Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)
1959-11-21 / 93. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) Népújság AZ MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 93. SZÄM. ARA 60 FILLÉR 1959. NOVEMBER 21. A sikeres megszilárdítási munka előrekaladásunk záloga Mióta pártunk Központi Bizottságának októberi határozata megjelent a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és a mozgalom tovább fejlesztésének lehetőségeiről, falun ugyanúgy, mint a tél végén, újra beszédtéma lett a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Főleg azokban a községekben beszélnek erről, ahol már több éve működik termelőszövetkezet és szinte a község lakóinak, szeme láttára éri el szebbnél szebb eredményeit. Az idei év különösen jó volt arra, hogy bebizonyítsa, a tervszerűen gazdálkodó nagyüzem az időjárás szeszélyei ellenére is képes nagyobb eredményeket elérni, mint az elmaradt módszerekkel gazdálkodó kisparaszti, kisparcellás gazdálkodás. Ismeretes az ellenforradalom előtti időkben a legfontosabb munkáknál, a növényápolásnál, az aratásnál, a betakarításnál és a vetésnél mindig zavarok álltak elő. Ezzel szemben az idén termelőszövetkezeteink szorgalmas tagsága dacolva az időjárás viszontagságaival, a legfontosabb munkákat időben és jó minőségben végezte el. A jó terméseredmények, a magasabb hozamok, a megszilárdítás érdekében kifejtett erőfeszítések nagyszerű eredményei. Ismeretes, hogy ez évben termelőszövetkezeteink példás gazdálkodást folytattak, általában háromszor kapálták meg a kapásnövényeket és az aratást, a rendkívüli rossz körülmények ellenére is, viszonylag szervezetten és rövid idő alatt fejezték be. A rendkívül száraz ősz ellenére időben elkezdték és be is fejezték az őszi kalászosok vetését. Az egyénileg gazdálkodó parasztság meggyőződhetett arról, hogy a gépesített mezőgazdaság képes dacolni az időjárás szeszélyeivel is. Ez évben nagyon sokat nőtt a gépi művelés aránya. A növényápolásban a munkák majdnem 70 százalékát géppel végezték, a vetésnél 50 százalékban, az aratásnál pedig 60 százalékban segítettek a gépek. Az idén a termelőszövetkezetek területei gondozottabbak, tisztábbak voltak, mint más években, s emellett magasabb terméseredményeket is hoztak. A termelőszövetkezetek megszilárdításának eredménye tükröződik abban is, hogy a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt a termelőszövetkezetek többet termeltek, mint az egyéni gazdaságok. A nagyüzemi gazdálkodás fölénye kimutatható növénytermesztési és állattenyésztési vonalon egyaránt. Búzából ebben az évben két és fél mázsával, rozsból és őszi árpából pedig másfél mázsával termeltek többet holdanként termelőszövetkezeteink az egyéni gazdaságoknál. A megyében 1020 vagonnal több kenyérgabona termett volna, ha az egész kenyérgabonatermelő terület termelőszövetkezeti tulajdonban lenne. Nem kell azt különösen magyarázni, hogy ez a többlettermés, ha csak 200 forintjával számoljuk is mázsáját, mennyivel több bevételhez juttatta volna dolgozó parasztságunkat. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényét nemcsak a régi, több éve működő termelőszövetkezetek bizonyítják, hanem a tavasszal alakult és munkába kezdett termelőszövetkezetek is. Szilaspogonyban általában másfél mázsával több kenyérgabona termett kataszteri holdanként az idén, mint tavaly, amikor még egyénileg gazdálkodtak, pedig ebben az évben még nem tudták tökéletesen alkalmazni a szétaprózott föld miatt a nagyüzemi módszereket. Ugyanebben a községben az idén több takarmány termett, mint az elmúlt évek bármelyikében. Termelőszövetkezeteink egyre nagyobb súlyt helyeznek az állattenyésztésre. A szarvasmarha állomány az elmúlt évihez viszonyítva számszerűit majdnem megkétszereződött, a tehén, a sertés és a juhállomány pedig mintegy ötven százalékkal nőtt. Szép fejlődés tapasztalható a baromfi törzsek kialakításánál is. Az idén négyszer több baromfi van termelőszövetkezeteinkben, mint tavaly. Amellett, hogy ötven százalékkal nőtt a tehénállomány, növekedett az egy tehénre eső tejhozam is. Míg 1957- ben csak 2150 liter tejtermelés esik egy tehénre, addig az idén már 2 500—2 600 liter. Elmondható, az idén termelőszövetkezeteinkben helyesen ismerték fel az állattenyésztésben rejlő lehetőségeket, s így tervezett bevételük nagy részét az állattenyésztés adja. A termelőszövetkezetek javuló munkáját mutatja az is, hogy nőtt a felnem osztható alap, az egy kh-ra eső tiszta vagyon. Ma már termelőszövetkezeti tagságunk nem pénztelenebb, mint a község egyénileg gazdálkodó parasztjai. Munkaegység előlegként 1959 szeptember 30-ig 9 258 000 forintot fizettek ki szövetkezeteink, s emellett 12 900 mázsa búzát, 6 761 mázsa árpát és több, mint 700 mázsa zabot osztottak. A várható munkaegység részesedés a szeszélyes időjárás ellenére megyei átlagban mintegy 35- 36 forint lesz, ami a szorgalmasan dolgozó tagoknál tetemes összegre rúg. E számok is bizonyítják, hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme ma már túlhaladta a szegényparasztok jövedelmét és elérte az átlagos középparaszti szintet, s mindehhez hozzá kell tenni: könnyebb munkával, kevesebb gonddal. A megszilárdításnál elért jó eredményekhez nagyban hozzájárult az is, hogy termelőszövetkezeteinkben a vezetés színvonala megfelelően alakult. Azok az intézkedések, amelyeket a vezetés színvonalának emelésére tettünk, már meghozták a kezdeti eredményeket. A vezetés színvonalát javította a helyes káderátcsoportosítás. Hogy a káderátcsoportosítás bevált, elég ha Szúpatakra, Felsőpetényre, vagy más olyan példákra hivatkozunk, ahol a káderátcsoportosítás során bekerült elnökök, agronó- musok munkája minden téren meglátszik. A megszilárdítás rendkívül felelősségteljes munkájánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a pártszervezetek tevékenységét sem. Igaz, hogy termelőszövetkezeti pártszervezeteink számszerint és sokszor tevékenységükben is gyengék, ennek ellenére megállapítható, hogy sok segítséget adtak a termelőszövetkezeti vezetésnek, felvilágosító munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a háztáji gazdálkodást rendbetettüK, hogy a munkafegyelem a termelőszövetkezetekben javult, időben és jó minőségben végzik el a rájuk bízott feladatokat. Az eddigi jó tapasztalatok tanulságait levonva megállapíthatjuk, hogy az elkövetkező időben a megszilárdítás terén továbbra is feladatunk a vezetés színvonalának megjavítása. Ehhez erősíteni kell a pártszervezeteket. Erősítsük pártszervezeteinket olyan termelőszövetkezeti tagokkal, akik azelőtt nekünk csak utitársaink voltak, ma viszont ügyünk aktív segítői. Az olyan elvtársak, mint a ságújfalui, a szilaspogonyi, a kazári termelőszövetkezetek elnökei, akik nemrég még egyénileg gazdálkodtak, s pártonkíí'",- liek voltak, ma már politikai partnereink, pártunk falusi politikája végrehajtásának lelkes hívei, s szilárd párttagokká váltak. Termelőszövetkezeteink szép eredményeit, a kisparaszti gazdálkodás további eredménytelenségét látva, az élet veti fel a mezőgazdaság további átszervezésének szükségességét. A termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulása, a szocialista nagyüzemek példamutató munkája, a dolgozó parasztság növekvő érdeklődése a szövetkezetek iránt, a népgazdaság növekvő ereje alapján tovább léphetünk előre a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. Az állam megérti a dolgozó parasztság helyzetét. A legmesszebbmenőkig támogatja a nagyüzemi gazdálkodás létrehozására kifejtett erőfeszítéseket. Míg ebben az évben 5 ezer traktort kapott az az ország termelőszövetkezeti mozgalma, addig jövőre még több gépet kap. A közeljövőben létrejövő szövetkezetek akkor érnek el már az első évben is szép eredményeket, ha a megalakulást azonnal nyomon követi a megszilárdítási munka. Amennyire nélkülözhetetlen a szervezés idején a felvilágosító szó, ugyanúgy nélkülözhetetlen az a megszilárdítás alatt is. Dolgozó parasztságunk jó része csak most ismerkedik a nagyüzemi gazdálkodással, éppen ezért több segítségre van szüksége. Itt nemcsak gazdasági segítségről van szó, hanem politikai segítségről is. Meg kell győzni, ha kell egyenként is, az új termelőszövetkezetek tagjait a megszilárdítási munka Helyességéről. Meg kell őket győzni, mert ők azért választották a közös utat, hogy jobban éljenek, mint eddig. Sikertelen megszilárdítási munkával ezt nem lehet elérni. A napokban megjelent 3004/2/1959-es kormányhatározat újabb bizonyítéka annak, hogy a párt és a kormány teljes erővel segíteni akarja a most szervezendő, az első évek gazdasági nehézségeivel küzdő termelőszövetkezeteket. A dolgozó parasztság — ma jobban, mint eddig bármikor — bízik a párt szavában. Az bizalom megnyilvánul abban is, hogy az idén is százával, ezrével léptek arra az útra, amelyet a párt mutat nekik, amely a virágzó mezőgazdasághoz, a szebb paraszti élethez, a szocializmushoz vezet. A kongresszusi versenyben teljesítik felajánlásaikat a gépállomások Gépállomásaink nagyszerű erdeményeket érnek el a kongresszusi munkaversenyben, az őszi munkálatok során. Legjobb eredményt az érsekvadkerti gépállomás érte el a kongresszusi munkaversenyben, ahol már november 17-re elvégezték az éves terv teljesítését. A verseny kezdetén a szécsényi gépállomás párosversenyre hívta az érsekvadkertieket. November 30-ra vállalták az éves terv teljesítését. November 10-én a ’ szécsényiek 90,6 százalékra, míg az érsekvadkertiek 98 százalékra álltak. Így az érsekvadkerti traktorosok tizenhárom nappal a határidő előtt teljesítették vállalásukat. Ezzel a körzetükben tervezett 23 ezer normálhold megmunkálását elvégezték. Kisterenye körzetében 3972 katasztrális hold mélyszántására szerződött le a termelő- szövetkezetekkel a gépállomás. Ebből november 14-ig 636 holdat végeztek el. A gépállomásnak 22 800 normál- hold az éves terve, amelyet 103.2 százalékra teljesítettek. Éves tervüket 740 normál- holddal túlteljesítették, ami a termelőszövetkezeti fejlesztésből adódott. A gépállomáson a több mint 70 traktor- vezető közül 30-an teljesítették már éves tervüket. Legjobb eredményt Molnár László traktoros érte el, aki 311.2 százalékra teljesítette éves tervét; összesen 1089,2 normálholdat munkált meg. Az erdőkürti gépállomáson több, mint húszán vesznek részt a kongresszusi munka- versenyben a traktorvezetők. A versenyzők közül már 14-en teljesítették felajánlásukat. Veizer Ferenc Zetor-vezető 110 százalékos tervteljesítést vállalt és 163 százalékot teljesített, míg Rudok János Zetor-vezető 162 százalékra, Liptai János traktoros 163 százalékra teljesítette a 110 százalékra vállalt éves tervet. A gépállomás dolgozói kongresszusi felajánlásukhoz híven megjavítottak egy-egy Javítják a qépeket- a Befejezte az őszi gabona vetését, a körzetéhez tartozó tíz termelőszövetkezetben, a berceli gépállomás. S most már harminc traktor azon dolgozik, hogy mielőbb vé-. gezzenek a mélyszántási, munkálatokkal is. A mélyszántási igény, amely a termelőszövetkezetek részéről jelentkezik, mintegy 600 holdat tesz ki a Szerdán Salgótarjánban a József Attila művelődési házban a Központi Bizottság októberi határozata alapján megyei párt-nagyaktíva ülést tartottak. Az aktívaülés előMint ismeretes, Salgótarján, Zagyvapálfaíva és több más község vízellátását a Ludányhalászinál feltárandó kutakból kívánják biztosítani. A vízkutatás munkálatai megindultak, amelyet a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda ----------------v ízíkihúzó szivattyút is, az erdőkürti November 7 és az erdőtarcsai Szabadság Tsz- nek. Ezenkívül egyéb munkákban is segítették a termelőszövetkezeteket. A gépállomás a tervezett 23 ezer normálhold helyett eddig már 26435 normálholdat teljesített, ami az év végéig még növekedni fog. berceli gépállomáson berceli gépállomás körzetében, s ennek több mint a felét már elvégezték. Még egy jó hét. — ba az időjárás engedi. — befejezik ezt a munkát is. Jó egy hónap ja, hogy a gépállomáson megkezdték a téli gépjavítást. Jelenleg a cséplőgépek • javítása folyik, s a munka a tervek szerint halad. adója: Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára volt. Az előadást, amely termelőszövetkezeti mozgalmunk időszerű kérdéseiről es a további feladatokról szólt, élénk vita követte. végez. A kivitelező vállalat eddig 3 darab csőkutat készített el, ezenkívül 18 darab figyelőkút is elkészült. Tudvalevő, hogy a ludányhalászi mellett elterülő síkság, amely az Ipoly-medencét képezi, télvíz idején, egészen tavaszig az Ipoly árterülete. A vízkutatási munkákat azonban ettől eltekinve folytatni kívánják. Ezért árvízvédelmi munkákat végeznek, amely abból áll, hogy magas falat emelnek a fúrások köré. Ha ezek a munkálatok elkészülnek, előreláthatólag a jövő héten megkezdik az elkészített három darab csőkút szivattyúzását. A most folyó kutató munkák döntik majd el, hogy megfelelő lesz-e vízellátásra a feltárt kút. Körültekintő munkát kell itt végezni, mert ha minden követelménynek megfelel a kutatás eredménye akkor 114 millió forintos beruházással 1965-re elkészítik a nagy regionális vízmüvet. Eddig 11 millió nyereség az Építőipari Vállalatnál A megyei Építőipari Vállalat a III. negyedévben sikeresen teljesítette termelési tervét. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az év elei lemaradás jelentős részét pótolják. Az elért siker nyomán a három negyedév alatt 11 millió forint nyereségre tett szert a vállalat, amely mintegy 10 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést biztosít máris a vállalat dolgozóinak. A negyedik negyedévi munka, a kedvező kilátások arra engednek következtetni, hogy az év végéig — szerény számítások szerint is — elérik a 18—20 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést. Ez azonban még csak lehetőség, megvalósulása a vállalat dolgozóinak, vezetőinek jobb munkáján múlik. Megyei párt-nagyaktíva ülést tartottak Salgótarjánban Folytatják a kutatást Salgótarján vízellátásának megoldására Magasra emelkedett a lakosság betétmegtakarítása megyénkben Évről évre növekszik megyénkben a lakosság betétmegtakarítása. Az idén eddig újabb 24 millió forinttal nőtt a megyei betétállomány és jelenleg a nógrádi lakosok 53 és félmillió forintnyi takarékbetétje kamatozik a takarékpénztári fiókokban, a postahivataloknál és a takarékszövetkezeteknél. Az év eltelt tíz hónapjában jelentősen növekedett a takarékoskodók száma is. Jelenleg 27 ezer megyei lakosnak van takarékbetétkönyve. ■ A megyei Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakban több mint 10 ezren takarékos- kodnak, akik havonta mintegy 780 ezer forintot tesznek félre. Szorgalmasan gyűjtögetnek az iskolás gyerekek is, akiknek mintegy 90 százaléka vásárol megtakarított pénzéből rendszeresen iskolai takarékbélyeget. A nógrádi iskolások az elmúlt tanévben 2 millió százezer forintot gyűjtöttek össze és az új tanévben máris több tízezer forintra rúg a megtakarításuk. A takarékoskodás különösen nagymértékű a bányászók között, akiknek körében szinte már szokássá vált a takarékoskodás. A bányászok nagy része takarékbetétkönyv tulajdonos és havi jövedelméből rendszeresen helyez el 'betéteket, de a rendkívüli jövedelmeket, például a bányászhűségjutalom kifizetést is takarékoskodásra használják fel. Az idén több mint 12 millió forintot helyeztek takarékba a nógrádi bányászok, hűségjutalmuk ösz- szegéből. A betétkönyv mellett sok bányász takarékoskodik a bányász Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakban is. A megyében már 17 bányász KST működik, mintegy 4 ezer taggal, akik havonta 240 ezer forintot takarítanak meg. A dolgozó parasztság körében is egyre elterjedtebb a taka- rékbetétgyűjtés. A balassagyarmati járásban az év elei 4 millió 600 ezer forintról mostanáig 8 millió 200 ezer forintra no ved ekeit a lakosság megtakarítása, aminek legnagyobb része a dolgozó parasztok — egyéni gazdák és tsz-tagok — betét- elhelyezéséből adódik. A Szécsényi Háziipari Termelőszövetkezetből indul országkörüli útjára a gyönyörű palóc mintájú háziszőttes. A szövetkezet termékeiből néhány külföldi országba is szállítanak.
