Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-24 / 102-103. szám

159. december 24. NÓGRÁDINÍPÜJBAG 7 A ssilaspogonyi Új Élet Szilaspogonyban találóan iták a tagok tavasszal meg- aikult termelőszövetkezetük- ek az Üj Élet nevet. A kö- )s nagyüzemi gazdálkodás, termelőszövetkezet való­an új élet kezdetét jelenti Tama völgyében gazdálko- ó embereknek. Az enyém fogalmát itt sem könnyű felcserélni a miénk­kel. Még ma is harcolnak az emberek a múlttal, de már látszik a jövő is. Az enyém helyébe a miénk lép, s a miénk társadalmában nagyszerűen megtalálja a he­lyét az enyém is. A közös tu­lajdonba 108 ló, 44 szarvas- marha és 307 juh került s Impozáns látvány a kialakulandó termelőszövetkezeti köz­pont a két 50 férőhelyes istállóval. Hatalmas juhnyáj legel a közös legelőn. ugyanakkor 34 kocsi, 31 ló­szerszám, 18 vaseke, és 24 bo­rona. A gazdasági felszerelé­sekért és állatokért a terme­lőszövetkezet 474 ezer fo­rintot fizetett ki tagjainak. Az idén még szétszórt par­cellákon gazdálkodtak, s így még a nagyüzemi gazdálko­dás előnyei alig jelentkezhet­tek. így is elvetettek ta­vasszal 85 kh tavaszi árpát, 25 kh zabot, 65 kh kukori­cát, 36 kh burgonyát, 10 kh takarmányrépát, 20 kh za­bos bükkönyt, 10 kh borsót és 10 kh silókukoricát és 135 kh pillangóst. A 240 tag ebben az évben 30 ezer munkaegységet telje­sített. A családtagok is több mint 2000 munkaegységet tel­jestettek az év folyamán. Egy év alatt 24 darabbal nőtt a szarvasmarha állo­mány s így elérte a 64 da­rabot, s ugyanakkor 68 da­rabra csökkent a lóállomány. A juhállomány 400 juhból áll. Tavasszal saját erőből épí­tenek egy 50 férőhelyes nyá­ri szarvesmarha szállást 100 ezer forintos beruházással. Elkésztették a juhhodály alapját is. Az istállóhoz a fát, cserepet mind a tsz biz­tosította. Állami támogatással épült a tsz két 50 férőhelyes víz­vezetékes, magtárpadlásos, önitatásos szarvasmarha is­tállója. A két istállóhoz a kö­vet a tsz saját kőbányájából biztosította. A kő lerobban­tásában segített a szövetkeze­tei patronáló salgói bánya­üzem is. A jövő évben már nagy táblákon gazdálkodnak. Elve­tettek 150 kh búzát, 30 kh ősziárpát, 30 kh rozsot, 20 kh szöszös rozsot és 5 kh takar­mánykeveréket. Az első évet sikeresen zárja a termelőszö­vetkezet, s éppen ezért meg­van a biztosíték arra, hogy a jövő is jó legyen. BERCELI GONDOK (Tudósítónktól) A versenyhíradóból meg- lehetősen kirívóan ki­tűnik, hogy 100 százalékon alul csak a berceli gépállo­más teljesítette eddig éves tervét. Igaz, nem sok, talán 5 százalék sem hiányzik, de mégis elég ahhoz, hogy a gépállomás vezetőinek. dol­gozóinak komoly problémát jelentsen. Az idő meg igen nekikese­redett. Pedig ahogy Fülöp elvtárs a gépállomás megbí­zott igazgatója mondja, a gépállomás valamennyi trak­torosa résen áll. Nem egy dolgozó, ha az eső éppen szü­netel, próbálgatja, hogy mf- ként lehetne megindulni a szántással. Nem egészen 30 holdat kellene egy traktornak elvégeznie. Nem sok, s amennyi lendület és akarás van a dolgozókban, s ha az Idő csak egy kicsit is kedvez­ne, bizonyára egyikük sem maradna adós ezzel a meny- nyiséggel. A gazdálkodás te­rén a bércéiiek jól vizsgáz­tak, nyereség is bőven akad, azonban a terv az nagyon nehezen akar — ahogyan szokták mondani — összejön­ni. Szerdán az időjárás ked­vezőbbre fordult, a hűvös őszi fagyos szél összehúzta a sár tetejét, s a gépek egy része munkához kezdett. IV em lehet azt mondani a berceliekre, hogy lusták voltak, azonban tény ami tény, hogy volt egy kis szervezetlenség is a dolgok­ban. S bizony előfordult, hogy amikor az idő igen kedvezett a napi, teljesítmények egyes A tavaszi torlódások vé­gett MAR MOST adja le RUHÁIT tisztításra és festésre a PATYOLATNAK. Atvevőhelyek: Salgó­tarján, Rákóczi-u. 17 és 239. (419) traktorvezetők részéről mégis alacsonyak voltak. Nem lett volna persze baj, ha decem­ber első felében be nem kö­vetkezik az esős idő. Erre persze korábban is kellett volna számítani. A tényeken siránkozni nem lehet. Vagy legalább is nem lenne célravezető. Hátra van még egy pár nap, s ha az idő is engedi, úgy fogjanak össze a gépállomás traktoro­sai, s a minőségi munka szem előtt tartása mellett pó­tolják még a pótolhatót. A gépállomás valamennyi dolgo­zójának összefogása minden bizonnyal meghozza a kellő eredményt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése elsősorban a dolgozó parasztság érdeke A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a dolgozó pa­rasztság, a munkásosztály az egész dolgozó nép az egész hatalom ügye — hallani nap mint nap az átszervezés for­radalmi hangulatában élő falu agitátoraitól, termelőszö­vetkezeti tagjaitól, kommu­nistától. Nem tartalom nél­küli betanult frázis ez, amely­nek ismétlése nélkül az át­szervezés lényegét meg sem magyarázhatnánk, ez több annál. Ezek a szavak kifeje­zik azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése nem csupán a kommunisták rögesz­méje, ez sürgető valóság, amely nélkül az élet a falu­si emberek élete kezdi tartal­mát veszíteni. E szavak kife­jezik azt, hogy nem olyan dolgot akar a párt, amely el­lenkezik a dolgozó paraszt­ság érdekeivel, sőt ellenkező­leg. E program megvalósítá­sával elsősorban ő nyer. Vi­szont a dolognak más olala is van. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében ér­dekelt a parasztság szövetsé­gese, a munkásosztály is. Ez neki is több kenyeret, bizto­sabb életet jelent. E szavak igazságát nem vitatja ma már a falu dolgo­zó népe, hiszen már a felsza­badulás előtt látta, a hatal­mas területen dolgozó föld­birtokok több búzát, több kukoricát, cukorrépát, bur­gonyát és ipari növényt ter­meltek, mint a kezdetleges termelőeszközökkel rendelke­ző kisparaszti gazdaságok. Is­meretes a szegényparasztság gyengén művelt földecskéje nem biztosította a megélhe­tést a család részére. Így ezek *a gazdaságok el­adósodtak, majd dobra kerül­tek és vagy a falu kulák birtokait, vagy a földbirtokot gyarapították. A földbirtok és a kulákbirtok jobb gazda­sági felszereléseivel nagyobb termésátlagok elérésére volt képes, bár a korszerű nagy­üzemi gépekkel még a nagy gazdaságok sem rendelkez­tek. A megyében 1935-ben mindössze 214 traktor volt, tehát 1042 kh földre jutott egy traktor akkor, amikor a Szovjetunióban 1939-ben már 591 kh földre jutott egy trak­tor. A Horthy Magyarország parasztságára kilátástalan jö­vő várt, az elnyomorodás. Ez jellemzi napjainkban a ka­pitalista országok mezőgazda­ságát is. Újsághírek számol­nak be arról, hogy évente százezrével csökken az Ame­rikai Egyesült Államokban a kisbirtokok száma s ezzel egyidőben egyre hatalma­sabb farmok alakulnak ki, amelyek a korszerű agrotech­nika minden vívmányát ki tudják használni. A kispa­raszti gazdaságok tönkretéte­lét szánta a kapitalizmus a magyar dolgozó parasztság­nak, meg azok az ellenforra­dalmi kalandorok, akik 1956-ban mint volt földbirto­kosok megjelentek megyénk A mi szocializmust építő rendszerünktől idegen a fent- említett szemlélet. Mi nem a parasztság tönkretételével akarjuk létrehozni a nagy­üzemi gazdaságokat, hanem a dolgozó parasztság aktív részvételével, a dolgozó pa­rasztság felemelésével. A mi megyénkben a nagyüzemi gazdaságok ékesen bizonyítot­ták fölényüket az elmúlt tíz esztendőben. Elég ha csak az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek búza termés- eredményeit összehasonlítjuk a kisparaszti gazdaságokéval. Nézzük néhány év termésát­falvaiban is. lagát holdanként búzából. Állami gazdaság Tsz Egyéni gazdaság 1955 9,1 9,4 8,3 1956 8,7 9,2 7,3 1957 10,9 11,2 8,8 1958 9,6 7,7 6,6 Az 1957-es év és az 1958-as többi gabonafélénél is, sőt a év terméseredményei közötti kapásoknál is. különbség a rendkívüli időjá­A termésátlagok növeke­rásnak köszönhető, azért dése az állami gazdaságok­ilyen nagyarányú a termés nál a legszembetűnőbb. Is­csökkenés. menetes állami gazdaságaink Ezek a számok is bizonyít­ják, a nagyüzemi gazdaságok búzatermése holdanként né­hány mázsával meghaladja az egyénileg gazdálkodókét. Tehát ez azt jelenti, hogy megyénk az egyéni gazdálko­dás miatt mintegy 900 va­gon kenyérgabona többlet terméstől esik el évente, amely közel 20 millió forint jövedelem kiesést jelent, csak a búzánál. Ugyanúgy kimutat­elhanyagolt, kizsarolt földe­ken, hiányos mezőgazdasági felszereléssel, a szocialista nagyüzem tapasztalataival npm rendelkező dolgozókkal kezdték a gazdálkodást. Az elmúlt tíz év alatt megtanul­tak gazdálkodni, amit a nö­vénytermelés, az állattenyész­tés és a gépesítés terén elért eredményeik bizonyítanak. Nézzük meg néhány termény­nél a termésátlagok alakulá­ható a nagyüzem fölénye a sát. 1954 1957 Búza, 7,3 11,0 Rozs 6,8 10,0 őszi árpa 7,2 11,9 Tavaszi árpa 7,7 14,1 Zab 5,2 8,1 Kukorica 6,2 15,6 Ismeretes: a nagyüzemek dálkodók csak 13 kilogramm jobban kihasználják az agro­műtrágyát használtak fel hol­technika vívmányait mint a dánként, addig az állami gaz­kisparaszti gazdaságok. A daságok 173 kilogrammot, a nagyüzemi gazdaságok trak­torokkal szántanak, s végzik a növényápolást, míg a kis­paraszti gazdaságok ugyanúgy gazdálkodnak mint évtizedek­kel ezelőtt. A nemesített ve­tőmagvakat bátran használ­ják, amelynek eredményeként 15—20 százalékos terméstöbb­letet érhetnek el. A műtrágya felhasználásá­ban is magasan vezetnek nagyüzemi gazdaságaink. Míg 1958-ban az egyénileg gaz­Győri János piros könyvecskéje Győri Jánost a ságújfalui úgy sikerül, ahogy elgondol- férőhelyes szarvasmarha iS' Űj Élet Termelőszövetkezet ták? Ne okolja őt senktf hogy tálló építéséhez is, amelyhez 9azda —mi még azon gondol­százazság ellenére is időben és jól elmunkált talajba ve­tettek. — Ezt nem is akarom el­hinni — hitetlenkedett néhány elnökét felvették a pártba. Néhány nap óta a piros párt­ő írt alá elsőnek. Néhány nap múlva záró­mintegy 170 ezer forint érté­kű társadalmi munkával já­kozunk vessünk-e? — Hát nincs olyan messze Ságújfalu — mosolyodott el tagsági könyvecske boldog vizsgára gyűltek össze az rultak hozzá a termelőszövet­tulajdonosa. Nagy utat tett ezüstkalászos tanfolyam hall- kezet tagjai. A bekötő úthoz Győri János - jöjjenek. el meg Győri János idáig. Meg- gatói Ságújfaluban A.z elő- 1700 köbméter homokot es hozzánk, szívesen latjuk va­próbálom röviden elmondani adó a termelőszövetkezetről 750 tonna követ hordtak tár- lamennyiüket, ott aztan meg az út történetét. beszélt, a nagyüzem fölényé- odaírni munkában a szövet- « néztetek^ jmitänt. — Hát akkor János mi az ről, hogyan élnek, dolgoznak Vezeti tagok, elgondolása? — tette fel a a szövetkezeti tagok. Akkor A nógrádszakáli gazdák még novemberben ellátogat­.... , ... . ,, , Aztán eljött az ősz, a szán- tak Ságújfaluba. A termelő­kerdest Denes elvtars a part- este 43 gazda irta ala a be- +/,„ . .. . „ A - . T/t .. " , , .. fifiin. lérté* tas-vetes ideje, s Gyón Ja- szövetkezet négy fogata mt­szervezet titkára Győri Já- lépési nyilatkozatot. Közöt- nosnak. — Éjfél is elmúlt tűk volt Győri János is. már, ideje hazaindulni... nos a termelőszövetkezet el- te ki határszemlére a ven- .... , nöke a pártszervezettel, a dégeket. ■ 1 ... u ?. u. sfJl., a7} községi tanáccsal karöltve, — Ha nem látom — csó­A gazda a kapuig kísértea m választottak elnök- most eme munkák maradék- váltak fejüket a gazdák ­vendéget miközben agyá­ban két két gondolat vívott tálán elvégzésére mozgósítot- — Jó gazdálkodott eddig is, a termelőszövetkezet tag­éi sem hiszem, hogy ez igaz amikor a zöldellő árpatábla kemény csatát: menjen, vagy nála alkalmasabbat nem is jait. Lelkesen, szorgalmasan mellett haladtak el. ne menjen a termelőszövet- találnánk... —^ érveltek mel- dolgoztak a tagok. Hiszen a Megnézték még a termelő- kezetbe. Azért jött újra hoz- lette a termelőszövetkezt tag- nagy szárazságban fáradtsá- szövetkezeti tagok otthonát is, zá a párttitkár, meg a tanács- jai. Győri János meg, hogy gos munkával tudtak csak jó s mindenről a legnagyobb elnök is. Mert nem először termelőszövetkezeti elnök magágyat készíteni a vetés- megelégedettséggel szóltak a járnak nála. Beszélgettek a lett minden igyekezetével nek. Kétszázötven holdon tét- nógrádszakáli gazdák. Azóta termelőszövetkezetről, el- azon volt, hogy elegei tegyen ték földbe így a gabonát. - - ­mondták, hogy számítanak rá. megbízatásának. Néhány heti munka után Tudásra, sokéves tapasztalat­ra nagy szüksége van a tér- felvételét kérte a pártba, melőszövetkezetnek. „ ,, , , , . Egyetértek a part potí­már Szakálon is megalakult a termelőszövetkezet, s a tagok S mikor a Központi Bízott- mdr a következő gazdasági sag határozata nyomán napi- évet, új életüket tervezgetik, rendre került a termelőszö­vetkezetek erősítése szilárdí- Győri János meg nemrégi- - Hogyne... meggondol- fikájával, s minden igyekeze- tá ,, . számszerű lei ben újból felvételét kérte a tam én már... csak hát... temmel dolgozom is a mié- lesztés Győri János anógrád- vártba. Ezúttal elmaradtak ne én legyek az első -mond- lobbi megyalósitasaert - in- szakáu gazdákat igyekezett az ajanlo sorok, hiszen kel- *- dokolta kereset. " iot+-n ,r,hb. n...„i.. ,, ta végül is. Mert úgy volt a termelő- szövetkezettel, hogy magá­ban már számtalanszor eldön­lett-e jobb ajánlás eddigi munkájánál? Az elvtársak meggyőzni, most már saját Akkor az elvtársak úgy ha- példájukon keresztül, a , tároztak maradjon még ki- nagyüzemi gazdálkodás he- e9Vhan9u határozatot hoztak: __________________ vül Győri János. Bizonyítsa lyességéről. Az egyik novem- — Győri János megérdemli, t ötte• a szövetkezet számára be *99 > hogy hűséges harcosa béri este falugyűlést hívtak hogy felvegyük. Bebizonyí­ts a helyes út Nem is volt lesz a Pártnak, segítenek néki. össze Nógrádszakálban. Győri totta, hogy itt van a helye- - - - •' • - ..... közöttünk a pártban. Ez lenne hát röviden a pi­ros könyvecske története, gépek segítségéről a 250 hold melyet Győri János néhány elfogadható érve a szövetke- Győri János kettőzött erő- János is hozzászólt és élmon- zet ellen. Csak hát a húsz vei fogott ezután munkához, dotta, hogyan dolgoznak ők hold. Hiába na, nem könnyű Tavasszal a pillangós takar- a szövetkezetben. Beszélt a a választás. És mi lesz, ha a mányokat már közösen ve- gépek segítségéről a 250 i termelőszövetkezet mégsem tették, s hozzáfogtak egy 50 gabonáról, amelyet ők a nagy nap óta magával hord termelőszövetkezetek pedig 114 kilogrammot. A nagyüzem több hozzá­értő munkaerőt, szakembert foglalkoztat, s ennek mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben megvannak az eredményei. Az egyéni gazdaságok ál­lattenyésztésük hozamát te­kintve jóval elmaradtak a nagyüzemek mögött, bár ál­latállományuk viszonylag na­gyobb mint a nagyüzemeké. Az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 1958-ban az állami gazdaságoknál 3347, a ter­melőszövetkezeteknél 2489, az egyéni gazdaságoknál pedig csak 2200 liter volt. Annak ellenére, hogy ter­melőszövetkezeteink egy ré­szénél még nem érvényesül jelenleg a nagyüzemi gazdál­kodás minden lehetősége* amely a fejlett nagyüzeme­ket jellemzi, mégis elmond­ható, hogy szinte minden te­rületen maga mögé utasította a kisparaszti gazdálkodást. A termelőszövetkezetek fel­virágoztatása főleg ezután következik, amikor új erők­kel, nagy szaktudással ren­delkező dolgozó parasztokkal erősödik. A jelenlegi legfőbb feladat termelőszővetkezE- teink megerősítése és kedvező feltételek teremtése a tovább­fejlesztéshez. Tehát ha azt akarjuk, hogy tovább emelkedjék megyénk dolgozó parasztjainak élet­színvonala, akkor feltétlen a nagyüzemi gazdálkodást ajánl­hatjuk számukra, mint az egyedüli járható utat. Ez me­gyénkben több százmillió fo­rinttal növelheti a mezőgaz­daság részesedését, a dolgozó parasztság jövedelmét, s így érthető miért érdeke a falu népének a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése. Kata János Ezúton mondunk köszö­netét kedves ismerőseink­nek, akik drága jó halot­tunk temetésén resztvettek, és nagy bánatunkban ve­lünk éreztek. Balázs család (423) Salgótarján.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents