Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)

1959-12-09 / 98. szám

nógrádinípojsag 5 Í959. december 9. Öt termelőszövetkezetben elkészül a bekötő út, szakonként bővül a műszaki aktívak csoportja Korábban már hírt adtunk arról, hogy a Hazafias Nép­front megyei irodája mellett megalakult a megyei mű­szaki aktívák csoportja. Ez a csoport, amely lelkiisme­retes és lelkes segítségre kész emberekből áll, már az ősz folyamán elkészítette több mint tíz termelőszövetkezet bekötő útjainak tervdoku­mentációját. A tervek elké­szülése után a termelőszö­vetkezetek tagsága társadal­mi munkával megkezdte a tervek alapján a földmun­kákat. Ez legtöbb helyen befejeződött. A bekötőút építésében érdekelt 13 termclősiövet­kezet közül az Egri Köz­úti Üzemi Vállalat ebben az évben csak öt termelő­szövetkezetben fejezi be a munkálatokat. Ez nagyobbrészt a kapacitás hiánya miatt, részben az időjárási viszonyok miatt kö­vetkezett be. Az ez évi mun­kálatok befejezése után há­rom jóminőségű, részben ko­hósalakkal készült bekötő úttal gazdagodnak termelő­szövetkezeteink. Az elmaradt útépítési mun­kálatokat a jövő év első fe­lében végzi el a vállalat. Ez a munka jövőre még bővül­ni fog. két és félkilométer­nyi úttal, amelyet Cserhát- szentivánon és Mohorán épí­tenek meg. A népfront iroda tájékoz­tatása szerint á műszaki akuvacsoport december közepén összeül és meg­beszéli a csoport szakon­kénti kibővítését, kísőbb a műszaki aktívák járáson­ként! megszervezését. Az aktíva csoport, amely építészeti, gépesítési és ter­vező szakemberekből áll, rö­videsen 20—30 fővel kibővül, amely lehetőséget nyújt a termelőszövetkezeti és egyéb községfejlesztési munkálatok még eredményesebb szakmai elősegítésére. Ismeretterjesztő előadások a iöldművesszövetkezeteknél Az 1958—59-es Országos Földművesszövetkezeti Kultu­rális Seregszemle során egyre több földművesszövetkezetnél vált tudomássá, hogy a mű­velődési munka sokkal szé­lesebb körű tevékenységet je­lent, mint egy-két művészeti csoport szervezése, szerepel­tetése. A dolgozók műveltségé­nek emelése csak széles­körű, általános népműve­lési tevékenységgel való­sítható meg, amelybe a földművesszövetkezetek­nek, mint a falu leg­nagyobb tcmegszervezetei- nek tevékenyen bele kell kapcsolódniok. Sok községben a művelődé­si tanács keretén belül a földművesszövetkezet is ki­dolgozta a maga tervét. En­nek eredménye többek kö­Közel 70 szarvasmarha hizlalására kötött szerződést az állatforgalmi vállalattal a magyargéci Marx Károly Ter­melőszövetkezet. Az állatokéit nrntegy 400 ezer forint jövedelemre számítanak. zott az is, hogy míg az el­múlt télen csak két-három földművesszövetkezietnél tar­tottak ismeretterjesztő elő­adásokat a dolgozók, a vá­lasztott szer-vek és az érdek­lődő tagság részére, addig az 1959—60-as télre már megyénk 64 földműves- szövetkezete közül 24-nél tartanak rendszeresen kü­lönböző témájú ismeret- terjesztő előadást. Ezek az előadások igen szé­leskörű érdeklődésre valla­nak. Például milyen elemek­ből épül fel a világ? Űr­hajózás. Mezőgazdasági árak alakulása. Az élet keletkezése a földön. Hogyan készítették elő a második világháborút? stb. címmel tartanait a TIT előadói megyénk földműves­szövetkezeteinél mintegy 120 előadást a tél folyamán. Eredményes nie**ssilárdítási munka l^em rosszak a növény­Novekedett a gépi munka mennyisége (Tudósítónktól.) Gépállomásaink kétszer annyi munkát végeztek az idén termelőszövetkezeteink­ben, mint az elmúlt eszten­dőben. Több mint 93 600 nor­málholdat munkáltak meg. A termelőszövetkezeteknek végzett gépi munka mellett a gépállomások dolgozói igen komoly vállalást tettek a pártkongresszus tiszteletére az üzemanyag megtakarítás terén is. A Berceli Gépállo­máson több mint 32 000 fo­rint a megtakarítás. Erdő­kürtön Illés János jó mun­kája is hozzájárult ahhoz, hogy teljesíteni tudták e té­ren tett vállalásukat. A Kisterenyei Gépállomá­son Vonák László — aki egyébként a megye legjobb traktorosa — 1200 normál­holdnyi teljesítményével kö­szöntötte a pártkongresszust. Ezenkívül az üzemanyag I mostani helyzetét, máris lát­megtakarításban is komoly | juk, nem volt hiábavaló a eredményt ért el. járás területén végzett ilyen A z idei tavaszon, ami­kor országszerte nagy erjedes indult lanan, meg­mozdult a mi megyénk dol­gos, szorgalmas parasztsága is, hogy uj élet alapjainak ierakasaba kezdjen, hogy uj eaetmouot válasszon. V oltak jaxasamk, ahol a doigozo parasztok tömegesen válasz­tottak a nagyüzemi gazdál­kodást, s voltak járások, anoi csak egyes községek dolgozó parasztjai anauuak el a közös ooidogulás utján. A balassagyarmati járás azok közé a járások köze tarto­zik, anoi nenany községben mar tavasz íoiyamán meg­értették a párt szavát, es községükben megalakították a termelőszövetkezetet, s ki­utak a íaiu névtáblája alá, hogy termelőszövetkezeti köz­ség. Ezek az újonnan alakult termelőszövetkezetek a meg­alakulást kővető időben hoz­záfogták közős dolgaik ren- üezesenez a megszilárdítás komoly munkájához. Az uj termelőszövetkezeti községek — Csitar, Mohora, Magyar- nándor — megkezdték a nagyüzemi gazdálkodás alap­jainak lerákasat, biztosítottak a takarmányalapot, elkezdték az épületek építését az állat­állomány részére, s ősszel pedig időben főidbe tették a kalászosokat. Az új termelőszövetkeze­tek első lépéseit nagy figye­lemmel kísérték a szomszé­dos községek dolgozó paraszt­jai, ugyanúgy mint a régen alakult termelőszövetkezete­két. Ezekben a régi termelő­szövetkezetekben is sok még a tennivaló. Amellett, hogy a gazdálkodás alapjai bizto­sítottak, sokat kell még ten­ni a munkaszervezés, a mun­kafegyelem, a vezetés meg­javítása terén, a gazdálkodás ésszerűsítésén. Tagadhatatlan régi tei melöszövetkezeteink munkálkodhatnak a belterjes gazdálkodás kialakításán, hi­szen a járás jól működő termelőszövetkezetei sem használják ki az agrotechni­ka minden vívmányát ész­szerűen a maguk hasznára. Most a gazdasági év vé­gén már láthatók azok az eredmények, amelyek a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás megszilárdítását fényjelzik. Már most megállapítható, a balassagyarmati járás ter­melőszövetkezetei megfogad­ták a párt szavát, amely a további boldogulás útját mu­tatta meg. Elég ha csak né­hány területen vizsgáljuk meg a termelőszövetkezetek MÁS MA AZ ÉLET Idős paraszt bácsival megyünk a kallói utcán. Nem vagyok ismerős, ajánlkozott, majd eligazít. Deres a haja, öreges a járása, botja meg-meg koppan az utca kövén. Jól ismer itt minden házat, fát, bokrot, hiszen itt szüle­tett hatvanöt esztendeje. — Csak hát más világ volt akkor kérem . . . Egészen más, — mondja. Hét éves voltam, amikor az apám cse­lédnek adott . . . Mert a szükségnél nincs nagyobb úr. A bátyám mellett szedtem a markot a búzatáblában. Befordulunk egy mellékutcába. A köves út szélén szép, nagy házak sora, jómódról árulkodó porták. — Itt van ez az utca is — magyarázza. — Mi volt még akkor, hogy gyerek voltam. Látja azt a házat, ahol vil­lany ég? — Mutat előre vagy 20 méternyire, s hogy bó­lintok, folytatja tovább. — Na kérem. Ott volt egy kis szatócsbolt, meg a kocsma, petróleumlámpával! . . . De sokan is fojtották életük keservét a borba. Azóta sok év telt el. Óriásit változott a világ. Emelt fővel járnak az egykori cselédek, és más lett Kálló külső képe is. A földosztáskor 2 300 holdat osztottak ki a kom­munisták a földnélküliek között, s hogy a paraszt a maga ura lett, határtalan szorgalommal, munkakedvvel dolgo­zik. Termelnek itt kérem — folytatta tovább ismeretlen ismerősöm — cukorrépát, borsót, uborkát . . . Jön a pénz a házhoz. A földművesszövetkezeti irodában érdeklődtem a szer­ződésesen termelt növények után, s tudomásomra hoz­ták, több mint egy millió forintot fizettek ki az idén a borsóért és több mint 600 ezer forint értékű uborkát ter­meltek a gazdák. — Módos itt mindenki ... — válaszolja a bácsi, mi­kor néhány módosabb gazda után érdeklődöm. — Nem veszi itt észre az ember, ki az új gazda és ki gazdálkodik régebben. Gépeket vásároltak, állatokat tartanak, van pénz. Közben egy utcai lámpa alá értünk, s megállunk. Vi­lágosra festett, tágas ház ablakai bámulnak az utcára. — Valamikor nem telt ilyen palotára — int fejével a ház felé. — Szalmatetős ház talán, három van még a falu­ban. Ez emlékeztet még a ré gi világra. Ha ezt is lebont­ják, már csak a magamfajta öregek tartják számon, ho­gyan is éltünk akkor. Egy darabig csendben megyünk tovább. — Tágas, szép házakat építenek nálunk már. Arra az erdőkürti úton egész sor épült, s a házakat mind piros cseréptetővel fedték . . . Két esztendeje, a villany is kigyulladt a községben. — Én is bevezettettem. Hadd legyen nálam is világos­ság — magyarázza tovább. - Ha jól meggondolom, ezt a régi urak is megtehették volna. Dehát — int kezével — ki törődött akkor azzal, hogy van-e világ az apró ablakú, szalmatetös házakban. Azóta mozi is van Kálión. Nagyon sokan látogatják, öregek, fiatalok egyaránt. — Én már nem megyek — mondja a bácsi — nem tu­dom én már azt megszokni. Pedig a vöm nagyon hív, ha elmegyek hozzájuk, mert a szomszéd községben ő a mozi­mester ... A rádió az már inkább, azt szeretem hallgat­ni, a lányomtól kaptam. Megmond az kérem mindent. Közben megérkeztem utam céljához. Köszönném a bá­csinak, hogy eligazított, de ő még beszél: — Most meg művelődési házat építünk• Nagyon odáig van érte a falu, hát mit csináljunk? — mondta, szinte mentegetödzve. — Megcsináljuk, hadd legyen helye a fia­taloknak. Nem úgy, mint az én koromban . . . A tanácson mondták, hogy a község lakói nagyarányú társadalmi munkát végeztek a kultúrház építésénél. — Erről beszél most mindenki nálunk, a kultúrházról, meg a „szociális gazdálkodásról,” a szövetkezetről — hajol közelebb hozzám. — Nagy dolog ez . .. Vannak már, akik benne lennének, de mások meg még gondolkodnak . . . így van ez rendjén . . . Tudják, hogy ez a jövő. Ezeket mondotta még, aztán elindult hazafelé, abba a fehérelejű kis házba, amely az utca végéről egészen ide látszik. VINCZE ISTVANNÉ irányú politikai munka, nem volt hiábavaló a termelő­szövetkezeti vezetőségek, partszervezetek és nem utolsó sorban a termelőszövetkezeti íagsag közös erőfeszítése. Ismeretes a baiassagyar- ■uiati járás termeten nagy hagyományai vannak a szarvasmama-tenyeszte&nek, mégis termeioszo vet Reze teinK- Den viszonylag kévés szarvasmarna volt az elmúlt eveaoen. Ezt a következő szám is világosán mulatja. Míg 1958-as ev eiejen csak 44o szarvaamarnájuk es ezen beiül 229 tenenuk volt a járás termelőszövetkezetei­nek, addig ez év őszére mar 1071 szarvasmarhajuk, s ezen belül 357 tenenuk lett. Alig több mint egy ev telt el, s a szarvasmarha állo­mány több mint kétszeresére nőtt. Egyes termelőszövetkezetek­nél is kimutatnato a nagy­arányú íejioues. Dejtáron a J ózseí Attila Termelőszövet­kezetben 1958. elején 51 szarvasmarha volt, s jelen­leg 102 szarvasmarhával több, 153 szarvasmarna taiainato a termelőszövetkezet istállói­ban. Jelentős a tehénállo­mány növekedése is. Míg tavaly csak 23 tehenük volt, addig az idén mar 45 tehe­nük van, s amire büszkék a dejtáriak ez a tehénállomány törzskönyvezett. Az évi mér­leg készítésénél már láthat­juk, hogy a dejtaii termelő­szövetkezet a belterjesseg irányában halad. Hogy a tejiodés még gyorsabb le­gyen, s a gazdálkodás még ésszerűbb, felhasználják a járási szakemberek tanácsait, Útmutatásait. Hiányzott Dej­táron a szakember, ez év­ben azt is kaptak, így most már olyan ember irányítja a gazdálkodás menetét, aki nap mint nap ott van a szövetkezetben. Egy termelőszövetkezet pél­dája is világosán mutatja, hogy jó úton indultak el termelőszövetkezeteink a megszilárdítás télé. Sok még a tennivaló a jövedelmező­ség terén. Ma még nem minden termelőszövetkezet érti meg azt, hogy kifizető a sértés, a szarvasmarha hizlalás, a baromíitartás. Azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol bátran áttér­tek az áliathizlalásra, ott ugrásszerűen emelkedett a jó vedelem. A járás termelő- szövetkezetei az idén mind­össze 358 sertést és 284 szarvasmarhát hizlaltak. En­nek a többszörösét is hiz­lalhatnak, ha nem idegen­kednének még sok helyen ettől. Ugyancsak idegenke­dés tapasztalható a baromfi- tenyésztésnél is. Ezen a terü­leten az idén is nagyon lassan mentek előre, pedig a baromfitenyésztés minden termelőszövetkezetben kifizető lenne. Itt foglalkoztathatnák az idősebb tagokat is, s kis befektetéssel nagy jövedelmet biztosíthatnának. A hiányosságokat látják a termelőszövetkezetek vezetői. A további megs'zilárditási munka ezek kiküszöbölése, valamint a belterjes gazdál­kodás megteremtése lesz. kgy év siaeres megszilárdí- tási munkája után elmond­ható a járás termelőszövet­kezetei a belterjesség felé haladnak, mert 100 kh szán­tóra 30,7 számosállat és 24 szarvasmarha jut. sem, hiszen évről evre na- gyooD a gépesítés, s jobb a műtrágya leMasznaias. Amíg laoi-oen noidaokent 39, addig iyotí-oan mar 118, az idén pedig 139 kg mű­trágyát használtak a járás teimeioszovetkezetei. Ennek is koszonneto, nogy a gaoona- termesi auagok jól alakul­tak. Búzabul 12,ö, rozsoo] iu, őszi aipabói 13,9 es ta­vaszi arpaooi 9,5 mazsa ter­mett donianként a termelő­szövetkezeti ioideken. Az egyes termelőszövetkezetek eredményei meg énnél is szeooek. uereeien a Vörös Csillag Ternieioszóveukezetoen a Duza 10,7, az őszi arpa pedig 14,8 mazsa átlagtermést auolt hol- uarisent. ivieg enne! is szeob a oecsaei uj Elet Termeló- szóveukezet őszi arpa termes- ereamonye. itt az őszi arpa 24 mázsás hoidankenű adag termessel örvendeztette meg a tagságot. A gaDonatermés eredmé­nyek meg tovaob íokozna- tok díszen az említett ered­mények nem túl nagyok, a jaxas természeti auousagait ugyelernDe veve. az aiiat- lenyesztes tovaooi lejl'odesé- vei meggyorsul a talajerő visszapotias is. lehet javítani a vetesiorgo kiaiakitasan is, meg a munkák minőségi el­végzésén is. * gépállomásokra kü- ** ionosén szép feladat vár. Jüooan kmasznáini a gepek munkaerejét, teijesít- uienyet. Az idén a kapas- leruietek 75 százalékát ka­parta gép, de nogy a további gepesnesre is megvan a le­ne tőség azt a legszebben az oiyan termelőszövetkezetek pemaja bizonyítja, mint a pataki Kossutn Termelőszö­vetkezet anoi géppel ültették, kapáltak és asutk a burgo­nyát. Ügy szólván kezzel hozzá sem nyúltak. Az ara- tasnai a dűlt gabona ellenére is többet arattak a gepek mint eddig bármikor. A járás termelőszövetke­zeteiben a megszilárdítást szolgálják az epitnezesek is. Az idén adták at az át­alakított dejtari istállót, az újonan épült honti, csitári istállót. Honton és Ersekvad- kerten takarmányost, Csitáron 3Ü0 férőhelyes, Cserhátsurany- ban pedig két 30U férőhelyes juhhodalyt építenek, Szan- dán pedig 500 férőhelyes baromiiól készül. A gazdasági megszilárdítást a fent felsorolt szamok szé­pen bizonyítják. Amikor a gazdasági megszilárdításról beszélünk, kell beszelnünk a szervezeti megszilárdításról is. Ebben az evben négy ter­melőszövetkezeti elnököt, hat szakembert kaptak a termelő- szövetkezetek. De még min­dig nincs megoldva kellően nehány termelőszövetkezet vezetese, amely nélkül gyors előrehaladás elképzelhetetlen. a járás termelőszövetke­H zetei nagyot léptek előre 'ebben az évben. Meg­becsülést, elismerést szerez­tek maguknak. Példájuk mutatja, hogy a jó meg- szilárdítási munka segíti a számszerű fejlesztést is, mert abban a faluban, ahol ered­ményesen, példásan gazdál­kodik a termelőszövetkezet, ott könnyebb a számszerű fejlesztés, az előrehaladás. (—a—s—) Könyvespolc Gábor Andor: SZÍNMÜVEK Gábor Andor a Nyugat nemzedékévei körülbelül egy időben kezdte írói pályafutá­sát és sokoldalú munkásságá­val csakhamar ismertté tette nevét. Nem tartozott írói cso­portokhoz, magányossága csak az első világháború után, a Tanácsköztársaság és az azt követő emigráció idején, vi­lágnézetének megváltozásával oldódott fel. Ettől az időtől kezdve a proletariátus írójá­nak vallotta magát, és har­colt haláláig a munkásmozga­lom oldalán. Tollát mesterien használta, szinte minden mű­fajban otthonosan mozgott. Versei, kegyetlen szatírái, pamflettjei, bírálatai, kitűnő novellái és jegyzetei napról napra szórtak fényt az ellen- forradalmi időszak sötétjébe. Látszatra talán könnye­debb, megfogalmazásban a já­tékosabb felé hajló, de mé­lyeiben mindig a haladás esz­méit szolgáló színműveiben az úri Magyarország, az uralkodó osztályok léha, könnyelmű éle­tét leplezte le. 3201010031010100000000

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents