Nógrádi Népújság. 1959. december (15. évfolyam. 96-103. szám)
1959-12-05 / 97. szám
6 ROSHABIRIPOIIAS 1959. december 5Az alkofmány napját ünnepH a Bolgár Népköztársaság Tizenkét évvel ezelőtt alkotta meg a Bolgár Népköztársaság nemzeti alkotmányát, amelyben rögzítette a felszabadult bolgár nép eredményeit, törvényeit, s kimondta, hogy a Bolgár Népköz- társaság a munkások és parasztok állama. Az Alkotmány kikiáltásától eltelt idő hűen igazolja az alkotmányban rögzítetteket, a Bolgár Népköztársaság elmaradott országból előrehaladott ipari, mezőgazdasági, magas kultúrával rendelkező ország lett. A bolgár hajóipar kivívta nemzetközi hírnevét Az ifjúságnak a műveltség elsajátításához könyytá ak állnak rendelkezésre. Lesz-e kulturális élet Nógrádkövesden ? Két KlSZ-szer- vezet van Nógrádkövesden, két könyvtár is működik, 500 fős művelődési otthon, s van két televíziója is a községnek. Adottságok, lehetőségek ezek. Vajon kihasználják-e ezeket a köves- diek? A felelet nagyon egyszerű. Nem! Belenyugodtak ebbe a község lakói? — kérdeztem Oravecz Sándortól, a VB. itkárától. — Ha sokan bele is törődtek, mi nem egyeztünk bele a megalkuvásba. Már a júniusi tanácsülésen foglalkoztunk a község kulturális helyzetének sürgős megjavításával, a lehetőségek kihasználásával. Korábban voltak próbálkozások. A pedagógusok, ameny- yire helyzetük engedte, foglal- icoztak a kulturális élettel... Balogh József és felesége tanítgat- ja a fiatalokból álló kulturgár- dát. Bár ez a gárda is az iskolai rendezvényekre, ünnepekre készül fel csuván. Az iskola igazgatója Bulejka Pál is foglalkozott a község kulturális életével, azonban a megszaporodott funkciók jelenleg megakadályozzák ebben. Egyelőre gaz- danélkül a kö- vesdi ifjúság. A KlSZ-szervezetek: az állami gazdaság, a kőbánya és a terület összevont szervezete aktívabb munkát is kifejthetne a fiatalság között. Ha a két szervezet vezetősége összefogna a tanáccsal'.j a pedagógusokkal, rövid időn belül lehetne módot találni a helyzet megjavítására. Az említett júniusi tanácsülésen Liki Gábor és Liszay József a meglévő kulturális lehetőségekről, s a fiatalok tiszteletlenségéről szólt. Viszont a tanácsülés csak beszélt erről, de nem cselekedett mindezek előmozdításáért, illetve megszüntetéséért. — Augusztus 26-án megint foglalkozott a tanácsülés a kulturális helyzettel. Báli István a művelődési állandó bizottság elnöke beszámolt a község kulturális helyzetéről — mondotta Ora- veezné elvtársnő. Ezen a tanácsülésen határozat is született. December 15-ig létre kell hozni a községben egy felnőtt és KISZ kultúrcsoportot, vagy énekkart kell alakítani. Szép és nemes határozat. Azóta már három hónap is eltelt, s a december 15-e rohamosan közeledik, de kultúr- csoport, egységes községi kul- túrgárda nincsen. Az 500 személyes művelődési otthon üresen szomorodik a községben. Ritka az az alkalom, amikor felhasználják egy-egy tánc- mulatságra, vagy rendezvényre. Redszeres művelődési munkáról nem beszélünk. — Sajnos mióta a két televízió megérkezett a községbe, azóta filmvetítés nincsen, pedig annak már jó néhány hónapja — panaszkodik a titkárnő. A kőbánya beszüntette a filmezést, s jelenleg csak epekednek a kö- vesdiek a jó filmek után. A tanácsnak az az elgondolása, hogy egy italboltot alakítanak át mozivá, s a járási vándormozi minden héten ellátogathatna oda is. Könyvtár is kettő van a községben. Rendszeres olvasóról még kevésről lehet beszélni. A nógrádköves- diek kulturális továbbhaladása annyira érdeke a pedagógusoknak mint a kőbánya dolgozóinak, vagy az állami gazdaság dolgozóinak. Ha létrehozzák az egységet, egyetértenek a tennivalókban rövidesen szép eredményeket érhetnek el, hiszen az objektív lehetőségek nagyrésze adott ehhez. — Réti — —Vasárnapi lejloro-^ Vízszintes: 1. Nógrád megyei község. 13. Tetejére helyezkedik. 14. Régi nép. 16. Spanyol politikus volt (folyt. függ. 17-ben). 18. Nem egészen arra! 19. A jövő rakétája. 20. Feltételes kötőszó. 21. Fiú becenév. 23. A hét vezér egyike volt. 25. A Tisza mellékfolyója. 26. Vissza: lim ikerszava. 27. Vét, elhibáz. 29. Szúrófegyver. 31. Hegy németül. 32. Épületek tetős kiképzése járda felett. 34. Gabonanövény. 36. Híres magyar feltaláló neve. 37. Kicsinyítő képző. 38. Nógrádi község. 41. Magyar határállomás. 43. Csapadék. 44. Állat németül — kiejtve. 46. Fontos testrész. 49. Elvesz, elrabol. 52. Foghús (2. kocka kettősbetű). 53. Ázsiai nép. 54. Személyes névmás németül és magyarul is. 55. Íráshoz kell. 57. Mutatószó többesszámban. 59. Lyuk — tájszólással. 61. Német kérdés. 62. Nem egészen ízes! 63. Órahang. 65. A függ. 58. sz. nagyobbik fele. 67. Kereset része! 68. Fa része. 69. Régi itáliai nép. 70. Fordított kérdőszó. 72. Tiltószó. 73. Keleti „szent” könyv. 74. Nem megy el. 76. Nógrád megyei község. Függőleges: 2. Vissza: egyiptomi napisten. 3. Üzem (egy kocka kettősbetű). 4. Terem is van ilyen. 5. Petőfi egyik költeményében itt repül télen a nap. 6. Póló m. hangzói. 7. Vissza: szárnyasok testét fedi. 8. Végzet — közismert idegen szóval. 9. Névelővel: mulatság. 10. Kínai nép. 11. Vonó m. hangzói. 12. Két nógrádi helység (kötőszóval). 15. Két bányászközség Nógrád megyében. 20. Folyadéktároló edény. 22. Inkább — röv. 24. Pazarló, nagy lábon élő. 26. Diák-ebédlő. 28. Távolság. 30. Félig forral! 31. Le — francia nyelven. 33. Német névelő. 35. Lelkesít. 39. Zagyvapál- falvi Sportegylet. 40. SIB. 42. Kellemetlen. 45. Piros — németül. 47. Falevél teszi. 48. Nem lát. 50. Főzeléknövény. 51. ZIB. 52. Ezen a helyen. 56. Jugoszláv város. 58. Budai rész. 60. Ruhadarab. 63. Burkolatsúly. 64. Vagyon (utolsó kocka kettősbetű). 66. Erre jön a derű. 69. Könyvben van. 71. Fejen van. 73. Kicsinyítő képző. 74. Folyó nap. 75. Dátum röv. Az oó, illetve az öő betűk között nem teszünk különbséget. Beküldendő: vízsz. 1, 38, 76, függ. 12, 15. sz. sorok megfejtése, valamint a VASÁRNAPI FEJ- TÖRÖSZELVÉNY. Beküldési határidő: december 9. A borítékra írjuk rá: Rejtvény! Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: A vén cigány. Csongor és Tünde. — Előszó. — Cser- halom. Könyvjutalmat nyertek: Bódi Imréné Mátramindszent, Balázs Sándor Salgótarján, Biráry László Balassagyarmat. A könyveket postán küldjük el! A megbomlott amerikai egység — az angol piacszerzés Persze jókora adag túlzással, de mégis azt lehetne mondani, hogy ma a csúcs- értekezlet halogatásának elsősorban nem is a Szovjetunió és a nyugati hatalmak ellentétei, hanem a nyugatiak belső egyenetlensége az oka. A nyugati tábor úgy akar leülni a tárgyalóasztalhoz a Szovjetunióval, hogy saját berkeiben legalábbis tessék-lássék rendet teremt, összehangolja nézeteit. S mivel a nézetek egységéről a nyugati táborban belül korántsem lehet beszélni, nyugaton most folyik a sorok rendezése. „Világ kapitalistái egyesüljetek!” — ezt a jelszót szeretnék most követni a nyugati vezető körök. Nem könnyű ez a feladat, bár a nyugati nézetek és elképzelések általában csak két fő irányba mutatnak: a megegyezés, vagy a hidegháború folytatásának irányába. De a legnagyobb nehézséget az okozza náluk, hogy az egyes országokon belül, sőt az egyes polgári pártokon belül is ott vannak mindkét irányzat hívei: azok is, akik hajlanak a békés együttélés elfogadására és azok is, akik továbbra is a hidegháború bajnokai. Nézzük meg például az Egyesült Államok két nagy pártját: a republikánus és a demokrata pártot. Roppant leegyszerűsítése volna a helyzetnek és nem is felelne meg a valóságnak, ha azt mondanánk, hogy az uralmon lévő republikánusok a békés együttélést akarják, míg az ellenzéki demokraták a régi dullesi külpolitikát kívánják vissza — vagy fordítva. Az az igazság, hogy például egyes republikánusok — Eisenhowerrel az élükön — sokkal józanabbul mérlegelik a külpolitikai helyzetet, a nemzetközi erőviszonyokat, mint — mondjuk — kév évvel ezelőtt. De ott van a republikánus pártban Rockefeller is, New York állam kormányzója, a, párt egyik esélyes elnökjelöltje az egy év múlva sorra kerülő elnökválasztásra. Rockefeller — úgy látszik a hidegháborús tőkés körök támogatásával akarja elfoglalni az elnöki széket, s éppen ezért nemrég tartott hosszabb amerikai körútja minden állomásán szélsőséges hangot ütött meg, s ellenezte azokat a lépéseket, amelyek közelebb hoznák az Egyesült Államok álláspontját a Szovjetunióéhoz. Ami pedig a demokrata pártot illeti, ott Stevenson a békülékeny szárny vezére, aki már a Szovjetuniót is bejárta, s Hruscsov elvtárs amerikai tartózkodása idején is barátságos eszmecserét folytatott a szovjet miniszterelnökkel. De ott van a demokrata párt régi vezető gárdája Trumannal, a volt köztársasági elnökkel és Ach- esonnal, a volt külügyminiszterrel az élen, s ez a régi gárda képtelen megérteni az idők szavát. Truman éppen a napokban követelte — épp úgy, mint Rockefeller — az atomfegyverkisérletek felújítását. Acheson pedig egyszerre csak feltűnt Nyugat—Németországban és Nyugat—Berlinben, mint „Berlin szabadságának védelmezője”, s kiállt amellett, hogy a berlini kérdésről ne is tárgyaljanak a csúcsértekezleten. Ezeket az ellentéteket az amerikai pártokon belül természetesen nem szabad eltúlozni, hiszen a „Világ kapitalistái, egyesüljetek!” — jelszó ebben az országban is él és hat. De mégis ezekből világosan látszik, hogy koránt sincsen egység, nincs végleges kidolgozott irányvonal az amerikai külpolitikában. Igaz, hogy az Egyesült Államok hivatalos külpolitikájának az irányítása most a béküléke- nyebbek kezében van —, de kétségtelen, hogy még nagy befolyásuk van a külpolitikára azoknak a köröknek is, amelyek a „szakadék szélén való táncolás” régi dullesi elképzeléseit vallják. Európában a sorozatos államférfiúi látogatások mutatják, hogy mennyire iparkodnak összehangolni politikájukat a nyugati hatalmak. Selwyn Lloyd Angol külügyminiszter nemrég Párizsban járt. Néhány napra rá pedig Adenauer nyugat-német kancellár Londonban tárgyalt Macmillan angol miniszterelnökkel. Sajnos, az az „eredmény”, amelyet ezeken a tárgyalásokon elértek, arra mutat, hogy Európában a kapitalisták egysége kedvéért a haladóbb angol politika visszakozott a francia és a különösen jobboldali nyugatnémet politikával szemben. Macmillan előbb a franciáknak engedett a csúcstalálkozó időpontját illetően, azután meg Adenauer előtt is meghátrált, például abban, hogy a Kelet- Nyugati csúcstalálkozón szóba sem hozzák az angol kormány korábbi elgondolását, a közép-európai kölcsönös visz- szavonulást, a „disangage- ment”-et. Az angol kormány gazdasági engedmények fejében hajlandó volt engedni a franciáknak és a nyugat-németeknek. Anglia ugyanis „kivívta” azt a kétes dicsőséget, hogy „kék víz” elnevezésű, rövid hatósugarú rakétákat fog szállítani a nyugat—német militaristáknak. Az angol fegyvergyárosok — nem 'utolsó sorban Amerika rovására — be akarnak törni a nyugat—német piacra, s ebben a törekvésükben készségesen segíti őket az angol kormány. Az is feltűnő, hogy a „kis Európá”-hoz tartozó hat nyugati ország — Franciaország, Nyugat—Németország, Olaszország és a BENE- LUX-államok — külügyminiszterei éppen most jelentették ki, hogy az egymásnak járó vámkedvezményeket más országokra — például Angliára is kiterjesztik. íme, ezek azok a gazdasági engedmények, amelyeket az angol kormány kicsikart a franciáktól és a nyugat-németektől. Ezzel szemben politikailag az angolok jelentős engedményeket tettek az európai szárazföldön lévő partnereik javára. Persze ez az „egység”, amelyet most úgy ahogy össze- eszkabáltak, nem áll valami szilárd lábon. Ezt a többi között már az is mutatja, hogy Anglia azért más oldalról is bebiztosította magát. Létrehozta hét más európai ország gazdasági szövetségét: az európai szabadkereskedelmi társulást, hogy Szovjtuniót, gyengíteni akarják a Szovjetunió pozícióit a Kelet-Nyugati csúcstalálkozó előtt. Hiú remény! Az elmúlt esztendők már bebizonyították, hogy a Szovjetuniót nem lehet zsarolni, hogy a Szovjetunió vezetőinek kötélidegzetük van, ha a békés együttélés politikájának megvédéséről van szó. Hiába mondanak majd „szívhez szóló” álszent beszédeket egyes nyugati delegátusok az ENSZ-ben, a szocialista tábor országai mit sem zavartatják magukat. A mi szilárd békepolitikánkról visszapattan minden hidegháborús próbálkozás. A nemlétező „magyar kérdés” felvetése sem idehaza, sem a nemzetközi életben nem éri el célját, s csak azokra hoz szégyent, akik még most is beszélnek róla. piacot biztosítson árui számára akkor is, ha kiszorulna a „kis Európá”-hoz tartozó országokból. Az imperialisták tehát mindenáron igyekeznek egységet teremteni táborukban, közben azonban azt is megkísérlik, hogy ahol csak tudják, borsot törjenek az orruk alá, minél több kellemetlenséget szerezzenek a szocialista tábornak, elsősorban a Szovjetuniónak. Ezért melegítették fel éppen most az úgynevezett „magyar kérdést” is az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ezzel a nemzetközi porondon zsarolni akarják a É. M. Ipari Villany- szerelési Vállalat, budapesti és vidéki munkahelyeire KERES JÓL KÉPZETT VILLANYSZERELŐKET, BETANÍTOTT VILLANYSZERELŐKET ÉS VASSZERKEZETI LEMEZLAKATOSOKAT. Jelentkezés: Bp. VII. Bethlen Gábor u. 21- 23. A munkaügyi osztályon, 7,30—16 óra között. 406
