Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-17 / 83. szám

6 KOSRADlNtPOIIAQ 1959. október 17, Ne rövidítsük meg a művelődési házakat Vízszintes: 1. Hangszer-kellék. 4. Alföldi város. 7. A Hold klasz- szikus neve. 10. Kereskedelmi ^—Vasárnapi lejtőrö-JUL A rról akarunk szólni, " ami nagyon faglalkoz- tatja művelődési otthonain­kat, az otthonok igazgatóit: az anyagi helyzetükről, ön­állóságra kell törekedniök. A maguk erejére támaszkodva kellene, hogy megéljenek, még pedig úgy: ne hiányoz­zék semmi a művelődési otthonból, ami szép, ami jó, ami kedves a dolgozóknak. Ezek nem elérhetetlen ál­mok. És nem jelentik azt sem, hogy most már eset­leg a művelődési otthonok felett felügyeletet gyakorló szervek azt gondolják, nem kell a művelődési házat tá­mogatni. Ez téves felfogása volna a dolgoknak. Itt arról van szó, hogy a művelődési házaknak úgv kell dolgozni, hogy jövedelmet tudjanak biztosítani maguknak, — . de nem bármilyen áron, nem feladni a szocialista kultú­rára való törekvés elveiből. Jövedelmet biztosítson ma­gának a művelődési ház úgy­is, hogyha az otthon kereté­ben rendezvény van, abból a művelődési ház a magának járó részt feltétlen megkap­ja. Ezek nagyon fontos felté­telei annak, hogy a műve­lődési ház megfelelő anyagi bázist tudjon teremteni a maga számára. Nem is nehéz ezt így el­képzelni. Semmi egyéb nem szükséges hozzá, mint az, hogy a művelődési otthont senki ne nézze valamiféle anyagi forráshelynek. A mű­velődési otthon a dolgozóké, a jövedelem a művelődési otthoné, amelyből egyre ked­vesebbé teszi látogatói szá­mára a művelődés házát. Azért szükséges erről be­szélni, mert némely helyen tarthatatlan, ahogy ki akarják használni a művelődési há­zat. Igaz régebben volt, de megtörtént Kisterenyén. A vasutasnap megrendezésének költségei fedezéséhez bált rendeztek a művelődési ház­ban. Egy fillért nem hagy­tak a bevételből. Noha leg­alábbis terembér megillette volna őket. Érsekvadkerten alig indultak — hiszen most épült a művelődési ház —, máris a tűzoltók felszerelésé­nek kiegészítésére rendeznek mulatságot, vagy ki tudná, milyen összejövetelt. Nemcsak ez a két hely van, amelyet megemlíthetünk. Mert a szervek sokasága veszi igénybe a művelődési házat, jövedelemforrás cél­jából. Nagyon helytelen ez. Nem arról van szó, hogy ezeknek a szerveknek jelen­tőségét lebecsüljék. Azt sem, hogy nincs helyük a műve­lődési házban, hiszen az az övék. De a művelődési ház nem lehet alkalmas arra, hogy anyagi fedezetet te­remtsen a számukra. Vég­eredményben ezzel odajut­nak, hogy nem lesz sem a művelődési háznak pénze, sem nekik. A művelődési házaknak nagyon fontos célt, dol­gozó népünk műveltségének emelését kell szolgálnia. Ha ezek a szervek, amelyek csu­pán anyagi gyarapodásra használják a művelődési há­zat, segítenek a tulajdonkép­peni munka végrehajtásá­ban, mennyivel nagyobb vol­na a gazdagságuk, hiszen a művelődési házban terjesz­tett műveltség a falu népé­re hatna ki. Nagyon sok a tennivaló falvainkban. Csak példának soroljuk fel. A könyvtárak­nak nincs megfelelő helye. Ápolni kéne a könyveket, ismertetni a dolgozókkal, milyen szépséget rejtenek magukban. Hadd forgassák minél többen. De itt vannak az ismeretterjesztő előadá­sok. Akkor hoznának igazi hasznot, ha minél többen meghallgatnák. Ide kéne irá­nyítani az emberek figyel­mét. A művelődési házakban kerül sor a szakmai, ismer­tető előadásokra. Részben ilyen fontos tevékenység vár a művelődési otthonokra. És ezt a művelődési otthon egy­maga megoldani nem tudja. Segítséget vár a társadalmi szervektől. Arról már ne is beszéljünk, hogy szerteágazó művészeti csoportoknak kéne működni azokban a művelő­dési házakban, ahol még nem működnek. Ezeknek a mun­káját a művelődési házaknak anyagilag is támogatni kell. De, ha elvonjuk tőlük a bevételeket, akkor miből tá­mogassa őket, és hogyan biztosítsa a művelődési ház a tisztaságát, és egyéb szük­séges dolgokat. Azok a szer­vek, akik olyan szándékkal mennek a művelődési ház­ba, hogy ott pénzt biztosít­sanak a maguk számára, nagyon jó lesz, ha gondol­nak ezekre a fontos felada­tokra, amelyeket a művelő­dési házaknak kell megol­dani. c '■'ajnos a művelődési há­zak igazgatói nem mindig tudnak megbirkózni a kö­vetelőzőkkel. Különösen nem, ha maga a tanácselnök, vagy a művelődési ház felett fel­ügyeletet gyakorló más szer­vek nem nyújtanak nekik támogatást. Nem egy eset volt már, hogy maguk, ezek a szervek kényszerítik a művelődési házak vezetőit, hogy adják át a bevételeket a műsort rendező szerveze­teknek. Ezek nagyon helyte­len és káros engedmények, a művelődési házat rövidítik meg. őrködjenek inkább a felügyeletet gyakorló szervek a művelődési házak érdekei felett. Gyarapítsák vagyonát, hogy minél hasznosabban, gazdagabban szolgálhassa dolgozó népünk műveltségi színvonalát. B. Gy. Német Demokratikus Ünnepi Filmhét Filmszínházaink élete vál­tozatos, s nem csak azért, mert minden három napban, vagy minden héten műsor- változás történik, hanem azért is, mert egyre-másra különböző nemzetiségű film­heteket, filmnapokat rendez­nek. Salgótarjánban a No­vember 7. filmszínházban hétfőtől kezdve német ün­nepi filmhetet rendez a mo­ziüzemi vállalat, a Német met filmgyártás két legújabb nagyszerű filmalkotását mu­tatja be a filmszínház. A Matrózok dala című film azokat a történelmi eseményeket eleveníti meg, amelyekben a kievi matró­zok 1917—19-ben résztvettek A forgatókönyv írói nyílván tudatosan szánták rá magu­kat arra, hogy a történelmi eseményeket minél szélesebb körképben idézzék meg. tés embertelenségének, min­den emberi mivoltukból ki­vetkőzött Gestapo és SS-le- gényeknek kegyetlenkedéseit bemutató dokumentum. A drámai konfliktusok jó tö­mörítésével készült film egy görög zsidólány és egy né­met katona megismerkedésé­nek és egy bimbó korában derékbatört szerelemnek tra­gikus története. A Csillagok minden kockájának sajátosan komor drámai s egyben köl­tői hangulata van. műszó. 11. Felkiáltószó. 13. Ze­nei hang. 14. Azonos betűk. 15. Mértékegység. 16. ízesítő, fűszer. 20. Vízi jármű. 22. Női becenév. 23. Névelővel: testrész. 24. Visz- sza: kártyalap. 25. Skálahang. 26. Béke — oroszul. 27. Asztalos-szer­szám (1. kocka kettősbetü). 29. Vízi növény. 31. Gabona-növény. 33. Magasról leenged. 34. Bútor­darabok. 36. pt és éjszaka Is van Ilyen (utolsó kocka kettős­betű). 37. Kicsinyítő képző. 38. Ital. 39. Ruhát tisztít. 41. Fedd. 42. Régi mértékegység. 43. Mint vízsz. 41. sz. .45. Vasúti pálya. 47. Igavonó állat. 49. Női bece­név. 51. Európai főváros. 53. Zóna fele. 54. Tejtermék. 56. Gyümölcs. 58. Feláll m. hangzói. 59. Csapat­egység. 61. Mezőgazdasági munka. 64. Középen törlő. 65. Sportág. 67. Gödör. 68. Testrész. 69. Két szov­jet város. Függőleges: 1. Az Európa ki­adónál megjelent Aj Vu kínai költő könyvének címe. 2. Szov­jet folyó. 3. Lágy fém. 5. Pa Csin kínai író könyvének címe (Európa kiadó). 6. Egyre ritkább az ilyen dolgozó. 7. Kínai név. 8. Mutatószó. 9. Október első napjaiban volt a kínai könyv ünnepe. Ebből az alkalomból je­lent meg a klasszikus kínai próza leghíresebb műve. 12. Né­met összevont elöljáró szó. 14. Európai nép. 15/a. Elszédült. 17. UV. 18. Vissza: állathang. 19. örökíró toll. 21. Madár-lakás. 23. Levegő — id. nyelven. 28 ............. S zófia. 29. Veszteség. 30. Vissza: önáUó én francia nyelven. 32. Lakat. 34. Piros — németül. 35. Hím állat. 38. Olasz város. 40. Rívó ikerszava. 42. A vadász igéje. 43. Egyiptomi napisten. 44. Fordított állóvíz. 46. Felkiáltószó. 48. Keletázsiai állam. 49. Jókor, hajnalban. 50. Névelővel: biliárd­kellék. 52. Makacs. 55. Mint függ. (3. sz. 57. Szintén. 60. SKS. 62. Francia művészet. 63. Angol fiú- név. 64. Köz — keverve. 66. For­dított kicsinyítő képző. 68. Ket­tősbetü. Az oó, illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. Beküldendő: függ. 1, 5 és 9. sz. sorok megfejtése, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. A borítékra íríuk rá: Rejtvényt Beküldési határidő: október 21. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Az ötéves terv során jelentősen emelkedilt a külön böző iskolatípusokban tanulók száma. Könyvjutalmat nyertek: Teszári Nándorné Somoskő, Nagy Gyula Balassagyarmat, Bulla István, Mátranovák. A könyveket postán küldjük el! Jól sikerült" hangverseny Salgótarjánban Salgótarján zenei életében — különösen az utóbbi né­hány évben — igen örvende­tes kibontakozás tapasztalha­tó. A felszabadulás előtti ze­nei tespedtséggel szemben a zeneiskola szívós kultúrpoli­tikája nyomán ma már olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg a dolgozók részéről a komoly jellegű zenei rendez­vények iránt, hogy a zeneis­kola — más nagyvárosokhoz hasonlóan — az 1959-60. hang­versenyévadra bérletrend­szert vezetett be. A hangver­senybérletek népszerűségére mi sem jellemzőbb mint az a tény, hogy közel 400 kelt el közvetlenül a kibocsátást követő néhány nap alatt. Az első bérleti hangver­seny megrendezésére vasár­nap került sor, amikor a veszprémi „Csermák Antal” Állami Zeneiskola tanárainak művészetében gyönyörködhet­tek a boldog bérlettulajdono- I sok. A veszprémi vendégmű­vészek a zeneirodalom nagy- | mestereinek örökbecsű alko­tásaiból válogatták össze a nagysikerű műsorukat. A műsor első számaként Vival­di két hegedűre írt kettős- versenye csendült fel. De megszólaltattak Salgótarján­ban még nem eléggé közis­mert hangszereket is a kiváló szólisták, így Mozart egy-egy oboa , fagót művét hallhat­tuk Német Judit és Somo­gyi Miklós tolmácsolásában. Szűcs József Weber klarinét­ötösének és a francia Mes­sager versenyművének ragyo­gó előadásával bizonyította be érett szaktudását. A Kátó- Kollár- Zámbó- Beöthy vonósnégyes különösen a fülbemászó Mozart: Kis éji zene stílusos interpretációjá­val nyerte el a közönség tet­szését. Paganini ördöngős Mózes fantáziáját sziporkázó bravúros virtuozitással Kátó István hegedűművész szólal­tatta meg. Szűnni nem akaró tapsvihart és ráadást váltot­tak ki Szilvásy László Schu- bert-Kodály énekszámai, melyeket a kisegyüttes ki­sért. A műsor megértését Szűts Pál műsorismertetése könnyítette meg. A veszprémi vendégek szombaton Nagybátony-Bá- nyaváros zeneiskolájának nagytermében — ugyancsak bérleti hangverseny kereté­ben (!) — mutatták be szép műsorukat. örömmel üdvözöljük Sal­gótarján és Nagybátony ze­nei életének izmosodását és egyben köszönettel adózunk a veszprémi zeneiskola mű­vésztanárainak, a dolgozók magasszínvonalú szórakozta­tásáért. Demokratikus Köztársaság A Csillagok című német­fennállásának 10 éves évfor­dulója alkalmából. Az ünnepi filmhéten a né­bolgár közös filmalkotás a hitleri fasizmus szörnyű éve­inek, a faji megkülönbözte­Választmányi ülést tartottak a megyei KSZKBI A Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet Megyei választmányi ülést tartott csütörtökön Salgótar­jánban. Az ülésen a megyei veze­tőség beszámolóját hallgat­ták meg az alközpont 1959. I. félévi munkájáról. Részlete­sen megvitatták a KTSZ-ek dolgozóinak munkakörülmé­nyeit, munkavédelmi és bal­esetelhárítási munkáját. Saj­nálatosan állapították meg, hogy az üzemi balesetekben a múlt év azonnos időszaká­hoz viszonyítva jelentős ja­vulás nem történt. Ugyan­csak nem kielégítő a beteglét­szám alakulása sem. Az I. fél­évben a betegségekből és ál­betegségekből adódó hiányzás több mint 2 millió forintos munkakiesést jelentett a KTSZ-ekben. Kívánnivalót hagy maga után a dolgozók itt-ott meglehetősen rossz munkakörülménye is. Nincs APRÓHIRDETÉS A Miskolci Autóközlekedési igazgatóság AC 29—44 rendszámú gépkocsija Salgótarján-Litke kö­zött a hátsó rendszámát elvesz­tette. A megtaláló a legközelebbi rendőrőrsre adja le. (341) mindenütt biztosítva a tisz­tálkodási lehetőség és az egészséges termelés sem. A beszámoló után a részt­vevők . meghallgatták Sajtos Lajosnak, az ellenőrző bi­zottság elnökének beszámoló­ját. Majd vitát folytattak a beszámolók és határozati ja­vaslatok felett. AZ ÉSZAKMAGYAR­orszägi Áramszol­gáltató vAllalat, Balassagyarmati Üzemegy­sége felkéri a fogyasztóit, hogy 1959. OKTOBER 15-EVEL KEZDŐDŐEN ÜGYFÉL­FOGADÁST MINDEN NAP 8 ORÄTOL 10 ÓRÁ­IG TARTUNK, Mindennemű panasszal, számla reklamációval, hi­babejelentéssel, névátírás­sal csak a jelzett időn be­iül szíveskedjenek az üzemvezetőségünkhöz for­dulni. A JELZETT IDŐN TÜL HIBABEJELENTÉSSEL AZ ÜZEMVEZETŐSÉGEN KÉSZENLÉTET TARTÓ DOLGOZÓHOZ KELL FORDULNI. (330) A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságának védelmére Korábban tájékoztattuk ol­vasóinkat arról, hogy az Ál­lami Biztosító a termelőszö­vetkezetek biztosítási díjai­ban nagyarányú csökkentést hajtott végre. Ez alkalommal felkerestük az Állami Bizto­sító megyei igazgatóját, Józsa Lajos elvtársat és kérdést intéztünk hozzá, hogy a kö­zös vagyonra vonatkozó biz­tosítási díjak csökkentése mellett gondoltak-e a ter­melőszövetkezeti tagok ház­táji gazdaságára vonatkozó biztosítási díj csökkentésére; ezen a vonalon vajon támo­gatja-e az Állami Biztosító a termelőszövetkezeti tagságot? Józsa elvtárs kérdésünkre el­mondotta, hogy az Állami Biztosító főigazgatósága a folyó évben a termelőszövet­kezetek nagyarányú fejlődé­sére való tekintettel gondos­kodott a termelőszövetkezeti tagok újfajta, átfogó biztosí­tási védelméről is, az általá­nos háztáji biztosítás beveze­tésével. Ez a biztosítási módozat összevonva tartalmazza a termelőszövetkezeti tagok lakóépületének és mező- gazdaságának tűzbiztosítá­sát, háztáji szarvas­marhájának, vagy egy anyakocájának állatbizto­sítását, háztáji földjének jégkár biztosítását. Ma­gában foglalja továbbá a baleseti és szavatossági biztosítást is. Az évi díj mindössze 130.— forint. — Mennyiben jelent a 130 forintos díj kedvezményt? — Hasonló biztosítási koc­kázatokért egy egyéni gaz­dálkodó közel 300- Ft évi díjat fizet. — Részle* esebben milyen biztosítási védelmet nyújt az Állami Biztosító a háztáji biztosítás keretében? 1. Tűz, villámlás, robbanás és vihar esetén kiterjed a termelőszövetkezeti tag saját tulajdonát képező, általa használt lakóházra és vele egy telken épült melléképü­letekre. A lakóházban elhe­lyezett házi és használati in­góságokra, a háztáji gazda­ság területén levő gazdasági és melléképületekre, valamint az épületek tetőzetében vi­har és jégverés okozta ron­gálási károkra, amennyiben ezek a károk a 200.— forintot meghaladják. 2. A szavatossági biztosí­tás azokra a károkra nyújt fedezetet, amelyekért a ter­melőszövetkezeti tag, mint lakóépület, mezőgazdasági üzemtulajdonos, kutyatartó törvényes kártérítéssel tarto­zik, mégpedig egy személy sérülése, vagy elhatálozása esetére 20 000 Ft. Több személy sérülése, vagy halála esetére 80 000 Ft. Idegen tárgyak megrongá­lása esetére 5000 forint ösz- szeg erejéig. 3. Állatbiztosítás, betegség, vagy baleset folytán történt áhatelhullás, illetve kényszer- vágás esetén nyújt kártérí­tést. A háztáji gazdaság te­henében bekövetkezett ká­rokra 1000 forint, 6 hónapos­nál idősebb növendékmarhá­ban bekövetkezett károkra 800 forint összegben. Ha a tsz-tagnak háztáji tehene nincs, de anyakocája van, akkor a szarvasmarhák he­lyett 1 darab anyakocát te­kintünk biztosítottnak 1000 íorint összegre. Külön ked­vezmény itt a termelőszövet­kezet tagsága felé, hogy kényszervágás esetén, a kény­szervágásból befolyt összeg a kártérítésen felül a biztosí­tottat illeti. 4. A jégbiztosítás fedezetet nyújt a háztáji szántó terü­letén lábonálló, illetve lesze- detlen termésben bekövetke­zett károkra, a jégverés nél­kül várható hozam erejéig. 5. Balesetbiztosítás a csa­ládfő balesetkáraira nyújt fe­dezetet: halál esetére 7500 Ft, állandó teljes, vagy részleges rokkantság esetére 15 000 Ft, múlékony munkaképtelenség­re 200.— Ft erejéig. A múlé­kony munkaképtelenségre biztosított összeg abban az esetoen kerül kifizetésre, ha a sérült baleset folytán csont­törést szenved, ' lletve bal­esetből kifolyólag legalább 28 napig betegállományban volt. — Mi a helyzet azoknál a termelőszövetkezeti tagoknál, akiknek házukra, vagy ingó­ságukra már érvényben levő biztosítás van? — A háztáji biztosítás ér­vénybe helyezésével a ter­melőszövetkezeti tagnak eset­leg már érvényben volt mindazon biztosításai, ame­lyekre a háztáji biztosítás ki­terjed, például tűz, jég stb. megszűnnek és az esetleges előre befizetett díjat az Ál­lami Biztosító a termelőszö­vetkezeti tag felé elszámolja. — Mi a helyzet Nógrád me­gyei viszonylatban a háztáji biztosítások terjesztésének te­kintetében? — Csak néhány napja kezdtünk e bjztosítási módo­zat szervezéséhez és tapasz­talatunk az, hogy amelyik tsz-tagsága előtt a biztosí­tást. illetve annak igen ked­vező feltételeit ismertettük, a tagság megyénkben is igen nagy tetszéssel és örömmel fogadta és több tsz tagsága kollektiven kívánta a bizto­sítás érvénybe helyezését — mondotta Józsa elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents