Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-25 / 94. szám

NÓGRÁDINÉPÜJSAG 1959. november 25( kisiparosság helyzete / ■ ■■ rr ■ es jovoje A párt VII. kongresszusá­nak irányelveiből megyénk kisiparosai megnyugvással olvasták: „A magánkisipar számára továbbra is bizto­sítani kell annak lehetőségét, hogy a szocialista helyiipar kiegészítéseként folytathassa a lakosság jobb ellátását szolgáló hasznos tevékenysé­gét.” Ebben az évben megyénk városaiban és községeiben több mint 2 ezer kisiparos folytat tevékenységet, végzi munkáját a lakosság jobb ellátása érdekében. MILYEN HELYZET ELŐTT Állnak KISIPAROSAINK? A szocializmus építésének meggyorsulása, az ország gazdaságának erősebb üte­mű átalakulása következté­ben új helyzet előtt állnak kisiparosaink is. Olyan lehe­tőséget kell biztosítani szá­mukra, amely megteremti a 'kisiparosnak a biztonságo­sabb, a gondtalanabb megél­hetést. Ehhez elengedhetet­lenül szükséges a kollektív termelés előnyeinek felisme­rése, — a kisipari termelő- szövetkezetbe való csoporto­sulás. Hiszen az eddigi ered­mények mutatják, hogy a kisipari termelőszövetkezetek egyre nagyobb eredménnyel végzik: tevékenységüket, mo­dem munkaeszközöket kap­nak, új munkamódszereket alkalmaznak munkájukban. Mindezek következtében ter­mészetesen a tagok jövedel­me is állandóan növekszik. Köztudomású, hogy a szö­vetkezeti dolgozó a bérezésén kívül az év lezártával része­sedést is kap. Megyénk te­rületén az elmúlt évben 839 326.54 forint jutott a szö­vetkezeti dolgozóknak része­sedésre. Ebben az évben többre számítanak a szövet­kezetiek. mert míg az el­múlt évben megyénk szövet­kezeteinek össztermelési ér­téke alig haladta meg az 57 millió forintot, ez az idén már jóval a 61 millió forint felett lesz. Nem véletlen te­hát. hogy a kisiparosok me­gyénkben is most már egy­re nagyobb érdeklődéssel for­dulnak a ktsz-ek felé. Ez év 9 hónapjában 70 kisiparos választotta a közös termelést, a szövetkezeti utat megyénk­ben is. Az eddigi fejlődés mellett továbbra is lehetőség van a kisiparosok számára a már meglevő szövetkezetekbe való belépésre. De megvan a mód új ktsz-ek alakítására is. Megyénk szövetkezetei ma már kivétel nélkül anyagilag elég erősek ahhoz, hogy a je­lentkező kisiparosokat fog­lalkoztatni tudják — a pél­dák pedig azt igazolják, hogy a ktsz-be tömörült kisiparo­sok mindegyike megtalálta számítását. A KTSTPARO'OK jelenlfgi helyzete — AZ IPARIT ANULÓ KÉPZÉS Egyik fontos feladat most, hogy biztosítsuk falun azok­nak a kisiparosoknak műkö­dését, akik a falu ellátott­ságát, a lakosság igényeinek kielégítését hivatottak kielé­gíteni. Ugyanis ezen a téren még nagyon sok a tennivaló. Megyénk községeiből mintegy 50 fodrász és cipész kisipa­ros hiányzik, de nem kielé­gítő a bognár és a kovács kisiparosok száma' sem. Pe­dig ezek a kisiparosok köz­vetlen a falu lakosságát, szol­gáltató tevékenységgel lát­nák el. Ezért mindent el kell követni, hogy a falu ellátott­sága a legszükségesebb szak­mákból szövetkezeten, vagy magánkisiparon keresztül biz­tosítva legyen. A falu kisipa­ros ellátottságát gátolja, hogy például az év első felében mindössze 26 kisiparos kérte magát mestervizsgára, akik közül csak húszán szerepel­tek sikeresen a vizsgákon. Ezért a mestervizsgák szín­vonalának, a kisiparosság szakmai színvonalának eme­lése érdekében szakmai to­vábbképző tanfolyamokat kell szervezni. A falu igényeivel nem áll arányban az egyes szakmák iparitanuló képzése sem. Eb­ben az évben mindössze 110 iparitanuló-szerződést kötöt­tek kisiparosaink, amely csaknem százzal kevesebb, mint 1958-ban. Ez a nagy­arányú visszaesés azt bizo­nyítja, hogy kisiparosaink idegenkednek a tanulók szer­ződtetésétől. Még a kiemelt szakmákban is kevés a ta­nuló, a cipész szakmában pedig egyáltalán nincs ipari­tanuló szerződtetve. A KISIPAROSOK ANYAGELLÄTASA Ma már mind kevesbb azoknak a kisiparosoknak a száma, akik az anyagellátás­ról panaszkodnak, hiszen minden anyagból megfelelően kielégítik igényeiket. Például ebben az évben is biztosít­ják cipész kisiparosainknak, hogy városon 8, falun pedig 9 kilogramm kruppontalp fejadagot kapjanak. Sőt, azokban a községekben, ahol szövetkezet nincs, a lakosság ellátását egy, vagy két kis­iparos biztosítja, a meglevő tartalék keretből még pót­kiutalást is kaptak. Nincs nehézség a fenyőfűrész áruk­nál sem. Jobban hozzájut­nak a kisiparosok a csőféle­ségekhez és a színesfémekhez is. Ebben az évben megja­vult az anyagellátás a vil­lanyszerelő iparban. Negyed­évenként minden villanysze­relő számára 5—600 folyómé­ter bergman csövet bitosíta- nak, míg a közelmúltban nagymennyiségű árut szabad­keretből beszereztek, s így a villanyszerelő kisiparosok­nak az igényelt mennyiséget biztosítani tudták. Elegendő az építőiparosok cement-, tég­laellátása is. Fehér foltja az anyagellátásnak az, hogy a kerékgyártó és kádár iparo­sok anyagellátását nem sike­rült megjavítani. FELADATOK Kisiparosaink túlnyomó részének eddig végzett mun­kája azt bizonyítja, hogy ténykedésükkel dolgozó né­pünk életszínvonalának eme­lését segítik elő. Ezért szük­séges, hogy tovább növeljék szakmai tudásukat, gondos­kodjanak iparitanuló képzé­sen keresztül az utánpótlás­ról, becsülettel tegyenek ele­get állampolgári kötelezettsé­geiknek úgy, mint ahogyan a párt és kormány valóra váltja, kielégíti a kisiparosok igényeit. Helytállnak a fiatalok a pásztói Állami Gazdaságban Nincs jól felszerelt, szépen bebútorozott KISZ helyisé­gük. A tagok sem egy köz­ponti telephelyen dolgoznak, hanem kisebb csoportokban a különböző telepeken. Az ellenforradalom után bontott zászlót a KlSZ-szer- vezet. Mintegy 50 taggal lát­tak munkához a gazdaság­ban. Az első év a kibontako­zás volt. Üj volt a szerveze­ti egység, a vezetőség sem tudta a figyelmet a legfon­tosabb feladatokra irányíta­ni. Az új év azonban nagy változást hozott. Az év elején a KISZ vezetőség a párt és a gazdaság vezetés segítségét kérte. S ekkor kezdődött meg a fiatalok jelentős munkája a gazdaságban. Űj borjúnevelő istállót épí­tettek a gazdaságban 1958- ban. A fiatalok ott voltak az építkezésnél, s jelentős sze­repük volt abban, hogy az is­tálló határidőre elkészült. A másik jelentős tevékenysé­gük a fásítás volt. Közel 3000 csemetét ültettek el a gaz­daság területén. A KISZ ta­gok egymásközt versenyt kezdeményeztek, melyik if­júsági brigád éri el a legjobb eredményt. S ezenkívül je­lentős parkosítást végeztek. Ebben az évben sikersoroza­tukat tovább folytatták. A tavaszon újabb parkosítást végeztek. Társadalmi munká­ban kimeszelték a lányok a munkásszállót. Nagyarányú fémgyűjtést rendeztek. Tár­sadalmi munkával segítették egy vasárnapon a silózást. A mostoha körülmények között lévő művelődési otthont is rendbehozták. íme táviratstí­lusban az ez évben végzett közhasznú munkájuk. Ebben az évben tovább nőtt a fia­talok becsülete. Különösen a tehenészetben dolgozó lányok értek el szép sikereket. A gazdaság nyáron a munka dandárjában létszámhiány­nyal küzdött. S, hogy mégis eleget tudtak tenni az export kötelezettségüknek, az döntő­en a lányok érdeme volt. Ha a tanulásról, művelő­désről kerül szó, már nem ilyen jó a helyzet. A szer­vezetnek eddig még n.:m si­került megvalósítani az egy­séges oktatást, a kultúrmun- kát. A fiatalok zöme a kör­nyező falvakban lakik. Mun­kahelyük szétszórtan helyez­kedik el és összevonásuk nagy nehézségbe ütközik. En­nek ellenére azonban vala­mennyien résztvesznek az ok­tatásban a helyi KlSZ-szer- vezetnél. Három év óta ku­tatják az utat, hogyan tudná­nak itt is előrelépni. Megol­dást azonban még nem talál­tak, bár több tervük ve n. Az egyik ilyen terv a fiatalok és öregek találkozójának meg­rendezése. Tudják, hogy egye­dül, az idősebbek segítsége nélkül munkájuk nem teljes. Ezért igénylik segítségüket, tanácsaikat. S remélik, hama­rosan megoldódik a régen vajúdó kérdés és a fi italok nemcsak a munkában, ha­nem a tanulásban, művelő­désben is helytállnak majd. DRBNYKÖHYVIÚR Az Aranykönyvtár, a Szép­irodalmi Könyvkiadó új so­rozata, mely ez év őszén in­dul meg, két és fél év alatt juttatja el a klasszikus ma­gyar irodalom legremekebb alkotásait az olvasóhoz. A sorozatba az egyes írók mű­vészileg legsikerültebb, leg­nagyobb hatású alkotásai kerültek. Az ötven kötet tel­jes képet ad a klasszikus ma­gyar irodalomról, s felidézi a magyar nép évszázados küz­delmét a szabadságért, a tár­sadalmi haladásért. Csokonai, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, József Attila összes ver­sei, a két legnagyobb ma­gyar dráma: a „Bánk Bán” és az „Ember tragédiája,” Jókai, Mikszáth. Tömörkény, Kaffka, Gárdonyi, Móricz, Gábor Andor és Nagy Lajos legnagyobb regényei és leg­szebb elbeszélései. ZENEI ÉLETÜNKBŐL Hangverseny Salgótarjánban a művelődési házban A városi József Attila mű­velődési házban megtartott november 22-i hangverseny, amely második része volt a tanév elején beindított hang­versenyek bérleti sorozatá­nak, ismét azt igazolta, hogy az Állami Zeneiskola vezető­sége helyesen járt el, amikor városunk zenei életét színvo­nalas hangversenyekkel kí­vánta tovább fejleszteni. Ezúttal a miskolci „Egressy Béni" és a nagybátonyi Álla­mi Zeneiskola művésztanárai látogattak el hozzánk. Váczi Gyula (zongora), Kováts Irén (ének), Erdélyi Lászlóné (zon­gora) és Vándory Erich (he­gedű) művésztanárok játéka Megnyílt Salgótarjánban az átalakított Kulacs vendéglő vendéglő Salgótarjánban nem kis örömmel fogadták azt a hírt, hogy a vendéglátóipari vál­lalat a korábban eléggé el­hanyagolt Sport vendéglőt mintegy 50 000 forintos költ­séggel teljesen átalakította. Az átalakított szombattól Kulacs néven, mint kisvendéglő megkezdte működését, ahol a higiénikus követelmények mellett az udvarias kiszolgálást is meg­valósítják. Halált okozó felelőtlenség Gyermekáldozatot követelő tűz pusztított Ersekvadkerten a múlt hét péntekjén. Szabó Jánosné Rákóczi út 67. szám alatti lakos túl erősen befű- tött a szobában levő kály­hába, majd lezárva az ajtót, elment otthonról- A szobában hagyta anyját, Czinege Fe- rencnét, aki betegen, teljesen bénán feküdt ágyában és két­éves Erzsébet nevű leányát. Az erős hő hatására a fal­védő papírral burkolt falhoz közellevő kályha meggyúj­totta a papírt, amelytől meg­gyulladt a fal mellett álló gyermekágy ágyneműje. Az ágynemű hatalmas füstöt fej­lesztve izzott, aminek követ­keztében a kétéves kislány megfulladt, a béna öregasz- szony pedig súlyos füstmérge­zést kapott. Ez a szomorú eset is arra inti a szülőket, felnőtteket, hogy gondosan kezeljék a szobai kályhákat, mert a vét­kes felelőtlenség halált okoz. gazdag zenei élményt nyúj­tott a főképpen bérlettulajdo­nosokból összetevődő közön­ségnek, amelynek száma hang­ver senyr öl-hangversenyre ör­vendetesen növekszik. A hallgatóság Händel, Mo­zart, Schubert, Debussy, Liszt, Verdi és Horusitzky zenéjében gyönyörködhetett. Különösen nagy sikert ara­tott Váczi Gyula zongorajá­téka és Kováts Irén éneke. Váczi Gyula gazdag műsorán Verdi—Liszt: Rigoletto para­frázisa és Liszt VI. Rapszó­diája szerepelt. A közönség ezúttal nem csupán a remek zongorajátékot tapsolta meg, hanem mint a zeneiskola alapító igazgatóiát is ünne­pelte, aki megalapozta váro­sunk egyre fejlődő zenei tan­intézetét. Kováts Irén biztos stílus- érzékkel és mély zenei át­éléssel énekelt. Händel hal­hatatlan remekeivel lepte meg a közönséget. Partnerei­vel együtt (Erdélyi Lászlóné zongora és Vándory Erich hegedű) hódoltak a zeneóri­ásnak. Kováts Irén megérde­melt sikert aratót a ráadás­ként énekelt sanszonjaival, melyeknek szerzője a Páris- ban élő, magyar származású Kozma József. Vándory Erich hegedűjáté­ka Kováts Irén énekéhez ha­sonló stílusos és tiszta csen­gésű volt, bár az előadott művek nem állították nehéz feladat elé. Erdélyi Lászlóné (zongora) vállalta a kisérő szerepét, melyet nagy rutinnal és mű­vészi átéléssel látott el. A hangverseny befejezése­kor Virágh László igazgató megköszönte a vendégművé szék közreműködését és em­lékplaketteket nyújtott át ne­kik. KÉT Ä5fri TÉLI «^készüléséről Még néhány hét és bekö­szönt a zord tél. Az időjárás­változás okozta új körülmé­nyek befolyásolják a vállala­tok és üzemek termelési hely­zetét, s ez a tény parancsoló- lag követeli meg, hogy ala­pos, gondos felkészülés bizto­sítsa a zavartalan termelő- munka folytatását. Vizsgál­juk meg, hogy Balassagyar­maton a helyiipari vállalatok hogyan készülnek a télre? A BÚTORGYÁRTÓ VÄLLALAT a nyár folyamán a fenyő fű­részáru szárítását a szabad­ban végeztette, hogy a ter­melést alaposan megdrágító mesterséges szárítás mellőz­hető legyen. A mintegy 150 köbméter fenyőfűrész árút szakszerűen, anyagtároló színben óvják az esős őszi időjárás károkozásától. A vállalat vezetősége az enyvező részleg zavartalan téli üzemeltetése érdekében modern enyvező kazánt és melegítő berendezést vásá­rolt. A korábbi években vissza­térő problémaként jelentke­zett a gépi munkacsarnok fűtése. Ez a gond is meg­szűnt végre. A nyáron a munkacsarnokban két maga­sított kéményt építettek, ami lehetővé teszi „Hytting” rendszerű kályhák beállítá­sát. A vállala' — szerződések­kel biztosított — megrendelé­sekkel bőven rendelkezik, a 65 fizikai munkás és a 32 ipari tanuló foglalkoztatott­sága tehát megoldottnak te­kinthető. Az év végéig még 65 garnitúra fényezett hálót és 175 garnitúra konyhabú­tort gyártanak, a jövő év első negyedében pedig 120 fé­nyezett hálószobabútort és 3Ó0 darab ablakot készítenek. A dolgozók munkakörül­ményei ideálisak, minden műhely fűthető, a munkater­mek ablakai üvegezettek. A munkaruhával való ellátott­ság kifogástalan, a szabadban dolgozók rövidesen vattaru­hát is kapnak, ezenkívül vé­BHGSHBh N£M ?/ AJTXOJ? MÁJ? V£OT£ M£G AáDÁCfONU/ AJÁNDÉKÁT A CODÚJA/ ÁDO/JÁZBAJU / MINDEN GYERMEK- VÄSARL0 PAPÍR- SZALVÉTÁT, GYUFA­CÍMKÉT, PAPÍR- CENTIMÉTERT STB KAP AJÁNDÉKBA a corvin Áruház­ban. Játékok: Mély babakocsi Sport „ Robogó (kiskerékpár) Tricikli Beiilős hintaló Roli — Zoli Villanyvonat Eelrepülő helikopter Sokfajta társasjáték: Babák, mackók minden árban. Bababút árok és karácsonyfadíszek nagy választékban. Ft 370,— Ft 3 )0,— Ft 235,- 400 — Ft 133,— 170,— Ft 58,50 Ft 17,50 Ft 6.10,— 1350 Ft 62,— Divatcikkek: Nyakkendők különböző árbin Gyapjú férfi velúr sál Ft 90,— ' Tisztaselyem-sál Férfi szövetköntös ; Női szatén ágykabát Gnldsol hálóing Egyéb ajándékíárgyak: NDK neszeszer, női és férfi 1 Favorit kölnivíz Lavande antique kölni NDK férfi borotva kazetta Bizsu-félék nagy választékban, Ft &= LEGNAGYOBB Ft 170,— Ft 143,— ÁRUHÁZ Ft 69,— f! 35Í- legnagyobb (3§8) választék dőitalokban is részesülnek A korszerű mosdó és a ja­vítás alatt álló fürdő a téli tisztálkodási lehetőségeket messzemenően biztosítja. A VASIPARI ÉS JAVÍTÓ VÄLLALAT ugyancsak gondol már a „fá- zós napokra”. A részlegek gondos felülvizsgálata meg­történt, a kályhákat kivétel nélkül üzemképes állapotba helyezték. Az ajtókat és az ablakokat megjavították, a hiányzó ablakszemeket pó­tolták. Sajnos a téli tüzelő­szükséglet még nincs mara­déktalanul kielégítve, _ mert a TÜZÉP telep ellátása akadozik. A műhelyek téli zsúfolt­sága az idén sem szűnik meg, s ez a körülmény ismét a terjeszkedés szükségességé­re figyelmezteti az illetékese­ket. Megoldatlan probléma az is, hogy az autogén és a vil­lanyhegesztő közös műhely­ben van, ami tűzrendészet! szempontból kifogásolható. Az egyes részlegek anyag- és szerszámellátása kielégítő. Az asztalos és bognár rész­leg például 30 köbméter deszkával és 120 mázsa ke­mény fűrészfával rendelke­zik. A kárpitos részleg mind munkával, mind pedig nyers­anyaggal bőven el van lát­va. Ponyva és hűtőtakarók készítésére nagytételű meg­rendelést kaptak. Sajnos a dolgozók szociá­lis ellátottsága nem kifogás­talan. Bár munkáslétszámuk 130 fő körül mozog, sem mos­dóval, sem jedig fürdővel nem rendelkeznek. Kultúr­termük nincs, sőt még érte­kezletek tartására alkalmas nagyobb helyiség hiányával is küzdenek. Ezeket a nehéz­ségeket csak a szomszédos Bodonyi-féle telek kisajátí­tása oldhatná meg! Az elmondottakból kitű­nik. hogy a két helyiipari vállalat vezetősége idejeko­rán számot vetett a téli idő­szak beköszöntésével együtt­járó nehézségekkel. Termé­szetesen a felettes szervek is támogassák őket. hogy fel­adatukat még jobban ellát­hassák. Györki Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents