Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-11 / 90. szám

1959. november 11. NÓGRÁDINlPÜJSAO 7 Ami egy levél mögött van Két lépés előre, egy lépés hátra A napokban jóleső érzéssel fogadtak a megyei Építőipari Vaüaiataäl azt a levelet, ameiy uen az ipangazgatosag dicséretét fejezte ki a mun­kavédelemben elért sikerei­kért. Ennél a vállalatnál 1958-ban a 700 ezer lorintot is meghaladta az a költség, amely a balesetekből kifolyó­lag keletkezett. Csak a ter­melési fcrték csökkenése mint­egy 350 ezer forint volt. Ez év elején miniszteri vizsga­lat tárta fel a hibák okait. Megállapították, hogy a je­lentős profil változások mellett a műszaki ve­zetők helytelen munka­védelmi tevékenysége, szá­mos esetben pedig a dol­gozók hanyagsága okozza a baleseteket. A termelést és a munkavédelmet valahogy két különböző dolognak tekintet­tek. Nemtörődömség, egyes helyeken felelőtlenség is ta­pasztalható volt. A miniszteri vizsgálat lezárása után több vezető beosztású műszaki dol­gozót anyagi feieiősségrevo- násban is részesítettek. A 17. HELYRŐL A HATODIKRA Az azóta eltelt több mint fél év azt bizonyítja, hogy lehet gyorsan és megfelelően előrehaladni a munkavédelem tekintetében is, ha gazdasági és mozgalmi vezetők össze­fognak. Több olyan intézke­dést foganatosítottak, ame­lyek kedvezően hatnak a vállalat munkavédelmi hely­zetére. Rendszeresebbé tették a munkábaállás előtti okta­tást, a havi útmuta ásókat. Ezeknél még a színvonal emelésére van szükség. A té­li időszakot — a rendelkezé­sek alapján — különösen fel­használják a csoport-, illetve brigádvezetők biztonságtech­nikai vizsgára történő elő­készítésére. Megszigorították Az első szélesvásznú mozi Balassagyarmaton nyílott meg. S hogy mit szólnak eh­hez a legilletékesebbek, a balassagyarmatiak? A megnyitó — melyet ösz- szekapcsoltak a népi demo­kratikus filmnapok megnyi­tásával — november 5-én 6 órára volt kitűzve. Már jóval a megnyitó előtt sűrű cso­portokban jöttek az ünnep­lők. S már az előadás előtt két-három órával nem lehe­tett jegyet kapni. Az embe­rek zöme sötét ruhába öl­tözött és ezzel jelképesen is kifejezték nagyrabecsülésü­ket. Rövid ünnepi beszéd­ben méltatták az új létesít­mény jelentőségét. Mint Bármerre járunk a megyé­ben, sokfelé épülő művelődé­si otthonokat, készülő utakat, javítás alatt álló járd- látunk. Talán nincs is olyan község, ahol ne építenének, vagy javítanának valamit. Mindezek hozzátartoznak egyre szépülő életünkhöz. Tanácsaink költségvetésében mindenütt szerepel bizonyos összeg a község,- vagy város- fejlesztésére. Azok a létesítmények, amelyekre igényt tart a köz­ség népe, a tanácsi költség- vetésből nem mindig fedez­hetők, de nagyszerűen meg­valósíthatók a községfejlesz­tésből, és társadalmi munká­val. Nagyon egészséges folya­mat zajlik megyénkben is. Azok az eredmények, ame­lyek naponta gyarapodnak, azt tanúsítják, hogy dolgo­zóink magukévá tették, vol­taképpen saját előrehaladá­sukat, politikánkat, amely napról-napra formálja, ala­kítja a ma emberét. Egyre több ember gondolkodik már úgy, hogy: „Amit teszünk magunknak tesszük, saját életünket gazdagítjuk.” Ezt a gondolkodásmódot a tettek fémjelzik. A tettek viszont az életben realizálód­nak. Egy új orvosi rendelő, művelődési otthon, járda, vagy villanyhálózat bővítése, a gondolat megvalósulásai. a felvétellel kapcsolatos or­vosi vizsgálatokat, a nők és a fiatalkorúak munkaköri be­osztásának elbírálását. Sike­rült előrehaladniok a balese­tek nyilvántartásának, a fele­lősség megái'api tásának pon­tosságában is. Rendszeresebbé tették az ellenőrzést a munkásszálláso­kon, üzemi étkezdékben és konyhákban. Ma már gyor­sabban intézkednek az itt felmerült problémák megol­dása érdekében. A vállalat ilyenirányú mun­kájához sok segítséget nyúj­tott a megyei munkavédelmi felügyelőség és az építők te­rületi bizottsága által mint­egy tíz esetben megtartott el­lenőrzés. Végeredményben ma az a helyzet, hogy az iparigazgató­sághoz tartozó 18 vállalat kö­zül rövid fél év alatt a me­gyei Építőipari Vállalat az utolsó helyről a hatodikra került. 1959. szeptember 30- ig bezárólag a múlt év ha­sonló időszakához viszonyít­va a balesetek száma, az emiatt kiesett munkanapok mennyisége, mintegy egyhar- madával csökkent. NEM SZABAD MEGNYUGODNI Az így elért eredmény azonban egyáltalán nem ad­hat okot megnyugvásra. Eb­ben az évben is — csakúgy mint tavaly— történt halálos baleset. A munkahelyeken — főleg a vásártéren — nem si­került még megfelelő rendet teremteni, amely a fő okok között szerepel a balesetek között. Ma még elég gyakori, hogy a vállalatot kártérítésre kötelezik. A munkavédelmi helyzet további javítása ér­dekében szükséges lenne, hogv az ideitől eltérően a jövő évben munkavédelmi beruházást is tervezzenek. mondták, a szélesvásznú film­színházzal is tovább nő a város kulturáltsága. Még fokozta az ünnepi hangulatot a bemutatásra kerülő első szélesvásznú szí­nes film; Victor Hugo „Nyo­morultak” című regényének filmváltozata. Nem tudni mi váltotta ki a gyakori tet­szésnyilvánítást az előadás alatt, a szélesvásznon, vagy a film, bár úgy érződött, mindkettő. A csendes gyar­mati utcán este a hazasiető emberek még mindig az új létesítményről beszéltek. Ért­hető, mert a régimúltú város lakói újabb utat kaptak a műveltség várához. Azok az emberek, akik a tanácsüléseken a helyzet jó­zan mérlegelése alapján az igények célszerűségének tu­datában, a fejlődésnek meg­felelően határozatot hoznak községük, mindannyiuk ér­dekében; az első lépést te­szik meg az öntevékenység nagyszerű útján. Az önsegí­tés továbbfolytatása, a ha­tározat megvalósítása, amely­nek folyamán legtöbb helyen a párt, a tanácsok, és más szervek vezetői járnak elől jó példával. A községfejlesztés nemcsak a pénz megszavazásából áll, amit beruháznak a megvaló­sításra váró létesítményekbe. A segítség, a résztvállaló aka­rat másik megnyilvánulási formája: a társadalmi mun­ka. A dolgozók nemcsak pénzükkel segítik községük fejlődését, hanem kézbe ve­szik a szerszámot, s munká­jukkal is hozzájárulnak eh­hez. Számtalan példával lehet igazolni, a segítőszándék megnyilvánulását, hiszen ez az év is bővelkedik komoly­nál komolyabb munkákban. Szalmatercsen rövidesen befejezik a közel félmilliós beruházással épülő művelő­dési otthon építését, ahol a község lakói 120 ezer forint értékű társadalmi munkát • •• Szükséges biztosítani azt is, hogy a vállalati és SZTK nyilvántartás a balesetekre vonatkozóan megegyezzen. Általában szükséges többet tenni azért, hogy műszaki ve­zetők és dolgozók egyaránt en­nél a vállalatnál is egyre job­ban megértsék: a gazdaságos termelés feladatainak megva­lósítása teljesen egybeesik a munkavédelmi feladatok megoldásával. Ez pedig együt­tesen fokozottabb nevelő munkát, ellenőrzést és meg­felelő anyagi eszközök rá­fordítását igényli. Az eddig elért eredmények arra is utal­nak, hogy ilyen többirányú intézkedésekkel további sike­reket mutathatnak fel ilyen vonatkozásban is. Előadás Mongólia fejlődéséről A Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Otthonában november 12-én, csütörtökön este hat óra­kor a budapesti Mongol Nagy- követség segítségével előadást tartanak „Mongólia a szocialista fejlődés útján” címmel. Az elő­adás után a mongol nép életé­ről, munkájáról szóló dokumen­tumfilmet vetítik le az érdeklő­dőknek. öt éve, hogy hazánkban elsőízben alakultak meg a Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárak. E viszonylag rö­vid idő alatt a KST-k igen népszerűvé váltak a dolgozók körében, s ma már csaknem valamennyi gyárban és hi­vatalban működik ilyen kis „házibank”. A népszerűség oka, hogy kisebb összegek havonkénti megtakarításával lehetőség nyílik értékesebb cikkek vásárlására, valamint az is, hogy a takarékosko­dóknak a KST az év folya­mán részletekben visszafizet­hető kölcsönöket ad. A KST-k száma évről-évre nő, ezzel párhuzamosan gya­rapodik a havi befizetések összege is. Ebben az évben eddig 554-el több KSJ1 mű­ködik mint az elmúlt eszten­dő végén s így most a KST-k száma megközelíti a 3900-at. A KST-tagok száma nemcsak az újonnan alakult KST-kal gyarapodott, hanem megnőtt az évek óta működő KST-k taglétszáma is. Ennek az eredménye, hogy a KST-ta­gok száma közel félmillió, vagyis csaknem másfél száz­ezerrel több, mint tavaly. A KST-tagok 1959 január végeztek. A tanács dolgozói is példásan tevékenykedtek. A bánya- és iparimunkások elfoglaltságukra való tekin­tettel munkájuk helyett pénzt ajánlottak fel, mintegy 15 ezer forint értékben. A kő­műves kisiparosok az alapo­zást társadalmi munkában végezték el. Beszélhetünk a Somoskőúj­falui vízhálózat nagyjelentő­ségű munkálatairól is. A há­rom éve folyó munkálatokat — néhány kisebb simítástól eltekintve — ebben az évben befejezték. Ennél a munká­nál is jelentős volt a közös­ségi megmozdulás. — Csak ebben az évben — a koráb­biaktól eltekintve — 70 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a dolgo­zók. Még lehetne sorolni a szebbnél-szebb eredménye­ket. Az eredmények mellett azonban vannak még elma­rasztalandó dolgok is. Egyes helyeken túl kényelmesek az emberek, másutt még nem értették meg világosan a tár­sadalmi munka jelentőségét, és tanácsvezetőink között is vannak még, akik helytelen módszerekkel rontják a ki­alakulóban lévő közösségi szellemet. Nagy bár kány ban a tanácstitkár érthetetlen mó­don papíron citálta be társa­Talán ezzel a kissé meg­változott Lenini idézettel jel­lemezhetjük legjobban a nemzetközi helyzet alakulá­sát az elmúlt hét viszonyla­tában. Újabb lépés a nemzetközi légkör enyhítésére Hruscsov elvtársnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa harmadik ülésszakán elmon­dott beszéde tovább olvasz­totta a hidegháború jegét. A nyugati kommentárok is kénytelenek voltak majdnem egyhangúlag arra az állás­pontra helyezkedni, — ha meg akarták őrizni objektivi­tásuk látszatát, — hogy a be­széd szerves folytatása volt a nemzetközi helyzet enyhí­tését célzó szovjet törekvé­seknek. A beszédben felve­tett problémák a megoldá­sukra való utalás, s maga a beszéd hangja ugyancsak ne­héz feladat elé állította a hi­degháború bajnokait, akik to­vábbra is a Szovjetunió ag­resszív terveiről szóló rém­mesékkel próbálják fenntar­1-től szeptember 30-ig 350 millió forintot helyeztek el KST-ben, mintegy 160 millió forinttal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A KST-tagok ez idő alatt több- mint 300 millió forint köl­csönt vettek fel, majdnem kétszeresét a tavalyinak. Megyénkben a KST-k szá­ma jelenleg 83, a tagok szá­ma több mint 9 és félezer, befizetésük összege megköze­líti a 7 milliót. Nógrád me­gyében a KST-k ez év ja­nuár 1-től szeptember 30-ig csaknem 5 és félmillió forin­tot kölcsönöztek. APRÓHIRDETÉSEK Építész tervezőket keres terve­zési munkakör betöltésére a La­kóépület Tervező Vállalat Nóg­rád megyei irodája. Salgótarján. Telefon: 11-53. (364) A Tüzép Vállalat felhívja a vá­sárlók figyelmét, akinek 400 Ft-os tüzelőanyag utalvány van birto­kában, mielőbb váltsa be. Ez év­ben az utalványok beváltásának határideje: november 10. A no­vember 10-éig be nem váltott talványokata Tüzépnek nem áll módjában meghosszabbítani. Eger—Salgótarjáni Tüzép Vállalat. (371) dalmi munkára a község kő­műves kisiparosait. Ez a visszás intézkedés nem segí­ti elő, sőt rontja a társadal­mi munka önkéntességének kialakulását. Kisiparosaink azért kapták meg iparenge­délyüket, hogy kielégítsék a községek népének szükségle­tét. Szükséglet egy-egy köz­ség népének az orvosi lakás, az óvoda, a járda, vagy egyéb is. Azokon a helye­ken, ahol a kisiparosok — zömmel a köművesség — részt vállalnak a munkából, komoly segítői a közösségi munkának. Okos, felvilágosító, meg­győző politikával, a munká­ra lelkes mag mellé állítha­tók azok is, akik még nem jutottak el a közösségi mun­kavállalás gondolatához. A példák azt bizonyítják, a községek népe legtöbb he­lyen ilyen intézkedések nél­kül is segíti a fejlődést. A közösségi megnyilvánu­lás, a társadalmi munka, egyik komoly segítője a tu­datformálásnak. Ezt látni kell mindenkinek. A közös áldozatvállalás, összeková­csolja, összekapcsolja a gyá­ri munkást, az egyéni gaz­dát, a tanítót, a kisiparost. Mindegyikükben kiformáló­dik a közös erő nagyszerű, felemelő érzése, a közös munkával megteremtett „gyü­mölcs” élvezete és megbe­csülése.- P. A. ­tani a feszített fegyverkezés­hez szükséges nemzetközi bi­zalmatlanság légkörét. Vala­mennyi kommentátor kieme­li a beszédnek azt a részét, mely a kölcsönös engedmé­nyek szükségességére utal. Az államoknak félúton egy­más elébe kell menniök a béke érdekében — mondotta Hruscsov elvtárs. Ezzel a kommentátorok általában — legalábbis megnyilatkozása­ikban — egyetértenek. A problémák csak ott jelentkez­nek, hogy tulajdonképpen hol van ennek az útnak „a fele” és ebben a vonatkozás­ban a nehézségek nem cse­kélyek. Előrehaladás a leszerelés ügyében Hruscsov elvtárs a nemzet­közi helyzet enyhülési felté­teleinek középpontjába az általános leszerelést állította. S ha nem is jelent még meg­oldást, de biztató jelenség, hogy az ENSZ 82 tagállama imponáló egyhangúsággal ha­tározott, mikor jóváhagyta a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös határozati ja­vaslatát. A javaslat a januárban összeülő tíztagú leszerelési bizottság elé utalja a lesze­relési indítványokat. Megmu­tatkozott az is, hogy az ENSZ tagállamainak túlnyomó töb- sége támogatja a Szovjetunió javaslatát, amely az általá­nos és teljes leszerelésre vo- vonatkozik. Már most is re­mélhető, hogy a leszerelési bizottság érdemlegesen tud­ja majd tárgyalni a leszere­lési javaslatokat, mert öt tőkés országgal szemben, mint az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olasz­ország és Kanada, öt szoci­alista állam, a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlová­kia, Románia és Bulgária képviselői ülnek le a tárgya­lóasztalhoz. Ennek a bizott­ságnak az összetétele sokkal kedvezőbb, mint a régebbi le­szerelési bizottságoké volt, ahol a nyugati katonai töm­bök képviselői túlsúllyal ren­delkeztek. Hátrálás a csúcsértekezlet elől A nemzetközi helyzet eny­hítését célzó erőfeszítések sorába szervesen beletartozik a kormányfők részvételével rendezendő csúcstalálkozó, vagy csúcstalálkozók folya­mata. Itt az államok vezetői a legfelső síkon tárgyalva, fo­lyamatosan megoldást keres­hetnek a legfontosabb és legégetőbb nemzetközi kér1 désekben. Az angol, majd — Hruscsov Egyesült Államok­beli látogatását követően — az amerikai hivatalos politi­ka is elfogadta a közeli csúcs- találkozóra vonatkozó szov­jet elképzelést. A francia ál­láspont azonban, amelyet Bonn is támogat, a csúcsérte­kezlet mind távolabbi idő­pontra való eltolását tükröz­te. Ügy látszik, hogy ez az elképzelés a nyugati tábor­ban bizonyos sikert aratott, és ez évben már nincs kilá­tás a kormányfők összejövete­lére. Nyugati ellentétek a háttérben A találkozó időbeni elcsú­szásának okát kutatva, alap­vetőnek a nyugati hatalmak közötti ellentéteket kell megjelölnünk. Az angol és amerikai vezetők ma már úgy látják, hogy előbb egymás között kell megegyezésre jut- niok és csak azután ülhetnek le tárgyalni. Ezért tűzték ki december 19-re a nyugati kormányfők úgynevezett „csúcsértekezle­tét”. Korai volna még azt fejtegetni, hogy pontosan mi­lyen kérdések szerepelnek majd a megbeszélések napi­rendjén. Az azonban bizo­nyos, hogy szóba kerül a nyugati vezetés kérdése is, mert úgy látszik, hogy a Pá- rizs-Bonn tengely kétségbe­vonja az Egyesült Államok vezetőszerepét számos kér­désben a nyugati szövetség­ben. És itt talán nem is any- nyira magának az amerikai vezetésnek, mint inkább az amerikai külpolitika új irány­zatának tagadása jelentkezik. Találóan írja erről Walter Lippmann, a New York He­rald Tribune november 1-i számában: „Adenauer egyet értett ve­lünk mindaddig, amíg az általa sugalmazott politikát követtük. Most azonban nem ért egyet velünk. Mert meg­változtattuk politikánkat és a komoly tárgyalások útját keressük...” Nem kevésbé jelentéktele­nek azok a nézeteltérések, amelyek Nyugat-Berlin stá­tusának megtárgyalására és a Német Demokratikus Köz­társaság esetleges elismeré­sére vonatkoznak. Persze ezek mellett számos más kér­désben is szükségesnek mutat­kozik a nyugati álláspontok összeegyeztetése. Az ellentétek mélysége hozta tehát létre a decemberi „nyugati csúcstalálkozót” amelyet a NATO keretében tartott megbeszélések fognak megelőzni. A NATO-értekez- let lehetőséget nyújt a veze­tésből kirekesztett, a nagyha­talmakkal itt-ott ellentétben álló és elégedetlenkedő kisebb NATO országoknak is, hogy hallassák hangjukat. Csak példaként említjük itt: Gö­rögország kibúvót keresett és nem engedélyezte a terüle­tén működő „Amerika hang­ja” uszító adóállomás kapa­citásának növelését és kitért — legalább is egyelőre — bizonyos rakétatámaszpon­tok létesítését célzó kérések elől. Ugyanakkor az Egye­sült Államok tovább csökken­ti gazdasági segítségét, mely ismét kevesebb lesz 8 millió dollárral és a jövő évben csak 28 millió dollárt ér el. Ez zavart okoz Görögország gazdálkodásában, amely na­gyobb amerikai támogatásra számított. A nehézségek azonban nem­csak Görögország és az Egye­sült Államok viszonylatában jelentkeznek, hanem borús felhők gomolyognak a török­olasz és holland, illetve más NATO-országok együttműkö­désének egén is. Törpe vízmű vet építenek Mohorán. A munkálatokra mint­egy 2,5 millió forintot fordít a tanács. Az építkezést jövő­re fejezik be. cA b a l a im g ij tittua ti ah biuzbejéqe Hatalmi szó nélkül---------------------------------------­Fé lmillió KST-tag — 350 millió forint betét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents