Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-21 / 93. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. november 21 A mi színművészeink között Alig néhány napja utazott el megyénkből az Állami Déryné Színház egyik mű­vészcsoportja, amelyik Jókai: „A lőcsei fehér asszony”-át mutatta be, a színművészetet egyre jobban megkedvelő la­kosságunknak. A csoport tagjait állandó szálláshelyükön, Baglyasalján kerestük fel. Madarász László, a művészcsoport vezetője fo­gadott bennünket, s alig né­hány perc múlva összesereg- lettek a színészek is. Ott volt a kedves Arányi Adrienn, aki már régi isme­rőse megyénknek, s egyik alapítója a színháznak. Bodó Jutka álmodozó szemén egy- egy huncut mosoly lopako­dott át, s elmondta, hogy ő a csoport újonca. Sok terv, kívánság hangzott el. A színészek csodálkoznak azon, hogy a megyében so­kan eléggé érdektelenül fo­gadják a színdarabokat, víg­játékokat, hogy a drámáról ne is beszéljünk. Ezt bizony el lehet mondani egyes ve­zetőkről is. A művészek sze­retnék, ha minél több em­berhez eljutnának. A színház műsorpolitikája is nagysze­rűen megfelel a jelen hely­zet követelményének. Bodó György a színészsorsról be­szélt. — „Űj város, új asszony” — idézte Bodó György ezt a tréfás közmondást, majd hozzáfűzte: — Nekünk min­den előadás új premier. Új közönség, új helyzetek. Szép és nemes művészet az ő művészetük. Délutánonként Baglyasaljáról indul a cso­port, hogy eljusson egy-egy nógrádi faluba, Shakespeare, Moliére, Dobozy, vagy Nyíri Tibor mondanivalójával. Szál­lásuk kedves egyszerűséggel van berendezve, bár illő len­ne már, hogy megyénk is több gondot fordítana a me­gye egyetlen színházára. Esténként sakk-csatákat vívnak, vagy rádiót hallgat­nak, esetleg megbeszélik a „szakma” időszerű kérdéseit. Jókedvű emberek. A színpa­don sírnak, vagy meghalnak, de a jókedv sosem hagyja el őket. Míg elbeszélgettünk, a kultúrteremben a díszlete- zők elkészítették az első fel­vonáshoz a színpadot. Aznap este „otthon” játszottak. Bú­csúzásnál felzsongott bennem Petőfi örökszép Színészdala: „ ... Csak árny, amit teremt, A költőképzelet: Mi adjuk meg neki A lelket, életet. Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk! Legyünk büszék reá, Hogy színészek vagyunk.” — pá — Még néhány perc, s matt. Pálfi Ferenc és Bodó György izgalmas sakk­csatáját figyelik a férfiak. Míg a művé­szek szórakoz­nak, a díszlete­ik már az esti előadásra készí­tik elő a szín­padot. Szabadidőben mindenki úgy szórakozik, ahogy tud. Ará­nyi Adrienn és Bodó Judit mű­vésznők tánc­zenét hallgat­nak. Salgótarján, Rákóczi u. 218. sz. alatt beköltözhető lakát eladó. (393) Szoba-konyhás kamrás ház kert­tel eladó 40 000-ért. Részletfizetés is lehetséges. László Dezső Nagy- bátony, Kossuth u. 25. (394) Oriásgyümölcsű szentendrei eg­res és nagygyümölcsű hollandi ribizketovek kaphatók, darabon­ként 5 forintért Toronyi János faiskolájában, Békéscsaba, Sztra- ka u. 27. (395) 100 bAnyAszcsalAd második otthona a mizserfai művelődési ház Ilyen hét még nem voll! Sok dicséret elhangzott már Gergely pápáról, aki nagyböl­csen megszerkesztette a még ma is használatos naptárunkat. Az alkotás óta eltelt jó pár év, de az ötvenkettő hét ma sem vál­tozott, kiállta a próbát. Pedig jó Gergely talán nem is gon­dolt arra, hogy majdan a XX. században milyen jelentősége lesz ennek. Van hetünk bőven, lehet vele gazdálkodni. Lehet tartani vö­röskeresztes, jémgyüjtő, papír­gyűjtő, javítási heteket. S ha a hét nap netán rövid lenne, sze­rencsére hónapok is vannak, így tehát jöhet a könyvhónap, a madarak és fák hónapja, ezer­mesterek hónapja ésatöbbi. Le­het tehát bátran hetet, hónapot tartani. Ám még a beosztás nem teljes, van még fedezetlen hetünk is jócskán, pedig volna ezeken is mit tenni. Így például lehetne nyelvhét. S hogy ekkor mit lehetne tenni? Mindenkinek jattölni kellene. Csauval és sziá-val lenne szabad köszönni. A hárit fésülni kellene. A lóvét, stólát, motyót a steksszel együtt lehetne csak tartani. Frászt nem lenne szabad krics- miben adni. Pörögni lehetne a csajjal, hegyes topogóban, csöves náciban. A góré nem dilizhetne be . . . majd kellene keresni egy professzort, vagy jobb hí­ján egy magyar tanárt, aki ezt a ,,dumát” megfejtené. Mert ugye mégiscsak kellemetlen, ha netán egy ifjú legényke staubot kért tőlünk s nem tudjuk, mi az, eszik-e, vagy isszák. S itt van a tévedés — egyiket sem —, mert cigarettáról van szó és azt szívják. Ezért és hasonló félre­értések elkerülése végett gondol­tam Gregorián még kihasználat­lan heteire. Legyen nyelvhét, fejlődjünk mi, idősebbek is, ért­sük meg legalább az évnek egy hetén, serdülő gyermekeinket. — tob — Értesítjük a vásárló- közönséget, hogy Kisterenyén Rákóczi út 11. sz. alatt bútorüzletet nyitottunk Konyhabútorok, háló­szobák, kombinált szo­ba-berendezések nagy választékban kaphatók. KELET-NÓGRÁD ME­GYEI NEPBOLT (396) Több mint 100 család lak­ja mizserfai bányásztelepet. A téli és az őszvégi estéken az emberek behúzódnak a te­lepi művelődési otthon sok jót és szépet nyújtó menedé­kébe. Talán ez a szükség is eredményezte, hogy a mizser­fai művelődési otthonban na­gyon gazdag, sokoldalú prog­ramot dolgoztak ki a telepi­ek szórakoztatva nevelésére. A bányászok szakmai ne­velése mellett sokirányú is­meretterjesztő munka és mű­vészeti munka is elősegíti á mintegy 100 család sokoldalú nevelését és szórakoztatását. A bányász akadémiának szer­vezésekor 140 jelentkezője volt. De az első előadásra 180- ra szaporodott a bányász élettel, a bányászati problé­mákkal megismerkedni kí­vánó munkások száma, A különböző szakmai ismere­teket gyarapító előadásokon 85 százalékban ter­melő munkás és mintegy 15 szá­zalékban mű­szaki- értelmiségi vesz részt. Ezek után a jövő évre tervbe vették a dolgozók általá­nos iskolája meg­indítását is, ame­lyen a telep min­den lakója befe­jezhetné a nyol­cadik általánost. A művelődési otthonban min­den réteg szárná- mára biztosíta­nak valamilyen programot. Az is­meretterjesztő előadásokon, melyeket havonta egyszer tartanak meg, bárki résztve- het. Az ifjúság részére sok­féle programot iktattak a téli tervükbe. A lányok sza­bás-varrás tanfolyamon vesz­nek részt, az asszonyok nyolc hetes előadásokkal kibővített hasonló tanfolyamon tanul­nak, a kézimnka szakkörön lányok-asszonyok egyaránt részt vesznek. A fotó-szak­kör mintegy 20 fiatal számá­ra nyújt hasznos szórakozást. Újdonság a művelődési ott­honban az úgynevezett gyer­mekfoglalkoztató szakkör. Ebben a legkülönbözőbb korosztályok találnak szóra­kozást az óvodás és iskolás­korú gyermekek. Rendszere­sek a mesedélutánok, gyako­ri a diafilm-vetítés. Vasárna­ponként kollektiven tekintik meg a telep fiataljai a tele­vízió délelőtti ifjúsági mű­sorát. Űj és követésre méltó dolog a telepi kultúrotthon vezetőségének az a szándéka is, hogy a téli nagy vakáció­ban foglalkoztatni kívánják a gyerekeket. A tervek szerint az idén először a téli szünetben bar­kácsoló szakkört létesítenek. Egy helyiséget felszerelnek gyalupaddal, különféle szer­számmal, gyűjtöttek vadgesz­tenyét is, amelyből apróbb játéktárgyakat készítenek majd a gyerekek. Tervezik egy mesejáték betanítását is, amelyet farsang idején be­mutatnak majd a felnőttek­nek az apróságok. Két alka­lommal ródli és síversenyt is rendeznek, amelyre a felnőt­tek is bekapcsolódnak majd. A szellemi és ügyességi öt­tusa versenyre, — amelyet minden korosztály számára megrendeznek — a szülőket is meghívják. Nagy szerepe van a telep lakóinak összefogásában a művelődési otthon könyvtá­rának is. Csak könyvvásár­lásra az idén 8 ezer_ forintot fordítanak a mizsefáTak. Tá­mogatja a művelődési otthon a József Attila olvasómozgal­mat is, amely a fiatalok fej­lődésének nagy segítője. A legjobban olvasó gyermeke­ket jutalmazni is szokták. Legutóbb néhány gyermek között kedves ajándéktárgya­kat osztottak ki. A telep lakóinak nevelését helyileg kinevelt művészeti csoportok is elősegítik. A ki­lenctagú tánczenekar elsősor ban a fiatalok szórakoztató ja. A művelődési otthon ve zetősége szakembert keres < tánczenekar további fejlődé sének elősegítésére. A tánc zenekar tagjai a kongresszus munkaversenyben jó ered ményt elért dolgozók köszön tésével lepik meg munkatár' sarkat. Eddig öt üzemrészbe! köszöntötték kedves kis mű­sorral a legjobb eredményi elért dolgozókat. Ebbe i munkába bekapcsolódtak £ tánccsoport lánytagjai is. Gondoskodás történik a művészeti utánpótlásról is. Jelenleg 16 tagú gyermek­tánccsoport működik a mű­velődési otthonban, amely­ben 6—14 éves korig vesznek részt a gyermekek. A szín­játszó csoport általában az előbb említett művészeti cso­portok tagjaiból és néhány szín­játszást kedvelő dolgozóból tevő­dik össze. Az em­lítettek mellett még a faluszín­ház is rendszere­sen gondoskodik a telepiek nevelé­séről. Havonta általában két al­kalommal keresi fel a művelődési otthont a nép­szerű társulat. A hét minden napján sakk, bi­liárd, rádió, le­mezjátszó, tele­vízió várja a szórakozni vágyó dolgozókat, jó a kapcsolata a mű­velődési otthon­nak a helyi mun­kásszállóval, ren­dezvényeikre rendszerint meghívják a szálló lakóit. A javuló kapcsolatot tükrözi az is, hogy ma már majdnem 100 százalékos részvételük a különféle rendezvényeken és míg régebben csak a hátsó sorokban húzódtak meg a szállóbeliek, jelenleg jegye­iket az első öt sorból igény­lik. Általában majd minden rendezvény a művelődési ott­honban bonyolódik le, a tag­gyűléstől kezdve a gépkeze­lő tanfolyamig. A mizserfai művelődési otthont. szinte második otthonának érzi a telep valamennyi lakója. U. M. Csillagok őrizzék... Csillagok őrizzék álmait, kertjében rózsák nyíljanak. ; Mosolyán orgona fakadjon : és fényesedjen meg a nap. Hordozzák hátukon jó hidak biztosan, rezzenéstelen, s ne hulljon tiszta, szép szemébe a kéményekből pernye sem. Vállát alázat le ne húzza, ; bánat ne üljön homlokán. Térdét köveken meg ne zúzza. Gyermekek értsenek szaván.- Lépteit hű utak vezessék — kínálják gyümölccsel a fák. S hogy hozzám mindig visszajöjjön: > vigyázd őt, dolgos, szép világ. VÁRSZEGI GYÖRGY Pataki József A megyei képzőművészeti kiállítás termében az „Alma­szedők” című festmény előtt állva, csak a lábak csoszo- gását hallató néma csendé ben, alig hallhatóan hárman is föltették a kérdést: Ki az a Pataki? A kiállítás anya­gát tanulmányozók elmereng­tek a festmény előtt, szívták magukba a művészkéz alkot­ta derűt és optimizmust, az­után tovább mentek, anélkül, hogy feleletet kaptak volna a suttogva föltett kérdésükre. Hogy ki ez a Pataki? Tel­jes nevén Pataki József, me­gyénk egyik művész szülöt­te, aki most 31 esztendős, s alig másfél esztendeje hagy­ta el a főiskola padjait. 31 éves, de művésznek még if­jú, aki most kezdi bontogat­ni művészi szárnyait, most kezdi nagy ambícióval a mű­vészéletet, hogy majd egy bizonyos idő múltán, mint a kritikákban megedzett, élet­tapasztalatokban gazdag, s alkotásaiba szívet-lelket be­leadó művész kilépjen a színre, művészeti irányzatá­val, nagyszerű képességeivel gazdagítsa a szocialista-rea­lista művészetet. Mint mintakészítő asztalos kezdte pályafutását, s íme, most mint művész gyönyör­ködteti a kiállítás megtekin- tőit. Családjukban ő. Pataki József az első hivatásos mű­vészember. Édesapja egysze­rű gyárimunkás volt, az acél­gyárban. S noha a Jóska gyereknek már iskolás ko­rában is volt hajlama a raj­zoláshoz, festészethez, az öt­gyermekes családapának sze­rény fizetéséből nem tellett Jóska gyerek iskoláztatására. Az elemi iskolában rajzból nemcsak a gyerekek, de a tanárok előtt is a kis Pataki volt a favorit. Rajzait min­dig bentfogták. S akinek nem ment a rajz, egy karaj zsí­roskenyér fejében azoknak is megcsinálta Pataki Jóska. Odahaza alig győzték ir­kákkal. Amíg a többi gye­rekek kint viháncoltak, han­goskodtak az udvaron, Pa­taki Jóska bent rajzolgatott, másolgatott. Mindegy volt, írkalap, elhasznált vételező­könyv, vagy csomagolópapír, csak rajzolni lehessen rá. Mintaasztalos lett, mert sok válogatnivalója * nem volt a pályaválasztásban. A legelső komoly lépése a művészet felé a felszabadulással kez­dődött. Beiratkozott a szabad iskolára, amelyet Bóna Ko­vács Károly vezetett. Itt kez­dett megismerkedni először a művészet tudományos olda­lával. Ekkor festett meg pasztellal egy pécskői erdő­részletet és a Somlyói tavat, amelyeket már maga is mű­vészi értéknek tartott. Eze­ket mind a mai napig őrzi. Azután egy országosan megrendezett tehetségkutatás alkalmával őt is felszólítot­ták Budapestre Duba Laci­val és Vasas Karcsival együtt. Itt kapta mostani művészi felkészültségének tu­dományos alapját. Duba Laci a Hunnia filmgyár díszlet- tervezője, Vasas Karcsi pe­dig szobrászművész lett Bu­dapesten. Pataki József festőművész, akiről oly sok elismerő szó esett a megyei képzőművé­szeti kiállítás egész tartama alatt, most Nógrád megye többi képzőművészeivel együtt megyénk képzőművészeti színvonalának emelésén fára­dozik. Még nincs nagy mű­vészeti múltja, hiszen a művészetben még ifjú ember. De máris úgy bánik a vászonnal, festékkel ecsettel, s a festőművészet egyéb kellékeivel, amellyel komoly szakemberekből is elismerő véleményt húzott ki. Újvári Béla, a főiskola igazgatója többször felment megnézni munkáit és tanuló­társainak is rendszerint fi­gyelmébe ajánlotta Pataki József kompozíciós megoldá­sait. De külföldi szakembe­rek is elismeréssel beszéltek róla. Egy hazánkban járt francia festőművészt, majd az olasz művészeti szövetség elnökét elismerésre bírta egy „Kohászok” című Pataki festmény. Pataki József kerüli a na­turalizmust. Kevés figurá­val és mégis oly kifejezően oldja meg mondanivalóját. Az egyszerűség, világosság jellemzi a kiállításon szerep­lő mind a hat munkáját. Nagyszerű alkotás az „Ol­vasó férfi”, az „Almaszedők”, de a „Megbeszélés” című festménye is, amely a Sal­gótarjáni Acélárugyár üzemi munkásait ábrázolja megbe­szélés közben. A kiállításon részt vett munkáinak nagy részét mind itt fejezte be, vagy teljes egészében itt készítette, Sal­gótarjánban. Az édesanyja szerény hajlékában, az egyik Sztahanov úti munkáslakás szűk falai között. Szépek, kedvesek, kifejezőek és ér­tékesek azok a munkák, amelyekkel a bíráló tekinte­tek elé lépett. A jövőben azonban nagyobb figyelmet szeretne szentelni a monu­mentális fesztészetnek. Ehhez már segítséget, támogatást kér az illetékesektől. Röviden ez lenne az a Pa­taki, akiről ugyan még ke­veset hallottak megyénk mű­értői, és művészetkedvelői. Ö az a Pataki, aki a művé­szetnek szentelte életét, aki a szocialista-realista művé­szetet akarja szolgálni sajá­tos művészi eszközökkel. Orosz Béla

Next

/
Thumbnails
Contents