Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)
1959-10-17 / 83. szám
1959. október 17j NOORADINIPÜJBA8 3 Nem rám tartozik? A felszabadulás óta eltelt másfél évtized alatt sok nagyszerű eredményt értünk el. Ezeknek az eredményeknek — sok más egyéb mellett — egyik kiváltó oka az, hogy az emberek őszintén felszólalnak értekezleteken, taggyűléseken, levelet küldenek újságba és a rádiónak, beleszólnak az ország dolgaiba. Általában kialakult már egy olyan őszinte légkör, amelyben egyre többen érzik, hogy mi a kötelességük. Ezt a felelősséget nemcsak a párttagok érzik. Hiszen egy-egy párthatározat végrehajtása, Megvalósítása legalább any- nyira érdeke a pártonkívüli dolgozók ezreinek, mint a párttagoknak. Ezekben a párthatározatokban fogalmazódik meg a szocializmus építése, megvalósulásuk az élet- színvonal emelkedését jelentik. Az emberek a feladatok elvégzése közben hibát is követnek el. Ezek a hibák kárára vannak a fejlődésnek, lassítják a különböző tervek, feladatok megvalósítását. De legalább épp ilyen hibának számít az is, ha valaki észreveszi, hogy valami nincsen rendjén, még sem szól, hanem közömbösen félrefordítja a fejét. Itt volt például a salgótarjáni fűtőházban elkövetett nagyszabású sikkasztás. Mint az útólagos nyomozásnál is kiderült, sokan tudtak róla, észrevették a bűnt még idejében, de közömbösen elsik- lottak felette azzal, hogy nem rájuk tartozik, vegye észre az illetékes. Milyen sok kárt okozott a népgazdaságnak, de az embereknek, az egyes embereknek is az ilyen felelőtlen közömbösség. Még, ha idejében szólnak, sikerült volna elejét venni a dolog- nnk. Ehhez hasonlóan hibának számít az is, ha egyes vezetők meglátnak, észrevesz- nek kisebb mulasztást, hiányosságot, de nem igyekeznek csírájában elfojtani, nem lépnek fel ellene a törvény teljes szigorával, csak miután már súlvos vétségekre kerül sor. akkor sietnek valamit helyrehozni. Pedig a kis hibák szülik a nagyobbakat. é—m ezért az anróbb mulasztások ellen is fel kell lépni, hogy elkerüljük a nagyobb felelőtlenséget. A hibák elkerülésének egyik legfontosabo biztosítéka az állandó ellenőrzés. Elmulasztása súlyos következményekkel járhat. Például a megye óvodáiban sokáig elmulasztották az ellenőrző munkát, ami szabad garázdálkodáshoz vezetett, súlyos visszaéléseket követtek el egyes óvodákban vezetők és alkalmazottak egyaránt. Nem lehet közömbös pedig egyikünk számára sem, hogy felelőtlenségből súlyos károkat okoznak egyes emberek a népgazdaságnak és hogy az ellenőrzés elmulasztása milyen könnyen kifejleszti az arra hajlamos emberekben a káros szenvedélyeket, bűnre való hajlandóságot. A közömbösséggel az élet igen sok területén találkozunk. Napjainkban, amikor élet-halálharc folyik a régi és az új között, igen sokszor előfordul, hogy lelassítja az új győzelmét a szokatlan, a merész iránti közömbösség. Az egyik termelőszövetkezeti elnök panaszkodott, hogy a közös gazdaságban szeretne jobb szervezést, tervszerű, ésszerűbb gazdálkodást. Vegyesállomány helyett fehér hússertéssel kísérletezett, 10 holdról takarmány helyett magnak hagyta a herét. Általában még egy csomó, a parasztok számára újnak tűnő kísérlettel próbálkozott, hogy jó nagyot lendítsen a nagyüzemi gazdaságon. A he- remagfogás miatt különösképp sokat fenyegették, hogy tönkreteszi a takarmányellátást. Hiába bizonygatta, hogy így többszörösére nőhet a jövedelmük, az emberek azzal érveltek: jobb a biztos takarmány. Végüiis a terméseredmény őt igazolta, 40 ezer forint többletet jövedelmezett a heremag. Ebből is láthatjuk a régihez való merev ragaszkodás, az új iránti közömbösségben nyilvánul meg néha olyankor is, amikor pedig kétségkívül az új jelent többet, eredményesebbet. Akad még egy-két hivatalunk, intézménvünk, ahol egyes vezetők közömbösen intézik a hozzájuk forduló emberek ügyes-bajos dolgait. Hiába lenne kívánatos sürgős intézkedés egy-egy fontos ügyben, egymásra tologatják, hárítják a felelősséget, kézről-kézre adják az ügyet, közömbösen, tétlenül nézve a panaszos bizalomteljes várakozását. Holott egész egyszerűen intézkedni lehetne a dologban, de azzal küldik tovább: nem az én dolgom, nem én rám tartozik. A társadalmi tulajdon védelme is egy fontos része a közügynek, a közérdeknek. Egy-egy közös létesítmény, vagy középület megrongálását sok esetben tétlenül nézik el egymásnak egyes emberek, mert nem közvetlenül ők a felelősek, arra várnak, vegye észre a vezető, vagy valaki más illetékesebb. Előfordul az is, hogy sokan tudnak az üzemi szarka tevékenységéről, látják, hogyan károsítja a nép vagyonát, mégis érdektelenül fordulnak el a jelenségtől, szóljon az, akire tartozik. Nézzük csak meg hová is nyúlik vissza ennek a káros, csúnya közömbösségnek a gyökere. Mi az oka annak, hogy bár már az alapvető termelési eszközök közös tulajdonban vannak, még sem érzik még egyesek úgy, hogy a miénk, valamennyiünké ez az ország. Mindenekelőtt a múltból örökölt életmódszemlélet is hozzásegíti az embert, hogy közömbösen szemlélje a dolgokat. Másrészt az is igaz, hogy bár új életforma, új tulajdonforma, új társadalmi forma foglalja el a régi helyét, ezzel egyi- dőben nem tud az emberek gondolkozásmódja egyszerre átváltozni. Igaz, hogy az én, a magántulajdon szemlélete, már erősen eltűnőben van, de a helyét elfoglaló mi fogalma még nem honosodott meg teljesen. Szívós nevelő munkára van szükség, hogv minden ember saiáttának érezze azt, ami már visszavonhatatlanul az övé. Hogv minden ember megtanuljon éberen őrködni a közös kincsen és merészen fellépjen a népet megkárosítók ellen, lev érhetjük majd el, hogy talaját veszti a közömbösség, amely ma még elég sok emberben megtalálható. ÜJLAKY MARIA-----------------4^* J ó gazdasági eredmények a harmadik negyedévben A Központi Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé 1959. harmadik negyedévének eredményeit. A hivatalnak ez a legutóbbi jelentése arról ad tanúbizonyságot, hogy a múlt év azonos időszakához viszonyítva jelentős lépést tettünk csaknem minden területen előre. Fejlődésünk egyik legjobb eredményének mutatkozik az ipari termelés alakulása. Ebben a negvedévben J2 százalékkal nőtt az ipari termelés ás ezzel az állami ipar 6 százalékkal teljesítette túl negyedéves tervét. Az év elejétől számítva a múlt év első három negyedévében elért színvonalat 10 százalékkal szárnyalta túl az ipar. A fontosabb cikkek termelése egyértelmű fejlődésnek indult, néhol ugrásszerű emelkedést is tapasztaltunk. Kőolajból 286 ezer tonnát termeltünk, ami 30, nitrogénműtrágyából 61 ezer tonnát, ami 37 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Jól alakul a termelés cserépből is, amiből 66 millió darabot gyártottunk, 17 százalékkal többet, mint 1958. harmadik negyedévében. Különösen nagy a fejlődés háztartási gépekből: porszívóból 98, padlókefélőgépből 51 százalékkal gyártottunk többet, mint a múlt év harmadik negyedében. A termelés fent említett növekedése kétharmadrészben a munkáslétszám és egyhar- madrészben a termelékenység növekedéséből adódott. Jól alakult az egy munkásra jutó átlagos teljes termelés is, ami 4 százalékkal volt több, mint 1958. harmadik negyedévében. A tavalyinál kedvezőbb eredmények születtek a mezőgazdaságban is. Szolidaritási hetet tartanak az építőiparban Hazánkban ülésezik október 24-től az Építőipari Szak- szervezet III. Nemzetközi Konferenciája. Ebből az alkalomból az építő és építőanya gipar dolgozói megyénkben szolidaritási hetet tartanak október 19-e és 24-e között. Hétfőn, október 19-én valamennyi érintett üzemben, munkahelyenként röpgyűléseket tartanak, ahol méltatják a nemzetközi konferencia jelentőségét. A szolidaritási hét célja egyrészt, elmélyíteni a műnk ásosztály nemzetközi összefogását, másrészt fokozottabb figyelmet fordítani saját, előttünk álló feladatainkra, különösen a kongresszusi munkaversenyre. Mintegy 30 százalékkal cfibb kenyér és taKai- mánygabonát takarítottunk be a múlt évihez hasonlítva. A nagyüzemi gazdaság fölényét a termés- eredmények is igazolták, mert az állami gazdaságok es a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek termésátlaga valamennyi gabonaféléből jelentősen felülmúlta az egyéni gazdaságok termésátlagát. A kül- és belKereskedelmi forgalom egyaránt jelentősen növekedett. A kivitel 8 százalékkal, a behozatal 33 százalékkal múlta felül a múlt év harmadik negyedévének forgalmát. A kivitel túlteljesítése egyben azt is jelenti: minőségileg is jobb termékeket állított elő iparunk és mezőgazdaságunk. A lakosság életszínvonalának emelkedését és jobb pénzgazdálkodását bizonyítja az is, hogy a negyedév folyamán további 300 millió forinttal nőtt és szeptember végére összesen 37 milliárd forintra emelkedett a dolgozók takarékbetétállománya. A lakosság megnövekedett vásárlóerejét igazolja az is, hogy a jelentősen megnőtt kiskereskedelem eladási forgalma 13 százalékkal volt magasabb, mint 1958. azonos időszakában. Jó az is, hogy elsősorban a tartós fogyasztási cikkek iránt nőtt meg a kereslet. De emellett jelentősen növekedett a ruházati cikkek eladási forgalma is. Az elmúlt harmadik negyedév a Statisztikai Hivatal jelentésének tükrében azt ábrázolja, hogy jó úton halad népünk a párt márciusi határozatának megvalósításában. Képek a nagybátonyi AKŰV-kírendeliségről Naponta 4 ezer bányászt szál- I szerzett nagybátonyi AKÖV fci- lítanak a többszörösen elismerést rendeltség dolgozói. Kiss György szerelő nehéz körülmények között féltengelyt cserél a bányászokat szállító gépkocsin. Három tiltakozó levéltől — a harmadik vállalásig A Romhányi Cserépkályhagyár sikereiről Három levelet is küldtek egymás után a minisztérium illetékes főosztályára a Romhányi Cserépkályhagyárból még az év elején. Tiltakoztak az ellen, hogy ez évi tervük 3950 tonna kályhacsempe gyártását írja elő, szemben a tavalyi 3860 tonnás teljesítéssel. A levelekben megindokolták, hogy miért nem teljesíthető ez a követelmény. A felsőbb szervek a leveleket tudomásul vették, de a tervet nem módosították. Most a harmadik negyedév lezárásával azonban számos olyan meglepő eredmény született, amely nyomán már csak régi rossz emlék az év elei három levél. Mint minden gyárban, itt is megtették a kongresszusi felajánlást. Eredetileg 402 ezer forintos túlteljesítést vállaltak, amely a mennyiségi terv túlteljesítéséből, a termelékenység növeléséből, a minőség javításából és az önköltség csökkentéséből tevődik össze. Ezt a felajánlást április l^től az év végéig előírt tervhez viszonyították. Menet közben azonban kiderült, hogy ez a felajánlás nem volt mindenben reális. Ezért a gvár dolgozói július 31-én a termelési tanácskozáson elhatározták, hogy újabb 240 ezer forint túlteljesítésre vállalnak kötelezettséget. A hamadik negyedév végéig a gyár dolgozói az esedékes tervet a vállalással együtt magasan túlszárnyalták, 3 százalékkal nagyobb az eredmény, mint ami az eredeti felajánlás volt. Csak a harmadik negyedévben 5,3 százalékkal volt nagyobb a gyár termelése, mint az előző év hasonló időszakában. Ebben az évben tovább javult a termékek minősége és az első félévi 85 százalék helyett már 95,1 volt az első osztályú csempe aránya. Az eddigi számítások alapján az önköltség vállalt 1 százalékos csökkentése helyett mintegy 2 százalékos eredményt fognak elérni. Termelékenységük 3 százalékkal maga- sabbb a tavalyinál és az év végére elérik a márciusi párt- határozatban javasolt 5 százalékos növekedést. Milyen okai vannak e szép eredményeknek, hogy sikerült valamennyi mutatóban jelentősen előrehaladni? Erre keresve a választ mindenekelőtt a gyári pártszervezet, a kommunista munkások kezdeményezéseit, helytállását kell megemlítenünk. A pártszervezet bátorította, rendszeresen ellenőrizte, hasznos tanácsaival Segítette a gazdasági és műszaki vezetést a nehéz feladatok megoldásában. A mozgalmi és gazdasági vezetők közösen tanácskozzék meg a gyár életét érintő kérdéseket és együttes erővel indulnak azok megoldására. A kommunisták közvetlenül a termelőmunkában is kitűnnek. Nyíri Sándor elvtárs a pártszervezet titkára volt annak a mozgalomnak a kezdeményezője, hogy a kocsirakók a munka jobb megszervezésével, a fegyelem szilárdításával, tehát különösebb fizikai erőfeszítés nélkül növeljék teljesítményüket. Ennek nyomán az 1957 évi hat kocsival szemben ez évben már 8 kocsit raktak meg egy-egy műszakban, egy kocsirakomány pedig általában 50 kiló kályhacsempével súlyosabb. Eleinte nem mindenki értett ezzel egyet, de amikor több száz forinttal növekedett a kereset, egyszeriben megszűnt az ellenállás. A másik nagyjelentőségű dolog a kemence év elején történt átalakítása volt. Egy régebben eldugott és egy most elkészült javaslat alapján a számításoknál jobban bevált az átépített kemence. Amíg 1958-ban 5 500 csempe volt a kemence napi termelése, addig az átalakítás után már 6 100-ra emelkedett, tovább javult a minőség és megoldódott a csempék repedése is. Igen ám, de ez az átalakítás a tervezettnél két héttel több termelési kiesést jelentett. Ennek következménye az volt aztán, hogy a gyár első félévi tervét csak 97 százalékra teljesítette. Viszont mindent egybevetve szeptember végéig már olyan eredményt értek el, hogy a kétheti lemaradás nagy többségét bepótolták és mindössze 2,3 nap termelése hiányzik ahhoz, hogy ezt az első negyedévben keletkezett lemaradást teljes egészében behozzák. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy mindezt az eredményt a tavalyival azonos létszámmal érték el, hogy a munkás átlagkeresetek jelenleg mintegy 12—14 százalékkal magasabbak, mint az elmúlt évben. Hozzátartozik az is, hogy a nyersgyártás és az égetés dolgozói különösen derekas munkát végeztek, hogy szeptember 1-től a munkások mintegy 10 százaléka már 42 órás munkahetet dolgozik. Az elért sikerek láttán a gyár vezetői és dolgozói nem nyugodtak meg. Elhatározták, hogy most ismét, másodszor is kiegészítik eredeti, kongresszusi felajánlásukat. Oj gyártmány, az épületburkoló lapok készítését vezették már be a negyedik negyedévben. Mintegy 100 négyzetmétert csinálnak ebből az új termékből, amely 50 ezer forinttal növeli meg évi eredményüket. így készülnek pártunk kongresszusára a Romhányi Cserépkály hagyárban. Varga Alfréd és Berecz Káro ly a második szemlét végzik. Nagyszabású iparági bemul'al'ó az ÉMÁSZ-nál Szerda délután nagyszabású iparági találkozót rendeztek az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat salgótarjáni igazgatóságán. Az iparági találkozón az ország áramszolgáltató vállalatainak műszaki vezetői és villamos- energia hálózatépítő szakemberei vettek részt Pécsről, Győrből, Debrecenből, Miskolcról és az ország más vidékeiről, ott voltak a nehézipari minisztérium, továbbá közlekedés és postaügyi minisztérium illetékes osztályának szakemberei is. Az iparági találkozó több mint nyolcvan résztvevője Bag- lyasaljára látogatott, ahol az ÉMÁ§Z salgótarjáni szakemberei nagy érdeklődés mellett mutatták be a villanyhálózati tartóoszlopok robbantásos földbehelyezését. Maruzs Elemér igazgató, Za- pádi Tibor, a vállalat műszaki vezetője és Fényes Gyula bányamérnök külföldi szakirodalom és hazai tapasztalatok alapján dolgozták ki az oldalirányba ható robbantás mechanikáját, ezzel megoldották a lehetőségét annak, hogy az oszlopokat rebban- i ássál helyezzék a földbe. Az iparági bemutatón két betongyámot, egy ikeroszlopot és két egyes tartóoszlopot helyeztek földbe robbantással a részvevő szakén'1'“” elismerése mellett, ként Nagybátony bá' ros Dózsa-te.lepen és háza községben a S; szati Tröszt segítség' hasonló módszerekk' ték az új villanyh; rövidesen megkezd nyén is az új épí. hálózat tartóoszlop bantásos földbehel
