Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-30 / 78. szám

fl dolgozók széles rétegei nagy érdeklődéssel fogadták a VII. pártkongresszus irányelveit A párt VII. kongresszusának irányelvei a szocializmus építésének nagyszabású programja POTHORNIK JÓZSEF A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TAG JA, TRÖSZT IGAZGATÓ: Teljesítjük a ránk háruló feladatokat Az •MSZMP Központi Bi­zottságának irányelvei a párt VII. kongresszusával kapcso­latban leszögezik, hogy az 1961—1965-ig tartó új ötéves tervünkben az ország ipari termelését az 1958 év végé­ig elért szintekhez képest 65- 70 százalékkal emelni kell. A termelés növekedését az iparban elsősorban a termelé­kenység 37-40 százalékos emelésével érjük el. A népgazdasági céljaink va­lor avattásának továbbra is elsőrendű feltétele a bányá­szat fejlesztése, ezen belül a széntermelés országos fo­kozása, az 1958 évi 24 millió tonnáról 1965 év végéig 27- 29 millió tonnára. Az új ötéves terv felada­tai a nógrádi szénmedence bányászatára mennyiségi vo­nalon nem írnak elő fejlő­dést. A nógrádi szénmeden­ce termelése az egész terv­időszak során már az egyen­letes mennyiségű termelés szakában van. Gazdaságos­ság terén a medencén belül az egyes részek mutatói el­térnek egymástól, de összes­ségében a medencének a szénmezők mélységéből és vastagságából származó mu­tatói kedvezőtlenebbek lesz­nek a jelenleginél. A termé­nek irányelveinél figyelem­mel kell lenni arra, hogy nö­velni fogja a termelési költ­séget a telep-vastagság folya­matos csökkenése, a telep- mélység növekedése és az át­lagnál kisebb összteljesítésű bányák felfejlödése. Adat­vastagsága 1,78 méterről 1,67 méterre csökken, az 1,2 mé­teren aluli széntelepből szár­mazó széntermelés aránya 9,4 százalékról 10,8 százalék­ra növekszik. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt feladata tehát az új tervidőszak folyamán az, hogy — hozzávetőlegesen a jelen­legi termelés szintjén — a kdvezőtlenebb adottságok el­lenére fokozza a munka ter­melékenységét a műszaki­technológiai színvonal eme­lésével úgy, hogy a gazda­sági mutatók a jelenlegi szin­ten maradjanak. A kedvezőt­lenebb geológiai adottságok ellensúlyozására a jelenle­ginél modernebbül felszerelt, koncentráltabban telepített bányákra és igen hatékony technológiai fejlesztésre van szükség. Az ötéves tervben a kívánt célok elérése érdekében el­sősorban a jelenleg még fejlődés szakában lévő, illet­ve építés alatt álló üzemeknél törekedni kell a tervezett ka- [ pacitás mielőbbi elérésére. Számításba kell venni, hogy az új aknák már meglévő külszíni koncentrációkhoz, osztályozókhoz, keskeny nyomtávú vasútakhoz csatla­kozhassanak a nagyobb mér­tékű külszíni beruházások elkerülésére. Az új bányák telepítésénél törekedni kell arra, hogy egy-egy aknánál minél nagyobb szénterület, aránylag nagy átlagos napi termeléssel legyen megfog­ható. pi fővágatok, fejtéselőkészítő vágatok kihajtÉsi sebességét fokozni kell. Ennek érdekében fokozottabb alkalmazásra ke­rülnek az F. 4-es, F. 5-ös fej­tőgépek. Meddővágatokban középnehéz és sűrített-leve­gős meddőfelrakókat kell fokozottabban bevezetni. A TH, MOLL és betonidomkő biztosítási vágatok hosszát az 1958 évi 15 százalékról 26 százalékra kell emelni. AII. telepi frontfejtések arányát növelni kell, a vastámos frontbiztosítást 100 százalé­kig meg kell valósítani. A je­lenleginél több csoportos kamrafejtést kell bevezetni a szállítás gépesítésének foko­zására, a termelés koncent­rálására, ezzel kapcsolatban meg kell oldani a kamrafej­téseknél a korszerű biztosí­tást, középnehéz és könnyű hazai gyártmányú felrakó gépek alkalmazását. A gépi rakodás mennyiségét az 1958 évi 11.5 százalékról 23 száza­lékra kell emelni. A bánya­fa felhasználását 0,22 vagon (10 tonnáról 0,21 va£bn) 10 tonnára kell csökkenteni. Ki kell használni a robbantás technikai fejlesztéséből adó­dó robbanóanyag megtakarí­tást. A fentiekben vázolt terme­lékenység emelkedését célzó intézkedések csak a mai mű­szaki-technológiai színvonal emelésével érhetők el. A fenti tények annak el­lenére, hogy végrehajtásuk komoly erőfeszítéseket igé­nyel — megvalósíthatók. Megvalósításuk pedig az öt­ártunk, dolgozó né­pünk a szocializmus építésében nagyjelen­tőségű eseményre, kongresz- szusra készül. Az MSZMP Központi Bizottsága a napok­ban tette közzé irányelveit, a' párt soronkövetkező VII. kongresszusára. Párttagok és pártonkívüliek felkészülé­se a kongresszusra, már hosz- szabb idő óta tart. Ezt bizo­nyítja a párttagság megnöve­kedett aktivitása a párt veze­tőségek újjáválasztásában, továbbá a széles méreteket öltött kongresszusi munka­verseny, az a megnövekedett várakozás, amivel egyszerű munkás- és parasztemberek a kongresszus elébe néznek. A kongresszusra való fel­készülés új szakaszához ér­tünk. Központi Bizottságunk alapos és mély elemzéssel az ország népe elé terjesztet­te a párt történelmi múltjá­nak és történelmi tapaszta­latainak értékelését és a szo­cializmus építésének fő fel­adatait, legfontosabb tenni­valóit. A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy a nemzetközi és belső helyzet kedvező alakulása igazolja pártunk külpolitikai vonalvezetését, amely a proletár internacio­nalizmus elvein alapszik. Igazolja továbbá pártunk­nak a szocializmus tovább­építése érdekében folytatott politikáját, a párt gazdasági és kulturális tevékenységét. Az MSZMP magáénak vallja a magyar munkásmoz­galom forradalmi hagyomá­nyait, a magyar nép igazi érdekeinek hű képviselője, a nemzeti népi felemelkedés leghivatottabb vezetője. Pár­tunk a munkásosztálynak ne­héz harcokban edződött él­csapata, marxista-leninista párt, amely alkotó része a nemzetközi kommunista moz­galomnak. Pártunk, mint a társadalom vezető ereje, a munkásosztály forradalmi elméletétől vezérelve, győze­lemre viszi a szocializmus magasztos ügyét hazánkban. Kommunista pártunk 40 év alatt ragyogó győzelmeket aratott. A sikerek forrását a marxizmus—leninizmus igaz eszméiben, a társadalmi fej­lődés útjának helyes megje­lölésében és a néppel való összeforrottságban találjuk meg. A sikerek mellett érte pártunkat ideiglenes vereség, történelmi szempontból pil­lanatnyi megtorpanás, ame­lyek azonban nem változtat- -nak azon, hogy pártunk a szocializmus, a haladás ügyé­nek legigazibb képviselője volt és marad. z MSZMP KB-a le­vonta a tanulságokat a fordulat éve után elkövetett hibákból. Drágán szerzett tapasztalatokra tett szert az 1956-os ellenforra­dalmi események során. Pártunk tanul a múltból, ta­nul ugyanakkor a nemzet­közi kommunista mozgalom tapasztalataiból és hasznosít­ja tevékenységében minde­nekelőtt az első lenini párt, az SZKP felhalmozott forra­dalmi gyakorlatát, és elmé­leti tételeit. Minden revizio­nista hamisitíással ellentét­ben szilárdan valljuk azt a lenini igazságot, hogy a mun­kásosztály ügye csakis a marxizmus elméletével fel­vértezett forradalmi élcsapa­tunk, pártunk , vezetésével győzhet. A forradalmi párt vezető szerepe a hatalom ki­vívása után éppen a sokol­dalúbbá vált feladatok kö­vetkeztében mindenféle téves elmélet ellenére nem csök­ken, hanem növekszik. Az ellenforradalom belső és kül­ső erői ezért akarják pártun­kat megsemmisíteni, meg­fosztani munkásosztályunkat hivatott vezetőjétől. Ma pár­tunk bár létszámban kisebb, mint az ellenforradalom előtt volt, az osztály ellenséggel ví­vott harcban, eggyéforrott- ságban, a szocializmus ügye iránti hűségben sokkal, de sokkal erősebb, egységesebb és a vezetésre képesebb, mint megelőzőleg. Pártunk a munkásosztály legforradal­mibb tagjait tömöríti sorai­ba. Megszabadultunk a párt­ba befurakodott karrierista, a munkásosztálytól idegen elemektől. Ma nem tagja pártunknak több százezer be­csületes dolgozó, olyanok, akik egyetértenek a szocia­lizmussal, de a párttagság követelményét nem érik el. Pártunkban ma biztosítva van a lenini demokratikus centralizmus, érvényesülnek a pártélet lenini szabályai. A párt eszmei, politikai és szervezeti egységének alap­ján helyesen érvényesül a bírálat-önbírálat, az építő vitaszellem. Az akarat egy­sége alapjául szolgáló eszmei egység a dogmatikus és revi­zionista irányzatok elleni ke­mény ehd harcban valósult meg. Az irányelvek mély, marxista elemzését nyújtják mind a dogmatizmus elleni, mint a főveszély elleni küz­delemben feltárják mindkét irányzat veszélyességét pár­tunkra, a párt eszmei egysé­gére. Sikeres harcunkat szi­lárd elvi politikával, a mar­xizmus—leninizmushoz való hűséggel és alkotó alkalma­zásával, a tömegekkel való szoros kapcsolatban vívtuk meg. Az ellenforradalom utá­ni időkben megvalósított két fronton harcunk a párt megerősödését eredményezte, amely jó alapot szolgáltatott a dolgozc> tömegek bizalmá­nak növekedéséhez, a párt tömegkapcsolatainak kiszéle­sítéséhez. Mindez növelte proletárdiktatúránk erejét, szilárdította népi államun­kat. Az irányelvekben a párt történelmi útjáról és a tör­ténelmi tapasztalatokból le­vont tanulságok és megálla­pítások, nagyjelentőségűek a magyar munkásmozgalomban. Egy korszakot zár le a kong­resszusunk, magáévá teszi a hasznosat, a felhasználhatót, és elhatárolja magát a hi­bás irányzatoktól, politikai vonaltól. ártunk eme igen fon­tos dokumentuma részletesen foglalkozik a szocializmus építésének leg­főbb kérdéseivel, a gazdasági és kulturális építőmunka fel­adataival. Megszabja az elkö­vetkező években az alapvető feladatokat: „befejezzük a szocializmus alapjainak lera­kását, meggyorsítjuk a szo­cializmus építését hazánk­ban”, — mondja ki az irányelv. A szocializmus anyagi, technikai bázisá­nak létrehozása nagy fel­adatok elvégzését követeli meg a gyáripar, a bányászat, az építőipar, a közlekedés, stb. fejlesztése terén, a mun­ka termelékenységének eme­lésével, a műszaki fejlesztés­sel. A mezőgazdaságban lét­Salgótar jánban az utcán találkoztam Katona István­nal, aki Dorogházáról jött be ügyeit elintézni. Mint meg­tudtam, munkahelye Szoros­patak, ah el a Szeptember 6. aknában mint fenntartó bá­nyász dolgozik. Arra a kér­désre kémem választ Katona elvtárstól, mi a véleménye a párt kongresszusi irányelvé­ről? — Engem különösen a ter­melékenység növelése a tech­nika továbbfejlesztése raga­dott meg. Mint bányász kü­lönösen örömmel tudom üd­vözölni a párt irányelveit. Tudom, hogy a sűrű betűsorok mögött olyan erő van, amely képes a feladatok megoldásá­ra. Még :iem ült össze a pártkongresszus, hogy az irányelvek végleges elfogadást nyerjenek. A jelenleg fo­lyó kongresszusi verseny ar­ról tesz tanulságot, hogy úgy a párttagok, mint a pártonkí­vüliek magukévá tették a i, márciusi párthatározatot. Ma re kell hoznunk minden szükséges feltételét annak, hogy a szövetkezeti mozga­lom továbbfejlesztésével fa­lun is teljessé váljanak a szocialista termelési viszo­nyok, s ezzel egyidejűleg öt év alatt 30—32 százalékkal növeljük a mezőgazdasági termelést. E feladatok he­lyes beruházási politikát és a népgazdaság irányításának tökéletesítését kívánják meg. Nagy feladatokat jelent ku'turális forradalmunk to­vábbvitele, a szocialista kul­túra és tudat kialakítása. A közoktatás, a tudomány, a művészetek előtt olyan perspektívát mutatnak az irányelvek, melyeknek való- raváltásában még jobban ki­bontakozik a haladó értelmi­ség alkotó kezdeményezése, bővül népünk tudása, gya­rapszik műveltsége. Az összes előttünk álló fel­adatok megvalósításának kulcskérdése: népi államunk, proletárdiktatúránk erősítése, a munkásosztály hatalma. Enélkül nincs iparfejlesztés, nincs tsz-mozgalom, kulturá­lis fellendülés. Pártunk ezért főkérdésnek a hatalom kér­dését tekinti és fogja a jö­vőben is tekinteni. Napjainkban igen kedvező nemzetközi és belső feltéte­lek alakultak ki arra, hogy hazánkban meggyorsítsuk a szocializmus építését. Rajtunk múlik, hogy ezeket a felté­teleket milyen mértékben, milyen eredménnyel tudjuk népünk javára kiaknázni. A KB irányelvei mérlegelik épí­tésünk mai körülményeit és reális célokat tűznek népünk elé. z irányelvek tanul­mányozása elsőren­dű feladata minden egyes párttagnak. Helyes, ha az irányelvekkel megismer­kednek a pártonkívüli töme­gek is. Legsürgősebb felada­tunk. hogy az alapszervezeti pártvezetőségek újjáválasz- tása után nemsokára sopra kerülő járási és városi párt- értekezleteken hasznosítsuk a KB irányelveit. A pártérte­kezletek feladata, hogy az irányelvek szellemében meg­vonják a mérlegét a járás, város politikai, gazdasági és kulturális helyzetének és konkretizálják mind a párt történelmi tapasztalatairól, mind a szocializmus építésé­nek kérdéséről az irányelvek­ben kifejtett tételeket. E munka jó elvégzésével járu­lunk hozzá az irányelveknek a kongresszuson történő meg­vitatásához és biztosak va­gyunk abban, hogy pártunk VII. kongresszusa jóváhagy­ja és határozatként elfogad­ja pártunk történetében eme egyik legjelentősebb doku­mentumot. Jedlicska Gyula már ezt komoly eredmények bizonyítják. Üzemünkben is jelentősen sikerült növelni a teljesítményeket. Különösen az összüzemi teljesítmény növelésében érünk el szép eredményeket. Most az irányelveket olvas­gatva ösztönösen az jutott eszembe, hogyan milyen mód­szerrel tudnánk valóra vál­tani a pártkongresszus irány­elveit. Délután községünk­ben beszélgettem a bányász dolgozókkal akik valameny- nyien egyetértettek az irány­vonalukkal. Azonban itt is az volt a beszélgetés fő tár­gya, hogyan tudnánk ezt megvalósítani? Tudjuk, hogy az elkövetkezendő öt éves ter­vünk komoly feladatokat tűz elénk. Korábban vólt egy jel­szó, úgy , építünk pártunkra, mint a kősziklára. Ez a jel­szó jutott eszünkbe vasárnap délután az irányelvek elolva­sása után. S a mi vélemé­nyünk: bár a feladatok na­gyok, de teljesítésük nem le­szerűen: Az átlagos telep­mélység 1958. évben 138 mé­ter^ 1965-ben már 162 méter lesz. Az átlagos széntelep Az első olvasás után is mindenekelőtt megragadott, hogy a tézisek végeredmény­ben bizakodóan értékelik az ellenforradalom óta eltelt há­rom év eredményeit. Ez tel­jes egészében találkozik vé­leményemmel és úgy gondo­lom, minden becsületes em­ber azonosítja ezzel magát. Technológiai vonalon szá­mos súlyponti feladat áll a tröszt fizikai és műszaki dol­gozói előtt. A II. és III. tele­vezetés kevesebbet ígért és többet adott. És általában mindig tölbbet csináltunk, mint amennyit terveztünk. Amint a pártkongresszus irányelveiből kiderül, mun­kánk súlypontja az életszín­vonal emelésére terelődik. Ez azt jelenti, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a gazdaságos termelés érde­éves terv célkitűzéseinek va- lóraváltását eredményezik, amely népünk további jólé­tének növekedéséhez vezet. kében és a pártszervezetek figyelmét az eddigiektől job- 'pan erre a fontos kérdésre kell irányítanunk. A maga­sabb anyagi színvonal eléré­sére és művelt, politikailag és szakmailag magasan kép­zett dolgozó nép megterem­tése — ez lesz munkánk kö­zéppontja az elkövetkezendő időkben. Azok a főbb adatok, ame­lyeket az 1965-ig terjedő terv­időszakra a tézisek közölnek, igen reménytkeltőek. Hogy meg tudjuk csinálni, arra az is biztosíték, hogy az eddigi Jó munkánkkal biztosítjuk egyetértésíinket hetetlen. Mi a magunk ré­széről mindent elkövetünk s jó munkánkkal bizonyítjuk egyetértésünket a párt irány­elveivel szemben — fejezte be beszédét Katona elvtárs. Alaposan tanulmányoznunk és vitatnunk kell Pártunk VII. kongresszusá­nak tézisei a pedagógusok kö­rében is élénk érdeklődést váltottad ki és nagy helyes­lésre találtak. Jakab Imre a Salgótarjáni Rákóczi- úti Ált. Iskola igazgatója a követ­kezőket mondta az irányel­vekről:: — Örülök, hogy a pártkong" resszus három év után össze­ül és megjelöli a helyes utat SZALONT AI JÓZSEFNÉ, KÉTSZERES KIVÁLÓ KERESKEDELMI DOLGOZÓ: Boldog lennék, ha a kongresszusig felvennének a kommunisták soraiba Én, mint asszony elsősor­ban a, nő szemével nézem a pártkongresszus irányelveit. Örömmel tölt el, hogy a la­kosság életszínvonalának emelését ennyire szem előtt tartja a párt. Örömmel töl­tenek el társadalmi és állami rendünk további erősítésére, fejlesztésére, a gazdasági építőmunka további javításá­ra hozott irányelvek. örülök annak is, hogy kü­lön foglalkozik a Központi Bizottság a nőkkel, a nőmoz­galommal, a nőik helyzetének javításával is. Huszonnégy éve dolgozom a szakmában, de napról nap­ra csak azt tapasztalom, egyre javul a dolgozók, ezen belül is a kereskedelmi dol­gozók helyzete, munkakörül­ménye. Tudom, ez is a párt több évtizedes harcának ered­ménye. Előre is munkás szí­veli minden szeretetével üd­vözlöm a kongresszust, s te­vékenységéhez sok sikert kí­vánok. politikai, gazdasági és kul­turális téren egyaránt. Az irányelvek idejében érkeztek és így lehetővé válik mind­annyiunk számára, hogy ta­nulmányozzuk pártunk har­cos múltját, az eddig elért eredményeket és okuljunk az eredményekért folytatott munka közben elkövetett hi­bákból. — Véleményem szerint re­ális az irányelvekben foglalt értékelés, mert az eredmé­nyek mellett megmutatja a még fennálló nehéz körülmé­nyeket, az elkövetett hibá­kat és emellett perspektívát ad minden ember számára. Az irányelveket nekünk ala­posan tanulmányoznunk és vitatnunk kell: Salgótarján nyolc iskolájában egy héten belül párttagok és pártonkí­vüliek megvitatjuk az irány­elveket. y — Minket pedagógusokat a politikai és gazdasági élettel szervesen összefüggő kultu­rális élet érdekel leginkább. Kulturális eredményeink megnyugtatók, de még sokat kell tennünk ezen a terü­leten. A pedagógusok meg­növekedett felelősségérzete biztosíték a jó munkára. SZÖCS GYULA, A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR FŐTECHNOLÓGUSA: MUNKÁNK KÖZÉPPONTJA: a gazdaságos termelés

Next

/
Thumbnails
Contents