Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-14 / 91. szám

1959. november 14. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 MAGUKÉNAK ÉRZIK A KÖZÖST A tavaszi nagy meg­mozdulást szorgos, munkás ősz követte az idén falvainkban. A több éve dolgozó termelőszövetke­zetek mellett a tavasszal és az ősszel munkához kezdett termelőszövetkezetek példája is azt bizonyítja, hogy a szö­vetkezeti tagok azért válasz­tották a közös utat, mert lát­ják, hogy ez jelenti számuk­ra a boldogulást, a biztos jö­vőt, s ezért a boldogulásért igyekeznek is kivenni részü­ket a közös munkából. Itt volt például az ősz, a veté­sek ideje. A salgótarjáni já­rásban, ahol a legtöbb új termelőszövetkezet kezdett október 1-vel, a mostoha idő­járás ellenére is előbb földbe tették a rozsot, az árpát, mint a járás egyénileg dol­gozó parasztjai. A gépek mel­lett igen sokat segítettek a termelőszövetkezeti tagok, mert a vetésnél dolgoztak a közös lófogatok is. Inkább az egyéni parcellán hagyták el a munkát, de a vetésnek, az első közös vetésnek men­nie kellett. De a felelősség a közös gazdaság iránt, máshol is megmutatkozott. A tavasszal indult termelőszövetkezetek az idén már közösen takarí­tották be a kapásnövényeket is. öröm volt nézni azt a sok termelőszövetkezeti tagot Homokterenyén, ahogy a cu­korrépa táblában szorgoskod­tak. A legtöbb termelőszövet­kezetben bevonták a munká­ba a családtagokat is. Var- sányban pedig a családtagok mellett a szomszédok, isme­rősök is segítettek, hogy mi­előbb lekerüljön a répa a földről. A z idei ősz is bebizo­nyította, hogy a ter­melőszövetkezeti ta­gok nagy többségére az jel­lemző, hogy igyekszenek a lehető legjobban elvégezni a közös munkát, felelősségre vonják azt a tagot, aki ha­nyagság miatt kárt okoz a közösségnek. Vigyázzák, óv­ják a közös vagyont, mind- annyiuk munkájának ered­ményét. Üjfajta munkaer­kölcs ez termelőszövetkezete­inknél, amely abból fakad, hogy a termelőszövetkezeti tagok mindinkább maguké­nak érzik a közöst. Termelőszövetkezeti tagja­ink zömére ez jellemző, azon­ban előfordulnak még más esetek is. Nemrégiben egyik termelőszövetkezetben jár­tam. Érdeklődtem, ki az az ember, aki a legtöbb munka- egvséget teljesítette eddig? Az egyik tehenész nevét em­lítették. Elmondták, hogy a családból hárman dolgoznak a termelőszövetkezetben, s csak a munkaegység-előleg, amit havonta hazavisznek, meghaladja a 2 000 forintot. Igen ám, de hogy tovább be­szélgettünk, a tagok elmond­K ták azt is, hogy ez az igyek­vő, szorgalmas ember, aki munkájával igen sokat ad a termelőszövetkezetnek, ami­kor arról van szó, hogy má­sokat is segítenie kell, vagy olyan munkát kell végeznie, amiért kevesebb munkaegy­ség jár, már nem olyan igvekvő. „Én elvégzem a munkát, más meg nem érde­kel” — mondogatja. önnyen venni a kö­zös munkát, mást nem nézni, csak az egyéni érdekeket, olyan vo­nások ezek, amelyet a ter­melőszövetkezeti tag még abból az időből hozott masá­val, amikor més egyénileg gazdálkodott. A termelőszö­vetkezetek vezetőségének, a pártszervezetekkel karöltve, a termelőszövetkezeti tagokra támaszkodva kell megindíta­ni ok a harcot e káros szoká­sok ellen. Több, eredményesen dolgo­zó termelőszövetkezet pél­dájával bizonyíthatnánk, hogy a kitartó, felvilágosító mun­kának megvan az eredménye. Itt a termelőszövetkezeti ta­gokra az jellemző, hogy nem­csak maguk végzik el becsü­letesen a közös munkát, ha­nem igyekszenek a rendbon­tókat is meggyőzni cseleke­detük helytelenségéről. Nem egy példa van arra, hogyan győzte meg a termelőszövet­kezeti tagok összessége, a közgyűlés, a rendbontó tagot, hogy a termelőszövetkezetben nem lehet csupán önmagára gondolnia. A közösben az emberek felelősek egymásért, mert a jól végzett munka valamennyiük hasznát szol­gálja, a hanyag munkának pedig egyformán kárát vallja a termelőszövetkezet vala­mennyi tagja. Éppen ezért azok a terme­lőszövetkezeti vezetők, párt- szervezetek dolgoznak jól, ahol gyakran beszélgetnek a tagokkal ezekről a dolgokról. Mondják el azt, hogy a ter­melőszövetkezetben akkor ta­lálják meg valóban számítá­sukat, ha olyan igyekezettel, szorgalommal dolgoznak a nagy táblában, mint ahogy azt annak idején az apró parcellákon tették, ha félre­teszik önös érdekeiket és ott dolgoznak, ahol munkájukra szüksége van a termelőszö­vetkezetnek. F áradozásuknak, a kö­zösben eltöltött esz­tendőknek akkor lesz igazán eredménye, akkor lesz több kenyér az aszta­lon, kukorica a padláson, burgonya a pincében, ha a termelőszövetkezeti tagok nem csak papíron vallják, hanem a valóságban is ma­gukénak érzik a közöst. VINCZE ISTVÁNNÉ Cservenák Sámuel gondolkodik A szügyi tanácson találkoz­tunk össze Cservenák Sá- muellelL ahol adóját rendezte. A jó 12 holdas gazda már 15. esztendeje, hogy önállóan dolgozik. Számára azt jelenti a föld, amit a levegő: a léte­zést. A 12 holdból csak 10 a szántó, a többi legelő, rét, meg erdő. — Két holdon búzát, két holdon rozsot termeltem, és 800—800 négyszögölet tett ki az őszi, meg a tavaszi árpa. Aztán volt még cukorrépa, ta­karmányrépa, egy holdon ku­korica, burgonya — sorolja a növényféleségeket. Cservenák Sámuel hozzá­értő, jó gazda. S az idén se­gítőtársává szegődött az időjá­rás is. Jó volt a termés. A búza 10 mázsát hozott holdanként és körülbelül a rozs is annyit. — A falusi gazdák kenyérgabona átlaga 8—9 mázsa volt egy holdpn. így számoltuk végig, milyen növényféleségből mennyi ter­mett, mennyit kellett kiadnia, mi az, ami tisztán megma­rad a családnak. A gaboná­ból, a cséplőmunkások és a cséplési részen kívül félre­tették a vetőmagot, a többit meghagyják. Hatan vannak, ki kell hogy tartson újig. Eladni? Nem adtam még el semmit. Kenyérgabonát nem is szoktam, csak tavasz­Búzával pútolják az elmaradt rozsvetést Az utóbbi hetekben leesett csapadék igen kedvezően be­folyásolta megyénkben a ve­tési munkálatokat. Különösen a rétsági járásban mutatko­zik nagy háladás, ahol a ter­melőszövetkezetek már végez­tek a vetéssel, de az egyéni­leg dolgozó parasztok a ked­vezőtlen időjárás miatt vára­koztak. Most aki Nőtincs, Fel sőpetény, vagy Diósjenő kör­nyékén jár, ugyancsak meg­lepődik a mozgalmas határ láttán. Fogat fogat után in­dul a határba, szántanák, vetnek, hogy pótolják a le­maradást. Szorgalmas mun­ka folyik a megyében, s az eredmény már most mutat­kozik. Egy hét alatt 27 száza­lékkal növekedett a kenyér- gabonával bevetett terület. A búza pedig, amelyet eddig földbe tettek megyénk ter­melőszövetkezetei és egyéni­leg dolgozó parasztjai, elérte a 40 ezer holdat. De nincs is idő várakozni a búzával sem. Most a leg­fontosabb feladat a termelő- szövetkezeteinknél és egyéni­leg dolgozó parasztjainknál egyaránt, hogy mielőbb befe­jezzék a búza vetését. A rozs­ból bizonyos lemaradás mu­tatkozik megyénkben, jórészt egyénileg dolgozó parasztja­inknál. Az á helyes megol­dás, ha ugyanúgy mint ter­melőszövetkezeteink, több bú­zát vetnek, hogy pótolják azt a kiesést, amely az időjárás miatt következett be a rozs vetésénél. kor, amikor földben van már az új kenyér. Ilyenkor is csak két-három mázsát. Töb­bet nem tudok ... Takarmánygabonából, bur­gonyából sosem ad el. — Állatokat tartunk, aztán kell azoknak... Az jelenti a pénzt a gazdaságban. Két lovat, két tehenet tart, öt darab sertést nevel, meg jó csomó aprójószágot az asszony. Ami pénzt a tejért, meg a baromfiért kapnak, az a konyhapénz, ebből jut hol erre, hol arra a két iskolás­fiúnak. Ha állatot adnak el, az jelent nagyobb összeget, ebből aztán az adót rendezik, 5763 forint egy esztendőre. — Nagyobb darabot... — gondolkodik Cservenák Sá­muel — két-három esztendeje nem is igen vettünk. Hacsak a villanymotort nem számít­juk .., Amolyan mindenes ez a gazdaságban, darálunk vele, meg fűrészelünk. Úgy va­gyunk most, hogy házra gyűj- tenénk a pénzt. Régi épület, amelyben most lakunk. Uj kellene!.. Cservenák Sámuel olyan gazda, aki olvas, tanul, töb­bet akar tudni, mint apja, nagyapja tudott és jobban akar élni is, mint ők, Tudja, hogy ez csak úgy lehetséges, ha minél magasabb lesz a termelékenység. De hát a 12 hold határt szab ennek. — Tudja, úgy vagyunk vele, hogy sok is. meg kevés is egyszerre a föld. — Elhall­gat, aztán újra kezdi: — Sok, mert nem győzzük benne a munkát az asszonnyal, — a szülők öregek, a gyerekek még fiatalok, ők nem igen segítenek — még legalább két ember kellene, hogy idő­ben végezzünk el minden munkát. Kevésnek meg azért kevés, mert sehogy sem tudom ki­alakítani a megfelelő vetés­forgót. így jutott el a nagyüzem gondolatáig, ahol tág lehető­ségek nyílnak a parasztember előtt. A példáért sem kell messzire mennie, hiszen a községben ismeretesek a nagyüzem, a tangazdaság eredményei. A tangazdaság ugyanolyan földterületen dol­gozik és a talajadotttságok között sincs különbség, mégis a növénytermesztésben és állattenyésztésben messze túlhaladják a község egyéni­leg dolgozó parasztjainak eredményeit. — Nem ördöngösség az, hogy mi búzából 8 mázsával termeltünk többet, mint a községbeliek — magyarázta a tangazdaság főagronómu- sa. — Van néhány dolog, mely elengedhetetlen a ter­melékenység emelésénél, s melyek megvalósítása csak a nagyüzemi gazdaságban lehetségesek, — mondta s mindjárt példákat is hoz sza­vai igazolására. — Itt van például az állattenyésztés, melynek alapja a megfelelő egyedek kiválasztása. Mi is vásároltuk annak idején a teheneket, de módunk volt rá, hogy két-három eszten­deig tartsuk az állatokat, amelyek akkor nem a leg­jobbnak mutatkoztak. A jó takarmányozás azután oda vezetett, hogy ma már ezek is nagyszerűen tejelő egye­dek ... Erre nincs módja az egyéni gazdának. Azután a növénytermesz­tésről beszélt tovább. A kis­gazdaság nem termelhet megfelelő mennyiségű pillan­gós takarmányt sem. Azután nem tudja betartani a nö­vényi sorrendet, amely leg­elemibb követelménye a ter­méshozam növelésének. A műtrágya, az időbeni vetés, a megfelelő talajmunka csak ezután következik. — Hát egyéb dolgok mel­lett ez lenne röviden, amiért többet termel a nagyüzem ... — fejezte be a beszélgetést a főagronómus. És biztató dolog az, ha ezen már Cservenák Sámuel gondolkozik. V.-né Tözhelygyári színjátszók a kutasói művelődési otthon avatásán A Tűzhelygyári Művelődési Otthon színjátszó együttese szívós munkával készül no­ízletes, finom kenyér sül Balassagyarmaton, az idei jó búzatermésből Több mint 7 millió forint értékű gépet kapott mezőgazdaságunk Ebben az évben, mint már korábban is közöltük 11 lánctalpas és 15 univerzális géppel növekedett csak a gépállomásoknál a gépek szá­ma. A hét elején további 15 darab román traktor került a gépállomásokra. A gépállo­másokon lévő traktorok szá­ll ma most már több, mint 400 darab. Ebben az esztendőben a gépekre fordított forint összeg meghaladta a 7 000 000 forintot. A traktorok mellett megfelelő számú talajművelő és vetőgép is érkezett, így elér­tük azt, hogy valamennyi tsz részére tudunk külön biztosí­tani vetőgépet és univerzális traktort. vember 28-29-i bemutatkozá­sára, az Érdekházasság című mai tárgyú vígjáték előadá­sára. A kiváló együttes a darab egyes részleteiből, vasárnap részleteket mutatott be Kuta­só községben a művelődési otthon avatási ünnepségén. Az együttest a darab bemu­tatására is meghívták a ter­melőszövetkezeti és egy.éni dolgozó parasztok. a Nógrádi Népújságban Elhagytam megyénk szem­nek szűk vidékét, s mikor Szolnok megye területé­re értem, „tengert” láttam. A sík vidéken távolba röp­pent a pillantás. Bármerre néztem, a végtelen földeket tapogatta tekintetem, A szűk mezsgyehatárok után szokat- uborka, saláta, a paprika, lan volt ez a távlat. Ügy Munkájuk alapján, az náluk éreztem, a jövőbe látok, természetessé válik. A mező- amely nem zavaros jóslato- gazdaság átszervezése után kon alapul, hanem nagysze- megvalósul a szocialista élet- rű alkotómunka kézzelfog- forma. ható eredményein. A Túrkevei Vörös Csillag A Szonok megyeiek ezer Termelőszövetkezetben is- és tízezer holdakról és ton- merkedtem több újságíró kol­nákról beszélnek már. Jö- légámmal együtt a közeli jö­vőre az idei 178 ezer mázsa vővel. A termelőszövetkezet sertéshús helyett több mint közel 10 ezer holdja sakktáb- 200 ezer mázsát adnak az Iához hasonlít. Ezeken a 100- országnak. Arra törekednek, 150 holdas táblákon szabadon hogy minden hold földre egy fut a gép, könnyű a gépi tojó tyúk jusson, majd ké- munka megvalósítása. A ha- sőbb 3—4 tyúk szaporítsa a talmas táblák között brigád- tojáshozamot. szállások húzódnak meg. A A szolnokiak terveit nem 70-80 tagú brigádok innen gátolják már a szűk egyéni indulnak munkára, itt pihe- érdekek, a nadrágszíj par- nik ki a fáradtságot. A tisz- cellák. 1965-re a megyében a ta és kényelmes szállások szocialista bőséget valósítják mellett 18 kilométer hosszú meg. Szerte a községekben gazdasági vasút húzódik, fúrják már a kutakat, s min- amelyen beszállítják a ter- denhol melegvízzel ellátott ményt, s ezzel közlekednek kertészeteket létesítenek. Az az emberek is. adottságok és lehetőségek A központi major is a okos, előrelátó kihasználásá- jövő képét mutatta szó­nak eredményeként a szol- munkra. A termelőszövetke- noki emberek asztaláról té- zeti tagok sem gondolták len sem hiányzik majd az még tíz éve, hogy nekik ilyen atalokat. Ebben az évben há­romnapos országjárásra vit­tek 65 jól dolgozó fiatalt a tsz költségén. Turkevén már természetes, hogy a KISZ-fiataloknak if­júsági házuk van, ahol es­ténként művelődéssel, szóra- is lesz. A száz és ötven fé- hozással töltik el szabadide- rőhelyes tiszta istállókban jüket. Természetesnek tart- 872 szarvasmarha ropogtatta ják azt is, hogy 1965-re 1 700 az illatos szénát. A termelő- szarvasmarhájuk lesz, 3 500 szövetkezetnek 1 900 sertése sertést hizlalnak. A több van, az újonnan épült ba- mint 800 főnyi tagság havi romfitenyésztő telepen 9 000 1 500 forintos átlagkeresete is baromfi nevelkedik. kétszeresére emelkedik. Bármerre jártunk, bámul- A termelőszövetkezetek- tuk az embereket, az ott fo- ben gondolnak az idősekre is. lyó munkát, amelynek vala- A megye 305 termelőszövet­mi különös titkát sejtettük, kezete 8000 idős, munkakép- Kiderült, hogy nincs ennek télén paraszttal kötött szer­titka. A termelőszövetkezet- zödést. A tsz-ek kötelezték ben megbecsülik az embere- magukat, hogy a legmaga- ket, időseket és fiatalokat. A sabb haszonbért fizetik. be- traktoristákat nem lehetne vetve adják a háztájit, haza- még elzavarni sem a tsz szállítják a terményt. Több földjéről. Megbecsülik mun- tsz-ben 80 libát bíztak az kájukat, kapnak háztáji föl- öregekre. Ellenérték a liba det, különböző ajándékokat. I°Ha, meg 10 liba. Ez már ál- Az idén 60 mázsa árpát kap- Ialánossá kezd válni a mé­ták. A fiatalok is nagyon Övében. szeretik a termelőszövetkeze- Szolnok megye már kitárt tét. Ebben az évben a 16 le- kapu, a szocializmus kapuja szerelő fiatalból 14-en men- amelyen rövidesen belépnek nek vissza dolgozni a tsz-be. az ottani emberek abba a Bíznak a fiatalok munkája- világba, ahol idős és fiá­ban. Tavaly óta minden há- tal egyaránt érvényesül s zasodó fiatalnak 1 000 forint nem szenved hiányt semmi- jutalmat adnak. Kölcsönök- ben sem. kel segítik a családalapító fi- — pá — A szocializmus kapujában---------------------------------------­I rtsuk a mezei pockot Az ez évi meleg nyár és szá­raz ősz nagyon kedvezett a me­zei pocok szaporodásának. Ennek eredményeképpen Nógrád megyé­ben általában közepes fertőzést tapasztalhatunk. E veszélyes rágcsáló Kártevő kedvelt tartózkodási helye a lucernás, lóherés, füves árokpart és töltésoldal, de megtalálható a kapásokban is. Nagyon szapora állat. Egy év alatt egy pocokpár 2500-ra is felszaporodhat. Nyáron a takarmánynövények gyökerei­vel, leveleivel, gabonafélékben a gabona összeaprításával, ősszel a kukorica, cukor- és takarmány- répa, valamint a burgonya rá­gásával a legnagyobb kárt okoz­hatja mezőgazdaságunknak. A pusztítása még télen sem szüne­tel. Mivel e veszélyes kártevő irtása sok kézi munkát igényel és a védekezés gépesítése még megol­dásra vár, eredményesen csak társadalmi úton védekezhetünk. Nagy területekre kiterjedő kol­lektív munkára van szükség, hogy a táplálékkeresés, közben ide-oda vándorló pockokat el­pusztíthassuk. Az irtáshoz szántóföldön leg­jobban bevált a cinkfoszfid tartalmú arvalin. Utak, töltések s egyéb területeken a szénkéneg védekezőszerek. Szénkéneg hasz­nálatával főleg kötöttebb talajo­kon érhetünk el eredményeket. E védekezőszer alkalmazásakor semminemű gyújtóeszköz nem használható. A védekezést úgy kell meg­szervezni, hogy a betakarításkor megkezdett védekezést tavasszal, április 15-ig be lehessen fejezni. Az irtást úgy kell végrehajtani, hogy^ az irtást megelőző napon a fertőzött területeken a pocok­lyukakat be kell tiporni és más­nap a pocok által kibontott lyu­kakba arvalint vagy szénkéneget kell helyezni. A lyukanként szo­kásos 3-4 szem arvalint kettévá­gott náddal, de semmiesetre sem puszta kézzel adjuk, mert ma­gunkat is megmérgezhetjük, a pockokat pedig a kéz szagával elriaszthatjuk. A méreganyagot a járatba mindig mélyen he­lyezzük, hogy az apróvadakat meg ne mérgezzük. Szénkénegből lyukanként általában 5 grammot szoktunk adni. Az irtás után elszórt mérges csomagolóanyagokat és az el­hullott állatokat össze kell szedni és mélyen le kell ásni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents