amely feltétle­nül erősiti a párt egységét, tömegkapcsolatát. Jelentős esemény volt pár­tunk, dolgozó népünk életé­ben a kongresszus azért is, mert a megtett út tapaszta­latainak figyelembe vételével megjelölte a jövő tennivalóit is. A párt VII. kongresszusá­nak jelszava: a szocializmus építésének meggyorsítása, a szocializmus alapjainak lera­kása. Ez óriási jelentőségű nemcsak a párt, hanem dol­gozó népünk élete szempont­jából is. Amíg 15 évvel ez­előtt a haladó, demokratikus, szocialista erőknek a polgári forradalmi célkitűzéseket kel­lett végrehajtani (földosztás, állam és egyház szétválasztá­sa, iskolák államosítása) most 15 évvel később már a szo­cializmus alapjainak leraká­sáról tárgyalhatunk. Belát­ható távolságra került hazánk­ban is a szocializmus győ­zelme. Ebben is nagy hord­erejű lesz a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a mezőgazdaságban a szocialista tulajdonviszonyok uralkodó helyzete. Azon dolgozunk, hogy a dolgozó parasztság­gal való jó viszonyunk fenn­tartása mellett a párt hatá­rozatainak megtartásával va­lósítsuk meg e célt. A szocia­lizmus alapjainak lerakása továbbá azt is jelenti, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés magasabb kultúráját valósítjuk meg. A műszaki fejlesztéssel emelni kívánjuk a munka termelékenységét* ami az új társadalmi rend szempontjából döntő. Ezzel hazánk ipari és mezőgazda- sági vonatkozásban is nagy fejlődésen megy át és termé­szetesen meg lesznek az ered­ményei népünk életszínvona­lának emelésében is. A szocializmus alapjainak lerakása viszont megköveteli, hogy az emberek gondolko­dásában is érvényre kell jut­tatni a szocialista tudatot* Ez egyik döntő feladatunk és még itt több tennivalónk lesz, és talán nehezebb lesz a munkánk, mint az ipar és a mezőgazdaság területén^ A kongresszus jelentőségét nemcsak épülő hazánk szem­pontjából kell vizsgálni, ha­nem nemzetközi vonatkozás­ban is. Pártunk VII. kong­resszusát 72 ország kommu­nista és munkáspártja üdvö­zölte, ami mutatja az érdek­lődésen túl azt is, hogy mun­kánkat milyen nagy figyelem­mel kísérik határainkon túl is. Nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy az SZKP kül­döttségét Hruscsov elvtárs vezette, akinek felszólalása a kongresszus egyik kiemelke­dő eseménye volt. A külföldi küldöttek örömmel üdvözöl­ték elért sikereinket, és el­mondották, milyen nagy se­gítséget nyújtunk munkájuk­hoz, kérték, hogy éppen mun­kájuk megkönnyítése érdeké­ben továbbra is jól dolgoz­zunk. A külföldi küldöttek elmondották, hogy az MSZMP három év alatt szerzett ta­pasztalatai, a kétfrontos harc, a tömegekre való támaszko­dás, a következetes elvi politi­ka, mind olyan tanulság ne­kik is, amelyeknek alkalma­zása munkájukban már ed­dig is eredményeket hozott. A szocialista építőmunká­nak hazánkban ma semmi más nem szabhat gátat, csak saját hibánk. Ezért húzta alá többszörösen és különös je­lentőséggel a kongresszus, hogy sikereink birtokában semmi okunk és jogunk az elbizakodottságra. Tenniva­lóink mind politikai, mind gazdasági és kulturális tekin­tetben nagyok, hogy pártunk és dolgozó népünk a nemzet­közi és hazai várakozások­nak a jövőben is teljes egé­szében megfeleljen. A kong­resszus határozatainak igazi jelentőségét majd az adja meg, ha azok sorra-rendre megvalósulnak. Pártszervezeteink annak megfelelően dolgozzanak, ala­kítsák ki a helyi politikát. Munkájuk középpontja, ten­gelye, a kongresszusi hatá­rozatok végrehajtásáért vég­zett következetes munka le­gyen. Állandóan tartsák szem­eiéit, hogy további sikereink, csakúgy mint az eddigiek, a jó politikai munkán, dolgozó népünk egységes aktivitásán múlnak. Április 4-re készülnek a központi fatelep dolgozói A c?zénbw’"’ászati Tröszt központi fatelepén sokirányú igényt felégítenek Két vagon narancs, 150 mázsa citrom, konzervhal- és készétel különlegességek javítják a lakosság ellátását A Nógrád megyei FÜSZÉRT Vállalat az idén fokozottabb mértékben kívánja elősegí­teni a megye lakosságának ellátását. Különösen aktuális most, a téli napokban a gyümölcsfé­lékről beszélni. Citromból a múlt negyedévben 100 má­zsa fogyott el, az idén a nö­vekvő igényeknek megfelelően 150 mázsányi magas C-vi- tamin tartalmú citrom áll rendelkezésre. Narancsból ugyancsak két vagonnyi vár vásárlóra. Mazsolából állandóan megfe­lelő mennyiség van a (boltok­ban is a raktáron, datolyá­ból a napokban kapott újabb készletet a kereskedelem, olasz marómból (gesztenye) ugyancsak minden igényt ki tudnak elégíteni. Nem lesz probléma élelmi­szer cikkekből, különösen jó az ellátás édességfélékből. Kellően felkészült a szezon­ra a konzervipar is. Hosszú évek után az idén ígérkezik legjobbnak az ellátás. Főze- lékkonzervek (lecsó, papri­kafélék, zöldborsó, stb.) mel­lett nagymennyiségű halkon­zerv készletet is forgalomba hoznak. Másfél hét alatt 107 má­zsa pácolt hal fogyott a megyében, ebben országos viszonylatban Nógrád me­gye a legnagyobb fogyasz­tó. Készételből, savanyított áru­ból, gyümölcsszörpökből ugyancsak nagy a választék. ki a dolgozók: a fűrészüzem hivatott ellátni fűrészáruval a Nógrádi Szénbányászati Tröszt egész területét. Évente közel 20 ezer köb­méter fát mozgatnak meg a fatelep dolgozói. A nagy és felelősségteljes munkát kellőképpen segíteni kívánja a fatelep pártszerve­zete is. Legutóbbi taggyűlésükre a legjobb pártonkívüli dolgozó­kat is meghívta a pártvezető­ség, ahol a dolgozók egysége­sen elhatározták: tovább viszik a kongresz- szusi versenyt április 4-ig. Újszerű a műszaki brigád felajánlása, tagjai elhatároz­ták: a bányák minél jobb el­látása érdekében ellenőrzik rendszeresen a bányafa fel- használást, kiszállnak a leg­több bányába. Felajánlásukat tovább vitték, csatlakozott hozzájuk a megye valameny­nyi fatelepének műszaki bri­gádja. A párt és üzemveze­tőség jó kapcsolata eredmé­nyezi, hogy az üzemvezetés­ben nagyobb hibák nem for­dulnak elő. Dicsérendő a salgótarjáni központi fatelep dolgozóinak helytállása, akik bár egészen más jellegű munkát végez­nek, mint a termelő mur'- - sok, nem engedték el'fülük mellett az április 4-i ver­senyről szóló felhívást. Min­dent megtesznek azért — a munkafegyelem meg­szilárdításával, az anyag­takarékosság követelmé­nyeinek betartásával, pon­tos szállítással, gondos tá­rolással stb. —, hogy a bányaüzemek mi­nél zökkenőmentesebben tel­jesíthessék felajánlásaikat és terveiket: a lakosság és ipar jobb szénellátását.

Next

/
Thumbnails
Contents