Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-25 / 94. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. november 25. Őizi tártat li/Jegyénk festőművészeink nek Vili. tárlata bezárta kapuit. A kiállított képek eszmei és művészi színvonala azt jelzi, hogy megyénkben életképes, komoly értékek létrehozására képes képzőművészeti élet folyik. A kiállítás látogatóinak száma pedig azt, hogy dolgozóink egyre nagyobb és őszintébb érdeklődéssel fordulnak a kiállítások felé. Es ez visszahat festőink alkotó munkájára, ösztönzi, felelősségtudatra inti őket. A művészet, a festőművészet is, az alkotó és a közönség közös dolga és így társadalmi üggyé válik, társadalmi értelmet nyer. És, mert társadalmi ügy — és főképpen ma annak kell lennie — nem helyeselhetünk olyan szemléletet és gyakorlatot, mely a művészetet el próbálja választani az élettől, a társadalmi harcoktól, emberi törekvésektől és pusztán a széppel való játékká alacso- nyítja. A kiáTUtás megközelítően teljes képet ad sokszínű életünkről. És ez azt is jelenti szükségszerűen, hogy témában rendkívül változatos, formában, kompozícióban érdekes megoldásokat felmutató ez a kiállítás. Lassan sikerül — persze elsősorban témában és a táj ábrázolásában — megteremteni valamilyen jellegzetesen nógrádi festészetet. mely ugyanakkor szerves része hazánk festőművészetének. Mind ezzel a tárlat, egészének alapvető értékét fo- galmaztuk meg. Másik értékes jellemzője a kiállításnak, hogy a festők egyéni hangú, kompozícióban és színekben is jellegzetes arcot mutatnak. Pataki József a legkiegyensúlyozottabb ezen a kiállításon. Igen egyszerű eszközökkel ható modern megoldású, gazdag érzelmet árasztó képeinek témáit, a szívéhez legközelebb ez állván, a munkáséletből veszi elsősorban. Iványi Ödönre a gondolatok. határozott kifejezése, sokszínű__ és mély érzelem jellemző, tájképei, figurális kompozíciói alapján. Kutató, kereső szenvedélyéről még szót ejtünk. Farkas András a megyében talán legcsiszoltabb technikáját csillogtatja olajképén és a változatos témájú hangulatos akvarelljein. Czinke Ferenc a paraszti élet és világ alapos ismerője most elsősorban mesteri gouache-aival kelt feltűnést. Sztrapec Károly kemény ecsetvonásokkal, modern szemlélettel megfestett képei sok elismerést, de vitát is kiváltanak. Radics István képeinek tisztaságával. derűs színeivel. Réti Zoltán nagyvonalúan előadott akvarelljei- vel. KráRk Andor aprólékosabban részletező technikáidnál tűnik ki. Németh Márta képei teljes értékűek. Átgondolt. a szín és tónushatásokat tudatosan felhasználó érett művészetet ad. Festőink sajátságos egyéni arca azonban természetesen csak viszonylagos, hiszen a képek jó részénél érződik még más mesterek hatása, sok az utánérzés, másokkal azonos hangulat, azonos megoldás. Mégis biztató az, hogy művészeinkre elsősorban a haladó, modern mesterek haznaK, és biztosan tudjuk., hogy ezeket, a hatásokat a legtehetségesebbek előbb- utóbb le tudják küzdeni. Hogy erre a szándék is megvan, mutatja, hogy művészeink közül néhány aktív kisérletezés időszakában van. A kísérletező kedvet és szándékot erősíteni akarjuk annak ellenére is, ha véleményünk szerint útkeresésük eddig még megnyugtató eredményeket nem hozott. Két művészről, elsősorban Iványi- ról és Czinkéről kell ezzel kapcsolatban beszélnünk. Iványi valamiféle sajátos szín- harmóniát szándékozik megteremteni és ezt felhasználva magasabb fokon összegezni eddigi eredményeit. Czinek és tónusok játéka. a „Szőlőben” című képe. Célja érdekében bizonyos fokig absztrahált, a világ tárgyi valósága kevésbé érdekelte öt. Színeiben összefogott, kompozícióban igen érdekes képe ez, a közönség mégsem barátkozik vele, mert a szinkisérlet és a puszta hangulat mellett a gondolatot is keresi. Mert az ellágyított színek, a naturális megfogalmazástól való tartózkodás a mondanivaló kifejezésének erőtlenségét hozta magával. Ez elsősorban a „Sző- löben”-re vonatkozik, de bizonyos fokig vonatkozik a „Kazalrakók” című képére is. Czinke Ferenc „Piacon” című képe befejezetlennek és élettelennek tűnik. Színtelen ez a kép és halott, mozdulatlan az ábrázolt valóság is rajta. Ügy érezzük, a művésznek nem sikerült ilyen módon gondolatát kifejezni. Hangulatában a kép valamiféle mélabút, lemondást fejez ki, amely úgy érezzük, magától az alkotótól is idegen. Jellemző a tárlatra, a kísérletezéssel szemben, a bemutatott képek nagy részénél megmutatkozó konvencionális látásmód is. Elsősorban a jelentős számban szereplő mezőgazdasági témájú képek esetében. A művészek szemlélete legtöbb esetben külső- séges. Gondoljunk csak a te- henes, szénakazlas, falusi ut- eás képekre, Radics István „Cséplés”-ére, Orosz László építkezésről festett képére, de még jelentkezik Krá’ t képein is. Külsőséges szemléletet mutatnak ezek a képek, mert rajtuk csak az embert körülvevő világot láthatjuk, de azt nem, hogy a tárgyban emberi akarat. lelkesedés, öröm és bánat lobog. Az ember és a természet mély és szerves kapcsolata hiányzik legtöbb esetben. A konvencionális látásmódtól leginkább azok a képek mentesek, melyeknek témáit alkotóik mély őszinteséggel ábrázolták és gondosan kimunkálták, mint Pataki munkásképei, Iványi — kompozíciójában nagyon érdekes — „Kazalrakók” és az „Április” című képe; Farkas András munkástémájú akverellje, Czinke vasai gouache-ai, Sztrapec Károly „Gittája” és „Sümegi utca részlete”. Németh Sándor és Réti Zoltán csendéleteiről kell még szólnunk, mert úgy érezzük, a tárlat szellemétől elütő vonásokat mutatnak. Németh Sándor képén a virág és a háttér összekomponálását látjuk túl keresettnek, hatásva- dászónak; Réti Zoltán képén pedig elsősorban a rózsaszín szalagos virágkosár, de az egész kép kispolgári érzelgősséget és vasárnapi idill hangulatát árasztja. A kiállítással kapcsolat" ban még meg kell írnunk, Irogy igen hiányoltuk Szabó István Kossuth-díjas szobrász alkotásait, Erhardt Tibor ötvös munkáit, kerestük a kiállításon a csoport pásztói tagjainak képeit is. Hasznosnak tartottuk volna azt, hogy a tárlat alkalmát művészeti ismeretterjesztésre is felhasználták volna. Ennek szükségességét — úgy gondoljuk — senki sem vitatja. A galgagutai népi együttes IVincs olyan rendezvény, 1' vagy ünnepség Galga- gután, amely után ne csendülnének fel a színpadon a népviseletbe öltözött lányok és fiúk ajkán a szebbnél- szebb népdalok, ne járna lá- 'juk a szívhez szőlő népi /Afíadás az apák ’felelősségérá! A Salgótarjáni Acélárúgyár művelődési otthonának nagyszerű ismeretterjesztő tevékenysége nagymértékben növeli a lakosság látókörét, bővíti életismereteiket. A napokban több értékes előadás hangzott el ismeretter esztő előadás keretében. Így a család világnézeti és erkölcsi neveléséről, külön előadásokban foglalkoztak a család egészségvédelmével, s most újabban november 26-án csütörtökön este hat órakor dr. Bencsáth Aladárné egyetemi adjunktus az „Apák felelőssége" címmel tart előadást. Az előadás után kiegészítésül „A mi kis családunk” című nagysikerű filmet vetítik le az ismeret- terjesztő előadás érdeklődői számára. muzsika dallamára, szemet, ADY ENDRE SZÜLETÉSÉNEK 82. ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZÜNK: Ady Endre: Új vizeken járok Ne félj hajóm, rajtad a Holnap hőse, Röhögjenek a részeg evezősre, Röpülj hajóm, Ne félj hajóm: rajtad a Holnap hőse. Szállani, szállani, szállani egyre Üj, új Vizekre, nagy szűzi Vizekre, Röpülj hajóm, Szállani, szállani, szállani egyre. Üj horizontok libegnek elébed, Minden percben új, félelmes az Elet, Röpülj hajóm, Üj horizontok libegnek elébed. Nem kellenek a megálmodott álmok. Üj kínok, titkok, vágyak vizén járok, Röpülj hajóm, Nem kellenek a megálmodott álmok. Én nem leszek a szürkék hegedőse, Hajtson Szentlélek, vagy a korcsma gőze, Röpülj hajóm, Én nem leszek a szürkék hegedőse. Radnóti Miklós emlékére Radnóti Miklósra, a költőre emlékezett Salgótarján. Az ünnepséget a megyei tanács művelődési osztálya és a salgótarjáni irodalmi színpad rendezte. Szép volt a megemlékezés, méltó a költőhöz. Szebben nem is emlékezhettünk volna halálának 15. évfordulójára. Hogy a salgótarjáni dolgozók szivében él Radnóti, azt éppen az igazolta, hogy fiatalok, idősebbek, sokan eljöttek a Radnótit elevenítő estre. Meleg elismeréssel köszöntötték verseit és azokat, akik tolmácsolták. Az ünnepséget emelte, hogy Németh László elvtárs, a megyei tanács művelődési osztályvezetője nyitotta meg és Lengyel Dénes egyetemi tanár, Radnóti kortársa tartott emlékező beszédet. De elismeréssel szólott Demján Éváról, Bánki Zsuzsáról, Téri Árpádról, az előadóművészekről, Szendrő Mária énekművészről és a művészek kíséretében lévő Kardos Györgyről és Ravasz Tiborról. Sok ilyen művészi színvonalú estet kell tartani Salgótarjánban. A salgótarjáni közönség várja ezt. lelt ház előtt tartott előadást a Irodalmi Színpad A Balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad november 21-én és 22-én nagysikerű előadást tartott: „Nevetve mondunk igazat” címmel. Az előadás keretében részleteket adtak elő Cirano, Fösvény, Tartuffe, Úrhatnám polgár című színművekből. A világirodalom humorából Versényi György és Szabó Károly állította ösz- sze ezt a vidám, szórakoztató műsort. A nagy siker elérésében a jóképességű szereplők mellett nagy része van Versényi György és Hemer- ka Gyula rendezőknek is. Az előadást a két alkalommal több mint hatszázan tekintették meg. nyomában szivet egyaránt gyönyörködtető népi táncot. Tizennégy esztendeje már, hogy a galgagutai népi együttes megkezdte szereplését. Az apró igazgatói irodában — ahol Halmai Istvánnal, az együttes vezetőjével beszélgetünk —, finom szobrok, csillogó serlegek, csiszolt vázák jelzik, hogy az együttes nemcsak a községbelíeket gyönyörködtette változatos, gazdag műsorával, hanem megfordultak már a megye igen sok községében, s elismerést szereztek Nógrád megyének az ország néhány városában is. Salgótarján . . . Balassagyarmat ... Balatonfüred ... röpködnek a levegőben a szavak, amelyek mind egy- egy szereplését, forró sikerét jelzik a lelkes, galgagutai együttesnek. Halmai István azóta vezeti, irányítja a kultúrcsoportot, tanítja a jó, a szép szerete- tére, egymás megbecsülésére a fiatalokat, amióta a községben dolgozik, mint pedagógus. Tizennégy év sok idő. A kulturcsoportból egyesek elmentek, újak jöttek helyettük, de Halmai István maradt. Most a fiatal pedagógusok személyében lelkes segítőtársakat kapott. Puskely Zsuzsanna, Halmos Ildik' Rácz Margit, Kiss Imre segítik munkáját. Fiatalok és lelkesek a csoport tagjai is. Ádámi János, kőműves tanuló, a helybeli KISZ-szervezet titkára, Bá- gyon Erzsébet, Bágyon László, meg Bartus József a termelőszövetkezetben dolgoznak. De Szlovák Anna, Vrbovszki Teréz mind-mind lelkes, szorgalmas tagjai az együttesnek, akik szabadidejükből áldoznak az esténkénti próbákra. S hány sikertelen kisérlet, próba után járja lábuk úgy a táncot, én>*V lik úgv a magyar, vagy szlovák dalt. hogy azzal közönség elé állhatnak? Ki győzné azt megszámolni. Tyfűsorukban régi magyar ifI és szlovák népdalok, népitáncok szerepelnek, meg jeleneteket mutatnak be új, megváltozott életükből. Szeretettel ápolják azokat a dalokat, táncokat, amelyek a régi öregektől maradtak ránk. Most a községben a Népművészeti Intézet egyik munkatársa dolgozik. Kérésére idős bácsikák, nénikék éneklik el reszkető hangon azokat a magyar és szlovák nótákat, amelyeket az ő idejükben még énekeltek, amelyek azóta feledés homályába vesztek. így felelevenítve, csokorba kötve nyújtják majd át a község, a környék dolgozóinak. Mert a tervük az, hogy sok-sok felejthetetlen estét szerezzenek még a galgagutaiaknak, de szer 1 nek néhány napos körútra menni az országban, hogy bemutassák népdalaikat, táncaikat más vidéken is. Aztán ígéretet kaptak egy külföldi útra. Ezért dolgoznak most a csoport tagjai még nagyobb szorgalommal, még nagyobb akarással, mint eddig tették. Nemrégiben a községbe érkezett a mezőmegyeri szlovák nemzetiségű kultúrcso- port. Kedves, felejthetetlen estét szereztek a községbelieknek. Ittiártuk azonban felvetett egy problémát is, amely Halmos Istvánt a csoport vezetőjét már korábban is foglalkoztatta. Felszaporítani a 34 tagból álló kultur- csoportot. Idősebb embereket, asszonvokat is bevenni maguk közé. Fz azonban egyelőre igen nehéz feladat. Megvalósítani, nem is futja erejükből. Segítséget kémek, a község vezetőitől is. S éppen azért fordulnak hozzájuk, mert bebizonyosodott, hogy bármennyire megoldhatatlannak látszott a feladót, közös erővel sikerült megoldást találni rá. Itt volt a korábban említett mezőmegyeri kultúrcsoport vendég- szereplése. Szállást, étkezést kellett biztosítanioik a csoport tagjainak. De hogyan? A csoport vezetője fölkereste a községi tanács elnökét, megbeszélték a dolgokat. Az ebéd közös volt, az előadás után pedig a galgagutai kultúrcsoport valamennyi tagja a mezőmegyeri csoport egy- egy tagjával hagyta el a művelődési otthont. Jutott a vendégekből a községi tanács elnökének is. Nem mondom azt, hogy problémamentes a csoport munkája, de helyzetük nagyon sokat javult, mióta elkészült a községben a művelődési otthon. Ami az anyagiakat illeti, egy-egy előadáson mindig telt ház van» s ez szép bevételt jelent. Aztán a községi tanács a következő esztendőben közel hat ezer forint segítséget ad. Korábban nem tudták hol gyakoroljanak. Most esténként a művelődési otthonból hallatszik a nótaszó, kilopalko- diik az ablakon a dal, elterül a falu felett, majd behúzódik a házakba, az emberek szivébe, ahol derűt, vidámságot fakaszt. V-né Tájékoztatások az esztétikai nevelésről iskoláinkban A Pedagógus Szakszervezet Nógrád megyei Bizottsága másodízben tartotta meg azt az előadást, amelyen tájékozHogyan kell eljárni a lejárt személyi igazolványok kicserélésekor ? Az 1955. évben kiadott személyi igazolványok közül az 1925—1940. évben születettek személyi igazolványa, ha időközben személyi igazolványukat nem cseré’ték ki, akkor 1960-ban érvényességi ideje lejár. A személyi igazolványok kicseréléséhez kérdőívet kell kitölteni, melyet a községi tanácsoknál, vagy a lakónyilván- tartóköny vezetőktől lehet beszerezni. A kérdőívek kiosztásáról a lakosságot a községi tanácsok, és a lakónyilvántartó könyv vezetők időben értesítik. A kérdőíveket a személyi igazolványok alapján kell kitölteni. A kérdőív hátlapján levő tudnivalókat a kitöltésnél figyelembe kell venni és a munkaadói igazolási részt a munkaadóval kell kitöltetni. A kitöltött kérdőívet a községi tanácsnak, vagy lakónyilvántartókönyv vezetőknek kell a megadott határidőre visszaadni. A személyi Igazolványok kicserélésének idejéről és helyéről a lakosság értesítve lesz. Azok a személyek, akik állandó lakhelyük ül 100 kilométernél távolabb laknak, és ott ideiglenes lakásuk van, úgy személyi igazolványukat — Budapest kivételével — ideiglenes lakhelyükön kicserélhetik. A személyi igazolványok kicserélésekor be kell nyújtani: két darab személyi igazolványhoz készült fényképet, melyet 5 forintért a fényképész ktsz-ek készítenek el — melynek készítését már a községekben megkezd'ék, 10 forintos illetménybélyeget, egy darab állandó lakásbejelentőlapot kitöllve, és az olyan változásról szóló okiratot kell bemutatni, ami a lejárt személyi igazolványon átvezetve nincs. Le kell adni még a lejárt személyi igazolványt. Akik a lejárt személyi igazolványuk időbeni kicseréléséről nem gondoskodnak, és a rendeletnek nem tesznek eleget, azon személyeket szabálysértés miatt vonják felelősségre. tatást adott azon pedagógusok részére, akik községenként megvitatják az iskolai oktatásunk egyéb problémáit. Az első előadássorozat a szocialista erkölcsi nevelésről szólt. Mint az előadásokat tartó pedagógusok elmondják, iskolánként igen nagy érdeklődéssel hallgatták, széles hasznot hozó vitát eredményezett. A második előadássorozat esztétika és művészeti nevelőmunka címmel indult. A tájékoztató előadást Patakné elvtársnő, az Országos Úttörő- központ osztályvezetője tartotta. A részt vevő pedagógusok nagy érdeklődéssel hallgatták, s az elkövetkező napokban szerte a megvében megtartják ők is tájékoztató előadásukatAz iskolák közegészséqügyi helyzetéről tórgyaltak A Nógrád megyei Közegészségügyi Járványügyi Bizottság kedden délelőtt tartotta ülését Salgótarjánban a TIT helyiségében. Az ülésen ismertették az október havi értekezlet jegyzőkönyvének végrehajtását, majd dr. Vajnóczky Franciska iskolaorvos, a salgótarjáni iskolák közegészségügyi helyzetéről tartott tájékoztatást. Az előadást felszólalások követték, amelyben részt vettek pedagógusok, orvosok. Ezután az iskola közegészségügyének megfelelően filmbemutatás volt.