Nógrádi Népújság. 1959. szeptember (15. évfolyam. 70-78. szám)

1959-09-23 / 76. szám

6 NÖSRAD1 NfPÜJSAQ 1959. szeptember 23. Hétszáz köbméter siló Ahogy Hont felé közeledik Drégelypalánk irányából az ember, azonnal feltűnik az út bal oldalán a dombon épült nagy termelőszövetkezeti is­tálló és az istállót körülvevő földeken szorgoskodó embe­rek csoportja. A Győzelem Termelőszövet­kezeté itt a föld, egészen a Börzsöny lábáig. A tömzsi hegység komor völgyeiből hű- vös őszi szellő fújdogál. Az országút mellett két traktor is kínlódik a száraz földdel. Ügy porzik az eke után a föld. mint az autó után a po­ros országút. Az egyik trak­tor a föld végén áll. Három ember is vizsgálgatja. — Vegyük le az egyik eke­fejet — tanácsolja Pál László elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Az nem lesz jó — erős- ködik a traktoros. — így sem megyek sokra, hát még úgy. Tovább vizsgálgatják a gé­pet. míg végre a szerelő a fejéhez kap. — Megvan! — Néhány ügyes mozdulat és erőteljesen fel- zug a traktor s olyan szilaj erővel indul a domboldalnak, mint a fiatal csikók. — Nehezen megy a szántás. Száraz a föld. gép sincs elég. hiszen itt-ott csépelnek — pa­naszkodik Pál elvtárs. — No azért különösebb pa­naszrai nincsen ok — bizony­gatom —, hiszen négy gép is dolgozik ebben a dűlőben. Kettő szánt, kettő pedig silóz. — Nem azért mondom — kacsint —, csak azért, mert egy kicsit elmaradtunk az őszi vetési munkákkal. Ta­valy ilyenkor már földben volt a rozs, az őszi árpa is mind. — Majd földben lesz most is — nyugtatgatom. — Megette a fészkes fene — zsörtölődik a hosszú em­ber. Elindulunk az istálló felé, s kézben az elnök mondja a panaszt.- — Nehéz fegyelmet tartani. Manapság már nem úgy van. mint valamikor. Nem kell ma már a pénz a falusi em­bernek! önkéntelenül mosoly ül az arcomra, amikor ezt a kitö­rést hallom, de az elnök csak folytatja: — Sok a női tagunk. Szor­galmas. jó munkások a fér­jeik. Ellátják pénzzel a ház­tartást. Semmi gondjuk ott­hon. csak akkor jönnek dol­gozni, ha akarnak! Tudom, van ebben némi túlzás, de hát hadd mondja az elnök. Közben odaérünk az istálló közelébe, ahol egy csávát asszony készíti az arok-süót. 'Maguk azok. akik nem szeretnek dolgozni? — kérde­zem tréfásan. — Mi bizony — tekint ránk agy-két harcias menyecske. Az elnök magyarázni kezd, hogy elterelje a figyelmem a előbbiekről. — Nem tudtuk hová tegyük az árok-silót. Nagyon száraz a föld. Nekünk arra nincs erőnk, hogy több száz köb­méter földet megmozgassunk. Itt volt eay mély árok. hát tbbe tesszük a silót. — Már majdnem tele a mély út. de a traktor még mindig hozza, mert a siló­kombájn szorgalmasan ap­rítja a kukoricát. — Csak még egy kérdést — mondom az elnöknek. — Mennyi silótakarmányt készítenek az idén? Egy kis számolás után kész is a felelet. — Épített silógödörbe 250 köbméter kerül, s ilyen ter­mészetes gödörbe, mint ami­lyen ez is, még legalább 450 köbméter. A nagy számokat hallva, magam előtt látom ezt a mindössze harminc néhány emberből álló közösséget és megemelem a kalapomat. Igaz, hogy év elején sok volt a fegyelmezetlenség, de a Pál László elégedett a siló­takarmány minőségével. határozott vezetés megszün­tette a lazaságokat, s ennek az egész tagság örül: Most, amikor a tagság zöme a silózásnál dolgozik, meg­kérdem az elnököt, miért vannak ráncok a homlokán. — A vetés miatt. Csak 5 kh szöszös bükkönyt, 5 kh bíbor­herét és 6 kh őszi keveréket vetettünk el. — Hát az őszi árpa? — kérdezem. • — Alig vetettünk harminc holdat. — Akkor nincs semmi baj — nyugtatom az elnököt. — Nincs persze — neveti el magát, csak hát meg akartam kicsit ijeszteni az újságot. Mindketten nevetünk a dolgon. Már majdnem elkö­szöntem, amikor Pál elvtárs utánam szól: — Azért megírhatja, hogy a honti Győzelem Tsz bár csak a község területének egyharmadán gazdálkodik, mégis tizennégyszer annyi silót készít, mint a község egyénileg gazdálkodói és a szarvasmarha állománya is néhány év alatt eléri szám­ban is a falusiakét. Érdemes volt még ezt meg­hallgatni, hiszen ez az, ami közös nagyüzemi gazdasá­gaink fölényét bizonyítja. — ta — A szovjet holdrakéta Siánros létesítmény társadalmi mnakában Dinsjenön Szép eredményeket ér el a társadalmi munka Diósjenő községben. Itt a helyi lakók kezdeményezésére több léte­sítményt végeznek el jórészt társadalmi munkában. Így mintegy 500 méteres útszakaszon végeznek út­javítást a község főutcáján. Emellett a szülők társadalmi munkáját dicséri az új óvo­da megnyitása amit a tanács kezelésében lévő raktárból alakítottak át 25 férőhelyes modern óvodává. Terbe vet­ték a község sportszerető la­kói a tanács által megkapott vásártér sportrendezvények­re alkalmas átalakítását is. Megcsinálják még az idén az általános iskolához vezető útvonal kikövezését, hogy job­bá tehessék az iskolásgyere­kek közlekedését. A nagyszerű eredmények sikerének titka abban rejlik a község népe egy emberként fog össze a község érdekében. A Szovjetunió­ban 1959. szeptem­ber 12-én sikere­ién felbocsátották a második űr- raktétát, melynek célpontja a Föld legközelebbi boly­gótársa, a Hold volt. A szovjet hold­rakéta kb. 120 000 km-nyi út megté­tele utáp nátrium­felhőt bocsátott ki magából. Az űr­rakéta útját kísérő figyelőállomáso­kon sikerült e nát­riumfelhőt lefény­képezni. A kozmikus ra­kéta utolsó lép­csője üzemanyag nélkül több mint másfél tonna — 1511 kg volt, s egy 390,2 kg súlyú, tudományos és rá- . diótechnikai berendezéseket szállító tartályt vitt magával. Az emberiség történetében először sikerült a Földről űr­repüléssel más égitestet el­érni. A szovjet tudósok és rakétaszakemberek kiváló munkáját különösen emeli az a tény, hogy a Palus Put­redinis a rakéta becsapódásá­nak előre kiszámított terüle­téhez, a Maré Tranquilitatis (Nyugalom tengere) a Maré Serenitatis (Világosság ten­gere) és a Maré Vaporum (Gőzök tengere) térségeihez igen közel van. A kimagasló esemény meg­örökítésére különleges szer­kezet segítségével a Hold fel­színére sértetlenül juttatták el a Szovjetunió címerével és a „Szocialista Szovjet Köz­társaságok Szövetsége, 1959. szeptember” felirattal ellá­tott zászlócskákat. Jelmagyarázat: (melléktérkép jobbra fent.) T = Maré Tranquilitatis S = Maré Serenitatis V = Mre Vaporum Elkészült a vádirat Budavári Lajos és társa sikkasztási bűnperében HELYREIGAZÍTÁS Lapunk szeptember 12-i számá­ban Uj bolt árú nélkül, címmel cikket közöltünk a nagybátonyi papírboltról. Az utólagos vizsgá­lat megállapította, hogy a cikk­ben foglaltak nem fedik a va­lóságot. Hortobágyi András elv­társ, a cikk írója, Delei József nagybátonyi lakostól kapott in­formációt nem ellenőrizte, így kerülhetett téves cikk lapunkba. A Munkaügyi Minisztérium 209. sz. NAGYBÁTONYI VÁJÁRTANULÓ INTÉZETE 15-17 ÉVES FIÚKAT VESZ FEL VÁJÁRTANULÓNAK. Tanulmányi idő 15 éves fiúk részére 3 év, 16—17 éveseknek 2 év. Felvételt nyert tanulók az intézet otthonában kapnak elhelyezést és teljes ellátást. A tanulmányi idő alatt a tanulók munka­ruhát, egyenruhát és tanulmányi eredmény­től függően ösztöndíjat kapnak. Jelentkezni lehet szeptember 30-ig személyesen, (295) vagy írásban az intézet igazgatójánál. A rendőrség széleskörű nyomozás után fényt derített Budavári Laijos nagybátonyi lakos, a 33-as számú Autó- közlekedési Vállalat nagybá­tonyi telepén működő forgal­mi szolgálatát teljesítő és társa, társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett sikkasztás és egyéb más bűncselekmé­nyeikre. A rendőrségi nyomo­zás befejeződött, s az ügyészség Budavári Lajos és társa bűperében elkészítette a vádiratot. A vádirat megállapítja, hogy Budavári Lajos — aki 1959 július 13-tól előzetes letar­tótatásban van hosszú időn keresztül folytatta bűnös üzel- meit. Ezért a társadalmi tulaj­don Kérelmére elkövetett sik- kaszás és hűtlen kezelés, to­vábbá a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett hanyag kezelés bűntettével vádolja az Ügyészség­Budavári Lajos 1956 októ­ber 15-e óta a 33-as számú Autóközlekedési Vállalat nagybátonyi kirendeltségén mint forgalmi szolgálattevő teljesített szolgálatot. Mun­kaköréből adódóan feladatát képezte a bányászautóbusz járatok forgalmi irányítása, az autóbuszjáratok menetje­gyének ellenőrzése, továbbá a bányaüzemen kívül álló dogozók kedvezményes havi jegyekkel való ellátása. Budavári, aki a jegyek árusításával volt megbíz­va azonnal észrevette az ellenőrzés lazaságát és kihasználta a visszaélésre kínálkozó lehetőségeket. Nemcsak azt csinálta meg, hogy a rendelkezések sem­mibevevésével a dolgozók ál­tal befizetett 40 forintokat nem fizette be a pénztárba, saját céljaira fordította azt, hanem előfordult olyan eset is, hogy teljesen illetéktelen személyeknek is juttatott ha­vi bérleteket. Hasonló mó­don jár el azzal a pónzösz- szeggel is, amelyet az isko­lásoktól szedtek össze a bá- nyászautóbuszon történt uta­zás díja fejében. Budavári Lajos — aki bű­nös üzelmeit 1956 októberé­től 1959 júliusáig folytatta, nem kevesebb mint 30 ezer forintot sikkasztott el, ezen túl pedig több mint 70 000 forintra te­hető az a kár, amelyet a népgazdaságnak idézett elő. Budavári Lajos tárgyalásán a vádlottak pad i ára kerül Brechó Lajos baglyasaljat lakos is, aki ebben az idő­ben a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt gépkocsi főelő­adója volt. Budavári ugyanis csak úgy követhette el bűn- cselekményét, hogy Brechó Lajos nem végezte el fel­adatát, nem folytatott rend­szeres ellenőrzést a munkás- autóbusz-jegyek elszámolásá­nál. Az ügyészség már eljuttat­ta vádiratát a salgótarjáni járásbíróságra, ahol a tár­gyalást rövid időit "belül kitű­zik. a lovat ütik úgyis húz” amelyik nyugodtan el­Megbizatás Kinyílt a tanterem ajtaja, mint a fékevesztett áradat '(SZATÍRA) csak tessék menni. Nem messze van a tanács­háza az iskolától, talán csak a harmadik ház. Martin Er- údult ki a rövidnadrágos zsébet mégis nyugtalan. Nem fiúk és hosszú copfos lányok szereti ő magukra hagyni a acjun;c magának, csapata Utánuk az ajtóban gyerekeket. Tudja, ez nem he­megjelent a szőkehajú, kék- lyes, a képzőben nem egyszer szemű, alacsonytermetű tanító haj gsúlyozták ezt. néni, Martin Erzsébet. Egy Erzsiké tágra nyitotta a sze­mét, gondolatban elszaladt .. **** Ifu pár lépést még tett bizony- a.z agyában, amikor kopogta- .. kezén számolta is talanvl előre, majd nekidőlt tott a tanácstitkár ajtaján. A a tornác egyik oszlopának és szobából az ismerős hivatalos — A Hazafias Népfront el- gélni kezd. Néhány perc múl- elvtársnővel, figyelte az udvaron nyüzsgő hang szól ki: nökjége, a községi népkönyv- va diadalmasan felkiált: Klement befejezve a beszél­qyerekhadat. A gyerekek — Tessék. tár vezetése, az ezüstkalászos — Megvan! — s ezzel egy getést, a lányhoz fordult, egyik csoportjából a kis A tanítónő nyitja az ajtót tanfolyamok szervezése, a sokszorosított levelet nyom a - Ne haragudjon Erzsiké, barnahajú. piros pettyes ru- és kislányos félénkséggel be- palkópusztai Béke Tsz köny- tanítónő kezébe. de magát diktáltam- be a jé' .ai... ..i.^ ó—...-7.,. 7j;„ velési munkáinak ellenőrzése, — Olvassa! lenne erre a tisztségre! Tudja, rán. hogy mit jelent ez? A telefon berregése szakítja A tanítónő daccal felelt: meg ezt a költői felbuzdulást. — Tudom! Az iskolai mun- A titkár felveszi a kagylót, kám további elhanyagolását! — Klement István, a titkár! — Ne mondja már, mert Jónapot kívánok. még elhiszem — hízeleg a — Meglesz. Szabó elvtárs! titkár. " — De ki legyen az? — De én ezt nem vállalha- — Helyes, kérlek szépen, tóm.. Nem én! — erősködik a temészetesen Martin Erzsébet, lány. a tanítónő. A tanácstitkár feláll, oda- — Rendben van, Szabó elv­megy a szekrényhez, s keres- társ. majd megbeszélem az Viszontlátásra. hába öltözött Szabó Zsuzsika kipirult arccal szalad a tor­nác felé és messziről kia­bálja: lép. — Jónapot kívánok, hivatni tetszett, Pista bácsi? dezi közömbös, fáradt han■ — Tanító néni, a tanácstit- gon' Igen. Üdvözlöm Erzsiké, foglaljon helyet — s mutat az a kulturális állandó bizottság Olvassa! A járási tanács kár bácsi hivatja, tessék azon­nal a tanácsházára menni! A tamtono bosszúsan dobja egyik székre ei a cigarettát, közben azon- Kétszer se kell ezt mon- nal elővesz egy másikat rásnál, a, köztisztaság felelő­,ulul , , . -- „------ -------- körlevele s®úí. k ér- vezetése, a kultúrotthon igaz- volt. amelyben többek között _ xjtrnsevrővpk is énJ — han- gata*a> “ KISZ tánc- és kul- az állt, hogy a helyi pedagó- tör ki a kacagás a lányból, turcsoport vezetese, az uttoro- gusokat be kell vonni a köz- _ Nem utcasöorö Erzsiké — csapat vezetese, a nőtanács ség társadalmi, politikai éle- helyesbít a titkár — csak hát irányítása, a földmuvesszövet- tének irányításába. maga lesz a felelős’ az utcák keze, E„,tk, közömbösen nyű}- TSntZííJrU KüZbTt tóttá at a körlevelet. szorosan összefügg a legelte­. Már a tíz ujja is elfogyott, — Na látja — érvel a tit- tési bizottság munkájával. ,... , , . , , " dani neki, otthonosan helyet de a tisztségek felsorolása kár —, nem mindig a Pista Erzsiké látva, hogy sok ér­is giiuj ja es úgy in n a a foglal s várakozóan tekint a még tartott, s így folytatta: bácsi a hibás. Tudtam én telme nincs a vitatkozásnak, nacsnazara. A Kapunál egy Közben leült titkárra, aki a labdarúgó szakosztály veze- mindjárt, hogy elvállalja. nem ellenkezett. "pilldTlCltTd TdßQdll. EsZßhß JUt tOTkdt hÖSZÖ7^Ü,lV6 ÍOV SZOl‘ 1óqo n T\/n?T\f~}S!r7 , 'r ' t ' valami Meafordul s int az a, MEÍ??5Z ,helV} mun~ - Miért? Lehet ezekután ~ Tudtam en, hogy magara eanik auereknlkÖten is sza w~ Z 3 Erzsiké, csak azért kajanak segitese es végezetül nem elvállalni is? Met számítani. eguiK gyereuneK. üzen is sza- hivattam, hogy egy-ket do- a két tanulócsovnrtns iskola ladnak a kapuhoz a negye- iogról elbeszélgessek magával, vezetése és még az egyik kar- ,~hBlZOny1 ^gondolandó dikesek k_ozul. _ A tanítónő érezte, megint társnő helyettesítése is feb- de hlgyje el< nem banl° meS Szabó Laci — szol az valami új tisztség betöltéséről ruárig egyik jól megtermett fiúnak iesz S2ó. Még eddig minden —, míg vissza nem jövök, vi- esetben így kezdte a titkár, ~ Sehogy sem tudunk dűlő- hegyoldal, a hegyen túl a gyázzatok, nehogy valami baj ha valamit akart. Hallotta á re íutni a legeltetési bizottság legelők mind a maga ellenőr­legyen! titkár rekedt hangját, gondo- irányításával. Megpróbáltunk zése alá tartoznak majd. Ma- — Még mit nem? Mii tudna latai közben az iskolában jár— mindenkit, de senki sem darak szolnak a fakon, sas az itt csinálni? Nem! Nagyon Mind az öt fiú. mintha f,jk. tudta jól betölteni az elnöki kering a légben, tehenek le- jó maga itt egyedül is. Egy mindnyájan Szabó Lacik len- tisztséget — mondja a titkár, gelnek a hegyoldalban, maga kis társadalmi munka nem nének. egyszerre mondja: — Ügy gondoltam, hogy — De Pista bácsi! pedig a bizottság tagjaival árt. — Vigyázunk tanító néni, egy kis társadalmi munkát — Ugyan, maga nagyon jó ülést tart az erdészlak udva- Kata János Majd meglátja, hogy milyen érdekes munka ez. Az egész Erzsiké az ajtóból visszafor­dul s nevetve felel: — Jó lenne Pista bácsi, ha hoznának még egy tanítót, mert én nem érek rá még ta­nítani is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents