Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-30 / 78. szám

KÖSZÖNTJÜK A TÍZ ÉVES KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGOT! ^IGOQQOOOOOOOOGGOOOGGOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOGOOOOGOOOOOG OQGGOQCCGOGOOOOOGOOGOOOOQOOOOOOOOGOOGQGOGOQGOOQQOOOOOOOOOOQOQQQQg Érdekes számok Kína jelenlegi helyzetéről Az eddigi kínai tapasztala­tok igazolják, hogy nem le­het igazán fejlett ipar a mezőgazdaság támogatása nélkül, s méginkább nem le­het korszerű mezőgazdaság­ról beszélni jól szervezett ipari támogatás híján. Ez a kölcsönös támogatás teszi le­hetővé, hogy Kínában oly gyorsan fejlődik a mezőgaz­daság. Mind több gép áll a népi kommunák rendelkezé­sére. A kínai ipar fejlődése le­hetővé tette, hogy meggyor­suljon a mezőgazdaság tá­mogatása. A kínai gépgyá­rak 1958-ban már 156 000 tonna acélt használtak fel mezőgazdasági gépek gyártá­sához. Ez év végére (15 ló­erőben számítva) a kínai mezőgazdaságban dolgozó traktorok szama el­éri az 55 ezret. A kom­munák gépállománya’an 100 000 vontató eszköz, 4500 kombájn, 7500 öntöző mű és 13 000 teherautó lesz az év végére. Ezzel a mezőgazdaságban al­kalmazott gépek kapacitása eléri az 5,2 millió lóerőt. 1953-ban összesen 592 000 tonna műtrágyát használtak fel a. kínai mezőgazdaságban. A felhasznált műtrágya mennyisége viszont 1958-ban megközelítette a 3 millió tonnát. Természetesen, ha a jelen­legi helyzetet vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy a kínai mezőgazdaság gépesítésének foka még mindig rendkívül alacsony. A meglévő géppark lehetővé teszi, hogy a szántási munkák 4 szá­zalékát, az öntözési mun­kálatoknak pedig körülbe­lül 10 százalékát gépi erő­vel végezzék el. Ez az arány az első pillan­tásra elenyésző, de a felsza­badulást megelőző helyzettel összehasonlítva óriási hala­dást jelent. A mezőgazdaság ipari tá­mogatásának megerősítése fontos gazdasági és politikai feladat. Azt jelenti, hogy több új gépet, műtrágyát és szerszámot kell adni a kom­munáknak. A régi és elavult szerszámokat újakkal kell ki­cserélni, s ezzel együtt új, korszerű termelési és művelési módszereket kell meghonosítani a kínai mezőgazdaságban. Az ipar segítségével győze­lemre kell vinni a kínai me­zőgazdaság technikai forra­dalmát, meg kell szilárdítani az ipar és a népi kommunák között kialakult és eredmé­nyesnek bizonyult szövetsé­get. A gépesítés nagy előnyeit néhány példával lehet il­lusztrálni: Hejluncsjan tar­tomány állami gazdaságá­ban, amelyben a gépesítés igen magas fokot ért el, egy munkaerő egy évben több mint 22 000 csín ga­bonát termel. A , kevésbé gépesített népi kommunákban egy munka­erő egy évben körülbelül 14 000 csín gabonát állít elő. Az olyan népi kommunák­ban, ahol még a régi elavult szerszámokkal dolgoznak, ez a szám nem haladja meg az évi 8000 csint. A népi állam azzal is elő­segíti a mezőgazdaság fejlő­dését, hogy mind nagyobb számban képez ki mezőgaz­dasági szakembereket, első­sorban agronómusokat. Jelenleg 300 olyan felső­fokú intézmény működik Kínában, amelyekben me- * zőgazdasági és gépesítési szakembereket képeznek. Nagy lehetőségek vannak a kínai falu villamosítására. Becslések szerint a mező- gazdasági vidékeken levő fo­lyók vízienergiájának kihasz­nálásával 30—80 millió kilo­watt energiát lehet nyerni. A kínai széntartalékot 9 billió tonnára becsülik a szakemberek. Kína járá­sainak 75 százalékában található szén. Mindez arra mutat, hogy igen nagy lehetőségek áll­nak a kínai mezőgazdaság előtt. S ezeket a lehetősége­ket a népi kommunák a szo­cialista ipar segítségével minden bizonnyal ki is fog­ják használni. A kínai széntermelés gyors fejlődése Tavaly, az ugrásszerű fej­lődés évében hatalmasat lé­pett előre a kínai szénter­melés. Az 1957 évi 130 mil­lió tonnáról a termelés 270 millió tonnára emelkedett. Ilyen nagyarányú fejlődés megvalósításához az Egyesült Államoknak 14 évre, Angliá­nak pedig nem kevesebb, mint 32 évre volt szüksége. Az idén ugyancsak gyorsan fejlődik a kínai széntermelés. Januártól augusztusig a kínai bányászok 220 millió tonna szenet termeltek, 78 száza­lékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A Kínai Kommunista Párt által bejelentett módosítás szerint a kínai széntermelés­nek ebben az évben 24 szá­zalékkal kell meghaladnia a tavalyi eredményt. Nem két­séges. hogy a bányászok tel­jesítik, sőt túlteljesítik a mó­dosított tervet, — írja a Rem- min Ribao. NÖVEKSZIK KÍNA olajtermelése ben megkezdte működését az első olajfinomító. Október 1, a nemzeti ün­nep tiszteletére az ország petróleummunkásai versenyt indítottak, hogy az idei év harmadik negyede termelési tervét túlteljesítsék. Kína nyersolaj termelése augusztusban 18 százalékkal múlta felül a július havi ter­melést. Az összes termelés ez év első nyolc hónapjában 64,5 százalékkal haladta túl a múlt év hasonló időszakának eredményét. A múlt hónapban 62 új olajkút kezdte meg a műkö­dését három nagy északnyu­gat-kínai olajközpontban, Tu- menben, Karamiban és Csai- damban. A„ ^aramai olajmezőn mű- Az elmúlt tíz esztendő alatt ködő olajfinomítót kibővítet- — írja az egyik szakközlöny- ték és a Csaidam medencé- ben Fu Coj-ji, a Kínai Nép­ÜNNEPSÉG KÍNA NEMZETI ÜNNEPÉN A Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfor­dulója alkalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szerdán ünnepséget rendez a Csepel Vas- és Fémművek sportcsarnokában. Ünnepi be­szédet mond dr. Münnich Fe­renc, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke és Hao De-cin a Kínai Népköz- társaság magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete. JCina (pjümölei tetmélt tíz én alatt niA^liáxnnuzamzádott KÍNA HAMAROSAN MEGELŐZI ANGLIÁT A CEMENTGYÁRTÁSBAN A Kínai Népköztár­saságban, 1959. első fe­lében ötmillió tonna cementet gyártottak, s ezzel majdnem elérték Anglia jelenlegi ce­menttermelésének szintjét (kb. 5,4 millió tonna). 1957-ben Anglia még megközelítően két- szerannyi cementet gyártott, mint Kína: 12,2 millió tonnát, a kínai 6,9 millió tonná­val szemben. A Kínai Népköztársaságban a nagy építkezések nö­vekvő követelményei­nek megfelelően to­vább javították a ce­ment minőségét és lé­nyegesen kibővítették a különleges cementek gyártását. Kína gyümölcstermése ma háromszor annyi, mint tíz évvel ezelőtt volt. A felsza­badulás óta az állam köl­csönökkel segítette a gyü­mölcstermelőket és tudóso­kat küldött a gyümölcsösök­be a termelés előmozdításá­ra. A gyümölcstermés már 1952-ben megactszerezödött. Kínában több mint 300 gyümöicsfajtát termelnek. Az első ötéves terv — 1953-1957 Nagyarányú vízügyi építési munkák Kínában köztársaság vízszabályozási és energiaipari minisztere — Kína óriási sikereket ért el az öntözőművek építésében. Az öntözött földek terüle­te az 1949. évi 230 millió muról 1958-ban 1 milliárd mura emelkedett. Kíná­ban ma az egész szántóte­rület több mint 60 száza­lékát öntözik. Ugyanezen idő alatt a ví­zierőművek kapacitása 163 ezer kilowattról 1 millió 222 ezer kilowattra emelkedett. A köztársaságban jelenleg több vízierőmű épül; összka- pacitásuk 7,5 millió kilowatt. Közöttük hat erőművet talá­lunk, amelyeknek a kapaci­tása eléri a 0,5—1 millió kilo­wattot. — 266 000 hektárral bővítette a gyümölcsösök területét. A múlt évben sok kopár terüle­tet változtattak át kitűnő gyümölcsösökké. Ezenkívül még 660 000 hektáron ültet­tek el gyümölcsfákat. A Sár­ga folyó elhagyott szakaszán, a Csinling hegység északi ol­dalán és Liaoning tartomány­ban hatalmas gyümölcsösöket telepítenek. Adatok a kínai népi kommunák egy évi fejlődéséről GYORSAN FEJLŐDIK KÍNA TEXTILIPARA Kína jelenleg három és félszer annyi fonalat és há­romszor annyi szövetet gyárt, mint 1949-ben. A Kínai Nép- köztársaság textilipara jelen­legi fejlődésének üteme meg­haladja sok kapitalista or­szág fejlődési ütemét. A népi hatalom idején megteremtett hazai textilipar 1958 végéig 3 800 000 fonógé­pet és főbb mint 80 000 szö­vőgépet gyártott. Kína jelen­leg nemcsak teljesen ellátja saját gyártású berendezéssel új textilipari vállalatait, ha­nem még exportál is textil­gépeket Vietnamba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságba, valamint az ázsiai és afrikai országokba. A Kínai Kommu­nista Párt által köz­zétett adatok sze­rint jelenleg több mint 24 000 népi kommuna van Kí­nában. Egy-egy kom­munában átlag öt­ezer parasztcsalád dolgozik. A több mint 24 000 népi kommunában tömö­rült 120 millió pa­rasztcsalád, azaz a népi Kínában élő parasztság több mint 99 százaléka. A né­pi kommunák zöme elsősorban mezőgaz­dasági termeléssel foglalkozik, s csak viszonylag kevés olyan kommuna van, amelyben intenzíven foglalkoznak állatte­nyésztéssel is. Vi­szont nincs olyan kommuna, amely a mezőgazdasági ter­melés mellett ne foglalkozna a terme­lés más ágaival is, például az iparral. Egy év alatt a né­pi kommunák szilárd államigazgatási szer­vekké váltak, s ez­zel a falvakban a gazdasági tevékeny­ség mellett teljesen a néptömegek kezé­be ment át a politi­kai irányítás is. Az allapvető tulaj­donforma a termelő­csoport tulajdona, s emellett van közös, azaz kommunális tu­lajdon is. A szövet­kezetekben bevált brigád-rendszert a kummuna is átvette és eredményesen al­kalmazza. Jelenleg a kommunákban körülbelül 3 millió termelőcsoport mű­ködik saját kollek­tív tulajdonnal. Az ilyen csoportokban dolgozó családok szá-- ma meghaladja a 40 milliót. A munkaerő el­osztást olyan ered­ményesen szervezték meg, hogy például a népi kohó-mozga­lom időszakában a kommunák 80—90 millió munkást ad­tak a vas- és acél­gyártáshoz. S emel­lett semmiféle hát­rányt nem szenve­dett a kommunák mindennapi munká­ja. .4 népi kommunák egy kis része már rendelkezik trakto­rokkal, kombájnok­kal, teherautókkal és más gépekkel. A kormány egyebek között azzal is elő­segíti gépesítésüket, hogy a gépállomáso­kat a népi kommu­nákba küldi, sőt újabban a kormány lehetővé tette, hogy a kommunák a fel­halmozási alapból megvásárolják az új gépállomások gépeit. A kommunák élnek is a lehetőséggel, s az utóbbi időben mind több kommu­na vásárol mezőgaz­dasági gépet. A gé­pesítés fő forrása a kommunális alap, amelyet egyrészt a termelöcsoportok ál­tal rendelkezésre bo­csátott tőke, más­részt a gépesítés és általában a kommu­na-fejlesztés céljaira adott állami támoga­tás alkot. A népi kommunák termelésének növe­kedésével párhuza­mosan emelkedik a tagok életszínvonala, növekszik a kommu­na-tagok jóléte. Elő­segíti az életszínvo­nal emelkedését, hogy a kommunális étkezdék, óvodák és más intézmények ál­tal a házi munka ter­heitől megszabadí­tott nők mind na­gyobb számban kap­csolódnak bele a ter­melő munkába, s ezzel jelentősen meg­növekszik egy-egy család bevétele. A kulturális színvonal emelkedésére vall, hogy a kommunák­ban általánossá vált a telefon és a veze­tékes rádió, a leg­több kommunának saját iskolái, színhá­zai és filmszínházai vannak. Sok kommu­na-tag kapott, vagy épített új lakást. Nem csoda, hogy minden rágalom el­lenére a kínai pa­rasztok szeretik és a magukénak érzik a népi kommunákat. Győzelmekben bővelkedő évtized Tíz esztendővel ezelőtt, 1949. október 1-én a pe­kingi Tienanmen-téren Mao Ce-tung, a kínai nép ve­zére az egész világnak kihirdette a Kínai Népköz- társaság megalakulását, a történelem első olyan kínai államának létrejöttét, amely a dolgozók országa, s amelyet a munkásosztály és annak kommunista pártja vezet. Ez az esemény történelmi jelentőségé­re nézve nyomon követi az oroszországi Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom jelentőségét az emberi­ség sorsa szempontjából. A szocializmus újabb, nagyszerű győzelme volt ez. Kivált az imperializ­mus táborából a világ legnépesebb országa, ez a roppant anyagi erőforrásokkal rendelkező ország, amely évtizedeken át hatalmas felvételi piac és tő­kebefektetési övezet volt a külföldi tőke számára. A kínai nép győzelme azt jelentette, hogy az im­perializmus gyarmati rendszerének széthullása dön­tő szakaszába jutott. Azóta Ázsia legnagyobb országa kommunista pártjának vezetésével biztosan halad a szocialista fejlődés útján, A Kínai Kommunista Párt a lenini szövetkezeti terv alapján és a szovjet tapasztalatok felhaszná­lásával, a kínai falu minden sajátosságát figyelemmé véve kidolgozta és megvalósította a kollektivizálás konkrét programját. A kollektivizálás több szakasz­ban folyt le: a parasztok először fogyasztási, érté­kesítési és hitelszövetkezetbe, valamint a termelés terén ideiglenes és állandó kölcsönös segítő csopor­tokba tömörültek, azután alacsonyabb típusú mező- gazdasági termelőszövetkezetek jöttek létre, majd ezek folyamatosan magasabb típusú termelőszövet­kezetekké alakultak át. 1958-ban több mint 760 000 szövetkezetét 26 500 népi kommunává szervezte k át. Ezek az ország parasztgazdaságainak 99 százalékát egyesítik. A szocialista forradalom győzelme falun hallat­lan mértékben megnövelte a mezőgazdasági terme­lést és jelentősége megjavította a pa.aszttömegek életkörülményeit. Gyors ütemben emelkedik a ter­més gabonából, gyapotból és a többi termékből. Nagy sikerek születtek 1958-ban, amikor a gabona- termés 35 százalékkel, a gyapottermés pedig 28 szá­zalékkal magasabb volt az előző évinél. Az elmúlt években a Kínai Népköztásraság a Kommunista Párt vezetésével hatalmas sikereket ért el a szocialista iparosításban. Az egykor elmara­dott Kína ipari agrárországgá vált. Sok lontos ipari termék termelésében Kína elhagyta Japánt és az első helyre került Ázsiában. 1958-ban az ország­ban 11,08 millió tonna acélt termeltek, ebből 3,08 millió tonnát egyszerű módszerekkel a falu szük­ségleteire. A széntermelés 270 millió tonna volt, az áramtermelés 27,5 milliárd kilowattóra, a gyapot- szövet-termelés 5,7 milliárd méter. Az ipari fejlő­dés gyors üteme révén jelentősen megnövekedett a korszerű ipar részaránya a népgazdaság összterme­lésében: 1957-ben, az első ötéves terv végén meg­haladta a 40 százalékot. A kínai nép a Kommunista Párt jelszavát: — Kína 15 év alatt érje el és szárnyalja túl Angliát a legfontosabb ipari termékek termelésében — ha­táridő előtt akarja végrehajtani. A széntemelésben és a gyapotszövet termelésében Kína már 1958-ban atólérte Angliát. Az iparosításban elért nagy sikerek egyik fon­tos tényezője a szocialista tábor országainak ön­zetlen, testvéri segítsége, elsősorban a fejlett ipari nagyhatalom, a Szovjetunió segítsége. A Kínai Népköztársaság fontos szerepet játszik a békeharcban. A kínai nép testvéri segítséget nyújtott a koreai népnek függetlenségi harcában. A Kínai Népköztarsasag az la54. évi genfi értekezleten a Szovjetunióval együtt elősegítette a sokéves indo­kínai háború megszüntetését. A népi Kína fennállásának kezdetétől fogva szi­lárdan a szocializmus táborában áll. Röviddel meg­alakulása után, 1950. február 14-én barátsági, szövet­ségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött a Szovjetunióval. Ez a szerződés fontos szerepet játszik a Távol-Keleten és a világ békéjének meg­szilárdításában. 1959. október 1-én a Kínai Népköztársaság tíz éves fennállásának dicsőséges évfordulóját ünnepli. Az ifjú, hatalmas Kína magabiztosan tekint a jövő elé. Forradalom a kínai operában Amióta fennáll a sangháji opera, minden szerepet nők játszanak, így az operában igen gyakran előforduló férfi szerepeket Is. A kínai operával foglalkozó szakembereket hosszú Idő óta foglalkoztatja az a gon­dolat, ml lenne, ha a sangháji operában is alkalmazkodnának a korszerű színpadi követelmé­nyekhez és a férfi szerepeket férfiakkal játszatnák. Kísérlet­képpen egy sangháji opera-tár­sulat férfiakat állított be a fér­fi szerepekre. Kezdetben nehéz­ségek adódtak, mert a hagyo­mányos női szereplők számára szerzett zene nem vágott a férfi hangokhoz. Ezen úgy se­gítettek, hogy a férfi dallamo­kat áthangolták. így született meg a sangháji operában is az első forradalmi változás. KÍNAI ÍRÓK A NÉPI KOMMUNÁKBAN A Kínai Kommunista Párt központi lapja arról számol be, hogy válaszul a párt fel­hívására, mind több kínai író megy a tömegek közé, hogy tanítsa a tömegeket és tanul­jon tőlük. A közelmúltban kínai írók újabb csoportja határozta el, hogy új művek­ben örökíti meg a népi kom­munák győzelmes fejlődését. Ennek megfelelően az írók úgy határoztak, hogy a népi kommunákba mennek, s a helyszínen ismerkednek meg megírandó műveik hőseivel, a kommunák mindennapi éle­tével.

Next

/
Thumbnails
Contents