Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-18 / 92. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1959. november 18. A KERESKEDELEM néhány időszerű feladatáról A második ötéves terv célkitűzései szerint: javítani kell a lakosság élelmiszerek­kel és iparcikkekkel történő ellátását, növelni kell az áruk mennyiségének forga- lombahozatalát is, 1965 végé­re 1958-hoz viszonyítva mint­egy 45 százalékkal. A várha­tó kereslet szerint tovább kell növelni az iparcikkek, ezen belül pedig a tartós fo­gyasztási cikkek arányát. E feladatok megoldásából megyénk kereskedelmi válla­latainak és dolgozóinak is megfelelő mértékben ki kell venni a részüket. Megyei vi­szonylatban is hatalmas fej­lődést tett meg a kereskede­lem az eltelt 10 egynéhány esztendő óta. Jelentős mérték­ben javult a lakosság ellátá­sa. Külön gondot fordítottak — különösen a munkásosz­tályról szóló párthatározat óta — a munkástelepülések fokozottabb ellátására. Ja­vult a választék, csökkent a hiánycikkek száma és fejlő­dés történt már a kereskede­lem kulturáltságában is. Azonban nagyon sok még a tennivaló, a feladat, ami a kereskedelem dolgozóira há­rul. Kezdjük mindjárt az ipar és kereskedelem együttműkö­désével. Itt még igen sok a tennivaló, a kereskedelem még nem tölti be kellőkép­pen ipart ösztönző szerepét. Igen sokszor előfordul, hogy azt veszi át az ipartól, amit éppen adnak, nem tolmácsol­ja kellőképpen a lakosság igényeit, különösen az új cikkek iránt. A jó kapcsolat érdekében javítani kell a két megyei osztály — az ipari és kereskedelmi osztály — együttműködésén, valamint a megyei kereskedelem és az országos ipar kapcsolatán. Manapság már minimálisra csökkent a hiánycikkek szá­ma. igen sokszor a hiány­cikknek nevezett áruhiány rossz szervezés, rendelés dol­ga. Többnyire az illető áru­da, bolt. vagy vállalat veze­tői a felelősek az átmeneti állapotokért. Országos vi­szonylatban ugyanis az a helyzet, hogy pártunk és kor­mányunk komoly erőfeszíté­seket tett a hazai nyersanya­gok pótlására, importból fe­dezzük az esetleg hazailag elő nem állítható, vagy meg­felelő mennyiségben nem biztosítható árucikkeket. Kívánnivalót, hogy maga után az áruk kezelése is. Sok kereskedelmi dolgozó szak­mai képzettség hiányában nem tud megfelelően bánni az áruval. A hanyagság, fe­lületesség így olykor tetemes kárt is okoz a népgazdaság­nak. Ezzel kapcsolatban fon­tos tehát a kereskedelmi dol­gozók állandó szakmai kép­zésének és továbbképzésének, valamint a szakmai utánpót­lás megoldása is. Gondos­kodni kell a fiatalok százai­nak kineveléséről. Eredmény, hogy az idén 20 százalékkal több a kereskedelmi dolgo­zók száma a különféle szak­mai tanfolyamokon, mint az Az üveggyári művelődési otthonban A rendszeres filmvetítések, a könyvtár, televízió, klub­napok, táncrendezvények nyújtotta szórakozás mellett egyéb tartalmas művelődési programról is gondoskodik az üveggyári Művelődési Otthon vezetősége. így a gyermekek részére rendszeresen tartanak diave­títéssel kisért mesedélutáno­kat. Alkalmanként a normál­filmek bemutatása előtt is vetítenek ismeretterjesztő, szakmai és más kisfilmet. A szocialista brigádok kultu­rális programja teljesítését is elő kívánja segíteni a műve­lődési otthon. így például üzemi és területi asszonyok részére orosz nyelvtanfolya­mot szerveztek 30 hallgató­val. Jelentős a gyári műszaki könyvtár fejlődése is, jelen­leg 180 az állandó műszaki olvasók száma. előző évben. A kereskedelmi dolgozók művelődését céloz­zák a több kereskedelmi vál­lalatnál létesített klubok is. Csak a salgótarjáni klubban 1 200 kötet könvv szolgálja a dolgozók fejlődését, de terv­be vették itt is és máshol is televízió, vagy világvevő rá­dió beszerzését. Remélhetőleg a kulturál­tabb kereskedelmet segítik elő a fentebb említett intéz­kedések. Mert azért valljuk be, itt még nagyon sok a kí­vánnivaló. Kétségtelen, hogy ma már természetes az, hogy a süteményeket, élelmiszere­ket ízlésesen csomagolva ad­ják a vásárlónak, hogy egyre több bolt fogadja csinos kül­sővel a fogyasztót, stb. Jó az 'S, hogy a korszerű kereske­delmi formákat megyénkben is egyre több helyen sikerül meghonosítani. De azért sok még a korszerűtlen áruda, amelyek különösen a távo­labbi községekben, vagy a városok periférián találhatók meg. Nagyon kevés még a szakboltok száma, annál több a vegyesboltoké, amely a kulturálatlanság mellett egészségtelen is .Minél előbb meg kellene szüntetni azt az állapotot, hogy mérget, ke­nyeret, zsírt, iparcikket; ru­házati cikket, tisztálkodási szereket egy helyen kapjon meg a vásárló, egyetlen helyiségbe tömörítve. Félre­értés ne essék,- nem az áru­házak ellen vagyunk, hiszen ez a jövő kereskedelmi for­mája, csak a kényszerűségből meglévő boltok megszünteté­sét szorgalmazzuk. Több alkalmazkodást vár­nak a dolgozók a kereskedel­mi szervektől a nyitvatartási időt illetően is. Nagyszerű az a fejlődési tendencia, mely szerint egyre több boltban, árudában. áruhá2.ban hosz- szabbították meg a lakosság érdekében a délutáni nyit­vatartási, megszervezték a szombat délutáni árusítást, sőt helyenként a vasárnap délelőttit is. Azonban első­Ferenc vezetésével A nógrádi ipar­medencében 120 bri­gád vetélkedik ab­ban, hogy a kong­resszusi versenyben elért eredményeivel | méltó lehessen a i szocialista munka­sorban a piacon még nincs | brigád cím viselé­séi megszervezve a délutáni | sére. Közülük ki­árusítás. Amire a munkából ; lönösen kitűnt jó hazaérő asszonyok piacra | munkájával a szo- jutnának, már bezár a ME-j rospataki bánya ke- ZÖÉRT standja. A kiskeres- í le ti szénmezöjében kedök pedig délutánra mé- $ dolgozó 21. számú regdrágára emelik fel a ke-* szenelöcsapat, resett zöldség é« gyümölcs- ♦ amelynek termelési félék árát. ; eredményei mindig Ugyancsak javítani kellene*az elsők között van- a zöldség és gyümölcsfélék tá- | nak a versenytáb- rolását. Elő ne forduljon | Ián. A 19 tagú csa- olyan dolog, mint a múlt év ipát Juhász tavaszán, amikör egy kilo- ♦ vájár gramm zöldség ára egyenlő! vállalkozott arra, volt egy kilogramm hús árá-1 hogy megszerzi a val. Több gyümölcsöt, kellő | legjobbaknak ki)á. mennyiségű burgonyát és fő-í . ,. ,, , zelék alapanyagokat kell biz-|ro .. brigádomét. tosítani a lakosságnak. Töké- t Munkájuk ellen ré- letesíteni kellene a MIRE- tgébben sem merült LITE áruk ellátásán is, jó- |^eí kifogás. Jól dol­mély t Ooztak, jól kerestek, hűtött főzeléket kellene ren- j ... , delni a lakosság ellátásának jde javítása érdekében. Több gonddal kellene fel-1 szór szóbeszéd tár­készülni a háziasszonyok ter-?„, _ j, - ­heinek könnyítésére is. Jóval $Sja • több háztartási gépet kellene tban. Nem is az kel­biztosítani, bővíteni a kész-»tett feltűnést, hogy ételek választékát és sokol- S a brigád a márciusi dalúbban biztosítani a fél- ♦ . .. . készáruk — például száraz- tészták választékát is. _ Az életszínvonal emelkedő-1 csaknem kilenc hő­sével egy időben a kereskede- • nap alatt több mint lemnek is hozzá kell járul- * nia a dolgozók neveléséhez és a maga eszközeivel részt is tud venni ebben a felelős-1 szén fűtőértékét ségteljes munkában. Ennek egyik feltétele: mind bősé­gesebben. ízlésesebben, vá­lasztékosabban kielégíteni a dolgozó nép ruházkodási igé­nyeit, javítani a lakberede- zési cikkek választékát és növelni kell a forgalomba kerülő különböző személyi eszközök mennyiségét is. Sok még tehát a tennivaló, amely a kereskedelemre vár, hogy a maga területén hoz­zájáruljon a párt kongresszu­si irányelveiben és a gazda­sági feladatokról szóló irány­elvekben megszabott felada­tok teljesítéséhez. XJJLAKY MARIA A 21-ES CSAPAT PÉLDÁJA magatartásuk, i magánéletük sok­! párthatározat I jelenése óta meg­eltelt 100 kalóriával nö­velte a kitermelt és 115-125 százalékra teljesítette tervét: ehhez már hozzá­szoktak az üzem­ben, hanem azzal vonták magukra a figyelmet, ami a szénfalakon kívül történt. Maga a brigádvezető, Ju­hász Ferenc is sokat változott a brigád közös nevelőmun­kájának hatására. Azelőtt sokat járt kocsmába és előfor­dult, hogy 400-500 forinttal is keveseb­bet vitt haza, mint amennyi a fizetése volt. Emiatt felesé­ge, a két gyermek­kel együtt sokszor ment panaszra a bánya vezetőihez. A brigád másik tagja, Csorba János, gyak­ran 900 forintos kocsmaszámlát is egyenlített. Rajtuk kívül még többen voltak a brigádban, akik hasonlóan él­tek. Ma már maguk is látják, mennyire megváltozott az éle­tük, de erről tanús­kodnak a bányász­feleségek is. A bá­nyászok nem csa­lódtak Juhász Fe- rencben, akinél legszembetűnőbb a változás. Lőmesteri tanfolyamra jelent­kezett és a négy hónapos tanfolyam 200 órájának egyi­kéről sem hiányzott. Közvetlenül a bá­nyásznap előtt kap­ta meg a lőmesteri képesítést. Szep­tember első napjai­nak egyikén a két gyerekkel együtt az apa is megvásárol­ta az általános is­kolai könyveket. Ugyanis hat brigád- taggal együtt Ju­hász Ferenc is be­iratkozott a dolgo­zók esti általános iskolájába, hogy a hetedik, nyolcadik évfolyamot elvégez­ze. A bányásznap előtt rendezett könyvnapon is együtt látogatták a könyvsátrat a Ju­hász brigád tagjai és összesen 2000 forint értékű szép- irodalmi könyvet vásároltak. A brigádtagok ke­resetükön kívül rendszeresen kap­nak célprémiumot is. Ezt mostanában közös kasszába rak­ják. Egyszer már ötezer forintot köl­töttek el a közös pénztárból, amikor családostól Bükk­székre rándultak ki. Hasonló kirándulá­son még egyetlen bányász brigád sem volt Szorospatakról. A feleségek is elé­gedettek, most lát­ják csak igazán a féléve kezdődött szocialista munka­brigád verseny je­lentőségét. Csalá­donként átlag 400 forinttal jut több a konyhára, amióta a brigád megkezdte a vetélkedést. Juhá­szék számvetése sze­rint fél év óta 5-6 ezer forinttal lettek gazdagabbak. A hű­ségjutalomból tizen bútort vásároltak, Márton Gusztáv vá­jár pedig befejezte családi házának építését. Az igazi öröm, az őszinte elismerés és megbecsülés azonban most érte a Juhász brigádot. A nagysze­rű brigádmunkáért, a bányászmunkát jellemző, nehéz, de példás helytállásért Juhász Ferencet be­választották a szo­rospataki bányász pártbizottságba. A község Marikája Levelek, újságok, telefon­huzalok között végzi nap, mint nap munkáját a köz­ség Marikája. Márton Győző- né, a nógrádszakáli postahi­vatal vezetője. Ez a hivatal voltaképpen egy apró szobá­ból áll. Az ügyfelek nyáron, télen odaállnak a kisablak- hoz, s az ajtót csak akkor nyitják ki, ha valaki csoma­got ad fel. Széleskörű ismeretterjesztő munka a szécsényi művelődési házban A szécsényi járás művelő- ipari szövetkezetnél, többek ' _: A 4./->«TT*rn1 1« 1 IrKiö+J- nn onolonn ónnloOQ 13 dési háza gazdag tervvel in­dul az ismeretterjesztő elő­adások végrehajtására az 1959-60. évben . A művelődési házban többek között Szé- csény területére szinte egy tér­képet készítettek arról, hogy egy-egy üzemben milyen elő­adásokat, s mikor fogják tar­tani, kik lesznek az előadók. Nem hagytak ki egy üzemet sem. Többek között nagyon érdekes a tejüzemi vállalat­nál tartott előadások temati­kája. November hónapban Mikszáth Kálmánról tarta­nak előadást. Majd ezt köve­tik, egy egészségügyi előadás a fertőzéses megbetegedések­ről, majd később a Szovjet­unió természeti kincsei című előadás lesz. Emellett termé­szetesen még más egyéb elő­adásokat is tartanak. Hasonló tervet dolgoztak ki a földmű­vesszövetkezetek dolgozói részére is. Itt is szerepel olyan előadás, mint például magyar nyelv és rokonnyelv, magyar munkásmozgalom kezdetei és a többi. A házi­HUGYAGON IS LESZ MŰVELŐDÉSI HÁZ Hugyag községben elhatá­rozták, hogy építenek a köz­ségben egy művelődési házat. A határozatot tett követte és máris hozzáláttak a munkák­hoz. Eddig mintegy 20-30 ezer téglát beszereztek az épülethez. A * művelődési ház mintegy 150 férőhelyes lesz, beépített színpaddal, mozi­gépteremmel, olvasóterem­mel és tágas előcsarnokkal. A munkálatokat már a jövő héten kezdik meg, amelyhez nagy társadalmi munkát ter­vezlek. között az arcbőr ápolása, a vallás keletkezése és József Attila költészete szerepel. Hasonlóan előadást tarta­nak a vegyesipari vállalat­nál, a ruházati KTSZ-nél. Azonban amikor ezeket az előadásokat végzik, a műve­lődési házban, egyéb más munkák is folynak. Többek között már megkezdték az előkészületeket e hónap 22- én tartandó nagy összejöve­telükre, amelynek keretében bál lesz. Mint vendégszerep­lő, résztvesz a debreceni helyőrség zenekara is. A bamabajú, mosolygós fiatalasszony már hat éve dolgozik ezen a helyen. Is­meri a község apraja-nagy- ját. Szeretik őt, s asszony lé­tére is Marika maradt min­denkinek. Hat év hosszú idő. Ennyi ideje intézi a szakáliak gond- ját-baját. Arra már nem em­lékszik, hogy mennyi pénzt számolt meg, hány csomagot továbbított, s hány telefon- hívásnak tett eleget. A leve­leknek meg se szeri, se szá­ma ... Szeretne egy kicsit tága­sabb, világosabb hivatalt. A munkát ketten végzik. Ö, meg egy kézbesítő. Munka bőven van, de sokszor bosz- szúság is. Sok esetben nem tud szabad vonalat adni, s ezt sokan nem értik meg. Naponta közel 30 vidéki be­szélgetést kapcsol a nehéz­ségük ellenére is. A fiatalasszony munkája mellett iskolába is jár. Most végzi Balassagyarmaton a Több mint egy éve lelkes fiatalok gazda­gítják a kultúra vi­lágát Szirákon. Közé­jük tartozik az az áldo­zatkész pedagógus há­zaspár is, akinek lelkiismeretes munkája nyomán egyre jobban kibontakozik a mű­vészetek pompás virága. Tavaly ősszel elmentek néhányan az is­kolába, hogy beszéljenek a fiatalok szóra­kozásáról, ' művelődéséről. A megbeszélés­ből élénk tervezgetés lett. S ezután jöttek a fiatalok. A hosszú őszi és téli estéken a kultúrcsoport növekedett, a fiatalok mel­lett idősek is részt kértek a szép feladatból. Jóleső érzéssel gondolnak vissza a kul­túrcsoport tagjai, de a község apraja-nagy- ja is az idén, februárban rendezett bemu­tatkozó előadásra. Hangversenynek indult, dé részt vettek a színjátszók és a táncosok is az előadáson. Mindenki kíváncsian vár­ta a községben, hogy a szorgalmas munka alapján, vajon mit tudnak a kulturosok. Az izgalommal teli várakozás hatalmas sikerben robbant ki. A műsorszámok leg­nagyobb részét kétszer-háromszor megis­mételtette a hálás közönség. A fiatalok ko­molyan felkészültek erre a foglalkozásra. Ezt tanúsította a hangverseny műsora is. A műsorban szerepeltek Bach: Mint hárfa zsong, Smetana: Csillagom, Csajkovszkij: Altató dal és más sikeres művek. A klasz- szikus művek mellett nagy sikert aratott Sárközi három darabja is: a Katonadal, Zengjük a dalt, és a Bécsi munkásinduló. A színjátszók ekkor még csak a szárnyu­kat próbálgatták. Egyfelvonásos műveket mutattak be. A tánccsoport műsora is bő­vült azóta, s mivel eddig csak lányok van­nak a csoportban, most folyik a fiúk ki­válogatása is. Szeretnének létrehozni egy vegyes tánccsoportot is. A TERVEK TETTÉ VÁLNAK A fiatalok rendszere­sen próbálnak, egyre bővítik műsorukat. Ta­lálkozásuk alkalmával a színjátszók az új bemutatóról be­szélgettek, Eötvös József: Éljen az egyen­lőség című vígjátékának bemutatójára ké­szült a 20 tagú színjátszó csoport. A rövid megbeszélés után az énekkar következett. Felcsendültek a néger spirituálé dallamai, majd Sárközi: Zengjük a dalt című induló­jától harsogott az osztályterem. Szirákon pezseg a kultúráiét, bár ez még csak a kezdeti állapot. A közel 50—60 lel­kes fiatal még csak a „kovász” szerepét tölti be. Ádám Erika szólóénekes, Csepela András és Ádám Tibor tangóharmoniká- sok és az egész csoport művészi törekvé­seit az említett pedagógus házaspár: Szen­tes Ferencék irányították. Ök az erjesztői, táplálói és gondos ápolói ennek az alakuló, bimbózó művészetnek. Munkájuk nyo­mán egyre több fiatál fordul érdeklődéssel a kulturmunka és a művelődés felé. Szirákon is, mint sok más helyen, a föld­művesszövetkezet nyújt támogatást a kul- turcsoport részére. Már vásároltak tánc- ruhákat a táncosoknak és elősegítitk más községek meglátogatását is. Így volt ez legutóbb is, amikor Érsekvadkerten ösz- szegyűltek a földművesszövetkezeti kultúr- csoportok, hogy bemutassák egymásnak tu­dásukat. A szirákiak megérdemlik a segítséget. Szentesek művészetápoló és megszerettető munkáját teszik könnyebbé az esetleges felmerülő anyagi gondok megoldásával. A kultúrcsoport gyakori felléptetésével, kul- túrversenyeken való szerepeltetésével elő­segítik, hogy tapasztalatokat, rutint és még több tudást gyűjtsenek a fiatalok művészi hajlamuk teljes kibontakoztatásához. gimnázium első osztályát. Szeretne lépést tartani a mai fiatalsággal, ahogyan mond­ta nekem. Szerinte az élet csak úgy ér valamit, ha mi­nél tartalmasabb. Tudással meg könnyebb megszerezni a tapasztalatot is. Ha jut rá idő, újságot ol­vas. A postára több mint 200 különféle újság és folyó­irat jár. Beszélgetésünk köz­ben idős néni érkezett. A takarékba hozott 50 forintot. Ebben a községben sokan takarékoskodnak. Ezt Mari­ka is elismeri. Mikor Nógrád- szakálra került, alig 10 ezer forint volt takarékban, most több mint 200 ezer. Mikor ideje van, meglátogat egy­két családot. Az eredmény: néhány takarékoskodóval több. Rövid ideig beszélgettem vele, de ezalatt az idő alatt sokat tapasztaltam. Marika, mint egy karmester irányítja ennek a vidéki postahivatal­nak lüktető munkáját. Köz­ügy és magánügy zajlik a daloló drótokon. Idős édes­anya küld csomagot 'katona fiának, szerelmes leány illa­tos levele lapul meg a vo­natra váró levélhalmazban. Öröm és bánat, hírek... hí­rek ... Szép munka ez. — pádár — Szünidő aiatt tfilnwetítfi Kedves meglepetéssel ked­veskedik a megyei moziüze­mi vállalat a diákfiatalok­nak. A karácsonyi szünidő alatt Salgótarjánban, Balas­sagyarmaton, Pásztón dél­előttönként filmvetítést tar­tanak. A résztvevő fiatalok számára bérletet adnak ki, amely valamennyi előadásra érvényes lesz. A szünidő alatt olyan fil­meket vetítenek majd le, amelyek elősegítik a diákok iskolai tanulmányait. Így lát­hatják majd többek között Erkel, Déryné, Nővérek I—II. részét, a Csendes Don mind­három részét. Műsorra ke­rül többek között a Hópely­hecske is. A szünidő alatti filmvetítés, a mozibérlet iránt nagy az érdeklődés diákfiataljaink között, s örömmel üdvözlik a mozi­üzemi vállalat kezdeménye­zését.

Next

/
Thumbnails
Contents