Nógrádi Népújság. 1959. október (15. évfolyam. 79-86. szám)

1959-10-07 / 80. szám

6 NOSRADIN2PÜJBAO 1959. október 7. Néhány megjegyzés tröszt téli felkészüléséhez örvendetes tény, hogy a szénbányászati tröszt és maga a trösztbizottság időben hoz­zálátott a téli felkészüléshez, ezzel biztosítani kívánja a téli hónapok zavartalan szén- termelését. A szakszervezet területi bizottságának legutóbbi el­nökségi ülése megállapította többek között, hagy a mun­kásszállók nagy többségében kielégítő a helyzet: eljuttat­ták a fűtéshez szükséges kályhákat, megtették a szük­séges intézkedéseket a fűtő­anyag szállítására, a fürdők használatra, az ajtók, ab­lakok beüvegezésére. Az aj­tók, ablakok üvegezésére 20,0 négyzet réter táblaüveget rendeltek, hogy a munkála­tokat mielőbb befejezzék. Gondoskodás történt arról is, hogy esetleges hófúvás ese­tén Kányáson 70, Kazáron 30, Szenfkúton pedig 200 főt tudjanak elszóláso m. Hasonlóan jónak mondható az étkeztetési felkészülés is — a dolgozók 2—4 féle ét­kezésben részesülnek, ehhez pedig a szükséges nyersanyag biztosítva van. Megtörtént az intézkedés a dolgozók munkaruha ellátá­sára is — az utolsó negyed­évben több, mint 1,5 millió forintot fordítanak erre a célra. Többek között 1800 öltöny munkaruhát, inget, 1500 pár gumi­csizmát, 400 pár meleg- keszíyűt, 300 melegsap­kát, 500 vat aruhát, 120 esőköpenyt szereznek be a bányaüzemek részére, hogy a tél hidegétől meg­óvják a dolgozókat. Messzemenő gondoskodás tör­tént a védőital és a gyógy­szerellátás megjavítására is. A korábbi tapasztala'okát felhasználva — amint a trösztbizottság elnökségi ülé­se is megállapította — jó a vid ki dolgozók szállításának előkészítése is. Megkezdődött a melegedők tatarozása, a fűtőanyag pótlása stb, Az AKÖV is megteszi a m°ga tennivalóját, hogy megaka­dályozzák a munkásszállítás­nál várható késéseket, já­ratok kiesését. A már meglévő melegedők mellett elkészült Egyházas- gergén egy 32 férőhelyes, Űj- dorogházán és Gusztáv ak­nán pedig most épül az új melegedő. Tervbevették Ka- rancslapújtőn, Karancsságon, Bárnán és Ka áron is egy- egy melegedő építését. Számos más, nagyon fontos intézkedés jelzi a téli fel­készülést. Akár az osztályo­zok, műhelyek üvegezésének pótlását, akár a sodrony­kötélpályák tartó és vonó­köteleinek felülvizsgálását, vagy más szempontot is ve­szünk figyelembe. Az‘ intéz­kedésekhez azonban — rn- nak ellenére, hogy többsé­gében jónak mondhatók — feltétlen kell néhány meg­jegyzést tenni. Azzal kell kezdeni — s ezt nagyon őszintén megmondani — hogy bizonyos esetekben egy kicsit elaludtak a tröszt­ben, most kapkodnak azok megva'úsításával. Január, február és itt a nyár — mondja a közmondás. A tröszt beruházási osztálya m'gis december 31-i határ­időben szabta meg az új me­legedők befejezésének ideiét. Érdemes lenne elgndolkod- ni azon, hogy a téli épi ke- zések nem mindig a legsike­rültebbek, a melegedőkre pe­dig már holnapután szükség lenne. Ezért helyes lenne, ha a rendelkezésre álló erőt azok mielőbbi befejezéséhez cso­portosítanák. Nem lehet s ó nélkül elmenni ame’lett az int zkedés mellett sem, hogy a tröszt — a szakszervezeti bizottság más irányú véle­ménye ellenére is — 47 ko­rábbi munkásmelegedőt szá­molt fel, úgymond, takaré­kossági szempontból. De gon­doltak-e arra, hogy az a 83 999 forint, amely itt meg­takarításként jelentkezik, hol­napután nem kerül-e kifize­tésre táppénz címén, nem esik-e ki a termelésből. Arról természetesen nem is szólva, hogy ez az inté?k'- dés egyáltalán nem ta'álko- zik a dolgozók véleményé­vel! Ezért célszerű lenne a munkás­melegedők felszámolását újból megvizsgálni, s elsősorban a legilletékeseb­beket, a dolgozókat, az üze­meket kell megkérdezni. Feltétlen módosítani kell az intézkedési tervekben meg­szabott néhány határidőn is, előbbre kellene néhányat hoz­ni. Ugyanis október 15-től már megkezdődik a hivata­los fűtési idény, de ha a hőmérő plusz 4 fok alá süly- lyed, felrúgja a ..hivatalos” határidőt, — s ez pedig már holnapután bekövetkezhet. Gondolkodni kell — ez is a téli felkészüléshez tartozik —■ a dolgozók illetmény­szenének jobb ellátásán is. Feltétlen módosításra vár a tröszt legutóbbi idevágó ren­deleté, főképpen akkor, ha a dolgozók öahibájukon kí­vül nem jutnak a határidőn belül szénjárandóságukhoz. Szó volt róla, de itt is meg kell említeni, hogy még szélesebb körben kell gon­doskodni a bányászok kulturális igényeinek ki­elégítéséről nemcsak a munkásszállásokon, ha­nem a bányász lakta köz­ségekben is. Mindez fontos tényező, csakúgy mint a salak ki­hordása az utak szilére, a gyógyszer biztosítása, a meg­növekedett feladatokhoz mér­ten a létszám növelése, az üzemi fürdők állapotának fe­lülvizsgálása. Mert, ha ezek­ről időben nem gondosko­dunk, könnyen úgy járhatunk, mint a száz személyes mi- zserfai szálló építésével, — előreláthatólag „elúszik” a mintegy 900 000 forintos be­ruházási költség, s ebben az évben még az építéséhez sem kezdenek. Nehéz és komo'y tények elé állítja a közelgő, nem tudni milyen kemény tél szénme­dencénk dolgozóit, vezetőit. És hogy ezt az akadályt is sikeresen „vesszük” majd, biz­tosíték az, hegy idejében megkezdődtek az előkészüle­tek, s a még pótolni valókra jut bőven idő.;s — So — Az irányelvek segítségével a kulturális munka magasabb színvonalra emeléséért Alig másfél hete jelent meg az MSZMP Központi Bi­zottságának irányelve a párt VII. kongresszusára. Az irányelveket úgy a párttagok, mint a pártonkívüliek szé­les körben vitatták s vitatják ma is. A kultúrmunkások kö­rében különösen nagy vissz­hangot vá tott ki a kulturális fejlődésünk egyes kérdéseiről szóló rész. Zagyvaróna köz­ségben is áttanulmányozták az irányelveket, s ma arról folyik a szó, hogyan tudnák saját területükön azt a leg­jobban megvalósítani. S most arra kértünk választ az is­kola igazgatójától, párttitkár- től, művelődési otthon vezető­jétől, milyen terveik, elképze­léseik vannak. ......Kulturális forradal­munk lényeges eleme közne­velésünk továbbfejlesztése, oktatásügyünk mélyreható ja­vítása. Iskoláink neveljék kö­vetkezetesebben szocialista vi­lágnézetre a tanulókat..Ez vonatkozik ránk konkrétan, mondta Czinke Ferenc, az ál­talános iskola igazgatója, íme az elképzelésünk: — Létrehozzuk a politech­nikai oktatási házat közsé­günkben. Itt az általános is­kolások mellett az ipari tanu­lókat, a középiskolásokat is be akarjuk vonni a gyakor­lati oktatásba. Az oktatást A SZAKMUNKÁS SZÜLÖK bevonásával oldjuk meg, akik a környező üzemekben dol­goznak. Szeretnénk elérni, hogy községünknek egyetlen lakója se legyen," aki nem végezte el az általános iskola VIII. Női brigád cs „szocialista" óimért A szocialista brigád cím elnyerését jó munkájával pá­lyázza meg a Salgótarjáni Üveggyár egyik női brigádja. Hat lány és asszony alkotja ezt a brigádot és kiegészí­tésül egy idős férfimunkás. Zsidai Júlia pakolómesteri választották vezetőjükül a brigád tagjai, Godó Sán- dorné, Stanczel Erzsébet, Ba­lázs Jánosné, Isztin Sán- dómé, Bánházi Mária és Bo­dor Géza. A szállítás felelős posztján fejtik ki tevékeny­ségüket a lelkes brigád tag­jai. Talán kevésbé becsült, nem eléggé méltányolt és ál­talában természetes kiegészí­tésnek tartott valami az ilyen­irányú munka a gyárban. Pedig végső soron rajtuk múlik, akik útnak indítják a sok-sok kézen keresztülmenő üvegportékút, hogy mit szól az üveggyári termékhez a fél világ. Mint annyi száz és száz brigád az országban, a Zsi- áüi-brigád is biztosra veszi, hogy övé lesz a kitüntető szo- szocialista brigád cím. Ennek érdekében már igen sok mindent tettek. A sokféle fel­ajánlást szigorúan, pontról pontra teljesítik. így például a maguk posztján ők is csök­kenteni kívánják a külön­böző költségeket. Nagyon vi­gyáznak, minél kevesebb le­gyen a veszteség, a törés. Ezt évik el a szerszámok meg­becsülésével, az anyag és áru megvédésével is. Többek között ilyen cé't szolgál a munkafegyelem szigorú be­tartása, a munkaidő pontos megkezdése. Ok is szent ügyüknek érzik a társadalmi tulajdon megvédését, megbe­csülését. Mindezek mellett olyan felajánlásaik is szület­tek, amelyek emberi maga­tartásuk fejlődését célozzák, hogy a szocialista jelző ne csak a munkára, az emberre is álljon. A magán- és családi élet­ben példás magatartást vál­laltak, józan életmódot, emel­lett elvtársias segítségnyújtást a termelésben, politikai, szak­mai munkában egyaránt. Szakmájuk sajátos fogásaira, a törésmentes szállításra készségesen megtanítják a mun­maga­Rövidesen megkezdődik Boc§ó Dezső salgótarjáni hentes bűnperének tárgyalása A Salgótarján városi és járási ügyészség elkészítette Bocsó Dezső salgótarjáni hen­tes, a Kiskereskedelmi V il- lalat 37-es számú húsboltja volt vezetőjének vádiratát. A vádirat megállapítja, hogy Bocsó, aki mintegy húsz éven keresztül dolgozott a keres­kedelmi szakmában, 1958. augusztusától egé­szen letartóztatásáig sik­kasz ássál károsította a társadalmi tulajdont. A sikkasztást árdrágító visz- szaéléssel és a szabály­talanságok sorozatávál leplezte. A Belkereskedelmi Minisz­térium utasítása szabályozza a közületek részére való áruszállítás rendjét. A Kis­kereskedelmi Vállalat éppen ennek ez utasításnak értelmé­ben még 1958. évben kije­lölte a kö/ületek részére szállító boltokat. Bocsó erre nem kapott kijelölést, de mit sem törődve az utasítás­sal, több közületnek szállí­tott árut. A nyomozás meg­állapította, hogy Bocsó Dezső a közületi szállítások során kezeihez jutott pénzből 69 667,35 forintot a pénztárosnak nem adott át, azt magá­nál tartotta és elsikkasz­totta. Hasonló módon sikkasztott a pecsenyesütő kisiparosok ré­szére szállított hús árából is — a nyomozás adatai alap­ján összesen 1548 forintot. De elsikkasztotta azt a 3200 forintot is, amelyet Sin- kó Józsefné budapesti lakos­tól vet át kétezer méter só­zott marhabéiért. Bocsó, hogy leplezze bűnös üzelmeit, több esetben vég­zett árumentés címén laká­sán húsfüstölést, sertésfej főzést stb. A minőségválto­zás folytán bekövetkezett magasabb árbevétel fedezte a sikkasztás során előállott hiány egyrészét, csakúgy, mint a belsőségek (máj, tüdő, szív stb.) egységes áron történő értékesítése, vagy a maga­sabb csontszázalék alkalma­zása, vagy az, hogy ható­sági húsárut vett át a vágó- hídtól, amelyre 30, illetve 40 százalékos engedményt ka­pott, de azt rendes áron ér­tékesítette, a vevők megká­rosításával. összegezve a tényeket, a vádirat megállapítja, hogy Bocsó Dezső a rábzrtt hentesüzletben 74 415,35 forintot sikkasztott. A vádirat elkészülte után most már rövidesen meg­kezdődik Bocsó Dezső bűn­perének tárgyalása a salgó­tarjáni járásbíróságon, ahol szombaton már megtartották az előkészítő eljárást. fiatal, gyakorlatlan kábaállókat. Persze, tartásukban sok még azért a javítani való. Még jobban ki kell küszöbölni az egyrmás- közötti veszekedést. Emellett fejlődniök, tanulniok kell ál­landóan. Fejlődésük elősegíté­sére kollektíván vállalta a brigád, hogy részt vesznek pártoktatásban. Felajánlásuk nagyszerűségét az- is bizo­nyítja, hogy van köztük négygyermekes családanya is. Gondolhatni, sok nehézséget, fáradságot kell legyűrniök ezeknek az asszonyoknak. Művelődésüket igyekeznek összekötni a szórakozással. Majdnem valamennyien rend­szeresen moziba, színházba járnak. Szinte kollektíván mondják: nagyon szeretik a filmet. Felismerték: a film olyan szórakoztatási eszköz, amelynek segítségével gyor­san, sokoldalúan művelhetik magukat. Ha netán ebben a verseny­ben mégsem ők vinnék el a pálmát, úgy érzik, lelkesedé­sük nem volt hiábavaló. Mert sokat tanultak és fejlődtek emberi magatartásukban, egy­máshoz való viszonyukban és nem utolsó sorban a munka szeretetében. U. M. osztályát. Már ebben az év­ben 24 dolgozó jelentkezett az általános iskola különböző osztályainak elvégzésére. Íme tehát két terv, amely az oktatásügy továbbfejlesz­tését szolgálja. Külön dicsé­rendő a politechnikai ház létrehozása, amely ma még egyedülálló az egész megyé­ben. Minden bizonnyal JELENTŐS SEGÍTSÉG lesz a nevelésben, a fizikai munka megbecsülésében. A községi párttitkár To­ronyi László elvtárs: Olvas­tam az irányelveket s a kul­turális részből megragadott: „... Pártszervezeteink tekint­sék mindennapi munkájuk fontos részének a kulturális munka segítését, irányítását és ellenőrzését minden szin­ten ...“ Mint elmondta, több tervük van a kulturális mun­ka megjavítására. Az első és legfontosabb te­vékenységünk a kultúrmun- kával való rendszeres foglal­kozás. A napokban kértek egy jelentést a művelődési otthon vezetőjétől. A kapott jelentést most az irányelvek figyelembevételével tárgyal­ják meg pártvezetőségi ülé­sen. így kívánja a pártszer­vezet a kultúrmunka megjaví­tását. A kampánymunkát, ami korábban oly jellemző volt, most felszámo1 ják. A jövőben negyedévenként rendszeresen napirendre tűzik a kulturális munka helyzetét. Az irányelvek gyakorlati megvalósítását segíti majd elő a jövő évben elkészülő új művelődési otthon is. A pártszervezet kezdeményezé­sére, a tömegszervezetek be­vonásával kezdték meg az új művelődési otthon építését az év nyarán. Ügy a szak-, mint a fizikai munkát a község lakói társadalmi munkában végzik. Még ebben az évben tető alá akarják tenni az épületet. A község lakóinak jelentős része ipari munkás, akik a környező ipari üzemekben dolgoznak. Mondhatni szó- szerint vonatkozik a község­re, hogy „... ku turális intéz­ményeink fordítsák fő figyel­müket társadalmunk vezető osztályára, a munkásosztály­ra. Javítsák az üzemek, mun­káslakta telepek és a mun­kásszállások kulturális ellátá­sát ...” Nagy feladat hárul a művelődési otthon vezetősé­gére., Mit terveznek, hogyan kívánják munkájukat meg­javítani, erről érdeklődtünk Csizmadia Gézától, a műve­lődési otthon igazgatójától. Az e'múlt évek alatt a kultúrmunka középpontjában, községünkben az vo't a fő cél, hogy minél nagyobb le­gyen a bevétel. Ez természe­tesen rányomta bélyegét az előadott darabokra is. Sokszor olyan színművet mutattak be, amelynek előadása nem segí­tette az itt lakók kulturális fejlődését. Most szakítunk ez­zel a helytelen módszerrel véglegesen. A tavaly megkez­dett irodalmi estéket tovább folytatjuk. Szeretnénk létre­hozni a zagyvarónai irodalmi színpadot. Az előadások tár­gya egy-egy történelmi, vagy irodalmi téma, amely nagy­ban növeli majd dolgozóink fejlődését. A színjátszásnál azt tervez­zük, hogy olyan darabokat mutassunk be, amelyeknek tárgya társada1mi problémá­val foglalkozik. Tovább nö­veljük az ismeretterjesztő elő­adások számát. Ennek tárgya napjaink legaktuálisabb té­mái, mint például a hold­rakéta. HÁROM EMBER VÉLFMÉNYÉT, tervét, elgondolásait rögzítet­tük. Elképzelések, komoly tervek bizonyítják, hogy az irányelvekben foglaltak ró­lunk, hozzánk szólnak. A zagyvarónaiak is nagy segít­séget kaptak és ígérik, a kö­zeljövőben már a végzett munkáról számolhatnak be. — tob — Mit kell tudni a bortermés bejelentéséről? Bortermelőnek tekintik az egyénileg dolgozó parasztot, állami gazdaságot, termelő­szövetkezetet, termelőszövet­kezeti csoporttagot és azt is, aki szőlőlugas terméséből mustot készít. Minden bortermelő köteles a szüret befejezését követő hat napon belül a termett és szűrt must mennyiségét a te­rületileg illetékes pénzügyőri szakaszon az erre a célra gyártott nyomtatvány kitölté­sével bejelenteni. Saját ter­mésen kívül, a vásárolt, vagy bármely más módon szerzett szőlőből szűrt mustot is be kell jelenteni. Tehát bejelen­tési kötelezettség alá esik: a mástól bármely címen szer­zett bor vagy must, a készí­tett törkölybor (csiger), a sa­ját termésű, vagy vásárolt gyümölcsből előállított erjesz­tett gyümölcslé, valamint az előző évről maradt óborkész­let. Már készülnek a népfront szervezetek tavasszal összeülő népfrontkongresszusra Népfrontbizottságaink a pártkongresszusra való készü­lődésük mellett készülnek az 1960 tavaszán összeülő nép­frontkongresszusra is. A népfrontkongresszusra való készülődés együtt jár a népfront-szervezetek és a népfrontbizottsági tagok mun­kájának értékelésével. A já­rási bizottságok tagjai — ha­sonlóképpen a megyeiek — személyesen elbeszélgetnek a községi bizottságok tagjaival a népfrontmunkában felme­rülő problémákról és segítsé­get nyújtanak azok megoldá­sához. Ezek a beszélgetések az aktívák kiválogatását segí­tik elő, illetve felmérik, hogy a bizottsági tagok és az aktívák milyen munkát vé­geztek; valamint megvizsgál­ják, hogy ezeknek az embe­reknek milyen a tömegkap­csolatuk. A népfront előtt álló fon­tos feladat a községi nép­frontbizottságok, szervezetek munkatervének elkészítése, il­letve a munkatervek meg­valósítása. Egy másik fontos feladat jelenleg a népfront­szervezeteknél a községek községfejlesztési tervkészíté­sének elősegítése, valamint azok megvalósításában való aktív részvétel. Az aktívák kiválogatásánál a népfrontbizottsági tagok minden esetben kikérik a já­rási és községi vezetők véle­ményét. Azt a mustot és bort is be kell jelenteni, amit a termelő az új termésből a felvásárló vállalatnak vagy másnak, a termésbejelentés előtt ad el. A felvásárló vállalatnak a szőlőként beadott termést nem kell bejelenteni. Be­jelentőlapot a pénzügyőri szakasznál, községi, városi ta­nácsnál díjmentesen adnak. Ha a szüret a must tárolása miatt nem a termőterületen történik, akkor a tárolási helyre illetékes pénzügyőri szakasznál kell a bejelentést megtenni. A termésbejelentés elmu­lasztása. illetve az elő- és részszüret bejelentésének el­mulasztása pénzügyi szabály- sértés. Aki pedig a termést adózás vagy nyilvántartásba vétel alól elvonja, az adó- kedvezményt is elveszti. Az adókedvezményre vonatkozó rendelkezések változatlanok. Az egyénileg dolgozó ter­melőnek egy gazdasági évben 180 liter, 16 éven felüli, ön­álló keresettel nem rendel­kező családtagjai után pedig egyenként 50 liter borra is­merik el az adókedvezményt. A kedvezményes bor mennyi­sége azonban nem haladhatja meg a 300 litert. A föld tulajdonjogát iga­zolni kell. Azok a termelők, akik szőlőjüket vagy annak egy részét felesbérletre ad­ják, kedvezményt nem kap­hatnak. Ilyen esetben a fe­lesbérlőnek jár a kedvez­mény. A szerződést a tanács mezőgazdasági osztályán kell bemutatni. Ha a termelő óbort újbor­ral szeretne összekeverni, ezt is be kell jelenteni a pénz­ügyőri szakasznál. A borter­més bejelentésére vonatkozó minden felvilágosítást mindig az illetékes pénzügyőri sza­kasztól kell kérni. Nógrád megyei Pénzügyőri Parancsnokság.

Next

/
Thumbnails
Contents