Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)
1959-09-30 / 78. szám
NÓGRÁDI NfPOJBAO 1959. szeptember 30. Á pártdemokrácia erősödése a pártélet megjavításához vezet A pártértekezletre készülnek a Salgótarjáni Üveggyárban A párt életében minden nagyobb feladat kapcsán le lehet mérni a pártélet és a pártépítés szabályainak érvényesülését. Most, amikor az alapszervi vezetőségválasztások már végefelé közelednek, szintén megvonhatjuk a mérleget egy sor kérdésben. E cikk keretében a pártélet elengedhetetlen elvének érvényesülésében szerzett tap.asztalatok közül teszünk közzé egy párat. A párt ismérvei között ott szerepel az a meghatározás is, hogy a párt a munkás- osztály szervezett csapata. Működése a lenini demokratikus centralizmus elvein nyugszik. „Ezelőtt pártunk nem volt formálisan szervezett egész — mondotta Lenin —, hanem csak egyes csoportok összessége és ezért más viszonyok e csoportok között mint az eszmei ráhatás nem is lehetett. Most szervezett párt lettünk és ez igenis hatalom létesülését jelenti, azt, hogy az eszmék tekintélye a hatalom tekintélyévé változik át, azt, hogy az alsó pártfórumok alá vannak rendelve a felsőbbeknek.” A demokratikus centralizmus elve tehát biztosítja a párt szervezettségét, az egységét, a kollektív vezetést és feltételezi a párton belül a bírálatot, a vélemények szabad harcát. Betartása tehát a pártéletben azt jelenti, hogy a pártban szilárd fegyelem van, hogy a kisebbség aláveti magát a többség döntésének, hogy az alsóbb szervek maradéktalanul végrehajtják a felsőbb szervek határozatait. Ha tehát azt mondjuk, hogy a párt mindennapi tevékenysége során érvényesül a demokratikus centralizmus, akkor azt is mondhatjuk, hogy a pártélet egészséges, a párt belső életében nincsennek bajok. Ez pedig azt jelenti, hogy megvan a feltétele a pártonkívü- liek felé végzett jó munkának is. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a taggyűléseket, a vezetőségválasztásokat, akkor a következő legjellemzőbb tapasztalatokat észlelhetjük. A tapasztalatok között elsőként kell említeni, a párton- belüli dekomkrácia erősödéseként kialakult és megerősödött nyílt bíráló légkört. Irta: VONSIK GYULA Különösen áll ez az üzemi pártalapszervezetünk taggyűlésén. A bátor, nyílt véleménynyilvánítás, a párt politikájának, vagy egyes párttagok tevékenységének észrevételezése azt jelenti, hogy a párttagjaink élnek a szervezeti szabályzat adta jogokkal és kötelességekkel. Különösen nagy az értéke ennek a nyíltságnak akkor, ha visszaemlékezünk azokra az időkre, amikor az ellenforradalom utáni közvetlen évben a pártszervezeteinket az intrika mérgezte. Ennek kapcsán állapíthatjuk meg, hogy a pártszervezeteinkben az egység mind eszmei, szervezeti, mind a cselekvés terén egyaránt erősödik. A nyílt légkör feltétele ™ volt, hogy a pártban erősödött a kollektív vezetés. A kollektív vezetés erősödését ugyanakkor az késztette, hogy a párttagok bátran véleményt nyilvánítottak a vezetés munkájáról. A kollektív vezetés erősödése és a bátor véleménynyilvánítás tehát kölcsönhatásban van egymással. Az a tény, hogy a taggyűlésekre, a vezetőség kollektíván készítette el a beszámolót és abba körültekintően, nyíltan vetette fel a problémákat, jó vitaalapot teremtett a vélemények elmondásához. A jó vitaszellemet bizonyítja, hogy egyes pártszervezetekben a hozzászólások száma elérte a párttagságnak egyharmadát. De a pártszervezetek összességéről is elmondható, hogy a hozzászólások száma az előbbi taggyűlésekhez mérten jelentősen növekedett. Ha pedig a hozzászólások tartalmát nézzük, akkor még- inkább megnő a bátor véleménynyilvánítás értéke, mert a párttagok már olyan kérdéseket is bátran feszegettek, mint a vallásos világnézet problémája a párton belül. A pártdemokrácia érvényesülését mutatja az a tény is, hogy egyre több helyen kérték számon a vezetőségtől a párthatározatok végrehajtásának állását, legyen az saját, vagy felsőbb szerv határozata. A taggyűlések tapaszta- lata bebizonyította, hogy a pártdemokrácia erősítése a pártélet megjavításához vezet. Ez azért jelentős, mert még mindig voltak és vannak olyan párttagok, akik félnek a demokrácia erősítésétől, félnek a vélemények szabad megnyilvánulásától. Bebizonyosodott ezeknek az álláspontoknak tarthatatlansága, mert a párt épp azon keresztül erősödött, hogy a pártdemokrácia erősítését biztosították. A párt ereje abban van, hogy megvitatja tevékenységét ,aztán a vita során határoz, ahol a kisebbség aláveti magát a többség akaratának. Tehát a párt nem vitaklub, hanem fórum, ahol a munka, az építés érdekében folyik a tervek megbeszélése. Különösen érvényesült ez jelenleg, amikor a gazdasági építő munkának megjavításáról van szó. A taggyűlések számot adnak arról is, hogy a demokratikus centralizmusnak az a része, amely a felsőbb szervek határozatának végrehajtásában jelentkezik, hol tart most. Ismeretes, hogy az ellenforradalom utáni közvetlen időben a párton belül a fegyelem, a centralizmus a leggyengébb. Áz alapszervek és egyes párttagok elhanyagolták a határozatok végrehajtását, időben késleltették, vagy éppen vitatkoztak azon, hogy mi legyen vele. Ma már ez a múlté. Igaz, arról még szó esett több taggyűlésen, hogy itt, vagy ott késnek a határozat végrehajtásával, vagy nem a legegyszerűbb módon hajtják végre, de ezek a hibák már a fejlődésből adódó nehézségek. Itt is elmondhatjuk tehát, hogy a pártéletben igen fontos elvet egyre inkább a gyakorlatban valósítják meg alapszerveze- teink. A kongresszusra való ké- szülés során az alapszervi vezetőségek újjáválasz- tásával kapcsolatban elmondhatjuk, hogy az országos pártértekezleten jóváhagyott szervezeti szabályzatnak megfelelően működnek pártszervezeteink. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre inkább maradéktalanul érvényesül a leOktóber 11-én nagyüzemi pártbizottsági vezetőségválasztó taggyűlést tartanak a Salgótarjáni Üveggyárban. A párbizottsági ülés előtt az előkészületek a beszámoló elkészítése sok munkát és feladatot ró a kommunistákra. Az előkészületek mellett el kell végezniük a soronlévő feladatokat is. Felkerestük Pauchli Rudolf elvtársat, a pártbizottság egyik vezetőjét, hogy tájékoztatót kérjünk tőle munkájukról és távolabbi terveikről. — Sok új dolgot, hasznos dolgot várunk a lezajlott vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatainak alapján. Szeretnénk lelkiismeretesen foglalkozni a párttagok felvetett javaslataival. probl imáival. Emiatt gondosan tanulmányozzuk a taggyűlések jegyzőkönyvét is, hogy fiüryele nmei kísérhessük a kommunisták által felvetett problémák alakulását. — Napjainkban az itteni alapszervezetek is egyik legfontosabb feladatuknak tartják a mátraszelei vízhálózat lefektetését. A pártalapszer- vezeti titkárok és vezetőségi tagok jó munkája, szervezése eredményeként eddig még minden egyes alkalommal voltak társadalmi munkások gyárunkból Mátraszelén. Dolgozóink lelkiismeretesen helytálltak a magukra vállalt társadalmi munkaterületen, átlagban valamennyien egy köbméter földet mozgattak meg a vízbevezetés érdekében. Külön öröm, hogy a párt hangja, felszólítása visszhangra talált az asszonyok körében is, 43 nődolgozónk jelentkezett társadalmi munkára, s határozott kívánságuk, hogy mielőbb résztve- hessenek ők is ezen a közügyét szolgáló megmozduláson. Ami a távolabbi terveinket illeti, egyelőre csak azt tudjuk mondani, két területen kívánunk javítani munkánkon. Eddig sem volt különösebb probléma termelési ellenőrző munkánkban, de ennek jobbátétele érdekében a taggyűléseken határozatokat is hoztak. így például most már minden alapszervezetünknek héttaeú vezetősége van, közülük minden alapszervezet’ en egy elvtársat bíztak meg a termelési munkával és ezeket a term lesi felelős elvtársakat havonta egyszer beszámoltatja az üzemi pártbizottság végzett munkájukról. Másik tervünk a pártonkí- vüliekkel való kapcsolatot igyekszik még jobbá, szorosabbá tenni. A pártvezetőségi tagok közül minden alapszervezetben egy-egy elvtársat bízott meg a taggyűlés azzal, hogy kapcsolatot tartson különböző tömegszervezetekkel. Segítse munkájukat, érdeklődjön a pártonkívüli dolgozók problémáiról, támogassa a tömegszervezetben végzett tevékenységüket. Pártmunkánkban kissé újításnak számít a tömegszervezeti felelősök megválasztása, de mi ettől az újítástól e területen munkánkban feltétlen javulást várunk. Soronkövetkező feladat még a pártoktatási év megkezdésével kapcsolatos teendők ellátása. Ezen a területen csak jót tudok mondani. A párttagok mellett igen szép számmal jelentkeztek pártonkívü- liek is a pártoktatásra. Sőt a határidőre jelentkezett elvtársaknak már meg is rendeltük az oktatási anyagot, amikor még újabb dolgozók kérték, hogy résztvehessenek az oktatásban. Pillanatnyilag gondot okoz tananyaggal való ellátásuk, hiszen nem számítottunk rájuk, de ter- mésztesen mindent megteszünk tanulásuk elősegítésére. így foglalhatnám össze röviden jelenlegi munkánkat és távolabbi terveinkét. Segítséget, útravalót várunk a közelgő nagyüzemi vezetőségválasztó pártértekezlettől is. Erre nagy gonddal készült fel a jelenlegi vezetőség, minden alapszervezetnél brigádvizsgálatot tartottunk, alaposan felülvizsgá’tuk a pá tsze-vezet eddigi tevékenységét, hibáit, meghatároztuk a feladatait és a hiányosságokat. A brigádvizsgálatokról minden alapszervezetben jegyzőkönyvet készítettünk. Mondani sem kell, hogy a brigádvizsgálat úgy zajlott le, hogy például az egyes alapszervezethez egy másik alapszervezetből küldtünk brigádot a felülvizsgálatra. így az eredmény részrehajlás nélkül megfelel a való tényeknek. Jelenleg a pártbizottság tagjai tanulmányozzák ezeket a jegyzőkönyveket, de gondosan újra és újra áttanulmányozzák a vezetőségválasztó alapszervi taggyűlések jegyzőkönyveit is. Az esetle---------------------------------------K ezdeményezés a nők elhelyezésére az Acélárugyárban nini pártépítés sarkalatos elve, a demokratikus centralizmus. A tapasztalatok során azt is megállapíthatjuk, hogy igen nagy eredményeket értünk el a pártegység megszilárdításában, abban, hogy a vezetőségek munkájában érvényesül a kollektivitás, hogy megerősödik a pártfegyelem, hogy a határozatok meghozatalánál és végrehajtásánál a lenini normák érvényesülnek. Kibővített ülést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöksége kedden kibővített ülést tartott. Az ülés megvitatta a vidéken lakó ipari munkások politikai, szakmai, kulturális nevelésének helyzetét, megyénk hat minisztériumi, ipari vállalatának bérhelyzetét, valamint a szénbányászat, építő- és építőanyagipar téli felkészülését. Az SZMT elnöksége a kérdésekkel kapcsolatban határozatokat hozott. Az elnökség döntött a SZOT V. teljes ülése anyagának le- viteléröl is. Pedagógiai és módszertani kérdésekről tárgyalt az óvodai tagozat Pénteken délelőtt ülésezett először az_új oktatási évben a Pedagógus Szakszervezet keretén belül működő óvodai tagozat. Az óvodai tagozat — amely az elmúlt évben is már jelentős eredményeke ért el az óvodai nevelésben — feladata, hogy a megye óvodáiban elősegítse a jó pedagógiai módszerek kialakítását, valamint az egyéb az óvodai neveléssel kapcsolatos kérdések megoldását. Az első ülésen a résztvevők megvitatták az óvodai foglalkozások vázlatkészítési problémáit, a mesék illusztrálásának kérdését, valamint az éves ünnepélyek anyagának összeállítását. Az ülésen résztvevő többéves gyakorlattal és tapasztalatokkal rendelkező óvónők közül mindenki kiegészítette hasznos javaslataival a vitát. Az óvodai tagozat éves tervet is összeállított, amelyben meghatározták az óvodákban sorrakerülő nevelési és szervezeti feladatokat. ges promemat újra meger- d.eklődjük, hogy a reális valóságnak megfeleljen majd a pártértekezlet beszámolója. A beszámoló tehát a gyár dolgozóinak és kommunistáinak véleménye, tájékoztatása alapján készül. Mert mi felismertük, munkánk jöbbáté- telének legfőbb záloga az: milyen jó kapcsolatot tudunk kiépíteni a dolgozókkal, párttagokkal és pártonkfvüliek- kel egyaránt. Megyénkben jelenleg a munkát keresők zöme idős nyugdíjasokból, illetve a nők köréből kerül ki elsősorban. Az Acélárugyárban most újszerű kezdeményezéssel próbálják megoldani a nők elhelyezését. Férfi munkahiány esetén az erők átcsoportosításával oldják meg a problémát. Megvizsgálják, melyek azok a munkakörök, amelyeket csak férfiak tudnak ellátni és melyek azok, amelyek elvégzésére nők is alkalmasak. így az erők átcsoportosításával pótolják a fellépő munkaerőhiányt, a megürült helyekre pedig női munkaerőt vesznek fel. A Munkaügyi Minisztérium 209. sz. NAGYBÁTONYI VÁJÁRTANULÓ INTÉZETE 15-17 ÉVES FIÚKAT VESZ FEL VÁJÁRTANULÓNAK. Tanulmányi idő 15 éves fiúk részére 3 év, 16—17 éveseknek 2 év. Felvételt nyert tanulók az intézet otthonában kapnak elhelyezést és teljes ellátást. A tanulmányi idő alatt a tanulók munkaruhát, egyenruhát és tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat kapnak. Jelentkezni lehet szeptember 30-ig személyesen, (295) vagy írásban az intézet igazgatójánál. FIGYELEM! FIGYELEM! Október 2-án érkezik Salgótarjánba a BUDAPEST két különvonattaL Esténként fél 8 órai kezdettel tartja előadásait a kollégium parkban. Atrakciók randevúja című hatalmas műsorával. Figyelem! A cirkusz építéséhez alkalmi munkásokat felveszünk. (313) Nagyot nőttünk mi! No, majd meglátjuk!... Nagy Oszkár, a nagybátonyi Kossuth-bánya egyik mérnöke, aki maga is fiatal, KISZ- tag, mondta a forgácsi kiszeseknek ezt a néhány szót azon az ünnepségen, amelyen átnyújtották Berzák József 21 fős csapatának januártól augusztus 1-ig a széntermelésben elért 160 százalékos teljesítéséért a KISZ megyei bizottsága által fiatal bányászcsapat oknak létesített vándorzászlót. Nagyon forróhangulatú ünnepség volt. Lehoczki Pista, a Berzák-csapat egyik tagja azt találta mondani, hogy ez a zászló többé nem cserél gazdát. Ezt kontrázta meg Nagy Őszi, igaz, elég óvatosan, de sokat jelentőn: „No, majd meglátjuk!“... Ahogy hallgatom ezeket a fiatalokat, én is azt mondom, nem lesz egyszerű dolguk azoknak, akik össze akarják mérni velük erejüket. Mert ezek a fiatalok nem a máról beszélnek, hanem a holnapról. Először csak amolyan lassú víz módjával indult az ünnepség. Még az eső is elmosott néhány tagot, nem jöttek el. A KISZ-titkár is nagy általánosságban — de minden szavával igazat mondva — beszélt a munka jelentőségéről. A fiúk, a lányok fegyelmezetten hallgatták. Figyeltem Orosz Lajost, az aknászukat, aki maga is fiatal. Ült egymagában egy asztalnál, gondolata valahol messze járt. A beszámoló alatt így voltak a többiek is. A lányok azért elkuncogták magukat. Hiába, a fiatalok nem szeretik az általánosat. Aztán a beszámoló végén Barta Robi, a zagyvái igazgatóság megbízottja, ezt a csendesvizű ünnepséget egynéhány jólirányzott szóval fenekestül felzavarta. Mintha követ dobott volna a tó tükrébe. Az hitte volna az ember, hogy a hullámok elmoss ák az ünnepséget. Mert azt mondja: A napokban visszagurítottak a bányába két csillét, annyi kő volt a szén között. Meghogy: vízbe ejtették a motort és otthagyták. Nagyon bátran elmondta! Még azt sem takargatta, hogy a tanulás sem valami erős oldala a fiataloknak. Nem célozta pontosan a forgácsiakat, hanem valahogy úgy: menyemnek mondom, értsen belőle a fiam is. De hogy megélénkült az ünnepség! Véleményem szerint igazi ünnep lett! Jutalmat osztó ünnep, de minden mozzanatában kifejezve, hogy a jutalom nem mannaként hull, becsülettel meg kell érte dolgozni. Ezek a forgácsi fiatalok sem rejtették véka alá a véleményüket. Nem is szán- ták-bánták bűnüket, mert hiszen bűnről itt szó sincs, jó munkát végeztek. Hanem hogy a jutalmat, amit megkaptak, hogyan lehetne tartósítani, a munka eredményét magasabbra emelni. Egymás után szóltak a csapat tagjai. Fiatalok, idősebbek egyaránt. Majózki Jánosnak a beszéde — aki koridős a csapatban — egyenesen kifejezte, mentsék meg a bányában maradt faanyagot, mert a sztíc. brigád cím elnyerése a takarékosságot is megköveteli. Es Csömör Emil, a párttitkár? Ennek az embernek minden idegszála a munkán volt. Mert hogy egységesnek kell lenni az egymásnak nyújtó segítségben... Jó néhány okos szó, Érvelés, amely mutatta, ez a brigád csak most kezd igazán dolgozni. Berzák József, a csapat brigádvezetője, amikor szólt, az csengett szavából, hogy igaz, amit Barta Robi a szemükre vetett, de vajon miért hallgatja el, hogy a műszakiaknak milyen feladatuk van egy brigád támogatásában. Vajon miért kell két csapatnak egy szalagon szállítani a szenét és végül nem tudják megállap ítani, kiktől kerül több kő a szénbe. Hol rontják a minőséget. Rögtön összehasonlította, mi volt régente a pala százalék juk és mennyi most a közös alapon. Az ünnep igazán ünnep lett. Ezek a forgácsi fiatalok úgy vizsgálták munkájukat, mintha egy országos kérdést vizsgálnának. Nagy jelentőséggel, nem szépítve, nem takargatva semmit. Átvették a zászlót, jólesőn, büszkén. Már az asztalon volt az ünnepi virsli, sör, még a pálinka is. Jóízűen fogyasztották, de a szó a bányából szakadt, a munkáról csengett. Nagyot nőttünk mi! Rettentő nagyot. Az ifjúságunk az ország erejévé lett. Ügy mint a forgácsiak a medence erejévé. Valóban nehéz lesz elvinni tőlük a zászlót. Azért Nagy Őszi szavaival élve: — No, majd meglátjuk!... B. GY.
