Nógrádi Népújság. 1959. november (15. évfolyam. 87-95. szám)

1959-11-04 / 88. szám

1959. november 3. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 ILKU PÁL, A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TAGJA: A Központi Bizottság nagyra értékeli az irányában megnyilvánuló bizalmat A megyei pártértekezletek­kel befejeződik a pártkong­resszus e'őkész'tésének rend­kívül fonfos része. A Köz­ponti Bizottság úgy látja, hoey ezeken a pári értek ez’e- teken a párttagság megerő­síti a Kö’ponti Bizottság ed­dig végzett munkáját, a párt eddigi politikáját. A Köz­ponti Bizottság nagyra érté­keli a párttagok részéről megnyilvánuló bi’a’mat. Hogy országunkban nem mennek rosszul a dolgok, ezt lehetett mérni eddig is. A7 országgyűlési választások megmutatták, hogy a dolgo­zó nép nagyra értékeli a párt által végzett munkát, a kormány munkáját. Az országgyűlési válasz­tásokon is megnyilvánult a bizalom, s ez a biza­lom azt je'enti, hogy a párt politikáját helyes­lik, és támogatlak. Ez a Kő ponti Biz'ttság eredményesen birkózik mg a feladatokkal. Megbirkózik, mert sokat tanult a múltból, a múlt vezetéséből, a múlt hibáiból. Ez a Központi Bi­zottság megtanulta azt, hogy elvi politikát kell folytatni, s az elvi politikát úgy kell folytatni, hogy a tömegeket nem lehet lebecsülni. A Központi Bizottság ér­vényesíti azt a lenini té­telt, hogy a tömegeket nemcsak vezotni kell. ha­nem tanulni is kell a tömegektől. Érezni lehet a bizalom lég­körét, mert a párt Központi Bizottsága a tömegekre tá­maszkodva emelte magasra az elvi politikát és akkor is, amikor ez az elvi poli­tika nem volt népszerű. A Központi Bizot Ságnak 'jólesik a megnyilvánuló bi­zalom. Jól és eredméiyesan lehet dolgozni, ha azt érzi a vezetés, hogy megvan a megfelelő támogatás, egység van a vezetők és a párttag­ság között. Ha ez ember kimegy az országból, és kinti elvtársak­kal tanácskozik, pkk'r érzi csak azt, hogy mennyire nem magánügy amit mi csiná­lunk. Ott vagyunk a nemzet­közi érdeklődés homlok­terében. Ismeretes, hogy a Szovjet­unió vers°nyez az Egyesült Államokkal. A hétéves terv­ben meg v>n tervezve, hogy a Szovjetunió milyen terme­lési ágban hagyja el az Egyesült Államokat. Kína is versenyez Angliával. A Ma­gyar N'pkö társaság nem versenyez kapitalista orszá­gokkal, de ez nem jelenti azt, hogy a mi munkánk ebben a versenyben feles­leges volna. A mi eredmé­nyeink is jelentkeznek eb­ben a versenyben. Mint ismeretes, Hruscsov elvtárs beterjesz ette a le­szerelési javaslatot az ENSZ elé. Akkor jelentette be, amikor a Szovjetunió techni­kában, és tudományban elért óriási eredményei vitán fe­lül állnak, amikor minden­ki számára bizonyítva van a Szovjetunió óriási ereje. A Szovjetunió nem először terjesztett be ilyen javasla­tot. Dz el "szár fordult elő a történelemben, tmgy a Szovjetunió leszerelési ja­vaslatát senki sem tá­madta meg az ENSZ-ben. Ez ezért van, mert a Szovjet­unió erős, s ez a k^pita’is- ták előtt is tény. A Szovjet­unió 400 ezer kilométere lőtte ki rakétáját és az cél­ba is talált. A szovjet tech­nika e példátlan eredménye nem véletlenül jött létre, hanem az a Szovjetunió szo­cializmust építő munkáján k gyümölcse. Ezért h-tv^ett be­szélni a leszerelésről, ezért nem szóltak a Szovjetunió leszerelési javaslata ellen. A béke tábora erős, és mi is hozzájárulunk e tábor ere­jének növeléséhez. Azzal szeretném befejezni, hogy a mi nártimk poTtikája nem változik m°g a. k ng- resszus után sem. Ugyan­az a vima've’-'és marad meg a párt politikájában, mint ami eddig volt. Bizonyos területen meggyor­sul az ütem, mert a dolgo­zók érdeke megkívánja, és a lehetőség is megvan a gyorsabb előrehaladásra. PÁLFALVI KÁLMÁN. A NÓGRÁD MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK TIT KÁRA: Valóraváltjuk az építőiparra váró nagy feladatokat Építőipari Vállalatunk a felszabadulás óta igen sok ipari, mezőgazdasági építke­zést hajtott végre, sok lakó­épületet, iskolát épített meg. Ebben az évben mintegy 24 százalékkal emelkedett válla­latunk ipari beruházási prog­ramja. Ez igen komoly fel­adatok elé állítatta a válla­lat párt és gazdasági vezeté­sét. Ebben az évben 122 külön­böző objektumon dolgozik a vállalatunk. Ez a 122 mun­kahely igen komoly feladat elé állítja a vállalatvezetést. Az első féléves nem igen sikeres munka után pártbi­zottságunk nagy gondot he­lyezett a Központi Bizottság márciusi határozatokból adó­dó feladatok végrehajtására. Ennek folytán az összdolgo- zóknak mintegy 80 százaléka tett felajánlást. Ez mintegy 164 brigádot ölel fel. A dol­TÓTH ISTVÁN, A DEJTÁRI JÓZSEF ATTILA TSZ ELNÖKE: Egy nyelven beszéljünk a parasztsággal A beszámoló aprólékosan elemezte, azokat az eredmé­nyeket, amelyeket az ellen- forradalom óta értünk el. Pártunk helyes vezetését bi­zonyítják ezek az eredmé­nyek. Vállalatainknak, a terme­lőszövetkezetekkel való kap­csolata nem mindig a leg­jobb. Különösen jellemző ez a kereskedelmi vállalatokra. A régi kapitalista rendszer maradványai még mindig tu­datukban kisért és ezen ke­resztül nem a legjobb maga­tartást tanúsítják a termelő- szövetkezetekkel szemben. Minden vállalati dolgozónak tudnia kell azt, hogy a ter­melőszövetkezetekért latba vetett harc mindenkinek kö­telessége. Az 1958 decemberi határozat megjelenése után sok segítséget kaptak terme­lőszövetkezeteink, a megszi­lárdítás vonalán. Komoly problémák mutat­koznak a falusi kommunis­táknál abban a tekintetben, hogy néha, ha másképp nem mint násznagy elmennek a templomba. Az egyszerű paraszt emberek a kapitaliz­mus jármában, a nyomorban azt gondolták, hogy csak az Isten segíthet rajtuk. Hogy ezek a felfogások minél ha­marább elavuljanak, nekünk kommunistáknak kell példát mutatni. Ebben a tekintetben mondhatom azt. hogy a párt­tagság zöme megállja a he­lyét. A következő feladatunk legyen, hogy a kommunistá­kat oktassuk, falvakban ter­mészettudományos előadások­kal segítsük a materialista világnézet kialakítását. Még egy kérdést a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tásával kapcsolatban szeret­nék felhozni. Különösképpen a balassagyarmati járás tsz- einél, a gépállomások terü­leteinél nem a legjobban ál­lunk. Kaptunk az érsekvad­kerti gépállomástól traktoro­kat, de tervünket még sem tudtuk végrehajtani. Itt ké­rem a felsőbb pártszerveket, hogy a Nógrád megyei gépál­lomásoknál is alkalmazzák a gépi felújításokat. gozók lelkesedése folytán a harmadik negyedévben már jobb eredményeket értünk el, mint az előző negyedévek­ben. A harmadik negyedév­ben 104,1 százalékra teljesí­tettük a termelési tervünket. A III. negyedév folyamán 15 épület átadása volt terv­be véve, s helyette 17 épü­letet adtunk át. Emellett eredményes munkát végez­tünk az iskolák átadása te­rén is. Újabban 37 tanter­met bocsátottunk a tanulók rendelkezésére. Lakásátadási tervünkben sem maradtunk le. Eddig 116 lakást adtunk át, amelybe a dolgozók már be is költöztek. A beszámoló említést tett arról, hogy a második ötéves tervben kórház építés, kul- túrház és termelőszövetkezeti építkezések is szerepelnek. Utalás történt arra is, hogy helyes volna, ha a vállala­tunk csak a megyén belül folytatna építkezési munkát. A megnövekedett feladatok ellátására ugyanis a vállalat kapacitása kicsi. A megyén kívüli építkezések kedvezőt­lenül hatnak munkánkra. Emiatt fordult elő az Acél­árugyár beruházási tervének nem teljesítése is. Igen komoly problémát je­lent vállalatunknál a nagy­mérvű fluktuác;ó. Havonta 300 ember jön, megy. Ez mind rossz hatással van a terme­lésre, a munka jó megs er- vez^sére, és gátolja a tervek határidős teljesítését. Pártbizottságunk a jövő­ben több figyelmet fordít a dolgozók politikai nevelésé­re. Jelenlegi párttagságunk­nak 80—85 százalékát vontuk be az oktatásba, a pártonkí- vüli dolgozóknak pedig szál­lásukon gondoskodunk elő­adásról. Ezzel is szeretnénk elősegíteni dolgozóink öntu­datának növekedését és elő­segíteni, hogy a jövő nagy feladatait is maradéktalanul valóra váltsuk. TURCSÁNYI ISTVÁN, MEGYEI TANÁCS VB. ELNÖK- HELYETTES: Magasabb színvonalra emeljük a szakmai felkészülfségef A beszámoló mezőgazdaságról szóló részét, nagy érdeklő­déssel hallgatja Rezcnák András a nógrádi Béke, és Bartók István a berkenyéi Petőfi Tsz elnöke — a rétsági járás küldöttei CSIZMADIA BÉLA, ÜZEMI PÁRTTITKÁR: A tanácsok munkájában fej­lődés tapasztalható, ezt az el­lenforradalom ideje alatt be­bizonyították, amikor a kon­szolidációért folyó harcban megállták helyüket, meg­nyerték a tömegek bizalmát. Ma a szocializmus építésé­nek jelenlegi szakaszában, amikor a tanácsoknak nagy feladatokat kell megoldaniok, s ennek elvégzése a megyei, városi, községi tanácsokra há­rul, a tanácsok, különöskép­pen a községi tanácsok, munkáját vizsgálva a minő­ségi színvonal javulását kell elérnünk, mert ezzel a párt-, a kormányhatározatok végre­hajtásánál gyorsabban tudunk előrehaladni. E problémák megoldása érdekében tettünk lépéseket, hoztunk határoza- zatokat olyan értelemben, hogy a szakmai vonalon és az általános műveltség kérdé­sében is a tanácsok vezetői képezzék magukat. Szakmai színvonal megfe­Elsőrendű feladatunk: párttagságunk szakmai műveltségének növelése Kovács László Kossnth-díjas vájár munkatársaival beszél­get a pártértebezlet szünetében. Üzemeink párttagjainak és minden dolgozójának vélemé­nyét szeretném tolmácsolni. Dolgozóink teljes mértékben egyetértenek pártunk, a Köz­ponti Bizottság 1956 óta foly­tatott politikájával. Ennek a politikának a végrehajtásáért harcolnak is üzemeink dol­gozói, s a kongresszusi ver­senybe lelkesen kapcsolódtak be. A munkaverseny során elsősorban a minőség ja­vítására, a selejt csök­kentésére, a takarékos­ságra, a termelékenység emelésére és az önköltség csökkentésére fordítják a legnagyobb figyelmet. Hatékonyabb ellenőrzést kérünk az új megyei bizott­ságtól. Mert enélkül az al­sóbb pártszervek vezetői vagy elbizakodnak, vagy sod­ródnak az árral. A többszöri ellenőrzési munka sokat se­gíthet üzemeinknek. A továbbiakban az eszmei­politikai nevelésről beszélt, majd így folytatta: Üzemeink­ben jól ment az oktatás az elmúlt évek során és az a meglátásunk, hogy ebben az évben sem lesz különösebb probléma. Emelni szeretnénk az oktatás színvonalát. Na­gyobb segítséget kérünk a színvonal emelése érdekében, a bentlakásos pártiskolára való küldésnél is. Pártszer­vezeteink igyekeznek fokozni a dolgozók tudásszomját, mert a művelt dolgozók mun­kája közelebb hozza a holnapot a szocializmus­hoz. Párttagságunk szakmai mű­veltségének növelése elsőren­dű feladatunk, a jól képzett párttagok elismerést szerez­nek a pártonkívüliek között. A képzett párttagok meg tud­ják győzni a ma még képzet­leneket, vagy a mindenben hibát kereső gáncsoskodókat. Üzemeink dolgozói mindent megtettek a termelőszövetke­zetek segítése terén, de a jö­vőben méginkább ki akarjuk venni részünket ebből a mun­kából. Tudjuk, a kezdet nem könnyű, azonban mindent elkövetünk, hogy dolgozó parasztjaink bíz­zanak a szocializmust je­lentő jövőben. Munkásosztályunk és értelmi­ségünk bízik a pártban és ez segíti hazánk gyors fejlődését. Ez a bizalom hozta ki a ro­mok közül a gyárakat, való­sította meg a három- és öt­éves terveket. Ez a bizalom a záloga a második ötéves tervnek is, amely által épül. szépül hazánk. Biztos, szilárd alapokra helyezzük a dolgozó nép sorsának irányítását ak­kor, amikor bízunk a pártban — fejezte be hozzászólását Csizmadia elvtárs. lelő elsajátítása nélkül a fel­adatokat csak lassabban tud­juk megoldani, s ebben is alaposabb, gyorsabb munkára van szükség. VARGA ERNŐ. A NAGYBÄTONYI BÁNYA­ÜZEM PÁRTTITKÁR A: A párthatározatok szellemében végezzük munkánkat Mi tudjuk, hogy a mun­kásosztály általános művelt­ségét tovább kell fokozni. A mi bányászaink tovább ta­nulnak. Szakmai továbbkép­zésre járnak és beülnek a technikumok padjaiba is. Emellett azonban szorgalmaz­zuk a kitűzött feladatok he­lyes megoldását is. A már­ciusi határozat végrehajtá­sáért minden tőlünk telhetőt elkövetünk. Üzemünk pártvezetősége alaposan áttanulmányozta a párt márciusi határozatát és kidolgozta azokat a tenni­valókat, amelyekkel felada­tainkat eredményesen meg­tudjuk oldani. S bár munka közben sok nehézséggel talál­kozunk, üzemünk 1957-től kezdve végig túlteljesítette tervfeladatát. 1957-ben 107, 1958-ban 103,9, 1959. I. ne­gyedévében 105,3, júliusban 104,4, augusztusban 102,1 és szeptember hónapban 102,6 százalékra teljesítettük előírt tervünket. De jelentős eredményeink vannak az anyagtakarékosság terén is. A pártellenőrzés so­rán nem csupán arra szorít­kozunk, hogy felismerjük a hibákat, hanem azokat ki is javítsuk. KISCSITÁRI JÖZSEFNÉ, A HOMOKTERENYEI KOSSUTH TSZ PÁRTTITKÁR A: Jobban vonjuk be a nőket a munkába A beszámoló nagyon helye- ről és ellenőrzésről. Kérjük sen rámutatott az elmúlt tőlük, hogy tudásukat ne te- idő eredményeire, hibáira, messék magukba, hanem hiányosságaira. A beszámoló- hasznosítsák. ból kitűnt, hogy a felsőbb pártszervek jól ismerik a falu életét. Ennek ellenére még sem történik sok eset­ben gyors intézkedés azok­kal a hibákkal szemben, amelyeket a beszámoló fel­tárt. Az értelmiséggel kapcsolat­ban a következőket mondot­ta: — Tudjuk, hogy az 1956-os ellenforradalom idején viszo­nyunk az értelmiséggel meg­romlott. Beszéltünk arról, hogy munkájukat a szocializ­mus építésének szolgálatába kell állítani, de nem minden esetben segítettük munkáju­kat. Helyes, adjunk nekik megélhetést, de amellett ne feledkezzünk meg a segítés­A tsz elnökök szakképzett­ségének kérdéséről ezeket mondotta: — Ügyelnünk kell arra, hogy csak olyan emberek ke­rülhessenek a tsz-ek élére, akiknek megvan a mezőgaz­dasági szakiskolájuk, vagy nagy gyakorlattal rendelkez­nek a mezőgazdaságban. Ép­pen ezért a tsz-tagságnak is tanulnia kell, hogy felelős­ségteljes munkájukban segí­teni tudjuk őket. Szeretnék egy problémát felvetni. Sajnos, nem tudom megérteni, miért van az, hogy ilyen kevés nő van a párt­értekezleten? Miért nem von­juk 'be a nőket a munkába? Talán attól félünk, hogy nem tudják elvégezni a rájuk bí­zott feladatokat? Ezt nem ál­líthatjuk, mert 1956-ban megmutattuk, mit tudunk. Javaslom, ho&y a jövőben az elvtársnőket jobban von­ják be a munkába. — A to­vábbiakban így folytatta hozzászólását: — Helyesen vetette fel a beszámoló, hogy a párton­kívüliek komoly munkát vé­geznek. Igen elvtársak, az ellenforradalom idején na­gyon sok pártonkívüli sok­kal jobban helytállt, mint egyes akkori párttagok. Ép­pen ezért nem szabad idegen­kedni tőlük, hanem minél szorosabb kapcsolatot kell teremteni velük. Száműzni kell a párt soraiból a meg­elégedettséget. Az elbizako­dottság sok hibának lehet okozója. Ne szégyeljünk vé­leményt kérni és ha lehet, tanulni a pártokívüliektől.

Next

/
Thumbnails
Contents