Nógrádi Népújság, 1960. január (16. évfolyam, 2-9. szám)
1960-01-13 / 4. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 Népújság &X MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1960. JANUÄR 13. Indul a jövőt kovácsoló kosos munka A munkás-paraszt szövetség jegyében ünnepeltek a héhalmiak Már Héhalom község elejére is kikerült a tábla: Termelőszövetkezeti község, tehát Héhalom is az új útra lépett és a héhalmi paraszt- ember közösségbe formálta erejét, hogy a jövőben még szebb életet teremtsen magának. Szombaton délután nagy ünnepséget rendezett a község népe. Az ünnepséget megelőzte a komoly munka, a készülődés, a sürgés-forgás. A község termelőszövetkezeti parasztjai meghívták a Salgótarjáni Acélárugyár vezetőit, dolgozóit, akik már több hete a községben vannak. hogy a munka után együtt ünnepeljenek, szórakozzanak is. Az ünnepség délután 5 órakor kezdődött a község művelődési otthonában és később a község iskolájában is. Egy emberként ünnepelt a munkás, a paraszt és a sok- sok vendég. A művelődési otthont zsúfolásig megtöltötték az emberek. Az ünnepi gyűlésen megjelentek a járási pártbizottság képviselői, Róka Mihály elvtárs, ország- gyűlési képviselő; ott voltak a Salgótarjáni Városi Pártbizottság és az Acélárugyár képviselői, a népnevelő elv- társak. Az ünnepi szónok, Róka Mihály elvtárs, beszédében méltatta a mezőgazdaság szocialista átszervezésének jelentőségét, a munkás-paraszt szövetség tartalmát. Róka elvtárs — akit már korábbról is ismernek a héhalmiak — fejtegette a munkás-paraszt szövetség egyre jobban mélyülő tartalmát, amelynek Héhalomban nagyszerű példája az acélgyári munkások és a héhalmi dolgozó parasztok között kialakult szinte testvéri kapcsolat. Az ünnepi beszéd után az Acélárugyár kultúrgárdája előadással kedveskedett s község népének. Felléptek a színjátszók, a táncosok, a zenekar és az énekesek. Vidám hangulatban ünnepelték a közös nagy munka sikerét. Ezalatt szorgos asszonykezek terítették meg vacsorához az asztalokat. mert mindenkit vendégül látott a község. A művelődési otthon kicsinek bizonyult. A szórakozók igénvbe vették a község iskoláját is. Jókedvű emberek beszélgettek, tervezgettek az asztalok mellett. Munkások és parasztok elvegyültek egymás között és a jövőt vitatták.' Az acélárugyáriak megígérték, hogy nemcsak addig jártak Héhalomba, míg az átszervezés meg nem történt, hajnem a munkás-paraszt szövetség szellemében a jövőben is segítséget nyújtanak a hátralevő nagy munkában is. A község parasztsága viszont a jó termelési eredmények teljesítését ígérte. Ünnepélyes keretek között lépett Cserháthaláp a tsz községek sorába Cserháthaláp községben szombaton nagy ünnepség volt, és elmondhatjuk: az ünnepségen részt vett a község majdnem minden dolgozója. Nagy ünnep volt ez a szombati ünnepség, mert a falu dolgozó parasztjai búcsúztak a régitől és elindultak egy új út dolgos hétköznapjain. A község termelőszövetkezeti község lett. Az ünnepség előkészítésében asszonyok, férfiak, fiatalok valamennyien résztvet- tek. Már a délutáni órákban szorgoskodtak a serény asz- szonykezek, hogy ha a hivatalos ünnepségnek vége lesz, akkor vendégül lássák az ünnepségen megjelent dolgozókat, nem utolsósorban a faluban tartózkodó üzemi munkásokat. A községben már több mint hat hete tartózkodtak a Salgótarjáni Erőmű, valamint a Vasötvözetgyár dolgozói. ök voltak, akik napról napra felkeresték a dolgozó parasztokat és fáradhatatlanul hirdették a nagyüzemi mezőgazdálkodás fölényét és életrevalóságát az elmaradott egyéni gazdálkodássall_ szemben. A dolgozó parasztok, bízva a munkások szavában, zömében beléptek a termelőszövetkezetbe és ezzel Cserháthaláp község termelőszövetkezeti községgé lett. Természetes, hogy az ünnepségre a helybeliek meghívták az üzemi munkások vezetőit, az igazgatókat, a párttitkárokat is. Képviseltette az ünnepségen magát a megyei pártbizottság, a járási pártbizottság, valamint a járási tanács is. Mondani sem kell, hogy nagyon lelkes hangulat, széles vita alakult ki már az ünnepség előtt, amely mindvégig megtartotta a meleg baráti szellemet. Az ünnepségre körülbelül nyolc órakor került sor. Az iskola terme tele volt a hallgatósággal, a falu termelőszövetkezeti parasztjaival. A községi tanács elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd Vészeiket elvtárs, a járási párt- bizottság osztályvezetője mondott beszédet, amelyben köszöntötte a termelőszövetkezet tagjait. Veszelka elvtárs beszéde után Csörge elvtárs, az üzemi munkások nevében szólott a falu dolgozóihoz, ígéretet tett, hogy nemcsak addig törődtek a faluval, amíg a termelőszövetkezetek útjára lépett, hanem a jövőben is itt lesznek és segítséget nyújtanak a nagy munkához. Új szakaszba lépett a kozmikus térség ostroma Szovjet óriásrakéták felbocsájtása a legközelebbi feladat Az egész világban nagy érdeklődéssel fogadták a Moszkvából érkező közleményt, amely újabb szovjet rakéta- kisérietsorozatról számol be. A szovjet tudósok és konstruktőrök a ballisztikus rakétákkal végzett űrkutatások eredményei alapján, a tudományos kutató munkára vonatkozó tervekkel összhangban egy eddiginél hatalmasabb, nehéz szputnyikok felbocsátásán és a naprendszer bolygóira irányuló űrrepüléseket lehetővé tevő rakéta elkészítésén dolgoznak. A rakéta röppályájának lehető legpontosabb kidolgozása céljából a legközelebbi hó- nanobban utolsó fokozat nélkül több ízben is felbocsátják ezt a rakétát a Csendesóceán középső övezete felé, amely távol van a sűrű hajóforgalomtól, légi útvonalaktól és hadászati központoktól. Nagy feltűnést keltett, hogy a szovjet tudósok bejelentették a rakéta becsapódásának körzetét és meghatározták földrajzi szélességét és a földrajzi hosszúságot. Az első rakéták fellövésére a közlemény szerint 1960 január 15. és február 15-e között kerül sor. Az óriásrakéták felbocsátásának jelentősége azzal van összefügésben, hogy megvalósuljon az utazás naprendszerünk más bolygóihoz. Mint Dorognyicin akadémikus rámutatott, az új rakéta segítségével a világűrkutatás új szakaszába lép. Mindenekelőtt a Hold kutatásában nyílnak új lehetőségek. Szé- 'es körben ismeretesek például már a szovjet tudósok elképzelései, az úgynevezett ,,tamkteboratórium” létrehozására. Háromlépcsős rakéta segítségével a terv keretében félig automatikusan működő kutatóállomást akarnak eljuttatni a hold felszínére. A rakéta leszállása után az utolsó fokozat burka szétnyílna és ebből egy lánctalpas jármű, az úgynevezett tanklaboratórium gördülne ki. A jármű berendezései alkalmasak bizonyos vizsgálatok elvégzésére és az adatok továbbítására. Az automatikus űrállomáson kipróbált televíziós rendszerrel a tanklaboratórium akár helyszíni közvetítést is adhat a hold felszínéről. Egy másik terv, amely szintén a viszonylag rövid időn belül megvalósítandók közé tartozik: rakéta eljuttatása a Mars térségébe. Ahhoz, hogy a rakéta megfelő mennyiségű tudományos adatot közölhessen a földi megfigyelő állomással, meg kell növelni rádióberendezéseinek kapacitását. Az első szovjet űrrakéta adóberendezései 600 ezer kilométeres távolságon belül biztosították a rádióösszeköttetést. A Mars rakétánál azonban enII Szovjetunióba és Csehszlovákiába exportál, az idén tovább fejlődik a Bányagépgyár Az elmúlt évek során állandóan megrendelések Hiányával küzdött a Zagyvapál- falvi Bányagépgyár. A gyár műszaki vezetésének gyakran okozott gondot a gyártási tervek készítése és a munkáslétszám tervezése is. A KGST-én belül a baráti országok Iparfejlesztési feladataiból, most jelentős megbízatásokat kapott a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár. A Lábatlani Vasbetonalap- gyárhoz hasonló vasúti vas- betonalapgyárak építését tervezték a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és más baráti államokban is. A vasbetonalj gyárak berendezéseinek készítésével a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárat bízták meg a közelmúltban, s az első szerződéseket már a múlt év végén megkötötték a gyárral az illetékes külkereskedelmi szervek. A Szovjetunió szélesnyomtávú vasútvonalainál szükséges nagyobbméretű vasbetonaljak készítésére alkalmas gyári berendezések első részét már elküldték a zagy- vapálfalviak. A különleges méreteket és gyártási kíváMegkezdtélc az épületburkoló lapok üzemszerű gyártását Romhányban Másfélhónapja, a párt VII. kongresszusának előestéjén új gyártmánnyal jelentkezett a Romhányi Cserépkályha- gyár: igen tetszetős, világoszöld színű épületburkoló lapokat gyártottak hosszas kísérletek után Romhányban. Az év utolsó napjaiban, már a megrendelések zömével árasztották el a gyárat az építő szakemberek, különösen az ÉM. Budapesti Épületburkoló Vállalat sürgette a színes burkoló lapok gyártását. A múlt évvégi kísérleti gyártás során 150 négyzetméter világoszöld színű burkoló lapot készítettek Rom- hányban, s közben előkészítették az idei üzemszerű gyártás technológiáját is. A mintegy háromszáz fokos hőnek és 40—50 fokos fagynak egyaránt ellenálló lapokat a kályhaégetőkemence 1150 fokos legforróbb övében égetik, s gyártása egyetlen fillér beruházás nélkül történik, sőt a kályhacsempe gyártás technológiáját és folyamatát tervszerűen kiegészíti. A műszaki ellenőrző kísérletek során mégállapították, hogy a legszélsőségesebb időjárási viszonyok esetén ip 50-60 évig külső burkolás esetén sem kell tatarozni az épületeket. Az újjáépülő fővárosi Vígszínházát már a romhányiak által gyártótf színes burkolólapokkal készítik. Ugyancsak a csillogó burkoló lapok alkalmazását tervezték most már a Tisza- vidéki Vegyi’kombinát modern lakótelepe házainak külső és belső vakolása helyett is. Noha az idei, 1960. évi munka során már 2000 négyzet- méter burkolólapot gyártanak Romhányban, az eddiginél csinosabb külsőt és tartóssága miatt gazdaságosabb építkezést biztosító színes burkoló lapok iránt egyszerre magasra szökött a kereset. Egyedül az Épületburkoló Vállai at tízezer négyzetmétert kért 1960-ban a Romhányi Cserépkályhagyár- tól. Az új épületburkoló lapok üzemszerű gyártása a napokéban megkezdődött a Romhányi Cserépkályhagyárban. A gyár műszaki dolgozói 12 színváltozatban készítették elő a kerámia épületburkoló lapok gyártását. rámákat igen gondos műszaki eljárással, technológiával oldották meg a 14 méter hosz- szú feszítőpadok gyártásánál. A Szovjetunióba küldött első 36 ilyen berendezés minőségi ellenőrzésekor a szovjet szakemberek elismerően nyilatkoztak a bányagépgyár munkásainak, műszaki dolgozóinak szakszerű munkájárólAz év első negyedében még 64 hasonló méretű vasbeton- alj gyártó teknőt, úgynevezett íeszítőpadot gyártanak a Szovjetunió részére. A baráti Csehszlovákiában több — a iábatlanihoz hasonló — vasbetonaljgyár is épül a következő években. Az épülő gyárak berendezéseinek elkészítésével ugyancsak a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárat bízták meg. A több mint hatmilliós szerződés alapján a múlt héten kezdték meg Zagyvapálfalván az első vasbetonaljgyár berendezéseinek gyártását Csehszlovákia részére. A gyári berendezés első egységeként április 30-ra a betonérlelő kamrának kell elkészülnie, majd a 126 feszítőpadot kell szállí- taniok a gyár már épülő üzemépületei szerelési ütemének megfelelően. A berendezések gyártása közben új hegesztési eljárást kell meghonosítaniok, s az új technológia kidolgozása most van folyamatban. A gyári berendezések készítésével az idei export már az eddigi szerződésekkel is másfélmillióval túlhaladja az 1959. évi kilenc és félmilliós szállítást. Három minisztérium: a Nehézipari, a Kohó- és Gépipari és az Építőipari Minisztérium közös megállapodása értelmében félautomata görgőgyár is épül a Zagyvapálfai- vi Bányagépgyárban. A mintegy 17 milliós költségen épülő félautomata görgőgyár 100 munkás foglalkoztatottsága mellett 30 ezer görgőt gyárt majd havonta. A gumiszalag-pálya félmilliós értékének közel egynegyedét a görgők képezik, a gyártás automatizálása és központosítása így jelentős gazdasági eredményt ígér. E jelentékeny beruházásokkal a bányagépgyár a nógrádi iparmedence igen fontos iparvállalatává fejlődik már a következő két év alatt. nek a távolságnak a sokszorosáról kell gondoskodni. Ilyen berendezés természetesein megnöveli a súlyt és fellövéséhez igen nagy erejű rakétára van szükség. A harmadik terv, qpiely sokat foglalkoztatja a szovjet tudósakat, a szputnyikok fejlesztésével kapcsolatos. Ezen a téren két kérdésre összpontosulnak a jelenlegi kutatások. Az egyik az úgynevezett „visszatérő” szputnyik megteremtése, vagyis földünk olyan mesterséges holdjának elkészítése, amely néhány fordulat után leszáll a Föld felszínére. Egyébként Moszkvában most jelent meg Stremfeld professzor könyve, az űrhajózásról, amely arról ad értesítést, hogy 770 nap alatt el lehet érni a Marsot. A könyv külön fejezetben foglakozik a Mars és a Vénusz megközelítésével. Az író utal arra a lehetőségre, hogy két év alatt a Marsot megkerülve visszaérkezhetnek a Földre. Ha az indulási sebesség eléri másodpercenként a 16,7 kilométert, akkor a Marshoz vezető út rövidebb is lehet, s megtételéhez mindössze 70 napra lenne szükség. A kozmikus térség ostroma tehát új szakaszba lépett. Szovjet tudósoknak ez a bejelentése méltán lett az új esztendő legnagyobb, és első szenzációja. S ezen nem is lehet csodálkozni. Az a tény, hogy a szovjet tudomány, amely eljuttatta a Holdra a Szovjetunió felségjelvényét, s a harmadik lunyik útján lefényképezte a Hold másik oldalát, most ismét újabb, minden bizonnyal sikeres kísérletekre, nehéz szputnyikok felbocsátására és olyan égitestek, mint a Mars és Vé- nus titkainak feltárására készül, joggal bámulatot és csodálatot kelt világszerte. 100.000 forinttal magasabb as állattenyésztés jövedelme a tervezettnél — ZÄRSZÄMADÄSI KÖZGYŰLÉS A LUDÁNYHALÁSZI ALKOTMÁNY TSZ-NÉL — A ludányhalászi Alkotmány Termelőszövetkezet a ma délutáni zárszámadási közgyűléssel hivatalosan is lezárja az 1959-es gazdasági évet. A zárszámadás eredményei azt bizonyítják, hegy az elmúlt esztendőben az Alkotmány Termelőszövetkezet igen komoly lépést tett előre a nagyüzemi növénytermesztés és állattenyésztés kialakításáért, bebizonyítva, hogy igazán eredményes a mezőgazdasági termelés csak a nagyüzemben lehet. A termelőszövetkezet az elmúlt év elején elkészített terv szerint gazdálkodott, s a növénytermesztés, valamint az állattenyésztésre megállapított terveket teljesítette. A növénytermesztésben a szükséges kenyér- és takarmánynövények termesztése mellett olyan növényféleséget termeltek, melyek jó pénzforrást jelentettek a termelőszövetkezetnek, s így biztosítani tudták az elmúlt évben, rendszeresen minden hónapban, a munkaegység előleget. Az állattenyésztés jövedelme jó százezer forinttal magasabb lett, mint ahogy azt eredetileg tervezték, elérte a 450 ezer forintot. Különösen a szarvasmarha-tenyésztés volt eredményes. Az elmúlt évekhez hasonlóan tovább növekedett a tejhozam és lényegesen több hízóállatot is adott a termelőszövetkezet a népgazdaságnak az elmúlt évben, mint bármelyik korábbi esztendőben. A betervezett 146 mázsa hízómarha helyett 186 mázsát adtak le az állat- forgalmi vállalatnak. A növénytermesztési és állattenyésztési hozamoknak megfelelően alakult az áru- termelési terv teljesítése is. A termelőszövetkezet jóval több árut értékesített az állam felé, mint ahogy tervezték, miután árúértékesítési tervüket több mint 150 százalékra teljesítették. Növekedett a termelőszövetkezet fel nem osztható, közös vagyona is, az idén már meghaladja az egymillió forintot. S mindezek mellett a termelőszövetkezeti tagok jövedelme is jól alakul. Brunda Józsefnek például a termelőszövetkezetben végzett közös munka után több mint 20 ezer forint jövedelme lesz. Ehhez azonban még hozzá kell számolni a háztáji gazdaság jövedelmét is, hogy teljes képet kapjunk. A termelőszövetkezet 42 mázsa búzát osztott ki földjáradékként a földdel belépett termelőszövetkezeti tagok között, özv. Ludányi Hugóné például 10 mázsa búzát kapott, miután a termelőszövetkezeti tagok korábbi megállapodása szerint a földjáradékot természetben fizetik. Ezekről az eredményekről számol be többek között a ma délutáni közgyűlésen a ludányhalászi Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke.
