Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-21 / 93. szám

^i _____—J­N ÓGRÁDINEPÜJSAG 1959. november 21. Hivatás és munka az életért­Víz szintes: 1. Hazánkban a fej lett Ipar megterem­tése mellett ennek meg­valósítása Is elsőrendű fon­tosságú (folyt függ. 12- ben). 13. Mezőgazdasági munkát végez. 14. YA. 15. Egyszerű anyag. 16. Férfi becen 5v. 18. Hibáztatom. 21. Silínültig. 23. LLI. 24. Maga; épületekben van­nak. 16. Rombol. 27. M. 28. Haj - németül. 29. Név­elővel: asszonyok. 31. Férfi párja. 32. Lel. 34. Magyí.r város. 37. Rossz tanácsadó ez. 39. Igekötő. 40. így hívták a csend­őrökéi a régi Magyaror­szágot . 42. Tetejére. 43. Egyik szülő. 45. Mutató­szó. 46. Ra párja. 47. Azono i betűk. 49. UTZ. 51. Csehszlovák folyó. 53. ..%. in Hungari. 54. Előre megy. 56. RD. 57. Ledér része. 59. Mö. 60. Házikó. 61. Tetejére. 62. Egyik év­szakba í. 63. Vízi járrhű. 64. TH. 66. Szúró szer­szám. 67. Személyes név­más. 61. Mulatság. 70. Az okozat szülője. 71. EUT. 73. A hold klasszikus neve. 14. Régi mértékegy­ség. 75.; Magyar határvá­ros. 78. Az ismeretlen név­jegye. 80. Előfordul. 81. Kerti gyümölcs. 83. Finom süteméry. 84. Szájban van. 86. Módodban van inni. 89. Ilyen £ falevél. 91. IAS. 93. Óhajt. 95. Tudomány. 96. Azonos betűk. 97. Nem használ. 99. Visszaró! 100. Nemzet. 102. TA. 103. Fél­retesz. 105. Testrész. 107. Fontos mezőgazdasági ágazat. 1959. i tejiörő-^ csinyítő képző. 44. Ülő alkalma­A balassagyarmati Váro­si Kórház férfi ideg- és elmeosztályának épületét kívülről nézve, az évtizedes komor falak láttán az em­bert valami rejtélyes, rossz érzés fogja el. Ha megismerkedünk egy kicsit is e ház belső életével, vagy talán ha meghallgatjuk az ott fekvő és gyógyuló be­tegeinket, akkor túl látunk a falakon és bepillantunk en­nek az osztálynak a minden­napi életébe. Kívülről nézve nem sokat változott, de annál többet belülről. Változott, mert az emberiség által elért tudo­mány felszabadult és népi demokráciánk fejlődésének eredményeként, egészségügyi kormányzatunk által bizto­sítva van az orvosi tudománv gyakorlásához a megfelelő gazdasági alap és mód. De kialakulóban van az újtípusú ember is és megvan a szoci­alista .társadalmi rend szü­löttje: a hivatásérzet is! Hivatásérzet. Rövid, de so­kat mondó szó. Több mint. kötelesség és nehezebb tel­jesíteni, mint a parancsot. Az osztályon megtalálhatók ezek. A munkát irányító Dr. Samu István főorvos hiva­tásérzete figyelemreméltó és követendő példa. A sok esemény közül be­széljen egv-két példa. A meg­nevezett betegek gyógyulása a hivatásérzet gyümölcse. Bárnoki Mihály felsőpetényi lakos, bányamunkás. Kóris­me: 1959. II. 15-én koponya­alapi törés, kiterjedt agvi zúzódás, agyburki vérzés. Ál-, lapota életveszélyes. Ma már a beteg saiát szavaival mond­ja el a többit, de ő sem min­dent. hiszen hosszú heteken át élő halott volt (nem tu­dott magáról.) De tudja azt. hogy az életét megmentették és újra örülni tud majdnem árván maradt két kisfiának. Blaskó Miklós nőtincsi la­kos. asztalos. 1959. május 4-én került gvógvkezelés alá. Kórisme: Feilövés. kétoldali homlok és agysérülés. A sérü­lés nvomán tályog képződés alakult ki. Ma a beteg űira él. gvógvul, beszél és gondol­kodik. ö sem tudhatja, hogy a főorvosa és annak munka­társai. a sok álmatlan éjsza­kán át. hánvszor ellenőrizték a pulzusát' Sok hasonló eset van napról-nanra! A cél csakis az! Megmen­teni az .alkoholistát a családja és a társadalom hasznos tagjának, megmente­ni az életéi a baleset szeren­csétlen áldozatának." és elvi­selhetővé tenni az életét a szánalomra méltó elmebete­A meleg szobában ketten ülnek. A piccsen Tankina József bújja az újságot. Ép­pen a Népszabadság kulturá­lis melléklete fölé hajlik. Asszonya meg a tűzhely kö­rül tesz-vesz. Valamit főz és az étel párája izzadt pirosra festi az arcát. Jöttünkre az ember ölébe eirt az újságot Barátságos, szikár arcán az érdeklődés mosolya villan fe­lénk. Hellyel kínálnak, szíves készséggel, marasztaló ven­dégszeretettel. Akaratlanul is az újságra terelődik a szó. — Mi jót olvas Tankina bá­csi — kérdeztem tőle, mire felélénkül az arca. — Most éppen a vasárnapi elbeszélést. Nagyon érdekes, de azért számomra a vezér­cikk a legszebb — ő így mondja ezt: az újság első cikke. — Mert, ha ezt elolva­som. tudom, hogy mi van az újságban, rájöttem, hogy a lényeg van benne. Ha én ilyet tudnék írni — fordít az első oldalra és újjával a cikkre mutat — mennyivel többet érnék. — Csak az a haj elvtársnő, hogy nem tudok. Nem megy nekem az írás. Gondolja meg, tagja vagyok a Szakszerve­zeti Központi Vezetőséanek. Oszt’ néni tudok írni. Olyan borzasztó bajom ez nekem. Mondanak sok érdekeset, gyűlésen, meg értekezleten, Ügy szeretném megőrizni ma­gamnak. De nem tudok úgy írni jenvezni, ahogy kéne. geknek. Felelősségteljes és nehéz munka ez a munka,- amit az igazi hivatásérzet diktál, de aki ezen hivatás­érzetnek tesz eleget az érzi munkájának örömét akkor, Húsvétiéi — Nagy volt ám az öröm húsvét előtt néhány nappal a kis Ereszt- vény bányatelepen. Nagy volt, mert a világtól elzárt kicsiny telepen gyorsan terjedt a hír: televíziót vásárolt a bazaltbánya szakszervezete, bányaigazgatósága, hogyha már messze is vannak a községek, bányatelepek, no meg a város is, a televízió se­gítségével közelebb kerülnek mindehhez, elsősorban pedig a kultúrához. Az eresztvényiek bizony gon­dolni sem mertek arra, hogy mekkora kálváriát, kell megjár- niok addig, amíg a televízió él­vezhető is lesz, arra pedig már aligha gondoltak, hogy húsvét helyett talán még karácsonykor sem élvezhetik a TV adását. Mert mi is történt? Hogyan kezdődött a kálvária? Tudott dolog, hogy az év ele­jén bizony még sorba kellett állni a TV-készülékekért. A salgó­tarjáni KERAVILL üzlet is csak 24.-nek jegyezte volna elő az eresztvényiek kérését. Gondoltak egyet, tovább utaztak Egerbe — ott sikerült a vásárlás. Az egri KERAVILL eleget tett a kérés­nek, leszállította a készüléket még húsvét előtt. Az antennát, sajnos, csak egyhónapos késés­sel küldték meg. Aztán megkez­dődött a huzavona a szerelés kö­rül. Kinek kell felszerelni? Az egrieknek? Talán! De mégsem, RADNÓTI MIKLÓS: ÖSSZES VERSEI és műfordításai A mártírhalált halt nagy költő összes versét és mű­fordítását tartalmazza a nép­szerű Magyar Parnasszus sorozat új kötete. Radnóti lírája az induláskor nagy in­dulataival, forradalmi mon­danivalójával és formai újí­tásaival tűnt fel; a fasizmus tobzódásának éveiben egvre mélyebb és tökéletesebb köl­temények hirdették az emberi haladásba és egy szabadabb világba vetett hitét — Rad­nóti igazát. Hallgat egy keveset, hosz- szú csontos újiával szórako­zottan, zavartan sodorgatja az újság szélét. Kár lenne köz­beszólni, megvárom, hogy mire gondol. — Behivattak egyszer en­gem a vezetőségre — folytat­ja és asszonyát keresi szemé­vel — azt mondta az elnök elvtárs: Ide figyeljen Tanki­na. Maga az ország egyik legjobb kővágója. Hány ki­tüntetést kapott már? — sze­gezi nekem a kérdést és meg számolom az újjamon: Köz- társasági érdemérem. Szak­ma kiváló dolgozója három­szor is, Élnyunkás jelvény, szóval, vagy nyolcat összeszá­moltam. ő rábólint. No látja. Ez is bizonyítja, hogy meg­becsülik magát ebben az or­szágban. Mert olyan izig- vérig jó munkás, hogy sok ilyen kellene még a kőbá­nyában. — Igaz is — mondom neki — 47. évembe fodultan. de én még nem éreztem fáradt­ságot. Pedig piszok nehéz munka a miénk, izom kell hozzá, erő, meg nagy szakma- szeretet. Ez a három hálistennek meg­van bennem. Harmincöt éve vágom a követ. Azt hiszem kevés ember dicskedhet ilyen múlttal kőbányában. — Azt mondja erre az el­nök, hogy még emellett másért is becsülnek. A sok társadal­mi munkámért. Mert én negyvenötös párttag vagyok, amikor a sírók könnyeit az örömkönnyek váltják fel és újra boldog lett ismét egy család, mert győzött a mun­ka és a hivatás. karácsonyig? mert ezt a munkát nem számláz­ták le. S míg ez eldőlt, — két hónap már eltelt. Nem maradt más hátra, kezdték újra. Most már a Salgótarjáni Finommecha­nikai Vállalattal közösködtek. Augusztusban ki is látogattak a helyszínre, s megállapították, hogy a TV-készülék rossz. Talán még az egér is szállást talált már benne. Egy rossz készülékkel mit le­het tenni? Meg kell javítani! Ezt tették a finommechanikások is. De hogyan? A szinte minden­napos zaklatásra három hónap alatt el is készült a készülék — s november elején ismét kiszál­lították Eresztvényre. Az öröm talán nagyobb volt, mint húsvét előtt, mert akkor mindjárt, ott frissiben azt is megígérték, hogy „... majd holnap kijövünk, s beszereljük a készüléket.. Azóta megint három hét telt el. Egyik hónapot a másik kö­veti, de intézkedés megint sem­mi. Vagy talán úgy gondolják, hogy újabb „jeles” ünnephez kö­tik a TV-készülék beszerelését, s ha már húsvétra nem is sikerült, karácsonykor élvezhetik a TV- adást az eresztvényiek? A telep bányászai, lakói pedig azt mondják, jobb lesz nekik egy biztos hétköznap, mint egy újabb bizonytalan ünnep. Mert úgyis ünnepnek számít majd, ha már élvezhetik a TV adását.- SO ­BODÓ BÉLA: KÄIN VISSZATÉR Bodó Béla új kötetében a német fasizmus koncentrációs táborainak világa, az elhur­colt embertömegek mérhetet­len szenvedése elevenedik meg. Bármennyit is írtak er­ről eddig — soha rm lehet elég a figyelmeztetésből, ha az emberi történelem e pél­dátlan szégyenfoltjáról van szó. A dokumentált igaz­ság, az antifasiszta szemlélet, a vizionárius erő, az író szer­kesztő módszerének és stílu­sának erőteljes egyszerűsége avatja a könyvbe foglalt írásokat magas színvonalú művészetté. szívesen dolgozom a szak- szervezetben, van én nekem három funkcióm is. Száz szónak is egy a vége, nekem szegezi: gondoltam-e már a tanulásra? Mert hogy én csak három elemit jártam, az bizonyebbén a mai világban nem 'sokat ér. Az írást már el is felejtettem, sürgősen pó­tolni kéne valamit belőle. — Nem akartam csak úgy odavágni, itt a kezem, sza­vam rája, adják csak a köny­vet. Nem így van az teljesen. Gondolkodnom kellett még nagyon. De én addig gon­dolkodtam, amíg csak belát­tam, negyvenhat év ide. vagy oda, bizony elő kell venni az irkát, meg a könyvet. Egy ta­nítónő rokonom fel is aján­lotta a segítségét. Maguknak meg most már elmondhatom, mire itt a május, én letettem a négy elemit. Kétkedést lát a szemünk­ben, mert újra megerősíti: — Az én szavamnak eddig még volt hitele — szóval má­jusban jeletkezem a Nóg- rádnál a bizonyítvánnyal. És iszunk is rá egy pohár sört, rendben? Az ivás gondolatára meg­nyalja a szájaszélét, az asz- szony észreveszi és mindjárt magyarázóan közbeszúrja. — Nagy sörös az én Jós­kám, szombaton is hét kis üveg sört vettem a boltban. Most hétfő van és egy ma­radt belőle. — A jó kosztra inni is kell Függő eges: 1. Ez is nagyon szükséges a fejlett nagyüzemi mezőgazdálkodáshoz. 2. Mint VÍZSZ. 1É. SZ. 3. LRI. 4. EA. 5. Vissza: azon a helyen. 6. Végte­len nyele! 7. Angolnák — né­metül. í. Keleti állam. 9. Bizo­nyos testhelyzetben van. 10. Né­met heti. 11. Magasra tart. 17. Gyümölcs. 19. Aki ezt csinálja, talál. 20 Japán kikötőváros. 22. Tűzhely-nárka. , 24. EAL. 25. Majdnem köhög. 28. Ekés ten­geri állat! 30. Testrész. 33. Sha­kespeare-alak. 35. Európai fo­lyó. 36. Származó. 38. Föléje te­lepszik. 10. Azonos betűk. 41. Ki­Rendőr ségünk az utóbbi napokbar nagystílű, szélhá­mos, üzérkedő bandát lep­lezett le, melynek tagjai rö­vid idő alatt meg nem en­gedhető haszonhoz jutottak. Ezek közé tartozik Árva Ist­ván és öt társa, rimóci la­kosok, akik szarvasmarha — toldja meg az ember és ezzel fordul egy nagyot a beszélgetést kereke. — Bevall­hatom elitársnő, nem gyen­gém az tvés. Kövér ugyan nem vagyok, ilyen a fajtám, de enni azt szeretek. Igaz, jókat is fiz az asszony. Alig van nap, j hogy húst ne te­gyen az \asztalra. Unom is már néha. — Csáki szombaton ötven­négy forinfot fizettem a hú­sért — dicsekszik az asszony — annyit pizony, kettőnknek. — Elég is volt a koplalás­ból, gürcölésből — komoro- dik el Tarkina arca. — Gye­rek koromban ha éhség húz­ta össze a gyomrom, azt mondta a'fyám: Tűrj fiam, krisztus is koplalt. Hát bi­zony én többet koplaltam már, mint húsz krisztus. Ami­kor az első cipőt kaptam, nagy gyerek voltam már. de nem tudtam, hogy kell lábra- húzni. Máma meg gyapjú mackóba bújtatjuk az egyhe­tes újszülöttet. Mi tizenket- ten voltun c testvérek, egy­mástól örököltük a rongyos ruhát. így mentem én gye­rekként a hányába. Most — nem azért mondom — öt olyan ünneplőm tan, meg vagy hat pár olyan cipőm. hogy akármelyik fiatal megirigyel­heti. Elhallgat. A beköszöntő csendben ci-ki gondol a múltra, mej jelenre. Elkö­szönünk. de az ablakból még látjuk, hoav a csupa izom Tankina József újra. az új­ság fölé ha ilik. Pótolni igyek­szik a pótolhatatlant. U. LAKI MÁRIA tosság. 45. Magasra tartók. 48. Névelővel: vízi járművek. 50. Ko­pasz. 52. Az élet. 55. Óhajt. 58. Német névelő. 60. Régi mérték- egység. 65. Fontos élelmicikk. 67. Tenni — németül. 68. Dupla betű kiejtve. 70. Származéka. 72. Férfinév. 74. Óhajtott. 76. Férfi­név. 77. Női becenév. 79. Kérdő­szó. 80. ATE. 82. Felkiáltószó. 83. Ünnepség. 85. Ázsiai állat. 87. Régi mértékegység. 88. Pásztó melletti község. 90. EAT. 92. Ab­ban az irányban. 94. Súlyt állapí­tasz meg (utolsó kocka kettős­betű). 97. Nem ül. 98. Hajó része. 100. Bibliai alak. 101. Alkatrész üzérkedéssel foglalkoztak. Árváék kü'önböző vásárokon fel­vásárolták a szarvas- marhákat, s azokat rövid tartás után csaknem két­szeres áron továbbították, így volt ez. ez év júniusá­ban is, amikor Vincze Fe­renc (bunyik) társaival mint­egy 35—40 szarvasmarhát vá­sárolt fel a verpeléti vásá­ron, s busás haszonnal to­vábbították. Nézzük ezeket az embereket egyenként. Balázs Bertalan (kusmer) 3600 forintért vásárolta a szarvasmarhát. Egy hónap elteltével 6600 forintért adta tovább a tenyészállatforpal- mi vállalatnak. Vincze Fe­renc 2600 forintért vette meg özy. Lórik Sándorné hol­lókői lakos tehenét, jó két hónapig tartotta, de a tenyészállatforgalmi vállalat felvásárló 'a már 7200 forintért vette át a szarvasmarhát. Vincze fondorlatosabb módon még a gödöllői tangazdasá­got is becsapta. A karancs- sági Alkotmány Termelőszö­vetkezet beteg tehenét vá­sárolta meg 3500 forintért, de nem sokkal később túl is adott rajta: a tangazdaság 6 300 forintért vette át, mint tenyészállatot (?!). Árva Ist­ván 1800 forint hasznot hú­zott egy szarvasmarha továb­bításán, csakúgy, mint Szabó István (girind), meg a töb­biek. Mások, mint például Nagy István pataki, és Mák László ugyancsak pataki lakosok, a terménnyel való ű ér kedést választották maguknak, — mint jó kereseti lehetőséget nyújtó foglalkazást. Nagy és Mák azoktól a dolgozóktól vásárolták fel a kenyérgabo­nát, akik cséplőgépek mel­lett dolgoztak, s a részese­dést eladták. Több mázsa búzát, rozsot, árpát vásárol­tak össze, s mint Mák László is tette, a dunakeszi vásá­is van ilyen. 103. Tova. 104. Káté! 105. Kettős betű. 106. KE. Az oó, illetve öő betűk között ’nem teszünk különbséget. Beküldendő: Vízsz. 1. (folyt, függ. 12-been), vízsz. 107, függ. 1., valamint a VASRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: november 25. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, Szánts és vess; s hagyjad más­nak az áldozatot. Könyvjutalmat nyertek: Menua Gábor Szurdokpüspöki, dr. Deák Ferenc Salgótarján, Sztancsik László Szécsény. ron értékesítette az össze­szedett gabonát. A 250 forintért megvett búza mázsáját például ezen a piacon 320 forin­tért értékesítette, így nemcsak, hogy üzérked­tek, de mint a rimócia'k is, árdrágítást is elkövettek. Vannak megyénk terüle'én olyanok is, akik a budapesti piac nyújtotta „lehe1 ősége­ket” használják ki, mint Bujnyik Mártonná terényl asszony, aki a községben to­jásokat. hízott libákat és ka­csákat vásárol össze, s azo­kat a budapesti piacon jó haszonnal értékesíti. Bujnyik Mártonné is ezt tette. A dolgozó parasztoktól lé­nyegesen olcsóbb áron vette át az árút, s mint keresett cikket ér­tékesítette már hosszabb ideje Budapesten. Leleplezésekor is 183 tojást, hízott libákat és hízott ka­csákat szállított Budapestre. A rendőrség tetten érte. Csak néhány példa az üzérkedésről, de valamennyi azt bizonyítja, hogy ezek az üzérek veszedelmes ellenségei dolgozó népünknek. Nemcsak azért, mert jogtalan haszon­hoz jutnak, hanem azért is, mert bűncselekményeikkel akadályozzák a közellátási, az állami felvásárlók elől — a dolgozó paraszt' k fél­revezetésével — szedik össze az árúkat. De e1 gondolkod­tató az üzérek tevékenysége azért is, — különös képpen a szarvasmarha felvásárlás­nál — hogy a silány, sokszor már ki- selejtezésre szánt tehene­ket a tenyészállatforgal­mi vállalat felvásárlói, vagy pedig tangazdaság veszi át, igen magas ér­tékkel. Ez arra enged következtetni, hogy az üzérek portája mel­lett érdemes lenne a fel­vásárló állami szerveknél is szétnézni. Egy öreg munkás írni tanul VINCZE ISTVÁN Cséreket leplesett le a rendőrség — “ • - |,jZOtl nyákkal, kenyérgabonával üzérkedtek — 17797191

Next

/
Thumbnails
Contents