Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-24 / 85. szám

959. október 24. NÓGRÁDINlPÜJBAG 7 Találkozik-e a csúcsértekezlet előtt De Gaulle Hruscsovval? Mint köztudomású, a világ­iajtót nagyon foglalkoztatja a .•súcstalálkozó. A legutóbbi lapokban azonban nem kel­lett kedvező benyomást az a párizsi közlemény, hogy a csúcstalálkozót halasszák a övő év tavaszára. A REUTER washingtoni tudósítója sze­rint, amer kai hivatalos kö­rök feltételezték ugyan, hogy a francia kormány körülbe­lül februárra kívánja halasz­tani a csúcsértekezlet meg­tartását, de nem számítottak azonban ilyen távoli időpont felvetésére. A franciák álláspontja mögött tekintélyes tudósí­tók azt feltételezik, hogy D: Gaulle is előbb sze­mélyesen akar találkozni Hruscsovval, mivel Mac­millan, angol miniszter- elnök és Eisenhower ame­rikai elnök az idén már találkozott a szovjet kor­mányfővel, és a megbeszélések után haj­landónak mutatkozott a csúcs­találkozóra. A BBC párizsi tu­dósítója így foglalta össze a legutóbbi 48 óra eseményeit. ,.Most már bizonyosra vehető, De Gaulle meghívta Ilruscso- vot Párizsba, cs nem hagyott kétséget aziránt, hogy a szov­jet kormányfő eleget tesz en­nek a meghívásnak.” Hruscsov párizsi meghívá­sának hírét egyébként szov­jet részről még nem erősítet­ték meg. A L’Humanité is főcímben emeli ki, hogy a találkozó rö­videsen létrejöhet. A francia kommunista párt lapja meg­jegyzi, hogy a hírrel kapcso­latban semmilyen hivatalos kommentárt nem adtak ki. A lap moszkvai tudósítója azt jelenti, hogy a moszkvai francia nagykö­vetséghez közelálló kö­rökben ntm tartják ki­zártnak a Hruscsov De Gaulle találkozó létre­jöttét. A Hruscsov—Mac Millan és a Hruscsov—Eisenhower meg­beszélések után a Hruscsov— De Gaulle eszmecsere csak még jobban megerősítené az enyhülés irányzatát — írja a L’Humanité. A találkozó a hidegháború erőinek újabb meghátrálását jelentené; Előzzük meg a tűzeseteket A fűtés megkezdésével egyidő- ben felül kell vizsgálni a fűtő­berendezéseket. Ki kell javítani a kémények repedéseit és a ko- romzsák-ajtókat. A padlásterek­ről a gyúlékony anyagokat el kell távolítani. Különösen fontos, hogy megvizsgáljuk a kéménypiílére- ket, hogy faszerkezet nincs-e be­építve, ha ilyen kéménypillér van, azonnal gondoskodni kell a faszerkezet kiváltásáról. A füst­elvezető csöveket hézagmentesen kell összeszerelni és üzem alatt tartani. Füstcsövet ablakon, fa­szerkezeten és gyúlékony anya­gon keresztül vezetni nem szabá­lyos és veszélyes. A tüzelőberen­dezések közvetlen közelében ne hagyjunk gyúlékony anyagot, tartsuk a minimális 50 centimé­ter távolságot. Az elmúlt időszak alatt különö­sen sok tűzeset keletkezett a gyermekek játékából. Ha meg­vizsgáljuk az 1958. év hasonló időszakát a tüzesetek keletkézé­II szécsényi vásáron Az október 19-én megtartott szécsényi országos vásáron százá­val láthattuk a szebbnél-szebb teheneket, borjakat, lovakat, disz­nókat. Sokan eljöttek ide, nemcsak a környékbeli falvakból, de az ország legkülönbözőbb tájairól is, a Nógrádban tenyésztett szép állatok beszerzéséért. A szaharai kísérleti atomrebbantás A.. Albánia GO* Cörögorstég 2 JU6 'JuQos/lávia [>.• Portugália 3 LAK.•twsúfi iraöKoitársasag (D Egyiptom © • Sima L1B .-'Libéria □ francia óra rag afrikai birtoka' bvGaooni Kortérsasaq K kongó FRANCIA’ ,ORSZÁG ‘5PANY01 kor • Köt társa frSl 'franna Siomaiwt t • Togo i7—NdQu-Öritjnnfd I »- I afrikai birtokai Br $Z ■ ßnt SiomahWó G- Gambia S.L» Sierra Leone U.' Uganda r* * I Soanuoforsrag I ♦ »1 afrikai birtokai I * fim S G - Spanyol Gwnea Oiast gyámság lii. i.l Szomália p—rí Portugal birtok I- • IPG • Guinea o 500 1C00 Km Co'omb Bér oteggan ./FeisSviita’ Köztársaság, TTstA Óriási felháborodást és tiltakozást váltott ki a francia kormánynak az a bejelentése, hogy a Szahara déli részén, Reggan közelében kísérleti atombombát robbant fel. A robbantás végrehajtására ez ideig nem ke­rült sor, többek között azért sem, mert az af­rikai országok népeivel együtt az atomfegyver kí­sérletek betiltásáért folytatott küzdelem vala­mennyi résztvevője hallatta tiltakozó szavát. A robbantás következtében ugyanis többszáz kilométeres körzetben első osztályú veszélyességi övezet alakulhat ki, a rádióaktivitás káros ha­tásai pedig az afrikai kontinensen túlterjedhet­nek s a Földközi-tenger partján fekvő Üél- európai országokat is veszélyeztethetik. Köztudomású, hogy a kísérleti atombombát nem kizárólagosan a francia hadiipari monopóliumok állították elő, hanem gyártásában a Német Szö­vetségi Köztársaság is segítséget nyújtott. A kö­zös francia-nyugatnémet atombomba segítségével kísérlik meg ugyanis a francia imperialisták a Német Szövetségi Köztársaságot az atomnagyha­talmak sorába becsempészni. Jelmagyarázat: 1. A közvetlen atomveszély zónája. 2. A rádióaktivitás valószínűleges kiterjedési ha­tása. 3. Kísérleti atomrobbantás ellen hivatalosan til­takozó független afrikai országok. sét illetően, akkor megállapíthat­juk, hogy a gyermekek játékából keletkező tűzesetek száma — és ezzel természetesen a kárérték is - ez évben szinte megkétszerező­dött. A gyermekek játékából kelet­kező tűzesetek száma arra int minden szülőt, hogy gyermekét fokozottabb gonddal ellenőrizze. Ne hagyjuk őrizetlenül a gyer­mekeinket egy percre sem. A gyújtóeszközöket olyan helyen tároljuk, ahol azokat gyerme­keink nem találják meg, mert a gyufával, gyújtóeszközzel való játék már igen sok tűzesetet oko­zott, melynek több esetben a gyermek is áldozata lett. JAVULÓ NÉPMŰVELÉSI MUNKA A BÁNYÁSZ MŰVELŐDÉSI OTTHONBAN A központi bányász műve­lődési otthon gazdag prog­ramot dolgozott ki a dolgo­zók közművelődésének előse­gítésére. így megindították a képző- művészeti kört, ezenkívül kézimunka és modellező szakkört, valamint főzőtan­folyamot is szerveztek. Megszervezték a felnőttek esti iskoláját is, amely no­vember 1-től, február végéig segíti elő a dolgozók isme­reteinek gyarapítását. NÓGRÁDI Népújság 4 TE LAPOD, olvasd, terjeszd Kálmán Pista bácsi Varsány- ból hozta fel két nagyon szép cs kedvelt jószágát. Még át sem lepte a vásár bejáratát, máris gazdája kelt 8 hóna­pos. jól táplált borjának. Akik még vevőre várnak. ló harapás nélkül nem is vásár, a vásár. Ha már itt vagyunk, nem árt egy pár jó kötőféket is haza­vinni. — Azt már nem — ijedt meg, hogy az elnök a köz­gyűlést említette. S hogy pa­lástolja izgalmát, ,kiabálni kezdett. — Azt már nem! Maga nem lármázhatja ösz- sze a tagokat! Mert vegye tudomásul aki nálam keve­sebbet dolgozik, az fölöttem nem ítélkezhet. — Hirtelen sarkon fordult, s bevágta maga mögött az ajtót. Végig rohant az udvaron, az em­berek, akik a silógödröt töl­tötték, fejüket csóválva néz­tek utána. Két nap telt el azóta, hogy így összekülönböztek. Estébe hajlott a délután. Nagy And­rás az irodában ült. Kifelé nézett az ablakon, s mély ráncokba szaladt homlokáról ítélve, erősen gondolkodott. Csak, hogy az ajtó nyílott, kapta el fejét az ablaktól. Emberek mozogtak a ki­szűrődő fényben, asszonyok szoknyája suhogott, jöttek a közgyűlésre. Csak miután megbeszélték az őszi feladatokat, jött elő az elnök Sós Jóska ügyével. — Hát bizony — törte meg a mély csendet, amely az el­nök szavai után az emberek­re zuhant, Márton Pali bácsi a" juhász — nem ezt vártuk tőled ... — Nem fejezhette be, mert Sós közbeszólt. — Miért? Talán nem vég­zem el a munkám — patto­gott. — Kár így beszélned fiam — próbálta őt csitítani —, de az csak mondta a magáét. — Talán magának több a munkaegysége? De álljon ki az az ember, aki nálam töb­bet dolgozik. — Szétnézett, s hogy látta, senki sem moz­dul, még hozzá tette. — Na, ugye? — Ne ezzel dicsekedj — fogyott el ennyi nagyképűség láttán Kiss Károly tehéngon­dozó türelme. — Mondd el azt is, mikor két-három nap nem dolgozol és durva vagy az emberekkel. — A bor megárt Jóskának, de nem árt a termelőszövet­kezetnek — vette védelmébe Sóst, Varga Pista, akivel két napja együtt ivott. — En ezt nem mondanám — így Kiss Károly. — Más munkát hagytunk el, hogy behozzuk azt a két napot, míg Sós otthon heverészett. Több se kellett Sósnak. — Ügy — pattant fel helyé­ről — úgy látom a jó mun­káért majd botot kapok a szövetkezetben, nem szép muzsikát. — S indult, hogy elhagyja a közgyűlést. Az aj­tóban Takács Jani bácsi áll­ta útját. — Ha elkezdtük, csináljuk most már végig, — s lenyom­ta maga mellé egy székre. — Te iszol, nem dolgozol, amel­lett még a szád is jár fölös­legesen. Megzavarod az em­berek fejét. Mire való ez? — De kitől tanulunk mi, Jani bácsi? Az elnöktől! Vagy neki szabad, nekünk nem? — Mi baja van már megint az urammal — ugrott fel a helyéről az elnök felesége. De Sós figyelembe sem vet­te a közbeszólást, mondta tovább: — Dirigálni könnyű, hajta­ni az embereket . . . — Micsoda!? — hördült fel az elnök. — Ezt merészeled mondani? — Azt csinálja. Most már megmondom. Parancsolgat, munkába hajtja az embere­ket . . . Maga meg . . . — Elég, ne mond tovább — csapott az asztalra fékezhe- tetlen dühében az elnök. — Majd választ a közgyűlés más elnököt . . . Ez olaj volt a tűzre. A le­fojtott indulatok is egyszer­re fellobogtak. Senki sem várt a sorára, hogy szólhas­son. Vad össze-visszaságban kezdtek kiabálni az emberek. — Én még Nagyot, lumpol- ni nem láttam! — Dolgoznál inkább rende­sen . .’. — Mondtam, ne vegyült fel .. . — kiabálta Csáki Barna, de szavai elvesztek a hangzavarban. — Nem gyilkos azért Sós — hadonászott kezével Ba­lázs bácsi —, hogy így rátá­madjanak. Nagy meg ott ült az asz­talnál. Nézte a felindult em­bereket. Ránézett Sósra, aki mintha kisebb lenne a szé­ken, mint néhány perccel előbb. S hogy összevillant te­kintetük, Sós lehajtotta fe­jét. Csendet kért. — Csak tudnám mi a baja — beszélt most már jóval higgadtabban Csáki Barna. — Disznót hizlal, nem is egyet . . . — Tehene is van — szólt közbe Balázs bácsi — a mi jó­voltunkból. — Hiábai, nem becsüli meg magát ... — nyelvelt egy fiatal, szőke asszony. — A fe­lesége is mondja, ne adjanak a kezébe pénzt . . , Sós felkapta a fejét. Erről nem tudott, hogy az asszony is így ellene van. Szólni akart, de látta a körülötte ülők szigorú tekintetét. Le­hajtotta fejét, hallgatott. Te­le volt a feje vadul cikázó gondolatokkal. Az elnök hangját is valahonnan na­gyon messziről hallotta. — Javaslom a közgyűlés­nek, hogy adjunk még pró­baidőt ... A közgyűlés fi­gyelmeztesse utoljára — be­szélt még tovább, de Sóshoz csak összefüggéstelen szavak jutottak el a fegyelemről, a rendről, a termelőszövetkezet­ről. Másnap Sóséknál korán vi­lágot gyújtottak, de a közna­pi ruha helyett a szürke ün­neplőt készítette az asszony. — Még bemennék az irodá­ba — mondta Sós, hogy el­készült. — A busznál majd utolérsz . . . Nemsokára felkészült az asszony is. Indult volna, de az ajtóból még visszanézett. Ennyire szét mégsem hagy­ja a konyhát. Amikor a kö­tőjét tette volna a székre, a zsebéből fehér papír esett a földre. A levél volt, amit a Nőtanácsnak írt. Gyors moz­dulattal széttépte, a ládába dobta, s futva indult az ura után. Amikor az elnök bement az irodába, levelet talált az asztalán: „András bátyám! Igazuk volt" . . . Olvasta Sós Jóska sorait.,, ... A kór­házba mentem. Gyarmatra. Nem akarok inni ... A munkát majd behozom, mert, amint lehet jövök.” Vincze Istvánná MŰSZAKI FELESÉGEK TALÁLKOZÓJA SALGÓTARJÁNBAN A Salgótarjáni Városi Nő­tanács szerdán délután ven­dégül hívta a város üzemei­ben dolgozó műszakiak fele­ségeit. A mintegy 25 asszony ar­ról tanácskozott, hogyan kap­csolódhatnának ők is be a nőmozgalomba. Megvitatták közös problémáikat, javasla­tokkal éltek a háziasszonyok problémáinak enyhítése ér­dekében. Beszélgettek arról is, ho­gyan kell tanulniok, műve- lődniök, hogy ne maradja­nak el magasképzettségű, tu dományos munkát is végző férjeik mellett. EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁRA KÉSZÜLNEK A KERESKEDELMI DOLGOZÓK Végéhez közeledik a Ba­lassagyarmati Járási Tanács Kereskedelmi Osztálya, a földművesszövetkezetek já­rási központja és a járási egészségügyi osztály kezde­ményezésére indított tanfo­lyam. A tanfolyamon a járás ke­reskedelmi dolgozói sajátítot­ták el a legfontosabb egész­ségügyi tudnivalókat a lakos­ság higiénikus kiszolgálása érdekében. A tanfolyam résztvevői e hónap végén vizsgát is tesz­nek a megtanult tudnivalók­ból.

Next

/
Thumbnails
Contents