Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-14 / 82. szám

2 NÓGRÁDINÍP0JBA8 1959. október 14. Hasznos munkát végzett a balassagyarmati városi pártértekezlet Minden kommunista ereje legjavával dolgozzon a határozatok végrehajtásán Küldött értekezlet a Salgótarjáni Acélárugyárban Nagy várakozás előzte meg Balassagyarmat város kom­munistáinak pártértekezletét, amelyet vasárnap tartottak. A párt végrehajtó bizottsága Jedlicska Gyula elvtárs tol­mácsolásában számot adott a yégzett munkájáról. A Balassagyarmaton dol­gozó kommunistáknak sincs miért szégyenkezni. Helytáll­tak, hűen a marxizmus— le- ninizmus tanításához. Nem engedték megcsorbítani a ki­vívott győzelmet. Szembe néztek az ellenforradalom viharával. visszaszorították az ellenforradalmat, rendez­ték soraikat és elindultak az élet útján egységben a párt vezetésével. A pártértekezleten elhang­zott beszámoló ögzíti eze­ket az eredményeket: „A pártbizottság helyes politikát folytatott a dogozók meg­nyeréséért. Nem engedték veszni az 1956-ban a mun­kásosztálytól eltávolodott kis­polgári és értelmiségi körö­ket sem. Nőtt a párt be­folyása és tekintélye, az ér­telmiség és elsősorban a pedagógusok körében”. A po­litikai, munkában figyelembe vették a város jellegét, a nagy létszámú tisztviselői, alkalmazotti összetételt, és az emberek megnyerését, egyrészt szilárd, elvi politi­kával, a revizionizmus elleni határozott fellépéssel, más­részt a párton belül jelent­kező szektás nézetek leküz­désével végezték. A kétfron- tos harc alapján a leghatá­rozottabban visszaverték a munkásosztály vezető szere­pét támadó egyes, főleg ér­telmiségi körökben elterjedt nézeteket, de nem maradt megtorlatlanul a szövetségi politikát megsértő, elferdítő vezetők helytelen magatartá­sa sem. A megjavított politikai munka, a dolgozók széles rétegének megnyeréséért folytatott harc kedvezően alakította a város társa­dalmi helyzetét — állapította meg a beszá­moló. A feladatokat a párt vezetésével a városban élő dolgozók sikeresen oldották meg. A pártértekezleten ezután a végrehajtó bizottság beszá­molt, hogy a március 6-i határozat végrehajtása során olyan -eredményeket értek el a város iparában, amelyre azelőtt nem volt példa. Az ipari termelést az állami helyi Iparnál viszonyítva az 1954-es évhez 38,4 százalék­kal teljesítették túl. A szövet­kezeti iparnál pedig 59 szá­zalékkal termeltek többet, mint a kitűzött mennyiség volt. Külön-külön elismerés­sel adózott a pártértekezlet a helyi ipari vállalatoknak. & példaképnek állította a húsipari vállalatot, amely 1958-ban 71 százalék­kal termelt többet, mint 1954-ben. Hasonlóképpen dicsérte a Nagyüzemi pártbizottságot választó küldött értekezletü­ket ugyancsak vasárnap tar­tották _ meg a Salgótarjáni Üveggyár kommunistái. Ä választásra a gyár legjobb kommunistái ültek össze a szép üzemi kultúrteremben. Két és féléves munkájáról a pártbizottság megbízásából Csábi Imre párttitkár szá­molt be. A beszámolóban a rövid ^ külpolitikai tájékozta­tó után részletes tájékozta­tást kaptak a kommunisták az üzemi pártbizottság fele­lősségteljes munkájáról, ered­ményeiről I és a hibákról. Kü­lön kiemelte a termelés párt­ellenőrzése érdekében kifej­tett munkájukat, valamint a termelés fokozását, a minő­ség javítását irányító tevé­kenységüket. bútorgyárat is, ahol 24,7 szá­zalékos volt a termelés. De dicséret illette ezt a válla­latot azért is, mert olyan áruféleségeket is készít, mint az ablakkeret, ajtó és egyéb most nagy igényeket élvező árucikkek. A pártértekezlet megállapí­totta, hogy a kommunisták munkája nem volt hiábava­ló. A város üzemei szép eredményeket értek el. Az eredmények megállapítása mellett nem hiányzott a pár­értekezletről a bíráló szó sem. Nyíltan, őszintén be­széltek róla, mind a beszá­molóban, mind a felszólalá­sokban, milyen hiányosságok vannak még. S a hiányossá­gok megszüntetését mind az elkövetkezendő idők fontos fel­adatainak tűzték ki. Elmond­ták, ki kell alakítani egy nagyszerű műszaki gárdát. Magasabb fokra kell emelni a technológiát. Közgazdasá­gilag megalapozottabb mun­kát kell végezni. A pártér­tekezlet azok felé is szól, akiknek kötelessége Balassa­gyarmat város üzemeinek munkáját segíteni. A párt­értekezlet nem hagyta szó- nélkül a KTSZ-ek munkáját, a kereskedelemét, a mező- gazdaságét. Kiterjed a figyel­me az élet minden területére* Ezután fordult a kulturális élet területére. Balassagyar­mat városban nem elenyésző az értelmiség létszáma. A munkások gazdag alkotást várnak tőlük. Mint ahogy a pártértekezlet megállapította, itt is van még javítani való. És nyíltan beszéltek róla. A város közízlése, a kispolgárság ízléséhez áll közelebb. És a gazdasági életben elért sikereket nem köve­ti rögtön az ember gondolkodásának azonna­li átalakulása. Nem jelentkezett a szocialis­ta kultúra iránt igény, ezért tudatosan kell ezt terjeszteni. És egyre szélesebb területe­ket meghódítani a szocialista kultúra számára. Ezeket a feladatokat is meg­határozta a pártértekezlet, melyeket meg kell oldani. Itt fordul a pártértekezlet a pe­dagógusok felé. Elismerte ed­dig végzett munkájukat, de felhívta őket, ahol szükséges, változtassanak a magatartá­sukon. A vallásos ideológiai nézetet cseréljék fel a mar- xizmus-leninizmus nézetével, és így ezzel neveljék a gond­jukra bízott gyerekeket. A párt türelmes. De annak a pedagógusnak is, akinek szükséges, be kell látni, most már rajta a sor. Mutasson hajlandóságot ebben a kér­désben. A párt segítséget ígért, segítségadásról nyilvá­nultak meg a felszólalások is. Szívesen segítségére lesz a párt azoknak, akik azt az utat keresik, amelyet a párt jelölt meg. Ezernyi gond, ezernyi prob­léma amiért felősséggel áll a munkásosztály előtt, az egész nép előtt a párt. En­Majd vázolta a pártbizott­ság és a gyárban működő tö­megszervezetek együttműkö­dését. Megállapította, hogy ezen a területen sok még a tennivaló. Ugyancsak javíta­ni kell a párt, valamint a mű- szaki és gazdasági vezetés kapcsolatát is. A beszámoló után beter­jesztett határozati javaslat a különböző párthatározatok megvalósítására, a munka megjavítására adott progra­mot a kommunistáknak. A javaslat és a beszámoló fe­lett igen részletes, sokoldalú vita alakult ki. Valamennyi hozzászóló felelősségérzettől áthatva mondta el vélemé­nyét, tette meg javaslatait. Érződött az egész küldöttvá­lasztó értekezleten, hogy ezeknek az embereknek a nek a felelősségnek a súlyát hangsúlyozta a pártértekezlet, erről nyilvánultak meg a fel­szólalások. A munkát egy­séges erővel akarják megol­dani. És megállapította a pártértekezlet: Balassagyar­maton erős, szilárd a pártegy­ség, de ezt az egységet to­vább fokozzák, amit abban fejeznek ki, hogy a Közpon­ti Bizottság politikai vonal- vezetését, és gazdaságpoliti­káját maradék nélkül elfo­gadják, az életben megvaló­sítják. Célul tűzte az ideoló­giai egység biztosítását, amelynek alapját a rendsze­res tanulással jelölték meg. Hasznosan dolgozott a ba­lassagyarmati pártértekezlet és a megválasztott új párt- bizottságtól joggal várhatják a város dolgozóinak széles rétegei, hogy egyre gazdagab­ban, tartalmasabban mun­kálkodjon. Egy egész járás munkáinak számbavétele és a jövő leg­fontosabb tennivalóinak he­lyes megjelölése a tények ala­pos ismeretét, a tapasztalatok és következtetések jó levoná­sát követeli meg. S a rétsági járási pártértekezlet azt iga­zolta, hogy a kommunisták alapos ismerői a járásnak, s gondos elemzéssel helyesen mutattak utat, helyesen szab­ták meg jövőbeni feladatukat. Maga a beszámoló nagy rész­letességgel és gondossággal taglalta a járás politikai és gazdasági helyzetét. Megálla­pította, hogy a rétsági járásban a munkások, parasztok és értelmiségiek alkotó ked­ve megnőtt. A járásban olyan hangulat uralkodik, amelyben sikeresen tudják támogatni azt a cél­kitűzést, mely a szocializmus építésének meggyorsítását tűzte ki. Mint ismeretes, az ellenfor­radalom nagy romboló tevé­kenységet fejtett ki a rétsági járás termelőszövetkezeti mozgalmában. A megfélemlí­tés következtében akkor so­kan kiléptek a termelőszövet­kezetből. 1957—58-ban azon­ban a kilépett tagok nagy­része már újból kérte felvé­telét, sőt sok új tag is jelent­kezett a termelőszövetkezetbe. Ezt a fejlődést elősegítették a járás területén működő párt- szervezetek- A Központi Bi- bizottságnak a mezőgazdaság átszervezéséről és fejlesztésé­ről szóló határozata óta a já­rásban sikerült társadalmi üggyé tenni a termelőszövet­kezeti gondolatot. kezében biztonságos a gyár dolgozói életének irányítása. Valamennyien felelősséget éreznek munkájukért és e felelősség tudatában mondták meg vezetőiknek is vélemé­nyüket, javaslataikat. A vita során felszólalt Re­szegi elvtárs is, az építőipari dolgozók szakszervezetének titkára, a Központi Bizottság tagja, aki arról beszélt, hogy véleménye szerint még sok a javítanivaló az elvi irányí­tásban, az elvszerű bírálat­ban, az elvi munkában. A vita után az üveggyár kommunistái megválasztották a 28 tagból álló nagyüzemi pártbizottságot és 9 póttag­ját, valamint küldötteket vá­lasztottak a közelgő Salgó­tarján városi pártértekezletre. Az egyik hozzászóló, Von­óik Tibor elvtárs úgy jelle­mezte ezt a fontos tanács­kozást, mint amelyre a ko­rábbiaktól eltérően a közös összefogás, a jobb munka feltételeinek megteremtésére irányuló törekvés a jellem­ző. Mások is arról szóltak, hogy a személyeskedések és vádaskodások helyébe most a munka, a közös gondok, közös megoldásának keresése került előtérbe. Ez a mély­séges felelősségérzet hatotta át az acélárugyári kommu­nisták vasárnap tartott kül­dött értekezletét. Maga a beszámoló is, ame­lyet a pártbizottság terjesz­tett elő, a Központi Bizott­ság, az egyéb pártszervek és a saját határozataik végre­hajtása szempontjából vizs­gálta a két és féléves te­vékenységet. Joggal állapít­hatták meg mind a beszámo­lóban, mind a vitában, hogy a Salgótarjáni Acéláru­A termelőszövetkezetek jó munkája ezévben nagy lépést jelentett gazdasági megerősödésük terén. Úgyszólván minden me­zőgazdasági termelvény- ből magasan túlszárnyal­ták az egyéniek termés­hozamát. A pártértekezlet részvevői azonban hangoztatták, hogy a járási pártbizottságnak még több és céltudatosabb segít­séget kell adnia a szövetke- kezeti tagság fejlődéséhez, azok politikai öntudatának és kulturális színvonalának eme­léséhez. Mint fontos feladatot álla­pították meg, hogy az embe­rek tudatformálásának érde­kében tovább kell javítani az agitációs és propaganda- munkát. Több népfőiskolát kell szervezni, létre kell hozni a nagyoroszi mintára minél több termelőszövetkezeti aka­démiát, hogy ezzel is elősegít­sék a marxizmus-leninizmus eszméjének uralkodóvá téte­lét. A rétsági járási pártérte­kezleten jelentős szerepet ka­pott a pártegység vizsgálata. A beszámoló is, de több hoz­zászóló is kritikus szemmel elemezte az eszmei politikai egység és a cselekvési egység helyzetét a járás területén. Megállapították, hogy a rétsági járáshoz tartozó pártszervezeteknél sok kívánni való van a cse­lekvési egység kialakítá­sában. Bár helyenként a vallásos ideológia zavarja a párttag­ság eszmei, politikai egysé­gét, a legdurvább hibák a párttagok egységes cselekvé­sénél, tehát a cselekvési egy­ségnél fordulnak elő. A hatá­rozatokat közösen hozzák meg és fogadják el, azok végre­hajtásában azonban már nem eléggé következetesek. Van­nak párttagok, akik egyálta­lán nem veszik ki részüket a munkából, a határozatok vég­rehajtásából. A pártértekezlet megállapította, hogy az ilyen jelenségek nemcsak az. alap­szervezeteknél fordulnak elő, de maguk a járási pártbi­zottság vezető kommunis­tái sem vol'ak egysége­sek. A járási pártbizottságon sem érvényesült a nyílt, őszinte bírálat. A munkában eltérő vélemények alakultak ki a pártbizottságon dolgozó elv­társak között, s a végrehaj­tás körül itt is sok hiba volt. Ezeknek a hibáknak isme­gyár politikai és gazda­sági tekintetben sokat fej­lődött ebben az időszak­ban. Szilárdult, erősödött a szer­vezeti és ideológiai egység. A rendszeres taggyűlések, a pártcsoportok munkája, a nagyszámú ismeretterjesztő előadás, politikai vita ked­vezően éreztették hatásukat a gyár életében. A tárgyalt időszakban jelentős sikereket értek el a pártszervezetek vezetésével, a kommunisták pé’damutatása nyomán a gazdaságos termelésben is Rendszeresen túlteljesítették terveiket és a kongresszusi felajánlás valóraváltása is biztatóan halad előre. A rúd- vasüzemből, a szeggyárból felszólaló küdöttek büszkén jelenthették be az utóbbi na­pokban elért kimagasló ter­melési sikereiket. Az eredmények elismerése mellett a tanácskozást azon­ban a bátor kritikai légkör, a hibák és azok okainak konkrét feltárása jellemezte. rétében a felszólalók különös hangsúllyal hívták fel a fi­gyelmét a megválasztásra ke­rülő új vezetőknek, hogy azok első és legfontosabb felada­tuknak a pártegység megte­remtését tartsák. Bár az el­múlt évek munkáját eredmé­nyesnek ismerték el, megálla­pították, hogy ha nagyobb fi­gyelmet szenteltek volna sa­ját körükben és a járás alap­szervezeteinél a pártegység ügyének, még jobb eredmé­nyekről számolhattak volna be a pártértekezlet előtt. Útmutatásul elhangzott, hogy a pártegységet elvi harc­ban kell kialakítaniuk. Fel kell számolni az erő­szakos, diktatórikus né­zeteket, s helyébe az őszinte, vitatkozó légkört kell kialakítani. A parancsolgató módszert a meggyőzés módszerének kell felváltania. Az őszinte, elv- társias, bíráló légkörben ki­alakult véleményeket a vég­rehajtás idején egységes mun­kának kell követnie. A járási pártértekezlet he­lyesen tárta fel a járás prob­lémáit és ugyancsak helye­sen mutatta meg a követendő utat. Most már azon kell lenni, hogy az egész járás te­rű’étén a pártértekezlet szel­lemében tevékenykedjenek a járás kommunistái. Orosz Béla A megyei Építőipari Vál­lalat kommunistái szomba­ton tartották küldöttértekez­letüket, ahol megtanácskoz­ták és határozatokat hoztak a legfontosabb feladatokat illetően és megválasztották a 25 tagú pártbizottságot. Az építőipari kommunisták elsőrendű feladatnak szabtak meg, hogy tovább növekedjék a párttagság arányszáma az ossz dol­gozókhoz viszonyítva. Kimondották, hogy tovább kell emelni a pártoktatás el­méleti színvonalát. A párton- kívüli dolgozólakai való kap­csolat javítása érdekében szükséges, hogy a vezetők gyakrabban találkozzanak és tanácskozzanak a munká­sokkal. Rendszeresen, ne­gyedévenként meg kell tar­tani a pártnapokat, a mun­Mindenekelőtt arra mutatott rá a küldöttértekezlet, hogy a határozatok végrehajtá­sában, elsősorban a cse­lekvési egységben van a gyári pártszervezetek fő problémája. A beszámoló joggal tette szóvá, hogy sem a felsőbb pártszervek, sem saját hatá­rozataik nem jutnak el meg­felelően a munkapadokig, elégtelen az a munka, ame­lyet a végrehajtás ellenőrzé­sére fordítanak. Gyakran elő­fordult, hogy a nagyüzemi végrehajtó bizottság sem ho­zott határozatokat egy-egy kérdés megtárgyalásával kap­csolatban. Többek között pél­dául a munkásosztály helyze­tének javításáról szóló nagy­fontosságú párthatározat vég­rehajtására sem dolgozott ki intézkedési tervet. A cselek­vési egység magasabb szintű kialakulását gátolja, hogy még mindig fellelhető az intrika, a sértődöttség, a pletykázás. Csarba Ferenc elvtárs a szeggyári kommu­nisták küldötte pedig arról szólott, hogy vannak, akik jobbra, vagy balra térnek el a helyes útirányról' és ez mindenféleképpen káros. He­lyesen mondta ki a tanács­kozás, hogy következeteseb­ben kell folytatni a kétfron- tos harcot a határozatok he­lyes végrehajtása érdekében. Az egységes cselekvés meg­követeli azt is az acéláru- gyári kommunistáktól, hogy áTandóan javítsák munka- módszereiket, szilárdítsák kapcsolataikat a dolgozók­kal, számolják fel a még helyenként tapasztalható be- feléfordulást. Ezzel egyide­jűleg fordítsanak nagyobb gon­dot munkájuk tartalmi színvonalára, főleg a ter­melési agitációra, a kom­munisták szakmai és po­litikai képzettségének emelésére, az ideológiai egység erősítésére. A küldöttértekezlet szóvá tette azt is, hogy nincs min­den rendben a márciusi párt- határozat végrehajtásában sem. Így például műsza­ki fejlődés nem elégíti ki a követelményeket. A gazdasá­gi szerszámgyár és a hor­ganyzó küldöttei szóvátették, hogy alacsony a munkaszer­vezettség foka, amely káro­san hat ki a munkafegyelem­re. A beszámoló az anyaggal való fokozottabb takarékos­ságot követelte. Az acélárugyári kommu­nisták nagyfokú felelősség­érzetről tettek tanúságot ezen a tanácskozáson az egész gyár • politikai és gazdasági fejlő­dését illetően. Most az a fel­adat, hogy a hozott hatá­rozatok végrehajtásán — mint azt a beszánjoló és több hoz­zászóló is megállapította — minden kommunista ereje legjavával dolgozzon! kásszálásokon pedig havon­ta egyszer előadást kell tar­tani. Gazdasági tekintetben elsőrendű feladat az éves terv maradéktalan teljesítése, a kongresszusi felajánlás végre­hajtása. A küldöttértekezlet elhatározta, hogy a pártkongresszus össze- ülése előtt a kommunis­ták kongreszusi hét meg­tartását kezdeményezik. A küldöttértekezlet máso­dik részében megválasztották a pártbizottságot. A jelöl­tekkel kapcsolatban élénk vita alakult ki és közel négy­órás tanácskozáson döntöttek, hogy a legjobbak kerüljenek a pártbizottságbál Bátran és személy szerint elmondották a jelöltekről a véleményüket, segítették őket abban, hogy még jobban eleget tehesse­nek e fontos megbízatásuk­nak. Megválasztották a Salgótarjáni Üveggyár nagyüzemi pártbizottságát Bobál Gyula Egyik legfőbb feladat a pártegység megerősítése A RÉTSÁGI JÁRÁSI PÁRTÉRTEKEZLET TAPASZTALATAIBÓL--------------------4%^^»--------------------­G azdag útravalót adtak az új pártbizottságnak az Építőipari Vállalat kommunistái

Next

/
Thumbnails
Contents