Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-07 / 89. szám

1959. november 7. NOGRAD!NlPOJBAO 7 Tovább erősödött a termelő szövetkezet Nagyorosziban Még két hónap és mint mindenütt, a nagyoroszi Üt- törő Termelőszövetkezetben is lezárják a gazdasági évet és elkezdik az újat, amely már januártól december végéig tart. Az idei gazdasá­gi év tehát, eltérve az előb­biektől, nem tizenkét hónapos lesz, hanem tizennégy. A két hónappal meghosszabbodott év csökkenti az egy munka­egységre betervezett részese­dést. Viszont amit elveszíte­nek a tagok a vámon, azt megnyerik a réven, mert ha néhány forinttal így keveseb­bet is ér egy munkaegység, kárpótolva lesz a tagság az­zal az 50-60 munkaegység­gel, amit ebben a két hó­napban teljesít. A mostani napok a jövő évi gazdálkodás jó alapra helyezésének napjai. Hogy jövőre is legyen gabona elég, még az esős idő beállta előtt elvetettek 62 kh ő ;zi árpát, 30 kh takarmány- keveréket, 100 kh őszi bú­zát. Nem bízzák a vak véletlenre a vetések sorsát. Amellett, hogy a talajt jól előkészítet­ték, a bevetett terület min­den holdjára 2,5 mázsa mű­trágyát szórtak. A vetési munkák végzésé' vei párhuzamosan folytatták a betakarítást. Legutoljára a 40 holdas kukorica termés betakarítását hagyták. Hol­danként megtermett a 30 mázsa. Az aprómagtermés nem si­került úgy, mint tavaly, de még így is 20 kh-n a fehér here megadta a holdanként! 190 kg-os ter­mést. A szarveskelep, amelyet 20 holdon termel­tek, holdanként 180 kilo­grammot adott. A bíborhere 30 kh-n 252 ki­logrammos holdankénti ter­méssel örvendeztette meg a tagságot. Most, hogy az aprómagter­més cséplése befejeződött, már látható, hogy 240 ezer forint bevételt jelent az ap­rómag értékesítése. Az ez évi gabonatermés is jól sikerült Nagyorosziban. A 100 kh-n termelt búza Hol­danként 16,3 mázsás termést adott. Ilyen jó búzatermés­re nem is eml.ó1'-'”*nek a. fa­lusiak. De nemcsak a búza adott ilyen gazdag termést. Az őszi árpa is hasonló jó terméssel jutalmazta a szor­galmas tagságot. A 47 holdas őszi árpa tábla holdanként 18,16 mázsás termést adott. Említésre méltó a tavaszi árpa terméshozama is. A 37 kh-n termelt tavaszi árpa holdankénti átlagtermése 13,48 mázsa volt. Szinte hihetetlennek tű­nik, de mégis igaz, a zab 10 holdon 17 9 má­zsás átlagtermést adott. Ilyen zabtermésre nemcsak Nagyorosziban, de még a megyében sem volt példa. A termelőszövetkezet agronómu- sa szerint ez a jó zab termés annak köszönhető, hogy nem féltek a zabnak jó földet biz­tosítani. Ugyanis általában az a felfogás, hogy a zabot csak gyengébb minőségű föld­be érdemes Vetni. Az ez évi nagyoroszi zabtermés bebizo­nyította, hogy a zab is meg­érdemli a jól előkészített, jól rr’^in.zott földet. Befejezés felé közeledik a kertészetben is a betakarítás. Eddig 82 ezer forintot jö­vedelmezett a kertészet. A még értékesítésre váró árúkból mintegy 8 ezer forintra számítanak. Az almaszüret is befejező­dött. A gyümölcsös 3,5 vagon termést adott. A növénytermelés most felsorolt eredményei azt bi­zonyítják, a nagyüzemi gaz­dálkodás csodákra képes. Ér­demes megvizsgálni az állat- tenyésztés eredményeit is. A jövedelmezőség emelése ér­dekében saját állományból 36, vásárlásból pedis 38 nö­vendékmarhát hizlalnak. A hízómarhák nagy részét már le is adták. A hátra levő 27 hízatt- marhát zárszámadás előtt adják el. Ugyancsak a zárszámadás idején ad­nak le 61 hízott sertést. Ebben az évben 116 sertést hizlalt a termelőszövetkezet. Ez évben szépen gyarapo­dott a közös vagyon is. A tehén állomány 36-ról 45-re nőtt. Szépen alakult a tejter­melés is. Az évi tejhozam 3000-3200 kg lesz. Tovább nö­velik a sertésállományt. Az őszi mezőgazdasági kiállítás­ról 5 fehér hússertés kocát hozattak fajtanemesítés cél­jára. A termelőszövetkezet saját építő-brigádja épí­ti az 500 férőhelyes ba­romfi ólat és az 500 férő­helyes juh-hodályt. A fejlődés üteme minden eddiginél jobb Nagyoroszi­ban. Az ez évi eredmények alapján bátran nézhetnek a zárszámadás elé a nagyoroszi termelőszövetkezeti tagok. (a—s) Á falusi kommunisták hálás feladata Az őszi kezdésre alakult termelőszövetkezetekben októ­ber 1-vel megkezdődött a kö­zös munka. A legtöbb he­lyen a gépek segítsége mel­lett az őszi talajelőkészítés­nél és a vetésnél, lófogatok­kal, a vptőgépek mellett a termelőszövetkezeti tagok szorgoskodtak, hogy mielőbb földbe tegyék az első közös esztendő reménységét, a ga­bonát. A falusi pártszerveze­tek, a kommunisták, a ta­vaszi alakulástól kezdve igen komoly segítséget adtak a termelőszövetkezetnek, hogy felkészülten kezdjék meg az új gazdasági évet. Ezek a termelőszövetkezetek most már túljutottak az indulás nehézségeinek jó részén, ha a közös munka még nem is úgy megy, mint a több esz­tendeje működő termelőszö­vetkezetekben, hozzáfogtak, hogy erős, szilárd alapokra rakják gazdaságukat. Ez a tény azonban nem azt jelen­ti, hogy most már befejezett­nek tekinthetjük a termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sát. A felvilágosító politikai munkára most van csak iga­zán nagy szükség e termelő- szövetkezetekben. A terme­lőszövetkezetbe lépett kis- és középparasztok politikai ne­velése, a falusi és a termelő­szövetkezeti pártszervezetek­nek igen fontos feladatát kell Figyeljük vetéseinket Ezekben az időkben igen fontos, hogy figyeljük veté­seinket, mert a gabonafélék veszélyes kártevője: a gabo­nafutrinka lárvája (csócsá- roló), ismét károsít megyénk gabonavetéseiben, az őszi búzában, az őszi árpában és a rozsban. Elszaporodását igen sok körülmény segíti elő, többek között az is, ha gabona után gabonát vetünk újra. Az idén pedig az új termelőszövet- kezeték legjobb akaratuk ellenére sem tudják vetései­ket úgy végezni, hogy elke­rüljék, gabona után gabonát vessenek, mert a kialakított táblák apró parcellákból te­vődnek össze. Ezenkívül fi­gyelembe kell venni azt is, hogy az ősz igen száraz és viszonylag meleg, ami elő­segíti a csócsároló károsítá­sát. Hacsak ezt a két tényezőt vesszük figyelembe, komo­lyán fel kell készülni a vé­dekezésre. Ez a kártevő két időszakban, tavasszal és ősz­szel károsít. A lárvák meg­Termelőszövetkezeti női szakemberek találkozója Balassagyarmaton Balassagyarmaton a járási és a rétsági járási nőtanács közös rendezésében termelő­szövetkezeti női szakembe­rek találkozóját rendezték meg. Önkiválaszté cipőbolt nyílt Pásztin Az első vevők válogatnak az ízlésesen berendezett üzletben. Egy idős, sámsonházi parasztasszony kifizeti az első árut. A találkozón — amelyen termelőszövetkezeti agronó- musok és mezőgazdászok vettek részt —, megtárgyal­ták az asszonyok azt, hogy ezek a női szakemberek ho­gyan tudják segíteni a nő- mozgalom kiszélesítéssét, mi­lyen segítséget tudnak nyúj­tani a szakképzés területén, a tsz-ekben dolgozó nők szakmai fejlődésének előse­gítésében. Elhatározták, a jövőben elősegítik a termelőszövetke­zeti parasztasszonyok szak­mai fejlődését, mindenek­előtt a munkaegység kiszá­mításában nyújtanak támoga­tást számukra. II jelenése szeptember közepén kezdődik, október hónapban már egészen szembetűnő és a károsítás egész őszön át tart. A lárva, a gabonatő mellett fél centiméter átmé­rőjű, 14—15 centiméter mély, függőleges aknában tartózko­dik. Kifejlődve 25—28 milli­méter hosszú. Feje fekete és a teste hátoldalán sorakozó kitinpajzsok pedig bamásfe- keték. A fényt kerüli, így éjjel táplálkozik. A gabona­leveleket pusztítja, s ezek hiánya csökkenti a termést, de sokszor az egész gabona­tő is elpusztul. Több éve figyelve e kár­tevő elterjedését, megálla­píthatjuk, hogy megyénk ga­bonatermése mind jobban fertőzve van. A megfigyelé­sek azt igazolják, hogy a kártétel nemcsak a pásztói járás, hanem az egész me­gye területén megtalálható. A védekezés elsősorban agro­technikai legyen, vagyis ke­rüljük, hogy a gabona után újra gabonát vessünk. Ve­gyi védekezés terén a bősé­ges HCH porozás, vagy per­metezés vált be legjobban. Holdanként a 10 százalékos Agritox porozóból 30 kg-ot adjunk, míg permetezés ese­tén 2 százalékos Agritox permetlé áztatásszerű alkal­mazása vezet eredményre. Csuka János Növényvédő Állomás Közösen haladósabb hogy képezze a továbbiaban is. Néhány termelőszövetkezeti községünkben azonban a fa­lusi és a termelőszövetkezeti párszervezet nem látott túl a gazdasági feladatokon, ez­zel párhuzamosan nem vég­zett a tagok körében követ­kezetes, felvilágosító politikai munkát, hogy rendet teremt­senek, a termelőszövetkezeti utat választó parasztembe­rek fejében. Ahol ezt elmu­lasztották, ott a közös mun­ka sem megy zökkenő men­tesen. Éppen ezektől a meggondo­lásoktól vezetve a termelő- szövetkezetek gazdasági és politikai erősödéséről, szilár­dításáról a továbbiakban sem mondhatnak le a pártszerve­zetek, mert a termelőszövet­kezeti mozgalom további fej­lődésének szabnak határt ez­zel. A szövetkezetek megszi­lárdítása, továbbra is igen fontos feladatát kell, hogy képezze a falusi és termelő­szövetkezeti pártszervezetek­nek egyaránt. Több új ter­melőszövetkezetben a nyár végén létrejöttek a pártszer­vezetek. S bár létszámuk nö­vekszik, tapasztalatlanok, já­ratlanok még ezén az úton, számtalan akadállyal kell megküzdeniök, hogy előbbre jussanak. A falusi pártszer­vezetekben dolgozó kommu­nistáknak, a csúcsvezetőség­nek a feladata, hogy segít­sék munkájukban ezeket a fiatal termelőszövetkezeti pártszervezeteket, annál is inkább, mert a cél közös: a termelőszövetkezetek meg­erősítése, megszilárdítása. Feladat, probléma akad elegendő az új termelőszö- szövetkezetekben, melyek megoldásában a maguk mód­ján, sokat segíthetnek a párt- szervezetek. Kishartyánban például 50 férőhelyes szarvas­marhaistállót építenek, s ahogy elkészül összevonják az állatokat is. Óriási jelentősége van ennek. Ma az istálló építése a befe­jezéshez közeledik, s hogy a munkálatokkal ennyire ju­tottak, abban nagy része van a község kommunistáinak, a pártszervezetnek, akik szer­vezték, irányították az épít­kezésnél folyó munkálatokat. Aztán ott van a macon- kai kommunisták páldája. A termelőszövetkezeti tagok úgy határoztak, hogy csak jövőre építenek közös istállót, ha azonban az állatállomány ad­dig kinnmarad a tagoknál, sok félreértésre ad okot. A kommunisták nem csupán gazdasági feladatnak tekin­tették ezt, beszéltek erről a termelőszövetkezeti tagokkal is. Felmérték a községben a lehetőségeket, s viszonylag rövid idő alatt, — közösen a tanáccsal — találtak megol­dást, hogy az állatokat addig is összevonják, amíg elkészül az új istálló. Érdemes ezt megszívlelni különösen azok­nak a pártszervezeteknek, ahol a termelőszövetkezet azért nem tudja összevonni az állatállományt, mert még mindig férőhely hiánnyal küzdenek. S a gazdasági felada mellett a továbbiakban rendkívül fontos, hogy a kommunisták politikai, ne­velő munkát végezzenek a termelőszövetkezeti tagok kö­rében. Erre, hogy befejeződ­jenek a nagyobb munkálatok, lehetősége nyílik csaknem minden pártszevezetnek. Több helyen tervezik, hogy a szervezett pártoktatásba von­ják be a termelőszövetkezet­ben dolgozó párttagokat, máshol a termelőszövetkezeti tagoknak előadásokat tarta­nak a termelőszövetkezeti élet kérdéseiről, hogy a ta­gok megismerjék, megszeres­sék a közös munkát, új éle­tüket. A kommunisták e munká­ja nem lesz eredménytelen. Mert a tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy azokban a ter­melőszövetkezetekben men­nek jól a dolgok, ahol a kommunisták a gazdasági feladatok megvalósítása mel­lett nem hanyagolják el a politikai munkát sem. VINCZE ISTVÁNNÉ Szoros kapcsolat a földművesszövetkezet és a vásárlók között Szécsényfelfaluban a föld­művesszövetkezeti boltban a vásárlók minden időben meg­találják a keresett élelmi­szert, edényféleségeket és rö­vidárut. A földművesszövet­kezet és a vásárlók között olyan jó kapcsolat alakult ki, hogy Pap Pál a bolt ve­zetője előre megbeszéli a vá­sárlókkal, kinek, mire van szüksége és így ren­deli meg az árufélesége­ket. Az őszön például néhány gazdának szőlőprés kellett. Mások kerékpárt hozattak, amelyet aztán a földműves­— Akkor mára végeztünk... — kezdett szedelőzködni egy fiatalasszony — Mariska! — szólt oda Gyurovicsnénak, mikor már indulóban volt — vinnék egy kis harasztot... — Jó, vigyen csak. A mun­Mohora. felé szalad velünk — A közös munkának men- a gépkocsi. Mielőtt elérnénk ni kellett — így egy piros- a falut, a köves út jobbol- arcú parasztember, aki a ta- dalán egy darab répaföldön vászon 6,5 holddal lépett a jó pár asszony és emberek termelőszövetkezetbe. - Fo- kát meg köszönöm Majd dolgoznak. gatokkal is szántottunk, ve- valahogy megszolgáljuk — A termelőszövetkezeté a tettünk, hogy mielőbb végez- ® r*nnnt °Z répa? - szólítom meg az zünk. Dolgoztak épp eleget kezd ™ a*J,n Tltt volna asszonyokat, akik közel az a kocsisok... tt adarabot­úthoz a tábla szelén hajla- A vetés, az első közös ve- Jz\zét a megmaradt répá­doznak■ te* befejeződött Moháján a ban> gazda módjára egy em_ — A répa nem a szövetke- Mikszáth Termeloszovetke- bgr _ Azt fittem, mára zeté. De mi tagok vagyunk, zetben. Jut már idő arra is, végzünk. A Mikszáth Termelő szövet- hogy mint Gyurovics Lajosé- _ befejezzük holnap kezet tagjai - magyarázzák kát, segítsék egymást a ta- _ . idös Postás János, egyszerre többen is. Látják, gok, ha nagyobb _ munkáról _ Küiönösen jia maga ne­hogy nem igen értem a dől- van szó. Mert első, a közös ze^ goi. Egy sötétruhás, derék, munka volt Mohorán is, de _ jVTiért^ Valami bajod fiatalos asszony, Gyurovics nem mehet veszendőbe az a vm velem _ kérdezi egy pi- Lajosné, nem is állja tovább: termény sem, amelyet meg roskendős, fiatal menyecské­— Miénk a répa. A tavasz- ™™denki maga ültetett a m aH az előbb szólt. szál léptünk a Mikszáthba, *a??szon' ^ összefogva _ Qiyan gyorsan halad — de a kukoricát, a burgonyát, jobban megy a munka, ha- sjet segítségére a menyecs- meg ezt a répát még ma- ladosabb, mintha egy-egy kének egy korosabb asszony szövetkezeti boltból meg is vásároltak. Ennek a gyakor­latnak két előnye is van. Egyrészt szoros kapcsolat alakul ki a földművesszövet­kezet és a vásárlók között, másrészt növekszik a föld­művesszövetkezeti bolt for­galma, amely havonta eléri a 90-100 ezer forintot. A lakosság igényeinek fi­gyelembevételével rendelte meg a bolt a szükséges téli holmikat is. Cipőáruból pél­dául 13 000 forint értékű ér­kezett nemrégiben Szécsény- felfaluba, s a rövidáru, amelyben téli meleg ruházati cikkek vannak, értéke is mintegy 8 ezer forintot tesz ki. A boltvezető a megrende­léseket időben eszközli és így a községbelieknek nem kell S/.écsénybe, vagy Sal­gótarjánba utazniok, ha valamire szükségük van, mert a tiszta, rendes boltban helyben megtalálják vala­mennyi szükséges árufélesé­get. gunknak takarítjuk be. család bajlódna vele. —, alig győzzük a munkát. — Könnyű így a munka, Olyan észrevétlenül lopa- Ugyancsak igyekeznünk kell, ahol ennyi a segítség. kodott le a hegyről, az erdő hogy a nyomában marad­— Hát igen... Haladó- alá az alkony, hogy a répá- junk. sabb. Az uram kocsis a kö- ban dolgozó kis csapat csak így élcelődnek, csipkedik zösben, most sincs itt, mert akkor nézett egyet, amikor egymást, azután nekivágnak dolga van. Amíg meg szán- már körös-körül minden be- az őszi alkonynak, elindul­tottak, vetettek, nem is igen leolvadt a végtelen nagy nak hazafelé, jutott idő a répára. szürkeségbe. V.-né A DUNAI VASMŰ felvételre keres a me­leghengermű szerelésé­hez és üzemeltetéséhez 8—10 éves gyakorlattal rendelkező gépszerelés­ben jártas géplakatos, csőszerelő és villany- szerelő szakmunkásokat. Jelentkezhetnek önálló szerkesztési gyakorlat­tal rendelkező gépész- technikusok. Komo­lyabb szakmai képzett­ség esetén esetleg la­kást is biztosítunk. Jelentkezés levélben — a szakmai gyakorlat rövid ismertetésével — a Dunai Vasmű Meleg- hengermű gyárrészlegé­nél. (363)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents