Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-28 / 95. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. november 28; Engels Frigyes születésének 139. évfordulójára 1820 november 28-án szil- könyvecske kötetekkel ér fel: i letett Németország Rajna- szelleme mindmáig élteti és tartományában, Barmenben, viszi előre a civilizált világ i Alig egy éve, hogy a Engels Frigyes a proletáriá- egész szervezett és harcoló} gyári szakszervezet és mű- tus nagy vezére és tanítója, proletáriátusát”. Marx barátja és fegyvertár- sa, aki njarxszal együtt ki­Nyugdíjasok iskolája Salgótarjánban |velődési ház vezetőinek ja­__ , ,,, ....... ., , ivaslatára a nógrádi iparme­---------- - EnGels állandó üldöztetések :áence első nyugdi;jas klub_ d olgozta a tudományos kom- Íját avatták Salgótarjánban — ..... Jaz Acélárugyár munkából m unizmus elméletét és vele ellenére is rendkívül sok■ ^ x^^*«***^«* nmiuvauui együtt harcolt a munkásosz- irányú tudományos munkát J kiöregedett dolgozói részére, tály felszabadításáért, a kom- veQzett. Egy egesz sor nagy- J m£ris nagy elismeréseket jelentőségű mu megalkotása mondhat magáén^ e nemes mellett meg arra is volt ide- kezdeményezés, ie. ereie. hoau Analiába kol- * A gvárat kö nyező lakó­munizmusért. Engels már korán közeli je, ereje, hogy Angliába kői kapcsolatba került az Ifjú tözve, egy kereskedelmi cég ] Németország radikális érzel- alkalmazottja legyen és így 1 mű irodalmi csoporttal, ké- támogassa anyagilag Marxot, i söbb az ifjúhegelisták köré- A marxizmussal ellentétes j vei. 1824 szeptember 30-án irányzatok elleni harc ter- J sátóia a sVárnakTa evár miután leszolgálta lrninnn- hénolr vn-mo W.nnolx ilAVnirn * * * - . - ’ W telepen ugyanis mintegy száz nyugdíjas kovács es kohász lakik s le többjük ma is niin’ennapis láta­katona- hének zöme Engels vállaira t teieneinek évét Angliába utazott. Itt nehezedett, mivel Marx ide- dfi kluh meenvitása megismerkedett a munkásság jét erősen lekötötte a Tőke \.. y g i-wnen-nvoWanan életével és tanulmányozta az megírásának munkája. Ebből t k t „ angol munkások helyzetét, az időszakból származnak :lődés, otthonának7 rendezvé- 1844 augusztusáig több írása Dühring ellen írt cikkei, ősz- f™.1 rendszeri látoMtói jelent meg különböző folyó- szegyűjtve pedig az „Anti- }a telévé szoMnak í * iratokban, amikoris átutazó- Dühring" című műve .majd i szakszervezeti bizotteág és ban Párizson, megismerkedett később „A termeszei dialek-1 művelödési otthon vezetői Marxszal. Ez a találkozás ve- tikája es mas müvek, ame- Jgyári színjátszók minden elő­tétté meg az alapjai a mun- lyekbol a Marxisták egesz íadására tiszteletjegyet adnak kasosztaly két nagy vezére nemzedékei sajátítottak el a ♦ a munka veteránjai részére dialektikus és a történelmi X barátságának, amelyről Le­nin azt mondotta, hogy „az materializmus alapjait, ókoriaknak az emberi barát­ságról szóló legmeghatóbb mondáit is felülmúlja”, 1845—47 között Engels zetközi forradalmi munkás- j . Előadást hallanak Brüsselben és Párizsban élt. mozgalom gyakorlati irányi-X , ?S?Q a munkásmoz­tw™.;- munkásságát tását is végezte. Kíméletlenül lealom 1?19‘es hőseiről, a • Megszervezték a nyugdíj a- |sok első szabadiskoláját, Engels rendkívül nagy el-!a™eJ,yen, hftente rendszeres méleti, természettudományos • ? hangzanak el az munkássága mellett a nem- \ , érdeklő te­Tudományos szorosan egybekapcsolta munkások között kifejtett jelentkező opportunizmus el­<gyakorlati Tevékeny munkát a harcolt a munkáspártokban X^^ & nagyszülők viszonyáról. A tevékenységgel, len, keményen bírálta hibái-" végzett kút, s forradalmi irányba te­például a Kommunisták Sző- reite munkájukat. Engels po- vetsége nevű német titkos litikai tevékenységének első társaság II. Kongresszusának napjaitól kezdve élete végéig előkészítésében. Marxszal a forradalom lánglelkű har- együtt írta meg „A Kommu- cosa, a proletáriátus elismert nista Párt kiáltványá"-t, vezére és a munkásosztály | kedden kezdte^ meg mű­Természettudományi és Is­meretterjesztő Társulat pél­dául „Megismerhető-e a vi­lág?” címmel tart előadást az acélárugyári nyugdíjasok részére. A nyugdíjasok első sza­badiskolája ötven mun­kás veterán részvételével ködését amelynek jelentőségét Lenin életbevágó érdekeinek követ-1 így jellemezte: „Ez a kis kezetes, elvhű kifejezője volt.; az acélárugyári művelődési . otthonban. Megtelt tarsollyal — Egy kongresszusi küldött jegyzetfüzetéből — Varga Ernő, a nagybátonyi bányaüzem párttitkára is ott lesz a párt VII. kongresszu­sán. Ezért hajol most Varga Ernő a jegyzetfüzete fölé Azért, hogy egy csokorba kösse mindazt, amit a nagy- bátonyiak a VII. kongresszus­hoz üzennek. Mit tartalmaz ez a jegy­zetfüzet? A legfontosabbat! A nagy­bátonyi bányaüzem dolgozói máris teljesítették azokat a legfontosabb mutatókat, ame­lyeket a párt márciusi ha­tározata célként tűzött a bá­nyászok elé. Ezek közé tartozik, hogy a bánya dolgozói éves ese­dékes tervükön felül több mint 7 500 tonna szenet ter­meltek, úgy, hogy javították más mutatók alakulását is. Az összüzemi teljesítmény a műszaki dolgozók számtalan hasznos intézkedése, a kom­munista és a pártonkívüli bá­nyászok közös összefogásával ebben a versenyszakaszban 29 kilogrammal több, mint azt a terv előírja. Lényege­sen javult a szén fűtőértéke •is — hiszen jobb minőségű szenet kér a márciusi határo­zat a nagybátonyi bányá­szoktól is. Varga Ernő erre azt jegyezte fel: a megen­gedett 5,33 százalékos pala­tartalmat 3,56 százalékra csökkentették, s így 83 kaló­riával javult a szén kalória értéke. És amire talán a leg­büszkébb Varga Ernő, a nagybátonyi bányászok kong­resszusi küldötte, az a tény, hogy éppen a kongresszusi verseny sikereként 6 forint 70 fillérrel termeltek olcsób­ban egy tonna szenet — a ter­vezett önköltséggel szemben. A bányában érhetően nem­csak szenelök, fenntartók, gépkezelők és szállítók van­nak, hanem nagyban elősegí­tik a földalattiak munkáját az iparosok is. Nos, Varga Ernő ezekről sem feledkezett meg. Róluk is találunk fel­jegyzést ebben a jegyzetfü­zetben. Azt, hogy az iparosok a kongresszus tiszteletére 50 rossz csille kijavítását vállal­ták. Ezzel szemben már a kétszázadik csillét javítják, s adják vissza a szállításnak. Három csúzdagépet is megja­vítottak — ez is a vállalásban szerepelt, s ma már ezek a gé­pek is tovább könnyítik a bányászok munkáját. Géphi­ba miatt — a törést kivéve — ebben a versenyben egyetlen óra sem esett ki a termelés­ből, ez is az iparosok jó munkáját bizonyítja. Lapozzunk csak ebben a jegyzetfüzetben. Varga Ernő ugyanis arra gondolt, hogy elmondja: milyen módszerrel, hogyan érték el ezeket az ered­ményeket. Azt jegyezte fel elsőnek, hogy javult a párt és tömegek kapcsolata. Párt­tagok és pártonkívüliek ké­rik sok esetben a pártszerve­zet segítségét. A termelési tanácskozásokon, párttaggyű­léseken felvetett javaslatok, gondok megoldását szemmel kisérte a pártszervezet, nem utolsó sorban pedig a műsza­ki és gazdasági vezetés is a pártra támaszkodott. így a pártonkívüli dolgozókat is be­vonták a termelés ellenőrzé­sébe. És végül, néhány példát is feljegyzett Varga Ernő. Azt, hogy a brigádok egjjéni ver­senyében is születtek kiváló eredmények. Matula József párttag brigádja a szocialis­ta cím elnyeréséért harcol. Ebben a versenyben eddig, 1,760 tonna szenet termelt előirányzatán felül, mintegy 20 kilogramm robbanóanya­got takarított meg. Kispál M. László míg elővájáson dolgo­zott 5,5 folyóméterrel hajtott ki többet, mint azt a terve előírta. Géczi Sós Bertalan pártonkívüli vájár brigádja is megtette a magáét a párt VII. kongresszusa tiszteleté­re. Csak egyet említsünk, azt, hogy 4,693 tonna szenet kül­dött tervén felül a felszín­re. Megtelt Varga Ernő párt­titkár, kongresszusi küldött jegyzetfüzete. Az eddigi ered­mények alapján arról bizto­síthatja a kongresszust: tel­jesítik azokat a feltételeket, amelyeket a párt kért a nagy­bátonyi, a nógrádi szénme­dence bányászaitól, s meg­teremtik ezzel a kongresszus határozata végrehajtásának, az új ötéves terv sikereinek alapjait is. Feljegyezte: Somogyvári László Szorosabb kapcsolatokat a földmíívesszövelkezetek és a termelőszövetkezetek között — Ülésezett a földmüvesszövetkezetek megyei választmánya — A földművesszövetkezetek és mezőgazdasági termelő- szövetkezetek fokozottabb együttműködéséről és a ter­melőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésével kapcsola­tos feladatokról tárgyalt november 24-i ülésén a MÉSZÖV választmánya. Pilínyi László elvtárs, a MÉSZÖV elnöke beszámoló­jában a tsz mozgalom orszá­gos és megyei eredményei­nek ismertetése után elmon­dotta, hogy a szövetkezeti hálózat dolgozói a termelő- szövetkezetek számszerű fej­lesztése mellett elismerésre méltóan vették ki részüket a megalakult termelőszövetke­zetek politikai és gazdasági megerősítéséből is.” Mezőgaz­dasági szakembereink részt- vettek a leltározási, értékelé­si munkákban, valamint a közös gazdálkodás megindítá­sával járó problémák megol­dásában, — mondotta többek között, — meg kell említeni számviteli szakembereink se­gítőkészségét. A megyében 25 számviteli szakember vállal­ta önként, egy-egy olyan ter­melőszövetkezet számvitelé­nek patronálását, ahol a könyvelés helyzete viszony­lag gyenge. Jelentős támoga­tást nyújtottunk a termelő- szövetkezeteknek azáltal is, hogy a hálózatból több dol­gozót átadtunk a termelőszö­vetkezeteknek a vezetési szín­vonal emelése érdekében. Dolgozóink eredményesen te­vékenykedtek Csécse, Szirák, Dorogháza, Felsőtold, Zabar, Cered és még több más köz­ségben a tsz megszilárdítása érdekében. A választott vezetőségi ta­gok, kezdve a földművesszö­vetkezetektől a MESZÖV-ig, sokan , személyes példamutatásukkal győztek meg másokat a tsz mozgalom helyességé­ről. A megyei és járási vá­lasztmányi tagok közül 21-en léptek be a termelőszövetke­zetekbe. A szövetkezetek ve­zetőségi tagjai közül 236-an léptek be a termelőszövetke­zetekbe. A szövetkezetek Nő­bizottsági tagjai közül, több mint 250-en. A szövetkezeti vezetőségi tagok közül 198 lett termelőszövetkezeti ve­zetőségi tag. A többezer be­lépő tsz tag nagyrésze föld­művesszövetkezeti tag. A beszámoló további részé­ben részletesen ismertette Pilínyi elvtárs a tsz-ek számszerű fejlesztésével, és megerősítésével kapcsolatos tennivalókat. Fokozottabb gondot kell fordítani a tsz községek új arculatának kialakítására és a felvásárló telepek, boltok, italboltok korszerűsítésére. A MÉK dolgozóinak min­den igyekezetükkel arra kell törekedni, hogy a termelő- szövetkezetek — adottságaik figylembevételével — minél nagyobb területen foglalkozzanak zöldségfélék termesztésével A MÉK szakemberei hely­színi tanulmányozást végez­zenek és dolgozzák ki egy- egy község zöldségtermeszté­si lehetőségeinek tervét és ennek alapján magyarázzák meg a szervezés során a jö­vedelmező nagyüzemi gazdál­kodásban rejlő lehetőségeket. A választmányi és felügyelő­bizottsági tagok hozzászó­lásaikban elmondták saját tapasztalataikat és javaslatai­kat. Serfőző Sándor a ka- rancslapujtői tsz tagja el­mondotta többek között, hogy náluk már havonta 1000-1200 Ft munkaegység előleget fizettek a tsz-ben, ezenkívül rámutatott arra, milyen nagyon fontos a tsz- ben a jó könyvelés, ez rend­kívüli módon megkönnyíti a vezetést. Éppen ezért csak dicsérni lehet azokat a föld­művesszövetkezeteket, ame­lyek segítik a tsz-ek ilyen irányú munkáját. Különösen a nádujfalui földművesszö­vetkezet, amely három, ta­vasszal alakult tsz könyvelé­sét segíti. Leszenyicky János Patvarc- ról, arról beszélt, hogy meny­nyire nem könnyű feladat a dolgozó parasztokat meggyőz­ni arról, hogy a nagyüzemi gazdálkodás az egyetlen he­lyes út. ö ezt saját magán tapasztalta. Akkor amikor teljesen meg volt győződve arról, hogy igaza van a párt­nak, amikor ezt az utat tart­ja az egyedüli helyes útnak, mégis nehezen szánta rá ma­gát, hogy belépjen. Az segí­tette hozzá a döntő lépéshez, amikor felmérte a község ha­tárát, tervet próbált készíte­ni gondolatban, mit is lehet­ne megvalósítani ha nem kü- lön-külön gazdálkodnának, hanem ha 100 család fogna össze. Fekete Sándor a MÉK igazgatóságának elnöke is­mertette a választmányi ta­gokkal, hogy az idén na­gyobb területen szeretnének zöldség-gyümölcsöt termel­tetni a már meglévő és újonnan alakuló tsz-ekkel, ezt úgy akarják biztosítani, hogy már most megbeszélik terveiket a tsz tagokkal. László István elvtárs, a Megyei Pártbizottság Mező- gazdasági osztályvezetője el­mondotta többek között, hogy bár a földművesszövetkezetek nagy része jelentős segítsé­get nyújtott tavasszal -a M’- ek számszerű fejlesztéséért végzett munka során, de a gazdasági megerősítésből már nem vette ki minden szö­vetkezet úgy a részét, ahogy erejéből teííett volna. Most azt kell elérni, hogy ebből a szempontból is társadalmi ügy legyen a termelőszövetkezeti mozga­lom és főleg szakembereik útján segítsék az új szövet­kezetek megindulását, a régi­ek gazdasági megerősítését. Különösen ott, ahol agronó- mus nincs, vagy ahol a könyvelés színvonala még alacsony és ez nehezíti a tsz vezetőség munkáját. A MÉSZÖV választmánya egyhangúlag elfogadta, jóvá­hagyta a MÉSZÖV Igazgató­ságának a tsz-ekkel való fo­kozottabb együttműködésre, az ezzel kapcsolatos felada­tokra vonatkozó intézkedési tervét és határozatot hozott a végrehajtásra vonatkozóan. Több figyelmet a többi minisztériumok és állami főhatóságok is megte­hették volna). Irta: Jakab Sándor Az ellenforradalom előtti években még gyakori volt, hogy nem a gazdaságosság, hanem a gyorsaság volt a döntő. Szén kellett az or­szágnak és „Adj uram isten, A mióta ismertek a Köz- hajtó bizottság megtárgyalta veit. melynek következtében n^ikrt^kezd" Po«« Bizottság irány- beruházási tervünk teljesítő- a tervek időben rendelkező­elvei a népgazdaság előtt sét, azt tapasztaltuk, hogy sünkre állnának. Megyénkben vf, 7 álló legfontosabb feladatok- pártszervezeteink nem isme- néhány területen a távlati éjimét ról és a második ötéves terv rik eléggé a beruházások tervek elkészültek, azok ki- hfJ??^ ™ előkészítéséről, sok szó hang- pártellenőrzésének módját, vitelezése ez évben már meg f ufiwvíő zik el a beruházásokról is. Ebben közre játszik az is, is kezdődhet. Ma mar nem ez a JellemzŐ A fziikai és műszaki dolgo- hogy eddig nem fordítottunk zók egyaránt üdvözlik az öt- megfelelő figyelmet a beru­éves terv előirányzott beru- házásokra. húzásait, amelyek összege .— ------- „ —„ , , , m integy 205 milliárd forint. A VB ülés után a beruhá- ra váró feladatok terveit megvizsgáltuk a beruházások A tervezett beruházásokból zők és a kivitelezők orszá- készítik el, hanem hosszú szüksegessegét és gazdaságos­új gyárak, új lakások és is- &os ős megyei képviselőivel, évekre előre és sokszor fö- sagat., ,0ITa, ve“uk nagyobb kólák, szépülő városok képe valamint a pártszervezetek löslegesen olyan terveken beruházásaink gazdasági mu- bontakozik 'ki előttünk. Ilyen vezetőivel ankétot tartottunk, dolgoznak, amelyeknek meg- ^aioit és osszehasomitottuk és más benyomásokat szerez- Az ankét során számos hoZr- valósítása nagyon távoli. Itt azokat az ország más teru- tünk arról, amikor ismertet- zászóló érintette a tervezést, is változás következik be az- ™al[ mükodó hasonló tűk pártunk Központi Bi- Legtöbben kifogásolták a által, hogy a tervező irodák vállalatokéval. Az osszeha- zottságának irányelveit. A távlati tervek hiányát és január 1-ével a megyei ta- sonhtás eredményeként meg- viták után a dolgozóknak az kérték azok kidolgozását. Az nács irányítása alá kerülnek, állapítottuk, hogy beruhazá- volt a véleménye: nyugodtan ankét egyik eredménye az, amelynek joga lesz a meg- f31, mutatói nem rosszab- nézhetünk a jövőbe. hogy a megyei, az üzemi, a felelő sorrend megállapító- bak ezeknek városi ismeretek felhasználá- sára. Pórtszerveink és pártszer- sával távlati tervjavaslatokat vezeteink, a tanácsok, a népi készítünk a felsőbb szervek ellenőrzés ma már egyre szé- munkájának elősegítésére. A A kivitelezési tervek alapos Több felszólaló elmondot- előkészítés után készülnek, ta. hogy a tervező irodákban 1959. évi beruházásaink kivi- sok helyen nem a megoldás- telezesenek megkezdése ^lott Ér rdekes esettel is talál­A tervezésnél figyelembe , “ k.oz.u.nk: . K°bő- és kell venni a helyi sa- G<;P'Pa" Minisztérium a hu­lesebb körben foglalkoznak megyei tanács pl. a szüksé- a^^rintett ^árcálTkS’ élésére és műszlkf^zín­a beruházásokkal. Megyei ges felmerések után elké- n°gy, ,az «^intett tárcák kér - iavítására a Sal­pártbizottságunk a Központi szítette az üzlethálózat ki szé- \ ^t^Stt loo Sf Acélárat éfa Bizottság^ márciusi határozata lesitesenek, a falu villamosi- ™í, y í.int ^ idtd(S, Ihp’ Miskolci December 4. Drót- ota a műszaki fejlesztés mel- tasanak es mas területek táv- ugy’ ™nt a kmtelezes me- . , Jelölte mee Kollé­lett, a beruházásokkal kap- lati tervét. Ez nagyon sok S ülésen 3 segítet csolatos feladatok végrehaj- időt, munkát takarít meg és felelő változásokat lehet ta- ßj> kk l üzen\j tárgyalásokon tását is mindjobban ellenőrzi, elejét veszi a kapkodásnak. Pa“m A £%%%£ ^ a meSeMŐ felÄS A beruházások szüksé««- ^ «».»« «vek ejtésé- VeESrÄ pi,o.ták. hoBy » „ép­ségének és fontosságának el- vel lehetüve váhk- h°SV a Minisztérium kikérte véle- gazdaságnak hasznosabb lesz, ismerése pozitív tény. Még- tervező irodától előre meg- ményünket az 1960. éves terv, ha az acéldróthúzás a Mis- is, amikor nemrégiben a kapjuk a különböző kivitele- illetve a második ötéves kolci December 4. Drótgyár- Nógrád megyei pártvégre- zésre váró objektumok tér- terv elkészítéséhez (ugyanezt ba kerül, mivel itt jóval ala-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents