Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-19 / 101. szám

nógrádinbpüjsa« 1959. december 19' A párt és a tömegek helyes kapcsolatáról A párt nagy nehézségek közepette szerveződött újjá. Az ellenforradalom meglévő erői elleni harccal egyidejű­leg megkezdte a küzdelmet a tömegek megnyeréséért is. Az elmúlt három év azt bi­zonyítja, hogy a korábbi évek helytelen politikájának kö­vetkeztében kialakult bizal­matlanságot sikerült meg­szüntetni. Visszaszereztük a bizalmat, a lelkes támogatást a párt és a szocializmus ügye iránt. A párt iránti bizalom alapja, hogy a tömegek az eltelt három év alatt saját tapasztalatuk alapján győződ­tek meg arról, hogy a párt, a kormány politikája a nép érdekeit eredményesen, jól szolgálja. A kongresszus irányelvei is megállapítja, hogy az elért eredmények elsősorban a párt és a nép növekvő egységének a párt és a tömegek közötti kölcsö­nös bizalomnak és döntően a dolgozók alkotó munká>já- nak köszönhető. Amikor azonban elmond­juk, hogy jó a párt és pár­ton kívüliek közti kapcsolat, akkor nem szabad elfeledkez­ni azokról a jelenségekről, amelyek a párt soraiban ész­lelhetők. A kongresszus irány­elvei felhívják a figyelmet arra, hogy az elbizakodottsá­got az elért hazai és nemzet­közi eredmények szülik. A mi megyénkben is találko­zunk ilyen tapasztalatokkal. Megmutatkozik ez olyan je­lenségekben, mint az apró munkák lebecsülése, mond­ván : ezeket nem szükséges megmagyarázni, inkább csak a nagyobb jelentőségű dol­gokkal foglalkoznak. Találko­zunk olyan elvtársakkal, akiknek az a véleményük, hogy minek a munkásosztály vezető szerepét annyira ki­hangsúlyozni, beszélni róla, hisz ez természetes dolog, miénk a hatalom. Követke­zésképpen ez azt jelenti, hogy nem kell tovább erősíteni a munkásosztály vezető szere­pét, nem kell erősíteni a tö­megekkel a kapcsolatot. Van olyan nézet is. amely az el­ért eredményeket nem a párt helyes politikájának, a párt és tömegek jó kapcsolatának tudja be, hanem annak, hogy most óvatosabbak vagyunk mint 1956 előtt. Megtalálható még, — most már azonban kevésbé — a pártonkívüliek lebecsülése, amely a gyakor­latban úgy jelentkezik, hogy kevésbé fontos helyekre is csak párttagokat akarnak helyezni. A párt és a tömegek jó kapcsolatára különösen ve­szélyes a szektásság, mely É. M. Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat 3. sz. salgótarjáni fiók­telepe 1959. év decem­ber hó 28, 29, 30, 31- én tartja az évvégi leltárát. A fenti napokon az árukiadás szünetel. Vegyianyag Salgótarján 408. talaja az olyan jelenségek­nek, mint a bírálat elfojtása, amely a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy azok, akik bírálnak előnytelen helyzet­ben részesülnek, például rosz- szabb munkahelyre teszik kevesebb fizetéssel. Ugyan­csak a gyakorlatban tapasz­talható még az is, hogy egye­sek rosszul értelmezik a párt­tagsággal járó jogokat, külö­nösen gazdasági vezetésben levő elvtársaknál fordul elő, hogy funkciójukat jogtalan előnyök szerzésére használ­ják fel. Azokat a párttagokat, akik az elért eredmények követ­keztében elbizakodottá vál­nak, meggyőzés helyett uta- sítgatnak, parancsolgatnak, elfeledkeznek Lenin elvtárs azon tanításáról, hogy a tö­megekért folyó harc állandó feladat, a tömegeket napról- napra meg kell győzni a párt igazáról. Meg kell érteni minden párttagnak, legyen az vezető, vagy egyszerű párttag, hogy bármennyire is jól dolgo­zunk, 400 ezer párttag nem tudja a szocializmust a tö­megek bevonása nélkül fel­építeni. Lenin elvtárs azt ta­nítja, hogy „ ... a néptömegek tengerében mi, kommunisták mégiscsak egy csepp vagyunk, s csak akkor kormányozha­tunk, ha helyesen fejezzük ki azt, aminek az igazságát a nép elismeri. Enélkül a kommu­nista párt nem fogja a pro- letáriátust vezetni, a prole- táriátus nem fogja magával vinni a tömegeket és az egész gépezet széthull.” Figyelembe kell venni azt is, hogy a párt nem öncélú szervezet, hanem azért küzd, dolgozik, hogy a dolgozó nép életkörülményeit jobbá, em­berségesebbé tegye. Ezt a célt azonban csakis a széles tö­megekkel együtt, azok véle­ményét figyelembevéve tud­juk megvalósítani. Azok a párttagok, vezetők, akik nem támaszkodnak a pártonkívüli tömegekre, figyelmen kívül hagyják azok véleményét, a párt és pártonkívüli tömegek szoros kapcsolatát csak tak­tikai kérdésként kezelik. El­feledkeznek arról, hogy a pártnak nemcsak akkor van szüksége a tömegekre, ami­kor nehéz helyzet van (pél­dául 1945. az ország újjáépí­tése, 1956. ellenforradalom), amikor a hatalom megszer­zése, vagy megtartása forog kockán. A párt- és tömeg­kapcsolat további szilárdítá­sa még inkább előtérbe kerül a szocializmus építése során, amikor az egész ország, a széles tömegek aktivitásán múlik a szocializmus győzel­me. A kongresszus irányelvei szerint a párt sikerei első­sorban a párt helyes politi­kájára épül fel. önmagában véve azonban ez kevés. A párt helyes politikáját meg is kell magyarázni az embe­reknek, hogy magukévá te­gyék, támogassák, segítsék a megvalósulását. A tömegkap­csolat egyik legjobb formája a tömegek megnyerése egyes emberek megnyerésén keresz­tül, amiben nagy szerepet játszik minden kommunista példamutató magatartása. Szellemi olimpia Romhányban A Romhányi Cserépkályha- gyárban a fiatalok szervezett oktatásán és nevelésén kívül ötletes módon segítik elő még a fiatalok általános művelt­ségének fokozását. A KISZ vezetőség a napokban szel­lemi olimpiát írt ki az üzem­ben, amelynek az a lényege, hogy hetenként újabb és újabb kérdéseket írnak ki megfejtés végett. Az első kérdéscsoportban egy üzemi szakkifejezés: a „ségergúla” megmagyarázását várják a szellemi olimpia résztvevőitől. A ségergúlát a kályhacsempe égetésénél használják, amely jelzi a gyártmányok megkí-” vánt kiégési fokát. Ezenkívül kérdésként szerepel, hogy a szocialista mezőgazdaságnak milyen típusai vannak és hogy mi a rakéta elve? A megfejtéseket hetenként írásban kérik a fiataloktól. Az öt héten át tartó verseny végén, amikor megállapítják, hogy kik milyen eredménnyel válaszoltak a feltett kérdé­sekre, a legjobbak között ju­talmakat osztanak szét. Fordítsanak nagyobb gondot bányáinkná a dolgozók szociális ellátottságára A Megyei Népi Ellenőrzési sokszor a vízhiány akadályoz- forintot terveztek be ebbe Nyilvánvaló, hogy olyan párt­tag, aki maga sincs meg­győződve a párt politikájá­nak helyességéről nem tud meggyőző politikai munkát végezni (például az egyénileg dolgozó paraszt párttag nem tud jó nevelő munkát végez­ni a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése érdekében, mint ahogy munkáját ha­nyagul végző párttag sem tud meggyőző munkát kifej­teni, a munkafegyelemmel kapcsolatb«m). A párt politikájáról való meggyőződés nem jelenti azt, hogy akárhogy, elvtelenül győzzük meg politikánk he­lyességéről a tömegeket. Az MSZMP harca is bizonyítja, hogy pártunk nehéz helyzet­ben sem tett elvi engedmé­nyeket, visszavert minden jobb és baloldali támadást. A pártnak tehát bíznia kell a tömegekben, meg kell hall­gatnia őket, de kell tudnia helyesen vezetni is. DUCSAI JÓZSEFNÉ Bizottság legutóbbi vizsgála­tai során többek között meg­vizsgálta a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt dolgozóinak szociális ellátottságát is. Az eddig elért eredményeket fi- gyelmbe véve számos hiányos­ságra is fényt derített ez a vizsgálat. A tröszt hatáskörében hét munkásszálló szolgálja a bá­nyászok pihenését. A szállók többsége megfelel a korszerű követelményeknek. Azonban a mizserfai és kisteleki munkás zállóknál a túl­zsúfoltság és a szobák tisztasága nem kielégítő. A fekvőhelyek porosak, a szobák falai nedvesek. Az épület általában elavult. Rossz állapotban vannak a fürdők, s mert a vízcsapok állandóan folynak, a fürdőszobában csak mezítláb járhatnak a dolgozók. Ezzel függ össze, hogy a tröszt tizenegy üzem­egységében csak háromnál biztosított a tisztálkodási le­hetőség. Azonban még itt is za ezt. A vizsgálat megállapította, hogy az ilyen arányú beru­házásokat a trösztnél nem használják fel megfelelően. A több, mint 4,1 millió forintos keretből az első háromnegyed évben mindössze 2,3 milliót fordítottak erre a célra, a negyedik negyedévre több mint 1,8 millió forint maradt. Munkásjóléti beruházás cí­mén erre az évre több mint 1,8 millió forintot terveztek, amelyből november végéig alig 59 ezer forintot költöttek el. Kirívó eset, hogy példá­ul a mizserfai munkásszálló­hoz betervezett 947 ezer forintból terv és Költség- vetés hiányában semmit sem használtak fel. E létesítmény elkészítésére ebben az évben már nem is kerül sor. Természetesen vannak olyan problémák is, amelyek meg­oldása nem teljes egészében a szénbányászati trösztön mú­lik. Munkavédelmi jellegű gépekre több mint 1,3 millió Végeiért a szerve­zés N ógrádszakálon. A község 90 csa­ládja a szövetkezés mellett foglalt állást. Ezt mutatja a köz­ség földterülete is, amely már közel 90 százalékban szocia­lista szektor lett. Akire számítottak a tsz megalakulásánál, azokat felkeresték a község régi tsz tag­jai, s a helyi veze­tők. S o hiányzó 10 százalék? Ezek között még olyan is van, aki csak 400 négy­szögöl földdel rendel­kezik, de köztük a legnagyobbnak mon­dott birtok sem éri el a 7 holdat. Demus Józsi bácsi nem tartozik a mó­dosabb középparasz­tok közé. Három gyermeke van, még fiatalabb volt, arra számított valamelyik nyomába lép. Az élet azonban más­képp történt. Mint mondta, fiai másutt próbáltak szerencsét. Majd beletörődött Józsi bácsi is tsz tag lett ebbe is és büszkén újságolja egyik fia „állami” szolgálatban van. Igaz ettől sor­sa nem lett köny- nyebb. S ekkor döb­bent rá először, mi­nek a föld, ha nem lesz, aki tovább mű­velje. Még fiatal volt kettő helyett is dol­gozott, de az évek múlásával ereje egy­re csökkent. Már nem bírta tovább, s földjéből leadott, csak 6,5 holdon gaz­dálkodott. Józsi bácsi félt a tsz-től. Hallott arról, hogy a községben is az lesz. Látta az is­merősöket, a falube­lieket, amint a középparasztokhoz mentek. Jól tudta az okát is, segíteni akar­nak a nagy elhatá­rozásban. Majd itt is, ott is hallott tsz-ről beszélni. Sőt mi több már nevek hangzottak, mint mondták ő is meg ő is belépett már, alá­írta a belépési nyi­latkozatot. Ezekben a napok­ban úgy intézte dol­gát, hogy a ház kö­rül maradjon. Ha a kutya vakkantott mindig iparkodott, s úgy érezte a szer­vezők jönnek. Ilyen­kor mindig felrémlett előtte, hogyan talál majd kiutat a belé­péstől. Volt idő, meghányták e kér­dést a feleségével, igen sokoldalúan. Közben az idő ha­ladt. A szervezők csak nem jöttek. A felépített gondolatok a belépés ellen kezd­tek szertefoszlani. Igaz ebben a gyere­kek is segítettek, akik közben látoga­tásra érkeztek haza. Hamar végigsza­ladt a hír a faluban, a gazdák egyhangú­lag a szövetkezés mellett foglaltak ál­lást. Nográdszakál tsz község lesz. Már csak az alakuló köz­gyűlés van hátra, s megindulhat a közös munka. De már en­nek a fele sem tréfa zsörtölődött magában Demus bácsi. Engem kihagytak, mi lesz velem? Nagy lépésre szán­ta el magát decem­ber 15-én. A tanács­hoz ment azzal a szándékkal, hogy be­lép, s ha nem en­gedik el sem jő on­nan. Kissé izgatottan adta elő a kérését, az előre tervezett mondóka elmaradt, csak annyit mondott: — Adjál már egy belépési nyilatkoza­tot Feri, hadd írjam alá. S itt a történet vé­get ér. Józsi bácsi is tsz-tag lett, s az alá­írás után olyan ked­ve kerekedett, hogy régi nótát dúdolga- tott. — tob — az évben, de a gyártó vall' lat nem szállította le. Hasú. ló a helyzet a lurdok égi részenei is. Erre az evre mindössze két turdő létesíté­sét engedélyeztek a nagyoá- tonyi es zagyvái osztaiyozó- kon. Hatranaija a duigozok joob szocialista ellátottságát az üzemorvosuk hianya is. Viszont több tekintetben helyi kezdeményezessei koi uI- uauntouo, iigyemieseuo mun­kával sokat javiaiatnanak a Bányaüzemek vezetői. A trosztnuz tartozó üzemi kony­hák például nagy toooseguk- ben megieieiuek a követel­ményeknek. Azonban ívnzser- lan es Kisteleken a tisztasá­gi és egeszsegugyi szaoaiyo- kat nem tartjuk meg. Az ét­kező neiyisegek kicsinyek, 80 személynek tűznek, de mind­össze zz üiöneiy van. Ké­mény hiányaoan fűteni sem lehet ezeket a heiyisegeaet. A raktalak is kifogásolnátok, mert rendezetlenek es pisz­kosak. Ezeket a nelyisegenet az előírásnak megteteioen ne­gyedévenként nem meszelik ki. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megaiiapitasai árra utalnak, hogy a bányaüzemek vezetői nem déleiméinek meg a te.melesoen, a legln.u­Sáub gazdasági mustok­ban e.eit sikerekkel. Szükség van arra is, hogy az ezek érdekében tett eróieszí- téssel egyenlő mértékben tö­rődjenek a dolgozok szoci­ális ellátottságával is. Min­denek előtt azokat a helyi lehetőségeket hasznosítsak, amelyek nem igényelnek na- gyoöb nepgazdasagi beruhá­zást. A rendelkezésre álló anyagi eszközöket viszont tervszerűen, a szabályoknak megfelelően hasznosítsák er­re a fontos célra. PLASZTIK GAZ­ES VÍZVEZETÉK CotíVEK Oslóban most építik fel az első olyan háztömböt* amelynek összes gáz- és víz­vezeték csövei és csatornázása plasztik anyagból készül. A plasztikcsövek mindössze fe­leannyiba kerülnek, mint a rozsdamentes acélcsövek, vi­szont tökéletesen savállók. Sérelmek és rosszindulat A vasúti biztosító bereu- - “ dezések fenntartását, üzembiztos működésének biz­tosítását látják el Kisterenye és Somoskőújfalu között. Rendes körülmények között öten végzik ezt a feladatot, most átmenetileg hatan van­nak. Székhelyük Salgótarján­ban a külső pályaudvaron található. Egyszerű, lelkiis­meretes vasutas emberek, akik nap mint nap rengeteg nehézséggel küzdenek meg. Ismeretes, hogy a német fa­siszta csapatok visszavonulá­sának alkalmából ezen a környéken teljesen megbéní­tották a vasúti forgalmat. A salgótarjáni és zagyvapálfal- vi állomások biztosító beren­dezése ma is olyan, mint amilyen rögtönzött állapotba 1945 tavaszán hozták. A kis- terenyei berendezést 1929-ben, 30 évvel ezelőtt újították fel. Egyedül a Somoskőújfalui ál­lapota felel meg a követel­ménynek. Az elavult, tönkre­tett berendezés karbantartása, működésének biztosítása fo­kozottabb munkát kíván meg. A nehézségeket meg csak növeli, hogy a régi berende­zésekhez alkatrészeket már nem lehet kapni, azokat többnyire saját erőből készí­tik el. E dolgozók becsületé­re legyen mondva, hibájuk­ból eddig baleset még nem történt. Most mégis elkeseredés, a jogtalanul elszenvedett sére­lem fakadt ki belőlük. Ezek.a vasutas dolgozók három hó­nap óta semmiféle jutalmat nem kaptak. Elvonták tőlük a szeptember, október, no­vember hónapban esedékes őszi csúcsforgalmi jutalékot, üzemi jutalékot sem kaptak és az eddigi „Ígéretek” sze­rint nyereségrészesedésre sem sok kilátásuk van. Pe­dig ennek kiosztására a vas­útnál most kerül első ízben sor. — Azt sem tudjuk, miért súlytanak bennünket ilyen súlyos büntetéssel — mél­tatlankodnak. — Nem jól „fekszünk” a feletteseknél — ' vélekednek más dolgozók. 'Deciig a MÁV Budapesti Igazgatóságáról le­küldött havi értékelés szerint feladatukat az utóbbi hó­napokban 100 százalékra, vagy afölött teljesítették. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy munkakörük hivatalo­san és az érvényes rendelke­zések szerint a biztosító be­rendezések fenntartása. Emel­lett viszont ebben az évben elvégeztek, illetve elvégez­nek 20 darab kitérőcserével kapcsolatos munkát is. Csak decemberben öt ilyen soron- kívüli feladat megoldásátvál­lalták. Egyébként a legtöbb helyen ezt külön, Budapestről a helyszínre vezényelt szere­lőcsoport végzi. Eddig még minden évben mintegy 150 ezer forint értékben végez­tek ilyen munkát, saját hiva­talos feladatukon túl. Bátran állíthatjuk, hogy számos esetben erejüket meghaladó munkák végrehaj­tásában vesznek részt Mégis úgy érzik, hogy megbecsülé­sük ezért elmaradt, sőt — különösen az utóbbi hóna­pokban — egymás után éri őket a sérelem. Mégis mi a valódi oka, hogy ez a kis lelkes és szorgalmas kollektíva nem talál elismerésre, de annál több „letolást” kap? Nem akarunk régebbi keletű okok között kutatni. A legfőbb — és ezt az utóbbi hónapok eseményei is bizonyítják, — hogy nem hajtanak fejet-tér- det egyes felettesek előtt, vé­leményük van, önnállóan ké­pesek gondolkodni és becsü­letes dolgozókhoz méltóan el is mondják észrevételeiket, szóváteszik sérelmeiket. Au­gusztustól kezdve egymást érték az ellenőrzések és el­lenőrök a Budapesti Igazga­tóság illetékes osztályától. Minthogy nem találtak olyan hibát, amelyért felelősségre vonást alkalmazhattak volna, szeptember 15-én maga az osztályvezető, Török János műszaki tanácsos jelent meg Salgótarjánban. Többek kö­zött ellenőrzést tartott a So­moskőújfalui állomás bizto­sító berendezése felett is. Vé­leménye szerint nem jó, po­csék munka az egész, amit ezek a dolgozók végeztek. Általában semmivel sem volt megelégedve, kategorikusan kijelentette, hogy a berende­zések hónapok óta nem voltak karbantartva. Az amúgy is kiélezett légkört tovább fo­kozta, hogy az egyik, e szak­mában még nem régen te­vékenykedő dolgozónak cél­zatosan olyan szakmai kérdést tett fel, amely nyilvánvaló­vá tette e dolgozók előtt, hogy az ellenőrzés minden jószándékot és segíteniaka- rást nélkülöz. Mivel a szó- banforgó dolgozó nem Török szájaíze szerint felelt, az nem éppen a kötelező emberi hangnemben, durván rátá­madt a vasutasokra. „Vegyék tudomásul, nem fognak kap­ni őszi forgalmi jutalékot, sem egyéb jutalékot” — je­lentette ki vezetőjüknek, Bu­dai blokkmesternek. A jutalék eltiltása havon­ta több mint 100 forinttól üti el a fenntartásnál dolgo­zó vasutasokat. Ezzel párhu­zamosan a blokkmestert és Pataki Lászlót írásbeli meg­rovásban részesítette. purcsa, de való: a havi •*- munkanapló adatai, és a v Budapesti Igazgatóságon készült értékelés szerint ezek a vasutas elvtársak mind ha­vi tervüket, mind kongresz- szusi felajánlásukat becsület­tel végrehajtották. Elismerés helyett mégis megtorlásban van részük. Az eset kapcsán még számos más, egymásnak ellentmondó tény is kiderült. Mindenekelőtt az, hogy öt dolgozóból négy kommunis­ta, — szinte hihetetlen, hogy munkájuk elhanyagolása mi­att az igazgatóságnak éppen velük volt a legtöbb baja?

Next

/
Thumbnails
Contents