Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)
1959-12-19 / 101. szám
nógrádinbpüjsa« 1959. december 19' A párt és a tömegek helyes kapcsolatáról A párt nagy nehézségek közepette szerveződött újjá. Az ellenforradalom meglévő erői elleni harccal egyidejűleg megkezdte a küzdelmet a tömegek megnyeréséért is. Az elmúlt három év azt bizonyítja, hogy a korábbi évek helytelen politikájának következtében kialakult bizalmatlanságot sikerült megszüntetni. Visszaszereztük a bizalmat, a lelkes támogatást a párt és a szocializmus ügye iránt. A párt iránti bizalom alapja, hogy a tömegek az eltelt három év alatt saját tapasztalatuk alapján győződtek meg arról, hogy a párt, a kormány politikája a nép érdekeit eredményesen, jól szolgálja. A kongresszus irányelvei is megállapítja, hogy az elért eredmények elsősorban a párt és a nép növekvő egységének a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalomnak és döntően a dolgozók alkotó munká>já- nak köszönhető. Amikor azonban elmondjuk, hogy jó a párt és párton kívüliek közti kapcsolat, akkor nem szabad elfeledkezni azokról a jelenségekről, amelyek a párt soraiban észlelhetők. A kongresszus irányelvei felhívják a figyelmet arra, hogy az elbizakodottságot az elért hazai és nemzetközi eredmények szülik. A mi megyénkben is találkozunk ilyen tapasztalatokkal. Megmutatkozik ez olyan jelenségekben, mint az apró munkák lebecsülése, mondván : ezeket nem szükséges megmagyarázni, inkább csak a nagyobb jelentőségű dolgokkal foglalkoznak. Találkozunk olyan elvtársakkal, akiknek az a véleményük, hogy minek a munkásosztály vezető szerepét annyira kihangsúlyozni, beszélni róla, hisz ez természetes dolog, miénk a hatalom. Következésképpen ez azt jelenti, hogy nem kell tovább erősíteni a munkásosztály vezető szerepét, nem kell erősíteni a tömegekkel a kapcsolatot. Van olyan nézet is. amely az elért eredményeket nem a párt helyes politikájának, a párt és tömegek jó kapcsolatának tudja be, hanem annak, hogy most óvatosabbak vagyunk mint 1956 előtt. Megtalálható még, — most már azonban kevésbé — a pártonkívüliek lebecsülése, amely a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy kevésbé fontos helyekre is csak párttagokat akarnak helyezni. A párt és a tömegek jó kapcsolatára különösen veszélyes a szektásság, mely É. M. Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat 3. sz. salgótarjáni fióktelepe 1959. év december hó 28, 29, 30, 31- én tartja az évvégi leltárát. A fenti napokon az árukiadás szünetel. Vegyianyag Salgótarján 408. talaja az olyan jelenségeknek, mint a bírálat elfojtása, amely a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy azok, akik bírálnak előnytelen helyzetben részesülnek, például rosz- szabb munkahelyre teszik kevesebb fizetéssel. Ugyancsak a gyakorlatban tapasztalható még az is, hogy egyesek rosszul értelmezik a párttagsággal járó jogokat, különösen gazdasági vezetésben levő elvtársaknál fordul elő, hogy funkciójukat jogtalan előnyök szerzésére használják fel. Azokat a párttagokat, akik az elért eredmények következtében elbizakodottá válnak, meggyőzés helyett uta- sítgatnak, parancsolgatnak, elfeledkeznek Lenin elvtárs azon tanításáról, hogy a tömegekért folyó harc állandó feladat, a tömegeket napról- napra meg kell győzni a párt igazáról. Meg kell érteni minden párttagnak, legyen az vezető, vagy egyszerű párttag, hogy bármennyire is jól dolgozunk, 400 ezer párttag nem tudja a szocializmust a tömegek bevonása nélkül felépíteni. Lenin elvtárs azt tanítja, hogy „ ... a néptömegek tengerében mi, kommunisták mégiscsak egy csepp vagyunk, s csak akkor kormányozhatunk, ha helyesen fejezzük ki azt, aminek az igazságát a nép elismeri. Enélkül a kommunista párt nem fogja a pro- letáriátust vezetni, a prole- táriátus nem fogja magával vinni a tömegeket és az egész gépezet széthull.” Figyelembe kell venni azt is, hogy a párt nem öncélú szervezet, hanem azért küzd, dolgozik, hogy a dolgozó nép életkörülményeit jobbá, emberségesebbé tegye. Ezt a célt azonban csakis a széles tömegekkel együtt, azok véleményét figyelembevéve tudjuk megvalósítani. Azok a párttagok, vezetők, akik nem támaszkodnak a pártonkívüli tömegekre, figyelmen kívül hagyják azok véleményét, a párt és pártonkívüli tömegek szoros kapcsolatát csak taktikai kérdésként kezelik. Elfeledkeznek arról, hogy a pártnak nemcsak akkor van szüksége a tömegekre, amikor nehéz helyzet van (például 1945. az ország újjáépítése, 1956. ellenforradalom), amikor a hatalom megszerzése, vagy megtartása forog kockán. A párt- és tömegkapcsolat további szilárdítása még inkább előtérbe kerül a szocializmus építése során, amikor az egész ország, a széles tömegek aktivitásán múlik a szocializmus győzelme. A kongresszus irányelvei szerint a párt sikerei elsősorban a párt helyes politikájára épül fel. önmagában véve azonban ez kevés. A párt helyes politikáját meg is kell magyarázni az embereknek, hogy magukévá tegyék, támogassák, segítsék a megvalósulását. A tömegkapcsolat egyik legjobb formája a tömegek megnyerése egyes emberek megnyerésén keresztül, amiben nagy szerepet játszik minden kommunista példamutató magatartása. Szellemi olimpia Romhányban A Romhányi Cserépkályha- gyárban a fiatalok szervezett oktatásán és nevelésén kívül ötletes módon segítik elő még a fiatalok általános műveltségének fokozását. A KISZ vezetőség a napokban szellemi olimpiát írt ki az üzemben, amelynek az a lényege, hogy hetenként újabb és újabb kérdéseket írnak ki megfejtés végett. Az első kérdéscsoportban egy üzemi szakkifejezés: a „ségergúla” megmagyarázását várják a szellemi olimpia résztvevőitől. A ségergúlát a kályhacsempe égetésénél használják, amely jelzi a gyártmányok megkí-” vánt kiégési fokát. Ezenkívül kérdésként szerepel, hogy a szocialista mezőgazdaságnak milyen típusai vannak és hogy mi a rakéta elve? A megfejtéseket hetenként írásban kérik a fiataloktól. Az öt héten át tartó verseny végén, amikor megállapítják, hogy kik milyen eredménnyel válaszoltak a feltett kérdésekre, a legjobbak között jutalmakat osztanak szét. Fordítsanak nagyobb gondot bányáinkná a dolgozók szociális ellátottságára A Megyei Népi Ellenőrzési sokszor a vízhiány akadályoz- forintot terveztek be ebbe Nyilvánvaló, hogy olyan párttag, aki maga sincs meggyőződve a párt politikájának helyességéről nem tud meggyőző politikai munkát végezni (például az egyénileg dolgozó paraszt párttag nem tud jó nevelő munkát végezni a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében, mint ahogy munkáját hanyagul végző párttag sem tud meggyőző munkát kifejteni, a munkafegyelemmel kapcsolatb«m). A párt politikájáról való meggyőződés nem jelenti azt, hogy akárhogy, elvtelenül győzzük meg politikánk helyességéről a tömegeket. Az MSZMP harca is bizonyítja, hogy pártunk nehéz helyzetben sem tett elvi engedményeket, visszavert minden jobb és baloldali támadást. A pártnak tehát bíznia kell a tömegekben, meg kell hallgatnia őket, de kell tudnia helyesen vezetni is. DUCSAI JÓZSEFNÉ Bizottság legutóbbi vizsgálatai során többek között megvizsgálta a Nógrádi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak szociális ellátottságát is. Az eddig elért eredményeket fi- gyelmbe véve számos hiányosságra is fényt derített ez a vizsgálat. A tröszt hatáskörében hét munkásszálló szolgálja a bányászok pihenését. A szállók többsége megfelel a korszerű követelményeknek. Azonban a mizserfai és kisteleki munkás zállóknál a túlzsúfoltság és a szobák tisztasága nem kielégítő. A fekvőhelyek porosak, a szobák falai nedvesek. Az épület általában elavult. Rossz állapotban vannak a fürdők, s mert a vízcsapok állandóan folynak, a fürdőszobában csak mezítláb járhatnak a dolgozók. Ezzel függ össze, hogy a tröszt tizenegy üzemegységében csak háromnál biztosított a tisztálkodási lehetőség. Azonban még itt is za ezt. A vizsgálat megállapította, hogy az ilyen arányú beruházásokat a trösztnél nem használják fel megfelelően. A több, mint 4,1 millió forintos keretből az első háromnegyed évben mindössze 2,3 milliót fordítottak erre a célra, a negyedik negyedévre több mint 1,8 millió forint maradt. Munkásjóléti beruházás címén erre az évre több mint 1,8 millió forintot terveztek, amelyből november végéig alig 59 ezer forintot költöttek el. Kirívó eset, hogy például a mizserfai munkásszállóhoz betervezett 947 ezer forintból terv és Költség- vetés hiányában semmit sem használtak fel. E létesítmény elkészítésére ebben az évben már nem is kerül sor. Természetesen vannak olyan problémák is, amelyek megoldása nem teljes egészében a szénbányászati trösztön múlik. Munkavédelmi jellegű gépekre több mint 1,3 millió Végeiért a szervezés N ógrádszakálon. A község 90 családja a szövetkezés mellett foglalt állást. Ezt mutatja a község földterülete is, amely már közel 90 százalékban szocialista szektor lett. Akire számítottak a tsz megalakulásánál, azokat felkeresték a község régi tsz tagjai, s a helyi vezetők. S o hiányzó 10 százalék? Ezek között még olyan is van, aki csak 400 négyszögöl földdel rendelkezik, de köztük a legnagyobbnak mondott birtok sem éri el a 7 holdat. Demus Józsi bácsi nem tartozik a módosabb középparasztok közé. Három gyermeke van, még fiatalabb volt, arra számított valamelyik nyomába lép. Az élet azonban másképp történt. Mint mondta, fiai másutt próbáltak szerencsét. Majd beletörődött Józsi bácsi is tsz tag lett ebbe is és büszkén újságolja egyik fia „állami” szolgálatban van. Igaz ettől sorsa nem lett köny- nyebb. S ekkor döbbent rá először, minek a föld, ha nem lesz, aki tovább művelje. Még fiatal volt kettő helyett is dolgozott, de az évek múlásával ereje egyre csökkent. Már nem bírta tovább, s földjéből leadott, csak 6,5 holdon gazdálkodott. Józsi bácsi félt a tsz-től. Hallott arról, hogy a községben is az lesz. Látta az ismerősöket, a falubelieket, amint a középparasztokhoz mentek. Jól tudta az okát is, segíteni akarnak a nagy elhatározásban. Majd itt is, ott is hallott tsz-ről beszélni. Sőt mi több már nevek hangzottak, mint mondták ő is meg ő is belépett már, aláírta a belépési nyilatkozatot. Ezekben a napokban úgy intézte dolgát, hogy a ház körül maradjon. Ha a kutya vakkantott mindig iparkodott, s úgy érezte a szervezők jönnek. Ilyenkor mindig felrémlett előtte, hogyan talál majd kiutat a belépéstől. Volt idő, meghányták e kérdést a feleségével, igen sokoldalúan. Közben az idő haladt. A szervezők csak nem jöttek. A felépített gondolatok a belépés ellen kezdtek szertefoszlani. Igaz ebben a gyerekek is segítettek, akik közben látogatásra érkeztek haza. Hamar végigszaladt a hír a faluban, a gazdák egyhangúlag a szövetkezés mellett foglaltak állást. Nográdszakál tsz község lesz. Már csak az alakuló közgyűlés van hátra, s megindulhat a közös munka. De már ennek a fele sem tréfa zsörtölődött magában Demus bácsi. Engem kihagytak, mi lesz velem? Nagy lépésre szánta el magát december 15-én. A tanácshoz ment azzal a szándékkal, hogy belép, s ha nem engedik el sem jő onnan. Kissé izgatottan adta elő a kérését, az előre tervezett mondóka elmaradt, csak annyit mondott: — Adjál már egy belépési nyilatkozatot Feri, hadd írjam alá. S itt a történet véget ér. Józsi bácsi is tsz-tag lett, s az aláírás után olyan kedve kerekedett, hogy régi nótát dúdolga- tott. — tob — az évben, de a gyártó vall' lat nem szállította le. Hasú. ló a helyzet a lurdok égi részenei is. Erre az evre mindössze két turdő létesítését engedélyeztek a nagyoá- tonyi es zagyvái osztaiyozó- kon. Hatranaija a duigozok joob szocialista ellátottságát az üzemorvosuk hianya is. Viszont több tekintetben helyi kezdeményezessei koi uI- uauntouo, iigyemieseuo munkával sokat javiaiatnanak a Bányaüzemek vezetői. A trosztnuz tartozó üzemi konyhák például nagy toooseguk- ben megieieiuek a követelményeknek. Azonban ívnzser- lan es Kisteleken a tisztasági és egeszsegugyi szaoaiyo- kat nem tartjuk meg. Az étkező neiyisegek kicsinyek, 80 személynek tűznek, de mindössze zz üiöneiy van. Kémény hiányaoan fűteni sem lehet ezeket a heiyisegeaet. A raktalak is kifogásolnátok, mert rendezetlenek es piszkosak. Ezeket a nelyisegenet az előírásnak megteteioen negyedévenként nem meszelik ki. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megaiiapitasai árra utalnak, hogy a bányaüzemek vezetői nem déleiméinek meg a te.melesoen, a legln.uSáub gazdasági mustokban e.eit sikerekkel. Szükség van arra is, hogy az ezek érdekében tett eróieszí- téssel egyenlő mértékben törődjenek a dolgozok szociális ellátottságával is. Mindenek előtt azokat a helyi lehetőségeket hasznosítsak, amelyek nem igényelnek na- gyoöb nepgazdasagi beruházást. A rendelkezésre álló anyagi eszközöket viszont tervszerűen, a szabályoknak megfelelően hasznosítsák erre a fontos célra. PLASZTIK GAZES VÍZVEZETÉK CotíVEK Oslóban most építik fel az első olyan háztömböt* amelynek összes gáz- és vízvezeték csövei és csatornázása plasztik anyagból készül. A plasztikcsövek mindössze feleannyiba kerülnek, mint a rozsdamentes acélcsövek, viszont tökéletesen savállók. Sérelmek és rosszindulat A vasúti biztosító bereu- - “ dezések fenntartását, üzembiztos működésének biztosítását látják el Kisterenye és Somoskőújfalu között. Rendes körülmények között öten végzik ezt a feladatot, most átmenetileg hatan vannak. Székhelyük Salgótarjánban a külső pályaudvaron található. Egyszerű, lelkiismeretes vasutas emberek, akik nap mint nap rengeteg nehézséggel küzdenek meg. Ismeretes, hogy a német fasiszta csapatok visszavonulásának alkalmából ezen a környéken teljesen megbénították a vasúti forgalmat. A salgótarjáni és zagyvapálfal- vi állomások biztosító berendezése ma is olyan, mint amilyen rögtönzött állapotba 1945 tavaszán hozták. A kis- terenyei berendezést 1929-ben, 30 évvel ezelőtt újították fel. Egyedül a Somoskőújfalui állapota felel meg a követelménynek. Az elavult, tönkretett berendezés karbantartása, működésének biztosítása fokozottabb munkát kíván meg. A nehézségeket meg csak növeli, hogy a régi berendezésekhez alkatrészeket már nem lehet kapni, azokat többnyire saját erőből készítik el. E dolgozók becsületére legyen mondva, hibájukból eddig baleset még nem történt. Most mégis elkeseredés, a jogtalanul elszenvedett sérelem fakadt ki belőlük. Ezek.a vasutas dolgozók három hónap óta semmiféle jutalmat nem kaptak. Elvonták tőlük a szeptember, október, november hónapban esedékes őszi csúcsforgalmi jutalékot, üzemi jutalékot sem kaptak és az eddigi „Ígéretek” szerint nyereségrészesedésre sem sok kilátásuk van. Pedig ennek kiosztására a vasútnál most kerül első ízben sor. — Azt sem tudjuk, miért súlytanak bennünket ilyen súlyos büntetéssel — méltatlankodnak. — Nem jól „fekszünk” a feletteseknél — ' vélekednek más dolgozók. 'Deciig a MÁV Budapesti Igazgatóságáról leküldött havi értékelés szerint feladatukat az utóbbi hónapokban 100 százalékra, vagy afölött teljesítették. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy munkakörük hivatalosan és az érvényes rendelkezések szerint a biztosító berendezések fenntartása. Emellett viszont ebben az évben elvégeztek, illetve elvégeznek 20 darab kitérőcserével kapcsolatos munkát is. Csak decemberben öt ilyen soron- kívüli feladat megoldásátvállalták. Egyébként a legtöbb helyen ezt külön, Budapestről a helyszínre vezényelt szerelőcsoport végzi. Eddig még minden évben mintegy 150 ezer forint értékben végeztek ilyen munkát, saját hivatalos feladatukon túl. Bátran állíthatjuk, hogy számos esetben erejüket meghaladó munkák végrehajtásában vesznek részt Mégis úgy érzik, hogy megbecsülésük ezért elmaradt, sőt — különösen az utóbbi hónapokban — egymás után éri őket a sérelem. Mégis mi a valódi oka, hogy ez a kis lelkes és szorgalmas kollektíva nem talál elismerésre, de annál több „letolást” kap? Nem akarunk régebbi keletű okok között kutatni. A legfőbb — és ezt az utóbbi hónapok eseményei is bizonyítják, — hogy nem hajtanak fejet-tér- det egyes felettesek előtt, véleményük van, önnállóan képesek gondolkodni és becsületes dolgozókhoz méltóan el is mondják észrevételeiket, szóváteszik sérelmeiket. Augusztustól kezdve egymást érték az ellenőrzések és ellenőrök a Budapesti Igazgatóság illetékes osztályától. Minthogy nem találtak olyan hibát, amelyért felelősségre vonást alkalmazhattak volna, szeptember 15-én maga az osztályvezető, Török János műszaki tanácsos jelent meg Salgótarjánban. Többek között ellenőrzést tartott a Somoskőújfalui állomás biztosító berendezése felett is. Véleménye szerint nem jó, pocsék munka az egész, amit ezek a dolgozók végeztek. Általában semmivel sem volt megelégedve, kategorikusan kijelentette, hogy a berendezések hónapok óta nem voltak karbantartva. Az amúgy is kiélezett légkört tovább fokozta, hogy az egyik, e szakmában még nem régen tevékenykedő dolgozónak célzatosan olyan szakmai kérdést tett fel, amely nyilvánvalóvá tette e dolgozók előtt, hogy az ellenőrzés minden jószándékot és segíteniaka- rást nélkülöz. Mivel a szó- banforgó dolgozó nem Török szájaíze szerint felelt, az nem éppen a kötelező emberi hangnemben, durván rátámadt a vasutasokra. „Vegyék tudomásul, nem fognak kapni őszi forgalmi jutalékot, sem egyéb jutalékot” — jelentette ki vezetőjüknek, Budai blokkmesternek. A jutalék eltiltása havonta több mint 100 forinttól üti el a fenntartásnál dolgozó vasutasokat. Ezzel párhuzamosan a blokkmestert és Pataki Lászlót írásbeli megrovásban részesítette. purcsa, de való: a havi •*- munkanapló adatai, és a v Budapesti Igazgatóságon készült értékelés szerint ezek a vasutas elvtársak mind havi tervüket, mind kongresz- szusi felajánlásukat becsülettel végrehajtották. Elismerés helyett mégis megtorlásban van részük. Az eset kapcsán még számos más, egymásnak ellentmondó tény is kiderült. Mindenekelőtt az, hogy öt dolgozóból négy kommunista, — szinte hihetetlen, hogy munkájuk elhanyagolása miatt az igazgatóságnak éppen velük volt a legtöbb baja?
