Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)
1959-10-21 / 84. szám
2 NOSRADINIPOJSAS 1959. október 21. Gazdag program, nagyszerű fegyelemre nevelő játékok az úttörőknél Másfél hónapja, hogy megindult az úttörőcsapatok újjászervezése szerte az országban. Azóta a salgótarjáni járás csapataiban is megalakultak az őrsök, rajok és a csapatok újra egységben állnak. Az alakuló ünnepélyes összejövetelek minden csapatban megvoltak, melyen a vezetők megkapják az egységek vezetéséhez a megbízatásokat és értékelték az elmúlt év munkáját, majd meghatározták a jövő év feladatait, célkitűzéseit. A csapatok terveiben a főbb célok mellett — forradalmi nyomolvasói munka tovább folytatása, hazánk fel- szabadulásának 15. évfordulója jegyében, felkészülés a próbákra, megemlékezés nagy ünnepeinkről, részvétel társadalmilag közhasznú munkákban — megtalálható a szocialista mezőgazdaság megsegítését célzó tevékenyKözel 6 ezer fiafal vesz részt- KlSZ-okfafásban Még néhány nap és megkezdődik a KlSZ-szervezetek- ben is az oktatási év. Ezen a héten mindenütt megtartják a propagandista konferenciákat, az előadók részére. Az oktatási évfcssn — amely 27- én kezdődik — több különböző oktatási formák lesznek. Nyolcvan tanfolyamon a fiatalok, a világ térképe előtt című, előadásokon vesznek részt. Politikai körökből 76 tanfolyam lesz. Ezenkívül nyolc helyen ifjúsági akadémiát is szerveznek. Üj színfoltja az oktatásnak a most beinduló kongresszusi olvasókör. Ilyen kört a megyében 140-et szerveztek. Az olvasókörökön felolvasásokat tartanak a kongresszusi irányelvekből, majd a kongresszus anyagából. Ugyancsak a körök keretén belül felolvasásokat tartanak a munkásmozgalom harcaiból. Továbbá dalok tanulását is bevezetik majd. Valamennyi szervezett oktatási formán két alkalommal napirendre tűzik majd az ifjúság feladatait a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban. Az idei oktatási évben közel 6000 fiatalt vonnak be az alapszervezetek. Az ingatlankezelő téli felkészülése A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat már megkezdte téli felkészültségét. A város területén levő, kezelésükbe tartozó lakóházakat a közelmúltban felmérték, s megállapították a szükséges tennivalókat. A lakóházak nagyrészében hiányosak voltak a lépcsőházak és pincék ablaküvegei. Az ablaküvégek pótlását megkezdték, melyek már nagyrészben be is fejeződtek. Több épület előtt szükség-vízcsapok vannak. Most a téli befagyás ellen ezeket a vízcsapokat mindenütt fagy men tesíAZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT, Balassagyarmati Üzemegysége felkéri a fogyasztóit, hogy 1959. OKTOBER 15-ÉVEL KEZDŐDŐEN ÜGYFÉL- FOGADÁST MINDEN NAP 8 ÓRÁTÖL 10 ÓRÁIG TARTÜNK. Mindennemű panasszal, számla reklamációval, hibabejelentéssel, névátírással csak a jelzett időn belül szíveskedjenek az üzemvezetőségünkhöz fordulni. A JELZETT IDŐN TÜL HIBABEJELENTÉSSEL AZ ÜZEMVEZETŐSÉGEN KÉSZENLÉTET TARTÓ DOLGOZÓHOZ KELL FORDULNI. (330) tik, védőburokkal látják el. Ezenkívül felkészültek a vállalat dolgozói is, akik szeretnék ha a lakosság szolgáltatása zavarmentes lenne. ség is. A kazárt úttörőcsapat szerződést kötött a helyi termelőszövetkezettel, hogy egy munkaegységre dolgoznak az idénymunkák elvégzésénél. A kisterenyei fiúk és leánycsapat a takarmányt gyűjtötték a Vörös Csillag Tsz-nél. Úttörök, kiszisták, I sportszövetségi tagok, muiuásörök közös gyakorlata Nagy számháborút rendeztek a nagybátonyi és a zagy- vapálfalvi úttörők e hó 11-én Pusztamárkháza feletti erdőben. A számháborút hadüzenetváltás, terep pontos feltérképezése, támadás és védelem tervének pontos kidolgozása előzte meg. A csapatok irányításában munkásőrök és a Magyar Honvédelmi Sportszövetség tagjai, a kiszista fiatalok is résztvet- tek. A résztvevő 400 úttörő harci játéka zöld, sárga és piros rakéták fellövésével kezdődött. A nagy élményt jelentő számháború után a csapatok tagjai baráti közösségben hallgatták meg a néphadseregről tartott emlékbeszédet, majd a hozott élelem elfogyasztásával véget ért a játék. Sok szép példa van, amelyek úttörőink kommunista emberré válását segítik, s igazolják, hogy úttörő csapatainkban színes, pezsgő élet folyik, mely gyermekeink tanulását és szórakozását szolgálja. Egészségügyi tanfolyamok indulnak, szélesítik a véradók táborát, iskolai vöröskeresztes csoportok alakulnak Megyénk vöröskeresztes szervezetei munkájukat a társadalom széleskörű aktivizálására alapozzák. Különös tekintettel vannak az ipari munkásság egészségügyi ellátására, valamint a mezőgazdaság szocialista fejlődése következtében állandóan növekvő igényekre. Az üzemi vöröskeresztes szervezetek elsősorban a balesetek és beteglétszám csökkentése érdekében szerveznek mozgalmat a szakszervezetekkel és más szervekkel közösen. Az egészségügyi felvilágosítás érdekében ismeret- terjesztési tervet dolgoztak ki. Az idei oktatási évben a tavalyi jó tapasztalatok alapján újra megszervezik az elsősegélynyújtó, a házi betegápoló és az anyák iskolája tanfolyamokat. Az iskolákban az ifjú egészségőr tanfolyamokon egyre több fiatalt képeznek ki a legalapvetőbb egészségügyi és elsősegélynyújtási alapismeretekre. A véradómozgalom továbbfejlesztése érdekében szélesíAnyaghiány gátolja a községfejlesztési tervek megvalósulását Rimócon ez évben a községfejlesztési alapból 1845 négyzetméter területű utat javítottak meg. Az útjavításokra 32 ezer forintot költöttek. Az e célra felhasznált pénz gazdaságosnak mondható, mert 1 négyzetméter javítási költség alig több mint 50 forintba kerül. Rimócon a községfejlesztés céljaira 158 ezer forint állt a községi tanács rendelkezésére és az útépítésen kívül más fontos munkákat is sikeresen hajtottak végre a községfejlesztési alapból. Villanyhálózat bővítése is megtörtént már. Tíz lakásba vezettek be villanyt és még 15 lámpahellyel bővítik a köz- világítást. Vannak azonban olyan írunkák amelyek a község fejlesztése, szépítése szempontjából igen fontosak lettek volna, a község dolgozóinak és vezetőinek erőfeszítése azonban hiábavalónak bizonyult. A szélhegy alatt egy modern biztonságos hidat terveztek elkészíteni 23 ezer forintos költséggel. Ez a munka azonban anyaghiány végett elmaradt. Ugyancsak anyaghiány következtében torpantak meg az iskola kőkerítésének munkálataival is. A kőanyagot már biztosították, de nincs cementjük hozzá. Az anyaghiány nemcsak Rimóc községfejlesztési terveit húzta keresztül. Cementhiány végett le kellett állítani Varsányban és Litkén a járdaépítést, Nógrádsipeken a hídépítést, de Nógrádsza- kálban is megálltak a községfejlesztési munkákkal anyaghiány végett. Az illetékeseknek le kell vonniok ez év tanulságait, s már jó előre gondoskodniok kell a jövő évi községfejlesztési munkákhoz szükséges anyagok biztosításáról. Nem szabad megtörténnie annak, hogy az igények hiányos felmérése a községfejlesztési munkák terveinek sorozatos meghiúsulásához vezessen. — rósz tik a véradók számának táborát. Tovább fokozzák a véradók társadalmi megbecsülését. Az iskolákban a tanuló- ifjúság nevelésének fontos részeként, célul tűzték ki az ifjúság egészség-kultúrájának magasabb színvonalra emelését. A felső tagozattal rendelkező általános iskolákban, közép- és iparitanuló-iskolák- ban létrehozzák a vöröskeresztes csoportokat, A további munka előfeltételeként egyre szorosabb kapcsolatot teremtenek a szociális és tömegszervezetekkel; OLVASÓINK ÉRDEKLŐDNEK, VÁLASZOLUNK! y Salgótarján bölcsödé és óvoda ellátottságáról — Válasz a „vásártéri édesanyák” levelére — Nehány napja .,vásártéri édesanyák" aláírással gyermekeiket féltő édesanyák levelét kézbesítette a posta. A meleghangú levél tele van a gyermekeikért aggódó, az anyai szív szeretetétöl átható kéréssel. Választ kérnek a „vásártéri édesanyák", hogyan tudja a városi tanács biztosítani bölcsödéskorú apróságaik elhelyezését. A válaszunkat úgy igyekszünk megadni, hogy összekapcsoljuk a bölcsődésko- rú, óvodáskorú gyermekek elhelyezését, gondozását, nevelését. Illetékes szerveinknek jelentős gondot okozott és okoz ma is, hogyan tudunk korszerű elhelyezést biztosítani gyermekeinknek. A felszabadulás előtti időben városunk területén bölcsőde nem működött. 1948-ban került megépítésre az első bölcsőde, s ma már a város területén három bölcsőde üzemel: a Bem utcában levő „Petőfi’- bölcsőde 30 férőhellyel, a Sztahanov úti „Zója“ bölcsőde 35 férőhellyel és a Csizmadia Sándor úti „Ságvári-’ bölcsőde 35 férőhellyel, összesen tehát három bölcsőde összesen 100 férőhellyel. A bölcsődékben levő átlaglétszám jelenleg 85 fő, tehát még 15 bölcsődés- korú gyermek elhelyezése lehetségesEnnél sokkal rosszabb képet mutat az óvodai férőhelyek száma és a jelentkező igény. Tanácsunk i.letókes szerveit szinte nap mint nap keresik fel a szülők, akik szeretnék gyermekeiket óvodáinkban e.heiyezni, mivel mindkét szüió dolgozik. A a férőhelyek száma azonban nem teszi lehetővé az újabb felvételeket. A napokban társadalmi szervein«: útján leiüivrzsgaituk óvodáink helykihasználását. Megállapítást nyert, hogy olyan óvodáskorú gyermeket is elhelyeztek óvodáinkban, ahol csupán a családfő dolgozik s így jelenleg nincs lehetőség arra, hogy gyermeke óvodai ellátásban részesüljön. Ez az álláspont sem helyes, mivel nevelési szempontból nem közömbös, hogy az iskolába menő gyermek nevelése, közösségbe illeszkedése milyen. Tanulmányi eredményekkel tudjuk bizonyítani, hogy az óvodai nevelésben részesült gyermek előmenetele, tanulmányi eredménye lényegesen jobb az óvodai nevelésben nem részesült gyermekénél. Ilyen meggondolások alapján vait szun^egesse, hogy a régi vásártéri bérházaknál eredetileg bölcsődének épített épületet óvodának alakítsuk át, hiszen ezzel sokkal több szülő és gyermek el- he.yezesén tudunk segíteni. Igaz, hogy a régi vásártéren lakó szülőknek így sokkal kényelmetlenebb s a piciny gyereknek sem mindegy, hogy viszonylag nagyobb távolságra: Bem utcai, vagy a Csizmadia Sándor utcai bölcsődébe kell menniük, azonban a felmerült bölcsődei és óvodai elhelyezési igények száma alapján kézenfekvőbb volt a régi vásártéri óvoda megnyitása. Tudjuk, hogy a jelenlegi területi elhelyezés nem kielégítő. Feltétlenül szükség van a város különböző területein — így a régi vásártér területén is — bölcsődék és óvodák elhelyezésére. Éppen ezért a város tervében tizenegy bö.csőde, összesen 520 férőhellyel — építését vettük tervbe. Ebben a számban benne szerepel a megyei tanácsház mögötti részen egy új, korszerű, 40 férőhelyes bölcsőde építése, mely előreláthatólag 1961-ben kerül megépítésre. E terület fekvése, egészséges levegője teszi indokolttá, hogy ne a vásártéri — viszonylag zsúfolt — területen legyen bölcsődé ki- ilakitva. Óvoda-építés vona Ián szintén tartalmaz távlati fejlesztési tervünk feladatokat. Már 1960-ban megépítésre kerül az úgynevezett újtelepi részen egy 50 férőhelyes óvoda, mivel ezen a területen a legnagyobb az igény és nincs megfelelő férőhely. Meglévő bölcsődéink tevékenységét úgy értékeljük, hogy egyre^nkább kezdik betölteni funkcióikat. Az orvosi előírásoknak megfelelő súlygyarapodást bölcsődéinkben elérjük. Biztosított az állandó orvosi felügyelet, bölcsődei dolgozóink nagyobb része hivatásérzettől áthatva végzi feladatát s mindezek következményeként a dolgozó anyák egyre jobban kezdik becsülni bölcsődéinket, ez csendül ki a „vásártéri édesanyák“ leveléből isHiszem, hogy a bemutatott helyzet alapján Városunk édesanyái meglátják, hogy megfelelő gonddal foglalkoznak illetékes szerveink e probléma megoldásával is s bizonyos türelmet tanúsítsanak, amíg bölcsődei és óvodai hálózatunkat népgazdaságunk erejéhez képest fokozottabb mértékben bővíteni tudjuk. Critz Arnold, a városi tanács vb. elnöke. Egy panasz és a valóság — Válaszolunk Mező Sándor levelére — Mező Sándor, salgótarjáni olva- mérik a vásárolandó tonhalat, sónk levélben panaszkodott arra, Ugyancsak nincs igaza kedves nogy a Kisker. Vállalat 37. sz. olvasónknak abban sem, hogy húsüzlctében (a piaciban) lemér- reklamálja a disznófej és egyéb fék a vásárolandó tonhalat és a mellékes húsfélék (köröm, csü- szokasos 10 forint helyett 10.40 lök, bőrke, farok stb.) felemelt forintot fizetett egy félkilós cső- árát. Központi rendelkezés bizto- magért. sitja, hogy június 1-e és október Olvasónk tájékoztatására közöl- l-e között a fentemlített húsfélék jük, hogy a Megyei Tanács Ke- árát olcsó, szezon-árakban hozhatják forgalomba. Október 1-től viszont az érvényben levő teljes áron árusítják az említett húsféléket. E problémákra azért válaszoltunk lapunkon keresztül ol- tapasztaltak vasónknak, mert tapasztalataink hiányt. így szerint több háziasszony és dol- tehát abban a húsboltban jártak gozó reklamált már ezekkel a el helyesen és szabályosan, ahol problémákkal kapcsolatban. reskedelmi Osztálya a 96—13yl959. számú rendeletében a Belkereskedelmi Minisztérium azjnos rendelkezését követve kötelezővé teszi, — éppen a lakosság érdekében — a tonhal mérését, mivel több esetben súlytöbbletet vagy Tegyünk meg mindent a bányai balesetek csökkentéséért Testet öltött jelmondat lett népi államunkban, hogy nálunk „Legfőbb érték az ember”. Számok, eredmények bizonyítják, hogy a jelszó valóság országunkban, hogy a dolgozók testi épségének, egészségének megóvásáért nagyon, nagyon sokat teszünk. Ragadjunk csak ki egy példát, s vizsgáljuk meg a Nógrádi Szénbányászati Tröszt baleseti mutatóit, munkavédelmi és üzemegészségügyi beruházásainak alakulását — jó és rossz oldalát együtt. Tény, hogy a baleseti mutatók tröszti szinten 1953 óta állandó csökkenést mutatnak. Ez a csökkenés 1959. évben tovább folytatódott két mutatónál — a balesetek abszolút számánál és a gyakoriságnál — míg a harmadik mutató — a baleseti műszakszám az előbbi évhez viszonyítva növekedett. Mi is az eredmény? A balesetek abszolút száma a tröszt 12 üzeme közül kilencben csökkent, s csak háromban mutat emelkedést. Legjobb eredményt a szorospatakiak értek el, az év első kilenc hónapjában 97-el míg a kazáriak 32-vel csökkentették a balesetek számát az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Emelkedés — bár lényegtelen —Tiri- besen, Zagyván és Mátrano- vákon tapasztalható. Csak mellékesen: a gyakoriság száma is igy alakul a vállalatoknál. Míg a fent említett két mutatónál lényeges a javulás, kilenc hónap alatt kereken 200-al csökkent a balesetek száma, addig sajnálatosan rossz a balesetekből eredő kieső műszakok meny- nyisége. 1958-hoz viszonyítva ez év kilenc hónapjában 1461-el több műszak esett ki a termelésből baleset következtében, ami nem kevesebb mint 5 000 tonna szén termelését jelenti, Ezen a téren a legrosz- szabb a mizserfai bányaüzem — 946 műszak a növekedés, utána a mátranováki- ak következnek 676, és a szolgáltató üzemek 581 műszakos emelkedéssel. Ezek a számok feltétlen kell, hogy figyelmeztessenek bennünket. Mert hiába csökken a balesetek száma, ha a bekövetkezett sajnálatos balesetek súlyosabbak, mint a korábbiak voltak, egy-egy dolgozó tovább marad távol munkahelyétől, mint az elmúlt években. Ez pedig feltétlen megszabja a további teendőket is! Mire kell itt gondolni? Arra, hogy az utóbbi időkben egy kicsit alább hagyott a baleseti oktatás bányaüzemeinkben. Elmondják, felolvassák ugyan a baleseti szabályokat, de azokat konkrét példákkal már nem támasztják alá. Pedig a példák érzékeltetésével feltétlen meggyőzőbb lenne egy-egy oktatás, akár az omlásról, akár más természetű balesetekről is van szó. Feltétlen nagyobb gondot kell fordítani az új bányászok nevelésére, oktatására is. A tapasztalat ezen a téren is az, hogy ez az oktatás sablonos, nem mutatják meg egyes helyeken a helyszínen, hogy miből is adódhatnak könnyebb, vagy veszélyesebb sérülések, balesetek. Mert ha statisztikai kimutatást is néznénk, arra a megállapításra kellene jutni, hogy a balesetek igen nagy hányada a figyelmetlenségből, gondatlanságból történik, itt is legtöbb a szállításnál: kapcsolásnál, a jelzések rossz hiegadásánál, a rossz csilléknél stb. Szólni kell a munkahelyi balesetekről is. Régi bányász közmondás, hogy a jó főte csalja meg a bányászt. Ennek értelmét nem kell bányászainknak magyarázni, de a figyelmet feltétlen fel kell hívni arra, hogy ne csak homokos, könnyen omladó anyagoknál tartsák be a biztosítás szabályait, hanem a „jó főiénél” is, ezzel is csökkenthetjük a balesetek, a balesetekből származó műszakkiesések számát. A balesetek és a baleseti műszakok számának csökkentése dogozó népünk, az ember érdeke, amely nálunk a legfőbb érték. Ezért elsősorban azoknak kell ezen a téren ténykedni, gkiknek feladatuk a baleseti oktatás, a balesetmentes termelés műszaki feltételeinek megteremtése. Es itt álljunk meg egy pillanatra. Érthetetlen számunkra például az, hogy amíg népgazdaságunk 1959. évre először három millió hatszáznegyvennyolc ezer forintot, később pedig 4 millió háromszázkilencvennyolc ezer forintot biztosított munkavédelmi és egészségügyi beruházásra, addig mind ebből eddig csak egy millió hétszáz- ótvenegy ezer forintot használtak fel. Érthetetlen előttünk — de mások előtt is, hogy éppen a munkavédelmi és egészségügyi célra ítélt ösz- szegböl az év lassan tíz hónapjában az összeg alig egyharmadát használták fel, holott ennek a beruházásnak végrehajtása egyik legfontosabb feladata lenne a beruházási osztálynak. Értsék meg az illetékesek, hogy ezekkel a beruházásokkal a balesetek, a baleseti műszakok számát csökkenthetik tovább — végső - sorban pedig a beruházások végrehajtása törvény, azt valóra kell váltani. Ezzel is bizonyítsuk, hogy testet öltött a jelszó, hogy nálunk valóban legfőbb érték az ember. S. L.
