Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-21 / 93. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. november 21 A mi színművészeink között Alig néhány napja utazott el megyénkből az Állami Déryné Színház egyik művészcsoportja, amelyik Jókai: „A lőcsei fehér asszony”-át mutatta be, a színművészetet egyre jobban megkedvelő lakosságunknak. A csoport tagjait állandó szálláshelyükön, Baglyasalján kerestük fel. Madarász László, a művészcsoport vezetője fogadott bennünket, s alig néhány perc múlva összesereg- lettek a színészek is. Ott volt a kedves Arányi Adrienn, aki már régi ismerőse megyénknek, s egyik alapítója a színháznak. Bodó Jutka álmodozó szemén egy- egy huncut mosoly lopakodott át, s elmondta, hogy ő a csoport újonca. Sok terv, kívánság hangzott el. A színészek csodálkoznak azon, hogy a megyében sokan eléggé érdektelenül fogadják a színdarabokat, vígjátékokat, hogy a drámáról ne is beszéljünk. Ezt bizony el lehet mondani egyes vezetőkről is. A művészek szeretnék, ha minél több emberhez eljutnának. A színház műsorpolitikája is nagyszerűen megfelel a jelen helyzet követelményének. Bodó György a színészsorsról beszélt. — „Űj város, új asszony” — idézte Bodó György ezt a tréfás közmondást, majd hozzáfűzte: — Nekünk minden előadás új premier. Új közönség, új helyzetek. Szép és nemes művészet az ő művészetük. Délutánonként Baglyasaljáról indul a csoport, hogy eljusson egy-egy nógrádi faluba, Shakespeare, Moliére, Dobozy, vagy Nyíri Tibor mondanivalójával. Szállásuk kedves egyszerűséggel van berendezve, bár illő lenne már, hogy megyénk is több gondot fordítana a megye egyetlen színházára. Esténként sakk-csatákat vívnak, vagy rádiót hallgatnak, esetleg megbeszélik a „szakma” időszerű kérdéseit. Jókedvű emberek. A színpadon sírnak, vagy meghalnak, de a jókedv sosem hagyja el őket. Míg elbeszélgettünk, a kultúrteremben a díszlete- zők elkészítették az első felvonáshoz a színpadot. Aznap este „otthon” játszottak. Búcsúzásnál felzsongott bennem Petőfi örökszép Színészdala: „ ... Csak árny, amit teremt, A költőképzelet: Mi adjuk meg neki A lelket, életet. Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk! Legyünk büszék reá, Hogy színészek vagyunk.” — pá — Még néhány perc, s matt. Pálfi Ferenc és Bodó György izgalmas sakkcsatáját figyelik a férfiak. Míg a művészek szórakoznak, a díszleteik már az esti előadásra készítik elő a színpadot. Szabadidőben mindenki úgy szórakozik, ahogy tud. Arányi Adrienn és Bodó Judit művésznők tánczenét hallgatnak. Salgótarján, Rákóczi u. 218. sz. alatt beköltözhető lakát eladó. (393) Szoba-konyhás kamrás ház kerttel eladó 40 000-ért. Részletfizetés is lehetséges. László Dezső Nagy- bátony, Kossuth u. 25. (394) Oriásgyümölcsű szentendrei egres és nagygyümölcsű hollandi ribizketovek kaphatók, darabonként 5 forintért Toronyi János faiskolájában, Békéscsaba, Sztra- ka u. 27. (395) 100 bAnyAszcsalAd második otthona a mizserfai művelődési ház Ilyen hét még nem voll! Sok dicséret elhangzott már Gergely pápáról, aki nagybölcsen megszerkesztette a még ma is használatos naptárunkat. Az alkotás óta eltelt jó pár év, de az ötvenkettő hét ma sem változott, kiállta a próbát. Pedig jó Gergely talán nem is gondolt arra, hogy majdan a XX. században milyen jelentősége lesz ennek. Van hetünk bőven, lehet vele gazdálkodni. Lehet tartani vöröskeresztes, jémgyüjtő, papírgyűjtő, javítási heteket. S ha a hét nap netán rövid lenne, szerencsére hónapok is vannak, így tehát jöhet a könyvhónap, a madarak és fák hónapja, ezermesterek hónapja ésatöbbi. Lehet tehát bátran hetet, hónapot tartani. Ám még a beosztás nem teljes, van még fedezetlen hetünk is jócskán, pedig volna ezeken is mit tenni. Így például lehetne nyelvhét. S hogy ekkor mit lehetne tenni? Mindenkinek jattölni kellene. Csauval és sziá-val lenne szabad köszönni. A hárit fésülni kellene. A lóvét, stólát, motyót a steksszel együtt lehetne csak tartani. Frászt nem lenne szabad krics- miben adni. Pörögni lehetne a csajjal, hegyes topogóban, csöves náciban. A góré nem dilizhetne be . . . majd kellene keresni egy professzort, vagy jobb híján egy magyar tanárt, aki ezt a ,,dumát” megfejtené. Mert ugye mégiscsak kellemetlen, ha netán egy ifjú legényke staubot kért tőlünk s nem tudjuk, mi az, eszik-e, vagy isszák. S itt van a tévedés — egyiket sem —, mert cigarettáról van szó és azt szívják. Ezért és hasonló félreértések elkerülése végett gondoltam Gregorián még kihasználatlan heteire. Legyen nyelvhét, fejlődjünk mi, idősebbek is, értsük meg legalább az évnek egy hetén, serdülő gyermekeinket. — tob — Értesítjük a vásárló- közönséget, hogy Kisterenyén Rákóczi út 11. sz. alatt bútorüzletet nyitottunk Konyhabútorok, hálószobák, kombinált szoba-berendezések nagy választékban kaphatók. KELET-NÓGRÁD MEGYEI NEPBOLT (396) Több mint 100 család lakja mizserfai bányásztelepet. A téli és az őszvégi estéken az emberek behúzódnak a telepi művelődési otthon sok jót és szépet nyújtó menedékébe. Talán ez a szükség is eredményezte, hogy a mizserfai művelődési otthonban nagyon gazdag, sokoldalú programot dolgoztak ki a telepiek szórakoztatva nevelésére. A bányászok szakmai nevelése mellett sokirányú ismeretterjesztő munka és művészeti munka is elősegíti á mintegy 100 család sokoldalú nevelését és szórakoztatását. A bányász akadémiának szervezésekor 140 jelentkezője volt. De az első előadásra 180- ra szaporodott a bányász élettel, a bányászati problémákkal megismerkedni kívánó munkások száma, A különböző szakmai ismereteket gyarapító előadásokon 85 százalékban termelő munkás és mintegy 15 százalékban műszaki- értelmiségi vesz részt. Ezek után a jövő évre tervbe vették a dolgozók általános iskolája megindítását is, amelyen a telep minden lakója befejezhetné a nyolcadik általánost. A művelődési otthonban minden réteg szárná- mára biztosítanak valamilyen programot. Az ismeretterjesztő előadásokon, melyeket havonta egyszer tartanak meg, bárki résztve- het. Az ifjúság részére sokféle programot iktattak a téli tervükbe. A lányok szabás-varrás tanfolyamon vesznek részt, az asszonyok nyolc hetes előadásokkal kibővített hasonló tanfolyamon tanulnak, a kézimnka szakkörön lányok-asszonyok egyaránt részt vesznek. A fotó-szakkör mintegy 20 fiatal számára nyújt hasznos szórakozást. Újdonság a művelődési otthonban az úgynevezett gyermekfoglalkoztató szakkör. Ebben a legkülönbözőbb korosztályok találnak szórakozást az óvodás és iskoláskorú gyermekek. Rendszeresek a mesedélutánok, gyakori a diafilm-vetítés. Vasárnaponként kollektiven tekintik meg a telep fiataljai a televízió délelőtti ifjúsági műsorát. Űj és követésre méltó dolog a telepi kultúrotthon vezetőségének az a szándéka is, hogy a téli nagy vakációban foglalkoztatni kívánják a gyerekeket. A tervek szerint az idén először a téli szünetben barkácsoló szakkört létesítenek. Egy helyiséget felszerelnek gyalupaddal, különféle szerszámmal, gyűjtöttek vadgesztenyét is, amelyből apróbb játéktárgyakat készítenek majd a gyerekek. Tervezik egy mesejáték betanítását is, amelyet farsang idején bemutatnak majd a felnőtteknek az apróságok. Két alkalommal ródli és síversenyt is rendeznek, amelyre a felnőttek is bekapcsolódnak majd. A szellemi és ügyességi öttusa versenyre, — amelyet minden korosztály számára megrendeznek — a szülőket is meghívják. Nagy szerepe van a telep lakóinak összefogásában a művelődési otthon könyvtárának is. Csak könyvvásárlásra az idén 8 ezer_ forintot fordítanak a mizsefáTak. Támogatja a művelődési otthon a József Attila olvasómozgalmat is, amely a fiatalok fejlődésének nagy segítője. A legjobban olvasó gyermekeket jutalmazni is szokták. Legutóbb néhány gyermek között kedves ajándéktárgyakat osztottak ki. A telep lakóinak nevelését helyileg kinevelt művészeti csoportok is elősegítik. A kilenctagú tánczenekar elsősor ban a fiatalok szórakoztató ja. A művelődési otthon ve zetősége szakembert keres < tánczenekar további fejlődé sének elősegítésére. A tánc zenekar tagjai a kongresszus munkaversenyben jó ered ményt elért dolgozók köszön tésével lepik meg munkatár' sarkat. Eddig öt üzemrészbe! köszöntötték kedves kis műsorral a legjobb eredményi elért dolgozókat. Ebbe i munkába bekapcsolódtak £ tánccsoport lánytagjai is. Gondoskodás történik a művészeti utánpótlásról is. Jelenleg 16 tagú gyermektánccsoport működik a művelődési otthonban, amelyben 6—14 éves korig vesznek részt a gyermekek. A színjátszó csoport általában az előbb említett művészeti csoportok tagjaiból és néhány színjátszást kedvelő dolgozóból tevődik össze. Az említettek mellett még a faluszínház is rendszeresen gondoskodik a telepiek neveléséről. Havonta általában két alkalommal keresi fel a művelődési otthont a népszerű társulat. A hét minden napján sakk, biliárd, rádió, lemezjátszó, televízió várja a szórakozni vágyó dolgozókat, jó a kapcsolata a művelődési otthonnak a helyi munkásszállóval, rendezvényeikre rendszerint meghívják a szálló lakóit. A javuló kapcsolatot tükrözi az is, hogy ma már majdnem 100 százalékos részvételük a különféle rendezvényeken és míg régebben csak a hátsó sorokban húzódtak meg a szállóbeliek, jelenleg jegyeiket az első öt sorból igénylik. Általában majd minden rendezvény a művelődési otthonban bonyolódik le, a taggyűléstől kezdve a gépkezelő tanfolyamig. A mizserfai művelődési otthont. szinte második otthonának érzi a telep valamennyi lakója. U. M. Csillagok őrizzék... Csillagok őrizzék álmait, kertjében rózsák nyíljanak. ; Mosolyán orgona fakadjon : és fényesedjen meg a nap. Hordozzák hátukon jó hidak biztosan, rezzenéstelen, s ne hulljon tiszta, szép szemébe a kéményekből pernye sem. Vállát alázat le ne húzza, ; bánat ne üljön homlokán. Térdét köveken meg ne zúzza. Gyermekek értsenek szaván.- Lépteit hű utak vezessék — kínálják gyümölccsel a fák. S hogy hozzám mindig visszajöjjön: > vigyázd őt, dolgos, szép világ. VÁRSZEGI GYÖRGY Pataki József A megyei képzőművészeti kiállítás termében az „Almaszedők” című festmény előtt állva, csak a lábak csoszo- gását hallató néma csendé ben, alig hallhatóan hárman is föltették a kérdést: Ki az a Pataki? A kiállítás anyagát tanulmányozók elmerengtek a festmény előtt, szívták magukba a művészkéz alkotta derűt és optimizmust, azután tovább mentek, anélkül, hogy feleletet kaptak volna a suttogva föltett kérdésükre. Hogy ki ez a Pataki? Teljes nevén Pataki József, megyénk egyik művész szülötte, aki most 31 esztendős, s alig másfél esztendeje hagyta el a főiskola padjait. 31 éves, de művésznek még ifjú, aki most kezdi bontogatni művészi szárnyait, most kezdi nagy ambícióval a művészéletet, hogy majd egy bizonyos idő múltán, mint a kritikákban megedzett, élettapasztalatokban gazdag, s alkotásaiba szívet-lelket beleadó művész kilépjen a színre, művészeti irányzatával, nagyszerű képességeivel gazdagítsa a szocialista-realista művészetet. Mint mintakészítő asztalos kezdte pályafutását, s íme, most mint művész gyönyörködteti a kiállítás megtekin- tőit. Családjukban ő. Pataki József az első hivatásos művészember. Édesapja egyszerű gyárimunkás volt, az acélgyárban. S noha a Jóska gyereknek már iskolás korában is volt hajlama a rajzoláshoz, festészethez, az ötgyermekes családapának szerény fizetéséből nem tellett Jóska gyerek iskoláztatására. Az elemi iskolában rajzból nemcsak a gyerekek, de a tanárok előtt is a kis Pataki volt a favorit. Rajzait mindig bentfogták. S akinek nem ment a rajz, egy karaj zsíroskenyér fejében azoknak is megcsinálta Pataki Jóska. Odahaza alig győzték irkákkal. Amíg a többi gyerekek kint viháncoltak, hangoskodtak az udvaron, Pataki Jóska bent rajzolgatott, másolgatott. Mindegy volt, írkalap, elhasznált vételezőkönyv, vagy csomagolópapír, csak rajzolni lehessen rá. Mintaasztalos lett, mert sok válogatnivalója * nem volt a pályaválasztásban. A legelső komoly lépése a művészet felé a felszabadulással kezdődött. Beiratkozott a szabad iskolára, amelyet Bóna Kovács Károly vezetett. Itt kezdett megismerkedni először a művészet tudományos oldalával. Ekkor festett meg pasztellal egy pécskői erdőrészletet és a Somlyói tavat, amelyeket már maga is művészi értéknek tartott. Ezeket mind a mai napig őrzi. Azután egy országosan megrendezett tehetségkutatás alkalmával őt is felszólították Budapestre Duba Lacival és Vasas Karcsival együtt. Itt kapta mostani művészi felkészültségének tudományos alapját. Duba Laci a Hunnia filmgyár díszlet- tervezője, Vasas Karcsi pedig szobrászművész lett Budapesten. Pataki József festőművész, akiről oly sok elismerő szó esett a megyei képzőművészeti kiállítás egész tartama alatt, most Nógrád megye többi képzőművészeivel együtt megyénk képzőművészeti színvonalának emelésén fáradozik. Még nincs nagy művészeti múltja, hiszen a művészetben még ifjú ember. De máris úgy bánik a vászonnal, festékkel ecsettel, s a festőművészet egyéb kellékeivel, amellyel komoly szakemberekből is elismerő véleményt húzott ki. Újvári Béla, a főiskola igazgatója többször felment megnézni munkáit és tanulótársainak is rendszerint figyelmébe ajánlotta Pataki József kompozíciós megoldásait. De külföldi szakemberek is elismeréssel beszéltek róla. Egy hazánkban járt francia festőművészt, majd az olasz művészeti szövetség elnökét elismerésre bírta egy „Kohászok” című Pataki festmény. Pataki József kerüli a naturalizmust. Kevés figurával és mégis oly kifejezően oldja meg mondanivalóját. Az egyszerűség, világosság jellemzi a kiállításon szereplő mind a hat munkáját. Nagyszerű alkotás az „Olvasó férfi”, az „Almaszedők”, de a „Megbeszélés” című festménye is, amely a Salgótarjáni Acélárugyár üzemi munkásait ábrázolja megbeszélés közben. A kiállításon részt vett munkáinak nagy részét mind itt fejezte be, vagy teljes egészében itt készítette, Salgótarjánban. Az édesanyja szerény hajlékában, az egyik Sztahanov úti munkáslakás szűk falai között. Szépek, kedvesek, kifejezőek és értékesek azok a munkák, amelyekkel a bíráló tekintetek elé lépett. A jövőben azonban nagyobb figyelmet szeretne szentelni a monumentális fesztészetnek. Ehhez már segítséget, támogatást kér az illetékesektől. Röviden ez lenne az a Pataki, akiről ugyan még keveset hallottak megyénk műértői, és művészetkedvelői. Ö az a Pataki, aki a művészetnek szentelte életét, aki a szocialista-realista művészetet akarja szolgálni sajátos művészi eszközökkel. Orosz Béla
